Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM Ára: 1,41(1 forint 1985. DECEMBER 17., KEDD MA: Köszöntés a messzi távolból (2. oldal) Aranydió, mézesbáb, bötssöbubu (5. oldal) Új szelek labdarúgásban (7. oldal) A szövetségi politikát erősítve A Hazafias Népfront kongresszusának állásfoglalása A Hazafias Népfront VIII. kongresszu­sán elfogadott állásfoglalás elöljáró­ban visszatekint a népfrontmozgalom fél évszázados történetére, hangoztat­va a Komintern VII. kongresszusán meghir­detett. a fasizmus elleni küzdelemben ková- csolódott összefogás szellemi örökségének fontosságát. Az állásfoglalás a továbbiakban megálla­pítja: a népfrontmozgalom az eltelt öt esz­tendőben erősítette a párt szövetségi politi­káját és fejlesztette a nemzeti összefogást. Céljának tekinti népünk összeforrottságának erősítését,. az állampolgárok mozgósítását az ország feladatainak megoldására. Arra tö­rekszik, hogy munkája nyomán a társada­lom minden osztályából és rétegéből egyre többen és mind nagyobb eredménnyel ve­gyenek részt a közéletben, a közakarat mel­lé közcselekvést is fer-emtve. Csak a közaka­rattal párosult közös cselekvés teheti ugyan­is lehetővé, hogy az MSZMP XIII. kongresz- szusánsk hazánk további építését szolgáló határozatai a nemzet programjaként megva­lósuljanak. A dokumentum ezután leszögezi, hogy a népfront a szocialista nemzeti egység érvé­nyesítésének átfogó kerete, politikai tömö­rülése a szövetségi politika jegyében. Befo­lyása és kezdeményező'szerepe a magyar társadalomban, a közéletben növekvő jelen­tőségű. Múltjának, jelenének tapasztalatai alapján a jövőre nézve is érvényesnek tart­ja, hogy a politikai, a társadalmi egyensúly­nak és fejlődésnek nélkülözhetetlen feltéte­le az emberek közösségi szándékú és szelle­mű felelős tevékenysége. A szövetségi politika helyes értelmezése és alkalmazása teszi lehetővé, hogy világné­zete miatt senki sem szenvedhet hátrányt sem a munkában, sem a közéletben. Az egy­házak, a vallás^ emberek részt vesznek az ország építésében, közéleti tevékenységüket a népfront segíti — emeli ki az állásfogla­lás. Kitér arra is. hogy a nemzetiségek jól érzik magukat közös hazánkban, dolgoznak érte, boldogulnak benne. Ott vannak képvi­selőik a társadalmi és az állami élet veze­tő testületéiben,, s ez is előmozdítja egyen­jogúságuk féjlr£/sét. A dokumentum fon­tos feladatkér? említi a cigányság társadal­mi beilleszkedésének felgyorsulását, majd megállapítja, hogy a népfront intézményes közéleti cselekvési lehetőséget kíván nyúj­tani az ifjúság különböző rétegei számára, s részt vállal az időskorúak érdekeinek fel­tárásában és képviseletében is. Feladatának tekinti, hogy segítse a nemzedékek közötti egység és egyetértés fejlesztését. A Hazafias Népfront közjogi funkciójá­nak keretében nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a törvé­nyek kezdeményezésében, előkészítésében. A legjelentősebb feladatok közé tartozik a szo­cialista demokrácia fejlesztése és gyakorla­ti érvényesítse a politikai irányítás és in­tézményrendszer további alakításában. Egy­re nagyobb hangsúlyt kap a mozgalomban a társadalompolitika. A dokumentum a továbbiakban leszöge­zi: a népfront Ismeri és vállalja az építő­munka nehézségeit, a megújító kezdeménye­zések kockázatait, támogatja a párt törek­véseit. a politika, a gazdaság fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. Tisztában van azzal, hogy a gyorsabb haladás alapjait nem le­het rövid távú erőfeszítésekkel szilárdan le­rakni. Minden körülmények között széni előtt tartandó követelménv azonban, hogy a szoc ializmus építése együtt járjon a lakos­ság életkörülményeinek javulásával, az életmód, a kultúra, a társadalmi és emberi élet szocialista irányú fejlesztésével, a tár­sadalmi igazságossá* erősödésével; s hogy a nemzet a mérsékletre intő időben is gyűjt­sön erőt a további haladáshoz. A Hazafias Népfrontnak kötelessége a tár­cadalomban bekövetkezett változásoknak megfelelően és az é.múlt évtizedeikben fel­növekedett új nemzedékek igényei szerint keresni és megtalálni azt a hangvételt, stí­lust, tartalmat, azokat a módszereket, ame­lyek az eddigieknél jobban megfelelnek or- szágépitő nemzeti egységünket és a szocia­lista nemzetköziség eszméjét szolgáló cél­jainknak. Ugyancsak a mozgalom el emj kötelessége­ként jelöli -meg az állásfoglalás azt, hogy segítse a társadalmunkat, gazdaságunkat, in­tézményrendszerünket megújító reformfolya­matot, ennek keretében a tanácsok önkor­mányzati szerepének, a váll áfátok és szö­vetkezetek önállóságának erősödését. A gazdaságpolitikai feladatokat rögzítő fejezet a legközvetlenebb tennivalók közül a gazdasági ■ élénkülés megindítását és en­nek érdekében a megújulási folyamat követ­kezetes továbbvitelét, a rugalmasan alkal- maakodó, hatékonyabb gazdaságirányítás ki­alakítását tartja a legfontosabbnak. A határozottabb cselekvéshez nélkülözhe­tetlen a tennivalók pontos meghatározása és a hibák őszinte feltárása. A népfront egyetért azzal, hogy a megalapozott és nö­vekvő ütemű fejlődéshez elengedhetetlen a termelési és termékszerkezet átalakításának meggyorsítása, a tudományos eredmények miind szélesebb körű gyakorlati alkalmazá­sa és a népgazdaság jövedelemtermelő ké­pességének növelése. Külön kiemeli a gazdasági célok elérésé­ben oly fontos emberi tényezők szerepét, hangoztatva: helyeseljük a vállalati taná­csok, áz üzemen belüli új fórumok megala­kulását, az igazgatók demokratikus válasz­tásának elterjedését. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a nép- írontmozgalom vállalja mindazoknak a kor­mányzati és vállalati törekvéseknek támo­gatását, amelyeknek a célja a nagyipar ha­tékonyságának növelése, meghatározó sze­repének erősítése. A mezőgazdaság elért eredményeinek, színvonalának fenntartásá­hoz ugyancsak fontos társadalmi érdekek fűződnek; szükséges, hogy a szabályozó rendszer még Inkább serkentse az élelmi­szer-termelést. az értékesítési feltételek ked­vezőbbé tételét, s -javuljon a mezőgazdaság ipari háttere. A népfront támogatja a szo­cialista nagyüzemekhez integrált háztáji és kistermelés továbbfejlesztését, erősíti a kert­barát- és kisállattenyésztő-mozgalmat. • A mozgalom fontos feladatnak tartja, hogy a közreműködésével kidolgozott terület- és településfejlesztési határozat céljai megvaló- suljlsnak. A kiegyenlítettebb és arányosabb fejlesztés nyújtson nagyobb esélyegyenlősé­get a települések és lakosaik részére a tár­sadalmi javak eléréséhez. A környezet- és természetvédelem felada­tainak megoldásában a cselekvő társadalmi közreműködés szervezését és kiszélesítését vállalja a mozgalom, kiegészítve ezzel az áliám, a gazdálkodó szervek környezetvédő és -kímélő törekvéseit. Ugyancsak változat­lan feladatának tekinti a fogyasztói érdek­védelem erősítését. A művelődéspolitikai teendőkkel foglalko­zó fejezet bevezetőben hangsúlyozza: a nép­front ismeretterjesztő tevékenysége arra irá­nyul, hogy a lehető legtöbb ember eljus­son a politikai érettségnek arra a fókára, ahol természetes az elkötelezettség és a fe­lelősségérzet, hiszen csak ez lehet a társa­dalmi közmegegyezés szilárd alapja is. A mozgalom minden kezdeményezést segíteni kíván, akár a szakmai ismeretek gyarapí­tását, akár oz általános műveltség terjesz­tését szolgálja. A műveltség megalapozója és legfontosabb intézménye az iskola — szö­gezi le a dokumentum, s fontosnak mondja, hogy a népfront az iskola és a család kö­zötti együttműködés jegyében erősítse kap­csolatait a szülői munkaközösségekkel és a tantestületekkel. A nevelés- és oktatásügy fejlődése érdekében szorosabb együttműkö­désre törekszik a KISZ-szel és az úttörő­szövetséggel. Az állásfoglalás kiemeli a művelődés kö­zösségteremtő és -megtartó erejének jelen­tőségét, utalva arra, hogy mind több helyen jönnek létre az állampolgárok öntevékeny­ségének teret nyújtó körök, egyesületek, tár­saságok, klubok. A szocialista demokrácia gyakorlására is módot adó tevékenységük méltó a népfrontmozgalom támogatására. A fejezet külön kitér a történelmi múltunk megismerése, a hagyományok megőrzése, történelmi önismeretünk erősödése szempont­jából oly fontos honismereti mozgalom mun­kájára, valamint az Olvasó népért mozga­lom tevékenységére, amelynek vállalnia kell a társadalmi igények feltárását, ezek továb­bítását és a könyvkiadás, illetve -terjesztés feletti ellenőrzést egyaránt. V égül a népfrontmozgalom nemzetközi törekvéseit rögzíti az állásfoglalás. Hangsúlyozza: a népfront részt vál­lal a béke legfőbb védelmezőjének, a szocialista közösségnek erősítéséből. Fejlészt- jük együttműködésünket a szocialista or­szágok testvérsziervezeteivel, mozgalmaival, velük összehangoltan lépünk fel a nemzet­közi küzdőtéren. Nemzeti ügyünknek tekint­jük a barátság elmélyítését a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeivel. A HNF a kölcsönös érdekek a’iapján fejleszti nem­zetközi kapcsolatait a békéért és a haladá­sért küzdő mozgalmakkal és személyiségek­kel, a demokratikus pártokkal, a nemzeti felszabadító erőkkel. Szolidáris a fejlődő or­szágok népeivel, támogatja a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat, a népelnyomó rend­szerek, áz újgyarmatosítás elleni küzdelmet. A népfront fejleszti kapcsolatait a takes or­szágok mindazon szervezeteivel, pártjaival, akik erre az egyenjogúság alapján hajlan­dók. Kész a közös fellépésre s a párbeszéd­re minden szervezettel, amely hívé a kato­nai és politikai feszültség csökkentésének, a helsinki záróokmányban foglaltak meg­valósításának. Shultz külügyminisztert fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára. George Shultz külügymi-; nisztsr magyarországi prog-, ramja hétfőn reggel kegyele­te s m eg emlékezéssel kezdő­dött: az Amerikai Egyesült Államok diplomáciájának irá­nyítója — alki Várkönyi Péter külügyminiszter meghívásá­nak eleget téve vasárnap este érkezett Budapestre — koszo­rút helyezett el a magyar hő­sök emlékművén a Hősök te­rén. Ezt követően a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—amerikai külügyminiszteri tárgyalások. Várkönyi Péter és George Shultz a kétoldalú kapcsola­tokról és a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről foly­tatott eszmecserét. A két kül­ügyminiszter megállapította, hogy a magyar—amerikai kapcsolatok rendezettek, fej­lődőik, s további lehetőségek kínálkoznak az előrelépésre. Mindketten szükségesnek ítél­ték a kétoldalú párbeszéd folytatását. A nemzetközi hely­zetet érintve az érdeklődés homlokterében a világgazda­sági helyzet, valamint a gen­fi csúcstalálkozó állt. Remé­nyüket fejezték ki. hogy a to­vábbi tárgyalások elvezetnek a fegyverzet,korlátozáshoz és a többi időszerű kérdés megol­dásához. Tegnap adták át Gödöllőn a városi rendőrkapitányság új épületét. Az ünnepélyes eseményen részt vett Lad- vánszki Károly rendőr altá­bornagy, belügyminiszter-he­lyettes, dr. llcsik Sándor rend­őr ezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezető­je és Simon János, a Pest me­Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke a délelőtti/prákv ban parlamenti' hivatálábaii fogadta ’ George ShuUzot.'-A A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamai két­ezerig szóló műszaki-tudomá­gyei pártbizottság közigazga­tási és adminisztratív osztá­lyának vezetője. Az új léte­sítmény megtekintése után a miniszterhelyettes ünnepélyes állománygyűlcscn adta át a városi rendőrkapitányság dol­gozóinak az épületet, majd ki­tüntetéseket nyújtott át a be­ruházás során kiváló munkát végző dolgozóknak, nyos fejlesztési programjának áttekintése lesz a KGST ma Moszkvában , megkezdődő 41. (rendkívüli) ülésszakának fő feladata — jelentette be hét­főn Moszkvában tartott sajtó- értekezletén Ladislav Supka, a szervezet titkárhelyettese. Supka emlékeztetett, hogy a komplex program tervezetét az ez év november 18—19-én Moszkvában tartott 117. ülé­sén hagyta jóvá a KGST vég­rehajtó bizottsága. Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének vezetésé­vel küldöttség érkezett hétfőn Moszkvába, az ülésszakra. A magyar delegáció tagjai közül Lázár Györggyel együtt érke­zett Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes és Horn Gyu­la külügyminisztériumi ál­lamtitkár. Moszkvában csatla­kozott a küldöttséghez Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, hazánk állandó KGST- képviselője, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Szigeti Ist­ván. hazánk állandó KGST- képviselőjének helyettese. A magyar küldöttséget a vnuikovói repülőtéren Nyiko- laj Rizskov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST- képviselője, Venyiamin Dim- sic miniszterelnök-helyettes és Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára fogadta. Tegnap adták át Űj kapitányság Gödöllőn A vendégek megtekintették az új kapitányság tárgyalótermét. Bal­ról jobbra: dr. Fülek! Lajos rendőr alezredes, a gödöllői kapitányság vezetője, Lacivá ns/.ki Károly, Papp István, a városi tanács elnöke, Ilerczenik Gyula, a gödöllői pártbizottság első titkára, dr. llcsik Sán­dor cs Simon János. (Folytatás a 2. oldalon.) . :a «'' ’ ■ f ' í r \ r; Megérkezett a magyar küldöttség KGST-ülés Moszkvában Lázár György vezetésével elutazott Moszkvába a magyar küldöttség. Komszomol-kitüntetés Ifivezetőknek A Lenini Komszomol Köz* ponti Bizottsága 30 magyar ifjúsági vezetőnek kitüntetést adományozott a XII. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozó elő­készítésében és lebonyolításá­ban végzett eredményes mun­kájuk elismeréseként. A ki­tüntetéseket hétfőn Buda­pesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete adta át. Kamarai elnökségi ülés Közgyűlés nyáron A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége hétfőn Beck Tamás elnökletével ülést tartott, s meghatározta a tár­sadalmi szervezet jövő évi legfontosabb feladatait. Dön­töttek arról, hogy a kamara VII. közgyűlését jövőre, jú­nius 21-én tartják meg. A szervezet 1986. második felé­ben elemzést készít a vállala- , ti középtávú tervek kimun­kálásának tapasztalatairól és ajánlásokat dolgoz ki a tervek végrehajtását elősegítő döntésekhez. Külügyminiszteri tárgyalások George Shultz Budapesten Kádár János és Lázár György fogadta a vendéget

Next

/
Thumbnails
Contents