Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

ÖROSI vJp? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 254. SZÄM 1985. OKTÓBER 29., KEDD A gazda tudja hol szorít a cipő Hővisszanyerés, alufólia, biogáz A világgazdaságnak sem a korai, sem pedig újabb kori történetében nem lelünk ha­sonló példát annyira elmélyült, és ilyen kitartóan kísértő prob­lémára, mint napjaink ener­giaválsága. Évtizede is elmúlt, hogy mindennapi gondjaink közé került, s azóta nemhogy enyhült volna, de egyre nehe­zíti az életet, újra és újra cse­lekvésre kényszerítve az em­bert, hogy leleményével köny. nyítsen e súlyos terhen. A technikai színvonal emelkedé­se viszont mind több energia- szükséglettel jár, s ezt az ör­dögi kört még tovább nehezí­tik a gyakori olajárrobbaná­sok a világpiacon. Összetett feladatok Népgazdaságunkban, mely energiaszükségletének mintegy 80 százalékát importból fedezi, különösen nagy jelentőséget kapott mindennemű takaré­kosság, olyannyira, hogy az 1986-os évre már kormány- szintű rendelkezés szabja meg az ország 84 legnagyobb üze­me számára a felhasználható energiamennyiséget, túllépés esetén tekintélyes bírságot he­lyezve kilátásba. Nem csoda tehát, hogy az anyag- és energiatakarékossá­gi törekvések is nagyobb len­dületet kaptak mindenütt az iparban. Átfogó tanulmány ké­szült az élelmiszeripar ener­giagazdálkodásáról is, melyben megállapítást nyert, hogy a 70-es évek elején kezdődött korszerűsítés befejeződött, s elmondható, a hőtermelő bázi­sok műszaki színvonala maga­sabb is, mint általában a tech­nológiáké. Az élelmiszeripar energia- gazdálkodása jelenlegi érték­rendjeink szerint kielégítő ugyan, ám az említett viszony­lagos elmaradottság arra kész­tet, hogy rendre felül kell vizs­gálni a körülményeket, fel kell tárni az energiamegta­karítás lehetőségeit. Ezzel a kérdéssel foglalko­zott Szenes Endréné dr., a Konzerv- és Paprikaipari Ku­tató Intézet igazgatója mina­pi előadásában, melyet a he­lyi és vidéki szakemberek számára tartott a konzerv­gyárban. Nevezetesen a kon­zervipar problémáit vette te­rítékre mondandójában. Az energiaköltségek vesze­delmesen növekednek ebben az iparágban is, s ennek el­lensúlyozására jóval összetet­tebb feladatok hárulnak a szakemberekre, mint egyéb te­rületeken. Mit mutatnak a konzervgyárakban szerzett ta­pasztalatok? Sajnos egy sor olyan vesz­teségforrást lehet felsorolni há­zuk tájékáról, melyeket már régen ideje lett volna kiküszö­bölni. Sok üzemben még ma is összehangolatlan gyártóvona­lakat látni, ezek rengeteg ál­lásidővel dolgoznak, s a kel­leténél nagyobb teljesítményű gépeket alkalmaznak a terme­lésben. A technológiai műve­letek szinte minden fázisában óriási a hő-, és egyéb ener­giaveszteség. Mit lehet tenni mindezek kiküszöbölésére? A problémák nagy része könnyen áttekinthető, a meg­oldások sokszor maguktól ér­tetődnek, ám a gond az, hogy sok esetben tetemes befekte­tések árán, új technológiai vo­nalak beállításával lehetne ki­elégítő orvoslást nyerni. Ilyen­formán rövid idő alatt gyö­keres változásokra nemigen le­het számítani. Jobbára a ré­gi utat kell járni, a folyama- tcus. olykor aprólékos, de ha­tékony műszaki fejlesztések jöhetnek számításba. Az elő­adó néhány példát is felsora­koztatott ennek alátámasztá­sára, a közelmúltból. A Nyíregyházi Konzervgyár 3 fokozatú Láng-típusú besű- rítőjénok párakompresszoros üzemmódja jelentős megtaka­rítást eredményezett, a körösi gyárban a Hunister sterilező­nél a meleg víz újrafelhaszná­lást valósították meg 30 száza­lék energianyereséget érve el vele. A harmadik legenergiaigé­nyesebb műveletnél, a szárí­tásnál pedig a kürtőbe épített hőcserélővel 50—60 százalé­kosnak bizonyult az ered­mény. Megesik, hogy dupla haszonnal jár egy-egy fejlesz­tés. A fehérlemez helyett ka­sírozott alufóliába csomagolt élelmiszerek hőkezeléséhez négyszer kevesebb energia szükséges, s ez törvényszerűen a minőség előnyére is írható. A KÖP AKI-ban végzett bébi- ételes kísérletek egyértelműen ezt igazolták. Mégis érdemes Jóllehet nálunk ma még jobbára csak érdekességszám­ba megy, mégis érdemes el- gondolkodwf'a biogázfejlesztés távlatain is. A példaként em­lített francia konzervgyár a napi 25 tonna szerves hulla­dékából termelt metánnal, ötödrészét fedezi fűtőanyag­szükségletének. Meghökkentő szám, s ha összevetjük a kon­zervipari nyersanyag-feldolgo­zás során keletkező 5—25 szá­zalék hulladékveszteséggel, ami eltávozik a gyárakból, érzékel­hetőbbé válik, micsoda lehe­tőségek kínálkoznak, noha a beruházás költséges volta még megfontolásra készteti a leg­optimistább szakembert is. Csak töredéke A társadalom hasznos tagjai lesznek Törődést, tapintatot , Nem vitás, a hallgatóság jó néven vett volna még ennél több kézzelfogható, s főleg ke­csegtető példát, de az előadó csupán vázolni kívánta azon területeket, ahol még sok ke­resnivalójuk akad a konzerv­ipar szakembereinek. Külön­ben is mindig a gazdának kell legjobban tudnia, hol szo­rít a cipő, s azt is, hogyan legcélszerűbb segíteni a gon­dokon. Mindenesetre nem árt el­gondolkodni az utolsó monda­ton, ami így hangzott: a kon­zerviparban csupán 1 százalé­kos energiamegtakarítás 8— 10 millió forint hasznot ered­ményez, pedig ez csak töre- déke annak, amit a legóvato­sabb számítások szerint is~kf lehet aknázni. My. J. Arany-ünnepség az évfordulón Megható keretek között 131 Százhárom esztendővel ez­előtt, 1882. szeptember 22-én halt meg 65 éves korában Arany János, a nagy magyar költő, akinek élete fényesen beleragyogotit Nagykőrös vá­ros életébe. A szomorú évfor­dulót minden évben mély ke­gyelettel ünnepük meg a kö­rösiek. Most is szép ünnepsé­get tartottak Arany János szobránál, a nevét viselő is­kolák és társadalmi szervek, melyre az ünneplők sorában a diákifjúság százai vonultak fel. Megható keretbe foglalta az ünnepséget a kezdő Him­nusz és a záró Szózat elének- lése, melyet az Arany János Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola énekkara Végh Tiborné vezetésével adott elő. Arany János: Mátyás anyja című költeményét mély átér- zéssel Fehér Orsolya, az Arany János Általános Isko­la tanulója szavalta el. Az ünnepi beszédet dr. Szi­lágyi Ferenc irodalomtörté­nész tartotta. Még édesanyja tanította Arany János költe­ményeinek szeretetére. Diák­korában boldogan olvasta a Toldit. Körösi Csorna Sándor, a nagy néprajzkutató és nagy magyar költők is elismeréssel viseltettek Arany János mun­kálkodása iránt, aki biztatta a nemzetet, hogy bízzon a jö­vőben. A természetben nincs halál, az őszre mindig tavasz jön. Dr. Szilágyi Ferenc tervei sorában van, hogy regényt ír Arany Jánosról. Művészi élményt jelentett még, hogy az énekkar eléne­kelte Kodály: Arany Jánosról írt szép kórusát, amit viharos taps kísért. Körösztös Anett, Juhász Györgyi és Varga István, az Arany János Iskola tanulói örök igazságokat idéztek Arany János verseiből, nagy tetszés mellett. Ezután az Arany-szobor megkoszorúzása következett. A városi tanács, az Arany János Társaság, az Arany János Múzeum, az Arany János Gimnázium, a Toldi iskola, az Arany János Általános Iskola, az Arany János Filmszínház, az Arany János Tsz és a konzervgyár Arany János Szocialista Bri­gád küldöttei helyeztek em­lékkoszorút a szoborra. Kopa László A ceglédi kisegítő-foglal­koztató iskola és nevelőotthon nagykőrösi pedagógusokat fo­gadott továbbképzésen a kö­zelmúltban. Az volt a céljuk, hogy tapasztalatokat gyűjtse­nek az ott folyó munkáról, és megbeszéljék egy-egy jó mód­szer hatását. Ebből az alka­lomból kérdeztük Csoknyay Zoltán igazgatót, hogy kik jár­nak a modern iskolába, ho­gyan segítik a gyerekek fej­lődését, beilleszkedését a tár­sadalomba? asi Ü:ii — Tanulóink hátrányos helyzete fokozott gondosko­dást követel pedagógusainktól. A kisegítő iskolába olyanok járnak, akiknek több idő szük­séges a tananyag elsajátításá­hoz. A nyolcadik osztály befe­jeztével érik el a normál álta­lános iskola hatodik osztályá­nak szintjét. Foglalkoztató ta­gozatunkon a központi ideg- rendszer sérüléseiből szárma­zó fogyatékosságban szenvedő­ket nevelünk. Velük már ne­hezebb a dolgunk, mivel ke­vés nekik a hatórás korrepe­tálás, ezért részükre egész na­pos oktatási, nevelési, felügye­leti programot terveztünk. A városban sajnos még van­nak olyanok, akik gyogyónak csúfolják ezt az iskolát. Ök ugyanis csak a jelenlegi, hát­rányokkal küszködő gyereke­ket látják, s nem gondolnak arra, hogy betegségükről nem tehetnek. A személyes példa- mutatás, törődés egy lépéssel közelebb hozhatja a diáitok be­illeszkedési lehetőségét. Az idén akkora volt az igény a kisegítő iskola iránt, hogy a tervezettnél egy csoporttal többet indítottunk. Kétszáznál többen járnak hozzánk. Olyan kis létszámú osztályokat ala­kítottunk ki, amelyekben a pedagógus mindenkinek egyé­nileg is figyelemmel tudja kí­sérni a napi fejlődését. Nemcsak Ceglédről, hanem a környező telpülésekről is ér­keztek gyerekek, mivel a ki­sebb helységekben nincs ilyen tanintézmény, de még ilyert irányú tanulócsoport sem. Fog­lalkoztató tagozatunkon eddig hetvenen kaptak helyet, de létszámukat százra növeljük. Őket kilenc tanulócsoportba osztottuk be, ami azt jelenti, hogy a létszám 7 és 16 diák közötti. A kisegítő tagozaton végzet­tek általában betanított mun­kásként kezdenek dolgozni. Lehetőségük van rá, hogy a normál általános iskola esti tagozatán hetedik osztályban folytassák tanulmányaikat. A nyolcadik osztály elvégzése után munka mellett bárme­lyik szakmunkásképző intézet­be beiratkozhatnak. Előnyt je­Még pulikutyát is árultak lent kellett a fuvarosló Vasárnap kedvező őszi idő­ben tartották meg a Dömötör- napi nagykőrösi állat- és ki­rakodó vásárt, amely látoga­tottság ■ tekintetében verseny­zett a nyári vásárral. Jószágot eladni és venni most is a fél országból jöttek. A gyalogvá­sárra pedig elhozták a ruhá­zati divat, a technika és az édesipar minden újdonságát. Külön vásárrész alakult ki, ahol a takácskultúra dísztár­gyait árusították. A háziálla­tok kedvelői még kutyavásárt is találtak. Az állatvásáron most is öt sorban árusították a sertést, a választási malactól kezdve az apaállatig. Az árak a múlt vá­sár óta nemigen változtak. A választási malac darabját 600 forinttól 1150 forintig árulták. Az anyasertés 7—8 ezer forin­tért kelt, az apaállatot 8 ezer forintra tartották. A féléves süldő ára 2 ezer forint felett volt. Elég sokat hoztak birkát is, amelynek tenyésztése növek­szik. A vemhes anyabirka ára 3 ezer forint körül mpzgott, a 10 hónapos birkát 1600 fo- r.ltért árulták. A vágójószág kilóra 40 forintért kelt. Fiatal birkát ezer forint körül, kiló­ra 90—100 forintért adtait. A marhavásáron nem sokat változtak az árak. A jó bor- jas tehénért megadták a 30— 32 ezer forintot, a kisebb, idő­sebb tehén 20—25 ezer forin­tért kelt. Féléves üszőborjút 12 ezer forintért adtak. A vál­lalat a bikaborjút nem vette, magánosok kilóra 70—75 fo­rintért vásárolták. Lanyha volt a lóvásár, ahogy az őszi időben lenni szokott. Közepes kocsilovat 25—23 ezer forintért adtak, a fuvaroslo­vat 45—50 ezer forintra tar­tottak, de kevés kelt el. Jobb, éves csikóért 18—20 ezer fo­rintot kértek. Csacsit is árul­tak, melynek darabja 11—12 ezer forintért kelt el. Fejős kecske is volt, 2500 forint kö­rül adták. Egy idős ember kis tacskó- kutyákat árult, amelyek da­rabját 4—500 forintért adta. Egy fiatalember pulikutyát árult, de az iránt kevesebben érdeklődtek. A magnósok megzenésítették a vásárt. Most is sok volt és jól ment a lacikonyha és ital- mérés. amelyben a nagykőrösi bisztrósok is többen részt vet­tek. K. L. lent a mi csepeli toyábbképző tagozatunk, ahová közvetlenül az iskolánk elvégzése után me­hetnek, s ott is szakmát tanul­hatnak. Az a különbség, hogy nappal oktatják őket, nem munka mellett. Így jobban összpontosíthatják figyelmüket a tananyagra. Nincs betöltetlen pedagógu­si állásunk. Szerencsére tan­testületünk minden tagja tud­ja, hogy mit vállalt, s ennek megfelelően vesznek részt a továbbképzésben is. Van, amit mi szervezünk, máskor egy- egy előadást a gyógypedagó­giai főiskola tanárai tartanak részünkre. Más intézeteket is felkeresünk, ahol módszerek­ről, szakmai kérdésekről ta­nácskozunk. Sitii A tanulókkal való foglalko­zás nemcsak az iskola falai között folyik. Időnként kisebb- nagyobb csoportokban megje­lennek a város utcáin, elsajá­títják a közlekedés szabályait, megtanulják, hogyan kell az üzletekben vásárolni stb. Aki találkozik velük, ne tegyen csúfolódó megjegyzést, legyen türelmes, hiszen mindenki ha tássaí van rájuk — hallottuk Csoknyay Zoltán iskolaigaz' gatótól. Lendér Lívia Jogi tanácsadás Szerdán, október 30-án dél­után 4 órakor a Hazafias Népfront Dalmady Győző ut­cai helyiségében ingyenes jo­gi tanácsadást tartanak. Iskolabusz Éppen két esztendeje an­nak, hogy ezeken a hasábo­kon indítványoztuk egy isko­lai buszjárat indítását. Akkor n .‘m leges válaszról kellett so- kadjára hírt adnunk. Most azonban kedvező a kép: november 4-i kezdettel létrejön az igényelt járat. Út­vonal a következő Kossuth Lajos utca—(Tabán utca), Földváry utca—Rákóczi út— Vágóhíd utca—Zsembery Gyu­la utca—Ceglédi út—Gát utca —Kárász utca. Megállók a Földváry utcá­ban, a Bárány utcai kereszte­ződéstől 50 méterre, a Ment- vich utcában a 4. számú ház előtt a Szabadság téren, vala­mint a Vágóhíd utca 1. szá­mú ház előtt lesznek. Az indok egyszerű: a gyere­kek a Kossuth Lajos utcai la­kótelepről — ahol nincs álta­lános iskola — a Kárász utcai Petőfi iskolába járnak, amit eddig csak gyalog tudtak meg­közelíteni. Nők akadémiája Petrás Anna a népművé­szetről tart előadást október 30-án, szerdán 13 órai kez­dettel az Arany János Műve­lődési Központban. Erre a Nők akadémiája rendezvény- sorozat keretén belül kerül sor. Mozibbí A nagyteremben Kék hegyek. Színes, szink­ronizált szovjet filmszatíra. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Uramisten. Színes magyar »film. Előadás fél 6-kor. Senki nem hibáztatható Balszerencsés vereség Nagykáta—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 3-2 (2-1) Kinizsi: Leskó — Farkas 1., Kecskés I.,, Mihályi, Béltakj., Sallai (Szőke;-'35. p), Szabó, Farkas J., Denkó, Vígh (Ko­vács L.), Toricska. Tapogatózó, közepes iramű játékkal indult Nagykátán, jó pályán a mérkőzés. A Kinizsi volt a valamivel többet kez­deményező, de pontatlanok voltak az átadások, a labda a harmadik erúberhez nem ju­tott el. A 9. percben Benkó jól indította Farkas J.-t, aki­nek erős, lapos lövését a ka­pus kiütötte, és a jól érkező Vígh biztosan lőtt a hálóba (0-1). A kátaiak ellentámadá­sánál Kecskés I. jó érzékkel emelte ki a labdát a kapu torkából. Vígh ugyancsak jó érzékkel csípett el egy lab­dát, a kapu üres volt, körül- ményeskedett, és késői ívelé­se a felső lécről pattant ki. Mihályi veszélyes helyzetben szerelt szögletre. A 18. perc­ben Szabó jól indította Ben- kót, akinek lövése elsuhant Vígh előtt és a kapufa mel­lett. A 25. percben kavaro­dás alakult a körösi kapu előtt, és a hazaiak egyenlí­tettek (1-1). öt pere múlva, szögletrúgás után a kátai csa­tár a tizenhatosról nagy gólt lőtt a jobb felső sarokba (2-1). A második félidő elején Kecskés szerelt jól, majd Les­kó röviden ütött ki egy be­ívelést, de a kátai csatár fö­lé lőtt. Az 55. percben Far­kas J. jól indította Benkót, akinek pontos átadásából Vígh remek fejessel egyen­lített (2-2). Két perc múlva Leskó remekül hárított szög­letre. A 65. percben Torics- kát felvágták a 16-oson belül, a megítélt büntetőből Farkas I. rosszul helyezett, közepes erejű lövését a kapus kiütöt­te. A 68. percben egy lövés Mihályin irányt változtatva üutott a gólvonalon túlra (3-2). Jó körösi támadás végén a kátai kapus fel tudta szedni a labdát a körösi csatárok elől. Leskónak volt több pa­rádés védése. Balszerencsés vereség volt, az ellenfél ugyan pontosab­ban adogatott, többet táma­dott, de a körösi csapat jobb összpontosítással az első 20 percben akár háromgólos ve­zetést is szerezhetett volna. Fordulópont volt a 2-2-es ál­lásnál elhibázott 11-es és a balszerencsés harmadik gól. Nem hibáztatható senki sem érte. A Sebők, Darnyik, Ari bírói hármas kifogástalanul, jól.vezette a mcTkőzésit. S^ér- dán délután fél 3-kor hazai pályán a Bem SE-vel lesz edzőmérkőzés. Nagykőrösi Kgy. Kinizsi ifi— Nagykátai ifi 1-0 (1-0) Kinizsi ifi: Oreil — Bállá, Kecskés Z., Czinkus, Szűcs, Fercsi, Dani, Dobos (Berta­lan), Eszes (Pörge), Onhausz, Hegedűs (Varga). Küzdelmes mérkőzésen, ja­vuló játékkal és akarással ér­tékes győzelmet arattak az ifik idegenben. Jól játszotta közvetlen védelem, de az aka­rásért a teljes csapat dicsé­retet érdemel. Góllövő: He­gedűs. Ceglédi Vasutas serd.— Nagykőrösi Kgy. Kinizsi serd. 2-0 (0-0) Kinizsi serd.: Holló — Csi­kós, Somodi, Dér, Aszódi F., Pécsi (Aszódi J.), Petrik (Kar­sai), Bari, Pörge, Barcsay (Öcsai), Tóth. A serdülők Cegléden egyen­rangú ellenfélnek bizonyul­tak, a jobb helyzetkihasználás döntött. 0-0-ás állásnál Bar­csay 11-est hibázott. Jók: Csi­kós, Somodi, Aszódi F., Bari, Pörge. KEDDI SPORTMŰSOR Kézilabda. Petőfi iskolai pá­lya, 14 óra: Nk. Petőfi isk.— Nk. Rákóczi isk., 14.50: Nk. Petőfi isk.—Kocséri isk., 15.40: Kocséri isk.—Nk. Rákóczi isk. úttörő fiú körzeti bajnoki mérkőzés. Kosárlabda. Cegléd: C. Gim­názium—Nk. Gimnázium me­gyei ifjúsági férfi-női bajno­ki és középiskolás kupa-, va­lamint serdülő-diák fiú és leány bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Ifjúsági sport­telep. 14 óra: Nk. Petőfi isk. —Nyársapáti isk., 14.50: Nk. Arany isk.—Nk. Kossuth isk., IV. korcsoportos nagypályás körzeti úttörő bajnoki mér­kőzés. Értesítem a lakosságot, hogy kulcsmásolásomat áthelyeztem Nagykőrös. Bajcsy-Zs. u. 8. szám alá. Nyitva tartás: 3-tól 5-ig, Csorvási Márton. Ceglédi Kórház Nagykőrösi te­lephelyére, Fáskert I. takarítónő­ket azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezés a helyszínen, nérezés megegyezés szerint. Dr. Kósa. ISSN 0133—sne (K**yk0rösl Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents