Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
6 "4?£Man 1985. DECEMBER 11., SZERDA Jogi tanácsok Hogy állapítják meg a nyugdíj összegét? A foglaló nem azonos az előleggel • A nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető-e a mellékfoglalkozás, illetve a másodállás keresete? Olvasónk január elsejével megy nyugdíjba, zenész főfoglalkozású, mellékfoglalkozásban két éve délelőttönként takarít. Másik olvasónk főállású munkaidejében csinálja ugyanezt. Kérdezik, miként veszik figyelembe az itt kapott keresetet? A nyugdíj összegének a megállapításánál a főfoglalkozású munkaviszonnyal vagy ipari szövetkezeti tagsággal egy időben mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból vagy az ipari szövetkezeti tagsági viszonyból származó keresetet lehet figyelembe venni, ha az igénylőt a főfoglalkozásban a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkáidéra alkalmazták. Ilyen esetben, ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökre irányadó törvényes •munkaidő azonos, a mellék- foglalkozásban .elért keresetből annyi időre eső keresetet lehet figyelembe venni, amennyi a főfoglalkozás szerinti tényleges munkaidőt a munkakörre megállapított törvényes munkaidőre kiegészíti. Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökre irányadó törvényes munkaidő nem azonos, meg kell állapítani, hogy a főfoglalkozásban a tényleges munkaidőt a törvényes munkaidőre kiegészítő idő hányadrésze a törvényes munkaidőnek. Továbbá, hogy erre az idöhányadra az igénylőt a ■mellékfoglalkozásban milyen összegű részkereset illetné meg. Az így kiszámított részkereset — legfeljebb azonban a mellékfoglalkozásból származó tényleges kereset — ösz- szegével lehet a főfoglalkozásból származó keresetet kiegészíteni. Főfoglalkozásnak azt a foglalkozást kell tekinteni, amelyből származó kereset a nagyobb. Olyan esetben, amikor a főfoglalkozás keretében a betöltött munkakörre a munkajogi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozzák meg, a mellékfoglalkozásból származó keresetet akkor lehet figyelembe venni, ha a főfoglalkozásból származó kereset havi 3000 forintnál kevesebb. (1983. jan. 1. előtt ez az összeg 1800 forint volt.) A mellékfoglalkozásból származó kereset a 66/1982. (XII. 4.) MT., illetve az 5/1982. (XII. 13.) SZOT-ren- delkezések értelmében legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe, amilyen összeg a főfoglalkozásból származó keresetet havi 3000 forintra egészíti ki. Ha pedig a mellékfoglalkozás keretében betöltött munkakörre nem határozták meg a munkajogi szabályok a kötelező munkaidőt, a főfoglalkozásból származó keresetet legfeljebb annyiszor havi 375 forinttal (1983. jan. 1. előtti időre vonatkozóan 225 forinttal) lehet kiegészíteni, ahány óra a főfoglalkozás szerinti munkaidőt a jogszabályban megállapított teljes munkaidőre egészíti, ki. A másodállásban kapott kereset nyugdíjalapként nem vehető figyelembe. Mivel olvasóink hiányosan közölték adataikat, mi csak a jogszabályok keretén belül adtuk meg a választ, amelybe esetüket jogász segítségével behelyettesíthetik. • Érvényesen lehet-e ingatlan adásvételi szerződést kötni, ha a teljes vételárat a saját öröklakása eladása után fizeti ki a vevő? Tulajdonképpen a foglalót követeld olvasónk. Abban állapodtak meg ugyanis egy . hónappal ezelőtt, hogy olvasónk megvásárolja az eladótól annak házas ingatlanát. 500 ezer forint vételárban egyeztek meg, amelyből 100 ezer forintot foglalóként, könyveltek el. Olvasónk azonban nem tudta az öröklakását eladni a kitűzött időpontig, mert a teljesen Hegyvennégymiliió forintos Vád alatt a csaló ál lattartók A nyugdíjasok Pótszabadság is jár A dolgozó nyugdíjasokat minden téren ugyanolyan jogok illetik meg, mint a nem nyugdíjas dolgozókat. Ez vonatkozik fizetett szabadságukra is. így tehát a nyugdíjas dolgozónak is jár minden munkaviszonyban töltött naptári évben 15 munkanap alap- szabadság, és a munkaviszonyban töltött idejüktől függően háromévenként egy, évente legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság. A megszakításokat leszámítva, a munkaviszony alapján járó pótszabadság mértékének kiszámításánál minden munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni. Az alapszabadságon, a munkaviszony után járó pótszabadságon kívül — tehát nem ezekkel egybeszámítva — a következő címeken jár pótszabadság: a dolgozó nőnek és a gyermekét egyedül nevelő apának egy gyerek után kettő, két gyermek után öt, legalább három gyermek után kilenc munkanap; ezenkívül a sokgyerekeseknek, tehát akinek legalább három általa gondozott, tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermeke van, külön pótszabadság jár. Három gyerek után kettő, és minden további, az előbb említett feltételeknek megfelelő gyermek után ugyancsak kettő-kettő, de évenként összesen tizenkét munkanap szabadság jár. Az alap- és pótszabadsá gon kívül külön pótszabadság jár még a vak dolgozónak. Évente öt munkanap. Továbbá a bányászatban, a villa mosenergia-iparban és az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken — meghatározott munkakörökben, és a jogszabályban előírt feltételek mellett — évi kettő, négy, öt, illetőleg tíz munkanap. A felsorolt szabadságok tartama alatt a dolgozónak áí- lagkeresete jár. Mi a helyzet a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál? Ha a nyugdíjas a hét minden munkanapján dolgozik, a szabadság ugyanolyan mértékben, ugyanannyi munkanapra illeti meg, mint a nem nyugdíjasokat, erre az időre fizetendő átlagkereset csak a napi munkaidejével arányos időre jár. Ha pedig a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas csak a hét egyes napjain dolgozik, a szabadságát úgy kell kiadni, mint a teljes munkaidős, de heti egynél több szabadnapot biztosító munkabeosztásban dolgozókét. Vagyis a szabadság kiadásánál a hét minden munkanapját figyelembe kell venni, a heti egy szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti napok kivételével. Ha a nem teljes munkaidőben dolgozó nyugdíjas csak a hónap meghatározott napjain dolgozik, a szabadsága is a munkában töltendő napokhoz igazodóan, arányosan jár. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ha erre nincs mód, mert például a dolgozó beteg, vagy munkatorlódás miatt az év végéig nem tud szabadságra menni, akkor a munkába állástól számított harminc napon belül kell azt kiadni. A kollektív szerződés ettől eltérő határidőt is biztosíthat. Dr. K. É. biztosnak gondolt vevő visszalépett. Így ő sem tudja megvenni az ingatlant, visszakérte a foglalót. Szerinte visszajár, mert a „Megállapodásnak” nevezett előszerződésben abban is megállapodtak, hogy a vételár teljes kiegyenlítése olvasónk öröklakásának eladásával egyidejűleg történik és a végleges szerződésben történik majd a tulajdonjog átruházása is. Attól, hogy a tulajdonjog átruházása egy jövőben bekövetkező eseménytől függ, a szerződés még érvényes lehet. Foglalót is kiköthettek törvényesen. A bíróság fogja vitájukat eldönteni, mert egyezkedésre úgy tűnik, nincs lehetőség. Azt kell ugyanis majd megvizsgálni, hogy ki a felelős a szerződés meghiúsulásáért. Egyszerű ránézéssel azt lehetne mondani, hogy olvasónk. Ismerni kellene azonban az előszerződést, hogy abban minden lényeges adat szerepel-e, az okirat megfelel-e a tartalmi követelményeknek. Azután a szerződésből kétségtelenül megállapíthatónak kell lenni, hogy az átadott 100 ezer forintot a felek nem előlegnek, hanem kifejezetten foglalónak szánták, Mert ha végül is az nyer megállapítást, hogy a felek között az ingatlan tulajdonjogának átruházása tekintetében érvényes szerződés nem jött létre, akkor a pénzt olvasónknak az eladó köteles visszafizetni. • Rövid kérdések, rövid válaszok. Simon Bálintné, Páty, Munkás tér 4. Munkakönyvét ott kérje, ahol benyújtotta. Nem illeti meg. „nyugdíjpótlék” az özvegyi nyugdíjához azon a címen, hogy 15 évet dolgozott 4 órásként. Várja az illetékesek válaszát és munkakönyvét. Ugyszám: B. II—31 008/84. Törzsszám: 3690-6469-4. Ugi-Rácz Lászlóné, Nagykőrös, Barátszilas d. Szakmunkástanulóként ténylegesen eltöltött idő számít szolgálati időnek. Ilyen a mező- és erdőgazdasági tanulóidő is. Jubileumi jutalom szempontjából ez az idő azonban tanuló- viszortynak számít, a jutalomra csak 3 év múíva kerülhet sor. D. G.-né Nagykőrös. Csak egyévi természetben kiadandó nyári szabadságra lesz jogosult a gyes idejére. Levélben majd bővebben. Csütörtökön délután 5—7-ig jogi tanácsadás. Dr. M. J. •/ Elkészült a vádirat a kü- ^ lönösen nagy kárt okozó ^ csalás és más bűncsclek- ^ mények miatt Sárosi And- rás és társai ellen indított bűnügyben, mely az utóbbi ^ évek legnagyobb kárt oko- ^ zó gazdasági bűncselek- ^ menye volt Pest megyében, í öt évvel ezelőtt kezdő- ? dött a történet, amikor ^ Sárosi András és Gór Nagy ^ József — akik egyébként í rokonok — megállapodtak j egymással, hogy állattar- '' tással fognak foglalkozni. A megállapodás alapja az volt, hogy Sárosi András néhai apjával együtt hosszú időn keresztül baromfikeltetéssel és -neveléssel foglalkozott. Gór Nagy József a ka- rácsondi Kossuth Termelő- szövetkezet vendéglőjének a vezetője volt, és jó kapcsolatban állt a tsz vezetőivel. Így szerzett tudomást arról, hogy sertésvágóhidat létesítenek, aminek kiszolgálására növelni akarják a háztáji hizlalást. A ságorck megáElapodtak A vendéglős ekkor a sógorával megállapodva, a termelőszövetkezet vezetőinek ajánlatot tett, melynek lényege az volt, hogy biztosítsanak részére 20 anyakocát apaállatokkal, és a szaporításhoz szükséges megfelelő méretű, úgynevezett KAHYB-berendezést. A termelőszövetkezet vezetősége elfogadta az ajánlatot, és a szükséges berendezéseket a sógorok tulajdonában levő gödöllői épületben elhelyezték. Ezután kétszáz hízott sertés leadására kötöttek szerződést a következő három esztendőre. Ezeket a szerződéseket azonban nem teljesítették; egyetlen hízott sertést sem adtak le a termelőszövetkezetnek. A KAHYB-barendezés, valamint a kihelyezett anyakocák értékét Gór Nagy József 1932- ben úgy számolta el, hogy a berendezés értékét készpénzben befizette a termelőszövetkezet pénztárába, a 20 anyakocát pedig mint hízott sertést adta le a termelőszövetkezetnél. Gór Nagy József 1981 elején vendéglői beosztottjaival együtt kilépett a karácsondi termelőszövetkezetből. Ezt azzal indokolta, hogy felfejlesztett állattartásuk mellett a vendéglői teljes munkaidőt igénylő tevékenységet nem tudják vállalni. Ettől függetlenül személyes kapcsolata a termelőszövetkezettel nem szűnt meg. A későbbiek során ugyanis kétszázezer forintos kölcsönt vett fel, amit a mai napig nem fizetett visz- sza. Sárosi András és Gór Nagy József 1981 nyarán közös állattenyésztési gazdaságot hoztak létre, amelyben hozzátartozóik és az alkalmazásukban álló dolgozók nevére is. különböző termelőszövetkezetekkel állattartási és hizlalási szerződéseket kötöttek. Az ezekkel összefüggő bizonylatokat általában ők írták alá, sok esetben az érdekeltek tudta nélkül. Hizlalási szerződések A gödi Dunamenti Termelőszövetkezetnél 1981 augusztusában a működési szabályzatot elkészítve létrehoztak egy sertéstenyésztési szakcsoportot, melynek elnöke Gór Nagy József, valamint egy baromfitenyésztő szakcsoportot, melynek elnöke Sárosi András lett. A szakcsoportok létrehozásával a termelőszövetkezet elnöksége egyetértett, illetve a megalakításhoz hozzájárult. A működési szabályzatokat azonban sem a küldöttközgyűlés. sem a közgyűlés nem hagyta jóvá. A formálisan megalakított szakcsoportok — a működési szabályzatok meghatározása szerint is — a gödöllői Isa- szegi úti telephelyen működtek. Gyakorlatilag azonban más helyeken is tartottak állatokat. Gór Nagy József 1982 júliusában a termelőszövetkezet háztáji ágazatánál a két szakcsoport elszámoltatását kérte. Ez lényegében azt a célt szolgálta, hogy a két szakcsoport kötelezettségét átütemezzék. Az elszámoltatás megtörtént, és megállapították, hogy az összevont tartozás hatmillió-kilencszázhat- ezer forint. A termelőszövetkezet létrehozott egy bizottságot, amely felleltározta .Sárosi András és Gór Nagy József közös gazdálkodásának négy telephelyen levő állatállományát, hogy megállapítsák, milyen fedezettel rendelkeznek. A bizottság felmérése szerint az állattartóknak négy telephelyen összesen 1294 sertésük volt. Ez azonban nem tükrözte a valóságos helyzetet, mert szerződéses kötelezettségük 2879 darab volt. Ténylegesen az történt, hogy a két férfiú a Duna- menti Termelőszövetkezettel kötött szerződés alapján meglevő sertésállományát eladta a Rákosvölgye Termelőszövetkezetnek, majd ezt követően mint kihelyezett állományt sertéshizlalási szerződésre átvették. Ezzel egy időben a Bentavölgye Termelőszövetkezetnél mint saját állományra hizlalási szerződést kötöttek. A későbbiekig közös falaidon megszüntetése Az árverés az utolsó állomás Az elmúlt években ingó és ingatlan tárgyaink megszaporodtak. Ki úgy jutott hozzá, hogy elhunyt hozzátartozóitól örökölt, ki pedig saját munkájával gyarapította vagyonát. Akinek testvére van, az öröklés során, akinek pedig házastársa. az az együttélés alatt közös tulajdonra tett szert. És ez a közös tulajdon bizonyos élethelyzetekben terhessé válhat. A közös tulajdon megszüntetésének legegyszerűbb módja az, amikor a tulajdonos- társak megegyeznek. S hogyan szünteti meg a bíróság a közös tulajdont? Ha az természeténél fogva eleve megosztható, akkor a természetbeni megosztást alkalmazza. De bármelyik tulajdonostárs magához válthatja a közös tulajdont. Ha az előbbi módokon nem lehet megszüntetni a közös tulajdont, akkor a tárgy vagy tárgyak értékesítésével kell sort keríteni. Mi a helyzet az ingatlan közös tulajdonának megszüntetésénél? Tegyük fel, hogy adott egy több szobás ház amit a volt házastársak megosztva tudnának használni, külön lakrészek leválasztásával. Ilyenkor az a feltétel, hogy az építésügyi hatóság (tanács vb építési osztálya) jogerős határozattal engedélyezze az ingatlan két új. önálló ingatlanra való megosztását. Amikor az egyik tulajdonostárs a másik tulajdoni hányadát ellenérték fejében megszerzi — a következők az irányadók: Először is a bíróság azt vizsgálja, hogy a megváltáshoz szükséges anyagiakkal rendelkezik-e. Ha a közös tulajdon megszüntetését kérő tulajdonostárs ezt nem tudja igazolni, a keresetét a bíróság elutasítja. Speciális eset az, amikor a közös tulajdonú ingatlanban az egyik fél benne lakik, és neki nagyon megfelel ez a helyzet. Semmit sem tesz annak érdekében, hogy a piásik is valami módon hozzájusson a tulajdoni részéhez. Ilyenkor a bíróság őt kötelezheti a magá- , hoz váltásra, feltéve, hogy anyagi helyzete erre módot ; ad. , Ha az előbbi módokon nem isikerül dűlőre jutni a vagyonmegosztásban, akkor következik az árverés bírósági végrehajtó közreműködésével. Ha a bíróság árveréssel szünteti meg a közös tulajdont, meghatározza a befolyt összeg szétosztásának az arányát a tulajdonostársak között. A magához váltás és az árverés esetén fokozottan számít, hogy valamelyik tulajdonostárs benne lakik-e az ingatlanban vagy sem. A bentlakás értőkesökkentő tényező. Az irányelv az, hogy az értékcsökkentő körülményt a bentlakó tulajdonostársnak kell viselnie. Ez alól azonban van számos kivétel is. Például, ha a testvérek tulajdon- közösségének megszüli tetéoére kerül sor, figyelembe kell venni, hogy a bentlakó hosz- szú ideig tartotta idős, beteg szüleit, míg a másik testvér (vagy testvérek) semmivel sem járultak ehhez hozzá. Ugyanúgy meg kell vizsgálni a házastársak esetében a lakáshasználattal kapcsolatos egyéb rendelkezéseket, mert azok is eltérést engedhetnek a fő szabály alól. Dr. Kertész Éva ben ugyanennél a termelő- szövetkezetnél értékesítettek. 300 sertést és ezeket szerződéssel átvették hizlalásra. A Szi- lasmenti Termelőszövetkezettel is leszerződtek 225 sertésre, mint saját állományú hizlalásra. A két sógor a leltár-összeállítás időpontjában — 1983. január 25-én — olyan helyzetbe került, hogy közös gazdálkodásuk a tartozások miatt teljesen fizetésképtelen volt. Az ezt követően kötött állat- tartási és -hizlalási szerződések azt a célt szolgálták, hogy egyrészt meglevő adósságaikat csökkentsék, másrészt az akkor már megkezdett, nagyarányú beruházásaik folytatásához pénzt szerezzenek. Annak érdekében, hogy az Irreálisan felfuttatott szerződéses állománnyal kapcsolatos tartozást némiképpen csökkentsék, Lajosmizse és Dabas körzetében magánszemélyektől hízott sertéseket vásároltattak fel. Ezek nagy részét hitelben szállították el. A teljesség kedvéért meg kell említeni azt is, hogy Sárosi András és Gór Nagy József közös gazdaságaikban szarvasmarhatartással és-hizlalással, tojástermeléssel, csirkekeltetéssel és baromfineveléssel is foglalkoztak. Fedezet nem volt Több mint 40 oldalas vádirat tartalmazza annak részleteit, milyen károkat okozott a két vádlott az érintett termelőszövetkezeteknek, ott kikkel léptek kapcsolatba, és kiknek a nevére kötöttek szerződéseket. Nagy összegű kárt okoztak a következő termelőszövetkezeteknek: Rákosvölgye, az érdi Bentavölgye. a kerepes tárcsái Szilas- menti, az ácsai Vörös Október, a fóti Vörösmarty, a szödi Virágzó és a dányi Magvető. Sértettként szerepel az ügyben a kisterenyei Egye- sült Zagyvavölgye Áfész is. Összegezve az eddigieket, a vádirat szerint Sárosi András és Gór Nagy József a termelőszövetkezeteknek és az Áfész-nek a teljesítési feltételek hiányában kötött szerződésekkel összesen 18 millió 339 ezer forint kárt okozott. Megkárosítottak továbbá 59 magánszemélyt visszafizetési fedezet hiányában felvett kölcsönökkel, összesen 23 millió 368 ezer forinttal. A hitelbe, fedezet nélkül elszállított hízott sertésekkel 12 személynek több mint 3 millió forint veszteséget okoztak. Mindent összevetve, a két bűntárs‘"Ital okozott kár ösz- szege 44 millió 776 ezer 347 forint. A Pest Megyei Főügyészség vádolja Sárosi Andrást és Gór Nagy Józsefet különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével és más bűncselekményekkel. mint társtetteseket. Szerepel az ügyben rajtuk kívül az érintett termelőszövetkezetek több felelős, önálló intézkedésre jogosult dolgozója is, akiket kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével vádolnak. Gál Judit TSZ NAP RENDELETÉI A közvilágításról 11/1985. (XI. 30.) IpM szám alatt kiadott rendelet szerint lakott területen közút létesítésével közvilágítást is létesíteni kell, illetőleg korszerűsíteni a közút korszerűsítés utáni kiépítettségnek megfelelő szintre. A vasúti dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről a 14/1985. (XI. 30.) KM számú rendelet rendelkezik. Az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok felhalmozási adóját a 40'19R5. (XI, 30.) PM rendelet szabályozza. Az egészségügyi dolgozók munkabéréről módosító rendelkezés jelent meg 12/1985. (XI. 30.) ÁBMH szám alatt. A rendelkezéseket a Magyar Közlöny 47. száma tartalmazza.
