Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

1985. OKTÓBER 30., SZERDA Politikai könyvnapok Vácott lesz a megnyitó Idén novemberben rendezi meg a Kossuth Könyvkiadó immár huszonnegyedik alka­lommal a politikai könyvna­pokat. Országos megnyitó no­vember elsején lesz Győrött, a Szakszervezetek Széchenyi István Művelődési Központjá­ban. Ugyanott — mintegy nyolcszáz kötetből — könyvki­állítás is nyílik. A politikai könyvkiadás ünnepéhez kap­csolódva, országszerte könyv­vásárokat. bemutatókat szer­veznek a vállalatoknál, gyá­rakban. üzemekben, könyves- bojtokban. Szűkebb pátriánkban no­vember 14-én Vácott nyitják meg a politikai könyvnapokat délután két órakor a Cement- és Mészmű kultúrtermében. Ünnepi beszédet dr. Olajos Mihály, az MSZMP Vác Váro­si Bizottságának első titkára mond majd. Több mint hatszázezer pél­dányban huszonegy könyvúj­donsággal jelentkezik a Kos­suth Kiadó. Az új kötetek listáján található Szűrös Má­tyásnak, az MSZMP KB tit­kárának Hazánk és a nagyoi- lá7 című kötete. Az 1957-ben indult Marx és Engels művei című könyvfolyam most meg­jelenő 47. kötete Marx 1861 augusztusa és 1883 júliusa kö­zött született politikai gazda­ságtan! kéziratait foglalja, ma­gában. A Hídverők című soro­zat újabb darabjában Ba­logh Edgár erdélyi író-publi- cis iának 1944—46. között a Világosság című lapban meg­jelent cikkeit adják közre. A Tápiómente sikere Örökös kiválók Országhatá ainkon kívül ugyancsak ismert a Tápió­mente néptáncegyüttes neve. Amikor több mint három évti­zeddel ezelőtt Nagykátán meg­alakult a csoport, a helyi ha­gyományok összegyűjtését tűz­ték ki célul. A jövő generá­ció nem akarta elfeledni apáik, nagyapáik dalait, táncait. Ezért jöttek össze hétről hét­re, ezért gyakoroltak. Aho­gyan teltek az esztendők, úgy cserélődött ki a tagság, úgy változott egy kicsit az el­képzelés is. A Tápiómente színvonalas tevékenységének mutatója, hogy az idén véglegesen el­nyerték a Kiváló Együttes cí­met, amelyet ünnepélyes kere­tek között november 10-én adnak át nekik. IALLITOTERMEKBOL A Nagy István csoport tárlata Ismeretterjesztés — elavult eszközökkel Csak kellék a szemléltetés? Rémálmaim vissza-visszatérő képe a hajdani népművelési gyakorlat emléke. Társaimmal együtt hónapokon keresztül készültünk a klub- foglalkozásokra, az előadásokra. A jól kiválasztott téma, kimunkált levezetéssel — úgy véltük — nem hozhat kudarcot. Ám amikor az illusztrálásra került sor, a technika az esetek többségében ellen­állt. Éppen az előadás közben szakadt el a magnetofon szalagja, ak­kor égett ki a vetítő lámpája és sorolhatnám. Már-már babonásan hittük: a technika minket bizony cserbenhagy. , Két évtized elmúltával hihetnénk, hogy a népművelők megtanulták az eszközök kezelését, s hogy tökéletesedtek a berendezések. Mégis, hányszor előfordul: recseg-ropog a hangszóró, sípol a mikrofon. Nem tudni, hogy a közönségnek, avagy a rendezőknek kellemetlenebbek ezek az események, A népművelő elnézést kér, mondván: nem csu­pán az ember, de a gép sem tökéletes. A hallgatóság megértő, s csak akkor marad el, ha az esetek száma egyre szaporodik. jobb kapcsolatot kialakítani. A TIT érdeke — nem pedig a művelődési házaké, mint azt sokan gondolnák —, hogy az előadók felkutassák: mivel szemléltethetnek. Igények és lehetőségek Pedig a huszadik század vé­ge felé szükség van a közmű­velődés valamennyi területén a szemléltetésre. Nem vélet­lenül idézték a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest Megyei Szervezetének legutób­bi ülésén Comenius klasszikus mondását: Az érzékek elé kell tárni mindent, mégpedig a lát­hatókat a látás elé, a hallha­tókat a hallás elé..., és ami több érzékszerv által egyszer­re észlelhető, azt több érzék­szerv útján kell megragadni. Az elmúlt időszakban többször esett szó a tudományos isme­retterjesztés megújulásáról. Igaz, megfelelő időnek kell el­telnie ahhoz, hogy mindez meg is valósulhasson. Az elő- adásos forma élénkítésének egyik módszere lehet a szem­léltetés változatosságának megteremtése. Bódi Rezső, a megyei mód­szertani bizottság elnöke a statisztikai adatok tükrében vette számba a ma helyzetét. Az előadók szerint szemelvé­nyek, kísérletek, segítségéve] megfelelőnek mondható a szemléltetés. Csakhogy egy ilyen megnyugtató mondat nem segíti a továbblépést. Amikor arról esik szó, hogy milyen n TIT eszköztára, bi­zony nem túl biztató a kép. Ügy Is fogalmazhatnánk, hogy a társulat meglehetősen elma­radt az eszköztár fejlesztésé­ben. Akkor, amikor társadal­mi szervezetté válásáról be­széltünk, szó esett a lehetősé­gekről is. Talán a legkeve­sebb a remény arra, hogy jól felszerelt, korszerű technikát alakíthatna ki a közeljövőben a szervezet. Számítógépekre, videokészülékekre még ál­maikban sem gondolhatnak az élőszavas közművelődés mun­kásai. Pedig számtalan olyan formával lehetne bővíteni a tevékenységet, amely ezekre a berendezésekre épül. Senki nem vitathatja, hogy az isko­lások körében milyen közked­veltek a különféle számító- gépes játékok. A művelődési házak mostanában kezdenek ébredezni, s igyekeznek né­hány alapeszközt beszerezni. Az ismeretterjesztő társulat­nál — anyagi bázis híján — erre még nem is gondolhat­nak. Megoldás kerestetik Mi tehát a megoldás? Ez az a kérdés, amelyen az ügy­vezető elnökség tagjai elmedi­tálhattak. Abban mindenki megegyezett, hogy valamilyen úton-módon be kellene sze­rezni az eszközöket. Addig is. amíg hiányoznak, a közműve­lődési intézményekkel kellene A coméniusi meghatározás korszerű értelmezése során felvetődhet az a kérdés is: mit értsünk ma a szemléltetés fo­galma alatt? A hagyományos illusztrációk, figyelemfelkeltő idézetek, »etán filmbetétek, diavetítések mellett a fogalom kitágítható. Az elmúlt időszak­ban számtalan közös rendez­vénye volt a megyei szerve­zetnek, és a művelődési in­tézményeknek. Ugyanakkor meglehetősen jelentős a száma a kiadványoknak, amelyek az előadásokon túlmenően az el­mélyülést segítik. Számosán a legsokrétűbb formának az or­szágjáró kirándulásokat tart­ják, amelyeknek népszerűsége vitathatatlan. Évadkezdés ide­jén igen fontos, hogy a meg­újulásra kész társulat közö­sen gondolkodjék a lehetősé­gekről. Mert hiába tudja min den előadó, hogy a figyelmet különböző szemléltető eszköz­zel tudja ébren tartani. Hiá­ba mondja el minden érte­kezleten, hogy a rossz gépek­kel semmire nem megy. A megoldást ott kellene kutatni, hogy rendelkezik-e megfelelő anyagi fedezettel a TIT. Lehet még oly alaposan egy-egy ta­nulmány, amely a szemlélte­tés helyzetét elemzi, ha a le­hetőség majdnem a nullával egyenlő. Nézegethetjük a sta­tisztikai adatokat is, torz ké­pet mutatnak. Mert manapság semmiképpen nem lehet mo­dern szemléltetésnek elköny­velni a szemelvények felolva­sását — ha ez az egyedüli. Sürgető jelzések Talán sohasem volt annyira szükség a szóbeli ismeretter­jesztés valódi értékeinek fel­mutatására, mint manapság. A videózás, a televíziózás korá­ban a közvetlen gondolatcsere valósulhat meg, amikor a hallgató és az előadó szemé­lyesen találkozik. Mindezek­hez a szemléltetés csupán kel­lék, ám semmiképpen sem el­hanyagolható. Úgy érzem, hogy egy tanulmány elkészí­tése csak jelzéseket adhat, a megoldás kimunkálása nem várathat sokáig magára. Erdősi Katalin f Monoron, a pártbizottság Ji székházában tekinthetők ^ meg a szobrok, festmények, í grafikák november 11-ig. Értékteremtő műhely Az óhaj valóság lett. A haj dán jórészt amatőr jellegű művészcsoport hivatásos mű­vészekkel kiegészülve, immár értékteremtő műhely — mint egy ellenpontja a szentendrei, váci -művészéletnek. Ezzel a képi kultúra haladási minő­sége már nem egy-egy Pest megyei várost jelent, hanem körkörösen érvényesül a déli részeken is. Pompás a szoboranyag. Pál Mihály és Gábor Éva — utób­bi első dijat is kapott — olyan művész házaspár, akik egymást inspirálják, egymásnak jelen­tik a mértéket és önellenőr­zést a formaalakításban. Üj értékekhez, új alakzatokhoz jutottak el önnön tehetségük energiáiból, de egymással em­beri, szobrász: szövetségben, amely fokozza haladásuk irá­nyát, intenzitását. Meglepő Pál Aranka felületkezelésének finomsága, finomodása; őt is igazságosan díjazta a zsűri — hiszen formái érzelmeket jelölnek. Örülhetünk. Artner Ottó nemes veretű Nagy Ist- ván-érm-ének és a most elő­ször jelentkező Artner Károly és a farmost Horváth László munkáinak. Minden tekintet­ben megoldott Nagy László Lázár kisgrafikája. Korrekt képeket küldött a tárlatra a tátrai motívumokat érzékel­tető Unyi István, a balatoni hullámokat figyelő Jóna János és Bányász Béla, aki hűséges eszményeihez; így örökítette meg önarcképét és egy ízléses halas csendéletet. Ha az olsó- némedi Kiss Ernő hiányát érezzük is, örülünk annak, hogy Paál József Pusztavacs- fól küldött be képet, remek grafikai sorozatot Barnóth Zoltán. A rajzi mérték to­vábbra is a groteszkeket ked­velő Kos Péter, s töretlenül járja a maga útját Őrei Jó­zsef, Detzky Júlia, Motyovsz- ky Lászióné is. örvendetes Bodócsi Béla fejlődése. Nagy szorgalmával, odaadásával, áhítatával előrelépett; szép képet láthattunk tőle ezúttal; Heiling György helyesen mér­legelt az elmúlt években. Elő­ször új stílust alakított ki magának, s mikor már birto­Olthatatlan kíváncsiság hajtja H k,Ú < ■ f?. .**>'.•-i '■'* kolta eszközeit, akkor hasz­nálta fel arra a megszerzett kubisztikus, op-art látvány­jegyeket, hogy tájélményeit is kifejezze ezzel a jelzésrend­szerrel, Hosszú kísérlete ered­ményre vezetett. Űj minőség az Ördögszekér című képe Egy-egy érdekes epizódot, jó törekvést jelent Balogh Árpád és Kun Pál portréja, Lukács József enteriőrje és Reitz Já­nos monokron tisztaságú, fe­hérbe. szürkékbe öltöztetett öreg emberpárja. Palkó Tibor expesszivitása rendezésre szo­rul még akkor is, ha valós színérzékenysége révén dijat kapott. Az emberi együttérzés szép példája Rónai Mátyás Batyuzója és külön érték Kéri Mihály sajátos irányzata. Nemesen rejti az ember ma­gányát és erőfeszítéseit, küz­delmét a Szökésben, amely szembenézést jelent önmagá­val, választott tetteivel. Jan Kuchta őszi vihart jelenítő akvarellje, valamint Molnár Bertalan és Winkler József munkái is a tárlat összképé­hez tartoznak, akárcsak Cser- nus Lajos Félelem című alko­tása. Festői staféta A végére hagytam a meg­lepetést, a szigetszentmikló- siakat. A festői staféta első tagja, Kocsis László, már nem él, de örökségével Somogyi György optimálisan gazdálko­dott és folytatja Kocsis láto- másos konstruktivitását úgy, hogy közben megvalósítja leg­jobb önmagát. A Kirándulás Taksonyba című képe a tár­lat .talán legjobb festménye, s megállná a helyét bármelyik országos tárlaton: nemcsak eszközeivel, hanem a színes formákba sűrűsödő tiszta köpi, emberi, eszményekkel. Az él* tető hatás, amely Kocsis László művészetében kezdő­dött, nála sem áll meg; tovább ring új változatokkal Puha Ferenc alkotásain is, aki eddigi legjobb teljesítményét nyújtja. Szigetszentmiklós a festészet új magyar műhelyé­vé kezd emelkedni. Kár, hogy e térségből most nem talál­kozhattunk Nádasdy János műveivel. Hatásos összkép Pál Mihály, Barnóth Zoltán, Végh Gyula rendezése még hatásosabbá tette az összképet a blokkos elhatárolásokkal, így értelmezhettük is a sok­rétű anyagot. A monori tárlat után a Nagy István csoport őszi tárlatának egy része Va­sadra kerül, ahol a művelő­dési házban mutatják be a gyömrői festők, szobrászok törekvéseit. Van mit bemutat* ni. Losonci Miklós MOZIMŰSOR OKTOBER 31-TÖL NOVEMBER 6-IG NAGYKÁTA ABONY 31—1: Átverés** 2—3: Éljen D’Artagnan! (du.) Földi űrutazás (este) Vérvonal** (éjjel) 4— 5: Az utolsó szökés 5— 6: Ez Amerika** BUDAÖRS 31—1: Kesztyűbe dudálni (du.) Veronika Voss vágyakozása** (este) i 2—3: Androidok lázadása* (este) 4—5: Kék hegyek* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 1: Montenegro 31—3: A kis hableány (du.) 2—3: Morfium (este) 4—6: Puskák és galambok (du.) 4—5: Florida, a Paradicsom (este) 6: Az éjszaka** (este) CEGLÉD, Szabadság 31—3: Ludas Matyi du.) Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) 4—6: Vízipók — csodapók (du.) Hurrikán* (este) Languszta reggelire* (éjjel) 31—1: Flor asszony és két férje* (este) 1—3: Álmodik az állatkert (du.) 2—3: o. kedves Harry! (este) 4—5: Éljen D’Artegnan! NAGYKŐRÖS, Arany János 31: Atlantic City* 1— 3: Titokban Honkongban 4— 6: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (éste) NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 31: Sasszárny 1: Fanny és Alexander* 2— 3: Szarvacska, manócska (du.) , 2—4: Mesél a bécsi erdő >3^ 5— 6: Oktalan áldozatok PILISVÖRÖSVÁR 31—1: Törekvő tanerő 1— 2: Fantom az éjszakában (éjszaka) 2— 4: Álmodik az állatkcrt (du.) 3— 4: Átlagemberek* (este) 4— 5: A postás mindig kétszer csenget I—II.** POMÁZ 31—1: Várlak Nálad vacsorára* 2—3: Fantom az éjszakában** 4: Atlantic City* RÁCKEVE 31—1: niihfingó bika* 2—3: A hótündér (du.) Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) 4—5: Gyónás gyilkosság után** SZENTENDRE DABAS 31—1: Kék hegyek* 2—3: Végre, vasárnap* 4: Katapult* DUNAHARASZTI 31—1: I, mint Ikarusz* 2—3: Anacsok (du.) Tűzharc* (este) 4-5: Fantom az éjszakában** 31—1: vándorlások meséje DUNAKESZI, Vörös Csillag 31—2: Az élet muzsikája (este) 1—3: Süsü, a sárkány (du.) 3—4: Törekvő tanerő ÉRD 31: Anna Pavlova I—II. 3— 4: A medvevadász*' 5—6: Kesztyűbe dudálni FÓT 31: Katapult* 1— 2: Androidok lázadása* 3: Ellopták Jupiter fenekét 4— 5: Végre, vasárnap* GÖDÖLLŐ, Petőfi 31—1: Anacsok (du.) Egy elvált férfi ballépései* (este) 2— 6: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) GYÁL 31—1: Végre, vasárnap* 2—4: A legkisebb ló (du.) 2—3: Az élet muzsikája (este) 4—5: Androidok lázadása* (este) KEREP2STARCSA 31—1: Lebegés* 2—3: Fehér Toll (du.) Arany a tó fenekén (este) 4—5: Aiiuroidok lázadása* MONOR 31V-1: Éljen D’Artagnan! (este) 1— 3: Olaszok hihetetlen kalandjai Lcningrádban (du.) 2— 3: Átverés** 4— 5: Földi űrutazás 5— 6: Piedonc Afrikában 6: Florida, a Paradicsom A medvevadász* (este) 2—3: A koppányi aga testamentuma (du.) Forróvérű kísértet (este) 4— 6: A kis hableány (du.) 4: Hamburgi betegség** (este) 5— 6: Atlantic City* (este) SZ!GETSZENTM;KLÓS 31—1: Fantom az éjszakában** 1— 3: Hüvelyk Matyi (du.) 2— 3: Ez ip'en!* (este) 4: A birodalom visszavág 5: A medvevadász* TÁPJÓSZELE 31: Az utolsó szökés 1—2: Szaffi 3— 4: Tűtorony VÁC, Kultúr 31—3: A herceg és a csillaglány (du.) 31: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) 1— 3: Sasszárny (este) 4— 6: firdőgbarlnng (du.) Titokban Honkongban (este) VECSÉS, 31: Hamburgi betegség 2— 3: A lcaratézó Kobra visszatér** (este) 1—4: vándorlások meséje (du.) 4—5: Vérnász (este) • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. **• Csak 18 éven felülieknek. \z új filmek részletes .smertetése a Mozgó Képekben. «* hetetlen négy kötettel ajándé­kozta meg az olvasóközönsé­get a Dunakanyar Tájékoz­tató felelős szerkesztőjeként. Mint az akkori DIB kulturá­lis bizottságának titkára fá­radhatatlanul gyűjtötte egybe a táj művészeit, tudósait, igyekezve rábírni őket a pub­likálásra a Tájékoztató hasáb­jain is. Neki is köszönhető a festőművész Vass Elemér emléktáblája Zebegényben, Elekffy Jenőé Tahiban, Bern­jén Attila domborművű port­réja Visegrádon vagy Má- nyoki Ádám szobra Szoko- lyán.. Nevét, munkásságát megyeszerte ismerik a művé­szetek iránt érdeklődők, elő­adásai emlékezetesek marad­nak Nagymaroson, Vácott, Cegléden, mindenütt. T anulmányokban dolgozta fői a magyar amatőr és' bibliofil könyvkiadás történe­tet. s azon kevés kutatók egyike, akik könyvesztétikával is foglalkoznak. E cikkeinek sorában mutatta be Váci György — Vácott élő — könyvkötőt és művészetét. Dr. Szíj Rezsőt a világon a legjobban az ember érdekli. Ezért nem áll távol tőle a környezetvédelem, s a nyelv- művelés sem. Ha nem tud­nám róla ez utóbbit, ide merném írni: polihisztor. De nem merem. Mert elveinek egyike: oltalmazzuk'szép ma­gyar beszédünket a fölösleges idegen szavaktól. B. I. Pályáját a Pápai Főiskolai Könyvtárban kezdte. A vidéki város maradandó benyomáso­kat hagyott a fiatal filosz lel­kében. Később csaknem egy évtizedet töltött a Magyar Tudományos Akadémia ipar- gazdaságtani kutatócsoportjá­ban, ahol megismerkedhetett a gazdasági élet mozgatóru­góival, közvetlenül láthatott a d< Ig(,k mélyére Életművé­hez azonban éppen úgy hoz­zátartozik a Misztól falusi Könyvkiadó Szövetkezet meg­alapítása, mint a népi kollé­gium/ vagy a mezőgazda-ági szövetkezet megszervezése a felszabadulás után — az el­sők közt — Sárváréit. Felejt­U etvenedik születésnapján 1J az jutott eszembe, amit egyszer korábban vallott ön­magáról: Nemcsak a körül­mények .— család, létfönntar­tás stb. — kényszerítettek a munkára, hanem a sokoldalú érdeklődés, az olthatatlan kí­váncsiság is sarkallt, hogy a valóságnak megfelelően lás­sam azt, amit látnom adatik. Hihetetlen, hogy dr. Szíj Rezső hetvenesztendős. Amint fürgén lépked, cipeli hatalmas aktatáskáját — amelyben mindig akad valami csemege: idézet egy klasszikus írótól, vallomás egy kortárs festőtől, följegyzések egy frissen fölfe­dezett zenei forrásról —, fá­radhatatlanul járja a világot, hogy továbbadja mérhetetlen kincsét, a. tudást, amit mun­kás élete során sikerült ösz- szegyűjtenie. Mindig a valóság érdekelte. A valóságból is mindig az igazság, lett légyen szó akár történelemről, akár irodalom­ról, képzőművészetről, zenéről vagy a sportról. Amikor egy- egy előadása alkalmából be­konferálják, azt szokták mon­dani róla, hogy irodalom- és művészettörténész. De tudjuk, hogy több ennél. Ezernyi cik­ke, mintegy három tucat könyve és megszámlálhatat­lanul sok előadása arról ta­núskodnak, mindenkor igye­kezett mérhetetlen, alaposság­gal a mélyére ásni mindan­nak, amit — saját szavaival élve — meglátnia adatott. És sokat látott, mert sokfelé járt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents