Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1985. NOVEMBER 23., SZOMBAT Voián-tél Biztonsággal a csúszós utakon figyelmeztetik a hidegfrontra érzékeny embereket A kedden aláhullott hő, a szúrós, fagyos levegő, a síkos, latyakos, bizonytalan járású utak különösen indokolttá te­szik a kérdést: a közlekedé­siek vajon hogyan készültek fel a télre? Aki válaszol: Gál Andor, a Volán 20-as Válla­lat ceglédi üzemigazgatója. p — A dolgozók, a járművek és a különböző létesítmények folyamatos felkészítésével, elő­készítésével jutunk el minden esztendőben a téli időszakig. A buszokat műszakilag alkal­massá kell tenni arra, hogy a megváltozott forgalmi feltéte­lek között is biztonsággal gu­ruljanak: foglalkoznak a le­vegő-, az üzemanyag- és a fűtésrendszerrel, betöltik a fagyállót (jelzem, e folyadék­ból nincs elegendő). Ezek a munkák általában október vé­géig befejeződnek. Nagyon fontos, hogy külön gondot for­dítsunk azoknak a pilótáknak az oktatására, akik első ízben vezetnek téli utakon. — Az útviszonyok és az idő­járás napi változásairól mi­ként szereznek tudomást? — Reggelente a garázsmű­vezetői szolgálat jelzi, hogy aznap milyen időjárásra, il­letve utakra lehet számítani. . Sőt, az időjárási frontokra ér­zékeny járművezetőknek is ad figyelmeztető információt. — S azt honnan lehet tud­ni, hogy pontosan kiknek szól ez a figyelmeztetés? — Mielőtt egy buszvezető a vállalat alkalmazásába kerül­ne, pszichológiai vizsgálaton esik át, melynek során meg­állapítják, vajon a meleg­vagy a hidegfrontra, esetleg mindkettőre érzékeny-e. Er­ről még egy igazoló kártyát is kap, amit a jogosítványban kell őriznie. — Tehát, ha az van kiírva: hideg, akkor aznap néliányan nem vezethetnek? — Szó sincs erről. A kiírás csupán egy felszólítás azok­nak, akik a hidegfrontra ér­zékenyek, hogy a szokottnál is óvatosabban, figyelmesebben kormányozzanak. — A garázsvezetöi szolgálat honnan szerzi be a szükséges időjárási adatokat? — A vállalat fődiszpécseri szolgálatától kapja és termé­szetesen összeveti a rádióbeli jelentésekkel. A rendkívüli változásokról szóló gyorshír pedig telexen érkezik. így az­tán összegyűlik annyi tájéko­zódási pont, aminek alapján már eldönthetjük, milyen in­tézkedésekre van szükség mondjuk egy fagyos téli na­pon. — És mire van szükség? — Például az elindulás biz­tonsága érdekében éjjelente fagyszolgálat működik. A hő­foktól függően időnként be­indítják a telephelyen álló járműveket, sőt, ha kell, egy- egy melegítő kört is tesznek vele, hogy reggelre éljen a kocsi teljes rendszere. Elő­kerülnek a különféle eszkö­zök: lapátok, csúszásgátlók, sózott homok, fűrészpor, fagy­mentesítő, hidegindító, pára­mentesítő, meg a többi. — Sok gondot hozott magá­val a mostani hideg és a hó? — Egyáltalán nem. Az tény, hogy a rangsorban egyértel­műen a biztonságos közlekedés került az első helyre, szemben a menetidővel. Késtek is né­hány percet a buszok, viszont semmiféle baleset nem volt. :::n üi!) — Továbbra is hűvösek, di- dergősek a buszbelsök? — Ezeket a járműveket nem kemény hidegre tervez­ték. A busz kis távolságon be­lül gyakran megáll, az ajtó kinyílik és szinte azonnal el­illan az addig fölhalmozódott meleg. Viszont a következő állomáshelyig egyszerűen nincs annyi idő, hogy az utastér új­ból megtel jen ■••enyhe levegő­vel. Szimplák, nem a legjob­ban szigeteltek az ablak­üvegek, a fűtési rendszer való­jában csak a busz egyik olda­lát melegíti. Tehát, ha hűvös a busz, az nem a sofőr hibája, mint sokan hiszik. Idén kap­tunk kipróbálásra egy újfajta fűtési rendszert, talán ez se­gít majd, mivel még nincse­nek tapasztalatok, ennél töb­bet nem tudok mondani. Varga Sándor Fogadóórák Fekete Antal, a városi ta­nács elnöke november 27-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a város­házán hivatali szobájában. ★ Kárpáti Ferenc altábor­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes, a város ország- gyűlési képviselője december 4-én, szerdán délelőtt fél 9- től fél 11-ig fogadóórákat tart a városházán a tanácselnök szobájában. Piac, vásár Helyért helypénz Nem csak a portékáért, de magáért a piacért, vásárért is fizetni kell. Legalábbis az árusoknak. A helyért, az üz­letelés lehetőségéért mind­egyikük dijat köteles leróni. Kisebb-nagyobb összegeket, amikre a helypénz elnevezést találta a köznyelv. Helypénz­ből idén másfél millió forin­tos bevételről szól a terv. Fi­zetnek, akik a piacon asztalt foglalnak, akik kirakodnak, akik járműről árusítanak, akik területet foglalnak, akik hasz­nált járművet próbálnak el­A Ceglédi Autójavító Kisvállalat tájékoztatja Cegléd és vonzáskörzetének gépkocsi-tulajdonosait, hogy most rövid határidőre vállalja Zsiguli, Skoda, Wartburg, Trabant, Dácia, Moszkvics, Polski Fiat 125 és 126-os személygépkocsik műszaki vizsgára való felkészítését és helyszíni vizsgáztatását, előzetes bejelentés nélkül. Munkafelvétel: munkanapokon 7-től 15 óráig. További felvilágosítást adnak a 10-023-as telefonszómon vagy a vállalat ügyfélszolgálatánál, cím: Cegléd, Kosárhegy út 2. adni, s akik mérlegre viszik a portékát. Azon a szoknyaSibfeeníő napon Tavaszra lesz a végelszámolás Virágzóvá válhat a virágtermesztés Csokréta és cserepes Kedvtelve szemlélve a pom­pás parádét, aligha gondol­nánk, hogy a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz jószán­dékkal létrehozott dísznövény­kertészete kevés alkalommal szerzett örömet gazdáinak. Fő­leg az utóbbi hat-hét eszten­dőben okozott komoly gondo­kat, nem lévén megfelelő eredmény. A szövetkezet 1982-es szanálásakor a fel­sőbb szerv ele javaslatára ■— hogy ne jelentsen nehézséget az amúgy is nehéz helyzetben levő tsz-nek — bérleti szer­ződéssel a solymári Rozma­ring Termelőszövetkezet hasz­nálatába került. Az eredeti el­képzelés hosszabb távú bérle­tet feltételezett, de mindebből csak három év lett, mert nem tudtak eredményre szert ten­ni. 1985. január elsejével visz- szavette a Magyar—Szovjet Barátság Tsz a dísznövény­Zajos palackok A Pille hallat magáról Nemrég több ízben is kész­séggel vettük pártfogásunkba a Kőbányai Sörgyár „legki­sebb gyermekét”, a Pille név­re hallgató különleges készít­ményt. Tettük ezt azért, mert a Cegléden is forgalomba ho­zott, nem egy tulajdonsága alapján a klasszikus sört fel­idéző, ám még 0,5 százalék­nyi alkoholt sem tartalmazó lé éppen alkalmas a csöndes beszélgetés melletti hörpölés- re, s még az autóvezetők is fogyaszthatják. Az első szál­lítmány — igaz, nem nagy té­tel — néhány nap alatt gaz­dára talált. Azóta még azok is hiába keresik, akiknek időközben ráállt az ízlelőké­jük. Hová tűnt a Pille? Hát elszánt. Ezt persze szó szerint kell érteni. Mert a szeptember elején a boltokba hordott re- keszterhek kissé furcsán kezd­tek el viselkedni. No nem nőtt szárnya egyik üvegnek sem, hogy verdesve köröket írjon a levegőben, ám hajszál hí­ján ez történt. A műanyag lá­dákban ácsorgó butéliák puk- kadozásba fogtak, föl-fölrob- bantak, a belső nyomás ese­tenként erősebbnek bizonyult az üvegtest megtartó képessé­génél. Szállt a Pille. A robbanós sör persze so­sem volt az üzletvezetők ideál­ja. ezért aztán mihelyt a dur­rogás kezdetét vette, rögtön szóltak is a ceglédi palacko­zóüzemnek, hogy itt valami nem stimmel. Így hát a veszé­lyes sorozatot gyorsan kivon­ták a forgalomból, s mintát Mi tagadás, Tél tábornok túlbuzgó előfutára, Erzsébet, az idén alaposan megrázta a pendelyét. Annyi puha hó- pihe hullott ki belőle, hogy vastag paplannal takarta be az üvegváros házainak tetejét. Az ötvenezer négyzetmé­ter alapterületű virágkertészet nagyszerű látvány. Színes szirmok sokasága pompázik ebben a nem mindennapi virágoskertben, akárha óriás szőnyeg lenne leterítve. Gerberák, szegfűk, rózsák és cserepes dísznövények tö­mege ejti bámulatba a ritkán arra járót. Szinte biztat­ják az alig feslő, feszülő bimbók; gyere, szakíts le, hadd legyek neked szép! kertészetet. Mivel a személyi feltételeket sikerült megterem­teni, saját kezelésben próbál­tak munkához kezdeni. A nö­vényházakon kívül van még vagy kéthektárnyi fóliatelep is, amely háztáji és bérlet for­májában hasznosul. Ennek a költsége nem terheli a szövet­kezetei. Már a kezdet kezdetén rossz előjelként jött a farkasordító hideg, aztán, a februári szélvi­har és vele a fagykár, ami 'szintg. |e}ié$en tqnjcj^tftte a 'meglevő kultúrákat. « Gyors döntés,^zü{etet(t,; és .hamarosan újra kezdték a telepítéseket. Három hektáron szegfű, egy hektáron gerbera, ugyaneny- nyin cserepes dísznövények kaptak helyet és virulnak mindmáig. Közösen fúrhatnák Bódizs Antal tsz-elnök és helyettese, dr. Kovács Géza nem titkolja, hogy azért nyert nagyobb tért a gerbera, mert kisebb hőigényű a szegfűnél, s ez a költségek szempontjá­ból jelentős. Az első félévben a figyelem középpontjában a termesztés megszervezése állt. Az volt a cél, hogy legyen megfelelő árualap, s ez a második fél­évre megvalósult. Ehhez azon­ban meg kellett szervezniük saját értékesítési hálózatukat. Ezt is sikeresen megoldották. A fővárosban a Flóracoop, a nagybani piac, továbbá a kis­kereskedelmi hálózat viszi el az áru zömét. Budapesten kí­vül jut belőle Miskolcra is, továbbá az utolsó negyedév­ben egymillió szálat számta­naik a Szovjetunióba. A célul tűzött feladatot si­került megvalósítani; az év végére elérik a tervezett ered­ményt. Ennek természetesen örül az ott dolgozó több mint száztagú gárda is. Sikerült a munkafegyelmet megszilárdí­tani. A vezetők véleménye szerint n következő változás alapja a jobb munkafegyelem, a haté­konyabb munkaszervezés és az érdekeltségi rendszer kialakí­tása. Energiatakarékosabban gazdálkodnak, s ez részben a kultúraváltással függ össze, részben azzal a gyakorlatias megoldással, hogy a meg­levő termálkút vizét bevitték az üvegházakba. Ez a húzás 2—3 millió forint megtakarí­tást jelent. A természetes hő­mérsékletű vizet addig hasz­nálják, amíg nincs túl hideg. Ha a hőérzékelők jeleznek, akkor automatikusan bekap­csol a kazán, és magasabb hő­fokra hevíti a termálvizet. Még egy kút fúrását tervezik, de a jelenlegi i pénztelenségben nincs rá fedezetük. Szívesen összefognának a városi ta­náccsal, ha az öregszőlőbe küldtek megvizsgálni, vajon mitől oly heves a Pille. Sze­rencse, hogy ekkor még csak igen kis mennyiség kerülhe­tett a vásárlók, kezébe. Bal­esetről vagy bármiféle sérü­lésről nem érkezett hír. Kiderült, hogy a veszélyes­sé vált sorozatot a fővárosi töltés során túltelítették szén­savval, s úgy látszik a sokat szidott söröskupakok ezúttal jól zártak, mert nem enged­ték elillanni a felgyülemlő energiát. A sikertelen szériát begyűj­tötték, s a ceglédi palackozó területén pillanaitnyilag is tá­rolnak immár az újabb elvesz­tésből húsz ládányi Pillét, el­lenőrizendő, hogy a helyesen szénsavazott sörök vajon hal­latnak-e magukról. Ám a re­keszek némák, bizonyítva, 'hogy csupán az egyetlen szé­riába becsúszott technológiai hiba okozta a sörrobbanást. Azért nem csoda, hogy a boltvezetők egyelőre óvatosak. S míg óvokadnak rendelni, pihen a Pille. V. S. Színház Egyedül című, Dómján Edit emlékét idéző önálló műsorá­val lép a ceglédi közönség elé november 25-én 19 órakor Pécsi Ildikó. 28-án 19 órakor pedig Soltész Rezsővel talál­kozhatnak a könnyűzene ked­velői. Mindkét esemény a művelődési központ színház­termében lesz. tervezett szabadidőközpont­ból lenne valami, mert akkor együtt hasznosíthatnák a meleg vizet. A részesedési rendszer több és jobb munkára ösztönzi a lányokat, asszonyokat. Akár még hétvégen is dolgoznak, segítő családtagokat is hoznak magukkal. Érdemes, mert megtalálják a számításukat. Azóta jobban vigyáznak, hogy lehetőleg első osztályú legyen az áru. Nap mint nap kér­dezik; hogyan alakul a virá­gok árfolyama? Nem véletlen, hiszen a húszforintos órabér mellé tavaszra készül el a vég­elszámolás, kinek-kinek mun­kája mértéke szerint. Akkor vehetik fel az eladási ár tíz százalékát, s ez nem kis pénz. A gerberák gondozói Igaz, egyikük-másikuk még nem emésztette meg egészen a változást. .iítaánná a Budai útról két éve jár a nö­vényházba. Folyton a gerbe­rák közt hajladozik. Gyom­lálja, öntözi, tápoldáttal lo- csolgatja őket, részt vett az üvegház téliesítésáben, szedi a kinyílt virágokat, láthatóan szinte ajnározza valamennyit. Eddigi keresete havi 3500— 5000 forint körül alakult. Nyolcszáz négyzetméternyi virágoskertet kell rendben tar­tania, s ez a feladat bőven ki­tölti az idejét. Ö azok közé tartozik, aki a márciusi pénz­osztáskor nemhiába nyújtja a tenyerét. Szűcs Istvánná ceglédi asz- szony. Ö is a gerberákat gon­dozza. Akár szombaton, va­sárnap is bemegy, hogy vala­hogy kinézzen a rá bízott par­cella. Bizony ennék a százegyné- hány embernek érdemes igyekezni. Jó munkájuk kézzel­fogható eredménye nem ma­rad el. Csillagászati ára van a virágnak. Azon a pendely- libbentő napon a ceglédi vi­rágboltban ötven forintot kér­tek egy szál gerberáért, har­mincat az igencsak hervatag szegfűért. És még így is azt vallja a szövetkezet, hogy igyekszik érvényesíteni ármér­séklő szerepét, mert a masze­koknál a határ a magas ég. Tamasi Tamá3 Szépen díszük a ciklámen a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet dísznövény- kertészetének üvegházában. A. nyíló cserepes virágokat értéke­sítés elölt — képünkön — szakér­telemmel csomagolják. Apáti-Tóth Sándor felvétele A Kecskeméti Borgazdasági Kombinát a ceglédi gyáregysége a tmk-üzembe felvesz villanyszerelőt Bérezés: a kollektív szerződés szerint, Érdeklődni lehet Pál Ferenc üzemvezetőnél, cim: Cegléd, Mizsei u. 34. Telefon: 10-140, 14-es mellék. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents