Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

1985. DECEMBER 28., SZOMBAT A fekásőr úti úttörők A példa örvendetesen ragadós Ha azt halljuk: lakótelepi életforma, nagyon sokan valami negatív, elítélni, kritizálni való életmódra gon­dolnak. Ahogy a gyümölcs szó hallatán legtöbbünknek az alma jut eszünkbe, úgy ugrik be a lakótelepi élet­forma hallatán az elidegenedés. Pedig elképzelhetetlen, hogy a régi települések mellett emelt panelházakban, vagy éppen az utóbbi évtizedekben született városok­ban élő milliónyi ember modern falanszterben sínylőd­ne. Sokan szeretnének elköltözni a — valljuk be — gya­korta sivár panelkörnyezetből, mások jól beilleszked­nek, talán mert szívesebben látják az élet jó oldalait. Örülnek a kényelemnek, annak, hogy közel az óvoda, iskola, ugrásra az ABC-áruház. Formálódó közösségek Egyre többet hallani for­málódó lakótelepi közösségek­ről, alkiik sikerrel próbálnak kitörni a szürkeségiből, ame­lyet tulajdoniképpen a lakóte­lepi házak jól szeparált lép­csőházai is erősítenek, ahol a szomszédok legfeljebb a lift­ben találkozhatnak. Ahol le­hetőség van rá, a nagy mére­tű, fűtött előtereket használ­ják közösségi célokra. Felállí­tanak egy pimgipomgasztalt, rendeznek egy ismerkedési es­tet, szüreti bált, vagy fenyő­ünnepet S egy idő után más eredmények is mutatkoznak, nemcsak abban, hogy közvet­lenebb lesz a hangulat a lakó­társak között. De tisztábbak a lópcsőházak, a falakon, a liftben kevesebb a firkálás. A szigetszentmiklósi új la­kótelepen, az ABC-áruház mögött áll egy ház. Látszólag ugyanolyan, mint a többi a Munkásőr utcában, ám mégis más. Ez persze osalk akkor de­rül ki, ha a lakóikkal elbeszél­getünk. Az épület mögötti kedves, szépen gondozott park­ban ugyanis nem hirdeti' sem­miféle tábla, hogy a pihenő­hely padokkal, mászókával, hintáival, homokozóval társa­dalmi munkában készült. Munka után lent maradtak — Nálunk is úgy kezdődött, mint mindenhol az országban, amikor elkészül egy épület — mondja Bozsó Ferenc a Mun­kásőr út 7-ből. — Boldogan beköltöztünk. Mindenkit le­foglalt a huircolkodiás, rendez- kedós, a garanciális hibajaví­tás ezer gondja. Mindenkinek köszöntünk, akit a háziban lát­tunk, hiszen fogalmunk sem volt, ki a szomszéd. Így múlt el az 1982-es esztendő. Ké­sőbb mór ismertük egymást, de a beszédtéma még mindig csak a közös gond volt. Az egyiik a rossz televíziós vé­tel, a másik az, hogy a ház mögött rendezetlen, homokos grund maradt. Egy-egy szellő elég volt ahhoz, hogy csukott ablaknál is elöntse a lakáso­kat a por. Többen, akik sze­rettünk volna jobb antennát szereltetni, lakógyűlést hív­tunk össze. Itt, ha nem is erő­sen, de összecsaptak az indu­latok. Sokan feleslegesnek tartották az antennas zenélést és fölvetették, hogy inkább a ház mögötti grunddal kellene valamit csinálná. Salamoni döntés született: lesz jó vétel és parkosítjuk a hátsó fer­tályt. Nem ment könnyen a park­építés, a soíkfelől jött, sokféle embert fel kellett rázni, meg­győzni, hogy nemcsak a por és piszok tűnik majd el, hanem remek játszótérhez is jutnak a kicsinyek. Kiülhetnek majd a kismamák, a nagyobbacska gyerekeket pedig az ablakból szemmel tarthatják az anyu­kák. A kerti földet a közös költségből fizették és még a tél beállta előtt szétterítették. — Voltak, akik ötször any- nyit dolgoztak, mint az átlag — magyarázza Bozsó Ferenc. — De végül is minden család részt vett a munkában. S per­sze. aki dolgozik, az megéhe­zik, megszomjazik. Mindig ke­rült az építőknek sör, bor, zsí­ros kenyér. Sokszor estére is lent maradtunk beszélgetni, összategeződtünik, s már volt témánk az antennán és a par­kon kívül is. Szinte észrevét­lenül alakult így mindez. Egy­szerre csak jó ismerősök, ba­rátok lettünk. Attomyr Nándorhoz, a kö­zös képviselőhöz csengetünk be, aki lelke, motorja volt az egész parképítésnek. A házi­asszonyt és Ifj. Attomyr Nán­dort találjuk otthon. — Rengeteget dolgoztak ezen a parkon — mondja a feleség. — Nem sokat láttam a férje­met abban az időben hét vé­gén itthon. Jött, ment, szerve­zett, dolgozott. Igaz, megvan az eredménye. Azt hiszem, er­re a kis parkra a gyerekeik is jobban vigyáznak, és minden­ki bátrabban szól annak vé­delmében, amit saját maga épített. Két söprés, egy felmosás Valóban, a park még így, a csupasz fák és az elhagyatott- ság ellenére is szépen mutat. Czifra Ferencé k erkélyéről szemléljük a kertet. — Jöttek hozzám a házbe­liek, amikor már folyt a mun­ka — mondja. — Azzal, hogy eddig nem dolgoztam lent, pe­dig van két gyerekem. Hát megcsináltam azt a hintát. Ilyen egyszerű lenne? Bizo­nyosan nem. A Munkásőr úton ők úttörők voltak. Sajót pén­zükből, kezük munkájával rendezték környezetüket, ma­gúkért — magúknak. A tör­ténethez tartozik, hogy a ta­nács, látva a lakók igyekeze­tét, pótolta a közös költségből vásárolt föld árát, a Hazafias Népfront díszfákat, cserjéket adott a parkosításhoz. A parképítők példája ör­vendetesen ragadós. A lakóte­lep más házainak környéke is alakul a lakók munkája nyo­mán. Ma már nem háborodik fel senki az olyan javaslaton, hogy takarítsák az aprócska lépcsőházakat a bérlők, tulaj­donosok. A Munkásőr utcában mindenki tudja, mit jelent a két söprés, egy felmosás. Lakótelepi életforma. Sok helyen még valóban az elide­genedés a jellemző. Pedig csak elkezdeni nehéz, valami mást, amitől nemcsak a környezet, hanem a közösség minden egyes tagja is gazdagodhat. Móza Katalin Műanyagból arany-ezüst Természetesen nem a bölcsek kövét találták meg Ecseren a Politoysnál. Az igazság csak annyi, hogy a képünkön látható berendezés segítségével, egy speciális eljárás során a gépbe helyezett illatszeres kupakok rövid kezelés után arany, illetve ezüst színekben tündökölnek. Veress Jenő felvétele Készül a hangulat A legkülönfélébb nagyságú és formájú fémtárgyak bevonását vállalják a toki Egyetértés Termelőszövetkezet budajenöi üze­mében. Több mint félszáz megrendelőjük van, közöttük a nagyvállalatokon kívül háziipari szövetkezetek, amelyeknek sokféle lámpaernyőváz korrózióvédelmét oldják meg. Erdősi Agnes felvétele Megbízható módszer Kárfelmérés A földrengés okozta épület­károk megállapítására is al­kalmas, gyors, megbízható vizsgálati módszert dolgozott ki az Erdészeti és Faipari Egyetem földmérési és föld­rendező karának munkacso­portja. Az Engler Péter—Fis- ter Ferenc—Gelencsér Miklós által kifejlesztett eljárás során a fotogrammetria módszerei­nek alkalmazásával, földi fényképezéssel határozzák meg az épület elmozdulását, falsíkjainak, tetőszerkezeté­nek deformálódási mértékét. A vizsgálatnál három azono­sítási pontot jelölnek ki, majd két, egymástól távolabb eső helyről különleges fényképe­zőgéppel felvételeket készíte­nek. Azokat bizonyos idő el­teltével megismételik. Az eljárásnak több e'őnve van: gyorsabb, megbízhatóbb, olcsóbb az eddig alkalmazott módszereknél. Kellemetlen mellékhatások Rostszegényen táplálkozunk Az iparilag fejlett országok lakosságának táplálkozását az energiagazdag, ugyanakkor a rostiszegény táplálkozás jel­lemzi. Az orvosok világszerte fei-íelfigyeltek arra, hogy a rostszegény táplálkozás emész­tési zavarokat és különböző anyagcserepanaszokat okoz. A kutatások egyértelműen igazolják, " hogy az emberi szervezetnek naponta 35—40 g rostanyagra van szüksége, aminek a mai táplálkozás- szakosok szerint alig fogyaszt­juk a felét. A hiányzó rost pótlására a legalkalmasabb forrás a megfelelő ásványi anyag összetételű búzakorpa, melyet akár nyersen is fo­gyaszthatunk naponta. A kor­pa rendszeres fogyasztása megakadályozza a tápanyagok felszívódását, serkenti a bél- müködést. Búzakorpa és -csíra A búzacsíra igen magas ás­ványianyag- és gazdag B és E vitaminforrás, igen jó termé­szetes kiegészítő táplálék. Ezek az orvosi vélemények hívták fel vállalatunk figyel­mét e két termékben rejlő le­hetőségek kiaknázására, és vezettek sikerre a megfelelő műszaki megoldások, melyek A csatornaépítők felbontot­ták már a fél utcát: asz­falttörő gép repeszti az út­burkolatot, nyomában csá­kánnyal, lapáttal három férfi dolgozik. Lassan mélyül az árok. A két fiatalabb csak félig csúsztatja lapátját a fellazí­tott földbe, az agyagos rögö­ket könnyedén hajítják az árok szélére. A harmadik, az öreg, sovány karján húrként feszülnek az inak, ahogy a lapátot mélyen a földbe nyomja és púpozott terhét a kiásott halomra lendíti. Üte­mesen, kiszámított mozdula­tokkal dolgozik. Amikor a másik kettő leül a járda szélére, hogy rágyújtson, az öreg nem áll le, a derékig érő árokból rendületlenül dobál­ja, rakja a földet. Neki már nem számít bele a nyugdíjba a cigarettaszünet... A házunkban lakik egy 65 éves, szikár férfi. Amióta nyugdíjas, ritkábban találko­zom vele, kora tavasztól késő őszig a városkörnyéki kis tel­kén él, ott kertészkedik. Mostanában reggelenként együtt lépünk ki a kapun. XJjból dolgozni jár a régi munkahelyére. Kérték, hogy legalább a nyári szabadságon lévőket helyettesítse, aztán majd a gyesen lévők munká­jából is vállaljon. Jelenleg ott tart, hogy csak hétvégeken jut ki a kertjébe. Na, nem panaszként mondja, látszik rajta: örül, hogy még mindig kulcsemberként tartják szá­mon, mert a kereskedelmi osztályon bárkinek a munká­ját el tudja látni. És ... így, fregoli-nyugdíjasként a mellé­Autonóm öregek késsél együtt annyi a jöve­delme, mint azé, akit helyet­tesít. Szólhatnék ugyanígy az áru­házak, szakboltok pultjai mö­gött álló, „mindent a kedves vevőért” modorú idős eladók­ról, az iskolákban tanító fá­radhatatlan nyugdíjas pedagó­gusokról, a 60 éves korhatáron túl is gyógyító orvosokról, nővérekről, akik sokszor na­gyobb hivatástudattal, szak­értelemmel dolgoznak, mint fiatalabb kollégáik. Riesman, a neves szociológus szavaival élve: az autonóm öregeknek nincs szükségük külső támo­gatásra, szellemi és fizikai erejük a nyugdíjazás után is képessé teszi őket az önálló, független életre, a további munkára, alkotásra. Hányszor gondoljuk egy- egy hajszás nap után, hogy legjobb a nyugdíjasoknak, bár már ott tarthatnánk ... Még­is, amikor elérkezik a nagy szabadság ideje, sokan dolgoz­nak tovább. Ki azért, mert számára büntetés a tétlen­ség, a munka ad értelmet életének. Másnak a munka: kapcsolat a külvilággal, a kö­zösséggel. Nem kevesen van- ■ nak viszont azok sem, akik keresetükkel kis nyugdíjukat egészítik ki, hogy tartani tud. ják megszokott életszínvona­lukat, hogy jövedelmük ne csak a megélhetésre legyen elég. jusson belőle üdülésre, külföldi utazásra. Sőt, taka­rékoskodnak is, hogy legyen mihez nyúlniuk agg korukban, lehetővé tették, hogy az eddi­gi őrlési meílektermekoól em­beri táplálék legyen. A gabonatruszt korszerű gyartmanyiejlesztési prog­ramjával össznangoan, válla­latunk 1980-ban kezüte meg e két termék emberi táplálko­zás célját szolgáló technológia kidolgozását. 1980 végére meg­jelent a két termék: az étke­zési búzakorpa 30 dkg-os, a búzacsíra 50 dkg-os hagyomá­nyos papírtasakban, 30 napos eltarthatósággal. Az ország első malomipari szaküzlete 1980-ban nyílt meg a fővárosban, majd a megye- székhelyeken is, ezután Pest megyében Cegléden, majd 1984-ben az újabb fővárosi szaküzlet. Ezzel párhuzamosan megindult az egyéb úton tör­ténő kiskereskedelmi értékesí­tés a sütőipari szakboltokban is. A forgalom évről évre emel­kedik. Az étkezési búzakorpa értékesítése az 1981. évi 530 q-hoz képest ez év végére 2000 q lesz. A búzacsíra-for­galom növekedése ettől vala­mivel lassúbb, de az év végé­re az 1000 q-t eléri. Az eddigi eredmények, a kívánatos cél elérése érdekében határoztuk meg a vállalat további gyárt­mányfejlesztési feladatait. Kettős fejlesztés Az egyik: növelni mindkét termék eltarthatóságát, és en­nek megfelelő gyártási tech­nológia és csomagolás megva­lósítását. A másik: növelni mindkét termék élvezeti érté­két, megfelelő értékmegőrző forma kialakítása, korszerű csomagolás. A két cél szoro­san kapcsolódik egymáshoz. A gyártmányfejlesztési cél megvalósítását mutatják az eredmények. Sikerült techno­lógiai megoldást találni az eltarthatóság növelésére. Meg­jelent a 60 napos eltarthatósá- gú, higiénikusabb, külsőre is tetszetősebb kiszerelésű dobo­zolt étkezési búzakorpa és bú­zacsíra. Jelenleg engedélyezés alatt áll a 6 hónapos eltartha- tóságú, ionizált étkezési búza­csíra. Kísérleti értékesítés alatt áll a 6 hónapos eltartha- tóságú búzakorpa. Befejezés előtt áll a papír- zacskós búzacsíra biafol tasak- kal való felváltása. 4 hónapos eltarthatósággal. Ami az élve­zeti érték növelését illeti, meg­jelent a saját szakboltjaink­ban — kísérleti piackutatási jelleggel — forgalomba hoztuk az étkezési búzakorpa és búza­csíra, valamint a kukorica­keverékből készült, úgyneve­zett puffasztott 3 féle natúr csemegekészítménvt és ennek pektinnel dúsított változatát. A hatféle termék közös jel­lemzője a megfelelő élvezeti érték, a magas rost- és vita­mintartalom. Szakmai propaganda Alapvetőnek tartjuk, hogy az egészséges táplálkozást szolgáló termékhez a fogyasztó hozzájusson. A táplálkozási szokások természetéből adó­dóan elengedhetetlennek te­kintjük a folyamatos propa- gandátv ismeretterjesztő mun­kát. Az említett új termékeink megjelenése óta ott vagyunk azokkal, ahol előadások, szak­mai bemutatók szolgálják a közös ügyet. Kiemelkedő fóru­mot jelent az évenkénti or­szágos táplálkozástudományi vándorgyűlés, ahol termékeink szintén jelen vannak. A kor­szerű táplálkozást szolgáló te­vékenységünk során egyre jobban meggyőződünk arról, hogy ez szolgálat, amit tovább kell folytatnunk, hiszen a le­hetőségeinket még korántsem merítettük ki. Éppen ezért rendkívül fontosnak'és termé­kenynek tartjuk á már több­éves együttműködésünket az Országos Dietetikai Intézettel, melynek során a konkrét gya­korlati problémák megoldásá­ban is hasznos tanácsokat kap vállalatunk. Külön is említést érdemel az Országos Dietetikai Intézet, a Tétényi úti Kórház közis­mert Lipid klub tevékenysége, valamint a ceglédi Toldy Fe­renc Kórházzal, a ceglédi és a dabasi rendelőintézetekkel megtartott közös rendezvénye­ink, amelyek hathatós fo­gyasztói felvilágosító tevé­kenységet jelentettek. Eddigi munkánkat összegez­ve megállapítható, hogy alap­vető a helyes célok megvá­lasztása, a vállalat műszaki és kereskedelmi és egyéb szak­embereinek aktív munkája. Az eredmények szempontjá­ból figyelmet érdemel az a széles körű vállalaton kívüli kapcsolat, együttműködés, ami kibontakozott a már említette­ken kívül a Központi Élelmi­szerkutató Intézet, az Orszá­gos Élelmezéstudományi Inté­zet, a Gabona Tröszt Malom- és Sütőipari Kutatóintézete, valamint egyéb más szakmai szervezetek, több sütőipari vállalat és a mi vállalatunk között. A kialakult helyzet, az eredmények, a váHalat kap­csolatrendszere további előre­lépésre ösztönöz bennünket. ' Megteremteni a feltételeket Továbbra is feladatunk, hogy az új termékek létreho­zási idejét lerövidítsük, az ét­kezési búzakorpát és búzacsí­rát, valamint az ezek felhasz­nálásával készült natúr cse­mege új termékünket a fo­gyasztókkal megismertessük, megkedveltéssük. A vállala­tunknak gondoskodni kell a további szükséges műszaki fel­tételekről, ami alapvető lehet egy nagyobb fogyasztási igény kielégítésében. Összefoglalva: biztosítani kell valamennyi műszaki, ke­reskedelmi, üzletpolitikai fel­tételt ahhoz, hogy a termé­keink a korszerű táplálkozást szolgálva, növeljék a vállalati eredményeket. Boros András igazgató mert nem szívesen fogadnak el anyagi támogatást. Élénken foglalkoztatják a közvéleményt a nyugdíjasok helyzetét érintő kérdések. Elsősorban, hogy az időkor­látozás nélküli foglalkoztatást terjesszék ki az egész ország­ra, ne csak a fővárosra vo­natkozzék a fizikai munka­körben teljes és a szellemi foglalkozásokban szélesebb körű mentesítés. Egyes me­gyék — például Pest megyé­ét is — munkaerő-ellátottsá­gát feltétlenül javítaná. K étmillió 300 ezer nyug­díjas él az országban, közülük mintegy 430 ezren vállalnak munkát, ezzel csak­nem 200 ezer aktív dolgozót pótolnak a munkaerőhiányos ipari, mezőgazdasági, kereske­delmi, oktatási, egészségügyi és más ágazatokban. Nem túl­zás: sok fönnakadástól, zök­kenőtől mentesülnek azok a vállalatok, intézmények, ame­lyek szakmájukban jártas, ta­pasztalt, megbízható nyugdí­jasokat alkalmaznak. A 35-40 éves gyakorlattal, tanult és szerzett ismeretekkel rendel­kező, jó egészségben lévők közül többen és többet is dol­goznának, ha a nyugdíj mel­letti munkavállalás kedve­zőbbé válna. Az ebben érde­keltek már félig nyitott kapu­kat döngetnek, ugyanis szo­ciálpolitikánk korszerűsítésé­ben a nyugdíjasok helyzeté­nek javítása, a várható in­tézkedések a sürgős jelzőt kapták. Horváth Anita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents