Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
Gesztenye a hársfáról A z egyik gyönyörű, szin- ^ te nyárinak is beillő délután unokahúgommal sétára indultunk. Gesztenyegyűjtés céljából a Cifrákért felé vettük utunkat, ahol a különböző színekben pompázó fák felüdülést jelentettek a fáradt szemnek. A néma csendet csak egy tőlünk nem messze levő, háborúsdit játszó osztály zsivaja törte meg. Ahogy elhaladtunk előttük, egy gesztenye pottyant le mellem. Felnéztünk a fára. Hársfa. Akkor még nem gondoltunk rá, hogy a kiszemelt „ellenség” mi vagyunk. Mikor már az ötödik, hatodik gesztenye is közvetlenül mellettünk húzott el, kezdett gyanús lenni a dolog. Azzal nyugtattuk magunkat, hogy a „jövő nemzedéke” nem csinálhat ilyet, ők nem rosszindulatú, hanem jól nevelt lurkók. Sza- poráztuk lépteinket. Egyre több gesztenye repült el a fejünk mellett. Tízesével, húszasával szálltak abból az irányból, ahol a már említett fiúcskák „játszottak”. Ügy 9—10 évesek lehettek. Végül egy jól irányzott gesztenye — a több száz közül — eltalálta unokahúgom, Évike lábát. (Elég nagy erővel jöhetett, hisz hatalmasat koppant.) Megfogtam a kezecskéjét és amennyire tudtam vele, szaladni kezdtem. Megállni nem lehetett, hisz egyfolytában záporoztak a „lövedékek”. — Elég! — egy vaskos fa mögül kértem őket. békítő- leg, hagyják abba, mi csak ártatlan járókelők vagyunk, akik egyáltalán nem akarják bevenni a „várukat”. Még több gesztenye a felelet! De hogy miért? Kihoztak a sodromból. Nem tudtunk kimoccanni a fa mögül. Elkezdtem kiabálni, hogy idehívom a tanárukat. Nem ijedtek meg. A Cifrákért bejáratánál felfedeztem egy idős házaspárt, akik — gondolom szintén pihenésképpen — lassan sétáltak befelé. Cselekedni kellett. Odamentem az osztályfőnökhöz. Elmeséltem neki a történteket. (Addigra Évike már egyfolytában zokogott, mert a háta és a nyaka is súlyos találatot kapott. Még szerencse, hogy a feje, vagy halántéka nem sérült meg. Persze én sem maradtam „becsapódások” nélkül, de könnyebben viseltem. Mire odaértünk, a fiúknak hűlt helyük volt, csak a szétszórt és kupacba rakott gesztenyék árulkodtak „hajdani” ottlétükről. Közvetlen körül mindenhol bokor — amelyek még jócskán lombosak voltak — és minden bokorból kiabálások, trágár szavak záporoztak felém, amiért szóltam az osztályfőnöküknek ... Nem tudom, hogy sikerült-e megtalálni a „bűnösöket”, hogy megbüntették-e őket, és ha igen, mivel. Nem tudom, hogy az elhaladó, és mit sem sejtó idős házaspárt ugyanolyan szépen fogadták-e, mint bennünket! A kis Éva vérző lábát látva, egyet bántam meg csupán. Hogy jóhiszeműen betettem a lábam akkor abba a parkba, ami állítólag a városé, mindenkié, hogy a szépségében mindenki gyönyörködhessék, és a célnak megfelelően sétálásra, pihenésre használják. Nem hibáztatom a pedagógust, aki nem tudhat teljesen átformálni huszonkilenc-har- minc gyereket, hiszen a hiba nem is ott kezdődik. 'I alán nem lenne szabad megengedni „drága gyerekeinknek”, hogy egészen kicsi korukban nyugodtan verhessék a környezetükben levőket, hogy nyugodtan mondhassák szüleikre, a felnőttekre, hogy: hülye vagy, megverlek, utállak, stb. Igazán kétségbeejtő és elgondolkodtató jelenségek ezek. Valóban ilyen lesz a jövő nemzedéke? Hargitai Bernadett PrimorérleSő december Már egy hete tart az évszakhoz képest szokatlanul enyhe időjárás az Alföldön. Az időjárás különösen kedvez a primőrök fejlődésének. A fűtés nélküli fóliasátrak alatt gyorsan fejlődnek, növekednek a zöldségfélék. A november elején vetett piros retek már négy levelet hajtott, és megjelentek a növényen az apró termések. A termelők a déli órákban kinyitják a fóliasátrakat, szellőztetnek, levegőztetnek, hogy a primőrök minél jobban megerősödjenek. A kertészek most már bíznak abban, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt megkezdhetik a piros retek tömeges szedését, ami egy évtizedben legfeljebb egyszer fordul elő. Kötözőzsineg A meglevő gépek átcsoportosításával és újak üzembe helyezésével új kötőzőzsineg- üzemet alakítottak ki a szegedi kenderfonógyárban. Az új üzemrész munkájának korszerű megszervezésével 15 százalékkal nőtt a mezőgazdaság által igényelt zsinegek gyártásának termelékenysége. Mindez azt jelenti, hogy ezentúl — a korábbinál kisebb létszámmal — évente 200 000 kilóval több, polipropilénből készülő kötözőanyagot adnak a hazai mezőgazdasági nagyüzemeknek. Új transzformátor A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a Mészáros János Mgtsz Baracsi úti per- metlékeverő üzemének villamosítására új 20 kV-os légvezetéket és transzformátorállomást létesít. Az új létesítményt az áram- szolgáltató vállalat a kivitelezés ütemének megfelelően 1986. január 3-tól feszültség alá helyezi. Ettől kezdve a létesítmény megközelítése, érintése életveszélyes és tilos! Szsgefszentmiklóson Birkózóink ismét remekeltek Egynapos volt a fővárosban — közepes létszámmal — Budapest nyílt kötöttfogású felnőtt egyéni bajnoksága. A körösi Szuda Zoltán a 90 kilogrammosok súlycsoportjában második lett. Közel száz indulóval Sziget- szentmíklóson rendezték a XXI. téli úttörő-olimpia Pest megyei döntőjét, szabadfogásban. A húsz körösi fiatalból kilencen végeztek a továbbjutást, jelentő 1—3. helyen súlycsoportjukban. Helyezéseik a következők voltak. 35 kg-os súlycsoportban (12 induló közül): 2. Balogh Antal (Nk. Kossuth isk.), a döntőben vitatható vereséget szenvedett. 38 kg-ban (11-en voltak): 2. Kecskés Sándor (Nk. Arany isk.), jól birkózott. 45 kg-ban (13 fő) mind a négy körösi fiú jól birkózott és teljes sikert arattak: 1. Tóth Zoltán (Nk. Arany isk), 2. Tekes Csaba (Nk. Kossuth isk.). 3. Barna Sándor (Nk. Petőfi isk.), 4. Tóth Péter (Nk. Kossuth isk.). 49 kg (6): 3. Faragó Zsolt (Nk. Kossuth isk.). 58 kg (7): 2. Szűcs Balázs (Nk. Kossuth isk.), kellemes meglepetést okozott. 68 kg (7): 1. Tamás Balázs (Nk. Kisegítő isk.) jól birkózott, 3. Kiss Csaba (Nk. Kossuth isk.). 187 induló, jó színvonal és rendezés voltak a jellemzők a Tatabányán sorra került országos serdülő szabadfogású egyéni bajnokságra, öt kinizsis sportoló vívta ki előzőleg az idejutás jogát, de betegség miatt négyen tudtak elindulni. A múlt évinél mérsékeltebben szerepeltek, rendkívül nehéz volt a sorsolásuk. Hárman értek el közülük helyezést. 49 kg-ban (16-os mezőnyben) Nagy János jó birkózással harmadik helyet ért el. 53 kg-ban (18-an voltak) Töröcsik Zoltán és 67 kg-ban (2) Tóthpál László egyaránt 7—8. lett. Szegedre, az országos junior szabadfogású egyéni bajnokságra fogyasztási problémák miatt nem utaztak el a kini- zsisek. TEKÉZÖK Tekézőink két alkalommal is hazai pályán, a temetőhegyi tekecsarnokban mérkőztek a csapatbajnoki pontokért és dicséretükre legyen mondva, zömmel sikert arattak. Az NB Ill-ban: Nk. Mészáros Tsz SK—DUTEP (Kecskemét) 6:2 (2258—2110 fa). Nk. Nagy 345, Gállos 370, Lóczy 392 (1). Kovács 397 fa (1), Farkas J. 377 (1), Tóth F. 377 (1). Az elején a vidékiek vezettek, de a tartalékosán is egységesebb hazaiak megérdemelten fordítottak. A megyében. Kecskeméti Zománc—Nk. Mészáros Tsz SK B 4:2 (1389—1319 fa); a jobb összía döntött a vendégek javára; egyéni pontszerzők: Farkas J. (375) és Tóth L. (311). Nk. Mészáros Tsz SK ifi—Kecskeméti Zománc ifi 4:0 (704—300); a helyiek sokkal jobbak voltak: e. psz.: Nagy (362) és Szabó T. (342). S. Z. |MA@^0R°Si veti írta A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1985. DECEMBER 11., SZERDA Csökkenteni akarják a túlórák számát A növekvő költségek — és a piac A Nagykőrösi Konzervgyár vállalati tanácsa ez évben harmadszor tartott ülést. Görbe Ferenc igazgató ismertette a vállalat idei várható eredményeit. Az év közben jelentkező költségnövekedések hatása — magasabb importüvegár stb. — a vállalati eredményeknek a tervezettel szembeni lemaradását hozta. Ugyanakkor emelkedett egyes nyersanyagok ára is (uborka, alma), továbbá az energia ára és a kamatterhek is növekedtek. A vállalati eredmény így a tervezett 208 millió forinttal szemben 190 millió forint körül várható. 1986-ra szükséges a termelés növelése, a költségekkel való takarékoskodás, a minőség javítása. A jövő évi tervben szerepel a zöldborsó-feldolgozás növelése, az első félévben a zakuszkagyártás felfuttatása. A hozzá szükséges paprika és gyökérféle megvan. A jövő évben 50 millióval több tetőt és 20 millióval több dobozt kell gyártani. Következetes takarékoskodás szükséges az energiafelhasználás terén is. jelentősen visszalép a gyár — az értékesítési nehézségek és kedvezőtlen ár miatt — a száritmánygyártástól. Így a ceglédi telepen felszabaduló kapacitást befőtt- és savanyú- sággyártásra fogja be. Jövőre tovább folytatja a gyár a hőkezelés korszerűsítését az I-es és a Il-es telepen új Hunister beállításával. Üzembe helyezik a 170 millió forint költségű új, hegesztett dobozt gyártó vonalat, ezenkívül szeletelő- és töltőgépeket szereznek be. 1986-ra 202 millió forint vállalati nyereség elérését célozza meg a terv. Horváth Gábor kereskedelmi főosztályvezető hozzászólásában elmondta, hogy jövőre javul az üvegellátás helyzete, egyes árucikkek kiesésének pótlását elősegíti, hogy sokfélét gyártanak és ez, ruEgy rajztanár pályafutása Vissza a kiindulóponthoz került, így kerültem a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára földrajz-rajz szakra. — Miután már főiskolai hallgatónak számítottál, a rajzhoz még mindig ragaszkodtál? — Nagyon! Még jobban! Az iskolában a tdk-nak rendszerint benyújtottam egyéni pályamunkáimat. A főiskola második évében több rajzom lett I. díjas, amelyekért pénzjutalmat kaptam. Az ezt követő években is díjnyertesek lettek képeim. — Búcsút intettél diákéveidnek. Honnan jött az ötlet, hogy a nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskolába jöjj? — A pályakezdők kiadványát böngészve a nagykőrösi és a szolnoki hirdetés ragadta meg a figyelmemet. Beadtam a pályázatot a Petőfi iskolába, ahonnan két nap múlva visszaérkezett a válasz, hogy felvettek. Nagyon örültem, hogy a szülővárosomhoz és a szüléimhez közel tudtam elhelyezkedni. — Hány rajzot készítettél idáig? — Nagyon sokat. Persze, ebből csak 400—450 képet tartok számon igazi kiállítási anyagként. — A rajzok témáit honnan meríted? — Főként akttanulmányokat. csendéleteket és különféle kompozíciókat ábrázolnak. Most tanulmányozom Gottfried Bammes — NDK- beli szerző — könyvét, amelyből az aktkészítésről kapok információkat. Persze, vannak olyan képeim, amelyeket modell után készítek. Ilyenek a fejeket ábrázoló rajzaim, amelyek sorozata éppen az elkövetkezendő időben fog majd bővülni. — Rajzolni, rajzolni, rajzolni! Szeretném, ha még több gyerek szabad idejét kötné le a különböző rajzok készítése. Képeim újabb sorozatát újra szívesen kiállítanám az iskola aulájában, hisz’ az elmúlt alkalommal mindössze 28 rajzomat mutattam be. Az iskolában szeretnék tűzzománc szakkört létrehozni, ahol a gyerekek a rajzoláson kívül továbbfejleszthetnék kézügyességüket. Bimbó Andrea galmasággal párosulva, segíti a terv teljesítését. Marosfi György szállítási főosztályvezető hozzászólásában ismertette a gyári szállítások nehéz helyzetét. Még 1984-ben rendeltek négy targoncát. amelyet csak 1986-ban tudnak szállítani. Évente 12 új targoncára lenne szükség, ezzel szemben az elmúlt 4 évben összesen érkezett be eny- nyi. A targoncák átlagos életkora 10 év felett van. 30 targonca életkora pedig már 15 év feletti. Détári Endre, a vállalati tanács elnöke szerint a csökkenő világpiaci élelmiszerárak miatt is csökken a vállalat nyeresége. Jövőre a tőkés piacra tervezett export 32 millió forinttal csökkenti a nyereséget, de új gépek beszerzése miatt vállalni kell a kedvezőtlen tőkésexportot is. A hozzászólásokra adott válaszában Görbe Ferenc igazgató hangsúlyozta a takarékosabb költséggazdálkodás fontosságát a mennyiség növelése és a minőség javítása mellett. Tavaly 930 kilogramm alma kellett 100 kilogramm almasűrítmény előállításához, az idén 880 kilogrammból sikerült ezt elérni. A közvetlen csomagolás is 1—2 százalék költségmegtakarítást jelent az átszereléses feldolgozással szemben. Szükséges csökkenteni a túlórát is a következő évben. Javultak a belföldi kiszállítás lehetőségei is vasúton. A vállalati tanács jóváhagyta az idei esztendő várható eredményéről szóló beszámolót és a jövő évi tervről szóló előterjesztést. Ezután a vállalati tanácstagok továbbképzését határozták el a gyárban szervezett tanfolyam keretében, a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet szervezésében. Dr. Konrád Zoltán Ajándék, játék, tanszerek Ki tudja miféle érzéki csalódás az oka, de sokadmagamt ma! azon a véleményen vagyok, az idei ősz úgy elszaladt, hogy szinte alig lehetett követni. Mintha csak néhány nap telt volna el azóta, hogy a padokba parancsolták a kis- és nagydiákokat, s lám. alig van valamicske hátra az első szemeszterből. A tantermek falai között persze most is csak ván- szorgott az idő, a hetek, hónapok nem tűntek el nyomtalanul. Jelzi ezt a megfogyatkozott füzetkészlet, a tövig koptatott ceruzák, de van még sok egyéb, amit folyamatosan, vagy sürgősen pótolni kell. írógép? Tudom, karácsony tájékán nem illendő ilyesmivel előhozakodni, lehet, hogy Rab Ba- lázsné, a papírbolt vezetője is furcsállta magában, hogy az ünnepek küszöbén éppen a tanszerellátásról érdeklődöm. A téma szerintem örökzöld, bármikor időszerű róla beszélni, főleg, mert az írószerpiac is telítve van olyan cikkekkel, amik tetszetős, hasznos ajándékoknak is fenntartás nélkül beillenek. Vajon mit keres a gépírni tanuló nagylány a karácsonyfa alatt? Nyilvánvaló, hogy ama bizonyos csattogó alkalmatosságot szeretné magának. De nem biztos, hogy idén megkapja, mert írógépet már fél éve hiába keresünk a papírboltban. Ha nincs, nincs, akkor öcsi kap majd innen diplomatatáskát. Csakhogy kiderül, ő is hiába várja* az ajándékot, régen lefogyott a polcokról. Mit kaphatunk akkor? Nos, a helyzet azért korántsem reménytelen, a fenti két portékát csak azért állítottuk a pellengérre, mivel ezek a legkeresettebb hiánycikkek. Szerencse, hogy kevés más áru büszkélkedik e kétes dicsőséggel, gyerekeinket bőven kárpótolják a videojátékok, Rodolfo- táskák. NSZK-számológépek — ez utóbbiak asztali és vonalzós változatban is kaphatók, aztán ott a sok szép bélyeg- és fotóalbum. A kívülálló számára úgy tűnik, mintha gazdagabb lenne a játékvásár is, ám az üzletvezető idén is elégedetlen: — Sajnos, a választékot éppenséggel nem dicsérhetjük, csak töredéke annak, amit ilyenkor a vevők rendelkezésére illenék bocsátani. Másrészt az áraikkal sem vagyunk kibékülve, ráadásul a minőség is gyakran kifogásolható. A többi egyéb árut csak dicsérni tudom, de kis bolt lévén, az elhelyezésük okoz óriási gondot. Ezért úgy segítünk magunkon, ahogy éppen tudunk. Most két hétre a művelődési központ termében rendeztünk vásárt, ahol milliós értékű árukészletet alakítottunk ki, ennek egy részét 20 százalék engedménnyel árusítjuk. — Ünnep ide vagy oda, azért a tanszerellátást sem hagyhatjuk szó nélkül... — A fentebb említett ominózus cikkeket kivéve a nyári vásár óta az ellátásban nem merült fel különösebb probléma. De bosszúság nélkül nem úsztuk meg ezt az őszt sem, gondolok itt a füzet- és könyvborítók lehetetlen méreteire. Ideje lenne Igazán ideje lenne, hogy a tanszerellátók gondosabb munkát végezzenek, mert az ilyen apróságok is rengeteg mérge- lődést okoznak szülőnek, gyereknek egyaránt, arról nem is szólva, hogy okkal, ok nélkül mindig a bolton csattan az ostor. Röviden csak anÄyit, most igen jól el vagyunk látva tetszetős, változatos alakú, nagyságú füzetekkel, s minden igényt kielégítő írószerszámokkal várjuk vevőinket. —ay Nők akadémiája A nők akadémiája soron következő rendezvénye ma este 18 órakor lesz a művelődési központban. Ezúttal is egy igen érdekesnek ígérkező élménybeszámolót hallgathatnak meg a vendégek. Címe: Moszkva, VIT, 1985. A rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Mozi A nagyteremben Házibuli. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Veronika Voss vágyakozása. Színes, szinkronizált NSZK film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. ISSN- mn-mm (HiífsntflrösI Hírlap) A Petőfi Sándor Általános Iskola fiatal, pályakezdő tanára, Patkós Győző rajzai sorozatát láthatták az érdeklődők az iskola aulájában. — Hogyan és mióta készültél erre a pályára? Elmosolyodik. — Tulajdonképpen zenei pályára készültem. Gyerekkoromban tíz évig jártam a ceglédi zeneiskolába. Nagyon szerettem hangszeren játszani, ezért annak idején mindig klarinéttanárnak készültem. A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium növendéke lettem, persze, a rajzszakkörnek is állandó tagja voltam. Már a gimnáziumban különféle kiállításaimat nézhették meg az érdeklődők. Elérkezett a harmadik, a „faktválasztás” éve. Először kissé gondban voltam, mit is válasszak. Mivel ének-rajz fakultáció nem volt, ezért kénytelen voltam a rajz mellé a földrajzot választani. — És a zene!? — Én a Zeneművészeti Főiskolán szerettem volna továbbtanulni. De ezt nem sikerült valóra váltani. Egy nap Varga Györgynek — volt klarinéttanáromnak — megmutattam rajzaimat, aki egyből azt mondta, hogy a rajzban kelléne továbbfejlesztenem magamat. Hát így is lett. Először megpróbáltam az Ipar- művészeti Főiskolára felvételt nyerni, de ez sajnos nem si-
