Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

2 1985. NOVEMBER 23., SZOMBAT HÉT VÍG! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS A genfi párbeszéd folytatódik Világszerte elemzik és értékelik a csúcstalálkozó eredményeit ÁLTALÁNOS nemzet­közi PILLANATKÉP A hét világpolitikai esemé­nyei közül az érdeklődés szin­te teljes egészében egyetlen­re: n genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozóra összpontosult. A rendkívüli figyelem a va­lóban történelmi jelentőségű eseménynek szólt, hiszen hat és fél évnek kellett eltelnie, hogy a két világhatalom leg­magasabb rangú vezetői kezet fogjanak, s tárgyalásokba bo­csátkozzanak korunk legége­tőbb nemzetközi problémáiról és a kétoldalú kapcsolatok megjavításának lehetőségeiről. A találkozó eredménye végül is azokat igazolta, akik a rea­litások alapállásából szemlé­lik a világpolitikai folyamato­kat. Csodák nincsenek a diplo­mácia világában sem, s azok, akik mestereségesen igyekez­tek felfokozni a várakozáso­kat, s „áttörést” jósolgattak, vagy az „enyhülés meglepe­tésszerű gyors felújulását”, természetesen csalódtak. De hiszen azt nem kell külön magyarázni, hogy ha a két nap alatt az eszmecserék ere­deti tervezett időtartamát je­lentősen meg is nyújtották, nem lehet egy csapásra eltávo­lítani a hat és fél év alatt fel­halmozódott akadályokat, s legfeljebb érintkező pontokat találhatnak a jövőbeni párbe­szédek gyümölcsözőbb folyta­tására. Ugyanígy a realista megközelítési mód érvényesült azokkal szemben, akik titok­ban vagy nyíltan abban bíz­tak, hogy Genf eredménytele­nül végződik, s nemcsak a párbeszéd szakad majd meg ezzel, hanem a két viláshata- lom közötti szakadék tovább növekszik. Az a tény, hogy Mihail Gorbacsov Egyesült Államokba szóló, Ronald Rea­gan Szovjetunióba való meg­hívást kapott genfi tárgyaló- partnerétől, mutatja: a most lezajlott találkozó kiinduló­pont, kezdet a további ma­gas szintű párbeszédekre. Ugyanígy a személyes érint­kezések állandóságát szolgál­ja az a megállapodás, hogy külügyminiszteri és más kor­mányzati szinteken is folya­matossá akarják tenni az esz­mecseréket. A KÖZÖS NYILATKOZAT JELENTŐSÉGE Shultz november elejei moszkvai látogatását követően egyes washingtoni körök pesz- szimista légkört igyekeztek te­remteni. Az ellentétek annyi­ra áthidalhatatlanok — állí­tották —, hogy szinte bizo­nyos: Genfben a „két nagy” tárgyalásairól semmiféle kö­zös közleményt, nyilatkozatot nem tudnak majd kiadni. A történtek rácáfoltak erre, sa csütörtökön megrendezett ün­nepi aktuson — amely a csúcsértekezletet befejezte —, a többnapos hírzárlat után, amely a tárgyalási fordulók idejére kötelező volt a két fél kölcsönös megállapodása alap­ján, egy terjedelmes szovjet— amerikai közös nyilatkozatot ismertethettek a világgal. Ez a közös nyilatkozat nem­csak puszta létével válik je- lentőssé és igazolja Mihail Gorbacsovnak azt a kijelen­tését, hogy a csúcstalálkozón nagy munkát végeztek. Tük­rözi egyébként Ronald Reagan- nek hasonló megnyilatkozá­sát is, amely szerint meggyő­ződése, hogy helyes irányba tart a két világhatalom veze­tője, mindazok alapján, amit a csúcstalálkozón tettek egy­más álláspontjainak jobb meg­ismerésére, s bizonyos élvek leszögezésére. Elvi jelentősége van pél­dául annak, hogy a csúcsta­lálkozó közös nyilatkozatában kimondták, hogy megenged­hetetlen az atomháború és hogy a felek lemondanak ar ról, hogy katonai fölényre tö­rekedjenek a másikkal szem­ben. Bár a fegyverzetkorláto­zás és -csökkentés konkrét kérdéseiben Genfben nem si­került elérni kompromisszu­mos megoldásokat, a közös nyilatkozat több olyan meg­állapodást tartalmaz, hogy meggyorsítják azoknak az utaknak a keresését, amelyek elvezetnek a fegyverkezési haj­sza megszüntetésére és annak a világűrre való kiterjesztésé­nek megakadályozására. Megegyeztek abban is, hogy intenzívebbé teszik a kétolda­lú szakértői megbeszéléseket a vegyi fegyverek betiltására és a készletek megsemmisítésé­re, valamint ennek hatékony ellenőrzésére. Kimondták azt is, hogy pozitív eredmények elérésére törekednek a bécsi és a stockholmi tanácskozá­son. A tudományos, az okta­tási és a kulturális együtt­működés növeléséről és a cse­relátogatások fokozásáról is bőven szó esik a közös nyi­latkozatban. Ezeket a két kül­ügyminiszter az ünnepségen aláírt megállapodásban át is ültette a gyakorlatba. A LEHETŐSÉGEKKEL ÉLNI IS KELL Mint a világsajtó kommen­tárjai rámutatnak: az elvi egyetértés a fegyverzetkorlá­tozás és -csökkentés útjainak keresésére csak lehetőséget teremt, s a jövő dönti majd el, hogy mint élnek majd ez­zel. Genfben — mint meg­jegyzik — jó légkör alakult ki, és az egyes témakörökben — mint Mihail Gorbacsov mondotta — nyílt, őszinte és éles, sőt időnként nagyon éles viták alakultak ki. De e viták alapján pontosan kirazolód- hatott a felek előtt egymás álláspontja, s nem követke­zett be látványos konfrontáció, sőt a meglévő ellentétek sem lettek mélyebbek. Hiszen, ha nem így lett volna, nem jö­hetett volna létre a közös nyilatkozat, amelynek puszta léte is közeledést jelent a két világhatalom között és előse­gíti a bizalom légkörének annyira nélkülözhetetlen ki­alakulását, amelyhez még bi­zonyos, hogy hosszú és bo­nyolult lesz az út. „A bizal­mat nem lehet egyszerre hely­reállítani — mondotta Gor­bacsov genfi sajtóértekezletei —, ez hosszan tartó folyamat. A genfi csúcstalálkozó a pár­beszéd kezdetét jelentette, megteremtette az előrehaladás lehetőségét.” De ehhez az előrelépéshez — s ez nyilvánvaló — a sza­vakon kívül tettekre is van szükség. Ami a Szovjetuniót illeti, egyoldalú intézkedések egész sorával igyekezett be­folyásolni a fegyverkezési ver­senyt a csökkentés irányába, és nemes példája követésére bírni az amerikai vezető kö­röket. Ezek a leszerelés elő­mozdítására irányuló cseleke­detek voltak, amelyeket saj­nos eddig Washington nem követett. Az elkövetkező pár­beszéd — még ha kormányza­ti szinten is folytatódik a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között — akkor lesz gyü­mölcsöző, ha Washington is tettekkel mutatja meg, hogy kompromisszumokra, meg­egyezésekre törekszik. Éz az alapgondolat megfo­galmazódott abban a közle­ményben is, amelyet a Varsói Szerződés tagállamainak fel­ső szintű november 21-i prá­gai találkozójáról nyilvános­ságra hoztak. E dokumen­tumban a testvérpártok és or­szágok vezetői teljes támoga­tásukat fejezték ki Mihail Gorbacsovnak a Ronald Rea gannel, az Egyesült Államok elnökével folytatott tárgyalá­sokon kifejtett konstruktív ál­láspontja iránt. A közlemény hangoztatta: a találkozó részt­vevői kifejezték eltökéltségü­ket, hogy együttesen fellép nek és a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy jó irányú fordu­lat következzék be az európai és a nemzetközi ügyekben.” Árkus István Mihail Gorbacsov hazaérkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Prágá­ból hazaérkezett Moszkvába. A repülőtéren Mihail Gor- bacsovot Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács elnökségé­nek elnöke és Nyikolaj Rizs- kov, a minisztertanács elnöke, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagjai fogadták. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének döntése ÚJ állami bizott Moszkvában pénteken beje­lentették, hogy létrejött a Szovjetunió Agráripari Állami Bizottsága. Megalakításáról a Legfelsőbb Tanács Elnöksége döntött az agráripari komp­lexumok irányításának töké­letesebbé tétele érdekében. Az új állami bizottság elnökévé Vszevolod Murahovszkijt, a minisztertanács elnökének el­ső helyettesét nevezték ki. Az új állami bizottság meg­alakítása része azoknak az in­tézkedéseknek, amelyek vég­rehajtásával a Szovjetunióban el kívánják érni, hogy az ag­ráripari ágazatokat a terve­zés, a finanszírozás és az irá­nyítás valamennyi szintjét egységes egészként kezeljék. Az agráripari állami bizott­ság öt minisztérium és egy ál­lami bizottság helyén jött lét­re. Ezek: a mezőgazdasági mi­nisztérium, a zöldség- és gyü­mölcstermesztési miniszté­rium, a mezőgazdasági építé­si minisztérium, a hús- és tej­ipari minisztérium, az élelmi- szeripari minisztérium és a Szojuzszelhoztyehnyika, amely eddig a mezőgazdaság gépek­kel és berendezésekkel törté­nő ellátását irányította. Szó vje í—amerikai—Japán magállapodás Repülésbiztonsági Moszkvában és Washington­ban nyilvánosságra hozták azt az egyezményt, amelyet a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Japán írt alá arról, hogy együttesen próbálják szavatolni a polgári légi köz­lekedés biztonságát a Csendes­óceán északi részén. Az egyezmény közvetlen hírközlési láncolat létesítését irányozza elő Habarovszk, Anchorage és Tokió légiirá­nyítási központjai között. A legfontosabb összekötő lánc a három központ közötti köz­vetlen telefonvonal lesz, me­lyet rádió- és telexösszekötte­tés egészít majd ki. Szakértők szerint körülbelül hat-nyolc hónapot vesz igénybe a rend­szer kiépítése. Az egyezmény jelentőségét a genfi csúcstalálkozó után ki­adott közös nyilatkozatban méltatta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök is. A genfi csúcstalálkozó világvisszhangja A Józan megfontolás győzelme (Folytatás az 1, oldalról) szabad elszalasztani — állapí­totta meg a Narodna Armija, a bolgár hadsereg napilapja pénteken Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találko­zóját elemző kommentárjá­ban. Az elemzésiben hangot adtak annak a reménynek, hogy az év eseményét jelentő genfi találkozó után konkrét tettek következnek, és nem­csak a Szovjetunió részéről. Az NDK újságjainak cím­oldalát és a belső külpolitikai oldalak nagy részét pénteken a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozóról szóló és a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek prágai tanácskozá­sáról szóló beszámolók töltik ki. A Neues Deutschland há­rom és fél oldalon ismerteti a Gorbacsov—Reagan találkozó záróeseményeit és a közös nyilatkozatot. Az NSZEP köz­ponti lapja teljes terjedelmé­ben közli Mihail Gorbacsov sajtóértekezletét, az SZKP fő­titkárának nyilatkozatát, a kérdéseket és a válaszokat. Valamennyi központi lap be­számol a genfi megbeszélések záróceremóniájáról és közük a szovjet—amerikai közös nyi­latkozatot A kínai külügyminisztérium pénteken a következő állásfogr lalást adta ki a genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozóról: „Ügy véljük, üdvözlendő, hogy az amerikai és a szovjet vezetők kifejezésre juttatták készségüket a két ország kap­csolatainak javítására. Az Egyesült Államok és a Szovjet­unió a közös nyilatkozatban rámutatott arra, hogy komoly nézeteltérések maradnak még egy sor nagy jelentőségű kér­désben. Reméljük, hogy mos­tantól kezdve az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió való­ban fel fogja adni a katonai fölényért folyó versengést, ko­molyan leülnek tárgyalni és harmadik országok érdekeinek veszélyeztetése nélkül megálla­podásokat fognak elérni a vi­lág népeit foglalkoztató nagy kérdésekben, mint amilyen a fegyverzet drasztikus csökken­tése, annak megakadályozása, hogy a fegyverkezési hajsza kiterjedjen a világűrre, a vál­ságtérségek konfliktusaiba va­ló beavatkozás megszüntetése, hogy ily módon ténylegesen enyhüljön a nemzetközi hely­zet”. „Nem sok és nem kevés” cí­mű első oldalas genfi tudósí­tásában a Borba pénteki szá­mában megállapította, hogy Gorbacsov és Reagan találko­zója lényegében a várakozás­nak megfelelő eredményeket hozta. „Kezdetnek elegendő” című beszámolójában a Politi­ka úgy véli, hogy a legmaga­sabb szintű szovjet—amerikai párbeszéd felújítása már egy­magában is biztató. Genf meg­teremtette a további tárgyalá­sok alapjait. A szovjet—ame­rikai csúcs azt hozta, amit a jelenlegi helyzetben várni le­hetett, és azt érzékeltette, hogy a jövőt illetően a vártnál na­gyobbak a lehetőségek — álla­pította meg a Politika hasáb­jain Dobrivoje Vidics, a JKSZ KB elnökség tagja. Jaruzelski elnök Bukarestben Pénteken Bukarestbe érke­zett Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a len­gyel államtanács elnöke, aki Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke meghívására munkalátogatást tesz Romániában. A lengyel vezető ünnepélyes fogadtatása után megkezdődtek a magas szintű tárgyalások. »..az ég tiszta legyen felettünk Beszélgetés Georgij fvanowsl, a Szovjetunió kulturális miniszterének helyettesével o Lassan végéhez közeledik a budapesti fórum. Hogyan értékeli miniszterhelyettes elv­társ a helsinki folyamat né­zőpontjából az eddigi megbe­széléseket? — Kétségtelenül pozitívan. A kulturális fórum — ami Ma­gyarország fővárosában folyik, Budapesten — a madridi kon­ferencia alapján a Magyar Népköztársaság meghívására jött létre. Egyedülálló lehető­séget nyújtott az európai kon­tinens, az Egyesült Államok és Kanada kiemelkedő kultu­rális személyiségeinek, hogy kicserélhessék egymás között véleményüket, elképzeléseiket, és természetesen elmondják gondjaikat. Középpontba ke­rülhetett az egész alkotó em­beriséget ma legjobban ag­gasztó kérdés, ami ma min­den dolgozó ember legfőbb problémája a világon és Euró­pában, azon a kontinensen, amely a világ civilizációjá­nak egyik bölcsője. Ez pedig népeink kultúrájának megőr­zése, fejlődésének szem előtt tartása. Féltőn kell óvnunk kulturális örökségünket. Üjabb és újabb lendületre van szük­ség, hogy új kifejezési formá­kat keressünk a művészetek­ben, felfedezzük a mindenna­pok valóságát, hogy fejleszte­ni és szélesíteni tudjuk kultu­rális együttműködésünket és kapcsolatunkat, és hogy meg­felelő ellenlépéseket tudjunk tenni mindenféle „hamis kul­túra” térnyerésével szemben. O A konferencia résztvevői egyetértenek-e ezekkel a szem­pontokkal? — A fórumon részt vevő delegátusok túlnyomó többsé­ge egyetértett azokkal a ki­jelentésekkel és gondolatok­kal, amelyek egyértelműen megfogalmazzák a művészek történelmi felelősségét. A ci­vilizációt meg kell menteni, az alkotó kultúra eredményeit pon, az önök lapján keresz­tül őszintén megköszönni, hogy Európa egyik legszebb és gazdag kulturális hagyomá­nyokkal rendelkező városa dol­gozóinak vendégei lehetünk. Eredményes alkotómunkát és boldogságot kívánunk az egész magyar népnek, és talán még valamit, ami a legfontosabb: nyugodt, békés égboltot a fe­jünk felett. Losonczl Pál, az Elnöki Ta- nács elnöke pénteken este az Országkázban fogadást adott az európai kulturális fórum résztvevőinek tiszteletére. Je­len volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el- íöke, Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Köpeczi Béla művelő­dési és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. A delegátusok­nak, az európai szellemi, mű­vészeti élet kiválóságainak tár­saságában részt vett a fogadá­son a hazai állami, társadalmi és kulturális élet számos más kiemelkedő képviselője, s ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője is. fel kell használni a béke és a népek közötti barátság meg­teremtésében. Mindenekelőtt tehát azon kell munkálkodni, hogy elkerüljük a termonuk­leáris katasztrófát. Mély meg­győződésünk, hogy mindezek jelentik korunkban a kultúra, az alkotó művészet legmélyebb tartalmát. Természetesen min­denféle kulturális együttmű­ködés és a kultúra terjeszté­se is ebbe a szférába tarto­zik. — Teljességgel természetes­nek tartóm, hogy a budapesti kulturális fórumon részt ve­vő delegátusok különböző — néha egészen ellentétes — ideológiai és esztétikai néze­teket vallottak. Mégis, egy lé­nyeges pontban egyek va­gyunk: beszélnünk kell egy­mással, és a párbeszédnek a jövőben is folytatódnia kell. Amikor a budapesti fórum sikeréről szólunk, tudnunk kell azt, hogy ehhez nagy mérték­ben hozzájárul annak szerve­zettsége, a magyarok oldott- ságra törekvése és vendégsze­retete. Teljes szívemből sze­retném a Pest Megyei Hírla­• Hogyan jellemezné az előttünk álló munkát, amely tulajdonképpen két nap alatt kell hogy megfogalmazza a bu­dapesti kulturális fórum ered­ményét? — Kritikus szakaszhoz ér­keztünk. Napok óta a záró do­kumentumot fogalmazzák a küldöttek. Ennék elfogadása — a helsinki határozatok alapján — csak közös egyetértéssel le­hetséges. Ezért használtam a kritikus szót, hiszen nem tud­juk, hogy a benyújtott határo­zatok mindegyike számot tart­hat-e valamennyi ország támo­gatására. Tehát túl sok az előt­tünk levő anyag, amely dip­lomáciai nyelven: még nem elég kifinomított. A konferen­cia — „teljes gőzzel” — ezen dolgozik. • Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — Nagyon keményen, inten­zíven kell dolgoznunk. Nem­csak a plenáris üléseken, ha­nem a küldöttségek két- és többoldalú megbeszélésein is. Ezeken kísérlik meg kialakíta­ni azt a mindenki számára el­fogadható ajánlást, amit maid hétfőn a zárótanácskozás elé terjesztenek. Ez az intenzív munka bizony az éjszakába is nyúlik, sőt több éjszakát is igénybe vesz. © Mi várható hétfőn a nyil­vános plenáris ülésen? — A hétfői ülés — a negye­dik napirendi pont szerint — a konferencia záróaktusa. Ér­dig öt küldöttség jelentette be azt a szándékát, hogy állás­pontját ismertetni kívánja. A nyilvános plénum dönt arról, hogy ezek közül melyik lesz elfogadható. Mindenesetre azon fáradozunk, hogy a bu­dapesti fórum közös nyilatko­zattal fejeződjék be. Ogy gon­dolom, hogy egy ilyen közös nyilatkozat — amely mindenki számára elfogadható — alap lehet a továbblépéshez. Ruttkay Levente Minden hatos Szchó lakán, a kulturális fórum sajtófőnöke a közeljövő feladatairól

Next

/
Thumbnails
Contents