Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

4 1985. OKTOBER 26., SZOMBAT Metróállomás Helyzetkép: A földmunkák há­romnegyedével vé­geztek. Az állomás padozatának be­tonozása félig, ol­dalfalainak egy­ötöde már elké­szült. A jövő: az Árpád-híd utáni első megálló ha­sonló lesz a jelen­legi végállomáshoz, a sínek alatt alul­járót építenek, s kétoldalt innen közelíthetők meg a szerelvények. Az épülő állomás táv­lati képe. Iskolázás, beilleszkedés A folyamat még nem zárult le Biztosítási üzletkötők Meglátja, nem fog elküldeni Úgy is mondhatjuk: Ízléstelen volt A gödöllői cigánylakosság helyzetét tekintette át legutób­bi ülésén a városi tanács vég­rehajtó bizottsága dr. Horváth Ilona vb-titkár előterjesztése alapján. A jelentés összegzi az elmúlt hárorii évben bekö­vetkezett változásokat, vala­mint azt, hogy mire jutottak a szociális körülményeknek nem megfelelő telepek felszá­molásában. tgyszerre A Napsugár utcai telepet fel­számolták, de még két olyan helyet tartanak nyilván, amely az említett kategóriába sorol­ható. A Blaháné út 2-ben hat csalad él. Az egyik állami telken már megkezdte az épít­kezést. A Fenyvesi nagyút úgynevezett penziójában tizen­hét csalad lakik. Kettő kapott ingyen telket. A Szivárvány, a Napsugár és a Zápor utcában összesen tizenhat szociális la­kást terveznek építeni, a terep- rendezést már megkezdték. Ily módon válik lehetővé a Blahá­né úti telep felszámolása. Az csak abban az esetbe» szün-- tethető meg, ha a családokat egyszerre költöztetik ki. A városban élő cigánylakos­ság hetven százaléka munka­képes korú. Azoknak, akik rendszeres munkából élnek, ők vannak többségben, a tapaszta­latok szerint ugyanolyanok az életkörülményeik, mint a többi lakosnak. A dolgo­zók nagyobb hányada Bu­dapestre jár. A gödöllői munkavállalók húsz száza­léka törzsgárdatag. Viszony­lag sokan élnek alkalmi mun­kából. A munkaképesek hét százaléka nem végez munkát, általában nők. Közülük sokan tévednek a bűn útjára. Számottevő arányt képvisel­nek Gödöllőn a kisiparral és kereskedelemmel foglalkozók. Faárukészítők, fuvarozók, mu­tatványosok, teknővájók, vá­sározók. Kedvezőtlen életkörülmé­nyeik miatt sokan válnak vi­szonylag korán munkaképte­lenné, illetve csökkent mun­kaképességűvé. A rehabilitá­ciós bizottság elé kerülők nyolc-tíz százaléka közülük való. Mindenki tisztában van vele, hogy a sokat emlegetett beil­leszkedés elősegítését nem le­het elég korán kezdeni. A ta­nács művelődési osztálya, az iskolák ezért is igyekeznek mindent megtenni minél előbb. Ami már az óvodában megkez­dődik, ha oda egyáltalán eljut­nak. A számok tanúsítják, egyre többen jutnak el. Míg például 1981-ben negyvenhe­tén, tavaly hatvanegyen jár­tak óvodába. A kereskedelmi tevékenységet folytató, állandó lakás- és munkahely-változta­tó családok gyermekeiket ne­hezen lehet az óvodákba vin­ni. Keveset törődnek ezzel azok Is, akiknek nincs mun­kaviszonyuk. Fiatalkorú szülő Az általános iskolákban eb­ben a tanévben kétszázötven­hét cigánygyermeket tartanak számon. Hatvanan tanulnak a kisegítő iskolában. Találunk az iskolába járók között túl­korosokat, szám szerint nyolc­vankilencet. A most és az imént említett számok jelzik, mennyire ellentmondásosan halad a beilleszkedési folya­mat. Minden részében talál­kozhatunk örvendetes mozza­natokkal, és kevésbé megnyug­tatókkal. Az mindenképpen az előbbihez sorolandó, hogy a dolgozók esti iskolájába járók nyolcvan százaléka cigány; és még inkább a kitartásuk. Nem maradóénak ki. Lakáshelyzetük, életkörül­ményeik felvillantatása sejteti, hogy egészségi kultúrájuk sem a legjobb. A rendszeres ellen­őrzésnek, felvilágosításnak kö­szönhetően talán már család- tervezésről is beszélhetünk. Az mindenesetre tény, hogy a születések száma nem emelke­dett. De az is, hogy több fia­talkorú szül. Fejlődésről ad számot a jelentés a csecsemő- és gyermekgondozás tekinte­tében. A szülők megbízhatób­bakká váltak. Gyakran járnak tanácsadásra, rendszeresen el­viszik kicsinyeiket védőoltás­ra. A felnőttek is sokszor és sokféle gondjukkal keresik fel a tanácsi és más szerveket. Lapunk hasábjain már hí­rül adtuk, hogy idén új intéz­ménnyel gazdagodott Zsámbék. Korszerű orvosi rendelőt adtak át, mély azonban nemcsak a helybeli betegek egészségügyi ellátásában hoz javulást. Eb­ben a hónapban befejeződik a laboratórium felszerelése is, s november elsejétől ez a léte­sítmény is fogadja a betegeket. Az új laboratórium meg­könnyíti majd mindazoknak a helyzetét a budai körzet tele­pülésein, akiknek a körzeti or­vos által előírt laboratóriumi vizsgálatokat mindeddig a Já­nos Kórházban kellett elvégez­tetniük. Időt és — nem utol­só szempont, különösen az idős, nyugdíjas betegek eseté­ben — pénzt takaríthatnak meg ezután a környékbeliek, ha a távolsági autóbusz-jára­tokon nem a fővárosig, hanem csak a közeli Zsámbékig kell utazniuk. Ahhoz azonban, hogy a labo­ratórium kellő kihasználtság­gal dolgozhasson, s valóban melje a körzet egészségügyi llátásának színvonalát, a körzeti orvosok segítségére is szükség lesz. A települések közti autóbusz-közlekedés ugyanis néhány esetben nem olyan sűrű, hogy a betegek maguk vehetnék igénybe az új szolgáltatást. Ezekben a fal­vakban a tervek szerint meg fogják szervezni, hogy a be­tegektől levett vizsgálati anya­gokat közvetlenül a rendelő juttassa el a laboratóriumhoz, ne kelljen a betegeknek az autóbuszra órákat várakoz­niuk. December elsejétől a Zsám- béki rendelő fizikoterápiás kezelésre is fogadja a környék­belieket. A szükséges beren­dezéseket már beszerezték. Ha­marosan minden feltétel adott lesz a hétvégi központi orvosi ügyelet létrehozásához is.. Az ehhez szükséges helyiségeket és felszerelést már biztosítot­ták, s jövő évben ügyeleti gépkocsi is az orvos rendelke­zésére állna, melyet CB-készü- lékkel szerelnek majd fel. így lehetőség nyílna rá, hogy a telefonon érkező bejelentéseket Társadalmi pártfogókkal, vö­röskeresztes aktívákkal igye­keznek segíteni nekik. A vö­röskeresztesek, lakóbizottságok bevonásával mérték fel az idő­sek és a munkaképtelenek helyzetét. Nyugdíjuk, járadé­kuk megállapításában és más ügyeik elintézésében is számít­hatnak a szakigazgatási szer­vekre. Akadnak teljesen egye­dülállók. Róluk sem feledkez­nek meg. Sok tennivaló összegezve, a végrehajtó bi­zottság úgy foglalt állást, hogy a cigánylakosság beilleszkedé­se az utóbbi években folytató­dott, ám valószínű, a követ­kező jelentés elkészítésekor is ezt állapítják majd meg. Még sok teendő vár az illetékesek­re, azt az is jelzi, hogy nem­rég a cigányok ügyével foglal­kozó munkatárs kezdte meg tevékenységét a gödöllői ta­nács apparátusában. K. P. az asszisztens CB-n közölje az orvossal, aki azonnal a hely­színre siethetne. Remélhetőleg, a laborató­rium és a sokhelyütt már be­vált központi hétvégi ügyelet esetében is sikerül megnyerni a körzet orvosainak támogatá­sát, még ha ez az egészségügyi dolgozók számára külön terhet is jelent. Hiszen mindkét szol­gáltatás sokat segítene az egészségügyi ellátás szempont­jából eddig nem túlságosan el­kényeztetett körzet lakóin. Mr. A. A monori bíróság folyosó­ján — ha nem tudná az em­ber, hogy hol van — azt hi- hetné, az általános ártatlan­ság és szívjóság virágos meze­jén jár. A tapadón például egy barna madonna szoptatja fe­hérbe pólyáit csecsemőjét át­szellemült mosollyal (s ő egy súlyos testi sértéses ügy egyik szereplője). Aztán egy nett úriember kér bocsánatot kifo­gástalan udvariassággal a büntetőbíró irodájából kilépő jegyzőtől, merthogy összeke­verte a dátumokat, s a tegna­pi tárgyalás helyett ma je­lentkezett. (ö úgy vágta fül- tövön az apósát, hogy az idős férfi alig hall, de az anyós sem járt sokkal jobban ...) Cifra históriákban és kiáltó ellentétekben a folyosók és a tárgyalótermek nem szenved­nek hiányt. A közelmúltban a 17-es tárgy.Jóterem tizenegy vádlottat látott vendégül egy- azm ügyben: a sülysápi tol­vajokat és orgazdákat. Ez az ügy pedig úgy kezdődött, hogy a vádlottak egyike a sülysápi vasútállomás közelében lakott, ablakából rálátott a vagonok­ra — s ez a látvány adta a Mottó: A biztosítás nem azért van, hogy a károsult nyereség- re tegyen szert. Négyszemközti beszélgetésre készültem, aztán valahogy mini fórum lett belőle. Immár négyen ülünk az asztal körül. Sárik Jánosnéval, az Állami Biztosító ceglédi fiókjának he­lyettes vezetőjével, Szabó Sán­dor biztosítási szervezővel és Papp Zoltán üzletkötővel. — Íme a sztori. Két-három évvel ezelőtt egy biztosítási üzletkötő a következő módon próbált megfűzni. „Gondoljon arra, hogy maga meghal, és milyen jó lesz a családjának, ha kap hatvan-nyolcvanezer forintot.’’ Ezen a fordulaton teljesen berágtam. Miként vé­lekednek erről a meggyőzési módszerről? Különböző formák Papp Zoltán: — Helytelenül viselkedett a kartárs. Udva­riatlan volt. Először is azzal kellett volna kezdenie, hogy az ügyfélnek elmagyarázza: mennyi váratlan, előre nem látható esemény van, amit ugyan biztosítással kivédeni és elhárítani nem lehet, de a következményeket enyhíteni igen. S ezek között bizony ott van a legszomorúbb, a ha­láleset is. Sárik Jánosné: — Ügy Is mondhatjuk: ízléstelen volt. Az ilyen üzletkötő nem erre a pályára való. Mert mit tett? Rögtön ráijesztett az ügyfél­re, s hogyan is remélhetett volna ezek után sikeres üz­letet, hisz az első pilanatban elveszítette a legfontosabbat, a bizalmat. — Ha értéktárgyaim van­nak, féltem a családom vagy magam, és tudom, hol lelhető a biztosító, elmegyek s nyélbe ütöm a szerződést. Mi sem egyszerűbb ennél. De akkor miért van szükség az üzlet­kötőkre? Papp Zoltán: — Valóban, de ma már a biztosításnak sokféle formája van, amit az emberek többsége nem ismer vagy nehezen igazodik el kö­zöttük. Az üzletkötő dolga épp ebből ered: információt ad és ajánl. Sárik Jánosné: — Természe­tesen másképp kell közelíteni egy praktizáló orvoshoz, mint egy kis fizetésű nyugdíjashoz. Mert egészen különbözőek az anyagi feltételek. Az üzlet­kötőnek sokoldalúnak kell nagy ötletet. Kelemen József, Varró Lajos, Dósa Tibor és Bagó József neki is láttak a kivitelezésnek — s ettől fog­va szállítmányok sora bánta, hogy a sülysápi vasútállomá­son éjszakázott... Hogy a va­gonfosztogatás könnyebben menjen, gépkocsit is használ­tak a tolvajok, sőt, nagyobb zsákmányok alkalmával még teherautót is béreltek. 1983 decemberének egyik éjszakáján volt az első sike­res „kció: 20 vég függönyszö- vetet, negyven diplomatatás­kát, nyolcvan női táskát, öt pár divatcsizmát sikerült el­tulajdonítani, nyolcvanezer forintnál nagyobb értékben. A A következő alkalommal egy újabb vagonból egy mázsa fagylaltpor, számtalan doboz tyúklevespor, tíz, üvegből ké­szült gyümölcsöstál volt a zsákmány. Aztán harminchat gerendát is találtak — azt is elvitték, de vitték a padló­deszkákat is. s mert a sikeren felbuzdultak, működési terü­letüket kiterjesztették. 1984 áprilisában a sülyi vasbolt kerítésén mászott át Kelemen és Varró, két kempingbiciklit. 2 szovjet gyártmányú női kerékpárt és ötvenliteres mű­anyag ballonokat loptak. lennie, nagyon fontos a tájé­kozottság, az intelligencia, a beszélökészség, hiszen hogyan érvelhetne valami mellett, ha nincs kellő szókincse. A mo­dor és a külső megjelenés sem elhanyagolható. Emlék­szem, tíz évvel ezelőtt volt egy fiatal üzletkötőnk. Nem is végezte rosszul a munkáját. Az ügyfelek viszont panasz­kodtak, hogy nem bíznak meg igazán benne, mert a bo­zontos szakálla miatt nem eléggé megnyerő. Kértük, hogy változtasson a külsején, ö inkább továbbállt. Persze azóta sokat változott a világ, ma már ez aligha jelenthet­ne gondot. — Önök bátor emberek. Mert van egy olyan érzésem, hogy nap mint nap a közön­ség ellenérzésével kell szem­benézniük. Papp Zoltán: — Én éppen az ellenkezőjét tapasztalom. A kuncsaftok ragaszkodnak a jó üzletkötőhöz. Számtalanszor megállítanak az utcán, és ta­nácsot kérnek. Érdeklődéssel, előzékenyen fogadnak. Sárik Jánosné: — Azért kell ehhez némi bátorság. Volt nekünk már futballistá­ból lett üzletkötőnk is, aki­nek eleinte úgy ment minden, mint a karikacsapás. Egészen addig, míg el nem fogytak az ismeretségi körébe tartozók, a barátok. Ámde idegen helyre bekopogni, ahhoz már nem volt kurázsija. Feladta. Szabó Sándor: — Előfordul persze, hogy nem szívesen nyitnak ajtót. Akkor van szükség a türelemre. Talán két hónapja történt, hogy egy paraszt bácsinál jártam, más ügy végett. Azt mondta: ő biztosítós embert be nem en­ged a kapuján. Udvariasan kértem tőle, adjon két percet számomra, hogy szólhassak arról, miért is jöttem, s meg­látja, nem fog elküldeni. Vé­gül olyan jól megértettük egymást, hogy több mint fél órán át beszélgettünk. Nincsenek trükkök Papp Zoltán: — Kétszázból ha egy ilyen eset akad. Bel­víz következtében bedőlt az egyik ügyfelünk hátsó épüle­tének fala. De olyan biztosí­tása volt, ami erre a kárese­ményre nem vonatkozott Amikor megjelentem, becsap­ta orrom előtt az ajtót. Tíz év alatt egyszer fordult elő velem. Májusban Bagó József már egyenesen Kelemenhez fordult, mintha csak egy építőanyag- kereskedésbe kopogott volna be: szerezzen már neki az építkezéshez zártszelvényt. Ke­lemen szerzett — a Tüzép-te- lepről. Azután gázpalackra volt szükség, azt is loptak, ké­sőbb a vasboltból kétágú lét­rát is. De közben persze régi vadászterületükre is visszalá­togattak: egy Sülysápon „par­koló” vagonból kétszázhét olasz gyártmányú női pulóver több mint 252 ezer forinttal növelte a készletüket. De a Tüzép-telep is válto­zatlanul jó területnek bizo­nyult, annál is inkább, mert az ottani éjjeliőrrel is sike­rült megegyezniük Dobos Ist­ván ötszáz forintot kapott el­ső alkalommal, s csak annyi volt a dolga, hogy behunyja a szemét, amíg kihoznak két kétszárnyas ablakot. Másodjá­ra is behunyta ötszázért. — úiabb két ablak vándorolt ki a kapun. Hosszan lehetne sorolni, mi minden szerepel még a vád­iratban — végül is a függö­nyök értékesítése volt, ami — Miféle trükkökkel pró­bálkoznak? Papp Zoltán: — Nincsenek trükkjeink. De nem is kelle­nek. Amikor belépek egy la­kásba, már látom azt, hogy mit kell, illetve mit szabad ajánlanom. Ebben feltétlenül segít a rutin. — Fizetésük nyilván a megkötött üzletek mennyisé­gétől is függ. Az ember azt gondolná, ilyen helyzetben a cél szentesíti az eszközt. Mennyire korrektek? Papp Zoltán: — A korrekt­ség nélkülözhetetlen. Gondol­nunk kell arra, hogy jövőre is szeretnénk üzletet kötni. Tehát az emberek bizalmát nem játszhatjuk el. Sárik Jánosné: — Annál is inkább nem, mivel három­négy hónap elteltével kiderül­het, ha valaki nem korrekt módon tájékoztatta az ügyfe­let. S az egyszer elvesztett bizalmat már nagyon nehéz visszaszerezni. Szabó Sándor: — Szinte le­hetetlen. Ugyanakkor a becsa- rott ember más üzletkötőt sem fogad el. Tegyük hozzá: joggal. Segít az emberismeret — Miért ezt a pályát válasz­totta? Papp Zoltán: — Érdekes, változatos, soha nincs két azonos eset. Itt mindig meg kell újulni. Az első év nehéz volt, de ez minden foglalko­zásra jellemző. Tíz esztendő tapasztalata, emberismerete sok mindenen átsegít. Vannak dolgok, amelyeket ma más­képp oldanék meg. Szeretem az embereket, a munkámat És most hadd kérdezzek en is valamit, önnek milyen biz­tosítása van? Felnevetek. — Semmilyen. — Könnyelműség. — És a lakása miféle? — Családi ház, OTP-tarto- zással. — Na látja, akkor mégis­csak van biztosítása. De kel­lene egy életbiztosítás, hiszen egy újságírót is érhet baj. Ha legközelebb találkozunk, na­gyon szép biztosítási formá­kat fogok ajánlani. És meg­kötjük az üzletet. — Talán majd egyszer. Fehér Ferenc nyomra vezette a hatóságot, s a lopássorozatban közremű­ködőknek a monori bíróságon nyújtották be a számlát. Varró Lajost lopásban (üz­letszerűen elkövetett lopásban) találták bűnösnek, 7 év kilenc hónap börtönbüntetésre ítélték, 8 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Kelemen Jó­zsef többrendbeli lopásban bűnös, büntetése 6 év szabad­ságvesztés, s 7 évre eltiltás a közügyektől. Dósa Tibort lo­pásban. bűnpártolásban ma­rasztalták el, rábizonyult az orgazdaság is. négyévi szabad­ságvesztésre ítélték, s öt évre eltiltottál a közügyek gyakor­lásától. Bagó József lopásért, felbujt.ásért. orgazdaságért fe- lelt. négy évre felfüggesztett egyévi szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel. t:::s hm» c:ü Borbás Jánost tizenötezer forint megfizetésére kötelez­ték. amely száznapi börtön­büntetésre változtatható. Tart Tibornak 25 ezer forintja bánja az orgazdaságot, Dobos István éjjeliőr nyolc hónap szabadságvesztését három év­re függesztették fel. s három­ezer forintot kel! fizetnie, Balázs József büntetése nyolc­ezer forint megfizetése. Egy vádlottat felmentettek az orgazdaság vétsége alól, kettő ped:g az eljárás folya­mán közkegyelemben része­sült. K. Zs. A körzetek is megszervezhetik A főváros helyett Zsámbék A 17-es tárgyalóteremből Egy szemhunyás ötszázat ért

Next

/
Thumbnails
Contents