Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

2 1985. NOVEMBER 22., PÉNTEK Szovjet—amerikai közös nyilatkozat Mihail Gorbacsov sajtóértekezlete ? Mihail Gorbacsov, az SZKP K:B' főtitkára és Ronald Rea­gan, az Egyesült Államok el­nöke — kölcsönös megállapo­dás alapján — 1985. novem­ber 19—21-én találkozót tar­tott Genfben. A találkozón részt vettek: a szovjet fél részéről — Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Georgij Kor- nyíjenko, a szovjet külügymi­niszter első helyettese, Anato­li) Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB propaganda osztályának veze­tője, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájé­koztatási osztályának vezető­je, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója ; amerikai részről — George Shultz, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere, Do­nald Regan, a Fehér Ház sze­mélyzeti vezetője, Róbert Metarlan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszkvai nagyköve­te, Paul Nitze, az amerikai elnök és külügyminiszter fegy­verzetkorlátozási tanácsadója, Rosanne Ridgway külügyi ál­lamtitkár, Jack Matlock kü­lön tanácsadó. A véleménycseréken sokol­dalúan megvitatták a szovjet —amerikai kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseit. Az eszmecserék őszinték és hasznosak voltak. Számos kulcsfontosságú kér­désben fennmaradtak a ko­moly ellentétek. A két vezető — elismerve a Szovjetunió és az Egyesült Ál- laipok társadalmi és politikai rendszerében és a nemzetközi problémák általuk történő megközelítésében tapasztalha­tó különbséget — mindazon­által eljutott egymás állás­pontjának jobb megértéséhez. Megállapodtak abban, hogy javítani kell a szovjet—ame­rikai kapcsolatokat és a nem- zetközi helyzetet egészében . • vjéve. Ezzel összefüggésben mindkét fél fontosnak minősí­tette az állandó párbeszédet, amely tükrözné azt az őszinte törekvésüket, hogy a lényeges problémákat illetően keressék az érintkezési pontokat. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára ás az Egye­sült Államok elnöke megálla- - podott abban, hogy a közel-' jövőben ismét találkoznak. Az Egyesült Államok elnöke en­nek kapcsán az SZKP KB fő­titkárától a Szovjetunióba szó­ló meghívást fogadott el. Az SZKP KB főtitkára ugyanak­kor elfogadta az Egyesült Ál­lamok elnökének meghívását, hogy látogasson el az Egye­sült Államokba. A látogatá­sok szervezésének és időpont­jának kérdéséit diplomáciai úton egyeztetik. A találkozón néhány konk­rét kérdésben megállapodást érték el. Ezt a nyilatkozat az alábbiakban ismerteti. A felék — miután megvi­tatták a biztonság kulcsfon­tosságú kérdéseit és annak tu­datában, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra kü­lönleges felelősség hárul a bé­ke megóvásáért — kijelentik, hogy atomháborút sohasem szabad kirobbantani és abban nem lehet győztes. Felismer­ve, hogy bármilyen konflik­tus a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között katasztro­fális következményekkel jár­hatna, hangsúlyozták: fontos, hogy elejét vegyék a kettejük közötti bármilyen — akár atom-, akár hagyományos — háborúnak. Nem fognak kato­nai fölény elérésére töreked­ni. A főtitkár és az elnök meg­vitatta az atom- és űrfegyve­rekről szóló tárgyalások kér­déseit. Megállapodtak abban, hogy é tárgyalásokon meggyorsít­ják a munkát. Ezen azoknak a feladatoknak a végrehajtá­sa értendő, amelyeket az ez év január 8-i szovjet—ameri­kai közös nyilatkozat tartal­maz. nevezetesen: ki kell kü­szöbölni az űrfegyverkezés! hajszát és meg kell szüntetni a földi fegyverkezést, korlá­tozni és csökkenteni kell a nukleáris fegyvereket és meg kell szilárdítani a hadászati stabilitást. A felek az utóbbi időben előterjesztett szovjet és ame­rikai javaslatok figyelembe­vételével a mielőbbi előrelé­pést szorgalmazták a többi között azokon a területeken, ahol vannak érintkezési pon­tok, ideértve a felek atom­fegyverei 50 százalékos csök­kentése elvének megfelelő al­kalmazását, valamint az euró­pai közepes hatótávolságú ra­kétákkal kapcsolatos közben­ső megoldás elvét. E megál­lapodások kidolgozásakor egyeztetik a vállalt kötelezett­ségek végrehajtása feletti el­lenőrzés hatékony intézkedé­seit. A felek megállapodtak ab­ban, hogy szakértői szinten tanulmányozzák a nukleáris vesaély csökkentésével foglal­kozó központok kérdését. Fi­gyelembe véve a genfi tárgya­lások előremenetelét és azott napirendén levő kérdéseket. Megelégedéssel jegyezték meg: a közelmúltban ebben az irányban történt ilyen lépés, mint például a szovjet—ame­rikai közvetlen távközlési ösz- szeköttetés tökéletesítése. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kijelentette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok hű marad az atom­fegyverek elterjedésének meg­akadályozásáról szóló szerző­déshez és érdekelt abban, hogy más országokkal közö­sen erősítse az atomfegyve­rek elterjedése megakadályo­zásának rendszerét és a to­vábbiakban növelje a szerző­dés hatékonyságát, oly módon is, hogy bővítse részvevőinek körét. Megelégedéssel állapították meg, hogy az atomsorompó- szerződés hatékonyságát vizs­gáló legutóbbi konferencia egészében véve pozitív ered­ményekkel járt. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok újfent elköte­lezte magát az atomsorompó- szerződés mellett, amellett, hogy a jóakarat szellemében tárgyalásokat folytassanak az atomfegyverek korlátozásáról és a leszerelésről a szerződés 6. cikkelyének megfelelően. A biztonsági problémák megvitatása során a felek megerősítették, hogy sürgetik a vegyi fegyverek általános és teljes betiltását, valamint a meglévő készletek megsem­misítését. Megállapodtak, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek egy erre vonatkozó hatékony és ellenőrizhető nemzetközi egyezmény meg­kötése érdekében. A felek megállapodtak ab­ban, hogy intenzívebbé teszik a kétoldalú szakértői szintű megbeszéléseket a vegyi fegy­verek betiltása kérdésének valamennyi vonatkozásáról, beleértve az ellenőrzés kérdé­seit is. Megegyeztek abban is, hogy megkezdik a vegyi fegy­verek elterjedésének megaka­dályozásával összefüggő kér­dések megvitatását. A felek hangsúlyozták, hogy jelentősnek tekintik a közép-európai kölcsönös had­erő- és fegyverzetcsökkentés­ről Bécsben folyó tárgyaláso­kat, s készségüket fejezték ki: oda hatnak, hogy ezeken a tárgyalásokon pozitív ered­ményeket érjenek el. A felek — nagy jelentősé­get tulajdonítva a stockholmi európai bizalom- és bizton­ságerősítő, valamint leszere­lési konferenciának, és meg­állapítva azt, hogy azon ha­ladás történt — kijelentet­ték: a konferencián részt vevő más államokkal együtt szándékukban áll előmozdíta­ni a konferencia mielőbbi si­keres befejeződését. E célból megerősítették egy olyan ok­mány elfogadásának szüksé­gességét, amely kölcsönösen elfogadható intézkedésekként masában foglalná mind a bi­zalom és a biztonság megszi­lárdítását, mind pedig az erő kiiktatása elvének konk­retizálását és érvényre jutta­tását. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan egyetértett ab­ban, hogy rendszeressé és ak­tívabbá kell tenni a különbö­ző szinteken folytatott pár­beszédet. Hasznosnak tartva a már megtartott véleménycseréket a regionális problémákról, köztük a szakértői szintű vé­leménycseréket is, a két fél megegyezett abban, hogy eze­ket rendszeresen folytatják. A felek bővíteni kívánják a kétoldalú kulturális, oktatási, tudományos és műszaki cserék programjait, valamint fejlesz­teni a kereskedélmi és gazda­sági kapcsolatokat. A főtitkár és az elnök jelen volt a tudo­mányos, az oktatási és a kul­turális kapcsolatokról és cse­rékről szóló megállapodás alá­írásán. Ügy vélik, hogy jobb meg­értésre van szükség népeink között és ennek céljából elő­segítik az utazások és embe­rek közötti kapcsolatteremtés kiszélesítését. Mindkét vezető megelége­déssel jegyezte meg, hogy a japán kormánnyal együttmű­ködve a Szovjetunió és az Egyesült Államok egész sor intézkedésről állapodott meg, amelyek növelik a biztonságos repülést a Csendes-óceán észa­ki részében és intézkedéseket dolgoztak ki azok megvalósí­tására. Megállapították, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok küldöttségei tárgyalá­sokat kezdtek a légd összeköt­tetés felújításának céljából. A felek megegyeztek abban, közös kutatásokkal és gyakor­lati intézkedésekkel járulnak hozzá a környezetvédelem vi­lágméretű feladatának megol­dásához. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között ezen a téren érvényben levő egyez­ménynek megfelelően a jövő év során Moszkvában és Wa­shingtonban konzultációkat tartanak az együttműködés konkrét programjáról. Mindkét vezető egyetértett a kapcsolatok és cserék szélesí­tésének célszerűségében — köztük néhány új formában — a tudomány, az oktatás, a gyó­gyászat és a sport területén. Ez felöleli az együttműködést az oktatásügyi cserék fejlesztésé­ben, a mikroszámítógépek se­gítségével történő oktatás programjának kidolgozásában az általános- és középiskolák számára; valamint intézkedé­seket az orosz nyelv egyesült államokbeli és az angol nyelv szovjetunióbeli oktatását elő­segítendő; egyetemi előadók cseréjét, akik speciális kollé­giumokat tartanak történelem, bői, kultúrából és közgazda­ságtanból a szovjet és ameri­kai felsőfokú oktatási intéz­mények megfelelő tanszékein; kölcsönösen ösztöndíjak ado­mányozását a természettudo­mányi, műszaki, társadalmi és humán tárgyakban kimagasló diákoknak egy-egy tanévre; sportversenyek rendszeres megtartását különböző sport­ágaikban és sportversenyekről sugárzott tévéadások számá­nak növelését, stb. A két ország megfelelő szer­vezeteit megbízzák az ilyen cserék konkrét programjának kidolgozásával. Az így kidol­gozott programokat a két or­szág vezetőinek következő ta­lálkozóján fogják áttekinteni. Mindkét vezető kiemelte az irányított termonukleáris szin­tézis békés célú felhasználásá­ra irányuló munka potenciá­lis jelentőségét. Ezzel kapcso­latban állást foglaltak a nem­zetközi együttműködés átfogó, gyakorlati fejlesztése mellett, e lényegében kifogyhatatlan energiaforrásnak az egész em­beriség javára történő terme­lésében. (Folytatás az l■ oldalról.) űrfegyverkezésnek beláthatat­lan következményei lennének. Veszélybe kerülne a fegyver­zetellenőrzés egész eddigi rendszere — hangoztatta. A főtitkár reményét fejezve ki, hogy e kérdésiben végül is si­kerül megegyezni, kijelentet­te: amint a történelem mutat­ja, a Szovjetunió mindig lé­pést tudott tartani az Egye­sült Államok által kezdemé­nyezett fegyverkezési verseny­ben. így szükség esetén az űr­fegyverkezés területén is rö­vid idő alatt tudna megfelelő ellenintézkedéseket tenni. A főtitkár óvott a Szovjetunió gazdasági, katonai helyzeté­nek. lehetőségeinek, tartalé­kainak téves nyugati megíté­lésétől. Mihail Gorbacsov elismerő hangon méltatta a Reagan el­nökkel folytatott hosszú, be­ható. nyílt tárgyalásait, majd reményét fejezte ki, hogy az amerikai fél — a szovjet ál­láspont közvetlen, részletes megismerése után — készen áll majd a sikeres fegyverzet­korlátozási tárgyalásokra, az atomfegyver-kísérletek teljes (Folytatás az 1. oldalról) Elvi jelentősége van a gen­fi találkozó záródokumentu­mába foglalt ama közös nyi­latkozatnak, hogy megenged­hetetlen az atomháború, és a felek lemondanak arról, hogy katonai fölényre törekedjenek a másikkal szemben. A genfi találkozó nagy je­lentőségű azért is, mert meg­teremtette annak a párbeszéd­nek az alapját, amelynek cél­ja jó irányú változás elérése a szovjet—amerikai kapcsolatok­ban és általában a világon. Összességében Mihail Gor­bacsov találkozója Ronald Réagannel, az Egyesült Álla­mok elnökével kedvezőbb le­hetőségeket teremt a nemzet­közi helyzet egészségesebbé tételére. Mihail Gorbacsov kijelen­tette, hogy a Szovjetunió a maga részéről minden erőfe­szítést megtesz annak érdeké­ben, hogy gyakorlati megol­dást érjenek el a fegyverkezé­si hajsza csökkentésének és a béke megszilárdításának fel­adataiban. A találkozón megerősítették a szövetséges szocialista álla­mok elvi irányvonalát, mely­nek célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása. A fegy­verkezési hajsza megfékezése a földön és megakadályozása a világűrben, valamint az, hogy tényleges intézkedésekre térjenek át a leszerelés, az egyetemes béke megszilárdítá­sa érdekében. A Varsói Szer­ződés tagállamai ismét kinyil­vánítják, hogy nem töreksze­nek katonai erőfölényre, de azt Sem engedik meg, hogy más tegyen szert erre velük szem­ben. A találkozó résztvevői az ál­taluk képviselt pártok és álla­mok képviseletében kifejezték eltökéltségüket, hogy együtte­sen fellépnek és a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesz­nek azért, hogy jó irányú for­dulat következzék be az euró­pai és a nemzetközi ügyekben. Egyetértenek abban, hogy a bonyolult nemzetközi feltételek között elsőrendű jelentőséggel bír a szövetséges szocialista or­eltiltására. Az utóbbi egyez­mény ellenőrzésére — hangoz­tatta — a Szovjetunió termé­szetesen készen áll, akárcsak megfelelő ellenőrzésre abban az esetben, ha — amint ja­vasolta — a két nagyhatalom 50—50 százalékkal csökkenti támadó atomfegyverkészleteit. Az eltérő . álláspontok elle­nére a két fél osztani látszik a nézetet, hogy egy nukleáris háborúban nem lehet győztes — mondotta. A szovjet fél a csúcstalálkozón leszögezte: nem kíván katonai fölényt szerezni az Egyesült Államok­kal szemben, de nem enged fölényt a másiik félnek sem, Az együttműködés csak a köl­csönös biztonságon alapulhat. A világ fordulóponthoz ér­kezett, amikor a két nagyha­talom különös felelősséget vi­sel a békéért, földünk jövő­jéért — hangoztatta —, egy­úttal kiemelve, földünk füg­getlen országai nem jelentik valamely nagyhatalom „hátsó udvarát”. A Szovjetunió véle­ménye szerint a fegyverkezé­si verseny megfékezése nyo­mán a nagyhatalmak a felsza­baduló erőforrásokat a fejlő­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén megtárgyalta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat és a megvalósításra kidolgozott programok, intézkedések ter­vezeteit, és tájékoztatót halj" gatott meg a tervről folytatott' társadalmi vitákról. Köszöne­tét fejezte ki a társadalmi, az érdekképviseleti és a szakmai- tudományos szervezeteknek a tervjavaslat véglegesítéséhez A pártdemokrácia helyzeté­ről és fejlesztésének feladatai­ról kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött csütör­tökön az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya, agi- tációs és propaganda osztálya, valamint politikai főiskolája rendezésében a politikai főis­kolán. Szabó József, a főiskola rektora köszöntése és Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának ve­zetője megnyitója után Né­meth Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkár­helyettese tartott vitaindító előadást a pártdemokrácia kérdéseiről. Elöljáróban kiemelte: a pártnak a társadalomban be­töltött vezető szerepéből kö­vetkezően figyelembe kell vennie, hogy a párton belüli és a társadalmi folyamatok szorosan összefüggnek egymás­sal. A szocializmus sikeres épí­tésének előfeltétele, hogy a pártban demokratikus viszo­nyok uralkodjanak. Követke­zetesen érvényesüljenek a párt működését szabályozó lenini elvek. Súlyos tapasztalatunk van arról, hogy ha ezek csor­bát szenvednek, nemcsak a pártban, de az egész politikai rendszerben is súlyos zavarok támadnak. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt megszüntette ezeket a torzulásokat, munká­jában érvényesítette és jelen­leg is érvényesíti a lenini el­veket. — Az MSZMP tevékenysé­gében következetesen szem előtt tartja, hogy a vezető sze­rep gyakorlati érvényesítése elválaszthatatlan a párton be­lüli demokráciától, a tagság­nak attól a jogától, hogy részt vegyen az elvi, politikai, szer­vezeti kérdések megvitatásá­ban, a politikai irányvonal for­málásában. a XIII. kongresz­dő világ támogatására, az éhe­zők segítésére, a környezetvé­delemre és egyéb hasznos cé­lokra fordíthatnák. Mihail Gorbacsov szólt ar­ról, hogy a Szovjetunió kész kökreműködni á regionális konfliktusok rendezésében is, de csak akkor, ha azzal nem sértik más országok szuvere­nitását. ' Az SZKP főtitkára higgadt hangvételű, érvelő, a polémiát kerülő nyilatkozatában, majd válaszaiban a " Szovjetunió őszinte tárgyalási,, megegyezé­si készségét hangoztatta. Utalt arra. hogy a kulcskérdés a fegyverzetkorlátozás, a fegy­verkezési verseny továbbter­jedésének megakadályozása. Csak ebben az esetben nyílik mód az Egyesült Államokkal szélesebb körű politikai, gaz­dasági, kulturális együttmű­ködésre. Minden egyéb - vitás kérdés rhegoidására. Mihail Gorbacsov végezetül hangoz­tatta: derűlátó a jövőt ille­tően, úgy hiszi, hogy a genfi kezdet után— a két felet vál­tozatlanul elválasztó, mélyre­ható különbözőségek ellenére — lehet közös választ találni a világ sorskérdéseire. nyújtott segítségért. A kor­mány úgy. határozott, hogy a törvényjavaslatot az Ország- gyűlés elé terjeszti.. A Minisztertanács tájékoz­tatást kapott a fővárosi és a megyei tanácsok VII. ötéves tervkon eepciói ról. Megá Mapí - tóttá, hogy azok összhangban , vannak,a-. j^ö^ponti elgor.duiá- sokkiaí, és, jól szolgálják a te­rület- és településfejlesztés feladatainak végrehajtását. A kormány, egyúttal meghatároz­ta a tanácsi tervezőmunka to­vábbi feladatait. szus határozatának megvalósí­tásán munkálkodva le kell küzdenünk mindazokat az akadályokat, amelyek fékezik, hogy a párton belül a döntések előkészítésében széles körű demokratizmus érvényesüljön. Több lehetőséget kell teremte­ni arra, hogy a kommunisták a munkának ebben a szaka­szában a legfontosabb kérdé­sek kapcsán megtehessék ész­revételeiket és javaslataikat. A pártegység erősítéséről szólva kijelentette: ennek ér­dekében idejében és meggyő­ző módon, választ kell adnunk a társadalom fejlődésének új kérdéseire, a gyakorlati felada­tokra pedig politikailag kell megfelelően felkészítenünk a párttagságot. A pártegység megőrzésének, folyamatos megújításának elengedhetetlen feltétele a véleménynyilvánítás szabadsága, a párttestületek­ben, a pártfórumokon folyta­tott demokratikus vita, a né­zetek szembesítése. Az MSZMP tevékenységének eredményessége általában azt bizonyítja, hogy a demokráciát nem önmagáért való, nem ön­célú elvnek tekintjük, nemcsak beszélünk róla, hanem mindent el is követünk azért, hogy át­hassa a párt működésének va­lamennyi területét. Az elmúlt esztendőkben sokat tettünk az érvény esü léséhez s zü’cségos fel - tételek megteremtéséért és ja­vításáért. Kialakultak bizonyos munkaformák, amelyeknek az érdemi működtetése és tovább­fejlesztése ténylegesen bizto­síthatja, hogy párttagságunk még szélesebb körben tudjon élni a demokratizmusban rejlő lehetőségekkel. Ehhez követke­zetesebben érvényre kell jut­tatni azt az elvet is, mely sze­rint a pártdemokrácia egyide­jűleg jelent jogokat és kötele­zettségeket, együtt jár a felelősség vállalásával. Véget ért a prágai tanácskozás szágok egysége és összeforrott- I megvitatott kérdésekben meg- sága, az osztályszolidaritás. nyilvánult teljes nézetazonos- A találkozó a barátság és á | ság jegyében zajlott le. A Minisztertanács ülése Országos elmélati tanácskozás A pártdemokrácia helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents