Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
mr « .W.ft f f. I 1985. OKTÓBER 7., HÉTFŐ Pillantás — előre Hétfőn a Szakszervezetek Országos Tanácsának székhazában a Víl. Ötéves népgazdasági tervről tanácskozik a SZOT elnöksége. A Budapest Kongresszusi Központ ad otthont a nemzetközi lakótelep- fejlesztési kong résszusnak. Kedden kerül sor a Magyar Állami Opraházban a szovjet kultúra napjai eseménysorozat ünnepélyes megnyitására. A programokhoz . kapcsolódik a 10 győzelmes év című kiállítás. amit a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában tekinthetnek meg az érdeklődők. Szerdán magyar—francia szimpózium kezdődik a SZAm- ALK Szakasits Árpád úti székházóban a társadalom infor- matizálásáról. Az évfordulók sorában a postai világnap érdemel említést. Csütörtökön Cirill—Metód-em- lékünnépség lesz az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen. Pénteken tartja ülését az MSZMP Pest Megyei Bizottsága. Ezen a napon kezdődnek megyénkben a már hagyományos műszaki hetek. Az ünnepélyes megnyitóra Nagykörösön. a Technika Házában kerül sor. Szombaton este Liana Isza- kad2e ad hegedívestet a pesti Vigadóban. Vasárnap rendezik meg — ugyancsak a Vigadóban — a III. nemzetközi egyetemi és. főiskolai zenei találkozó gálahangversenyét. Jobb minőségű export Japán gépeket bérelnek A megváltozott gazdasági követelményeknek egyre nehezebb megfelelni, épp ezárt a megújulásra képes vállalatok és szövetkezetek napi feladata a céljaikhoz vezető út keresése, a látszólag ellentmondásos helyzetekben is a lehető legjobb döntések meghozatala. Ezek közé tartozik a gödöllői Diána Ruhaipari Szövetkezet kollektívája is. Felmérték a lehetőségeket, s kiderült, hogy a munkaerő- piacon kedvező változás nem várható. A meglévő gépparkkal egyre nehezebb a tőkés export minőségi követelményének megfelelni. A megoldás ? Egyszerűnek látszik: a beruházás! De ma, pénzszűke idején ez az egyik legnehezebb feladat. Mivel régóta és megbízhatóan dolgoztak a nyugati megrendelőiknek, anyagiak híján az olcsóbb megoldást választották. Az Interfer GT- vel kötött ötéves piaci eladási megállapodásra építve, bérbe vett japán géprendszert állítottak munkába. Ezen variálhatósága révén, a finom felső ruházati konfekciótól kezdve a legdivatosabb, úgynevezett kőmosott farmerekig minden megvarrható és emellett 30 százalékkal termelékenyebb. A gépeket már megérke zésükkor nagyon kíváncsian várták az itt dolgozók. A szövetkezet vezetői — ezt látva — úgy döntöttek, hogy amint a műszerészek egy-egy gépcsoport beállítását befejezik, már folyamatosan megkezdődhet rajtuk a termelés. A kollektíva örömébe egy kis üröm is vegyült, hiszen a gépek nem az ígért időpontban érkeztek meg, így az idei tőkés exporttervüket már semmiképpen nem tudják teljesíteni. Ugyanis az elképzelések megfogalmazásakor arra számítottak, hogy májustól a sokkal termelékenyebb, jobb minőséget adó berendezéseken dolgoznak majd. Tönkrement csőkutak, rozsdásodé gépek Ösztönözni kell az öntözést Okkal panaszkodnak a mezőgazdászok, hogy az öntözés költségeit képtelenek kigazdálkodni. Ezért az egyszerűbb megoldást választják: a legtöbb helyen ezen a nyáron is inkább az esőre vártak, ami vagy megjött, vagy nem. Szerencsére, májusban jobbára rriegeredtek az ég csatornái, és az előző hónapban lehullott csapadékkal együtt helyenként elérte a 300 millimétert. Ez azonban nem pótolta azt a vízhiányt, ami a talajból hiányzott. Holott a korszerű mezőgazdálkodás velejárója a kellő vízpótlás. Csspp a Tangerben Pest megyében több mint 21 ezer hektár az öntözésre berendezett terület, amiből 13 ezer hektáron vízjogilag is engedélyezett ez a tevékenység, És még ezt a lehetőséget sem használták ki a gazdaságok, összességében alig 8 ezer hektár földet öntöztek meg az idén. több mint 2 ezer hektárral kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés tehát szembetűnő. Egyúttal felhívja a figyelmet, hogy ha e téren előbbre akarunk lépni, változtatni kell a mesterséges csapadék-utánpótlás eddigi támogatásán. Elég magas az öntözés alap- és változó díja, a gépek vásárlására pedig csak 20 százalékos állami támogatást kapnak a gazdaságok, s ez kevés. Igaz, most szó van róla, hogy talán a géptámogatást felemelik 40 százalékra. Ez azonban még nem eldöntött tény. Pedig gyorsan kellene lépni, mert ebben az esetben is igaz az a szólásmondás. hogy aki gyorsan ad, kétszer ad Ugyanis, az öntözés munka- igényes művelet is egyúttal, és ha nem ad folyamatos munkát az e területen dolgozóknak — márpedig a legtöbb helyen nem ad —, akkor a jó szakemberek, szakmunkások szétszélednek, ami később még nagyobb károkat okoz egy-egy adott üzemben. Az ismert gondok ellenére is rendszeresen pótolják a talaj víztartalmát az alsónéme- di Közös Út Szakszövetkezetben, a ráckevei Aranykalász, az albertirsai és dánszentmik- lósi Micsurin, a jászkarajenöi Árpád termelőszövetkezetekben. Mindez csepp a tengerben, mégis ezt az utat kellene járniuk más gazdaságoknak is. Természetesen ehhez a feltételeknek is változniuk kell. Hiszen 1978-höz képest 3_4-szerecére növekedett a> öntözés költsége, napjainkra, miközben a mesterséges csapadékpótlással előállítható többlethozamok értéke alig 20 százalékkal emelkedett. A vízdíj ugyancsak 8—12 százaléka volt az összes költségnek, de a legutóbbi esztendőkben megtízszereződött. Mindent összeadva, egy hektár öntözése 4—5 ezer forintba kerül a Pest megyei gazdaságoknak. Ennek kiegyenlítésére legalább 1—2 tonna gabonával kellett volna többet termelniük hektáronként. Ekkora többletet azonban csak igen kevés helyen takarítanak be a mesterséges vízpótlás hatására. Sikeres pályázat Érthető, ha ilyen körülmények közepette nem működnek az esőztetűberendezések. A gépek elhasználódtak, a csőkutak „is eliszaposodtak. Szomorú tény, hogy a me-- gyében 10—15 évvel ezelőtt fúrt mintegy ezer csőkútnak mára csak 10 százaléka használható. Hovatovább ez is gátja az öntözés fellendítésének. A kutak vízhozamának növelésére újabb milliók kellenének. Mert a mezőgazdaságunkban bármennyire is nőtt az iparszerűség foka, a biológiai tényezőknek nagy a szerepük. Ez pedig igényli az öntözővizet. Az érdekeltség gyökeres megváltoztatására lenne tehát szükség. Hogy ne veszteséget, hanem legalább annyi hasznot hozzon a mesterséges csapadék utánpótlás, amennyit más ágazatokban átlagosan elérnek a mezőgazdasági nagyüzemek. Igaz, a Galga-térség pályázatát elfogadta a MÉM, s ebben az öntözés fejlesztése is benne foglaltatik. És erre 70 százalékos állami támogatás van kilátásban. Megvalósítása után több mint 1100 hektár területen tenné lehetővé a vízpótlást, amihez 7 kisebb víztározót is építenek. Valószínűleg már a VII. ötéves tervben sor kerül erre. Említhető még a vác- szcntlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet, amely 5 esztendővel ezelőtt beadott pályázatával jelentős állámi segítséghez jutott. Ezt az utat próbálja járni mostanság a nagykőrösi Arany János, valamint Mészáros János termelőszövetkezet is. Mindkét mező- gazdasági nagyüzem az úgynevezett sivatagi altalajöntözést szeretné megvalósítani, amennyiben pályázatukat elfogadják. Köteleznek is Reményekre jogosító az osztrák—magyar kooperációban létrejövő öntözésfejlesztés. Még 1982 őszén az osztrák Bauer cég — a magyar- országi viszonyok ismeretében — ajánlatot tett az együttműködésre. Ennek keretében korszerű csöztetőberendezcseket hoznak az országba, s ezeket később hazánkkal együtt kooperációban gyártanák, sőt megkezdenék harmadik piaci értékesítését is. A program felfuttatásához kedvező hitelt nyújtottak Magyarországnak. A programban szerepel, az öntözéssel nyert töhblettermés élelmiszer-feldolgozó üzemek építését is szükségessé teszi. Ennek finanszírozásában is segítenek az osztrákok. Az öntözési program elkészítésével a Szolnok megyei AGRO- BER-t bízták meg. A tanulmányterv elkészült, amit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium már el is fogadott. A MÉM 9,5 milliárd forintot ad erre a célra, főként a Tisza I., Tisza II. vízlépcső térségében továbbfejlesztendő öntözésre, de az ö.sz- szegből jut Pest megyének is. A kedvező változások viszont nemcsak a lehetőséget adják, hanem kötéleznek is. Köteleznek, hogy az eddig mostohán kezelt öntözőkapacitásaikat jobban hasznosítsák a gazdaságok. S ez nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is felelősséget jelent. Béna Zoltán Ahol vasárnap sem állt az üzem Nyugodt vasárnap Is van tennivaló a villamos fosadóban (Folytatás az t. oldalról.) fizetett egy illetéktelen vasárnapi látogató bebocsátásáért. Ilyenkor fokozottan kell vigyázni a rendre, a fegyelemre. Balázs Pál, a tésztaüzem műszakvezetője kísér fel a munkacsarnokba, ahol mindenki fehér köpenyben dolgozik. S közben a műszakvezető magyarázatot ad arra, is, hogy miért éppen itt elengedhetetlen a folyamatos munkarend. — A hosszútésztának huszonnégy óra az átfutási ideje, ennyi kell ahhoz, hogy elkészüljön és leszáradjon. Ha újból kellene indítani a gépeket, az óriási veszteség lenne, így hát csak havonta egyszer állunk le három napra, amíg megcsinálják a kötelező karbantartást. A létszám nem nagy, ti-,, zénöten Várinak' vksárnap délelőtt a tésztaüzemben. A mű- szakvezetőt és a karbantartót kivéve egyébként ennek a részlegnek csaknem kivétel nélkül nők a munkásai. Nagy Józsefnével, aki, a tojásélőkészítőbén dolgozik, arról beszélgetünk, hogy mit Vajon mit miiUU.a müszer7 A képen: Sándorné PálóczI Margit Barcza Zsolt felvételei jelent számukra a folyamatos munkarend? Ö egyébként a legrégebbi munkásnők közé tartozik, hét esztendeje, amikor a tészta,üzem megalakult, került át ide a gyár egy másik részlegéből. Hétfő van A mindenható szabály Esti olvasgatás közben szemen ütött egy fél mondat: az ország akkori hatalmasságai a nevüket alig tudták leírni. Ez az akkor nem az időszámításunk előtt volt. Pár száz éve. Tudtam én ezt eddig is. Most mégis nagy hatással volt rám a közlés. Az analfabéta egyebek között nem tudja elolvasni a szabályokat. Szabályok nélkül pedig lehetetlen a élet. Néhány dörgedelem legalábbis erről akart meggyőzni az utóbbi időben. A szabály léte persze feltételezi az őt megalkotó személyeket. Akik nyilvánvalóan tudják, mit kell és mit nem szabad tenni. Csakhogy. Az emberiség akkor is működött valahogy, amikor csupán az elenyésző kisebbség volt birtokában az írás, olvasás tudományának. Szabályok akkor is voltak, gombolyítottam tovább a szálat, eltolva magamtól a könyvet. Ma úgy mondanánk,. íratlan szabályok. Ezeket szájról szájra adták az egymás után menetelő nemzedékek. Megfigyelték a veszélyes természeti jelenségeket, s azokra figyelmeztették az utódokat. A nyáron sajnálatos baleset történt Erdőkertesen. Az illegális homokbányában játszadozó gyerekek egyikére rászakadt a főid, s megfulladt. Következtek az ilyenkor szokásos vizsgálatok. Hivatalosak, nem hivatalosak, s mindegyre azt hajtogatták, hogy az előírások, a szabályok, Nem volt kitéve tiltó tábla, nem volt elkerítve ... Kioktatták a tanácselnököt, többnyire persze a háta mögött, hogy miért engedte működni az illegális homokbányát. És a népek is milyenek, a homok igazán nem drága anyag, de még ezt a pár forintot sem akarták kifizetni. (Ha a kioktatók belegondolnának, mibe kerül egy ház felépítése, karbantartása, javítása, belátnák, minden megtakarított forint számít.) Most pedig elmondom, hogyan csináljuk ezt mi, a Matyi bátyámmal. Határunk ugyanolyan homokos, mint az erdő- kertesi, számos helyen található kisebbnagyobb, a bányaműszalci felügyelőségnek ismeretlen homokbánya. Kiszemeltünk egyet, megpakoljuk a szekeret. Aláásva bányásszuk elő a homokot. Világos. A felső rétegben ugyanis gyökeres. Amikor megraktuk a kocsit, Matyi, bátyám felkapaszkodik a partra, s a behajló darabot letúrja. A gyerekek szeretnek ilyen helyen játszani, nehogy rájuk szakadjon, mondja Matyi bátyám, s már fönn van a bakon, szól a Zsigának, s megyünk haza. Ennyi az egész. így ment ez évszázadokon keresztül. Szó se volt még bányaműszaki felügyelőségről, amikor az egyszerű parasztok tudták, mi a teendő. Képesek voltak egy-két lépéssel előre gondolni. S az embertársra. Sok példát lehetne felhozni. Említsünk még egyet, ami azt 's bizonyítja, hogy világszerte így volt ez. A hideg vidékeken a menedékházban a távozó kut^a kötelességének érezte fát bekészíteni, hogy az utána jövőnek csak alá kelljen gyújtani. Mindenki másnak készítette be, de voltaképpen magának. Most pedig szaladnak a bányaműszaki felügyelőségre, a tanácsra. Honnan tudja a szerencsétlen felügyelőség, de még a tanácselnök is, hol nyitnak homokbányát a dombokon? Járja végig mindennap a határt? Olyan követelés is elhangzott, hogy ha már van bánya, akkor legyen őr. Nagyon szomorú volnék, ha tényleg odáig süllyedtünk volna, hogy csak az őr, a tiltás, a részletes előírás késztethetne bennünket az ésszerű cselekvésre. Ugyanis semmi másról nincs szó, mint ésszerűségről Nem igaz, hogy egy közepesen fejlett felnőtt ne tudná Közép-Európában, hogy a homok leomolhat, ha alábányászunk. a bányató könnyen elnyelhet, ha nem tudunk úszni, hiszen a medre nem egyenletesen mély. Az őrökben egyébként hiába reménykedünk. Annyi őr sosem lesz, amennyi veszély. Kör Pál — Nálunk csak minden hetedik héten jön ki úgy a lépés, hagy egész szombaton és vasárnap otthon lehetünk. Ez persze nem kellemes, de a munkahely nagyon tiszta, fehér köpenyes, és ezt én sokra becsülöm. Emellett pótlékot is kapunk, húsz százalékot a folyamatosságért, és ez is sokat számit. A havi keresetem éléri a hatezer forintot, és túlórázni is lehet. Nyilas Elemérné, aki egyébként órabéres elszámolásban dolgozik, havonta kétszer jön be hétvégezni a tésztakészítőkhöz. Ilyenkor teljesítménybérben van, és két hétvégen megkeres ezerötszáz forintot. Megtalálják a számításukat — Ez bizony jócskán megemeli a havi keresetet — jegyzem meg. Nyilas Elemérné arról beszél, hogy sok helye van náluk a pénznek. Három gyermeket nevel: tizenkilenc, tizenhét és tizenöt évesek. A két fiatalabb még tanul. Az étkezésük és a ruházásuk nem olcsó, és máris arra terelődik a szó, hogy mennyibe került legutóbb egy kamaszfiúnak való hosszúnadrág... Szabó Sándorné is csatlakozik. a beszélgetésünkhöz. Elmondja, hogy ő egyedül él, özvegyasszony. A két lánya már férjhez ment, öt unokája van. A folyamatos műszakért kapott magasabb kereset keli a megélhetéshez, meg ajándékokra a családnak. « A tésztaüzem dolgozói tehát megtalálják a számításukat. S mivel ilyenkor természetesen nincs üzemi konyha, egyesek kis lábaskában hozzák a főtt ételt, mások beérik a hideg koszttal, azután majd otthon tálalnak maguknak. S hogy mennyi a hét végi termelés? Annyi, mint egyébként a köznapi műszakokban. Nyolc óra alatt átlagosan egy vagon tészta készül el az üzemben, ami annyit jelent, hogy szombaton és vasárnap, folyamatos munkarendben hat vagonra való hosszúmetélt, kocka és egyéb tésztaféleség kerül Innen az üzletekbe. F. E.- Ga. J.
