Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
® FEST MEGYEI FELSZÓLALÓK A VITÁBAN AZ ELSÍ IIAPON Pénteken délelőtt 1!) órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Az Ország- gyűlés elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Nánási Lászlóról és Sugár Imréről, valamint Oláh István hadseregtáfcornok, honvédelmi miniszterről. Az elhunyt képviselők emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítet! a meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. A Sugár Imre elhalálozása miatt megüresedett képviselői helyre az Országgyűlés dr. Borsos Sándor, a marcali városi kórház osztályvezető főorvosának mandátumát igazolta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától közös átirat érkezett az Országgyűléshez, amely javasolja, hogy az Ország- gyűlés Bognár Rezsőt az Elnöki Tanács tagjává válassza meg. Äz Országgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A törvényhozó testület tudómásul vette a Népköztársaság MARKOM ft MEGÜRESEDETT HELYEK BETÖLTÉSE — Két évvel ezelőtt, 1983. decemberében fogadta el az Országgyűlés az 1983. évi III. törvényt, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. Üj választási törvényünk szabályozása tovább bővítette az állampolgári jogokat, javította ezek gyakorlásának feltételeit, határozott intézkedésekkel erősítette ^ a népképviseleti testületek társadalmi-politikai szerepét, s épp a demokratikus elemek gyorsabb kibontakoztatása érdekében ésszerűsítette és egyszerűsítette a választások előkészítését és lebonyolítását. — Ez év júniusában már az új választási törvény alapján zajlottak le a képviselői és a tanácstagi, választások. Ezek a választások a vezető politikai testületek és a közvélemény egyöntetű megítélése . szerint az igen sikeres, eredményes jelzőt kapták. És valóban, a választások kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zajlottak le. A magyar nép ez alkalomból is hitet tett a szocialista társadalom építése és a béke megvédése mellett. Kifejezte egyetértését a párt politikájával, a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett országépítő programmal. Ez a pozitív értékelés egyben azt is jelzi, hogy az Országgyűlés alapvetően jó, az eredeti politikai szándékoknak és a társadalmi igényeknek megfelelő törvényt alkotott. — A választások és az új választási törvény alkalmazása Elnöki Tanácsának az eszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló, a népgazdaság VII.. ötéves tervéről szóló, továbbá a Magyar Népköztársaság 1SS8. évi költségvetéséről és a tanácsok 1336—99. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. A képviselők ezután döntöttek a tanácskozás napirendjéről: ® Az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat; A népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényja- \!0 vaslat; A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat; Interpellációk. Ezután — ez elfogadott napirendnek megfelelően — Markója Imre igazságügymihiazter emelkedett szólásra. választóknak azt a jogosultságát is sértené, hogy érdekképviseletük a lehető legteljesebb körű legyen. — A megoldásra több lehetőség is kínálkozott. A politikai és alkotmányossági szempontokat leginkább kielégítő megoldásként a most előterjesztett javaslatot láttuk helyesnek elfogadni. Eszerint az országos választási listán megválasztott képviselő megüresedett helyére az Országgyűlés választ képviselőt, a meg- üresedést követő egy éven belül. A jelölés joga a Hazafias Népfront Országos Tanácsát illeti meg. . r — A közvetett választásnak a javaslatban szabályozott Ú1 formáját az alkotmányban kell rendezni, méghozzá a 71. paragrafus (1) bekezdésének kiegészítésével. tapasztalatainak e kedvező, alapvetően pozitív megítélése természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbiakban ne lenne szükség e tapasztalatok részletekbe menő elemzésére, az elemzés alapján a szükséges következtetések levonására, s ha és amennyiben ez szükségesnek látszik, bizonyos javítások eszközlésére a jogi szabályozásban is. Ezt a munkát minden bizonnyal a két választás közötti időszak közepe táján el fogjuk végezni. — Felmerült azonban egy olyan probléma is, amelyről úgy gondoljuk, már most rendezésre érett. Ez pedig az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyének betöltésére vonatkozó, hiányzó szabályozás pótlása. A választások óta eltelt időszakban, sajnálatos halálesetek miatt, eddig már két hely üresedett meg az országos választási listán. Miután az országos listán a különböző társadalmi érdekek és rétegek kiváló képviselői kaptak helyet, méltánytalan lenne, ha utánpótlásuk csak a következő választásoík során történne meg. Ez egyébként a — Az alkotmány ezen új rendelkezésének megfelelően szükség van a választási törvény módosítására is azzal, hogy e törvény már szabályozza a megüresedett képviselői hely betöltésének határidejét is. Az egyéves határidő lehetővé teszi, hogy kellő előkészítés után e törvénynek megfelelően választhasson képviselőt az Országgyűlés. — A Minisztertanács megbízásából kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el, és ezzel tegye lehetővé az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyeinek betöltését — mondotta Markója Imre, s beFALUVkl LAJOS: fejezésül tájékoztatta a képviselőket arról,: hogy a törvényjavaslatot megtárgyalta az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is, s azzal egyetértve felkérte őt: nevükben is javasolja a törvényjavaslat elfogadását. A törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett. Az Országgyűlés az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután megkezdődött a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját. REÁLIS TÁVLATOK AZ ORSZÁGNAK Állami és pirtvezetök az ülésteromben Elöljáróban hangsúlyozta; a VII; ötéves terv most beterjesztett törvényjavaslata az MSZMP XIII. kongresszusának határozatán és a kormánynak az Országgyűlés által elfogadott munkaprogramján alapul. A társadalmi előrehaladásnak és a gazdasági fejlődésnek reális céljait tűzi ki elénk. — A belföldi felhasználás kényszerű visszafogásában rejlő — az egyensúlyt javító — lehetőségeket az elmúlt években javarészt kiaknáztuk. Ezen az úton már nem járhatunk tovább. Meg kell kezdenünk a kibontakozást! Amiként azonban az egyensúly megszilárdítását sem alapozhatjuk már kizárólag arra. hogy a belföldi felhasználást korlátozzuk, akként a kibontakozás sem épülhet pusztán ennek ellenkezőjére: arra, hogy a hazai keresletet élénkítsük, s a beruházásokat növeljük. Ezért a tervnek az a fő törekvése, hogy egyre nagyobb teljesítményekre alapozva meggyorsítsa a gazdaság korszerűsítését, fokozatosan élénkítse a gazdasági növekedési, s ezzel összhangban érzékelhetően javítsa népünk életszínvonalát, erősítse hazánk védelmi képességét. Tervezőmunkánk egybefonódott a jövőképet felrajzoló és formáló, hosszú távú tervezéssel. E munka keretében született meg hosszú távú népesedéspolitikai, valamint terület- és településfejlesztési koncepciónk. s tekintettük át — egyebek között — hazánk iparának, mezőgazdaságának, energiaellátásának, oktatásügyének, közlekedésének és természe környezetének jövőjét. A Se . ron következő öt esztend nagyszabású feladatainak ..ki munkálásában a legelső mun ■ kaszakasztól. kezdve széles ke r&, szakmai, tudományos é • társadalmi háttérre támasz kodtunk. Faluvégi Lajos ezután tervjavaslat néhány különc sen fontos összefüggését emel te ki, részletezve a VI. ötéve tervidőszakban elért eredmé nyékét, a gazdaság gondjai A téhyek ismeretében m azt mondhatjuk, hogy a V ötéves terv az előző középtá vú tervekhez képest akim 'sokak számára borúlátónk látszott, ám — főként a vi lággazdasági föltételekhez, d a belső teljesítmények alakú lásához viszonyítva is — in kább derűlátónak bizonyult. Mint ismeretes, a világba: végbement gazdasági és poli tikai események nyomán szá murikra is rendkívüli módo) megnehezültek a hitelhez ju tás föltételei, s jóval nagyob bak lettek a kamatok. Ezer két-három évig kemény küz dalmét kellett vívnunk, hogi (Folytatás a 2. oldalon.) m^EMJLlJŰLÉJ ü EZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ SS 1 MEGYEI T1NÍC3 LEPJE 'SlM-----XX IX. ÉVFOLYAM, 299. SZÄM Ára: 2,2fl ínríitl 1935. DECEMBER. 21., SZOMBAT úkos(k)odvsa (5. oldal) felszámolás sok-sok kérdő jellel (5. oldal) Sámánok és táltosok élettára (8. oldal) Évzáró — ajándékokkal (Sí. oldal) Megkezdődött az Orsii ggyűlés téli ülésszaka ® A MINISZTERTANÁCS ELNÖKHELYETTESE TEIIESZTETTE ELI .A VII. ÖTÉVES TERVJAVASLATOT ©KIEGÉSZÍTETTÉK AZ ALKOTMÁNYT ÉS A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT
