Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

Nők fóruma Maglódon Mindenkire jutnak feladatok Plakátok és meghívók in­vitálták szeretettel az érdek­lődőket az immár hagyo­mánnyá vált Nők fórumára az ISG maglódi járműgyárá­nak tanácskozótermébe. Az MSZMP Maglódi Nagyközségi Bizottsága, Maglód Nagyközsé­gi Tanácsa, valamint a HNF maglódi bizottsága szervezte ezt a fontos rendezvényt. Igen sok meghívott vendég, valamint a nagyközség veze­tői voltak jelen, hogy mint il­letékesek válaszoljanak a fel­tett kérdésekre, javaslatokra, problémákra. Fodor Sándor, az MSZMP Maglódi Nagyköz­ségi Bizottságának titkára vi­taindítójában először vázlato­san felelevenítette a „Nők évtizede” történetét. Ismertet­te az MSZMP XIII. kong­resszusán hozott határozatot, a nőpolitikában a következő évekre szóló főbb teendőket. Ezután elmondta: — Tudjuk, hogy a helyi ál­lami, párt- és tarsadaimi, va­lamint gazdasági vezetőknek folytonos és jelentős teendői vannak a nőpolitikái felada­tok megvalósításáért. Szép eredményeket értünk el több tekinfetben, ezek közül ki­emelhetjük a nők vezetővé válását. Az elmúlt években a gazdasági, intézmény-, az ál­lami és pártvezetők között több lett a nő, mint a férfi nagyközségünkben, feladatu­kat kifogástalanul látják el. Visszatért önbizalom A nők helyzetével való foglalkozás folyamatos, rend­szeresen találkozunk különbö­ző fórumokon, rendezvénye­ken. Most, amikor az 1986— 90. évre szóló VII. ötéves terv célkitűzéseit fogalmazzuk meg, e fórummal külön lehetőséget kívánunk adni az itt élő nő­társainknak arra, hogy mond­ják el mindazokat a gondo­kat, problémákat, amelyek nehezítik életüket, munkáju­kat és azokat . a kéréseket, javaslatokat, amelyek megol­dását a jövőben' szeretnék. Bükkös István, a Maglódi Nagyközségi Tanács elnöke is­mertette a község eddigi ered­ményeit és tájékoztatta a résztvevőket az elkövetkező évek főbb célkitűzéseiről. Majd az írásban beadott, több mint negyven kérdésre vála­szoltak az illetékesek. Néhá­nyat kiemeltünk: — Milyen a vezetésben a nők aránya Pest megyében? Nemes Istvánná, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága mun­katársa válaszolt. Jobb mint az országos átlag: 31 százalék — mondta —, főleg a tanácsi, párt- és tömegszervezetekben magas az arányuk. De sok gazdasági vezető is nő. Dr. Szászik Károlyhoz, az MSZMP Monori Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága első titkárához a következő kérdé­sek érkeztek: — Az elkövetkező években milyen lesz a központi pénzek felosztása a községek között? A vonzáskörzetben hogy ala­kult a nők aránya a vezetés­ben? Dr. Szászik Károly válasza: A tanácsi gazdálkodás hosszú évek után megváltozik. Még­pedig olyan irányban, hogy a pénzeszközök döntő többségét, mintegy 93 százalékát a köz­ségek megkapják közvetlenül. Ezt saját döntésük alapján használhatják fel. A vonzáskörzetben az el­múlt években közel harminc nőt választottak vezetővé. Igen nagy felelősségű munka­körökben, s számukat a jövő­ben még növelni szeretnék. Az első titkár a továbbiakban még elmondta, megismerve a maglódi koncepciót az elkö­vetkező időre, az ismertetett tervek (melyek elhangzottak a falugyűlésen is) megvalósí­tása visszaadja a lakosság ön­bizalmát és további munkára ösztönzi őket a nagyközség érdekében. Ennek egyik bizo­nyítéka, hogy a társadalmi munkák értéké az évek során a többszörösére nőtt. Jobb minőséget A következő kérdéscsoport: Mit tesz a nagyközség vezeté­se a gyerekekért, a színvona­las tanításért? Ladányi János iskolaigazga­tó válaszolt: — Eddig is minden törek­vés arra irányult, hogy gye­Kellemetlen sarok Ha már hiányzik a da! n állagunk a Strázsahegy dűlöútján, mások is jönnek-mennek körülöt­tünk, az egyik pinceajtó mögül pohárcsengés, üveg­koccanás hangzik, a má­sik mögül jóízű nevetés, a harmadikból pedig Korda György tele torokból, s ve­le együtt egy férfitenor, hogy azt mondja: „jó, hogy énnekem jutott ez a boldog állapot...” Mi is énekeljünk, buz. dul fel óvodás fiam. Vi­szonylag rövid idő alatt si­kerül meggyőzni, hogy a boldog állapotban levő fér. fit úgysem lennénk képe­sek túlharsogni, de ha csen­desebb területre érünk, majd énekelünk, addig is gondolkozzon, hogy mit. Az eredmény: az ódon hegyi pincékről a kilós lakatok is lepattognának a felháboro­dástól, ha elevenek lenné­nek, a gyerek angolos hangzású kotyvalék szavak­kal az akármilyen együttes slágerdallamát énekli, ami mindenféle magnókból — a miénkből is — naphosszat bömböl. Aztán hál’istennek csend lesz, mert feketerigók jönnek s eközben van időm levonni a tanulságot. Boldogult elemista ko­romban, amikor egy héten kétszer kellett karénekre járnom, ráadásul a kama­rakórus próbáira is, Lo- sonczy Ida. mindenki Buckó tanár nénije már akkor megmondta: lehet, hogy egyesek ezt nyűgnek érzik, de meglátják, az együtt- éneklés egyszer még hiá­nyozni fog. A nyűgből az­tán időközben rengeteg si­kerélmény lett, díjak és fellépések, s egyszercsak annak is elkezdtünk örülni, ha három szólam gyönyö­rűen, zengőn összecsengett. Igaz, az együtténeklés ké­sőbb sokáig nem hiány­zott, de egy úttörőtáborban, ahol felnőttként voltam je­len, a tábortűznél felcsen­dült egy dal, egy szép, egy régi, s miközben behunyt szemem előtt Losonczy Ida felemelte a karmesteri pál­cát, szinte magától gördült elő a dal második szóla­ma ... f Hol van most Monoron karmesteri pálca? Kinek az intésére csendül fel a dal? És hol van Vecsésen ...? Valentsik István vecsési pedagógus többoldalas le­velében férfikórusokról ír, vegyes karról, kilenc album­nyi dokumentumról, amely az eredményeket és az örö­möt őrzi. Mindez azonban: múlt. Igaz, közelmúlt is. De a nagyközség fennállásának 200. évfordulóján rendezen­dő ünnepségen alighanem gép szolgáltatja majd a ze­nét. És másutt is lemezját­szóról recseg a Himnusz, magnóról az mternacio- nálé... Azon a fórumon, amely legutóbb Manor, Péteri és Monori-erdő közművelődési tervének lehetőségeit tár. gyalta, a sok javaslat kö­zött elhangzott egy: jó len­ne megvalósítani egy „Da­lolj velünk!” kört, vagy más hasonlót, ahol a gye­rekek a közös éneklés örö­mével is megismerkedhet­nének. Dizony jó lenne. Hiszen ** e tekintetben jó na­gyokat léptünk visszafelé. S bár lehet, a dal hiányát többnyire észre sem vesz- szük, mégis adódnak hely­zetek, amikor meg kell áll­nunk és beismernünk: min­den további visszalépés egyre nehezebben helyre­hozható veszteség. K. Zs. ŐRI rekeink ne legyenek hátrá­nyos helyzetben a közeli fő­városi iskolásokkal szemben. Az utóbbi években sok fiatal pedagógus számára megköny- nyítettük a letelepedést, s a jövőben is segíteni szeretnénk ezt. Megoldottuk az egy mű­szakos tanítást a felső tagoza­tosoknál, húsz gyermekszak­kör működik, pedagógus irá­nyításával. A közbiztonsággal kapcsola­tos kérdésekre Benyó János, a Monori Rendőrkapitányság vezetője válaszolt. Elmondta, hogy Maglód sajátos helyzet ben van Budapest közelsége miatt, s bizony érezni ennek „kicsapódását”. De a közbiz tonság nemcsak rendőri fel­adat, hanem minden hatósági jogkörrel rendelkező szerve zet is támogatja munkájukat. S a becsületes állampolgárok is sok segítséget kapnak és várnak. A közrend megnyug tató, de adott esetben Monor ról , URH-kocsikkal. segíteni tudnak bármilyen időpontban. Az egészségüggyel kapcso­latban az orvosi ügyeletről és a gyermekorvosi körzet léte­sítésének lehetőségéről kér­deztek. Dr. Csernus J. Alán, a monori szakrendelő intézet igazgató főorvosa válaszolt. Sajnos a jelenlegi jogszabály a gyermekorvosi státusra nem ad lehetőséget. Ugyanis legalább két gyermekorvos kellene, hogy váltani tudják egymást. A maglódi gyermek­létszám ezt nem teszi lehető­vé. 1986-ban meg szeretnénk oldani az orvosi rendelőben, hogy reggel 8-tól 18-ig min­dig legyen orvos. Az orvoso­kat URH-val szeretnénk ellát­ni, így az ügyeletes mindig elérhető lenne. Igen sok kérdés érkezett az Alsó-Tápiómenti Afész képvi­selőjéhez. Kifogásolták a je­lenlegi ellátás színvonalát, a ruházati bolt és az ABC vá­lasztékát, valamint, hogy akadnak üzletekkel ellátatlan területek is. Marcheschi Ká­roly, az Alsó-Tápiómenti Afész kereskedelmi főosztály- vezetője válaszában elmond­ta: Sajnos az anyagi helyze­tük miatt a bolthálózatot a következő években nem tud­ják bővíteni. De a minőségi javulás« érdekében mindent elkövetnek. Kérte a lakossá­got, hogy észrevételeit írja be a vásárlók könyvébe, mert csak így tudják a szükséges intézkedést megtenni. Társulat alakul A legtöbb kérdés természe­tesen Bükkös Istvánhoz, a Maglódi Nagyközségi Tanács elnökéhez' érkezett. Válaszá­ban többek között elmóndta: lényeges eredményt értek el az ivóvízhálózat ügyében. A versenytárgyalást megtartot­ták. A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nyerte, kedvező ajánlatával. A víz­műtársulás 1986. I. negyed­évében megalakul, s remélhe­tőleg megkezdődnek a mun­kálatok. A településfejlesztési hozzájárulást a lakosság 76 százaléka megszavazta. A telefonhálózatot a közeli időben körülbelül 200 állo­mással bővítik, de sajnos crosbar rendszer egyelőre nem lehetséges. Ugyancsak a felso­rolt tervek elsőbbsége miatt, csak a későbbiekben, a falu­központ kialakításával párhu­zamosan lehet a további gon­dokkal foglalkozni. A nagy­község elektromos hálózatát továbbra is szakaszosan fel­újítják, a közeljövőben első­sorban ott, ahol komoly gon­dok vannak, és a klenovai részen bővítik a villanyháló­zatot. A rendkívül aktív és sike­res nőik fóruma Márkus Sán- dornénak, a maglódi pártbi­zottság nőfelelősének zársza­vával ért véget. Marczi Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 294: SZÁM 1985. DECEMBER 16., HÉTFŐ Személyes kapcsolatfelvétel A többség akarata érvényesült Sok vitát váltott ki a vonzáskörzet községeiben az utóbbi hónaipokban a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése. A júniusi választásokon befutott testületi tagok hamar a mélyvízbe kerültek, hiszen rájuk hárult a cseppet sem hálás feladat: házról házra járni, s ki­kérni a tehóról a lakosság véleményét. Volt olyan la­kás, ahová be sem engedték őket, máshol nem írták alá a nyilatkozatot, a legtöbb családban azonban meg­értésre találtak, igent mondtak, amely nagymértékben befolyásolja a települések fejlődését az elkövetkezendő években. Ecseren, ebben a főváros­sal síöfnszédos kisközségben a helyi párt- és tanácsi veze­tők jól felkészítették az aktí­váikat mielőtt megkezdődött a szervező munka. Olyan programot állítottak össze, amely a lakosság többségének egyetértésével találkozott. A település jövőbeli fejlődéséről, a tehóról beszélgettünk Szűcs Sándor tanácselnökkel. — Legnagyobb feladatunk lesz a következő tervidőszak­ban az általános iskola négy tanteremmel való bővítése. Sajnos több tanterem építésé­re nincs lehetőségünk, pedig szükséges volna. A jövőre el­készülő új osztálytermek ugyanis csak arra elegendők, hogy felszámoljuk az oktatást a művelődési házban, a tűzol­tószertárban és az MHSZ klubhelyiségében, a két mű­szakos oktatás változatlanul megmarad.» Mindenesetre a kivitelezővel — a Renova Építőipari •Szövetkezettel — már úgy építtetjük a terme­ket, hogy a padlástér is be­építhető legyen ... — Hogyan halad az építke­zés? — A vártnál lassabban. Né­hány héttel ezelőtt még ko­moly veszély fenyegette a jö­vő évi átadást, ezért beszél­tünk a fővárosi szövetkezet vezetőivel, akik munkaerő át­csoportosítással gyorsították az ütemet. Az idén tervezett 6,4 millió forint beépítettség­ből azonban így is csak 4 millió forint értékű munka valósulhat meg. Ha már az iskoláról beszé­lünk, el kell mondani azt is, hogy a jelentős társadalmi összefogással épült tornaterem csaknem teljes egészében el­készült. A központifűtés-sze- relést is szeretnénk minél előbb elvégezni, mindeneset­re a gyerekek már használ­ják a létesítményt. Ugyancsak jövőre kerül át­adásra községünkben az új gyógyszertár és szolgálati la­kás. A Pest Megyei Tanács Gyógyszertári Központja a Rákosmezeje Tsz-t bízta meg a kivitelezéssel, jól haladnak a munkákkal, úgy néz ki, hogy nem lesz akadálya a határidő betartásának. — A településfejlesztési hozzájárulást megszavazta a lakosság, mire fordítják az ebből származó bevételt? — Az iskolabővítésre kon­centrálunk minden — létezhe­tő — pénzeszközt, így a te- hót is. A családok 82,1 szá­zaléka mondott igent a te- hóra. Ezen belül 70,3 száza­lék 800 forintot, 11,8 százalék más (kevesebb) összeget java­Több lehetőség Koncertek, telt házzal Húsz éve működik már Mo­noron a zeneiskola, arra azon­ban, hogy a zeneszeretők szé­lesebb táborát mozgassa, csak az elmúlt évtől kezdve volt komolyabb lehetőség. Az iskola a régi tanácshá­zára költözhetett, s tavaly a házasságkötő-teremben már 12 koncertet rendezett, telt sóit. Ebből is kitűnik, a több­ség akarata érvényesült. — Kik kaptak mentességet a tehó fizetése alól? — Nagyon körültekintően jártunk el ebben az ügyben, Arra törekedtünk, hogy a családok költségvetését ne te­gyük túlságosan próbára, csak azok fizessék a 800 fo­rintot, akiknek ez nem be­folyásolja különösebben az életkörülményeiket. A közel­múltban alkotott tanácstör vény értelmében Ecseren mentességet élveznek — a jö­vedelemtől függetlenül — a három- és többgyermekes cs.a ládok. Ugyancsak nem kell fizetni a tehót azoknak az 55 éven felüli egyedülálló nők. nek, illetve 60 év' feletti egye­dülálló • férfiaknak, akiknek havi jövedelme nem haladja meg a 3 ezer 500 forintot. A 67 százalékos csökkent mun­kaképességűek is élvezik a mentességet, továbbá azok, akik új családi házat építe­nek. Utóbbiak három évig kapnak felmentést a fizetés alól — Mindez azt jelenti, hogy az ecseri tanács nagyon hu­mánus volt. — A lakosság bizalmát él­vezni akarjuk a jövőben, mert csak így számíthatunk ezután is a kétkezi munká­jukra. Még egy kedvezmény létezik, mégpedig azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a jövedelme nem haladja meg a 3 ezer forintot személyen­ként, a tehónaik csak az 50 százalékát kell fizetniük. Ügy érezzük, az ecseriek méltá­nyolni fogják emberséges in­tézkedésünket. Ily módon évente 750—800 ezer forint bevételre számítunk a telepü­lésfejlesztési hozzájárulási be fizetésekből. mondta ki, én kimondom, óriási hasznunk származott — az anyagiakon kívül — a ta- tanácstagok családlátogatá­saiból. A tanácstagoknak, póttanácstagoknak ugyanis el kellett menni a választó pol­gárokhoz, megismerhették őket, körülményeiket. Az el­ső személyes kapcsolatfelvé­tel tehát megtörtént, minden­ki tudhatja, kinél mire szá­míthat a jövőben. Én ezt tar­tom a legnagyobb eredmény­nek, s úgy vélem, ez sem ke­vés. Mert az nem lehet két­séges, hogy a lakosság segítsé­gére szükség lesz a VII. öt­éves tervben is. Elég, ha csak felsorolom, mit tartalmaz a VII. ötéves tervkoncepció.. Szeretnénk megkezdeni a temető rende­zését. a belvízszabályozás sem késhet soká. Maglóddal közö­sen tervezzük egy szennyvíz- leürítő megépítését. S akkor még nem beszéltem a gáz­programról, amelyet szeret­nénk beindítani a tervidőszak utolsó esztendejében. Van tehát bőven feladatunk, amelyhez várjuk a lakosság egyetértő, cselekvő támogatá­sát. Csak így » haladhatunk előre, arnelynek Jiasznát vala­mennyi ecseri élvezheti majd. Gér József Gombán Fogadóórák December 16-án — ma — délután 3 órától 5 óráig tart fogadóórát Gombán a helyi tanács elnöki szobájában Ve- reszki János megyei tanácstag. Választói közérdekű beje­lentésekkel, kérésekkel, ja­vaslatokkal, egyéni panaszaik­kal is fölkereshetik. — Milyen egyéb haszonnal járt a lakossággal való eszme­csere? — Talán még senki sem Kiscsoportoknak Khéest Kiskarácsony, nagykará­csony címmel ünnepi klub­estet rendeznek a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házban december 22-én, va­sárnap délután fél öttől az intézményben működő csopor­tok tagjainak részvételével. házzal. Ez annak is köszön­hető, hogy első növendékei már felnőttek, s természetes­nek érzik, hogy ne maradja­nak távol a hangversenyekről. A felújított monori műve­lődési központ még több le­hetőséget teremt majd a ze­nei élet kibontakoztatására, elsősorban klubformában. Söpörjön mindenki A maga portája előtt E ddig kegyes volt hoz­zánk a tél. Ami kevés hó hullott, szinte elolvadt, a fagyok sem gyakran fé­nyesítették az utakat, jár­dákat. Szerencsére. Mert bizony, ha valóban ránk tört volna a zimankó, ak­kor valószínűleg sok kelle­metlen élménnyel lettünk volna „gazdagabbak”. A monori tanács MÜTEF osz­tályának illetékes előadója azon kesergett a napokban, hogy sajnos minden őszöh, télen vissza kell térni ugyanarra a témára Neve­zetesen: a járdák, árkok, átereszek gondozására, tisztán tartására. Köztiszta­sági tanácsrendelet írja elő, hogy mindenki — ma­gánszemély vagy közintéz­mény — köteles gondos­kodni saját portája előtt az esővíz, hóié elvezetéséről, a járda letakarításáról, szük­ség esetén fölszórásáról, az átereszek kipucolásáról. Aki ennek neim tesz eleget, sza­bálysértést követ el. A ta­nácsnak azonban nem az az elsődleges célja, hogy bün­tessen. Az az érdeke — mint lAndannyiunknak —, hogy kulturált községkép alakuljon ki, csökkenjen a balesetveszély. K ülön is érdemes fölfi­gyelniük erre a lakó­telepeken élőknek, akik ál­talában egymásra várnak, pedig nekik illene legha­marabb megszokniuk azt, amiben reménykedünk: a városiasodás felé haladunk. •(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents