Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

1985. DECEMBER 11., SZERDA 5 Értelmiség a technika házában A gyakorlat szolgálatában áll Tetszetős, nemrég felújított polgárház áll Cegléden a vá­rosközpont közvetlen közelé­ben, a Petőfi utcában. Jelen­tős társadalmi összefogással alakították szobáit tanácsközó- és előadótermekké, irodákká, klubhelyiséggé, télen gázkon­vektorok adnak odabenn kel­lemes meleget. A Petőfi ut­cában házat kapott a tudo­mány, a technika 1983 nya­rán. Nem sziget Tavaly óta társadalmi szer­vezet az MTESZ, magasabb szintű tevékenységet tud ki­fejteni a tagegyesületek koor­dinatív szerveként. Cegléden és vonzáskörzetében nyolc tagegyesülete van. A tagegye­sületeknek hely, élettér kel­lett, ez alapozódott meg a székház elkészültével. Műsza­ki és közgazdasági szakembe­rek — Cegléden és vonzáskör­zetében úgy nyolcszáz, ezer­kétszáz személy — mérnökök, tudományos kutatók tartoznak soraikba. Talán legrégibb a most 30 éves fennállását kö­szöntő Agrártudományi Egye­sület, s majd’ ennyi a Gép­ipari Tudományos Egyesület is. Legfrissebb a tagegyesüle­tek sorában a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság. Működésükhöz a székház ad teret, jó lehetőséget. Munkájukról, terveikről Borsos Arnold, a ceglédi MTESZ titkára szólt részle­tesebben. A technika háza éli min­dennapi életét. Ajtaja reggel­től estig nyitva, termei rendez­vényeknek, tanácskozásoknak, s zimpözi u m okn a k, klubio gla 1 - hozásoknak adnak helyet. Van hetvenöt személyes nagy előadóterme, szaifckönyvtára, amelyből -nem hiányoznak a legfontosabb folyóira­tok. A kis büfé kávét, üdítőitalt, cigarettát kínál a beszélgetésbe belefeled- kezőknek, oktatótermében nyelvtanfolyam zajlik. Nem lehet ráfogni, hogy amolyan elefántcsonttorony vagy má­sok számára megközelíthetet­len sziget volna, hiszen fenn­állása óta az épület helyet adott ismeretterjesztő előadá­soknak, bemutatóknak és dia­vetítéseknek: a többi közt itt tartják rendszeresen klubfog­lalkozásaikat a város pedagó­gusklubjának ötletteli fiatal­jai. A tagegyesületek itt ülésez­nek. továbbképző előadások zajlanak, amelyekhez meg­vannak a kellő technikai fel­tételek és eszközök, van le­mezjátszó és magnetofon, ve­títők, televíziós készülék. Itt működik a nyugdíjas agrár- szakemberek klubja, s nem zárkóznak el más szakág nyugdíjasai elől sem. Régi szálak Tevékenyek a nyugdíjasok, megalakították klubon belül az innovációs csoportot. Ceg­léd és környéke gazdasági és közgazdasági lehetőségeit ku­tatják, javaslatokat adnak a többi közt termelési irányvál­toztatásokhoz, tippeket kedve­Forráskiadványok Pest megyéről Mindenkor az ország szíve A Pest Megyei Levéltár újabb két kiadványt tett le a napokban az érdeklődőik és a szakemberek asztalára, ezút­tal fennállásának 200. évfor­dulója alkalmából. Az egyik a Budai szandzsák 1546—1590. évi összeírásai, amely demog­ráfiai és gazdaságtörténeti adatok sokaságát tartalmazza az 1546, 1559, 1580, és 1590. évi török összeírások alapján. A hatalmas mű Káldy-Nagy Gyula kitűnő turkológus mun­kája. Török hódoltság Mivel a törökök által ki­alakított budai szandzsáknak, mint közigazgatási egységnek a területe a mad Pest megyét teljes egészében, Fejér, Bács- Kiskun, Heves és Nógrád me­gyét részben magában foglal­ta, ez a most megjelent kötet túlnőve Pest megye határain, hazánk mostani középső részé­nek északi területeire nézve tartalmaz megszámlálhatatlan mennyiségű adatot. A települések ABC-sorrend- ben követik egymást a könyv­ben. A megadott időhatáro­kon belül minden egyes falu­nál és pusztánál feltünteti a jelenlevő családfőik, nőtlen fiaik, nőtlen testvéreik stb számát. Bemutatja többek kö­zött a népesség fogyását-nö- vekedését, az elvándorlást-be- költözést. Felsorolja a külön­böző foglalkozásokat űzők számát és azok változásait. Részletesen bemutatja a ter­mesztett növények és a te­nyésztett állatok számadatait és a rájuk kivetett adó nagy­ságát. Elemzi a családokra ju­tó évi átlagos termés- és ter­mékmennyiségeket. Végül fel­sorolja a török részére besze­dett földesúri jövedelmeket és a haszonélvező török földes­urak neveit. A mintegy félév­századot átfogó adatsorok gazdagsága párját ritkító munkává emeli ezt a vaskos kiadványt a XVI. század tör­ténetét illetően. A főhadszíntér Amíg az előző mű a török hódítás elejének' Ankarában őrzött forrásait tárja fel, ad­dig a második kötet a Pesí- Pilis-Solt vármegye közgyű­lési jegyzőkönyveinek regesz- tái 1638—1711. III. 1681—1697 című, Borosy Andrásnak, Pest megye főlevéltárosának tollá­ból a nemesi megye közgyű­lésein és sedriáin (bíróságain) tárgyalt összes ügyek kivona­tait tartalmazza. Ezeknek az eredeti forrásait, a díszkötés- ben levő megyei jegyzőköny­veket a Pest Megyei Levéltár őrzi. Ebben a kiadványban a tö­rök hódítás legutolsó évei. a felszabadító háború pusztító forgataga bontakozik ki a ne­mesi megye központi igazga­tásának szemszögéből nézve. Megismerhetjük a háború so­rán a német katonaság eltar­tását kénytelenül vállaló me­gyei vezetők fáradozásait a meggyérült népesség megóvá­sára és megtartására. Törek­véseik sokszor szenvednek ku­darcot a Habsburg-kormány- zat miatt; többször áthágha­tatlan falakba ütköznek. Pest-Pilis-Solt vármegye, mindenkor az ország szíve, 1683-ban és 1686-ban Buda és Pest visszavételekor — amely­nek jövőre ünnepeljük a 300. évfordulóját — a háború fő- hadszínterévé vált. Amikor hazánk déli részeire helyező­dött át a főhadszíntér, Pest megye akkor is a császári ka­tonaság fő átvonulási területe maradt. A jegyzőkönyvek ta­núsága szerint, mindez rend­kívüli módon megviselte a megye népét. A kötet nagyfokú adatgaz­dagságát részletes, összevont személy-, helynév és tárgy­mutató teszi könnyen átte­kinthetővé. Eddig még isme­retlen forrásokat tár fel és szólaltat meg, éppen ezért nélkülözhetetlen mindkét ki­advány a Pest és más me­gyékkel foglalkozó történé­szeknek. helytörténészeknek. Ám ne legyünk szakmailag elfogultak. Minden érdeklődő, szülőfaluja, lakóhelye múltja után kutató ember izgalmas adatokat, összefüggéseket és történéseket ismerhet meg eb­ből a két könyvből, amely szorgalmas olvasók ezreire vár. Horváth Lajos zőbb új termék előállításához, épületek célszerű fejhasználá­sához. A technika házának mun­katerve a tagegyesületek ja­vaslataira épül, elsősorban v/. ő rendezvényigényüket igyek­szik kielégíteni, kiteljesíteni. Emellett az MTESZ is szer­vez, rendez figyelemre szá­mot tartó szakmai előadáso­kat, továbbképzéseket. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Ve­zetőképző Intézete segítségé­vel például sikerült egy ré­gi vágyat teljesíteni. Azt, hogy a szakelőadók utazzanak Ceglédre és ne a ceglédi és Dél- Pesl megyei hallgatóságnak kelljen a fővárosba menni a friss ismeretekért. Egy tanfolyam november­ben zajlott, egy másik január­ban fog indulni. Ezt egyhe­tesre tervezték, harminc­negyven érdeklődőt várnak. Központi előadók jönnek a gödöllői Agrártudományi Egye­temről és Herceghalomról is, a kutatóintézettől. A téma, amiről szó lesz, fontos. Ja­nuár 1-től életbe lép a takar­mányok energiaértékelése és a gazdasági haszonállatok ener­giaérték szerinti takarmányo­zási rendje, ennek begyako- roltatásával ismerkedik a tan­folyam hallgatósága. Gépé­szeti vonalon hasonló előadás- sort terveznek és az ismeret- terjesztés kitér majd egy úgyszintén fontos témakörre — újabb előadássorral. Ezen arról szerezhetnek friss isme­reteket, hogyan tárgyaljanak, beszélgessenek. Lévén jó kap­csolat az Országos Tervhiva­tallal, eszmecserét terveznek a jobb, célravezetőbb gazdál­kodásról, ennek útkereséséről. Beszélgetni a tervhivatal el­nökhelyettesét, dr. Csendes Bérár 'és'"á Magyar 'Nemzeti Bank elnökhelyettesét, dr. Kiss Pált hívták meg — mindkettőjüket régi szálak kötik Ceglédhez. Eleven élet A nyolc tudományos társa­ság eleven életet él Cegléden és vonzáskörzetében. Sok elő­adást szerveznek, tapasztalat csere-látogatások, publikálások szerepelnek megvalósuló ter­veikben. Ezt az évet mozgal más esztendőként summázhat ják. A többi közt a technika házában rendezett kiállítást gyártmányaiból az EVíG ceg­lédi gyára, a Fűrész-, Lemez és Hordóipari Vállalat, a Dél- Pest Megyei Sütőipari Válla­lat. Egy svéd cég hegesztési bemutatója is nagy szakmai érdeklődést keltett. Rendsze­resen tartott előadásokat a biológiai egyesület és a ké mikusoké is. (Az élelmezés tudományi egyesület Cegléden most van szerveződőben.) Mint Borsos Arnold MTESZ titkár említette, szeretnék, hogy Széchenyi István meghatáro­zása — a kiművelt emberfőről — itt, a házban a mindenna­pi élet célja legyen, s kitel­jesüljön a gyakorlatban. Eszes Katalin Remsey és a szecesszió Elet maradt utána, művészet :.y-~K ' é-" V-i Remsey Jenő: A tékozló fiú (rajz) V. nek századik évfordulójára ret- ^ rospcktív tárlatot rendeztek a ^ gödöllői művelődési központ- ^ ban, amely egész decemberben ^ látható — egyes művei a hely- 2 történeti gyűjteményben te- ' kin the tök meg. A megújító Remsey Jenő egész élete iz­zó lobogás volt. Nem egy em­ber, nem egy festő a gödöllői szecesszió immár európai ran­gú társaságában, hanem egész mozgalom. Megadatott neki, hogy egyedül vigye tovább Körös fői Kriesch és Nagy Sándor eszményeit. A befeje­ződött szecessziót új álmokkal bővítette, újította meg. Ez a 30-as évekbeli korszaka ké­sőbb párizsi sorozatát is meg­határozza. Energiabősége a kudarcok közepette is moz­gásba hozta a mozdulatlansá­got. Művésszé lendítette egy végtelen jó szándékkal, el­lentmondást nem tűrő lendü­lettel nemcsak szőkébb csa­ládját: Remsey Ivánt, Ágnest, Andrást, Gábort, Ilmát és Flórát —, hanem az egész gö­döllői kört. Előd és örökös Remsey Jenő félárva sor­ban, nagy szegénységben ne­velkedett. Hasonlóan József Attilához, őt is elhagyta édes­apja — s a mama, Olgyai Molnár Johanna tartotta el a magára maradt családot, a sok gyermeket, akik közül Remsey Zoltán, Remsey Jenő festő lett. Az édesanya éjsza­kánként játékbabákat varrt — amelyeket reggelente eladott a piacon. Sorsa hasonlatos József Attiláéhoz; ő is a vá­ros peremén, Angyalföldön élt, itt pergett ifjúsága, in­nen járt be gyalog a Markó utcai gimnáziumba. így az Igaz, az Anyám varr és az 1915-ben festett Szegény ba­bacsináló asszony című fest­ménye mind önéletrajzi indí­tékú. Ez a mindenekre kiter­jesztett szolidaritás az első A rádióban A magyar népdal hete A magyar népdal hete zaj­lik december 15-ig a rádió­ban. Népzenei műsorok hang­zanak el a legtisztább forrás­ból, hiteles és gazdag anyag­ból válogatva. Szerdán Dömötörffy lános Lukács nemespátrói nótafa népdalfelvételei szólalnak meg Falvay Károly műsorában. Csütörtökön a Kossuth Rádió 20 óra 25 perckor kezdődő műsorában Baranyi Ferenc költő mutatja be Kallós Zol­tán hanglemezét, A népdal­gyűjtő énekel című műsorban. Érdekes lesz pénteken, de­cember 13-án Végvári Dezső előadása arról, hogy milyen szerepe van a Rákóczi-induló- nak a népzenében, szombaton a Kossuth Rádió 13 óra 20 perctől népzenei példatárt közvetít, 14 óra 50 perckor folytatódik a népdalgyűjtő Karsai Zsigmondról szóló elő­adás, 17 óra 30 perckor szó­lal meg a Terepesi búcsújá­rás: Falvay Károly Végh Menyhértné és helybeli dalo­sok összeállítását alkalmazta rádióra Fellép a hagyomány- őrző népdalkor is, Nagy Sán- dorné vezetésével. A 3-as mű­sorban hangzik el a Regösün­nep című zenei összeállítás 18 óra 25 perctől. Vasárnap lesz a magyar népdal hetének záró adássora A nap folyamán szót kap és a népzenéről beszél Páskándi Géza író, nyilvános hangver­seny hangzik el a 6-os stúdió­ból. világháború sebesültjeitől, éneklő koldusoktól a párizsi proletárokig egész életművét meghatározza. Tempója gyors; képzeletének, gondolkodásá­nak minden új termését, fel­ismerését azonnal képben rögzítette. Az emberi fájdal­mak iránti érzékenység és az azt megszüntető cselekvő szándék Meunier örökösévé avatja. Mednyánszky társává, Derkovits elődjévé; s ez kü­lön mozzanat a magyar sze­cesszió történetében. Ebből egyenesen következik, hogy 1919-ben vöröskatona lesz és heroikus figurát is rajzol a Tanácsköztársaság idején. Nemcsak az érzékenység jel­lemezte, hanem az állandósí­tott megújulás is. Korszak zárult Sorozatában mély alapos­sággal, szociológiai és festői érzékenységgel örökítette meg a 60-as évek párizsi kisembe­rét: a metrón utazó munká­sokat, clochard-okát, a társa­dalom kisemmizettjeit és ál­modozó kislányokat, párizsi bárokat, Raimut, a nagy szí­nészt. Gödöllői kiállításán most mégis két műre irá­nyulhat külön figyelem. A tékozló fiú című rajzára, amelyből a vonalvezetés és az érzelem bensősége árad és a Tavaszi szonáta című festmé­nyére, ahol a zongora áttele­pül az emberi figurára, a kot- . tára, a külső és belső kör­nyezetre. A zongora, ponto­sabban a zene, amely a tér színes feloldásával szelídíti, harmóniára hangolva a ránk várakozó időt. Amikor 1930- ban elhunyt, a búcsúztató a gödöllői temetőben egy művé­szettörténeti korszak lezáró­dását jelentette: meghalt az európai szecesszió. Élet ma­radt utána: művészet, Rem­sey Jenő példának kínálkozó magatartása, egyre frissebb­nek ható festmények Losonci Miklós MOZIMŰSOR DECEMBER 12-ETÖL 18-AlG ABONY 12: Újra szól a hatlövetű 13: Utószó* 14: Gyertek el a névnapomra!* 15: Jim Craig 16—17: A tenger zamata* BUDAÖRS 12— 15: Párizs, Texas* 13— 16: A kincskereső kisködmön (du.) 16—17: Az istenek a fejükre estek CEGLÉD, Kamaraterem 12—15: A rézhegyek királynője (du.) 12—13: A Noszty fiú esete Tóth Marival (ifjúsági) 14— 15: Pénzcsináló (este) 16—18: Péter cár és a szerecsen (du.) Csárdáskirálynő (este) CEGLÉD, Szabadság 12—15: Hamupipőke (du.) 16—18: Nyomás, utána!* (este) DABAS 12: A XX. század kalózai* 13: Üldözők** 14— 15: Titokban Hongkongban* 16: Egy kicsit én, egy kicsit te* 18: Süsü, a sárkány (du.) DUNAKESZI, Vörös Csillag 12— 15: Gyerekrablás a Palánk utcában (du.) 12: Üvegtörők** (este) 13— 14: Szentivánéji szexkomédia** (este) 15: Spagetti-ház* (este) 16: Kék hegyek DUNAKESZI, József Attila 12: Aranyoskám* 15— Ifi: Sasszárny 18: Vezekelj a bűnödért!* DUNAHARASZTI 12—15: Nyomás, utána!* (este) 14— 15: Szarvacska-manócska (du.) 16— 17: Törekvő tanerő ÉRD 12: Gregory barátnője 14: A Keresztapa III—IV.** ’ 15: A fej nélküli lovas (du.) 15: Vérvonal** (este) 16: Folyóparti tangó* 17— 18: Párizs, Texas* FÓT 12: A barátod akarok lenni (du.) 12—15: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) 15: A kistigris (du.) 16—17: Ádáz hajsza** GÖDÖLLÖ 12—15: A házibuli folytatódik 16: S.'.arvacska-manócska (du.) 16— 17: Éretlenek (este) 17— 18: Gyilkosság a tajgán (du.) 18: Gyertek el a névnapomra!* GYAL 12—13: Átverés** 14—16: A bég csapdájában (du.) 14—15: Seriff az égből (este) 16—17: A kos teve és a csacsi (ifjúsági) 16—18: Titokban Hongkongban (este) KEREPESTARCSA 12—13: Szédülés* 14— 15: Törekvő tanerő 16—17: Egy zseni, két haver, egy balek MONOR 12— 15: A tenger zamata* (este) 13— 15: Vándorlások meséje (du.) 16—18: Break NAGYKATA 12—13: Szuperzsaru 12—15: Süsü. a sárkány (du.) 14: A vörös gráf nő I—II. 15— 16: Üldözők** 16: Keménykalap és Krumpliorr 17: Utószó NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 12—13: Szökés a halál elöl* 14— 15: A legszebb 16 (du.) Ufó Arizonában* 16: Vezekelj a bűnödért!* 18: Bombajó bokszoló PILISVÖROSVAR 12—13: Végre, vasárnap* (este) 15: A legyőzhetetlen Vutang* 16: Magánélet POMAZ 12—15: A legszebb ló (du.) Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) 14: A Jedi visszatér 16— 17: A tűz háborúja** RÁCKEVE 12—13: A tűz háborúja** 14—15: Bizonyítási eljárás* 16—17: A házibuli folytatódik SZENTENDRE 12—15: A Jedi visszatér (du.) 12—13: Aranyeső Yuccában (este) 14—15: Az istenek a fejükre estek (este) 16—18: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 12—13: Törekvő tanerő 14—15: A hegyi barlang titka (du.) A tűz háborúja** (este) 16—17: Szédülés* TÁPIÓSZELE 12—14: Ádáz hajsza** 15: Flór asszony két férje* 16: Utószó* VÁC 12—15: Az elveszett kutya (du.) 12—13: Vezekelj a bűnödért!* (este) 14—15: A tűz háborúja* (este) 16— 18: Jégmezők lovagja (du.) 16: Csak egy mozi** (este) 17— 18: Gregory barátnője (este) VECSÉS 12— 13: Katapult* (este) 13— 16: Hamupipőke (du.) 14— 15: Szédülés* (este) 16—18: Nyomás, utána!* (este) * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents