Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1985. DECEMBER 16., HÉTFŐ Beszámoló párttaggyűlések: nem lehűteni, de felhasználni Cselekvést motiváló szenvedély Ma ennél többről van szó Társasuiak, egyedi kívánságok A pénteki számunkban a megyei tapasztalatokról írtunk, nagykőrösi különkiadásunk­ban a városban és vonzáskör­zetében szerzett tanulságokat tesszük közzé. A városban és vonzáskörze­tében befejeződtek az éves munkát értékelő párttaggyű­lések. Ezek a fórumok több szempontból is megkülönböz­tetett figyelmet érdemeltek. Nemcsak azért, mert a párt­taggyűlések iránti igényesség, e fórumok színvonalának emelése a VI. ötéves terv záróévében központi kérdés, hanem azért is, mert az össze­gezések olyan időszakra es­nek, amikor a város és kör­zete különböző párttestületei- nek, az alapszervezeteknek egyaránt felelősen végig kell gondolniuk a kongresszusi kö­vetelmények tükrében saját tennivalójukat. Biztosítanunk kell az MSZMP XIII. kong­resszusa határozatának egy­séges értelmezését, ám ezzel egyidejűleg azon kell dolgoz­ni, hogy a lehető legoptimá­lisabban megvalósítsuk a po­litikai, szervezési és tudati feltételeket. Nem' szokványos összefoglalóként tartjuk szá­mon az idei beszámolókat azért sem, mert 1985-ben sokirányú és új, hatékonyabb munkát igénylő feladatokat végeztünk. Mindehhez munka- módszereink korszerűsítésére, .állandó megújítására volt \zükség. A visszatekintéskor vezető­ségeink felelevenítették az MSZMP XIII. kongresszusára való felkészülést, a felszaba­dulásunk 40. évfordulójának emlékezetessé tételét, az új választójogi törvény alapján előkészített és lebonyolított országgyűlési képviselő- és tanácstagi választásokat. ★ A pártirányítás megtisztelő áttételeivel értékelték a szak- szervezeti testületek és Haza­fias Népfront-bizottságok öt­éves tevékenységét és jelenlé­tüket a tisztújításokban. Egybehangzó vélemény, hogy az 1985. évi politikai ak­ciók szinte teljes erőinket igénybe vették. A taggyűlések tapasztalatai azt is mutatják, hogy aktivistáink elviségét, marxista felkészültségét, szer­vezőkészségét alaposan próbá­ra tették, párttagjaink együtt­működési készségét, munkabí­rását pedig továbbfejlesztet­ték. Az üzemi és szövetkezeti pártalapszervezetek különös figyelmet fordítottak a jöve­delmező és takarékos gazdál­kodásra, az exportképesség fokozására. Megállapították, hogy bizony a jövőben még többet kell foglalkozniuk a gazdasági elet emberi ténye­zőivel. A konzervgyár párt- alapszervezetei értékelték az új vállalatvezetési formára va­ló áttérés tapasztalatait, s azt, hogy az üzemi pártbizott­ság miként gondoskodott ar­ról, hogy a, vállalati dolgozók, párt- és társadalmi szerveze­tek megismerkedjenek ezirá- nyú feladataikkal. A termelőszövetkezetek ne­héz évet zártak. A több éve tartó aszály és a téli fagy komoly károkat okozott. Az elemzések nem kerülték meg a gazdasági szabályozóválto­zás hatását és kifejezték a termelési érdekeltség fenntar­tásával kapcsolatos egyetérté­süket. A kocséri Petőfi Tsz Köszönetnyilvánítás. Hálás szív- vei mondok köszönetét mindazok­nak a testvéreknek, rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, munkatársadnak. akik szeretett feleségem, Szabó Lászlóné szül. Gulyás Irénke temetésén megje­lentek, utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyez­tek, nagy bá.natombán velem éreztek. Gyászoló férje Szabó László.. párttagjai az alaptevékenység kritikus értékelése mellett a dolgozó kollektíva eredmé­nyes munkájának minősítették az OMÉK-on elnyert minisz­teri vándordíját és más elis­meréseket. A legtöbb alapszervezetben hangsúlyozták a munka sze­repének fokozását, azt a kö­vetelményt, hogy aki többet és jobban dolgozik, keressen többet. Ezzel összefüggésben megemlítendő a TRAKIÍ3 Szövetkezet, ahol a munka minőségének jelentős javulá­sáról szóltak és eredmény­ként könyvelhetik el, hogy a jövő évi megrendeléseik is biztatóak. A tejüzem párt- alapszervezete felidézte a ter­mékszerkezet-váltás gyakorla­ti megvalósítását, termékeik belföldi értékesítésének körül­ményeit. Külön hangsúlyozták az anyag- és energiamegtaka­rításért kifejtett összefogásu­kat. A Gépgyártó Szövetkezet kommunistái gazdaságuk párt- irányítását előremutatóan vé­gezték el, hangsúlyozva az in­tenzív piackutatás fontos­ságát. ★ A kisvállalkozások, gmk-k léte, megítélése különböző volt. A körülöttük folyó viták nem szűntek meg, néha ma is indulatosak. Elhangzottak olyan vélemények, hogy a propagandamunkában nagyobb nyilvánosságot kellene kap­niuk azon vállalkozásoknak, amelyek előnyösen befolyá­solják a gazdálkodást. A nye­részkedő, mások kárára meg­gazdagodni akarókkal szem­ben pedig szigorúbb eljárást sürgettek. A taggyűlések vitájában részt vett minden harmadik párttag. A pártmunka minden területét véleményezték, ami­kor is bíráló és javaslattevő észrevételek egyaránt elhang­zottak. Szóltak arról, hogy je­lentős megújulási időszakot élünk át, amelyben a demok­ratizmus szélesítése igényli a párttagok kompetenciáját. Ám ezért maguknak a párttagok­nak is tenni kell. Tovább erő­sítendő a megszerzett ismeret hasznosítása, magunk és tár­saink, környezetünk számára is. Nőtt azok száma, akik vé­leményt mondtak a várospo­litika, a városfejlesztés tárgy­körében. Az erőfeszítések, a város épülése, szépülése egy­re többek figyelmét leköti. El­ismeréssel szóltak azokról a fórumokról, amelyek mind­ezek értését elősegítették. Ügy fogalmaztak, többen lettünk a közélet iránt érdeklődők és ez lehetőség arra, hogy minél több cselekvésre kész embert tudjunk magunk mellett. Ez­A hét végén ünnep előtti’ nagy piac volt. A kocsis piacon a morzsolt kukorica kilóját, nagyobb súlyban 4,50. az árpát 5,50 forintért árulták. A vá- gatlan tüsköt mázsánként 140 forintért adták. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma kilója 8—12, a körte 16—25, a héjas dió 40— 45, a burgonya 5, a karfiol 30, a kelkáposzta 12, a fehér ká­poszta 10. a savanyú káposzta 20, a dióbél 160—180, a mák 80, a szárazbab 50—80—100. a vöröshagyma 10—12, a lila­hagyma 14, a fokhagyma 80— 100, a céklarépa 12, a zöldség csomója 8 forint volt. A luc­fenyő méterét 30, a hosszú le­velű homoki fenyőt 70 fo­rintért árulták. A baromfipiacon nagy volt a felhozatal és a kínálat. A tyúk párját 200—280, két ka­zel együtt az is tény, hogy jó­szándékú törekvéseinket még mindig kevesen hallják. A lakóterületi pártszerveze­tekben főként ezek a kérdé­sek domináltak. Megfogalmaz­ták a vezetői munkával szem­beni időszerű követelménye­ket. amelyben helyet kapott olyan gondolat, miszerint a népszerűvé válás folyamatában vállalni kell a népszerűtlensé­get is. Külön kiemelték a pártcsoportok és vezetőik személyiségformáló szerepét. A városi .tanács párttagjai szóltak arról, hogy maradék­talanul meg kell valósítani az ügyfélcentrikus munkastílust, szolgáltatás jellegűvé kell ten­ni a hivatali funkciót. A ta­nácsi apparátus dolgozóinak jobban fel kell készülni a lakossági vélemények, kritikák fogadására, az egységes gon­dolkodásmódból fakadó érde­mi válaszadásra. Úgy fogal­maztak, hogy a tanács és a lakosság közötti bizalom csak ezen a talajon képes erősödni. ★ Szinte minden alapszerve­zetben foglalkoztak a hozzá­szólók ifjúságpolitikai kérdé­sekkel, az ifjúsággal való tö­rődés gyakorlatával. A fiata­lok megítélése sokszínű. Van ahol aiz ifjúsággal való szóér­tésnek jó hagyománya van (21. Volán s a konzervgyár több alapszervezete). Másutt a párttagok által megalapozott­nak ítélt kritika érte a nehe­zen aktivizálható fiatal mun­katársakat, például DÉMÁSZ, NEFAG, körzeti alapszerveze­tek. Mindenesetre egyre töb­ben vallják, hogy környeze­tünk fiataljai nekünk, felnőt­tebbeknek tükörképei. A meg­ítélésben egyre kevesebb a tü­relmetlenség. a merevség és másokra mutogatás. Alap­szervezeti vezetőségeink az év során is sokat tettek azért, hogy ilyen értelmű szubjektív megítélések ne hátráltassák a munkát, és párttagjaink gon­dolkodása a klasszikusok té­teleinek gyakorlati megvaló­sításával előnyösen változzon. Eredményeképpen egyre több munkahelyen építenek arra, miszerint a fiatalok számára a párttaggá válás, a marxiz­mushoz vezető út nem ver­senypálya, és nem teszi jól az, aki stopperórával méri, ki futja le leggyorsabban a tá­vot. Az idei beszámoló taggyűlé­sek tanulsága — többek kö­zött — az is, hogy gyerme­keink. fiataljaink lendületét, cselekvést motiváló szenvedé­lyét nem lehűteni, nem leál­lítani, sokkal inkább felhasz­nálni kell megpróbálni. Gotzián Lászlóné dr. MSZMP városi bizottsága titkára kast 300, a vágócsirke párját 150—250, a kacsát 200—240, a ludat 500, a pulykát 700 fo­rintért árulták. Tyúktojás több volt és 3 forintért adták. A pesti kereskedő 2,80-ért vette. K. L. Született: Szigeti János és Kállai Julianna: Györgyi; Sza­bó Sándor és Illés Erzsébet: Orsolya nevű gyermeke. Névadót tartott: Kádár Mi­hály és Varga Klára: Anikó; Szécsény Ambrus és Holi Edit: Ambrus ne vő gyermekének. Házasságot kötött: Illés Ti­bor és Gyurkó Mária; Boros János és Székely Sára; Jasza­Azt hiszem, én lehettem az ezeregyedik, aki az átköltö­zés óta a volánosok hogyléte felől érdeklődött. A kérdés szinte önkéntelenül jött, amint szétnéztem a dekoratív épület belsejében, s inkább csak udvariassági gesztusnak szántam, mert sejtettem, szűk másfél hónap múltán még aligha lehet határozott véleménnyé sűríteni a tapasz­talatokat. Híre ment — Köszönjük, most már lassanként kezdjük megszok­ni a környezetet, persze, eh­hez idő kell. hiszen a forga­lom rendjétől az ajtókilincsig itt minden új — imigyen hangzott a rövid felelet, s to­vább nem is firtattam a dol­got. Amit maga is lát az em­ber, arról fölösleges másokat faggatnia. Annyi bizonyos, minden volános örömmel jött az új környezetbe, közöttük is talán Kovács Józsefné a legelége­dettebb odafönt az emeleten, neki a napsütötte oldalon rendeztek be egy kellemes irodát. Nem túl nagy, de ar­ra futja a hely, hogy meg­férjen benne a legszüksége­sebb felszerelés, íróasztal, könyvespolc, kényelmes fote­lok a vendégeknek, szóval mindaz, aminek egy valami­revaló utazási irodában len­nie kell. A pyáron még legfeljebb csak álmodhatta mindezt a kis hivatal barátságos gazdá­ja. Azt hiszem, nem fontos ecsetelni, mekkora megköny- nyebbülést jelentett számára, hogy a többiekkel együtt vég­re kikerülhetett a Deák téri ideiglenes állomás szükség- helyzetéből. Kétszeresen ne­héz időszak volt ez, hiszen a Volánbusz nagykőrösi utazási irodájának létrehozása nagy­jából éppen az építkezések, hurcolkodások idejére esett, s ilyen áldatlan állapotok kö­zepette kellett szervezni, rendezni, népszerűsíteni a szolgáltatást. — Hát, ami azt illeti, egyet­len táblácskán kívül jóformán semmi más nem tudatta, hogy létezik ez az intézmény. Lényegében az idei évben kezdtük. érezni, hogy híre ment az Irodának, s bizony, nem kevés időbe telik még, mirp komolyabb eredmények­ről is. beszámolhatunk. Per­sze, ez érthető is, hiszen a hírverés még nem minden, apródonként kell bizonyítani, hogy képesek vagyunk nyúj­tani azt, amit más irodák. Illetve még többet is, mert csak így van értelme bele*- fogni a vállalkozásba — mondja az irodavezető. Pentosan igazodnak — Mi az, ami új vonásnak nevezhető munkájukban? — Valójában mi sem ju­tottunk a szakmában extra felfedezésekhez, inkább csak a jól bevált gyakorlatot igyek­szünk fejleszteni, finomítani. Persze, más utazási irodákkal szemben nekünk alapvetően kedvező a helyzetünk, a min­dig kéznél levő járműpark biztosíték arra, hogy szinte minden esetben tartani tud­juk magunkat a megrendelők által meghatározott icjőpontok- ,hoz. Tehát napra, órára pon­tosan igazodunk utasaink igényéhez. Persze, adódhatnak esetek, főleg nyáron, ősszel, amikor a körösi üzem egymagában képtelen lenne minden kérés­nek eleget tenni, ezért szoro­san együttműködünk a ceg­lédi, nagykátai irodákkal, ahonnan segítséget kapunk, illetve, ha úgy hozza a hely­zet, mi küldünk kocsikat az ott szervezett programokhoz... — A helyzet ezek szerint novics István és Győrfi And­rea. Meghalt: Szabó László Sán- dorné Gulyás Irén (Zalán u. 21/a.); Bekő József (Lázár Vil­mos u. 16.); Dónát István (Kustár u. 5.); Bíró Lajosné Pozsár Eszter (Tinódi u. 5.); Búz Dénes (Kodály Z. u. 2/a.); Horvát Ferenc (Vági 1. u. 16.); Várkonyi Ferencné Csi- kány Erzsébet (Fűzfa u. 4.). mégsem sokat változott, hi­szen a Volánbusz szolgáltatá­sára régen is ez volt a jel­lemző. — Valóban, de ezelőtt csak az úgynevezett sima külön­járatú fuvarokat bonyolítottuk le, ami jobbára csak az oda- viissza utaztatás biztosítását jelentette. Ma ennél jóval többről van szó. Gyakorlati­lag az indulástól a hazaér­kezésig, az utazáshoz, kirán­duláshoz szükséges minden feltételt megteremtünk. So­kan olyan kérelemmel is jönnek, hogy csak az étke­zést, szállást , intézzük el, mert saját kocsival szeretné­nek menni, aztán volt már éset, hogy újdonsült házaspár kérte fel az irodát, szervez­zük meg számukra a nász­utazást. — Meg kell hagyni, alapos­nak látszik a kiszolgálás, de vajon milyen róla. a vissz­hang? — öndicséretnek tűnne, ha most csupa szépről, jóról ára­doznék. Maradjunk annyiban, eddig reklamáció még nem érte az irodát, örömmel lát­juk, hogy ismerősök is újra vissza-visszatérnek. Igaz, hosszú időbe telik, mire egy utazási iroda elnyeri a lakos­ság bizalmát, hiszen számos népszerű intézmény kínálja szolgáltatásait. Véleményem az, hogy nem tettünk rossz lóra, amikor a körösiek uta­zási kedvére apelláltunk. A teljes körű kiszolgálás megle­hetősen vonzó, mostanában olyanok is felkeresnek ben­nünket, akik máskor kétszer is meggondolták magukat utazás előtt. Habár elég ne­hezen ment, de elmondhat­A ceglédi Toldy Ferenc Kór­ház évek óta szép sikereket ér el a szívbetegek kezelésé­ben és gyógyításában. Hazánk városi kórházai közül ez az egyedüli, amely jogosult pace­maker készülékek mellkasba való beültetésére. Az intéz­mény intenzív osztálya és a 2-es számú belgyógyászat kar­diológiai részlege jó együtt­működésben és sikeresen old­ja meg ezeket a feladatokat. Napjainkban már két kardio­lógus szakorvos működik a kórházban, és megvannak a feltételei, hogy a következő években is folytatódjon ez a munka. A ceglédiek rendszeres kap­csolatot tartanak fenn a ha­zai tudományos élet jeles mű­velőivel, továbbá a neves in­tézményekkel. Minden alkal­mat megragadnak ismereteik gyarapítására, a tudomány legújabb vívmányainak meg­ismerésére. Ezt a célt szolgálta az a tu­dományos ülés is, amelyet a minap rendeztek a városi pártszékház tanácstermében. Kilenc felkért előadó foglal­kozott a szívgyógyászat egy- e,gy fontos témakörével. Dr. juk, a munkahelyekkel, isko­lákkal mára elég jó kapcso­latot sikerült kialakítanunk. — Milyen jellegű utakra van nálunk igény? — Növekvő érdeklődés ta­pasztalható minden iránt, to­vábbra is népszerűek a tár­sasutazások, kezdve az isko­lai tanulmányi kirándulástól a több napos külföldi útig. Aztán nagyon felkapottak let­tek a budapesti színházi já­ratok, és vannak egyedi kí­vánságok is,1 tavaly például a konzervgyáriaknak Miskol­con szottyant kedvük szil­veszterezni. ló viszonyban Az idei év végén is indí­tunk szánkás járatokat a Mát­rába, a gyerekeket elvisszük a Fővárosi Nagycirkuszba, a felnőtteket a Vigadóba, s lesz még egy háromnapos út Ung- vár környékére, egy másik kirándulást pedig Csehszlová­kiába tervezünk. Folyamato­san szervezzük a többnapos bécsi utakat is. Hogy éves programjaink ne lógjanak csak úgy a levegőben, a jö­vőben szeretnénk egy jó tá­jékoztatófüzettel is elősegíte­ni a választást. — S ha netán valaki sok­kal távolabbi vidékekre vá­gyik ...? — Szerencse, hogy az IBXJSZ-szal, Volántouristtal is meglehetősen jó viszony­ban vagyunk, így, aki mond­juk a déli féltekén akar szét­nézni, az is elintézheti hely­ben az úti előzetest. Miklay Jenő Kökény Mihály A kardiológiai ellátás szervezése és az ischaemiás szívbetegségek epi­demiológiája -hazánkban című témakört taglalta. Dr. Cser­halmi Lívia a coronariabeteg­ségekről és a kardiomyopa- thiáról beszélt. Dr. Jánosi András A terheléses vizsgála­tok jelentős ischaemiás szívbe­tegségben címmel tartott elő­adást. Dr. Lengyel Mária az echokardiographia diagnosz­tikus jelentőségét ismertette az ischaemiás szívbetegségben. Dr. Istvánfi Mária A radio- izotóp vizsgálatok diagnoszti­kus értéke ischaemiás szívbe­tegségben című kérdéskört- tárta fel. Nagy figyelemmel követték a szakemberek dr. Palik Imre szavait a coronariográfia le­hetőségéről és problémájáról. Dr. Farkas Péter az akut ischaemiás szindróma kezelé­sével kapcsolatos tapasztalato­kat adta elő. Dr. prof. Török Eszter az angina pectoris gyógyszeres kezelését tárta a hallgatóság elé. Dr. prof. Ar­ray Attila Az angina pectoris sebészeti kezelése címmel tar­tott előadást a tudományos ülés keretében. Az idén huszonötezret Ez évben mintegy 25 ezer különféle hegesztőkészüléket gyár­tanak-a TRAKIS nagykőrösi telepén. A kétféle CO-védőgázas és a hagyományos hegesztőkhöz a szükséges tekercseket a szövetkezet saját műhelyében állítják elő. Képünkön Cseh Béláné az Eltra-hegesztőkhöz szükséges trafót tekercseli az e célra készített gépeken. Hancsovszkí János felvétele [SSNIUMWI íBöajrtrflrösi Hírlap) Piaci jelentés is Anyakönyvi hírek® Számos előadás Szívgyógyász-tanácskozás v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents