Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 295. SZÄM 1985. DECEMBER 17., KEDD Első és második műszak Több községmag egy burokban 7 Három, évtizeddel ezelőtt Vecsés lakosságának, jelét ^ a más vidékekről betelepültek alkották. Ma, amikor { Pest megye legnagyobb községe közel 22 ezer ember- nek ad otthont, a polgárok túlnyomó többsége hely- % belinek vallja magát, s tehetik is azt, hiszen a har- £ mine évvel korábban betelepültek utódai már vecsési- £ nek születtek. A vecsésiség természetesen azokra is vo- j natkozik, akik a fővárosban, vagy mondjuk újabban Kerevestarcsán látták meg a napvilágot, de néhány na- j pos csecsemő koruktól a nagyközségben élnek állandóra $ bejelentett állampolgárként. Ha megélhetési körülmé­nyeik alakulását vizsgáljuk, újabb érdekes változásokat tapasztalhatunk. Ilyen pél­dául az, hogy míg évtizeddel korábban a munkába álló fia­talok szakmai érvényesülésé­nek szinte egyetlen biztos te­rülete a közeli főváros volt — csak Budapesten tartották lehetségesnek a szülők, hogy csemetéikből kvalifikált szak­munkás, vezető ember vagy értelmiségi legyen — napja­inkra ez a helyzet meg­fordult. Egyre többen keresnek helyben, Vecsésen munkát, s találnak is olyant, ahol ma­gas szakrhai felkészültségü­ket, felsőfokú végzettségüket kamatoztatni tudják. Ez a hazafelé fordulás hozta magá­val azt is, hogy másod- és mellékállást is saját vecsési munkahelyükön keresnek az emberek. Még tovább bontva a vál­tozásiak sorát, kiderül, hogy a vecsési ipari jellegű munka­helyeken dolgozók többsége ma már kizárólag ipari mun­kából él meg. A második mű­szakban, vagyis az otthoni te­vékenységben elvesztette je­lentőségét a korábbi évtize­dekben meghatározó jelentő­ségű mezőgazdasági tevékeny­ség. Vannak nagybani állat­tartók és növénytermesztéssel foglalkozók Vecsésen is, ám ez nem jellemző az össz­lakosságra, még kevésbé szóik­ra, akik ipari munkát végez­nek főállásban, mert az em­berek a helyi munkáltatónál vállalnak túlórát, másod- és mellékállást, vagy lépnek be szakcsoportokba nem főállás­ban. Mindezek alapján elmond­ható, hogy Vecsésnek ma már hagyományos ipari munkás­sága van. Erről a munkásság­ról és a mezőgazdaságban, valamint a fővárosban fog­lalkoztatottak arányáról be­szélgettünk a nagyközségi pártbizottság épületében. Lőrincz Ferencné párttitkár és Csányi János tanácselnök szolgált újabb, a nagyközség­re jellemző adatokkal... — Településünkre jellemző, hogy a munkaképes lakosság nyolcvan százaléka nem hely­ben dolgozik. A mintegy más­fél ezer álláshelyből három­százat nem vecsésiek tölte­nek be. A helyi üzemekben, szövetkezetekben kétszáz kö­rül van a foglalkoztatottak aránya egy-egy gazdasági egységen belül. Olyan munka­hely, amely kimondottan csak nőket foglalkoztat, egy van, ez a Veruszöv, s a Ferroelektro- nikában a létszám fele nő. A termelőszövetkezetben, az állami gazdaságban és a Mavadnál a nők aránya át­lagos. Két olyan munkáltató van Vecsésen, ahol döntő többségében csak férfiakat foglalkoztatnak, ezek a Vizép és a gázüzem, ahol csak ad­minisztratív munkakört tölte­nek be a nők — sorolta Lő­rincz Ferencné. — Egy olyan hatalmas köz­ségben, mint Vecsés, nem le­het lényegtelen kérdés, hogy munkába, szórakozóhelyekre, orvoshoz milyen út, járda és közvilágítási, valamint mi­lyen autóbusz-közlekedési vi­szonyok között jutnak el az emiberek. A közlekedés meglehetősen fejletlen Vecsésen, kifejezet­ten a faluból eljáró dolgozó­kat szolgálja. Vagyis mehet­nek autóbusszal a fővárosba és Monorra. Ám ez a nagy­község négy jól elhatárolható községrészre bontható, s egyikből a másikba helyi buszjárat nincs. Pedig példá­nak említve: az Andrássy- teleptől a művelődési házig négy kilométer is megvan a távolság. Tehát régi és jogos igény a lakosság részéről, hogy helyi buszjáratok kössék össze az egyes településrésze­ket a falu magjával, központ­jával és egymással. — A településfejlesztési hozzájárulás felhasználásában is arról győztük meg a lakos­ságot, hogy ne a község­fejlesztési nagyberuházásokra ajánlják fel, hanem saját lakókörzetükben az utak, jár­dák, közvilágítás fejlesztésére, s ezekre is szavazott a lakos­ság. Ugyanis a községen be­lül; nagy távolságok, a köz­lekedési nehézségek nem könnyítik meg a tanácsi in­tézmények fölkeresését. Ezért is van az, hogy a művelődési ház és közelében a két könyv­tár megközelíthetősége csak a lakosság egyik felének meg­felelő. — Nem is erőlteti a műve­lődési ház a tömegeket moz­gató rendezvények szervezé­sét, mert az állampolgárok fele eleve nem megy el a nagy távolságok miatt. In­kább jellemzők a művelődési házra a kiscsoportos foglal­kozások, szakkörök, tanfolya­mok, amelyeknek megfelelő törzsközönsége alakult ki — kezdett bele a kérdés részle­tes megválaszolásába Csányi János tanácselnök, majd a sajátos gondok megoldásának egyik változatáról beszélt, hi­vatkozva az idei jelölő- és falugyűlések tapasztalataira. Tehát arról van szó, hogy az iskolák lesznek a község­részek központjai, oktatási, nevelési, kulturális és politi­kai céllal egyformán. Aszódi László Antal A MÁSODIKOS GIMNA­ZISTA Feri ül a tornaterem falánál elhelyezettt pádon és nézi. hogy az osztálytársai tor­náznak. Ülhet, hiszen papírja van róla. Orvosi. Az egészsé­ge érdekében ül. Hogy közben szerte az országban a mozgás­kultúra fejlesztésére agitál­nak? Az más kérdés. Arra más papír utasít. Talán kissé talányos ez a bevezetés, de néhány adat, tény után világosabb lesz az összefüggés, illetve — sajnos — annak hiánya. Tehát: az Egészségügyi Minisztérium és a Művelődési Minisztérium közösen rendelkezik az isko­lások testnevelési órákon va­ló részvételéről. A középisko­lások egészségügyi állapotuk szerint négy csoportba kerül­hetnek. Szerencsére a többség az elsőbe tartozik: egészsége­sek; a tanterv minden előírá­sa vonatkozik rájuk: a gya­korlatok végrehajtása és a mi­nőség után az osztályzat. A második csoport a laikus számára kissé homályos. Ök kétféle megoldás között vá­laszthatnak. Vagy az előírt gyakorlatokat végzik, de telje­sítménykövetelmények nélkül, vagy külön csoportban „lö­työgnek”. Nem szép kifejezés, de mit lehet mondani, ha az egészséges osztálytárs időre fut. távolságra dob. az ebbe a csoportba tartozó gyerek pedig lődörög a 45 perc alatt. Mi az ő bajuk? Valami ap­ró nyavalya, s az aggódó szü­lő rohan az orvoshoz, az pe­dig javasolja a könnyített tor­nát. Persze — szerencsére — orvosa válogatja, de oly ne­héz ellenállni a kezét tördelő szülőnek: kövér (sovány) a gyerek, hamar elfárad. A rendszeres mozgásigény kielé- gítetlensége miatt később még fáradékonyabb lesz, de úgy tűnik, ezt nem veszik figye­lembe. A harmadik csoportba tar­tozók az iskolában speciális gyógypedagógus irányítása mellett végzik a gyakorlato­kat. Ráadásul különböző al­csoportokban. Asztma, gerinc- bántalmak. gyönge szem ... Valóban helyes ez a megoldás, és éppen a gyerek érdekében. De ez megint csak papíron igaz. Én csupán néhány kö­zépiskolában érdeklődtem, de kissé sajnálkozva néztek rám. „Miből gondolja, hogy a gyógypedagógusok hemzseg­nek. az iskolának pedig erre a megoldásra van helve, ideje, pénze?” Mafla módon a ren­deletből gondoltam. A negyedik csoportba a va­lóban beteg gyerekek tartoz­nak. ök külön időben, orvosi felügyelet mellett végzik a gyakorlataikat. A változatos­ság kedvéért megint csak pa­píron. Szép-szép a rendelet, de miitér. ha a feltételek hiányoz­nak. Orvos, helyiség, külön idő egyebek. Ez utóbbinál az or­szágos helyzet így fest: két helyeit megoldották a problé­mát. Miskolcon négy körzet­ben orvosi felügyelet mellett történik a diákok mozgásigé­nyének kielégítése, s a fővá­rosban nedig csak Újpesten. Dr. őri Imrével, az Egész­ségügyi Minisztérium anya- és ifjúságvédelmi főosztályának helyettes vezetőjével beszél­gettem. A feltételeket ő is hiányolta, de mint mondta: „a középiskolásoknak csupán 12 százaléka tartozik az utol­só három csoportba”. Csupán? Ez bizony nézőpont kérdése. Főleg, ha figyelembe vesszük: az általános iskolásoknál még tíz százalék alatt van ez a szárú. De a középiskola befe­jezése után tovább romlik az arány. A katonaköteles fiatalok 16 —20 százaléka nem alkalmas a mundér viselésére. Egész­ségügyi okok miatt. S itt csu­pán a fiúkról van szó. Bár a lányok nem mennek katoná­nak, de náluk sem jobb az arány. Néhány szakembertől Rádiósoknak Kiufekezgyííiés Az MHSZ monori rádió­amatőr klubja december 21-én délelőtt, 10 órakor klubközgyű­lést tart. Szóba kerülnek az elmúlt időszak eredményei, a feladatok, lehetőség nyílik a Föld körüli útra indult két hajóssal, Fa Nándorral és Gál Józseffel készített magnófel­vételek meghallgatására is. Minden klubtagot elvárnak a közgyűlésre. Kisiparosok Idősek napja Mindig jólesik azoknak, akik már visszavonultak az aktív munkától, ha'meghívják őket a régi munkahelyre egy- egy nyugdíjas-találkozóra. Ezeken az összejöveteleken felelevenednek a régi emlékek, s általában jól érzi magát min­denki. A KIOSZ gyömröi alapszervezete december 19- én, 14 órakor a Táncsics Mi­hály utcai székházban tartja meg a hagyományos nyugdí- jas-taláHkozót, amelyre szere­tettel várnak minden érdekel­tet. Gyomron Léci óriás lesz A Lóci óriás lesz című verses, zenés műsort mutatják be Wágner Gertrud, Végh László és Tóth János közre­működésével december 17-én, kedden délután fél háromkor és fél négykor Gyomron., a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az első előadásra az 5-6. osztályosokat, a második­ra a 7-8. osztályos tanulókat várják a rendezők. A belépő­díj 10 forint. Piszke és RibizRe A Piszke és Ribizke című mesejátékot láthatják a ve­csési gyerekek december 17- én, kedden délelőtt 10 órakor a művelődési ház nagytermé­ben. Járhatóbbá vált utak Gomba, Bénye, Káva — a közös tanácsú három község — a körzet legsárosabb tele­pülései közé tartozik. A ta­lajadottságok, az utcák elhe­lyezkedése miatt tartósan esős idlőben, olvadáskor jó néhány utca szinte járhatatlanná vá­lik. koncepciójára és a jövő évi feladatokra vonatkozó elkép­zeléseiben is fontos szerepet kap a község úthálózatának további javítása. Többek kö­zött ezzel értett egyet a lakos­ság is, amikor a településfej­lesztési hozzájárulást megsza­vazta. Gőzölög a vasalógép Műszakonként, a fazontól függően, általában 60 darab ruhát simít le a korszerű gőzvasalógépével Hegedűs Gézáné, a Pev- di konfekció gyáregysége monori üzemének dolgozója. Szük­ség is van a feszített munkatempóra, hiszen az üzem állandó létszámhiánnyal küzd, a terv viszont adott, így mindenkitől nagy erőfeszítést kíván annak teljesítése. Hancsovszki János felvétele Ez annak ellenére így van, hogy a VI. ötéves tervben összesen 5,5 kilométernyi sza­kasz alapkövezését végezte el a tanács, illetve a lakosság, az idén pedig két kilométer hosz- szon a felületi zárásra is ju­tott pénz. Jobb lett a közleke­dés Gombán a Petőfi, a Fáy, a Dózsa György utcákban, Bé- nyén a Kölcsey úton. illetve a Szabó Dezső és a Virág utca egy részén, Káván a Szabad­ság és az Akácfa utcában. Üt­és hídfelújításra összesen 1 millió 296 ezer forintot költött a tanács, járdaépítésre 45 ezer forintot. A három község lakói ezek­ből a munkákból, de egyéb feladatok végrehajtásából is kivették a részüket. Az idén eddig összesen hatmillió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek. A tanács VII. ötéves terv­hallottam: az ipari tanulók egészségesebbek, mint a kö­zépiskolások. Nos, én ebben nem hiszek. A gyerekek több­sége nem a testnevelési „mi­nősítése” miatt megy ebbe vagy abba az iskolatípusba. Inkább a szülők, orvosok dön­tenek a — talán — elkényez­tetett középiskolások hátrá­nyára. Mert hátrány ez a ja­vából. Hol van az előírva, hogy egy tanár, mérnök bete­gesebb legyen? ÉPPEN, MIKOR ezt a cik­ket írom, tanácskozott a Ma­gyar Biológiai Társasán moz­gásbiológiai szakosztálya az egyetemi és főiskolai hallga­tók sporttal kapcsolatos szem­léletéről. A rendeletek és fel­tételek. no meg a kialakult gyakorlat mellett érdemes idézni — és elgondolkodni — dr. Fésűs Lászlónak, a deb­receni DOTE tanárának egy. az ENSZ alapokmányában is megtalálható mondatát: „Az ifjúság egészsége az ország biológiai vagyona." Ne herdáljuk el! V. L. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, jó szomszédoknak, ismerősöknek, akik rTonoron, utolsó útjára elkí­sérték a felejthetetlen feleséget, jó édesanyát, szeretett nagyma­mát. KOCZÓ Károlyné szül. Bur­ján Ilonát, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek el, szóban és írásban fájdalmunkban osztoz­tak. Gyászoló férje, fia, menye és unokája. jegyzet Dédelgetett tervek a leszáll az ember az autóbuszról Ecser köz­pontjában, több minden a szemébe tűnik. Először is az, hogy kialakulóban van az a községmag, amely az­előtt nemigen jellemezte ezt a fővárossal határos te­lepülést. A Rábai Miklós Művelő­dési Házat szépen tataroz­ták, szinte csábítja a járó­kelőt, hogy belépjen vala­melyik ajtaján. A főbejá­ratnál figyelemre méltó felirat olvasható: Köszönt­jük vendégeinket! Apró, de mégis kedves figyel­messég a házba látogatók­kal szemben. A középső ajtó fölött az olvasható szépen formált betűkből: Ecser község és a Rákos­mezeje Tsz nyugdíjasainak klubja. íme a jó példa, a munkától visszavonultakat is össze lehet hívni rend­szeres időközönként, ha értelmes programot kíná­lunk nekik. Erről jut eszembe, a kö­zelmúltban — a nagy ok­tóber évfordulóján — a községi ünnepségen elis­merések átadására is sor került. Amikor megkérdez­tem a tanács vb-titkárától, hogy az Ecser Községért elnevezésű plakettet miért kapják túlnyomó többség­ben a nyugdíjasok, azon­nal válaszolt: — Ök azok, akikre mindig, mindenben számíthatunk. Már-már le­gendák születtek arról, hogy a kistelepülésen mi­lyen aktívak a nyugdíja­sok. Ott vannak minden társadalmi megmozduláson, kétkezi munkájukkal já­rulnak hozzá lakóhelyük formálásához. És azt sem tagadják, hogy szeretnek mulatni is, gyakran ren­deznek maguknak zenés­táncos rendezvényt, disznó­toros vacsorát stb. Szó­val ilyenek a nyugdíjasok Ecseren. De egy kicsit eltértünk a bevezetőben említettektől. Az elmúlt hetekben meg­szépültek a Széchenyi utca üzleteinek falai, a községi tanács renováltatta, hozat­ta rendbe. Annak ellenére, hogy nem ők üzemeltetik az ott helyet kapott keres­kedelmi egységeket. Amikor szóba hoztam ezt, a tanácselnök elmond­ta, hogy ők törekszenek a kölcsönösen előnyös hasz­nos kapcsolatok kialakítá­sára a községben jelenlévő üzemekkel, szövetkezetek­kel. Most ők (a tanács) voltak a sorosak, ezért tet­ték rendbe az épületeket A belső csinosítás viszont az üzemvezetők dolga lesz majd, remélhetőleg nem késlekednek sokáig ők sem,.. A Szerelem patak pár­huzamosan csordogál a Széchenyi utca szilárd bur­kolatával. Általában min­denütt rendezettek, tiszták a porták, de az üzletsor­tól nem messze szeméthe­gyet fedeztünk fel, amelyet jó lenne minél előbb el­tüntetni onnan. Sok község megirigyel­hetné Ecser központját, amellyel kapcsolatban — u távolabbi jövőben — szép terveket dédelgetnek a he­lyi párt- és állami vezetők. Tovább kívánják parkosí­tani a Széchenyi utcát, s védetté nyilvánítják majd a községközpontot. Ehhez rendezni és tisztítani szük­séges a Szerelem patakot is, amelynek forrása az üzletsornál ered. f\da terveznek egy dom- borművet, amely egy táncospárt ábrázolna, cé­lozva a község folklórjára. Mindez még egy távolabbi cél. Ahogy ismerjük azon­ban az ecserieket, biztosak vagyunk abban, hogy meg­valósítják elképzeléseiket. G. J. I (ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap) Ne herdáljuk el! Hátrány a javából...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents