Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

4 1985. OKTOBER 30., SZERDA Megjelent Pest megye tavalyi évkönyve Sokszínű, hasznos adattár Tájékoztatás a lakosság életkörülményeiről A Központi Statisztikai Hivatal Pest Megyei Igazgatósága ez évben is megjelentette a megyei adatokat tartalmazó évkönyvét. Ebben a meg­figyelt termelő ágak és a lakosság életkörülményeit jellemző terü­letek adatai idősorban és különböző csoportosításban éppúgy meg- iaiáliiatók, mint településenkénti bontásban. , Az évkönyvből megtudható többek között, hogy a megyé­ben tavaly a lakosság száma 984 ezer volt, ebből 403 ezer a férfi és 501 ezer a nő, s kö­zülük mennyien kötöttek há­zasságot és hányán bontották azt fel. Hírt ad a fontosabb beruházásokról, az ipari ter­melés értékéről, összetételéről, foglalkoztatottainak szármáról, energiafelhasználásáról. Az elmúlt évben az építő­ipar 1190 lakást épített és adott át, korszerű szerkezettel készült többszintes lakóházak­ban. A lakosság élelmiszer-fo­gyasztásához, valamint az ipar nyersanyagigényéhez szüksé­ges termékeket a mezőgazda­ság 535 ezer hektáron termelte meg. A megye szarvasmarha- állománya 112 ezer, sertésál­lománya 500 ezer darab volt az elmúlt év végén. Tájékozta­tást ad az évkönyv a megye úthálózatáról, a gépjárműállo­mányról; az adatokból kitűnik Ismerkednek az elöljárósággal Hiszen ie vagy a bíró • — Tisztem szerint elöljáró vagyok — mondja Takács Jó­zsef szigetbecsei tanácstag —, de a falubeliek még ismerked­nek az elnevezéssel. A fiata­labbaknak nincsenek e meg­bízatással, az elnevezéssel kapcsolatos élményeik, de idős emberek már jöttek hozzám vitás ügyeikkel úgy, hogy: Döntsd el te, hiszen te vagy a bíró! Kettős megbízatás Néhány hónap nagyon rö­vid idő ahhoz, hogy kiderül­jön, betölti-e a neki szánt sze­repet az elöljáróság, nő-e a település önállósága, felisme­rik-e a társközségben élők mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az új szervezet kí­nál. Az eltelt idő csupán arra elég,, hogy az emberek meg­barátkozzanak a ténnyel: elöljárójuk van, aki talán az eddiginél magasabb szinten képviseli majd érdekeiket. — Különleges helyzetben Vagyok, hiszen Szigetbecsén egy személyben vagyok elöl­járó és a tanácstagi kirendelt­ség vezetője — Így Takács József. — S bár e két fűnk­éi ó — a társadalmi megbíza­tás és az államigazgatási munka — ivem zárja ki egy­mást, nem túl gyakori ez a felállás, úgy tudom. Megértem azokat, akik holmi összeférhe­tetlenségtől, tartottak, hiszen előfordulhat, hogy a tanács, mint munkáltató kötelezhetné valamire a kirendeltség veze­tőjét, amivel mint társadalmi munkás és a falu szószólója — nem ért egyet. Hiszem, hogy nálunk erre nem kerül­het sor. Ha ettől tartottam volna, nem is vállalom a megbízatást, — Milyen ügyekkel keres­ték meg eddig úgy mint elöl­járót? — Több birtokvitával for­dultak már hozzám, ezekben valóban én voltam a bíró, de döntöttünk segélyezési ügyek­ről is. Természetesen, amíg csupán kirendeltségvezető voltam, addig sem csak a meghatározott, a hivatali Órákban kerestek meg, abban az időben is a falu szószóló­jának tartottak. Alkalom a bemutatkozásra — Hogy érzi, mennyivel te­het többet az elöljáróság, mint azelőtt a tanácstagi cso­port? — Pontosan még nem tud­juk, hogy milyen jogai és kö­telességei lesznek majd a tes­tületnek, mert a szervezeti és működési szabályzat most készül. Bizonyos, hogy ahol « tanácstagi csoport eredmé­nyesen dolgozott és jól kép­viselte a lakosság érdekeit, ett hasonlóan áldásos lesz az elöljáróság munkája is. Egy­előre ott tartunk, hogy a leg­fontosabb megismertetni a lakossággal az elöljáróság célját, tevékenységét. A rác- kevei körzetben szervezett falugyűléseken az elöljárók is beszámoltak. Egyelőre inkább «sak terveikről szólhattak és nem eredményeikről, de ez a fórum jó alkalom volt az is­merkedésre. A testület első nagy feladata a település- fejlesztési hozzájárulás szer­vezése lesz. Igaz, Szigetbecse ebben is kivételes helyzetben van. A településen a leg­nagyobb gond az egészséges ivóvíz hiánya. Végre elérhető közelségbe kerül a megoldás. Szigetbecse ezerháromszáz la­kója évtizede vár erre, de akárcsak más falvakban, ná­lunk is nagy anyagi áldoza­tokkal jár majd. Jobban szót ért Ráckevén a tanács minden eszközzel segíti a három társ­község: Makád, Lórév és Szi­getbecse elöljáróit. Igaz, hogy ötvenkilencről negyvenötre csökkent a tanácstagi körze­tek száma a négy községben együttvéve, ám végül is csak Ráckevén van kevesebb tanácstag, a társközségekben nem, éppen azért, hogy az elöljárói testület érdemben dolgozhasson. — Idő kell ahhoz, hogy megismerjék a társközségek­ben élők az elöljáróságokban rejlő lehetőségeket — magya­rázza Stáhly István, a rác­kevei tanács titkárságának vezetője. — Viszont az már kiderült, hogy az elöljáró sokkal jobban szót. tud ér­teni az emberekkel bizonyos vitás kérdésekben. Máza Katalin például, hogy a magántulaj donban levő személygépkocsik száma az utóbbi négy évben közel 40 ezerrel emelkedett. Ismertetést nyújt a lakosság infrastrukturális intézmények­kel történő ellátottságáról is, így az üzlethálózat és a szol gáltató hálózat alakulásáról Az elmúlt év végén 2865 bolt és 1094 vendéglátóhely üzemelt a megyében, amelyek együtte­sen 32 839 millió Ft forgalmat bonyolítottak le 1984-ben. Az értékadatok mellett mennyisé gi adatok is bemutatják, hogy mennyi tartós fogyasztási cik­ket, tüzelő-, és építőanyagot, kulturális cikket vásároltak a megye boltjaiban. Az itt élő lakosság a különféle szolgáltatásokat 1096 felvevő­helyen rendelhette meg és több mint 14 ezer kisiparos elégí­tette ki a javító-karbantartó munkák iránti igényüket. A megye lakásállománya 6581- gyel gyarapodott az elmúlt év­ben, amelynek 95 százaléka magánerőből épült, ezek több mint kétötöde 3 és többszobás, Emellett még elkészült 1159 üdülő ebben az időszakban, A számokból kiolvasható hogy tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása; nőtt felnőtt és gyermekorvosi kör­zetek és a betegeket ellátó or­vosok száma, ezen belül is a gyermekkörzeti orvosi ellátás fejlődött erőteljesebben. A mű ködő kórházi ágyak mintegy 170-nel gyarapodtak, így ta­valy már 4574 ágy segítette a betegek gyógyítását. Fejlődött a gyermekintézmé­nyi ellátottság is, a megye 91 bölcsődéje 4212 hellyel, 392 óvodája 38114 hellyel várta az elmúlt évben a gyermeke­ket. Az általános iskolák ada­tai ugyan az utóbbi években kialakult feszültségeket tükrö­zik, de az ellátottságot jellem­ző különféle mutatószámok­ból megállapítható, hogy a fo lyamatosan növekvő tanulólét­szám ellenére az oktatás fel tételei nem romlottak. Az el múlt 4 év alatt az osztályter­mek száma 421-gyel, a tanerő­ké 866 fővel gyarapodott. Mindezek csupán rövid sze melvények az évkönyvben sze replő adatokból, ezen kívül még számos területről kapha­tunk információt a megye tár­sadalmi, gazdasági, kulturális életéről. Nem akarnak tebb bírságot fizetni Tisztább lesz a falu levegője A gépek között álarcot vi­selő emberek intézkednek. Ól­mot darabol az exportból vá­sárolt angol rendszerű, Chlo- ride-típusú malom. A régi, Krupp golyósmalmokat már leszerelték az Unitechnika Ipari Szövetkezet sülysápi ak­kumulátorkészítő üzemében. A csarnokban előírás, hogy ál­landóan nedvesítsék a beton­padlót, nehogy a lerakódó fi­nom port belélegezzék a dol­gozók. Nem vagyunk veszély-, ben, de akaratlanul is óva­kodva követjük Szatmári László műszaki vezetőt, 'aki a malom vaslépcsőin is felvezet bennünket, hogy bemutassa az új, környezetvédelmi szem­pontból is biztonságosabb technológiát. Veszélyes üzem A Sülysáp melletti Grősz-ta- nyán készül az országban használt gépkocsi-akkumulá­torok 25 százaléka. Az évi ter­melési érték 240 millió forint. Az. akkumulátorlemezek aktív anyagának legfontosabb alko­tója az ólompor, amely a há­romkilós ólomtömbökből ké­szül a malmokban. A követke­ző művelet a masszakeverés, ólomoxid por, kénsav, víz és adalékanyagok hozzáadásával. A rácsöntőműhely — ahol a berendezések fölött piros láng­nyelvek lobognak, az akkumu­látorlemezek vázát állítják elő a kemény ólomból —, né­mileg emlékeztet a régi ko­vácsmesterek műhelyére. Az ólomszennyezés innen nyolc­méteres kéményen át távozik. Nem veszélytelen az egészség­re, nagy óvatosságot kiván a kenés, porártalommal jár a megszáradt lemeztáblák kézi törése. A golyóöntésnél ólom­gőzök keletkeznek, a szerelés fontosabb műveletei közé az .ólomforrasztás és folyékony bitumennel való ki öntés .tarto­zik. Még lehet keresni a hétezer forintot is havonta — mond­ják az emberek, akik elsősor­ban a nagyobb jövedelem re­ményében vállalnak itt mun­kát, no meg azért, mert keve­sebbet kell naponta utazni. Luczó Lajos 23 forintos óra­bérért dolgozik, mint lemez­tisztító, Gulyás István 1978 óta jár az üzembe. Nem panasz­kodnak az egészségre. Persze, előfordult már olyan is, hogy a szűrővizsgálat után valaki, valakik más munkakörbe ke­rültek. Meghatározott ideig A szövetkezet szakcsoportjának tagjai betonozzák a telep udvarát. Veress Jenő felvétele csak a szabad levegőn dolgoz­hattak. A köz érdeke A sülysápi telep története nagyjából azokhoz a Buda­pestről kiszorult, környezetvé­delmi gondokat okozó üzeme­kéhez hasonló, melyek a me­gye tágasabbnak vélt terüle­tein próbálják megteremteni működésük feltételeit A Grósz-tányát a hatvanas évek végén vásárolta meg a szö­vetkezet. Először akkumulá­torbontással ■ foglalkoztak, majd 1976-ban lemezgyártás­hoz kértek és kaptak enge­délyt. A gyártás során keletkező ólompor azonban szennyezte a környezetet, s emiatt később akadályba ütközött Sülysáp és környéke általános rendezési tervének elkészítése is. Meg­születtek az egymás után kö­vetkező határozatok. Az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal Budapesti Felügyelősége két évvel ez­előtt 120 tonna ólomhulladék szabadtéri, műszaki védelem nélküli tárolását és 130 négy­zetméter ólomtartalmú szennyvíziszap ürítését kifo­gásolta, s a szövetkezetét 13 millió forint, úgynevezett hul­ladékbírsággal sújtotta. A Pest Megyei Köjál ugyaneb­ben az évben ezer méter vé­dőtávolság kialakítását írta elő az üzem és a település kö­zött. Ez komoly érdekütközést okozott, mert a község beépí­tésre alkalmas telkeinek nagy része ezen a körön belül terül el, s a fiatal családok szeret­nének építkezni. Az ezután el­Késő őszi pillanatok a méhesben Hét-nyolc lépufeára szűkítjük le a családokat. Hancsovszkl János felvétele Tudom, hogy ilyenkor, ok­tóber végén már nem csípnek olyan nagyon a méhek, de — szégyen ide, szégyen oda — csak tartok tőlük. Mert bizony félelmetes látvány a kaptá- rak körül dongó méhek raja. Már húsz-egynéhány , család közelségétől is megretten az ember, hát még, ha 220-szal találja szemben magát. Azért éppen 220-at említek, mert a Százhalombattán élő Biksi István ennyi család gazdája. Öt színes pötty ' Az udvar legjellegzetesebb lakói a méhek, amelyek sorba felállított kaptárak körül röpködnek. S hogy nemsokára friss mézhez jut a termelő, bizonyítja a közelben magas­ba rakott üvegek hada. Füstölővel a kezében vizs- gálgatja a kaptárakat Biksi István. Kiemel egy-egy kere­tet a faládából, és figyelmesen nézegeti a rajta nyüzsgő pél­dányokat. Ez az úgynevezett anyaellenőrzés, ami a telelő­művelet egyik fontos eleme. Meg kell bizonyosodni arról, hogy jó állapotú-e az anya. Szinte hihetetlen, hogy ebben — a szó szoros értelmében vett — nyüzsgő méhkasban egy egyszerű halandó felfe­dezze az éppen keresett ki­rálynőt. Hiába, no, méhész­szem kell ehhez! Míg az ide­gennek félelmetes látvány csu­pán a szúrós rovarokkal teli keret, a hozzáértő sok min­dent kiolvas belőle. Az anyát a torán levő színes pöttyel különböztetik meg. öt színt alkalmaznak, a fehéret, -ár­gát, pirosat, zöldet és kéket. Az év színe a kék. Azért fon­tos ez, mert a kétéves és az egyéves anya a legjobb, a há­romévest csak akkor hagyják meg, ha különösen nagyszerű tulajdonságokkal rendelkezik. — Ilyenkor szűkítjük le a családokat — mondja Biksi István. — Átnézünk minden egyes kaptárát, kivesszük a felesleges kereteket, s csupán C—8 léputcára csökkentjük az állományt. Kiválasztjuk azo­kat az anyákat, amelyek al­kalmasak új család alapításá­ra. S amikor kialakultak a megfelelő létszámú közössé­gek, betakarjuk a kaptárak belsejét papírral és hungaro­cellel, kívülről pedig fóliával védjük a kényes állatokat az esőtől és a széltől. Útra kelnek Aki méhekkel foglalkozik, csak az tudja igazán, hogy mennyi munka van ezekkel az érzékeny rovarokkal. Rendkí­vül körültekintő, figyelmes gondoskodást igényelnek. A méhészeti év nem májusban kezdődik, ahogy sokan gon­dolják, hanem augusztusban. Ilyenkor a kaptárak tetején található etetőtálcába cukrot, még inkább szirupot öntenek. Elengedhetetlen a bőséges éle­lem, hiszen a következő év jó termése csak akkor biztosí­tott, ha sok életerős, fiatal méh kerül ki tavasszal a kap- tárakból. A 10—15 napos las­sú etetés után nagy adagok­ban kapják meg a méhek a szervezetük felerősítéséhez szükséges cukormennyiséget, egy családdal körülbelül 20 kilogrammot etetnek meg. Ezután következnek a már előbb felsorolt betelelési mű­veletek, az anyaellenőrzés, családszűkítés, a kaptárak be­takarítása, s a hosszú tél után, amint megjelennek az első virágok, útra kelnek a méhek. Repcétől a napraforgóig A nektárgyűjtés időszaka a repcevirágzással kezdő­dik. Ilyenkor a családok autóra kerülnek, s elindulnak a kaptárak az ország külön­böző tájaira. Biksi István Pápa környékén állítja fel a kaptárakat május elején. Rep­ce után a déli akác követke­zik. Igazán nagyszerű akácos Hajós környékén várja. A ko­rai fehér fürtök után érke­zik az úgynevezett második akác, melyek Nógrád és Vas megye dombos vidékein illa­toznak. Eltelik egy-két hét, s a fákról a nyári legelőkre összpontosítanak a méhek. A mezők tarka virágain kívül ínycsiklandozó csemege a mustár nektárja, ezt Százha­lombattától 70—80 Kilométe­res körzetben találják meg a szorgos kis rovarok. A nektár­gyűjtés utolsó nagy hulláma a napraforgó virágzásának idején van. S ezzel lezárul a méhészeti termelési év, foly­tatódik az élet, kezdődik a beetetés és a családfejlesztés. A hosszú őszi-téli hónapok idején Biksi István és felesé­ge már a mézzel foglalkozik A felvásárló — a Hungaro- nektár. Fiedler Anna Mária készült levegő-, talaj- és víz­vizsgálatok nyomán az idén ezt a távolságot már a felére csökkentették azzal a kikötés­sel, hogy a helyi tanács köte­lezze környezetvédelmi beru­házásra az üzemet. A jelenlegi védőtávolságon belül még mindig 85 sülysápi, s 41 tápiószecsöi, beépített, s több beépítetlen telek helyez­kedik el. Érthető, hogy a süly­sápi tanács még legalább 300 méterre szeretné csökkenteni a távolságot. Persze, a bizton­sági feltételek megteremtése után. - t Jobb megelőzni Az ilyen esetekben nem könnyű a hatóságok dolga. A termelés népgazdasági érdeket szolgál, ám a dolgozókat és a környék lakóit meg kell véde­ni minden egészségügyi árta­lomtól. Gazdasági érdekre hi­vatkozva senki sem szennyez­het vizet, talajt, levegőt. A Pest Megyei Tanács környe- zetvédeláai' bizottsága is ke­ményen fellép ilyen esetekben. Az Vnitechnikát legutóbb azonban a korábbiakkal szem­ben elismeréssel illették. A Környezetvédelmi Intézetnél megrendelt tanulmány feltár­ta, meghatározta a tennivaló­kat, s a Grósz-tanya mellétt sürgősen hozzáláttak a mun­kához. A hitelből kezdett 40 milliós beruházásból már el­készült a dolgozók úgyneve­zett fekete-fehér öltözője, pa­tyolattiszta étterme, s megte­remtették a higiéniai feltéte­lek mindegyikét Az udvart ugyan vastag por borítja, de hamarosan beton­nal burkolják, s ha a kocsimo­sók elkészülnek, a járművek csak fürösztés után hagyhát- ják el a telepet. Készülnek az úgynevezett záportározók, me­lyek az esővizet is megszűrik, s megtisztítva engedik a köze­li patakba. Speciális kémé­nyek akadályozzák meg, hogy a megengedettnél több por ke­rüljön a levegőbe. A környe­zetvédelmi tanulmány szerint, ha a beruházások eredménye­ként az üzem nem bocsát ki az elviselhetőnél több ólmot,* a hulladékot szakszerűen tá­rolják, a talajszennyezés^ csak minimális lesz. E cél érdeké­ben segítette az Unitechnika beruházását 11 millió forinttal az OKTH is. Szuhányi Ferenc, a községi tanács vb-titkára örül a fejle­ményeknek, de, mint mondja; még többet kell tenni azért, hogy 300 méterre csökkenjen a védőtávolság. Dr. Papp Ágoston ügyvezető körzeti orvos, az üzem ta­nácsadó orvosa szerint sokat javultak a munkahely egész­ségügyi feltételei, ha még nem is mindenben a legtökélete­sebbek. Hosszú ideje nem for­dult elő munkahelyi ártalom­ból keletkezett betegség. A beruházás a jövő év első felében ér véget. Ezután vár­hatóan nö a termelés mennyi­sége is. Ezzel együtt szigoríta­ni kell az ellenőrzést. — vall­ják a környezetvédelmi szak­emberek Mert ahol ólommal dolgoznak, ott nagyon óvatos­nak kell lenni. Kovács T. István

Next

/
Thumbnails
Contents