Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
2 1985. NOVEMBER.!, SZOMBAT VEST MÉH* HÉT VÉS! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS A genfi csúcs előkészítése jegyében Washingtoni manőverezés a lépéshátrányból való kijutásra A NATO’ldi!ügymh’szte:ek fefsoraknása és visszafogottsága Általános nemzetközi PILLANATKÉP A „világpolitikai óra” rendületlenül ketyeg, s úgy tűnik, mintha a szabályozót elfordították volna a „sietés” irányába, s a mutatók, amelyek az események menetét Jelzik, felgyorsultak, immár kevesebbre, mint két és fél hétre csökkent az az idő, amely elválaszt bennünket a szovjet—amerikai csúcstalálkozó közelgő dátumától. A két világhatalom vezetőjének kétnapos genfi találkozójának előkészületei ezért teljes erővel zajlanak. Ez több síkon folyik párhuzamosan. Egyrészt végső szakaszukba jutották a közvetlen szovjet—amerikai konzultációk. Shultz amerikai külügyminiszter a jövő héten Moszkvában tárgyal. A hírek ezerint négypontos javaslatot visz magával a genfi tárgyalás washingtoni elképzelés szerinti napirendjéről. Az általános helyzetet egyébként az jellemzi, hogy a „labda változatlanul Washington térfelén pattog”. Azaz sportnyelvről a világpolitika komoly kifejezésmódjára Váltva a szót, a világ — beleértve az Egyesült Államok szövetségeseit is — azt várja, hogy a washingtoni -vezetés még a csúcstalálkozó előtt elfogadható módon válaszoljon a Szovjetunió Washingtonban, Genfben és Pá- ' rizsban elhangzott javaslataira, amelyek radikális csökkentést javasoltak a tömeg- : pusztításra alkalmas fegyver* ,-rendszerekben. amerikai . kormányzat maga is érzi eztpj; « nyomást. Ebből eredően jól kimutatható az a zavarodottság, amely Washingtont el- töltötte a szovjet megnyilatkozások nyomán. Ez' a kapkodás még most sem szűnt meg és az Egyesült Államok: vezetői nemegyszer - ellent-:, mondó nyilatkozatokat tesznek. AZ EGYIK Fö CÉL: A KÖZVÉLEMÉNY BEFOLYÁSOLÁSA Ä szovjet javaslatok elhangzása után különös magatartás volt tapasztalható washingtoni vezető körökben. Mihail Gór bacsov televíziós interjúja és párizsi megnyilatkozásai, valamint Sevardnadze külügyminiszter washingtoni és New York-i kijelentései Világossá tették: a Szovjetunió •— miközben szem előtt tartja változatlanul a kölcsönös biztonság és egyenlőség elvét •— kész arra, hogy rugalmas magatartást tanúsítson a fegy- verzetcsökkentés kérdéseiben. Csupán az volna szükséges, hogy az Egyesült Államok oldalán is meglegyen az erre való készség és hajlandóság. A Gorbacsov és Sevardnadze által körvonalazott és a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon részleteiben is kifejtett - új szovjet tervezet átfogó módon rendezné mind a hadászati, mind a közepes hatótávolságú rakéta-nukleáris rendszerekben a csökkentések módját és irányát, s gondoskodna a szükséges ellenőrzési gépezet megteremtéséről is. Ami pedig a „kérdések kérdését” illeti: alkalmas volna arra, hogy megakadályozza a fegyverkezési versenynek az emberiség számára oly veszélyes kiterjesztését a világűrre. Rendben van — hangzott a visszajelzés a nyugati közvéleményből —, de hol vannak . akkor az amerikai ellenjavaslatok? A Fehér Ház válasza . először kitérő volt. Azt állí- . tóttá, hogy a szovjet javaslat „hibája” egyfajta 'kiegyensú- ' lyozatlanság. Ha mindkét oldalon 50 százalékkal csökkentenék a legpusztítóbb fegyver- rendszereket — hangzott Reagan „érvelése” —, ez „Moszkvának kedvezne”. Hiszen — szerinte — „fölénye van” a rakéta-nukleáris rendszerekben. Az, hogy Washingtonnak ez az alapállása tarthatatlan, arra a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete mutatott rá éppen a napokban. Ez a szocialista világ számára mindennel, csak elfogultsággal nem vádolható intézet adatokkal támasztotta alá, hogy a Szovjetunió az elmúlt három évben a nukleáris robbanótöltetek számában csupán „megközelítő paritást ért el az Egyesült Államokkal”. S ha pedig így van, akkor mi akadálya lehetne — ha csak nem a fegyverkezési versenyben érdekelt amerikai körök ellenállása —, hogy a viszonylagos erőegyensúly alapján a két világhatalom kölcsönösen egyenlő arányban csökkentse legpusztítóbb fegyvereit? Reagannek az a kísérlete, hogy a fegyverzetkorlátozásról elterelje a figyelmet, s azt állítsa, hogy a genfi csúcstalálkozón elsőbbséget kell kapniuk más kérdéseknek, amelyeket „regionális problémák” címszó alatt foglalt össze az ENSZ-ben elmondott beszédében — láthatóan szintén nem járt a Fehér Ház által kívánt sikerrel. Az „amerikai ellenjavaslatokat” a közvélemény rendkívüli erővel továbbra is követelte. S így határozta el a Reagan-kormányzat, hogy látványos formában kéri a genfi szovjet—amerikai szakértői eszmecsere meghosszabbítását, hogy ezeken Washington részletesen kifejthesse új indítványait. CSAK A FOGALMAZÁS ÜJ A JAVASLATOKBAN? Az új indítványokról egyelőre keveset tud a világ. Ami azonban a washingtoni vezetés ezzel egy időben elhangzott megnyilatkozásaiból ismeretessé vált, mindennek nevezhető, csak szívderítőnek nem. Ügy tűnik ezekből, hogy az amerikai kormányzat csu pán új megfogalmazásban ismétli meg korábbi javaslatait, amelyek lényege, hogy a Szóvjetunió olyan arányú csökkentést hajtson végre a legmodernebb és legpusztítóbb arzenálban, hogy Washington rendkívüli fölényhez juthasson ugyanezekben a fegyver- rendszerekben. E különös „matematika” alapján a Fehér Ház nem hajlandó saját részről hadászati fegyvernek tekinteni bombázóit, valamint a Szovjetunió területét veszélyeztető közepes hatótávolságú rakétáit... A világsajtó kommentárjainak egy része joggal ír arról, hogy — ha ez így van — az amerikai ellenjavaslatok nem elégíthetik ki a nyugati közvéleményt sem, hiszen tulajdonképpen burkolt formában negatív választ adnak a szovjet átfogó javaslatokra. Vagyis minden manőverezés ellenére a „labda változatlanul a washingtoni térfélen pattog.. A „CSILLAGHÁBORŰS” TERV MINT FÖ KÉRDŐJEL A helyzetre rendkívül jellemző volt a NATO-hadügy- miniszterek e heti brüsszeli állásfoglalása. Ezen a tanácskozáson két és fél héttel a csúcstalálkozó előtt Washington szövetségesei „teljes támogatásukról” biztosították Reagan elnököt a „közepes hatótávolságú, a hadászati, valamint a védelmi és űrrendszerekre vonatkozó elképzeléseiben”. Nem véletlen viszont, hogy a „védelmi és űrrendszerekre” meghatározást használták, ahelyett, hogy a „hadászati védelmi kezdeményezést” (SDI) — ahogyan Reagan elnök „csillagháborús” tervét nevezik — foglalták volna világosan a közleménybe. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a hadügyminiszterek szándékosan fogalmaztak homályosan, s kifejezetten nem hagyták jóvá a közlemény szövegében az Egyesült Államok vezetésének „csillagháborús” elképzeléseit. A nyugati közvélemény, de befolyásos NATO vezető körök is nemegyszer fejezték ki ugyanis kétségeiket és aggályaikat e veszélyes programmal szemben, amely sokak véleménye szerint megnyitja az utat ahhoz, hogy a fegyverkezési versenyt kiterjesszék a világűrre annak minden veszélyes következményével együtt. Reagan elnök többször jelentette ki, hogy „az SDI nem lehet alku tárgya a csúcstalálkozón”, s Washington végig kívánja vinni a jelenleg megkezdett programot. Moszkvában viszont nemegyszer rámutattak: az SDI folytatása esetén elkerülhetetlen lenne a szovjet ellenlépés, s így a fegyverkezési verseny új, veszélyes szakasza kezdődne meg. Semmiféle apró gesztus, mosoly politika, derűlátó nyilatkozat nem helyettesítheti a tényleges kompromisszumra törekvést, az erőegyensúly alapján való kölcsönös radikális csökkentést a fegyverzetekben. S ezt semmiféle washingtoni manőverezés nem képes feledtetni a politikában mind nagyobb jártasságot szerző emberek millióival. Árkus István Szvanhtadze átvette Reagan levelét Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere pénteken fo. gadta Arthur Hartmant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A találkozót az amerikai diplomata kérte. Arthur - Hartman átadta a szovjet külügyminiszternek azt a levelet, amelyet Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke írt Mihail Gorbacsovnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának. A külügyminiszter és a nagykövet megbeszéléseket folytattak a Genfben sorra kerülő szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítésének kérdéseiről, köztük George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn kezdődő moszkvai látogatásáról. Shultz is a csúcstalálkozó előkészítésének céljával érkezik Moszkvába. Új elnök Tanzániában A szavazatok 92,2 százalékát kapta meg Aali Hassan Mwinyi, az eddigi alelnök a múlt vasárnap Tanzániában tartott választásokon. A választások végeredményét pénteken ismertették. Julius Nye- rere, aki az ország függetlenné válása óta mostanáig volt elnöke az afrikai országnak, fokozatosan át akarja adni a hatalmat utódjának, de politikai befolyását az új elnök jövő héten esedékes beiktatása után is megőrzi majd, mert a Tanzániai Forradalmi Párt elnöki tisztét megtartja magának. TASZSZ-kommentár az amerikai javaslatokról Washington álláspontja a régi „Okkal juthatunk arra a következtetésre, hogy Washington a genfi tárgyalóasztalnál nem kíván változtatni magatartásán, továbbra is egyoldalú előnyök megszerzésére törekszik” — írja a TASZSZ két neves katonai szemleírója Reagan elnök sajtóértekezletével, majd az azt követő magyarázatokkal kapcsolatban. Vlagyimir Bogácson és Vlagyimir Csemisev először is megállapítja, hogy az amerikai sajtó és televízió kommentárjai alapján ítélve Reagan javaslatainak kiszivárogtatása szervezett és célirányos volt. Maga az elnök nem részletezte ugyan tervét, a genfi tárgyalások bizalmas jellegére hivatkozott, munka, társai azonban már szellőztették a részleteket. Caspar Weinberger hadügyminiszter kijelentésére hivatkozva a szovjet szemleírók rámutatnak arra is, hogy az Egyesült Államoknak „nincs szándékában lemondani a hadászati védelmi kezdeményezésről, vagy tárgyalni róla”. A világűr militarizálásának megakadályozása nélkül pedig egyszerűen értelmetlen a nukleáris fegyverek korlátozásáról vagy csökkentéséről beszélni. A washingtoni javaslatok nem irányozzák elő az új fegyverrendszerek kifejlesztésével kapcsolatos munkálatok befagyasztását sem. Így az Egyesült Államok gyakorlatilag a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezését célzó hatékony intézkedések ellen lép fel — állapítja meg a szovjet értékelés. A TASZSZ szemle- írói végezetül emlékeztetnek arra, hogy több nyugati kommentátor is úgy értékeli a javaslatokat, hogy azok a régi, a genfi tárgyalásokon eddig eredményt nem hozó ameri. kai elveken alapulnak. Végeredményben a korábbi javaslatokat módosították némiképp, s most új csomagolásban próbálják eladni őket. Afih .il Go b:c:ov és Mengsztu elnök megbeszélése Erőfeszítések Afrika békéjéért Pénteken Moszkvában megbeszélést tartott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Mcngisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkára, az ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke. A szívélyes baráti légkörű találkozón áttekintettek több fontos nemzetközi kérdést, s az eszmecsere bebizonyította hogy a Szovjetunió és Etiópia egyformán ítéli majd meg a világhelyzet főbb problémáit. Mindkét részről határozottan elítélték az imperialista államoknak azt a törekvését, hogy a fegyverkezési verseny világűrre törtéiiő kiterjesztésével katonai fölényre tegyenek szert. Mengisztu Hailé Mariam megerősítette, hogy országa támogatja a Szovjetunió békeszerető külpolitikáját és javaslatait. Az Afrika szarván kialakult helyzet kapcsán a szovjet és az etióp vezető egyetértett abban, hogy a térségben lehetséges a jószomszédi kapcsolatok, az államok közötti kölcsönös megértés kialakítása. Az általánosabb afrikai helyzetet vizsgálva, Mihail Gorbacsov és Mengisztu Hailé Mariam nyugtalanítónak nevezte a földrész déli részén kialakult robbanásveszélyes helyzetet. Leszögezték: határozott és hatékony intézkedésekkel kell rákényszeríteni a Dél-afrikai Köztársaságot, hogy ne nyomja el a jogaiért harcoló őslakosságot, vessen véget a szomszédos országok ellen intézett támadásoknak, s tartsa . be azokat az ENSZ-határozatokat, amelyek függetlenséget biztosítanak a törvénytelenül megszállt Namíbiának. A két vezető egyetértett abban, hogy az afrikai országoknak közös erőfeszítéssel fel kell venniük a harcot a megosztásukra irányuló imperialista politikával szemben. Erősíteni kell ,az afrikai egységszervezet tagállamainak összetartását, meg kell védelmezni az afrikai államok közös politikai és gazdasági érdekeit. A kétoldalú kapcsolatok áttekintésekor megállapították hogy azok sikeresen fejlődnek, s alakulásukban meghatározó szerepük van az SZKP és az Etióp Dolgozók Pártja közötti kapcsolatoknak. A találkozón szovjet részről jelen volt Andrej Gromiko. a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, Eduard Sevardnadze külügyminiszter, Szergej Szokolov marsall, honvédelmi miniszter és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a központi bizottság titkára. Közzétették a javasolt módosításokkal Az SZKP szervezeti szabályzata Moszkvában nyilvánosságra hozták és a pártszervezetek elé terjesztik az SZKP szervezeti szabályzatának a javasolt módosításokkal kiegészített tervezetét, amelyet a központi bizottság legutóbbi, október 15-i ülésén hagytak jóvá. A javasolt módosítások lényege egfTáőT,’hogytovább szélesítsék a párton belüli demokráciát, fejlesszék a kommunisták, valamennyi pártszervezet, elsősorban alapszervezet kezdeményezőkészségét és aktivitását, másfelől pedig növeljék a közügyek eldöntésében rájuk háruló felelősséget. Az okmány szerint az SZKP a szovjet nép tapasztalt harci élcsapata, amely önkéntes alapon, a szovjet munkásosztály, kolhozparasztság és értelmiség legkiválóbb, legöntudatosabb részét egyesíti. A szervezeti szabályzat tervezete rámutat, hogy az SZKP osztálylényegénél és ideológiájánál fogva a munkásosztály pártja marad, de az egész nép pártjává vált. A párt a népért létezik és a népet szolgálja. A társadalmi-politikai szervezet magasabb formája, a politikai rendszer magva, a szovjet Radzsiv Gandhi nyilatkozata India és a nukleáris fegyverek Indiának nincs nukleáris fegyverkezési terve, nem áll szándékában atombombára szert tenni, de „nyitva hagyja ezt a választást” — jelenAgresszív és felforgató akciók a határnál Eles afgán tiltakozás Iránnál Afganisztán tiltakozott Iránnál amiatt, hogy iráni fegyveresek októberben több ízben támadást intéztek afganisztáni területek ellen. A Bahtar afgán hírügynökség jelentése szerint ezzel kapcsolatban jegyzéket adtak át Irán afganisztáni ideiglenes ügyvivőjének, akit behívtak a külügyminisztériumba. Mint a tiltakozó jegyzékben rámutattak, október 3-án egy afgán ellenforradalmárokból és az „Iszlám Forradalmi Gárda” iráni rend- fenntartó erők katonáiból álló négyszáz fős csoport támadást hajtott végre az iráni határ közelében az afgán biztonsági erők egyik bázisa ellen. Október 24—25-én az iráni tüzérség tűz alá vette Sarsarí határállomást. Ennek következtében két afgán katona életét vesztette, másik kettő megsebesült. Afganisztán az agresszív akciók azonnali beszüntetését követeli, ellenkező esetben az ilyen incidensek veszélyes következményeiért kizárólag Iránt terheli a felelősség — hangzik a tiltakozó jegyzék. tette ki pénteken Radzsiv Gandhi kormányfő indiai újságírókkal folytatott beszélgetésen. A miniszterelnök kifejtette, hogy tekintettel a feltételezett pakisztáni atomfegyverkezési programra, országa nem zárhatja ki a „nukleáris megoldást”, biztonságát nem teheti kockára, ha bizonyossá válik a pakisztáni atomfegyver megléte. Közölte az újságírók kérdéseire válaszolva, hogy Ronald Reagannel New Yorkban történt találkozóján ellentmondást tapasztalt az amerikai elnök magatartásában és kijelentéseiben, nem kapott vüágos választ tőle azt illetően, hogy Pakisztánnak nincs atomf egy v érkezés* programja. Radzsiv Gandhi kizárta annak a lehetőségét, hogy Űj- Delhi kétoldalú megállapodást kössön Iszlámábáddal a „nukleáris eszközök elterjedésének” megakadályozásáról. társadalom vezető-és irányító ereje. A párt határozza meg az országfejlesztés fő irányát, biztosítja a nép alkotó tevékenységének irányítását, megadja a szervezettség, a terv- szerűség és a célratörés jellegét a végső cél, a kommunizmus győzelme eléréséért vívott harcban —hangsúlyozza az okmány. Az okmány szerint az SZKP a nemzetközi kommunista mozgalom alkotó része. Szilárdan kitart a proletár, szocialista internacionalizmus kipróbált marxista-leninista elvei mellett, igyekszik aktívan előmozdítani a testvéri szocialista országok együttműködésének és összeforrottsá- gának megszilárdítását, a szocialista világrendszer erősítését, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét, szolidáris azokkal a népekkel, amelyek a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, az imperializmus ellen, a béke fennmaradásáért harcolnak. A javasolt módosítások, amint azt az SZK KB októberi ülésén megállapították, lehetővé teszik, hogy a ' párt fő irányvonalának és irányelveinek valóraváltásában növekedjék a párttag tekintélye, súlya, politikai és szervező szerepe, felelőssége. Kémrepiilőgép Kuba felett Október 31-én reggel az Egyesült Államok légieréjé- nek egy SR—71 típusú kém- repülőgépe megsértette Kuba légterét — közölte a havannai külügyminisztérium. A gép kétszer berepült a szigetország területe föle, majd az Egyesült Államok felé távozott. A jelenlegi washingtoni kormányzat hivatali ide, je alatt ez volt a hatodik alkalom, hogy amerikai kémrepülőgép sértette meg Kuba légterét. . .