Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

2 1985. DECEMBER 16., HÉTFŐ Befejeződött a Hazafias Népfront kongresszusa (Folytatás az 1■ oldalról.) A kormány elnöke ezután arról szólt, hogy a nemzetünk iránt érzett felelősség megkö­veteli: illúzióktól mentesen nézzünk szembe önmagunkkal. Ehhez a kollektív tapasztala­tok egybegyűjtésére is szükség van. Ebben van az értelme a demokratikus vitáknak, ame­lyek egyik fontos és mással nem pótolható szervezője a Hazafias Népfront. Napjaink­ban a társadalom minden te­rületén a megújítás a legfőbb feladat. Pártunk ezért tűzte napirendre, ezért ösztönzi a szocialista demokrácia intéz­ményrendszerének továbbfej­lesztését. Irányítási rendszerünk fejlesztése Lázár György a továbbiak­ban gazdaságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott. A kong­resszusi beszámoló értékelését megerősítve jelentős ered­ményként minősítette, hogy az elmúlt években is sikerült nemzetközi fizetési kötelezett­ségeinket pontosan teljesíteni, S megkezdeni adósságállomá­nyunk csökkentését. Ezt azon­ban — mind ez ideig — első­sorban a belső felhasználás visszafogásával és nem a ha­tékonyság javításával sikerült megoldani. Ez az út tovább nem jár­ható. Elodázhatatlanná vált a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a termelés szerkeze­tének korszerűsítése, a mű­szaki fejlesztés meggyorsítása', a ráfordítások csökkentése, a nagyobb jövedelmezőség s mindezek révén nemzetközi versenyképességünk javítása. Csak így s csak a szocialista országokkal, a KGST kereté­ben folytatott együttműködés elmélyítésével teremthetjük elő azokat a forrásokat, ame­lyek ahhoz szükségesek, hogy az egyensúly megszilár­dításával egyidejűleg többet fordítsunk belső felhasználás­ra, a technikai haladást segí­tő beruházásokra, az életszín­vonal és az életkörülmények javítására. A kormány, a Központi Bizottság irányelvei alapján e szellemben dolgozta ki a népgazdaság VII. ötéves tervét, a végrehajtást segítő műszaki-gazdasági programo­kat. Lázár György hangsúlyozta, hogy a terv szigorú követel­ményeinek teljesítéséhez elen­gedhetetlen társadalmi viszo­nyaink és a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejleszté­se, hogy szabadabban bonta­kozhassanak ki az alkotó ener­giák, hatékonyabbá váljék az emberi munka. Külön kiemelte a teljes, ugyanakkor hatékony foglal­koztatás egyidejű követelmé­nyét, s ennek kapcsán szólt arról a nyugtalanító jelenség­ről, hogy fellazult á gazdálko­dási, helyenként az állampol­gári és a munkafegyelem. E helyzet megszüntetéséért — mondotta — mindenekelőtt a kormánynak, a gazdasági ve­zetésnek kell cselekednie, ab­ban a biztos tudatban, hogy a szervezettebb, fegyelmezettebb munka igénye találkozik a becsületesen dolgozók nagy tömegének helyeslésével. gazdaságot, hogy időről időre napirendre tűzi a gazdaság időszerű kérdéseit, támogatva ezzel a kormányzati szervek döntéshozatali munkáját. Dr. Szirtest Zoltán szegedi körzeti orvos, a HNF Országos Ci­gány Tanácsának alelnöke ki­emelte : örvendetes változás, hogy kialakulóban van egy olyan értelmiségi réteg, amely a. cigányság sorsának jobbítá­sáért szívesen vállal feladato­kat. Dr. Alberth Béláné, a HNF Hajdú-Bihar Megyei Bi­zottságának titkára felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes osztályoknak, rétegeknek, kor­osztályoknak más-más szem­léleti móddal, de közös cse­lekvéssel kell összefogni a népi, nemzeti egység formálá­sa, erősítése érdekében. Asbót Jánosné, a Magyar Hűtőipari Vállalat budapesti gyárának igazgatója a HNF nőbizottsá­gainak véleményét is tolmá­csolva hangsúlyozta; arra kell ügyelni, hogy egy-egy adott esetben a gyakorlatot igazít­suk hozzá a nők sajátos hely­zetéhez. Nagy Ferenc fafaragó művész Tabról meghatóan és eredeti módon nyilvánított Vasárnap ismét benépesült az ülésterem A délelőtti szünetet köve­tően a soros elnök köszöntöt­te a kongresszusra érkező, s az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárát, akit a jelenlevők nagy tapssal fogadtak. Ezt követően Keresztury Dezső akadémikus, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke kifejtette, ahhoz, hogy népünk értelmesen tudjon gondolkodni, a nyelv tisztán tartására van szükség. Már­ton Játítti," az Airáhtudoisríá-' nyi Kutató Intézet főigazga­tója a népfrontbizottságok gazdaságpolitikai munkáját elemezte. Dr. Tóth Karoly, a Duna-melléki református egy­házkerület püspöke hangsú­lyozta, hogy a kongresszus egyik központi kérdése, mi­ként erősíthető és fejleszthe­tő tovább a sokféle formában megjelenő nemzeti közmeg­egyezés. Kanyar József, a So­mogy Megyei Levéltár igaz­gatója a honismereti mozga­lom negyedszázados múltjá­ról beszélt. Gyúró Ferenc, a Budapesti Kertészeti Egyetem rektorhelyettese a mezőgaz­dasági kistermelés és a nép­front kapcsolatáról szólt. Va­dász Anna. a HNF Győr-Sop- ron Megyei Bizottságának tit­kára az idős korúak helyzeté­vel foglalkozott. Dr. V. Nagy Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tan­székének vezetőije a haizai kör­nyezetvédelem, környezetál­lapot időszerű kérdéseiről be­szélt. Deme László nyelvész- professzor az anyanyelvi kul­túráról, s az ezzel szorosan összefüggő érintkezés- és ma- gatartáskulitúrárói mondta el véleményét. Filotás Kálmán, a HNF Mór Városi Bizottságá­nak titkára szűkebb környe­zetének példáin mutatta be a népfrontmozgalom és a KISZ együttműködésének társadal­mi gyakorlatát. Kováts Flórián "Zala megyei művelődésiház- igazgató felhívta a figyel­met, hogy a népművelők csakis a társadalmi háttér is­meretében tudnak hasznosan dolgozni. Dr. Gácsér József szegedi főiskolai tanár kifej­tette, hogy az iskola és a csa­lád együttműködésének erő­sítésében nagy segítséget nyújthat és ad is a Hazafias Népfront. Bandzsók Sándor- né. a főváros IV. kerületi nép- frontbizottságámak titkára a körzeti népfrontbizottságok tevékenységéről szólt. Papp Lajos államtitkár, a^Miinisz-A tertanács'-'rá náésr fíivatalänak elnöke rámutatott: a taná­csok feladataik végrehajtása során számítanak a népfront támogatására. Soltészáé Pá­dár Ilona, a HNF Szabolcs- Szatmár Megyei Bizottságá­nak titkára gondjaikat sorol­va szólt az iparfejlesztés sa­játosságaiból fakadó nehézsé­gekről. Pálos Tamás, a Ma­gyar Távirati Iroda főszer­kesztője hangsúlyozta; a nép­frontmozgalom a meggyőzést tekinti legfőbb módszerének, s erre az egyik, és minden­képpen leghatásosabb eszkö­ze a tömegtájékoztatás. Kó- sáné dr. Kovács Magda, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkára rámutatott: a feladatok megoldásában bízvást támaszkodhatnak a kimeríthetetlen emberi tarta­lékokra. amelyeket helyesen megválasztott célok érdeké­ben mozgósítani lehet. Bara­bás Miklós, az Országos Bé­ketanács főtitkára hangsúlyoz­ta. hogy hazánkban a béke megőrzésének ügye napjaink­ra az emberek személyes ügyévé, mindennapi cselekvé­süket befolyásoló törekvéssé vált. Dr. Havas Miklós, a HNF Komárom Megyei Bi­zottságának titkára . rámuta­tott: szocialista céljaink pro­pagandája a közös cselekvés­re, gondolkodásra ösztönzés­sel keli, hogy párosuljon. Szilvasán Pál, a Fogyasztá­si Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnökhelyettese a szövetkezeti mozgalom és a népfront kapcsolatáról szólt. Ezzel a kongresszus második munkanapja — amelyen fel­váltva,elnökölt D. Káldy Zol­tán, az evangélikus egyház országos elnök-püspöke, Bog­nár József akadémikus, dr. Horváth Éva. a HNF Békés Megyei Bizottságának elnöke, és Papp Lajos államtitkár — befejeződött. Az elsőként felszólaló dr. István Lajos főorvos, a HNF Vas Megyei Bizottságának el­nöke a megyében élő nemze­tiségek helyzetéről szólt. Pál Józsefné, a Ganz-MÁVAG mátraterenyei hídgyáregységé- nek daruvezetője szűkebb kör­nyezetének életéről számolt be. Dr. Schöner Alfréd főrab­bi, a budapesti rabbiság el­nöke kijelentette: a népfront­mozgalomnak a legjellemzőbb vonása az emberi hang, amely mindennapos valósággá, éle­tünkben tapasztalható reali­tássá vált. Hambuch Géza, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének fő­titkára kiemelte: a népfront a megújulást, a demokratiz­mus további szélesítését, a társadalmi Összefogást tűzte zászlajára. Ez a program a nemzetiségiek érdekeit is hűen fejezi ki. A veresegyházi résztvevő felszólalása A főváros közvetlen közeié- mutatót tekintve, s talán nem ben is az utolsó helyen küllő- is csupán a saját hibánkból — gunk a megyék közt egy sor mondotta bevezetőül a veres­Megvitatták a beszámolókat Ezt követően Bíró Imre ka­nonok, az Országos Béketa­nács katolikus bizottságának főtitkára ismertette a beteg­sége miatt távollévő Lékai László bíboros, esztergomi ér­seknek, a magyar római ka­tolikus püspöki kar elnökének a kongresszushoz intézett üze­netét. A levél hangsúlyozza, hogy az országépítésben olyan nemzeti összefogásra van szükség, amely a közakarat mellé közös cselekvést is te­remt. Fekete Gyula, a Ma­gyar Írók Szövetségének alel­nöke az olvasó népért mozga­lom eredményeiről számolt be. Sevaracz Máté, a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet el­nöke a többnemzetiségű Bács- Kiskun megyében élő néme­tek, bunyevácok, sokácok, szlovákok életéről beszélt. Mint mondta, a jelenlegi jó politikai közhangulatban a nem magyar anyanyelvűek megbecsülése biztos alapul szolgál a magyar és a nemze­tiségi lakosság kapcsolatainak erősödéséhez. Drótos László, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek ve­zérigazgatója hangsúlyozta, hogy a népfrontmozgalom ab­ban ségítheti elsősorban a A közmegegyezés szolgálatában Szilárd híd mill! s jövő között SZÍVET MELENGETŐ pil­lanatok: a kongresszus leg­idősebb résztvevőjét köszönt­jük, a Békés megyei Hegyesi Jánost, aki 1899-ben látta meg a napot. A népfrontmoz­galommal idestova ötven esz­tendeje kötelezte el magát, te­vékeny részese volt a Már­ciusi Front születésének. Vál­lát nyolcvanhat éy minden terhe nyomja, arcára baráz­dákat szántott az idő, mégis, fiatalokat túlszárnyaló érdek­lődéssel kíséri figyelemmel, a felszólalásokat. Szünetben ré­gi barátokkal, eívtársakkal 'vált szót, egy-egy kézszorítás erejéig üdvözli társait. Jól ér­zi magát köztünk. Talán úgy látja, akik váltották, váltják az ő nemzedékét, méltóképpen viszik tovább az ügyet. á Saját házunk táján is talá­lunk hűséges embereket, akik je váltásban negyedszázada vagy annál régebben helyt­állnak. Magukénak vallják a népfront eszméjét, s nem for­dítottak hátat hivatásuknak, nem cserélték föl hálásabb, jövedelmező foglalkozásért. Kovács Antalné, a HNF Pest Megyei Bizottságának jelenle­gi elnöke, dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros nyugdíjas igazgatója, aki a mostani vá­lasztás alkalmával adta . át társadalmi posztját. Vagy Bo­dor Zoltán, a megyei bizott­ság főmunkatársa, aki Beré- nyi Györggyel, a nagykátai népfrontbizottság titkárával együtt csaknem harminc éve szegődött a mozgalom szolgá­latába. Beszélgetünk. Egyre-másra jelinek elő az, emlékek, haj­danvolt s tegnapi események­ről, akciókról. Lassan kikere­kedik a történetekből: ez a mozgalom mindig tudott al­kalmazkodni jelenkori törté­nelmünk alakulásához, mi több, nem egy alkaloménál a népfrontnak is jelentős szere­pe volt annak formálásában. Berényi György emlékezeté­ben ma is elevenen él az 1957 utáni konszolidációs kor­szak, amikor nem volt köny- nyű elérni, hogy a falvak né­pe hinni tudjon a megújult politikában. Ott volt a nép­front az első vonalban a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése idején, nem csinált senki abból titkot, hogy a te­kintélyes gazdákat igyekeztek megnyerni, mert tudták, hogy őket követik a többiek. A meggyőzés egyik eszköze volt a tapasztalatcsere-látogatás. Fölültek a vonatra és eldö­cögtek olyan településre, ahol a parasztok a saját szemük­kel láthatták, saját fülükkel hallhatták, miként élnek azok, akik már termelőszövetkeze­tet alakítottak. Nem volt fé­nyes a helyzet, de körvona­lazódták azok az előnyök, amelyek miatt érdemes volt megalakítani a közös gazda­ságokat. AZ ORSZAGÉPÍTÉS: csa­patmunka. Ennek megfelelően partnernek tekinti a párt a népfrontot, legalábbis ott, ahol helyesen értelmezik a szocialista demokráciát. Mint Dunakeszin, például. Mert mindaz, amit Berényi György elmondott, nem csupán a pest megyei résztvevők a padsorokban véleményt a családról: sza­vak helyett a kongresszus tiszteletére készített fafaragá­sát nyújtotta át a mozgalom­nak. Ráday Mihály, a Magyar Televízió operatőre épített ha­gyományaink megőrzésének fontosságáról szólt. kormányunk továbbra is arra törekszik, hogy szövetsége'-' seinkkel együtt hozzájáruljunk egy enyhültebb világ megte­remtéséhez, elősegítsük a né­pek és államok egyenjogú, gyümölcsöző kapcsolatainak fejle:.: lését. Ennek jegyében voltunk házigazdái a közel­múltban befejeződött európai kulturális fórumnak is. — A fórum sikere bizonyí­totta, hogy az elmúlt évek zordabb nemzetközi légköré­ben sem szenvedtek jóvátehe­tetlen kárt az enyhülés vív­mányai. E tanácskozás egyben hozzájárult hazánk nemzetkö­zi tekintélyének növeléséhez is, amelynek mindenkor belső építőmunkánk eredményei ad­hatnak valódi fedezetet. Ez eggyel több ok arra, hogy minden tőlünk telhetőt meg­tegyünk szeretett hazánk, a szocialista Magyarország fel­virágoztatásáért — mondotta Lázár György, az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány nevében kérte ehhez a jenlévők, a Hazafias Népfront, egész népünk támogatását. Végül a kongresszusnak to­vábbi sikeres munkát, a részt­vevőknek jó egészséget, bol­dog új esztendőt kívánt. á3; Köszönetét mondott a Ha- aafias Népfrontnak az ötéves' terv megformálásához nyújtott értékes segítségéért, s azt kér­te, hogy vállaljon továbbra is részt a szocialista építés, a társadalmi viszonyok fejlesz­tését szolgáló erőfeszítésekből. — A népfrontmozgalom se­gítsen tudatosítani, hogy van programunk. Talán nem olyan látványos, mint korábban, de ambiciózus, sőt, lelkesítő program, mert a megújulás programja. Segítsen eloszlatni a kishitűséget, erősíteni azt a meggyőződést, hogy pártunk 'vezetésével, a nép összefogá­sával képesek leszünk tervün­ket teljesíteni. Nemzetközi kérdésekről szólt ezután a kormány elnöke. Napjaink világpolitikájának legfontosabb eseményeire utal­va kiemelte: a békeszerető emberiség, népünk üdvözölte az emberiség sorsáért legna­gyobb felelősséget viselő két nagyhatalom vezetőjének sze­mélyes találkozóját, az újra­kezdett párbeszédet. Fontos lépés volt ez azon az úton, amely a szovjet—amerikai kap­csolatok javulásán át az egész nemzetközi helyzet enyhülé­séhez vezethet. Pártunk és Programunk a megújulás programja Üdvözlő táviratok, köszöntések Vasárnap a tanácskozás harmadik, zárónapján folytatódott a HNF OT és az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolójának együttes vitája. Az elnökségben helyet foglalt Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Szabó Ist­ván, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai és társadalmi, po­litikai életünk számos más kiemelkedő személyisége. Az elnöklő Pejáfc Emil tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy az ország minden részéből, á társadalom különböző rétegeiből, ipari és mezőgazdasági üzemektől,* körzeti, :községt éS^árcrsi népfrorrtbi- zottságoktóí, ' sok üdvözlő távirat érkezett a kong­resszusra. Táviratban fejezték ki jókívánságaikat a külföldi test­vérmozgalmak és partnerszervezetek is. • Kádár János a tanácskozáson

Next

/
Thumbnails
Contents