Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-23 / 275. szám
Az év utolsó negyedében háromszáz darab S4 típusú konténert készítenek Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem tangazdasáA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 275. SZÄM 1985. NOVEMBER 23., SZOMBAT Asszonyok a szalagon Az érdekek Ikladon találkoznak gának ipari ágazatában. Képünkön: Molnár Ferenc és Cser János ívhegesztéssel illeszti össze az autóalkatrészek tárolására és szállítására alkalmas konténerelemeket IlancsovszRi János felvétele fiz összefogás tette lehetővé Szűrés ifarepesfarcsán Kezdetben heti háromszor ' Annak idején a kerepsstacr- csai Flór Ferenc Kórházban tartott, választógyűlésemen is "mondtam már, szeretnék tenni valamit azért, hogy a nőknek ne kelljen ilyen nagy számban meghalniuk. Nagyon jó lenne, ha a nőgyógyászati rákszűréseknél is elérhetnénk, hogy országosan kötelező legyen. A gondolatom megegyezett a kórház vezetőinek elképzelésével és dr. Szőke Béla, a Szülészeti osztály főorvosa azóta — már mint képviselőt — felkeresett, lépjünik tovább ebben az ügyben. Ne csak szavak hangozzanak el az anyák érdekében, hanem tegyünk is valamit. Érjük el, hogy akik részt vettek már szűrésen, győzzék meg és hozzák magukkal azokat, akik eddig nem mertek eljönni. Megértés A főorvossal és dr. Cseri Lászlóné városi Vöröskereszt- ,.titkárral folytatott beszélgetésünk során , az is kiderült, nagyobbrészt anyagiakon múlik a szűrés rendszeressége. A helyiségen kívül modern műszerekre van szükség, és szeretnénk kellemes, kulturált környezetben fogadni azokat, akik eljönnek. Kell, hogy tudják, az idejében észrevett betegség gyógyításával életeket, családokat lehet megmenteni. . Kérésünkkel felkerestük Ke- repestarcsa gazdasági egységeit, és mindenütt megértést tapasztaltunk. A község vállalatai, intézményei, még a budapesti központúnk is 10—25 ezer forinttal járultak hozzá a műszerek megvásárlásához. A kisiparosok is önzetlenül segítettek, közülük három, egy műhelyben dolgozó mester — Kiss Károly, Nagy Károly és Fenyvesi József — százezer forintot adományozott erre a célra. Minél többen Ügy tervezzük, hogy az első időben hetente három alkalommal végeznének szűrést a kórház orvosai az egészségházban, később, amikor már minden nő részt vett a vizsgálatokon, elegendő lesz a heti egyszeri rendelés. A szervezés Némethné Krasz- nai Ágnes egészségügyi és szociálpolitikai előadó feladata, de a kórház orvosaira is bármikor. számíthatunk. Szőke főorvos a Kerepestarcsai Híradó hasábjain is ír a rákszűrés fontosságáról, november 27-én pedig előadást tart a filmszínházban a rákbetegségekről és azok megelőzéséről. Nagyon kérünk mindenkit, jöjjenek el minél többen, ezzel is a jövő évtől elkezdődő szűrések sikerét alapozzuk meg. A fenti,' megszívlelendő sorokat Vassné Nyéki Ilona, Kerepestárcsa tanácselnöke, országgyűlési képviselő mondta tollba. B. E. Egy vállalat dolgozóinak megtartásáért sok mindent tehet. Emelhet bért, adhat valamilyen kedvezményt vagy olyan munkát, ami a dolgozónak minden szempontból megfelel, s ezért kötődik munkahelyéhez. Mert ha az alkalmazott érzi, hogy figyelnek rá, törődnek sorsával és nem akarják, hogy munkaadót változtasson, százszor is meggondolja, hogy elmenjen-e. Hajnalok hajnalán Nagy könnyebbséget jelentett annak idején az ikladi Ipari Műszergyárban dolgozó asszonyoknak a szociális szalag beindítása. Jelentkeztek is szép számmal, mind többen szerettek volna ezen a területen dolgozni. Hogy miért? Elmondták kérdésemre. —• Egy kislányom van, aki négyéves — mondja Dobro- nyovszki Jánosné betanított munkás. — Nem régen dolgozom itt. Saját kérésemre kerültem a szalagra, másként ugyanis nem tudtam volna a gyereket óvodába hordani. — Végül is elégedett a mostani helyzettel? — Előnye mellett hátránya is van, de a fő az, hogy így nem kell rohannom, kapkodnom hajnalok hajnalán és egész nap nyugodtan dolgozhatom. Kovács Ágoston üzemegység-vezető beszélgetésünk színhelyén, a motorgyáregységben. — Mióta üzemel a szociális szalag? — A pontos idejét nem tudnám megmondani. Én 1976- ban kerültem erre a területre, akkor már működött, csak máshol. 1980-tól dolgoznak ezen a helyen, vagyis a Bosch-Bakony I. szalagon és az MA szerelőszalagon. — Hány asszony végzi itt feladatait? — Harminc. A kubikgödör erre és jé Ponty — saját halastóban Gyakori vendég vagyok a barátaimnál. Akárhányszor is megyek hozzájuk, mindig valamilyen meglepetéssel szolgálnak. Van aki az ágya melletti kuckóban alakítja ki az aranyhörcsögök lakhelyét, más az újonnan szerzett kiskutyát dédelgeti, vagy poros padláson kucorogva gyönyörködik galambjai turbákolásá- ban. Az álmodozók az aranyhalak sejtelmes táncát figyelik az akvárium üvege mögül. Felsorolni is nehéz lenne, ki, milyen állatot tart, még. Egy dologban azonban mindany- nyian megegyeznek, szeretettel ápolják kedvenceiket. Eőyízű forrás Sajnos, a lehetőségek különbözőek, ezért a vágyaknak gyakran határt szab a valóság. Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek nem éli útjában semmi akadály sem. Ezek közé tartózik Tantó Csaba domonyi gazdálkodó, aki gyermekkori vágyát teljesíthette a ponty tenyésztésével. Tudomásom szerint a környékünkön senkinek sincs saját halastava, ahol hobbijának élhet, •ezért kerestem fel, hogy meghallgassam rendhagyó esetének történetét. — A faluszéli tanya tava eredetileg kubikgödör volt. Nagyapámék hozzávetőlegesen nyolcvan évvel ezelőtt új istállót építettek a tanyán. A kibányászott agyag helyét víz árasztotta el. Olyan szerencsés helyen ástak, hogy két bővizű forrásra is leltek. A szomszédságában szintén voll egy hasonló nagyságú kis tó, ahol egy domonyi öregember tenyésztett kedvtelésből pontyokat. — Amikor még kisgyermek voltam, türelmesen magyaráz- gatta, hogyan is kell azt csinálni. A világért sem engedte, hogy bárki is egyen a kedvenceiből, bár a máshonnan megfogott halat megette. Az ő példáján okulva, magam is így teszek. Időközben a hagyaték révén én örököltem a tavat. A tapasztalataimat szakkönyvekkel kiegészítettem és megkezdtem a pontytelepítés előkészítését. Ennek első, lényeges lépése volt, hogy két méter mélységűre kikotortam a tavat. Ez a hal ugyanis az ilyen mélységű vizeket kedveli. Na^y pi'ikely — A kotrással megnövekedett víztömegben megszaporodtak a különböző lebegő vízi moszatok, amelyek a pontyok étrendjének egyik fontos részét képezik. A másik részét áz apró elhalt vízi- lények maradványain élősködő gyűrűsférgek, árvaszúnyoglárvák és a kisebb alsóbbrendű rákok alkotják. A ponty mindezeket a szervezeteket szívesen fogyasztja és felkeresésükre tányér alakú mélyedéseket túr az iszapba. — Amikor az előkészületeket befejeztem, a helyi élelmiszerüzletben megvettem a két- nyaras tükrös pontyokat. Ezek nemesítéssel kitenyésztett halak. Aránylag kicsi a fejük, közvetlen a nyakuk mögött kiugró magas a hátuk és széles a testük. Kedvező körülmények között évente 1-1,5 kilogrammos súlygyarapodást is elérhetnek. Testüket csak néhány megnagyobbodott pikkely borítja. — Az őszi betelepítés után a következő év tavaszán már alig vártam, hogy leívjanak. A ponty ívása rendszerint májusban kezdődik, amikor a víz körülbelül tizennyolc fokra melegedik fel. Legtöbbször több részletben történik és hetekig is éltart. Kora nyáron megjelennek az első csapatok, bizonyítva, az ívás sikeresen megtörtént. Volt olyan csapat, amelyben csak néhány kishal úszkált, de láttam több tucatból álló rajt is. — Nem feledkeztem meg a halak etetéséről sem, Nyáron a kora reggeli órákban etettem, míg tavasszal és ősszel — ön szerint mi az előnye ennek a szalagnak? — Az, hogy az asszonyoknak is és az üzemnek is megéri. Az itt foglalkoztatottak az üzemnek segítenek a termelésben, ami végül is a gyáregység egészére kihat. Az édesanyáknak azért jó, mert reggel nyolc órára kell csak beérniük, s délután 16 óra 20-ig tart a munka. Csak egy műszakba kell járniuk, s ez is nagy könnyebbség. Igaz, így élesnek a műszakpótléktól, de erre az időre, azt hiszem, mégis jól járnak. — Meghatározták-e, hogy a gyerek hány éves koráig dolgozhat anyjuk a szalagon? — Nem. Mi egyáltalán nem erőltetjük, ki mikor vállaljon ismét két műszakot. Ez idegesítené a dolgozót, s egyik félnek, munkaadónak és munka- vállalónak sem volna hasznára. Mert lehet egy gyerek tizennégy éves kora ellenére is beteges, s felügyeletre szoruló. Az asszonyok egyébként nagyon rendesek. Egyikük sem él vissza ezzel a lehetőséggel és amikor úgy érzi, hogy más munkarendben is tudna dolgozni, külön kérés nélkül szól. Nyugodt reggel Bogdán Istvánná meósként a naponta összeszerelt kész motorokat ellenőrzi. Gondolatai gyakran járnak leányain, hol lehetnek, mit csinálhatnak. —■ Egyszerre indulunk el otthonról és egyszerre érkezünk haza Aszódra. Nem kicsik már a lányok, de azért mindig izgulok, hogy csak bai ne érje őket. Oroszi Lászlóné is két lány édesanyja. Hatvanból jár Ik- ladra dolgozni. — 1968 óta vagyok a vállalatnál, s a szalagon 1976 óta, amióta visszajöttem a gyesről. Számomra nagyon jó ez a munkalehetőség, mert reggel a gyerekeket nyugodtan útnak tudom indítani, s nem kell azon idegeskednem, vajon ettek-e rendesen, s beérnek-e időben. A gép mellett — Ha annak idején nincs ez a lehetőség, talán nem is dolgozhatott volna? — Hát bizony nem tudom. — A két műszakos beosztás- ban azért jobban keresett, nem? — Valóban. De pénzzel nem lehet azt megfizetni, hogy az ember tudja, mi van a gyerekeivel. Struat Gyuláné betanított munkást a présgép mellett szólítottam meg. — Ameddig lehet, addig én itt maradok. Mi Gödöllőn lakunk, nem kell sokat utazgatnom. A két lányom már iskolás, reggelente azért csak el kell őket látni ennivalóval és jó tanáccsal. Csak az tudja, mit jelentenek ezek a reggeli egvüttlétek, aki maga is anya. Az asszonyok egyöntetűen állították, örülnek, hogy ezen a szalagon dolgozhatnak. Egyikük még azt is hozzátette, hogy ha nem lenne, ki kéne találni. Garamvölgyi Annamária A nap programja November 23-án: Gödöllő, művelődési ház: Remsey Jenő életműve, 1920 után született alkotások, kiála déli órákban. Régi tapasztalat, hogy a ponty növényi magvakat szívesen fogyaszt. Éppen ezért adtam nekik kukoricát, búzakorpát, sörtörkölyt, búzát. A változatos étrend hatására gyorsan növekedtek a halak. Már az ívás kezdetekor arra gondoltam, hogy a kedvező feltételek miatt nem lesz-e káros a túlzott halsokaság? Óvatosak, félénkek — Ennek megelőzésére fogtam a Galgában domolykó- kat, amelyeket szintén betelepítettem a tavamba. Bár ne tettem volna, mert míg a kisebbek a vízben élő férgekkel és álcákkal élnek, addig a nagyobbak ragadozó módjára vetik magukat a kis halakra. Sajnos, a telepítés olyan jól sikerült, hogy a pontyivadékok száma rohamosan csökkenni kezdett. Amint csökkent a nemesített halak száma, úgy gyarapodtak súlyban a domolykóim. — Mostanában sikerült egy nagyobb példányt fognom, amely másfél kilogrammos lehetett. Sajnos, bottal kifogni alig lehet őket, mert nagyon óvatos, félénk halak. Sokszor még az elvonuló felhők árnyékától is megijednek. Most azon gondolkodom, hogy lehalászom az egész tavat, mert másképp nem fogok tőlük megszabadulni. Bevallom egy kicsit izgulok is, hiszen a jövendő zsákmánnyal az egész rokonságomat kell majd ellátnom. Kovács I. Csaba lítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Moiret Ödön emlékérméi, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Remsey Jenő életműve, kiállítás, korai művek, megtekinthető 10—18 óráig. Na és Klub: önismeret, emberismeret (játék, beszélgetés). November 24-én: Gödöllő, művelődési ház:’ Kamarazenei stúdió, 9.30 órakor. Aprók tánca és játszóház, 15 órakor. Remsey Jenő életműve, 1920 után született alkotások, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Moiret Ödön emlékérméi, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Remsey Jenő életműve, kiállítás, korai művek, megtekinthető 10—18 óráig. Tűzoltó-évforduló November 29-én, pénteken ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját a péceli önkéntes tűzoltóegyesület. Ebből az alkalomból délután öt órakor megemlékezést tartanak a sportvendéglőben, melyen az országos, megyei és városi tűzoltó-parancsnokság, valamint a megyei és városi párt- bizottság és tanács képviselői is részt vesznek. m Mozimé November 23-án és 24-én: Bot és a kenguru. Színes, magyarul beszélő mese-rajzfilm. Csak 4 órakor! Kémek a lokálban. Magyarul beszélő francia—olasz krimi 6 és 8 órakor. i SZOMBATI JEGYZET a Viszonyok Napjainkban nagyon sokszor beszélünk az emberi tényező fontosságáról a termelésben, a takarékosságban, a közlekedésben és az élet más területein, de a legtöbbször csak általánosságokat sorolunk, s ami a legfőbb ok a szomorúságra, nem sürget a megoldás igénye, pontosabban szüksége. Pedig valóban nagyon sok múlik azon, hogyan viszonyulunk mi a dolgokhoz. Önmagunkhoz is. Változtatni önmagunkon a legnehezebb. Nézzünk hát más eseteket! Egy-egy jó technológiai megoldást teljesen elront a hozzáállásunk. Ezekben a hideg novemberi napokban az egyik este az Erkel iskolában vártam egy ismerősömre. Először az épület előtt rostokoltam, majd bemerészkedtem a folyosóra. Az egyik radiátornak dőlve melegítettem a hátamat, a távozó gyerekeket figyeltem. Az iskola ajtaját egyikük sem csukta be. Kimentem, becsuktam. Pár percig sétáltam, majd újra visszamentem. Az ajtó ismét nyitva. Ahogy laikus szememmel elképzeltem. az iskola úgy épült, hogy közben az energiatakarékosságra is gondoltak, a falazat és a vakolat hőtechnikai tulajdonsága', tegyük fel, megfelelnek a követelményeknek. Az ajtón meg kiszökik a meleg. Mit lehet tenni? Az összes gyerekkel megianíttatni — otthon! —, az ajtó azért van, hogy ne kelljen falat bontani, ha valahonnan ki szeretnénk, vagy fordítva, be kívánunk menni. Az ajtó egy nyitható és csukható fal. Ez a megnevelés a nehezebb megoldás, akad egy köny- nyebb is, olyan ajtót felszerelni, ami magától becsukódik. Az ára gyorsan megtérülne. A városban maradva egy tudományos konferencián kedvezőtlen adottságú gazdaság húsmarhaiaftásáról esett szó. Megtudtuk, hogy az év 230—260 napján szinte gondozó nélkül is elvannak az állatok a legelőn. Ott születnek a borjak, és télen is: a lehető legkisebb c. segédüzemági költség. MTA traktort nem lehet megkapni ezer forint alatt egy napra, s az sem biztos, hogy a masina és vezetője mindent elvégez. Számukra elég egy lófogat. Ez eddig mind nagyon szép, csak akkor kapták fel fejüket a hallgatók, amikor elhangzott, hogy egy állatra 3000 forint bérköltség jut. Vagyis az ott dolgozók igen jól keresnek. Miért? Azért, mert nehéz volna helyettük más munkaerőt találni, s télen valóban szükség van a munkájukra. De ezt nyáron is fizetik! Ezek után hogyan vélekedjünk arról a megállapításról, hogy a 15 mázsás búzatermés mellett nehéz a gazdaságnak talpon maradnia? Az emberi tényező nagyon fontos a közelkedés- ben is. Ezen a héten különös jelentőséget kapott. Valamennyien csak az időjárás szeszélyének tulajdonítottuk, avagy Erzsébet játékának a keddi havazást. Nem maradt az. mert a reggel után délután is veszélyes volt a közlekedés környékünk útjain. Nagyon sok autós választottá a legjobb megoldást, a megelőzést. El sem indultak. Az elmúlt két-három tél tapasztalatai most értek meg a fejekben. Példálózhatunk a sporttal is. A GSC női röplab- dázói közül a felnőttek nehezen boldogulnak a sok régi sztárral teletűzdelt többi csapattal szemben Az egykori válogatottak fényében másutt elfelejtik az utánpótlás-nevelés fontosságát. Gödöllőn éppen erre kényszerülnek, s az őszi hetedik ifigyőzelem önmagáért beszélt. Balázs Gusztáv ISSN 013„ 1957 (Gödöllői Hírlap)
