Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

xzr„; 1985. NOVEMBER 21* CSÜTÖRTÖK A város legrégibb gyára Jó minőség, széles termékskála Nemsokára fennállásának 50. évfordulóját ünnepli a Papíripari Vállalat szentendrei gyá­ra. Indulása — 1938 — óta a város egyik leg­jelentősebb üzeme. Még a helyiek közül is kevesen tudják, hogy évente mintegy tízezer 500 tonna középfülöm, író-nyomó és csoma­golópapírt termelnek e helyen. Az ország tel­jes boríték- és levélpapír-szükségletét, meg­közelítőleg évi 450—500 milliót, Szentendrén állítják elő. Készül itt az édes- és üvegipar részére csomagolópapír, fénycső- és lámpá­tok, s a gyümölcsládák szellőző bélelését biz­tosító, úgynevezett lyukasztott srenc. Tizen­két hónap alatt az össztermelésük 16 ezer tonna körül van, a termelési értékük 450—600 millió forint. A felsorolt eredményeket csak­nem 400 dolgozóval érik el, akiknek a bér- színvonala 1984-ben 69 ezer 500 forint volt. Művelődés — Milyen e jelentős gyár­ban a művelődési, egészség- ügyi és munkaügyi helyzet? Megállapítható többek kö­zött, hogy az elmúlt négy esz­tendőben emelkedett az egye­temet és főiskolát végzettek száma, de még mindig 51-en vannak olyanok, akik nem végezték el a nyolc általánost. Közülük 10-en 35 év alattiak. A munka melletti tanulás nem vonzó, mert a tárgyalt idő­szakban mindössze ketten vé­gezték el az általános iskolát, s hárman érettségiztek. Az összlétszámot tekintve feltű­nik, hogy a dolgozóknak csak­nem háromnegyed része nyolc osztállyal rendelkezik. Jobb a helyzet a politikai képzéssel, mert a marxista-leninista kö­zépiskolát például az elmúlt esztendőkben 24-en látogatták, » 72-en rendelkeznek valami­lyen politikai iskolával. Igen népszerűek a szakmai tudást elősegítő különböző képzések, mint például a technikus-mi­nősítő, a darukezelői tanfo­lyam, vagy éppen a munka­ügyi, áruforgalmi, raktáros!, vízgazdálkodási ismereteket nyújtó speciális kollégiumok. Azonban az is tény, hogy min­den erőfeszítés ellenére sem sikerül hosszú idő óta egyet­len ipari tanulót felvenniük. Roppant kevesen érdeklőd­nek a Pest Megyei Művelődé­si Központ és Könyvtár mű­sora iránt, viszont sokan láto­gatják az ugyanitt működő szocialista brigádvezetők klub­ját. Népszerűek a gyári kul­turális rendezvények (gyer­meknap, télapóünnepség, nő­nap, nyugdíjasnap, férfi-nap). Az üzemi könyvtárba beirat­kozottak száma nem éri el a félszázat. Az ifjúsági klubju­kat nem működtetik, mert a sok bejáró miatt nincs rá igény. Általánosságban el­mondható, hogy a szabadidő felértékelődött, s munkaidő után az embereik csak elvét­ve jönnek vissza az üzembe. Az egészségügyről szólva megállapítható, hogy a nyom­daüzem áttelepítésével megte­remtették a megfelelő munka­helyi környezetet. Ezzel a lé­péssel megtakarították az el­szívó berendezés és az elszí­vó ernyő felszerelésének költ­ségét. Zajos a borítéküzem és a kazánház. Az elkészített tanulmánytervek szerint azon­ban csak igen nagy költség­gel lett volna megvalósítható a hangtompítás, ráadásul a berendezés hatásfoka sem ér­te volna el a kívánt szintet. A legkedvezőbb még mindig az egyéni védőeszközök fokozot­tabb használata lenne, sajnos a dolgozók ezeket nem szere­tik. Mimkakörü'mények Az elmúlt esztendőkben fel­újították a világítást a pa­pírgyártó üzemcsarnokban, a válogatóteremben, a készáru- raktárban és a borítéküzem­ben. Kicserélték a papírgyár­tó csarnok veszélyes bauxit- betonos részeit, s a 2. számú gép tekercselő szakaszát. Álta­lában arra törekedtek, hogy a balesetveszélyt a minimálisra zsugorítsák. A létszám fokoza­tos csökkenése arra sarkallta őket, hogy targoncákat, rako­dógépeket, darukat vásárolja­nak. Lebontották a megrok­kant gyári kéményt is. Ezek­kel az intézkedésekkel elér­ték, hogy tavaly nem volt üze­mi baleset. A statisztikában szereplő 26-as szám azt jelzi, hogy a papírgyári dolgozók közül az elmúlt 12 hónapban ennyien szenvedtek közúti bal­esetet. A munkakörülmények javí­tását szolgálja a szociális el­Mentőállomás épül Ilyen lesz Szentendre új mentőállomása. látás fejlesztése. Szépek az öl­tözőik, a fürdőik, ezekben hi­deg-meleg víz van. Az idén mintegy 700 ezer forintot ad­tak dolgozóik lakásépítéséhez, támogatásként. Segélyekre pe­dig csaknem 200 ezer forin­tot fordítottak; ezt az össze­get 300 rászoruló kapta. Fel­tűnő, hogy az üzemi ebédet csak az összlétszám egy szá­zaléka veszi igénybe. Az ok: a Szentendre és Vidéke Áfész által biztosított étel nagyon gyenge minőségű. Kevés üzem dicsekedhet olyan sportolási lehetőségek­kel, mint a Papíripari Válla­lat szentendrei gyára. Saját, füves labdarúgó-, bitumenes kézilabda- és salakos tenisz­pálya található a kerítésen be­lül. Mégpedig jó minőségben. A nyitott kapuk elvét alkal­mazva, a létesítmények a vá­rosi tömegsport számára is el­érhetőek. A dolgozók élnek is a lehetőségekkel. Néhány esz­tendővel ezelőtt még a járási bajnokságban szereplő iabda- rúgócsapatuik volt, de a tömeg- sportrendezvények ma is na­gyon népszerűek. A szociális juttatásokhoz tartozik, de ré­sze a munkahelyi légkörnek az, hogy az összlétszámnak több mint fele üdül évről év­re Balatonszéplakon, a tatai Fényes-forráson vagy a SZOT által nyújtott beutalók lehető­ségével élve. Az viszont szorosan a mun­kaügyi tevékenységhez tarto­zik, hogy a munkaügyi döntő- bizottság elé ebben az évben mindössze öt panasz került. Az is dicséretes, hogy a reha­bilitációs munkára szorult dol­gozóikat minden esetben, meg-' felelő munkakörben foglalkoz­tatják. Környezetvédelem A papírgyár izig-vérig szent­endrei üzem. Dolgozóinak há­romnegyede helyi Feltűnő azonban az, hogy száz nő dol­gozik betanított vagy segéd­munkás státusban. Míg a fér­fiak közül ezek száma még a hatvamat sem éri el, bár az erősebb nem képviselői jóval többen vannak. A jövő feladatai közül a leg­fontosabb lenne a környezet- védelem megoldása. Az üzem ugyanis évről évre jelentős összegeket fizet víz- é$ lég- szennyezés miatt. Ennek ösz- szege 1981-ben például 209, il­letve 66 ezer forint volt. Ko­moly pénzeket fordítanak a szennyezőhatások csökkenté­sére, a megnyugtató megoldás­hoz szükséges forint azonban nem áll rendelkezésükre. Ügy tűnik hát, hogy a Papíripari Vállalat szentendrei gyára a fentebb felsorolt dicsérendő eredmények mellett évekig 'környezetromboló góc marad. És ez — enyhén szólva — nem megnyugtató. SZENTENDREI ^CíHan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Sóit, utca, rendelő Voksok a fejlesztésre Mi várható Szentendrén a településfejlesztési hozzájáru­lás ügyében? Köztudott, hogy a várost hat körzetre osztották. A bel­városban élők 72,42 százalékát keresték meg eddig, 40,48 szá­zalékuk mondott igent. A két szám a többi részen: Felsza­badul ás lakóterület 68,47 és 68,79, Vasvári lakótelep Fü­zespark 72 és 55,3. Ízbég 58,73 és 52,84, Pannónia telep 61,21 és 63,5. Az üdülőkörzetben la­kók egyharmada szavazott, 44,35 százalékuk igennel. Ami már egyértelmű: a tehó' ügye igen jól áll a Fel- szabadulás lakóterületen és a Pannónia telepen, kedvezően ízbégen, reményt keltőén a Vasvári lakótelep és a Füzes­park körzetében. Ügy tűnik viszont, nem valószínű, hogy megszavazzák a belvárosban és az üdülőövezetben. A cent­rumban ugyanis sok az idős ember, a hétvégi ingat­lanok tulajdonosai pedig el­kötelezettek az állandó lakhe­lyükön. Érdekességek Is akadnak. A Felszabadulás lakóterületen a kijelölt három cél az ABC- építés, a parkosítás és az út- létesítés volt. E rész 11 kör­zetre oszlik. Háromban a bolt, további háromban az útépítés, ötben pedig a gyermekorvosi rendelő mellett voksoltak az eddig megkérdezettek. Tehát úgy tűnik, hogy az újabb, a negyedik cél fut be. Színi István tanácselnöktől azt is megtudtuk, hogy a de­cember 17-i tanácsülés elé a tehó fizetése alóli felmenté' sekkel kapcsolatban a követ­kező javaslatok kerülnek: Ne fizessenek azok az egyedülál­ló nyugdíjasok, akiknek a jö­vedelme 3 ezer 500 forint alatt van. Mindazon' családok, ame­lyeknél az egy személyre jutó kereset nem haladja meg a 3 ezer forintot. Akik három, vagy annál több gyermeket tartanak el. A javaslat szerint felmentést kapnának azok a lakosok is, akik valamilyen társulás tagjai (csatorna, víz, gáz, villany), ök minden meg­kezdett 5 ezer forint után egv év haladékkal rendelkezhet­nek. A jelek szerint tehát a vá­ros négy körzetében megsza vázzá a lakosság a tehót ök teszik okosan. Mert pén zükhöz pályázatok útján ko moly segítséget kaphatnak i tanácstól céljaik megvalósító sához. Akik viszont nemet mondanak, számoljanak azzal hogy szűkebb környezetükben a VII. ötéves tervidőszakban még a szükséges beruházások sem valósulhatnak meg. December 10-én Tanácsülés lesz A városi tanács legközelebb december 10-én ül össze. A testület megtárgyalja a hátrá­nyos helyzetű társadalmi réte­gekről való gondoskodás fel­adtait, meghallgatja a megyei tanácstag beszámolóját, s át­tekinti a tanács szervezeti és működési szabályzatát. A tanács ülése nyilvános, meghívó nélkül minden ér­deklődő részt vehet rajta. Felnőttnek és gyereknek Az első füzet A Pest Megyei Művelődés! Köz­pont és Könyvtár Szentendrei fü­zetek címmel kiadványsorozatot indított. Első számként Sánta An­tal tanulmánya jelent meg Szent­endre természeti környezetének kutatásáról és védelméről. A szerző a Pilisi Tájvédelmi Körtéét vezetője. A lektor Horánszky And­rás, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem növényrendszertani és ökológiai tanszékének docense, a biológiai tudományok docense, A füzet előszavát Marosvölgyi Lajos nyugalmazott tanácselnök írta. A tanulmány erényei közé sorolja, hogy Sánta’ Antal beve­zeti az olvasót a természeti kör­nyezet kutatásának, védelmének elméletébe és gyakorlatába, tájé­koztat a város térségében és a Pi­lisben folyó kutatómunkáról és természetvédelemről. Megismerteti az érdeklődőt a táj természeti ritkaságaival, ráirányítja a sze­mét azokra a különlegességekre* amelyek csak ezen a vidéked ta­lálhatók. Sánta Antal tanulmánya a Da­na—-Tahitótfalu—Pílisszent!ás?lö~? Pomáz által határolt terület fau­náját veszi nagyító alá. A Szentendrei füzetek első kö­tetét felnőtteknek és iskolásoknak egyaránt ajánljuk. Ott a helye a könyvtárak könyvespolcain* fiz egész országból érkeztek Szívet melengető nagyszerű példa Az elmúlt hét végén s Pest Megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtárban egész napos program keretében osztot­ták ki az Alkotó nyugdíjasok pályázatára érkezett művek díjait. Pistyur Jánosné, a PMKK főelőadója elmondta, hogy az eseményre az október 15-től november 15-ig tartó idősek hónapjának zárásaként ke­rült sor. A megyei intézmény ugyanis pályázatot írt ki az idős kordáknak, felhíva őket arra, hogy munkáikat kü’d- jék Szentendrére. Az igazság az, hogy eredetileg csak a város és a körzet határain belül élő nyugdíjasokat kí­vánták mozgósítani, egy vé­letlen sajtóelírás következté­ben viszont a hír olvastán az egész országban megmozdul­tak az 55, illetve 60 éven fe­lüli képzőművész hajlamú emberek. Így történt az. hogy 52 pályamű érkezett többek között • Hajdúhadházáról, Gyöngyösről, Szomádról, Ba- latonfüredről, Szihalomról, Tokodról. Pest megyéből pe­dig Érdről, Gödöllőről, Szent­endréről, Pomázról, Budaka- lászról, Leányfaluról. A Szentendre és Vidéke Áfész szakcsoportjának dolgozói fe­dik a tetőt és ássák a villany­vezeték árkát Vatai Szabolcs beszélgeté­sünk során elmondta, hogy mintegy 14 ezer gyümölcsfá­val, örökzölddel, díszcserjével, díszfával várták a vásárló­kat. Az idén végre megfelelő mennyiségű csemetét kaptak, őszibarackból, dióból, meggy­ből, sőt birsalmából is volt né­hány. Érdekes, hogy a dió- fácskák néhány nap alatt el­fogytak. A legnagyobb forga­lom október utolsó harmadá­tól november 7-ig volt. Mint­egy 600 ezer forint, értékű cse­November 15-én délelőtt csaknem 300-an érkeztek a PMKK-ba az ország külön­böző részeiről. Tizenegy óra­kor Knou István filmrendező, a Magyar Televízió munka­társa fórumot tartott a részt­vevőknek, megnézték a ve­resegyházi találkozó videó- filmjét, ebédeltek, majd vá­rosnézésre indultak. Délután 3 órakor megnyitották a be­érkezett pályaművekből ren­dezett kiállítást, s a város vezetői jelenlétében Benko- vits György helyi HNF-titkár köszöntője után kiosztották a díjakat. Minden résztvevőt meghívtak egynapos ingyenes országjárásra. A vendégek ezután a PMKK színházter­mében meghallgatták Boross Jolán nótadélutánját, majd megbeszélték a következő ta­lálkozó helyét és idejét. Pistyur Jánosné elmondta, nem véletlen -z, hogy Szent­endrén a megyei művelődési központban rendezték meg a találkozót, itt ugyanis hosszú évek óta immár országos hí­rű nyugdíjasklub működik, ök komolyan veszik az Éle­tet az éveknek tanítását, s ennek szellemét szeretnék ki­terjeszteni a város és a me­gye határain túlra Is. A pénteki találkozó ennek szívet melengető példája volt. Események sorokban Stúdió. Az MHSZ szent­endrei városi vezetősége szá­mítógépes stúdiót alakított ki a Kőzúzó utcai bázison. Olyan állandó tagokat keresnek, akik érdeklődnek a legmo­dernebb mikrogépek és az idevágó szakirodalom után. Felajánlják a gazdasági egy­ségeknek és az iskoláknak, hogy segítenek nekik a szer­vezési feladatok megoldásá­ban s a számítástechnikai ok­tatóprogram megvalósításá­ban. Az érdeklődők keressék Gulácsy Tamást a 11-638-as telefonszámon. Felajánlás. Megalakult Szentendrén a Kiskereskedők Pest Megyei Szervezetének helyi csoportja. Az alakuló ülésen a város és a körzet mintegy 200 kiskereskedője közül 80-an jöttek el. Pénzt és társadalmi munkát aján­lottak fel a belváros fejlesz­tésére, szebbé tételére. Meg­választották a KISOSZ szent­endrei városi csoportjának vezetőségét is, amelynek tag­jai Bauer Istvánná, Lieber Ferenc, - Németh Lajosné, Szentklárai Mártonné és Má- ricz Andrásné lettek. Előadás. A politikai könyv­napok rendezvénysorozatának részeként a Pest Megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tárban november 28-án délután 5 órakor a Heti Világgazda­ság főszerkesztő-helyettesével, Hirschler Richárddal talál­kozhatnak az érdeklődők. Időszerű kérdések. Belpoli­tikánk időszerű kérdéseiről tart tájékoztatót december 3-án délután 2 órakor a vá­rosháza nagytermében Szat­mári Gábor, a Népszava fő- szerkesztő- helyettese. Az Orfeuszban. November 21-én este 17 órakor a Pest Megvei Művelődési Központ és Könyvtár Orfeusz kávéhá­zának vendége lesz Sugár András, a Magyar Televízió munkatársa. Süsü. November 22-én dél­előtt 10 és délután 14 óra! kezdettel Süsü sárkány cir­kusza, a Cirkusz és Varieté Vállalat gyermekműsora ke­rül bemutatásra a PMKK színháztermében. Az oldalt Irta: Vicsotka Mihály Fotó: Eidősi Ágnes Sláger a dió, az őszibarack Kisebb a kereslet a vártnál Lassan közeledik a tél, s bezárnak a gyümölcsfa-lerakatok. Köztudott, hogy az Óbuda Mezőgazdasági és Kertészeti Ter­melőszövetkezet négy gyümölcsfaiskolát Is működtet. Közü­lük a legforgalmasabb a 11-es főút és Budakalász között ta­lálható vásárlóhely, amelyet Vatai Szabolcs kertészmérnök Vezet. forint, a szőlőoltványé 35 fo­rint. A legdrágább a konténe­res gömbakác, amely darabon­ként 350 forintba kerül. A szakemberek nagyobb ke­resletet vártak, mert az el­múlt évi kemény tél a házi­kertekben igen sok facsemetét kipusztított. Azonban külön­böző okok miatt a kereslet évek óta csökken. Vatai Szabolcs elmondta hogy a megmaradt csemetéket téliesítik, őszibarackból újabb kontingenseket hoznak, s ta­vasszal tovább folytatják az árusítást. A termelőszövetke­zet ezt a tevékenységet szol­gáltatásnak fogja fel, mert a haszna mindössze 15—20 szá­zalék. mete talált gazdára. Igen ér­dekes, hogy a sláger a dió, az őszibarack, a cseresznye és a szilva volt, a körte és a meggy csak követi ezeket, az alma iránti érdeklődés pedig az utolsó helyen kullog. En­nek oka az, hogy ez a gyü­mölcs munkaigényes, termesz­tése nagy szakértelmet kíván, s a piacokon a többihez ké­pest olcsó. Egyébként a gyümölcsfa­csemeték ára egységesen 60

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents