Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

1985. DECEMBER 28., SZOMBAT UK t'EI 5 Mogyoróhegy nyarat álmodik Művelődési központ a tisztáson «Tv-ETGYELŐ« Csend ül az erdőn, várako­zással teli csend. A naptár, s maradék hóbucka jelzi, hogy télnek kellene lennie, ám nap­sugár kukucskál a ködfátyolon át, megcsillan az autóabroncs­tól, csizmától taposott agya­gon, az olvadéktócsákon. Visegrád háta mögött ját­szik a szél a mogyoróhegyi jurtatábor sárga építményei­vel, amelyek oly üresek most, mint a tétlen, gondolattalan ember feje. A szél megül köz­tük, majd körülloholja a tisz­tást, virgonckodik egy most készülő, szintén jurtafo-rma, de fából ácsolt hatalmas — leg­alábbis a többihez képest ha­talmas — ház közvetlen kö­zelében, belekapaszkodik a fó­liába, erejét próbálná egy ágas-bogas, koronaforma ele­men, ám nem bír vele: fémből kovácsolták. Nyitottan Az épület Makovecz Imre tervei alapján készül, mint itt annyi más. Erdei művelődési központ lesz, farönkökből, il­latos, gyalult deszkából, kő, beton benne alig. A fa, a ter­mészet a lelke éppúgy, mint a visegrádi erdőnek — s hogy mi célt szolgál — előrelátha­tóan a jövő tavasz végétől —, arról a Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság idegenforgalmi erdé­szetének vezetőjétől, Erdélyi Andrástól kaptunk egy kis is­mertetőt. — Újszerű vállalkozás ez. Példája annak, hogy erdésze­tünk mindenre nyitott, ami a természettel, a természet- és környezetvédelemmel, közmű­velődéssel és ezen belül az is­meretterjesztéssel kapcsola­tos. Olyan témakör ez, amely­hez a maga módján a park­erdészet is tud mit adni. öt­letek, elképzelések megvalósu­lásának új láncszeme ez. A jurtatábor először az Express Ifjúsági Utazási Iroda kezelé­sében működött, ám egy ide­je a parkerdészet a gazdája. Fiatalok százai töltenek itt kora nyártól őszig kellemes, emlékezetes napokat. A sport, játék, kikapcsolódás, felfris­sülés mellett egy kis ízelítőt kapnak természetismeretből, -védelemből. Az idegenforgalmi erdészet januárban lesz egy esztendős, külön egységként a parkerdő- gazdaság kebelén belül. A fő­város budai területén a Nor­mafa mint kirándulóközpont szintén fennhatóságuk alá tar­tozik. Van tizenhat vendéglá­tóhely, penzió, időszakos étterem és bakancsos turista­ház. A Natours Utazási Iroda — budapesti székhellyel — az idegenforgalom égisze alatt működik, minden idetartozó jogkörrel ellátva, beleértve a sport és természetjárás lehető­ségeinek ajánlását is. Ha megépül a mogyoróhegyi er­dei művelődési központ, a le­hetőségek tovább szaporod­nak. Vadlesen — Az idegenforgalmi erdé­szet száz-száztíz személlyel dolgozik, egy-egy szakterüle­ten egyetemet, főiskolát vég­zett munkatársakkal, ök ki­váltképp az iskolások, a 10— 14 éves gyerekek itt töltött napjait teszik jó programok­kal változatossá. A jurtaprog­ram hét-nyolc éve tart. Két esztendeje született az ötlet, amely most válik valóra. Az, hogy a jurtatábóron belül áll­jon egy művelődési ház jelle­gű épület, beszélgetésekre, ta­nácskozásokra, teremfoglalko­zásokra — mondta Erdélyi András. — A házat a termé­szet- és környezetvédelem ok­tatóbázisaként is szeretnénk kihasználni. Száz-százhúsz személyes terme alkalmas lesz például arra, hogy tanácsko­zásokat, üléseket, kis kong­resszusokat rendezzenek itt, alkalmas lehet — táborostul — néhány napos továbbképzés lebonyolítására. Az erdőgaz­daság központja sok ilyen igényt kielégít visegrádi épü­letének falai közt. Ezzel meg­szabadulhat ettől a székház. Ha a gyerekeké a jurtatá­bor, övék lesz főszezon­ban a művelődési ház, illetve a központi díszjurta is. Mi mindenre nyílik lehetőség, ami újat ad? Például természetvé­delmi tábor szervezésére. Ez már szerepel is a jövőre szó­ló tervben. Jó kapcsolat van kiépülőben a parkerdészet és a szentendrei Pest Megyei Művelődési Központ között. Segítenek a tábor programjá­nak kialakításában, nemcsak javaslatokkal, hanem anya­giakkal is. Szakemberekkel bővítik a jurtatábor munka­társainak csoportját. A tábori művelődési központ irodalmi és szórakoztató rendezvényei­hez szintén sok segítséget ad­hatnak, helyhez és célokhoz kapcsolódót. A szentendreiek keze a visegrádi partoktól most majd felnyúlhat a Nos, idén szerencsés vélet­len folytán, a vakáció tényleg megérdemli a vakáció nevet. Most viszont nincs hó, tehát a téli sportoknak lőttek, csak a szerencsés kevesek utazhat­nak a Tátrába. De azért elke­seredésre semmi ok, mert szü­net van, s mert itthon is akad szép számmal szünidei prog­ram, csak tudni kell, mikor, hol és mi. Nézzük: A váci Madách Imre Művelődési Központban december 29-én, tehát vasárnap, délután öttől kilencig vidám előszilveszter lesz diákoknak. Másnap, 30- án a Humor-pódium IV. elő­adására kerül sor. A műsor vendégei Böröczky József pa- rodisto és Nagy Bandó And­rás. Szilveszterkor a Vox Hu­mana ad hangversenyt dél­után fél ötkor a zeneiskolá­ban. A kisebbeknek is érdemes benézniük a művelődési ház­ba 29-én délelőtt. Tíz órától hegyig. Eddig a látványos pa­lota játékolckal vonzották Vi­segrádira a kirándulókat és a turistákat, most adott lesz vendéghívogatónak a jurta- program is. — Önköltségi áron kalku- láluhk. Az Állami Ifjúsági Bi­zottság csak az általánosabb táboroztatási programokhoz nyújt segítséget, itt viszont a programban szerepel gomba­ismereti foglalkozás, mikrosz­kópos laboratóriumi vizsgá­lat, metszetkészítés, lovaglás és hajnali vadles, íjászat, ba- rátkozás a madárvilággal. Igyekszünk nem iskolai mód­szerekkel elplántálni a gyere­kekben a természet szeretetét. Felkelő nap December van, pihen az er­dő. Pihen a jurtatábor és a több mint háromszáz hektá­ros, hozzá tartozó terület, amelynek oly gondos, jó gaz­dája az erdészházban odafönn élő Per bért Mihály. Most csak a művelődési centrum építőit meg a szükséges anyagokat hozzák fel járművek. Gyakori látogató az épület megálmo­dója, Makovecz Imre is. A felkelő nap szimbóluma kerül hamarosan a tetszetős épület tetejére. A kupolán át besüt a nap, odabenn égkék a kupola, s mintha eleven fák tartanák oszlopként a fala­kat. Szekerce csattog, slágert fütyürész a pufajkás munkás. Odakint pedig az erdő télre is itt maradt madarai csicse­regnek. Eszes Katalin báb készítés lesz. És termé­szetesen a szünetben minden­kit várnak a könyvtárak. Most van idő, be lehet ülni lemezt hallgatni, olvasgatni. Az úttörőház és a művelő­dési központ január 3-án, pénteken kirándulást szervez Törökmezőre, különbusszal. A részvétel ingyenes! Az érdi művelődési köz­pontban december 28-án dél­után háromtól tartják az if­júsági előszilvesztert, 29-én ugyancsak délután háromtól a Sóher ifjúsági klub óévbú­csúztató mulatságot rendez, videovetítéssel. A ceglédi Dózsa György If­júsági Klubban 29-én diszkó, 30-án tánccal, vidám műsor­ral egybekötött előszilveszter lesz. A tornacsarnokban de­cember 29-ig zajlanak az út­törő-olimpia országos döntői. Lehet szurkolni! Elválik, ki viszi el a pálmát asztaliteni­szezésben. Ugyanitt öregfiúk Ezer esemény Tavaszi fesztivál A budapesti tavaszi feszti­vál tíz napja alatt — már­cius 14. és 23. között — mint­egy száz helyszínen csaknem ezer eseményre kerül sor, amelyeken szinte valamennyi művészeti ág képviselteti ma­gát. A fesztivál — s egyben a gazdag zenei program — nyi­tó hangversenyét a Budapest Kongresszusi Központban ren­dezik meg, ahol a Magyar Rá­dió és Televízió szimfonikus zenekara Gilbert E. Kaplan amerikai karmester közremű­ködésével Mahler II. szimfó­niáját tolmácsolja. Az opera, a balett és a színházak kedvelőinek is vál­tozatos műsort kínálnak majd. Több mint negyedszáz kiállí­tás egészíti ki a tavaszi feszti­vál programját. A fesztivál idején rendezik meg az I. országos kamara- színházi találkozót, valamint a IV. nemzetközi eszperantó ta­lálkozót és a IV. nemzetközi pantomimtalálkozót is. Folytatódik a sorozat Rákóczi-kötetek Az Archívum Rákócziánum sorozat újabb köteteit rende­zik sajtó alá a Magyar Tudo­mányos Akadémia Irodalom­tudományi és Történettudo­mányi Intézetének munka­társai: folytatják azoknak a kiadatlan vagy a múlt század­ban csak részben, franciául és latinul publikált műveknek a közlését, amelyeket a francia- országi, majd törökországi száműzetése idején, 1715— 1735 között írt II. Rákóczi Ferenc. A következő években átadják az Akadémiai Kiadó­nak a sorozat második kötetét — Rákóczi vallomásait — és negyedik kötetét — a Fohá­szokat —, a fejedelem elmél­kedéseit a Szentírás könyvei­ről. Az eddig megjelentetett első és harmadik kötetben Rákóczi emlékiratait és poli­tikai testamentumát tették közkinccsé. Az új sorozat köteteiben Rákóczi műveinek rendezői közzéteszik Rákóczi eredeti, francia és latin nyelvű szö­vegeit csakúgy, mint azok magyar fordításait. A be­vezető tanulmányokban és az írások tárgyi jegyzeteiben összegezték a Rákóczi-kutatá. sok legújabb eredményeit. kézilabda-mérkőzésére is sor kerül aznap, több volt váloga­tott NB I-es részvételével. A Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában december 28-án 11-től és délután 3-tól orosz fenyőfaünnepély lesz a ház összes termében. A prog­ramot megismétlik vasárnap is ugyanezekben az időpon­tokban. Akit a technika ér­dekel, az 30-án nézzen be délelőtt 10-kor a műszaki-tu­dományos filmszemlére. Biz­tos akad újdonság-csemege. Nagykátaiak figyel mébe. Huszonkilencedikén este hét­kor a Smog együttes ad kon­certet a művelődési központ­ban. Mint tallózásunk is bizo­nyítja, akad látni-hallani ér­demes bőven, tessék nyitott szemmel járni a művelődési házak tájékán, hiszen igaz ugyan, hogy az magában is örvendetes tény, hogy vaká­ció van, de nem érdemes mindig otthon a tévé előtt tespedni. Aki keres, az talál értelmes elfoglaltságot és iga­zat ad nekem: ha sok a program, tartalmasán telnek a napok, a szünet is hosz- szabbnak tűnik. Aki nem hi­szi, járjon utána! N. E. A tanítónő. Abból a végte­lennek tetsző mozgóképfolyam­ból, amely a karácsonyi ün­nepek előtt és alatt zúdult to­va. bizony már csak emléke­zetünk megerőltetésével vá­laszthatjuk ikii A tanítónő cí­mű Bródy Sándor-darab tele­víziós változatát. Márpedig ezt a mem áriapróbát meg kell cselekednünk, hiszen újból és újból átlapozva a műsorújság sok kínálatát, tulajdonképpen ez a feldolgozás volt a szóba jöhető napok legf aj súlyosabb, legtöbb művészi erőt magá­ban rejtő vállalkozása. S ha meggondoljuk, hogy Léner Péter rendező és csapata sem juttatott el a képernyőikre egy remekművet, akkor az is nyil­vánvaló, hogy a Szabadság té­ri szerkesztőségek ezúttal ru­tinból dolgoztak; talán a szil­veszterre összpontosítva in­kább csak hivatalból letudták, semmint arányosan és tuda­tosan megkomponálták volna a többé vagy kevésbé szabad napok mutatványait. Nos, A tanítónő, ha valaki­nek megmozgatta a fantáziá­ját és ezzel odaláncolta a ké­szülék elé, akikor azt zömmel remek szereposztásával tehet­te. Eltekintve a címszerepre kiszemelt Kubik Anna, saj­nos, inkább csapongó, mint­sem erőnek erejével lázadó k.iasszonyától, a többi közre­működő szinte egytől egyig úgy alakított, annyira érezte a feladat súlyát, mintha vala­mi évadzáró vizsgán szere­pelne. Bubik István ifjú Nagy lstvána például azokat is meg­győzhette ennek az ifjú és so­kat foglalkoztatott színésznek a kivételes tehetségéről, akik mindeddig túlzásnak tartot­ták az ő sorozatos szerepelte­tését: a kétségkívül parádés szerepben talán minden eddi­ginél színesebb, robbanóan eredeti volt. Rögtön utána Gálffi László tanítócskáját kell megemlíteni, hiszzen ez a másik, már-már agyonjátsza­tott fiatal színészünk most kmegmutatta, hogy erős is tud ő lentji, nem csupán szelíd ayagy érzelmesen szenvelgő. Benedek Miklós pedig arra cáfolt rá, hogy — ellentétben a reá aggatott címkével — sok­kal több ő, mint egy. csupán már megjelenésével mosolyt fakasztó kabarészínész: reve- rendás falusi papja fenyege­ÜNNEPI műsort szerkeszte­ni nem valami hálás feladat, hiszen az alkalom megkíván­ja, hogy a legjobbat, legigé­nyesebbet '-.nyújtsák a szer­kesztők, riporterek, miközben tudván tudják, hogy az anyu­kák a konyhában a sütő és az előkészítő-asztal között ingáz­nak szélsebesen, az apukák a karácsonyfát csinosítják és jó, ha fél füllel odafigyelnek ar­ra, amit éppen a rádió sugá­roz. De a műsornak ilyen kö­rülmények között is késznek — egyszerre felemelőnek és meg­hatónak, mosolyt fakasztónak és elgondolkodtatónak — kell lennie, hogy diszkréten segít­sen ráhangolódni arra a pil­lanatra, amelyre hetek óta ké­szülünk bevásárlással, takarí­tással, sütés-főzéssel. A ráhan­golódás, öntudatlan felkészü­lés nem lebecsülendő elemei az ünnep koreográfiájának, és a rádió a maga lehetőségi kö­rében mindent megtett, hogy ezt a folyamatot segítse. Volt miből válogatni. Karácsony délutánján a régi, falusi ün- nepköszöntők hangulatát idéz­te a Terpesi betlehemes. A község hagyományőrző népdal­köre életszerűen elevenítette fel a dramatikus játékot, elő­adásukból úgy tűnt, régi elő­adásokból ismerik a betlehe- mezés minden csínját-bínját, nem üres frázis náluk a ha­gyományőrzés. Solymosi János szerkesztésében kitűnő mű­sort hallottunk. Ugyanígy megérdemli a dicsérő szót a Vallomások című összeállítás, a fájdalmasan korán elvesztett Erdei Ferenc életének állomá­sait villantotta fel. ő maga beszélt, szokásos sallangtalan egyszerűséggel szeretett szülő­földjéről. A KÖNNYŰZENE barátai gondolom — velem együtt — örömmel vették, hogy a Pető­tett, szikrázott; pompásan lé­pett nagy elődeinek örökébe... Az említett és a hely híján nem említett közreműködők igazi ügyszeretete alkalmasint még azt is feledtetni tudta, hogy ez a Bródy-repríz amúgy zavaró szeplöket viselt ön­magán. Léner Péter ugyanis itt-ott nem népire, hanem ép­pen hogy népiesekre kompo­nálta a körítést. A tanterem­ben statisztáló kisfiúk, kislá­nyok gúnyája például igazán parodiisztikusan hatott — pa­tyolat ing, lajfoi, miegymás—, és hát az egész környezet is olyannak mutatkozott, mint­ha például A falu rossza cí­mű népszínművet készítették volna elő — tévedésből. Karácsony. Mint jeleztük, ez a most átélt téli ünnep iga­zán híjával volt a nagy tele­víziós élményeknek. Mély és még mélyebb fiókokból koto­rászták elő a Karácsonyi aján­dék című kedd esti válogatást csakúgy, mint a könnyfacsaró Waterloo Bridge-et, avagy a moziból már szintén unásdg ismert amerikai filmet, A nagy balhét. Nem volt — mert nem is lehetett — másként ez a szokásos év végi sportrevüvel sem. Ha mégis címén kell nevez­ni egy-egy mazsolaszemet a televíziós műsorok diós, má­kos kalácsából, nos, akkor a jó falatok emlékét hagyta ma­ga után például a Vitéz Lász­ló vándorútja című portré­film, amelyben Kemény Hen­rik, ez a mindmáig működő, őseinek színháztörténeti ha­gyományait lelkesen és kitar­tóan ápoló bábjátékos mutat­kozott be már-már tudomá­nyos pontosságú műfajismer­tetésével. A másik, szántén kellemes meglepetést pedig az a László Miklós szerezte, akit jószeri­vel még a kabarék professzo­ri alaposságú ismerői sem je­gyeztek, lévén ő tengeren túli film- és egyéb író. Nóti Ka­roláéra és társaiéra emlékez­tető humora eredetinek tet­szett; hiányzott belőle a ma­napság oly sokszor riasztó iz­zadságszag, erőlködés. A be­tétként közbeiktatott régi hír­adórészleteket jó érzékkel válogatta ki Bánki Iván ren­dező. fin, kerek egyórás összeállítás hangzott el John Lennon szer­zeményeiből Emlékezz! cím­mel. Nagyon is ide illett az ün­nepi műsorba ez az összeállí­tás, hiszen Lennon életében és azóta is muzsikájával a sze­retet és a béke egyszerű apos­tola volt és maradt. Hol volt, hol nem volt a vi­lágon egyszer címmel Huszti Péter mondott el néhány gyö­nyörű verset kedvencei közül. Ezerszer hallott verseket — Szabó Lőrinc Tücsökzenéjét, Kosztolányi Halotti beszédét — de úgy, mintha ő lenne az első emberfia, aki kimondja ezeket a szappanbuborék-röp­tű, lézerfénnyel metsző szava­kat. Ugyanilyen színvonalas volt a kínálat karácsony napján is. A Szivárvány, nevéhez hűen színes volt. Az év legjobb mű­soraiból válogattak. Talán csak a műsorszerkesztés sor­rendjével vitatkozhatnánk, hi­szen érdekessége folytán az él­re kívánkozott volna a László Gyulával folytatott beszélge­tés. Bízvást kimondhatjuk: az emberség és tudósi alázat rit­ka, élő példája ő, aki szorgal­mas, alkotó életével nagy szol­gálatot tett a tudománynak és ami ennél is több, szálfaegye­nes belső tartásával generá­cióknak tanította meg, meny­nyit ér az egyenes gerinc, az emelt főtartás, és a nyílt te­kintet. SOK ÄDÄMOT ÉS ÉVÁT megszólaltatott a hasonló című műsor, csupa híres embert és épp így volt érdekes, vallomá­sokkal, dallal, prózával. Egy­szóval örömmel jelenthetem, semmi okom nem volt ráncol­ni a szemöldökömet, hiszen ezek a műsorok nemcsak az alkalom szerint voltak ünne­piek. Nagy Emőke Hol? Mit? Mikor? Szünidei programok fiataloknak £ Az elmúlt években úgy adódott, hogy a téli szü- ^ netek bizony rendre nyúlfarknyira sikeredtek, az érin- ^ tettek legnagyobb bánatára. Mert mit ér a vakáció, ha ? kettőt-hármat épp hogy csak aludtunk, és máris azon ^ kell gondolkodni, hogy matekból még javítani lehetne a félévi bizonyítványosztás előtt. Nem is beszélve a ^ kötelező olvasmányokról, amiket a vakáció alatt kellett ^ volna elolvasni, meg a szokás szerint utolsó pillanatig '■ halogatott házi feladatokról. Akácz László Radiofigyelo«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents