Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

1985. NOVEMBER 2., SZOMBAT Wíifop DÍVSZ vb Berlini ülésszak A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajtó bi­zottsága november 0. és 10. kö­zött Berlinben tartja követ­kező ülését. Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke elmondotta: az Egyesült Államok és a NA- TO-országok agresszív politi­kájával és az úgynevezett stratégiai védelmi kezdemé­nyezéssel szemben, az ülésen kampányt hirdet a DÍVSZ: a fiatalok az Egyesült Államok elnökéhez címzett levelezőla­pok ezrein fejezhetik majd ki, hogy nem értenek egyet a világűr militarizálásával. Alá­írásgyűjtő akciót indítanak a szabadságukért, függetlensé­gükért, a demokráciáért har­coló nópokikel vállalt szolida­ritás kifejezésére. Kitüntőtésátadási ünnepségek Ä nagy október évfordulójára A nagy októberi szocialista forradalom közelgő évfordu­lója alkalmából kitüntetési ünnepséget tartottak tegnap a Pest megyei népi ellenőrök. Az eseményen részt vett Nagy Sándorné, a Pest megyei párt- bizottság titkára. Dobos Ist­ván, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökhelyet­tese és Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyette­se is. Bánki Béla, a megyei NEB tagja ünnepi beszédében mél­tatta a nagy októberi szocia­lista forradalom történelmi jelentőségét, majd Dobos Ist­ván és Császár Ferenc, a Pest megyei NEB elnöke ad­ta át a kitüntetéseket és ju­talmakat. Kiváló Munkáért kitünte­tést vett át dr. Sátor Jánosné, a megyei NEB általános el­nökhelyettese. A KNEB elnökének dísz­plakettjét kapták: dr. Hegyi József, Papp László és Varga Tibor, a megyei NEB ellen­őrei és Szikora Pál, a váci NEB nyugdíjas elnöke. Kiváló Népi Ellenőri Mun­káért emléklapot 25 évi te­vékenységükért kaptak: dr. Bella Margit, Szórád József és Kaluzsa Tibor. Kiváló Társadalmi Mun­káért kitüntetés birtokosai lettek: Kasnya Kovács Lász­ló, a megyei NEB ellenőre, Megalakult a PÁÉV vállalati tanácsa Versenyben a beruházási piacért Van gondja elég az építő­iparnak. Ismertek a beruházá­si korlátok, ismertek a lakás­építés kényszerítő körülmé­nyei, a munkaerőhelyzet, az érdekeltségi rendszer feszült­ségei. Szűkebb hazánk ber­keiben azt is tudjuk, hogy az ágazaton belül különösen sok buktatóval küzdött nem rég a Pest Megyei Állami Építőipa­ri Vállalat, s az sem titok, hogy napjainkra sem szűntek meg teljes mértékben a ba­jok. Nem mondható hát, hogy optimális időpontban, ideális feltételek közepette gyülekez­tek tegnap alakuló ülésre a vállalati tanács tagjai. Létesítési határozat Az alakuló ülés vendégeit — köztük Kocsis Pétert, a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetőjét — Somorjai Béla, a vállalat kinevezett igazgatója üdvözölte, majd ismertette a tervezett napirendet, amely szerint a vállalati tanács meg­vitatja a szervezeti és műkö­dési szabályzat tervezett mó­dosítását, megválasztja a tes­tület elnökét, elnökhelyettesét, illetve dönt az igazgató funk­ciójában történő megerősítése kérdésében. A jelenlevők a napirendet egyhangúlag elfo­gadták. Az első napirend előtt Ré­kák Sándor, a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára — az előkészítő bizottság vezető­je — tájékoztatta a testületet arról a munkáról, amelyet ők tizenegyen folytattak az esz­tendő során, egészen addig a napig, amíg az alakuló ülésre sor kerülhetett. Mindennek mozgató rugója az az intézke­dés volt, amely a vállalatot azon gazdálkodó egységek kö­zé sorolta, amelyekben ezután az új irányítási rendszer mű­ködik. Az ezzel járó frissen született létesítési határoza­tot az alapító Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium műszaki-tervezési és építőipa­ri főosztályának munkatársa, tír. Pollák Mihály adta át a vállalati tanácsnak. Alapos előkészítés A testület tagjainak írásban rendelkezésére bocsátott sza­bályzatmódosítási tervezethez Somorjai Béla fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy a szerkesztő bizottság széles körű közvélemény-kutatás után fogalmazta a kézben le­vő dokumentumot, felhasznál­va, beépítve a viták során el­hangzott kiegészítő, finomító észrevéf eleket. Az előkészítés alaposságáról tanúskodott az a csönd, amely az előterjesz­tést követte. Itt már senkinek nem akadt hozzátenni valója. Ezt erősítette meg az ÉVM újonnan alakult törvényességi f dügyelcti főosztályának fő­előadója, dr. Buxbaum Miklós is hozzászólásában, majd is­mertette a szóban forgó szer­vezet feladatait az új vállala­ti törvény végrehajtása során. A vállalati tanács nyílt sza­vazással, egyhangúlag elfogad­ta a módosított szervezeti és működési szabályzatot, amely ezennel hatályba is lépett. Ekkor kért szót Szűcs Ferenc, 5z építők szakszervezete me­gyei titkárságának titkára, s elmondta, hogy e szabályzat szerint dolgozni nem is lesz olyan könnyű, önök a vállalat gazdái lettek — hangsúlyozta —, s ilyen szellemben fognak gondolkodni a jövőben. Ehhez kívánok önöknek sok sikert. A testület ezután az előké­szítő bizottság vezetőjének előterjesztése nyomán nyílt szavazással, egyhangúlag meg­választotta a vállalati tanács elnökévé Szomorjai Ferencet, a vállalkozási osztály vezető­jét, elnökhelyettesévé pedig Horváth Lászlót, a 4. számú főmérnökség vezetőjét. Mind­ketten ennél a vállalatnál nőt­tek fel a feladatokhoz. Szo­morjai Ferenc építészmérnök és vasbetonszerelési szakmér­nök diplomát szerzett, Hor­váth László építésztechnikus, mérhetetlen értékű gyakorla­ti tapasztalatokkal. A harmadik napirend előtt Somorjai Bélától az ülés ve­zetőjének tisztét a frissen meg­választott testületi elnök, Szo­morjai Ferenc vette át. Az előkészítő bizottság ja­vaslatát ismét Rehák Sándor terjesztette a vállalati tanács ele. Elmondotta, hogy a szak- szervezeti bizottság a bizal­miakkal együtt megtárgyalta az igazgató személyével kap­csolatos kérdéseket. Az előké­szítő bizottság külön-külön beszélt a vállalati tanács min­den tagjával. Megkapva az alapító szerv, valamint a terű. letileg illetékes pártszerv — a Pest megyei — állásfoglalását is, az érintettekkel egyetértés­ben javasolja a vállalati ta­nácsnak: további öt esztendő­re erősítsék meg funkciójában Somorjai Béla kinevezett igazgatót. A Pest megyei' párt-végre- hajtóbizottság véleményét Ko­csis Péter részletesebben is ismertetve hangsúlyozta, hogy az utóbbi években tapasztalt eredmények a kinevezett igaz­gató erőfeszítését is tükrözik, de továbbra is szigorú köve­telmény: a megye kiemelt épí­tési feladatai területenként azonos színvonalon, határidő­re és jó minőségben teljesül­jenek. Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium ál­lásfoglalásáról szólva Karikás György, a műszála-tervezési és építőipari főosztály vezetője kiemelte: a folyamatosan fej­lődő gazdasági, műszaki kö­rülmények bizonyítják, hogy a kinevezett igazgató szakmai, elméleti felkészültségét, az építőipar területén szerzett gyakorlati tapasztalatait ered­ményesen kamatoztatja. So­morjai Béla — aki 1980. feb­ruárjában került igazgatóként a vállalatunkhoz — okleveles építészmérnök és gazdasági szakmérnök, számos kitünte­tés birtokosa. Nyílt beszéd Az elnöklő Szomorjai Fe­renc bejelentette, hogy a ki­nevezett igazgató kívánja ösz- szefoglalni az utóbbi eszten­dők tanulságait, illetve kör­vonalazni a vállalat előtt ál­ló sürgető feladatokat, a mi­nisztérium, s a megyei párt- bizottság ajánlásaira építve. A testület egyetértéssel fogad­ta a nyílt beszédet, majd sza­vazásra került sor. A titkos szavazás eredmé­nye alapján rögzíthették a jegyzőkönyvben a vállalati ta­nács határozatát: o 37 tagú testület által leadott 37 érvé­nyes szavazatból 36 igennel és 1 nemmel Somorjai Bélát a testület további öt esztendőre megerősítette igazgatói funk­ciójában. Az alakuló ülés egészén érezhető volt a körültekintő, alapos előkészítés. Az, hogy az új irányítási formában az ed­digieknél jobban érvényesül a szocialista demokratizmus, a PÁÉV-nál a kezdetektől fog­va tapasztalható, bizonyított tény. Ez is garancia arra vo­natkozóan, hogy a vállalat az útkeresés után helyes nyomon jár, hogy képes versenyben maradni a szűkös beruházási piacon. Mert — amint Kari­kás György is aláhúzta — ezen a piacon egy vállalat ka­pacitása számára mindig akad munka. Ezért azonban küzde­ni kell. Bálint Ibolya Orosz Imre, a budaörsi NEB tagja, Polgár Ferenc, a ceg­lédi NEB tagja. Porlaki Pál, a gödöllői NEB ellenőre, Ta- nyi József, a monori NEB társadalmi elnökhelyettese és Reményi József, a ráckevei NEB nyugalmazott társadal­mi elnökhelyettese. Tárgyjutalommal ismerték el kiváló munkáját Szalui Sándornénak, a nagykőrösi NEB társadalmi elnökének, tír. Csömör Józsefnek, a rác­kevei NEB társadalmi elnö­kének, Cseh Kálmánnénak, a monori NEB nyugdíjas elnö­kének, Tanyi Józsefnek és Politzer Györgynek, a szent­endrei NEB társadalmi elnö­kének. A felsoroltakon kívül még sokan vehettek át más elis­meréseket is. Az évforduló alkalmából tartott tegnapi ünnepséget a Vöröskereszt Pest megyei ve­zetősége is. Ünnepi köszöntőt mondott Zakariásné Varga Ilona, a Vöröskereszt rácke­vei városi jogú vezetőségé­nek titkára. Ezután Aranyosi László, a humanitárius szer­vezet Pest megyei vezetősé­gének titkára kitüntetéseket adott át a mozgalomban js- leskedőknek. Honvédelmi Érdemérmet kapott Lendér Lajosné óvó­nő, a sződligeti polgári védel­mi elsősegélynyújtó alegység parancsnoka. Kiváló Űttörővezető kitün­tetést vehetett át vöröskeresz­tes tanárelnöki munkájának elismeréséül Hajdú Sándorné az érdi 6. számú általános is­kola pedagógusa, a Vöröske­reszt Pest megyei ifjúsági bi­zottságának tagja. A Vöröskereszt Társaságok Ligája és az ENSZ egész­ségügyi szervezetének genfi zsűrije oklevéllel ismerte el Balogh Krisztina, a gyáli Ady Endre úti általános is­kola tanulójának munkáját, mely a nemzetközi rajzpá* lyázaton a 10 legjobb európai gyermekrajz közé került. Tizenhármán a kiváló vér­adószervezőket megillető el­ismerésben részesültek. A HÉT HÍRE NABVJAINK © Salgótarján volt a helyszíne a múzeumi nép­művelők háromnapos országos konferenciájának. © Átadták a forgalomnak a Ferihegy II. elnevezésű be­ruházást. ® Lezajlott a belkereskedelem és a vendég­látás szerződéses vállalkozóinak első országos tanács­kozása. ® A Közlekedéstudományi Egyesületben vita­ülést szenteltek az ittasság a közlekedésben témaköré­nek. © A hét híre az is, hogy a Néprajzi Múzeumban kiállítás nyílt Magyar naiv művészek címmeL Fintort vágva néz reánk gyakran tegnapunk, hiszen — nem kicsiny grimasz! — Csontváry Kosztka Tivadar művei először — elemi erejű visszhangot verve a közvéle­ményben a hatvanas években — naiv festők munkáinak ki­állításán jelentek meg, ezen a hátsó bejáraton át óvatos­kodva vissza oda, ahová ke­letkezésük első pillanatától tartoztak, a magyar kultúra kincsestárába. Hasonló finto­rokra sokszor adott okot az, amit naiv művészetnek neve­zünk, mindent osztályozó, cím­kéző szenvedélyünk — itthon és külföldön egyaránt — előbb ítéltet, s csak később gondol­kodtat. A naiv jelző indokolt­ságát ugyanis egyetlen vala­mivel tudjuk bizonyítani. Az­zal, hogy a naiv művészek nem jártak valamilyen — mű­vészeti — iskolába, nem kö­vetik a kor jellemző stílusát. Elegendő indok ez? Nézzünk szét például a pdn- di temetőben. Fellelhetjük még azokat a századfordulón, akactörzsből készített ún. csil­lagos fejfákat, amelyeket Gá­bor János faragott. Vajon tart­suk egyszerű mester egyszerű munkájának — Gábor János a bognármesterséget tanulta ki —, avagy tiszta lelkiismeret­tel rámondhatjuk a fejfák né­melyikére, művészi alkotások? Beszélgetés a gazdasági bűncselekmények felderítéséről Jogtalanul szerzett milliók Az utóbbi években felderített gazdasági bűncselek­mények egyike-másika alaposan felkavarja a kedélye­ket. Nem is lehet csodálni a dolgot, hiszen olykor hor­ribilis összegekről van szó. Emlékezetes példaként szol­gál az egész megyére kiterjedő állathizlalási szerződés­sel kapcsolatos csalás (korábban megírtuk), melynél az okozott kár 47 millió forint. Emellett viszont hallani olyan véleményeket is, hogy korántsem minden gazda­sági bűncselekményre derül fény. Ami rejtve marad Dr. Darvas József rendőr­alezredes, a Pest Megyei Rend­őr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője osztja ezt a nézetet? — Véleményem szerint is el­képzelhetetlen például az, hogy tavaly mindössze 9 árdrágítás és 13 üzérkedés fordult volna elő a megyében. Valószínűleg sakkal több volt énnél, csak rejtve maradtak. — Miért? — Az okok sokfélék lehet­nek. Mint ismeretes, a szabá­lyozó rendszer és az árképzés az utóbbi években nagyon sok. szór változott. Valamely ter­mék árának nyomon követé­sénél olykor az érdekelt vál­lalat egész éves tevékenységet kellene megvizsgálni. Ehhez pedig nincs elegendő szakem­ber. Tavaly jelent meg az új rendelet a tisztességtelen ár­ról, melynek fogalma azonban még mindig nagyon képlé­keny. Más kérdés az, hogy alapvetően a hiánycikkek ke­letkezését kellene meggátolni. Ha nincs hiány valamely áru­féleségből, akkor tere sem le­het az üzérkedésnek, a speku­lációnak. Az ellenőrzés dolgát nehezíti az is, hogy 1902 óta több mint 40 ezer kisvállal­kozás alakult az országban, és ezek ellenőrzése roppant ne­héz dolog. Nem is biztos, hogy az említett szervezetek mind­egyikére szükség lenne. Hang. súlyozom azonban, hogy mind­ez megoldása nem kizárólag a bűnüldöző szervek feladata. Hatástalan jelzések — Milyen intézkedések se­gítik a gazdasági bűncselek­mények visszaszorítását? — Mint ismeretes, megala­kult a gazdasági rendészet, és a budapesti rendészet tevé­kenysége kiterjed Pest megye területére is. Minden jelentős ügyben együttműködünk ve­lük. A közeljövőben megjele­nik egy új, magasszintű jog­szabály, amely a megelőzést szolgálja. Kétségtelen azon­ban az is, hogy egy jogszabály önmagában még nem oldhat meg mindent. Mint ahogy az is fontos lenne, hogy megala­pozott, indokolt jelzéseinket az érdekelt gazdasági szervezetek 'komolyan megfontolják és fi­gyelembe vegyék. — Tehát ennek az ellenke­zője is előfordul? — Sajnos igen. A korábban már említett állathizlalásl szerződéssel kapcsolatos visz- szaélésekre az adott alkalmat, hogy a gyanúsítottaknak lehe. tőségük volt ugyanarra az ál­latállományra többször is szer­ződést kötni és hitelt felvenni. Az ilyen és hasonló visszaélé­seket akkor lehetne megaka­dályozni, ha a szerződő felek meg tudnának győződni a tényleges helyzetről. Ezt pél­dául úgy is meg lehetne olda­ni, hogy a telephelyenként il­letékes tanácsoknál kötelező lenne bejelenteni a szerződé­seket. Ezzel kapcsolatos javas, latunkat megküldtük a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának. ahonnan a MÉM-be to. vábbították. Végül azt a vé­leményt kaptuk, hogy nem tartják szükségesnek a java­solt intézkedést. Mi pedig eb­ben a témában többet nem te­hetünk, a hatáskörünk eddig terjedt. — Tapasztalatai szerint mi­lyen a gazdasági bűncselek­mények társadalmi megítélé­se? Ügyesek és ügyeskedők — Korántsem olyan egysé­ges, mint például egy rablás­nál vagy súlyos testi sértés­nél. Ezek az esetek általános felháborodást váltanak ki, és a közvélemény is figyelemmel kíséri, megköveteli a tettesek mielőbbi kézrekerítését, fele- lősségrevonását. Ezzel szem­ben például az adócsalót so­kan egyszerűen ügyes ember­nek tartják, mert megtalálja a módját a gyors gazdagodás­nak. Olykor a társadalmi tu­lajdon hanyag kezelése is bo­csánatos bűnnek számít. Két­ségtelen azonban, hogy van­nak ellenkező előjelű tapasz­talataink is. Elég nagy számú bejelentés érkezik a lakosság­tól, olyanok, amelyek gazda­sági bűncselekményekre hív­ják fel a figyelmet. Előfordult, hogy egy vállalattól kisebb kollektíva jelzett valamilyen visszaélést. Az általános gya­korlattal ellentétben a névte­len bejelentéseket is figyelem­be vesszük, kivizsgáljuk. Gál Judit Hiszen azok, mert nem pusz­tán díszítmények, hanem mondandójuk, közlendőjük van arról, aki ott pihen, azok­nak, akik oda lépnek emlékez­ni... Meddig fonódik össze népművészet és naiv művészet testvérként és mikor —- mi­képp — lesz egy test? Több, mint egy évtizede, 1974-ben Szentendrén Famunkák és fa­ragások címmel volt egy je­lentős kiállítása ennek a szak­területnek — rendezője I. Sán­dor Ildikó —, s a vendégkönyv azt tanúsította: a nem szak­ember meglehetősen nehezen húzza meg a választóvonalat művészet, a naiv művészet, népművészet, művészi mester­munka között. S azóta sem tisztább a kép. azóta sincsen felelet rá, kell-e ez a válasz­tóvonal?! ^ Sokuk híressé lett. Cegléd büszkeségével, Benedek Péter­rel már 1928-ban önálló mun­kában foglalkozott Bálint Je­nő, ám például Bereczki Györgyről csupán annyit tu­dunk, a század kezdő évtize­deiből olyan festett agyagfigu­rákat hagyott ránk, amelyeket ma örömmel vállalna sok-sok nemzetközi hírű neoprimitiv stílusirányzatú művész. S • többiek ... Győri Elek, Káplár Miklós, Áldozó József, Gajdos János, akiknek nevétől hol zengett a művészet birodalma, hol a süket csend szorította már-már a végtelen semmibe őket. Amint simogató és sértő szavakban egyszerre merítkez- hetett meg hétről-hétre Van- kóné Dudás Juli, aki színes ceruzarajzokkal kezdte, hogy végül is beírja a művészettör­ténetbe Galgamácsa nevét, tegnapját, jelenét. Autodidak­ták valamennyien, sok min­dent nem tudnak — például legtöbbjük nem ismeri vagy nem alkalmazza a művészeti anatómiát —, ám meghökken­tő egyéni fantázia jellemzi al­kotásaikat. Lehet, azt sem tud­ták, tudják hogy a 19. század végén egy francia naiv mű­vész — Rousseau — munkás­sága nyomán nevezték el naiv — sőt: vasárnapi — festőknek azokat, akik nem jártak a fes­tők akadémiájának táján, s innét a máig élő, más ágak­ra is kiterjesztett megjelölés, ám azt bizonyosan tudták, tudják, mert érezték, érzik, ne­kik valamit el kell monda­niuk ... Eredeti foglalkozásuk meg­tartása mellett alkottak, nem a művészségből kívántak meg­élni, munkáikból gyakran egyetlen darabot sem adtak el, ha mégis megváltak vala­melyiktől, ajándékba adták ... Tápiógyörgyén például ma is emlékeznek a század elejének híres festőasszonyára, Biblikás Margitra, aki boszorkányos ügyességgel kezelte a furmát, faldíszítéseit áh italos csodálat­tal nézték a falubeliek, mert abban „benne volt a tavasz is, a tél is, a jó is, a rossz is”. Amióta az emberiség közös­ségben él, kinőtt a hordái lét­ből, azóta vannak naiv művé­szei. S lesznek is? Naivitás lenne csupán hinni benne, hogy amit tesznek, abban van va­lami örök, valami, ami el­pusztíthatatlan?! Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents