Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

2 1985. DECEMBER 17., KEDD Karami a héten Damaszkuszba látogat Feszültség Izrael és Szíria között Scjtóértekezlet az Atrium Hyattban George Shultz Budapesten Libanon ürügyén ismét ki­éleződött a feszültség Izrael é$ Szíria között A szíriai kor­mány lapja, a Tisrin hétfőn nem cáfolta azokat a jeruzsá- lemi közléseket, amelyek sze­rint Damaszkusz Sam—2-es típusú légvédelmi rakétákat helyezett el a szíriai—libano­ni határ mentén, sziriai terü­leten. Mosé Lévi izraeli ve­zérkari főnök ugyan katonai akciókat is kilátásba helye­zett a rakétaütegek ellen (er­re 1982 nyarán már volt pél­da), Damaszkusz eltökéltségét azonban ez nem ingatta meg. Musztafa Tlász szíriai had­ügyminiszter hétfőn kijelen­tette: Damaszkusz minden energiáját arra fordítja, hogy stratégiai egyensúlyt teremt­sen Szíria és Izrael között. Szíriának régóta az a vélemé­nye, hogy Izraellel tárgyalni csak ezen az alapon lehet. Libanon közben tehetetlenül figyeli a feje felett róla folyó vitát — bár Bejrutban tisztá­ban vannak azzal is, hogy a Héttőn átalakították az oszt­rák kormányt. Kurt Steyrer egészségügyi és környezetvé­delmi miniszter, aki a Szocia­lista Párt (SPOE) jelöltje a tavaszi köztársasági elnökvá­lasztásra, saját kérésére kivált a kabinetből, hogy maradék­talanul a választási harcnak szentelhesse magát. Steyrer — az eddigi felmérések szerint — hátrányban van az ellen­zéki Osztrák Néppárt jelöltjé­vel, Kurt Waldheim volt ENSZ-főtitkárral szembén. Steyrer utódja a miniszté­libanoni légtér védelménél jó­val többről van szó. Bejrut és, Damaszkusz kö­zött szinte állandósult ingajá­ratban közlekednek Valid Dzsumblatt, Nabih Berri és Elie Hobeika emberei. A Ha­ladó Szocialista Párt, az Amal és a jobboldali „Libanoni Erők7’ közötti háromoldalú egyezmény — jobboldali for­rások szerint — állítólag megint készen áll az aláírás­ra, már csak apróbb részle­tek tisztázása van hátra. Az aláírásra talán még az idén sor kerül. Közben azonban már arról van szó, hogy az „átmeneti időszakot” — amely alatt meg kellene szüntetni a politikai intézményrendszer vallási alapon történő felszab- dalását — meghatározatlan időtartamra tervezik, és akár húsz évet is igénybe vehet. Nem csorbítanák meg lénye­gesen az elnök jogkörét sem. Nehezen elképzelhető, hogy Berrinek és Dzsumblattnak ez a megoldás elfogadható. Ezért keltett Bejrútban hétfőn ér­rium élén — meglepetésre — Franz Kreuzer. Az 57 éves is­mert szocialista publicista ko­rábban az Arbeiter-Zeitung- nak, az SPOE központi lapjá­nak főszerkesztője volt, az utóbbi években az osztrák rá­dió és televízió vezető munka­társa, legutóbb az intézményt vezető hármas egyik tagja. Fred Sinowatz kancellár egyúttal bejelentette, hogy Franz Loeschnakot, a kancel­lári hivatal államtitkárát mi­niszterré nevezik ki. deklődést az a hír. hogy Ha­sid Karami ezen a héten Da­maszkuszba utazik. Ha ugyan­is végül összejön a „háromol­dalú megállapodás”, akkor a libanoni kormány is megvál­tozik. Űjságírókörök szerint Nabih Berri vagy Valid Dzsumblatt — esetleg mind­kettő — kiválik a kormány­ból. Daniel Ortega nicaraguai államfő vasárnap Managuá- ban rendkívül higgadt választ adott Reagan amerikai elnök szombati, a Nicaraguát és an­nak vezetőit támadó, szélsősé­ges kijelentéseire. Ortega újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök „há­borús üzenetet” küldött, hol­ott „a háború és a gyűlölet nem hozhat megoldást Közép- Amerika problémáira”. Ortega rámutatott, hogy az amerikai kormány fokozódó agressziója fenyegeti Közép-Amerikát, mindenekelőtt Nicaraguát. Washington olyan helyzetet kíván teremteni, amely igazol­hat egy közvetlen nicaraguai beavatkozást — mondta Da­niel Ortega, s ezzel összefüg­gésben emlékeztetett John Poindexter új amerikai nem­zetbiztonsági tanácsadó múlt heti titkos közép-amerikai kőrútjára. ★ Három és fél órás villámlá­togatást tett vasárnap Mana- guában Vinicio1 Cerezo, Gua­temala megválasztott elnöke, aki január 14-én veszi át a közép-amerikaii ország állam­Szo vje t—iraki tárgyalások A moszkvai Kremlben hét­főn szovjet—iraki tárgyalások kezdődtek. Szovjet részről Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, iraki részről Szaddam Husszein, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának el­nöke, köztársasági elnök veze­ti a tárgyalóküldöttséget. Az iraki elnök fcétfőn érke- kezett baráti munkalátogatás­ra a Szovjetunióba. fői tisztségét. A politikus kö­zép-amerikai körútja során szombaton Salvadorban és Costa Ricában folytatott meg­beszéléseket. Nicaragua után Hondurast és Panamát keresi fel, majd kedden Washington­ban Bush amerikai alelnöfc- kel kezd tárgyalásokat. Január közepén Értelmiségi világkongresszus Értelmiségi világkongresz- szust tartanak Varsóban ja­nuár 16—19-én — jelentették be hétfőn a szervezők a len­gyel fővárosban. A kongresz- szuson 350—400 nemzetközig hírű tudós, művész vesz részt, akik megvitatják az értelmi­ség felelősségét a béke megőr­zéséért vívott küzdelemben. A varsói értelmiségi világ- kongresszus nyitja meg az ENSZ jövőre sorra kerülő bé­keévének rendezvényeit — hívták fel a figyelmet a szer­vezők. (Folgtatás az l oldalról.) találkozón véleményt cserél­tek a magyar—amerikai kap­csolatokról, valamint a mind­két fél érdeklődésére számot tartó időszerű nemzetközi kér­désekről. A megbeszélésen je­len volt Várkonyi Péter, va­lamint Házi Vencel és Nicolas Salgo. Kádár János, az MSZMP főtitkára hétfőn délután a Központi Bizottság székházá­ban fogadta George Shuhzot. A nyílt, szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseit A magyar— amerikai kapcsolatok alaku­lását és továbbfejlesztésük le­hetőségeit. A találkozón je­len volt Várkonyi Péter kül­ügyminiszter és Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykö­vete és Nicolas Salgo, az Egye­sült Államok budapesti nagy­követe. Az amerikai diplomácia irányítója délután ellátoga­tott a Nemzeti Múzeumba, s megtekintette a magyar koro­názási ékszereket. „Értékesnek” és „sikeres­nek” minősítette hétfőn buda­pesti látogatását, mindenek­előtt Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával folytatott megbeszéléseit George Shultz. Hozzátette: kedvező benyo­másairól beszámol majd Wa­shingtonban. Az Atrium Hyatt Szállóban hétfőn este tartott fél órás sajtóértekezletén az amerikai külügyminiszter Kádár János­sal folytatott délutáni megbe­széléséről egyebek között kije­lentette: az eszmecsere során részletesen érintették a kelet— nyugati kapcsolatokat, s az amerikai fél úgy véli, hogy a szovjet—amerikai viszony, s általában a kelet—nyugati kapcsolatok nagyon fontos, talán ígéretes szakaszhoz ér­keztek. A budapesti látogatás különösen érdekes és értékes megfigyeléseket kínált a te­kintetben — fűzte hozzá. A kétoldalú kapcsolatokról szólva megjegyezte, hogy azo­kat kielégítőnek véli. Mindkét fél óhaja a kereskedelmi kap­csolatok bővítése. A kulturális cserét az amerikai fél fejlő­désben lévő folyamatnak te­kinti. A magyar—amerikai gaz­dasági kapcsolatok fejlődésé­nek távlatairól az MTI tudósí­tóinak érdeklődésére válaszol­va Shultz egyebek között el­mondta: a legnagyobb ked­vezmény elvének alkalmazá­sával összefüggő kérdések többször felmerültek az ame­rikai törvényhozásban. A külügyminiszter jelenleg nem lát lehetőséget a vonatkozó törvény megváltoztatására, vagyis arra, hogy a legna­gyobb kedvezményezettség stá­tusát ne kelljen évről évre megújítani. Arra a kérdésre válaszolva, mit remél az Egyesült Államok a kelet—nyugati kapcsolatban a genfi csúcstalálkozó nyomán, Shultz emlékeztetett: noha e tekintetben jósolni nem lehet, Reagan elnök igen hasznosnak és értékesnek minősítette ta­lálkozóját Mihail Gorbacsov- val, s úgy véli, jó alkalom volt az alapos véleménycserére. Az Egyesült Államok, hang­súlyozta Shultz, kidolgozta a maga programját a genfi pár­beszéd folytatására, s e tekin­tetben is nagy jelentőséget tu­lajdonít mostani utazásának. Az amerikai vendég köszö­netét fejezte ki a magyar ve­zetőknek és az ország népének a szívélyes fogadtatásért, az érdekes programért, különö­sen a Kádár Jánossal folyta­tott megbeszélés lehetőségéért. Este Várkonyi Péter díszva­csorát adott George Shultz tiszteletére a Gundel Étterem kongresszusi termében. Steyrer aktív szerepet vállal a választási harcban Osztrák kormányátalakítás I. J. Enns, a Lenin-renddel Köszöntés a messzi távolból Esténként a csendben békésen duruzsol a melege­dő víz. Mormog-mormog az ezüstözött edényben, majd hirtelen magasba száll a gőz. Felforrt a víz a szamo­várban. Tetejéről leemelem a sárga pettyes porcelán kancsót, amelyben tea párolog és tálcán tálalom a csa­ládnak. Tüzes, csípős, fekete az ital — ki hogyan sze­reti —, mindenesetre különlegesen finom. Szertartássá vált otthon az esti teafőzés. A szamovárt Szibériában kaptam. amikor késő ősszel ott jártunk laptársunknál tapasztalatcserén. Min­den este ez a duruzsolás idézi fel az ott töltött napok emlékét, hangulatát. Ezeket a gondolatokat ko­pogom írógépemen, amikor megzavar a telefon berregése. Hihetetlen: ilyen véletlen csak a mesében szokott előfordul­ni! A vonal túlsó végén a szi­bériai megye központja: Omszk jelentkezik. loan. Trancsics, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság ottani elnöke. Fontos dolgot akar tudatni, Pest me­gye olvasóira is tartozik. Em­lékszem-e Ivan Jakovlevics Ennsre, a Kommunizmus Haj­nala kolhoz elnökére? — kér­di Ivan Trancsics. Hogyne emlékeznék, tizen­két esztendővel ezelőtt talál­koztam vele! Októberben, ami­kor kolhozukban jártam, saj­nos az elnök szabadságon volt, helyettese és a kolhoz pártbi­zottságának titkára fogadott bennünket. Akkor sem találkoztunk, amikor a közeli napokban I. J. Enns hazánkban járt, Szi- getcsépen, a Lenin Tsz-ben:a két szövetkezetét sokéves ba- , rátság köti pssze. öt napot töltött Pest megyében, de dr. Németh Lukács, a Lenin Tsz elnöke olyan dús programot szervezett számára, hogy le­hetetlen volt útba ejtenie szer­kesztőségünket. I. J. Enns. az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Taná­csának tagja, ismerteti a hely­zetet Ivan Trancsics telefonon, s fokozva kíváncsiságunkat, nehezen mondja ki a lénye­get: A régi ismerős, a szigetcsé­piek barátja, 1985. december 6-án — a Pravda is közölte —, a X. ötéves terv sikeres végrehajtásáért kifejtett mun­kája elismeréseképpen átvet­te a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének kitün­tetését. A szocialista munka hőse lett I. J. Enns kolhozel­nök, s mellére tűzték a Len in­rendet az aranycsillaggal. Más a lehetőség ott ... Omszkban e percben mí­nusz 24 fok van. Itthon a hi­gany szála ma nem süllyedt a 0 főik alá. A szobában ener­giatakarékosság ide vagy oda — túlfűtenek, nyitva az ab­lak. A hírre mégis összébb húzom mellénykémet. Eszem­be jut, azon a napon, amikor a Kommunizmus Hajnala kol­hozban jártunk Puskinóban, szintén nagyon hideg volt. Legalábbis nekünk. A helybe­liek kinevették vacogásunkat. Nem kopogom tovább ere­deti mondandómat, inkább fellapozom füzetemet, amibe Nyikolaj Madzakov és Peter Blinos szavait jegyeztem: „A Kommunizmus Hajnala Tsz- ben befejeztük az őszi vetést... 600 hektáron termelünk bur­gonyát, 156 mázsa termett hektáronként... Már tavaly teljesítettük ötéves tervün­ket ... 4200 szarvasmarhát te­nyésztünk. 1650 tehenünk van, 4000—4200 liter tejet adnak átlagban...” Itt meg kell állni és figyel­meztetni az olvasót: mások az ottani viszonyok, tenyész­tési feltételek, mint nálunk. Ok a szigetcsépi Lenin Tsz 5400 literes átlagát említik, ál­talában minden eredményt összehasonlítanák, és a kü­lönbségek okait is vizsgálják. Sok termelési. tenyésztési módszert hasznosítottak is a maguk portáján. Hol a széna­szárítás módszerét, a szellőz­tetést, hol a takarmány-előké­szítést újítják meg. Milyen jólesett, amikor mondták: „Jelenteni fogjuk az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának is, hogy amit célul tűztünk magunk elé, valóra váltottuk. Erre kötelez ben­nünket a testvérmegyei barát­ság!” Hatezerötszáz tonna tejet adtak át idén az államnak. Több mint száz lakást építet­tek saját dolgozóiknak. A kol­hoztagok jövedelmét kiegészí­ti a háztájiból származó jöve­delem. A háztájiban borjút, tehenet, sertést, baromfit ne­velnek. A kolhoz pedig ta­karmánnyal, szalmával segíti a tagokat, gépeikkel szántják fel földjüket. Lapunkban már idéztük J. Manjakint, akinek könyvéből november 7-i számunkban közöltünk részletet, s más írá­sunkban is szerepelt az az el­szánt törekvés: sokféle eszköz bevetésévéi igyekeznek meg­tartani a falusi embereket. Olyan élet- és munkafeltéte­leket teremtenek, hogy szí­vesen kötődjenek a kolhozhoz az emberek. A Kommunizmus Hajnala kolhoz közel esik Omszkhoz, könnyű lenne a megye székhelyén munkát ta­lálni. Mégsincs kádergondja a kolhoznak, nincs félnivalójuk, tőlük nem csábítja el az ipar a tagságot. Szeretni kell a földet Már az óvodában beplán­tálj áik a gyerekekbe a mező- gazdaság szeretetét és foly­tatják az iskolában. A gépál­lomáson és a szarvasmarha­telepen kihelyezett osztályok­ban tanulnak a fiatalok, ösz- szekötiik az elméletet a gya­korlati tudnivalókkal. A lá­nyokból fejőnek lesznek, a fiúk traktorra ülnek, vagy gé­pet javítanak. S bár a gyer­mekintézményeket a tanács üzemelteti —, valójában a kol­hozhoz tartoznak. Természetesen nem szűklá- tókörűak a gyermekek neve­lésében. Ha valaki kiemelke­dik szorgalmával, képességé­vel —, orvos vagy pedagógus akar lenni, segítik továbbta­nulását. Szerződést kötnek, ösztöndíjat adnak és amikor a gyerekek elsajátították a tu­dományt, hazajönnek, otthon helyezkednek el. Ezt bizonyítandó jegyzem: a főágazatvezetőik mindegyike a kolhozban nőtt fel. Mind meg­szerezte a felsőfokú végzett­séget. Vendéglátónk, az elnök- helyettes, épp ottjártunkkor töltötte be harmincadik élet­évét. A pártbizottság titkára Novoszibirszkben tanult a Po­litikai Főiskolán. Dolgozott az omszki járási pártbizottságon, s onnan került Puskinéba. I. J. Enns a fiát is a mezőgaz­daságnak nevelte, jelenleg az egyik szovhoz igazgatója. Szóba kerül a jövő. Terve­zik, hogy tovább gépesítik az állattenyésztés folyamatát. Korszerűsítéssel emelik a mun­ka termelékenységét. Anyagi­lag ösztönzik többre a szak­embereket, de az anyagi ösz­tönzés — mondják —, a szo­cialista gazdaságban kevés: öntudattal, hivatásszeretettel, a közösség iránti elkötelezett­séggel párosítják a „mit miért érdemes vállalni” magatar­tást. A két megye, a két gazda­ság között jönnek-mennek a küldöttségek. Korántsem azért, hogy fehér asztal mellett tölt­sék idejüket. Kutatják, ki mit csinál jobban, ésszerűbben, és egyik gazdaság sem rest át­venni az apróbb-nagyobb ta­pasztalatokat a másiktól. Világot járni önmagáért is nagyszerű, de maradandó él­ményt a szokások megisme­rése. az átültethető dolgok ki­kísérletezése adhat. A gazda­gabb termés betakarítása, a korszerűsítések, az állatok ho­zamának gyarapodása az út­jelző: haladni merre érdemes. Megszakítom írásom és tár­csázom dr. Németh Lukácsot, a szigetcsépi tsz elnökét: hal­lotta-e a hírt I. J. Élűmről? Hallotta hát, már gratuláltak is táviratban: büszkék barát­jukra. De megírták azt is: re­mélik, valóra válnak közös terveik. • A történet folytatódik Miért is lenne akadálya an­nak, hogy valóra váltsák, amit terveztek: gyerekek jöjjenek Szibériából a Balatonhoz üdül­ni, innen pedig Omszkija, az Irtis mellé utaznának a tsz- tagok gyerekei. Jövőre Puski- nóbói érkezne az első csoport. Sor kerül szakemberek hosz- «zabb távú cseréjére is. Mit lehet látni öt nap alatt? Több idő telik el utazással, mint értelmes munkával. Fél év kell legalább ahhoz, hogy ala­posan tanulmányozzák a mód­szereket. A Kommunizmus Hajnala kolhoz szakembere itt, a másik pedig ott: hogyan szervezik meg a géptechnoló- giát, milyen a karbantartás. A növénytermesztésben, kivált a kukorica-, a lucernatermesz­tésben mi honosítható meg odahaza? S hogyan tervezhet­nének 4200 liter tej helyett annyit, mint termelnek a szi­getcsépi Leninben? I. J. Enns, a szocialista munka hőse boldog ember. Munkáját, a kolhoz kezdemé­nyező, kockázatvállaló maga­tartását, fejlődését ismerték el. ö a második a Kommunizmus Hajnala kolhozban. Három esztendővel ezelőtt Maria Ru­denko fejőnőt érte a megtisz­teltetés. Ahogyan dolgoznak, ahogyan percig sem nyughat­nak, fokról fokra mennek elő­re, és a mostoha időjárás el­lenére is valóra, váltják ter­veiket, talán könnyű megér­teni: a magyar barátok is őszintén örülnek a távolban élők sikereinek. Milyen messzire kanyarod­tam induló soraimtól: á züm­mögő szamovártól, szibériai emlékeim idézésétől. Mesz- szi-e? De hiszen a Kommu­nizmus Hajnala kolhozról úgy­is írtam volna. Csak az hiány­zott jegyzetemből, hogy ki­tüntették a legjobbakat, de hát a jegyzetek úgyis tovább íród­nak ... Sági Agnes A háború nem hozhat megoldást Ortega válasza Reagannek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents