Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
4 1985. OKTOBER 26., SZOMBAT Metróállomás Helyzetkép: A földmunkák háromnegyedével végeztek. Az állomás padozatának betonozása félig, oldalfalainak egyötöde már elkészült. A jövő: az Árpád-híd utáni első megálló hasonló lesz a jelenlegi végállomáshoz, a sínek alatt aluljárót építenek, s kétoldalt innen közelíthetők meg a szerelvények. Az épülő állomás távlati képe. Iskolázás, beilleszkedés A folyamat még nem zárult le Biztosítási üzletkötők Meglátja, nem fog elküldeni Úgy is mondhatjuk: Ízléstelen volt A gödöllői cigánylakosság helyzetét tekintette át legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága dr. Horváth Ilona vb-titkár előterjesztése alapján. A jelentés összegzi az elmúlt hárorii évben bekövetkezett változásokat, valamint azt, hogy mire jutottak a szociális körülményeknek nem megfelelő telepek felszámolásában. tgyszerre A Napsugár utcai telepet felszámolták, de még két olyan helyet tartanak nyilván, amely az említett kategóriába sorolható. A Blaháné út 2-ben hat csalad él. Az egyik állami telken már megkezdte az építkezést. A Fenyvesi nagyút úgynevezett penziójában tizenhét csalad lakik. Kettő kapott ingyen telket. A Szivárvány, a Napsugár és a Zápor utcában összesen tizenhat szociális lakást terveznek építeni, a terep- rendezést már megkezdték. Ily módon válik lehetővé a Blaháné úti telep felszámolása. Az csak abban az esetbe» szün-- tethető meg, ha a családokat egyszerre költöztetik ki. A városban élő cigánylakosság hetven százaléka munkaképes korú. Azoknak, akik rendszeres munkából élnek, ők vannak többségben, a tapasztalatok szerint ugyanolyanok az életkörülményeik, mint a többi lakosnak. A dolgozók nagyobb hányada Budapestre jár. A gödöllői munkavállalók húsz százaléka törzsgárdatag. Viszonylag sokan élnek alkalmi munkából. A munkaképesek hét százaléka nem végez munkát, általában nők. Közülük sokan tévednek a bűn útjára. Számottevő arányt képviselnek Gödöllőn a kisiparral és kereskedelemmel foglalkozók. Faárukészítők, fuvarozók, mutatványosok, teknővájók, vásározók. Kedvezőtlen életkörülményeik miatt sokan válnak viszonylag korán munkaképtelenné, illetve csökkent munkaképességűvé. A rehabilitációs bizottság elé kerülők nyolc-tíz százaléka közülük való. Mindenki tisztában van vele, hogy a sokat emlegetett beilleszkedés elősegítését nem lehet elég korán kezdeni. A tanács művelődési osztálya, az iskolák ezért is igyekeznek mindent megtenni minél előbb. Ami már az óvodában megkezdődik, ha oda egyáltalán eljutnak. A számok tanúsítják, egyre többen jutnak el. Míg például 1981-ben negyvenhetén, tavaly hatvanegyen jártak óvodába. A kereskedelmi tevékenységet folytató, állandó lakás- és munkahely-változtató családok gyermekeiket nehezen lehet az óvodákba vinni. Keveset törődnek ezzel azok Is, akiknek nincs munkaviszonyuk. Fiatalkorú szülő Az általános iskolákban ebben a tanévben kétszázötvenhét cigánygyermeket tartanak számon. Hatvanan tanulnak a kisegítő iskolában. Találunk az iskolába járók között túlkorosokat, szám szerint nyolcvankilencet. A most és az imént említett számok jelzik, mennyire ellentmondásosan halad a beilleszkedési folyamat. Minden részében találkozhatunk örvendetes mozzanatokkal, és kevésbé megnyugtatókkal. Az mindenképpen az előbbihez sorolandó, hogy a dolgozók esti iskolájába járók nyolcvan százaléka cigány; és még inkább a kitartásuk. Nem maradóénak ki. Lakáshelyzetük, életkörülményeik felvillantatása sejteti, hogy egészségi kultúrájuk sem a legjobb. A rendszeres ellenőrzésnek, felvilágosításnak köszönhetően talán már család- tervezésről is beszélhetünk. Az mindenesetre tény, hogy a születések száma nem emelkedett. De az is, hogy több fiatalkorú szül. Fejlődésről ad számot a jelentés a csecsemő- és gyermekgondozás tekintetében. A szülők megbízhatóbbakká váltak. Gyakran járnak tanácsadásra, rendszeresen elviszik kicsinyeiket védőoltásra. A felnőttek is sokszor és sokféle gondjukkal keresik fel a tanácsi és más szerveket. Lapunk hasábjain már hírül adtuk, hogy idén új intézménnyel gazdagodott Zsámbék. Korszerű orvosi rendelőt adtak át, mély azonban nemcsak a helybeli betegek egészségügyi ellátásában hoz javulást. Ebben a hónapban befejeződik a laboratórium felszerelése is, s november elsejétől ez a létesítmény is fogadja a betegeket. Az új laboratórium megkönnyíti majd mindazoknak a helyzetét a budai körzet településein, akiknek a körzeti orvos által előírt laboratóriumi vizsgálatokat mindeddig a János Kórházban kellett elvégeztetniük. Időt és — nem utolsó szempont, különösen az idős, nyugdíjas betegek esetében — pénzt takaríthatnak meg ezután a környékbeliek, ha a távolsági autóbusz-járatokon nem a fővárosig, hanem csak a közeli Zsámbékig kell utazniuk. Ahhoz azonban, hogy a laboratórium kellő kihasználtsággal dolgozhasson, s valóban melje a körzet egészségügyi llátásának színvonalát, a körzeti orvosok segítségére is szükség lesz. A települések közti autóbusz-közlekedés ugyanis néhány esetben nem olyan sűrű, hogy a betegek maguk vehetnék igénybe az új szolgáltatást. Ezekben a falvakban a tervek szerint meg fogják szervezni, hogy a betegektől levett vizsgálati anyagokat közvetlenül a rendelő juttassa el a laboratóriumhoz, ne kelljen a betegeknek az autóbuszra órákat várakozniuk. December elsejétől a Zsám- béki rendelő fizikoterápiás kezelésre is fogadja a környékbelieket. A szükséges berendezéseket már beszerezték. Hamarosan minden feltétel adott lesz a hétvégi központi orvosi ügyelet létrehozásához is.. Az ehhez szükséges helyiségeket és felszerelést már biztosították, s jövő évben ügyeleti gépkocsi is az orvos rendelkezésére állna, melyet CB-készü- lékkel szerelnek majd fel. így lehetőség nyílna rá, hogy a telefonon érkező bejelentéseket Társadalmi pártfogókkal, vöröskeresztes aktívákkal igyekeznek segíteni nekik. A vöröskeresztesek, lakóbizottságok bevonásával mérték fel az idősek és a munkaképtelenek helyzetét. Nyugdíjuk, járadékuk megállapításában és más ügyeik elintézésében is számíthatnak a szakigazgatási szervekre. Akadnak teljesen egyedülállók. Róluk sem feledkeznek meg. Sok tennivaló összegezve, a végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a cigánylakosság beilleszkedése az utóbbi években folytatódott, ám valószínű, a következő jelentés elkészítésekor is ezt állapítják majd meg. Még sok teendő vár az illetékesekre, azt az is jelzi, hogy nemrég a cigányok ügyével foglalkozó munkatárs kezdte meg tevékenységét a gödöllői tanács apparátusában. K. P. az asszisztens CB-n közölje az orvossal, aki azonnal a helyszínre siethetne. Remélhetőleg, a laboratórium és a sokhelyütt már bevált központi hétvégi ügyelet esetében is sikerül megnyerni a körzet orvosainak támogatását, még ha ez az egészségügyi dolgozók számára külön terhet is jelent. Hiszen mindkét szolgáltatás sokat segítene az egészségügyi ellátás szempontjából eddig nem túlságosan elkényeztetett körzet lakóin. Mr. A. A monori bíróság folyosóján — ha nem tudná az ember, hogy hol van — azt hi- hetné, az általános ártatlanság és szívjóság virágos mezején jár. A tapadón például egy barna madonna szoptatja fehérbe pólyáit csecsemőjét átszellemült mosollyal (s ő egy súlyos testi sértéses ügy egyik szereplője). Aztán egy nett úriember kér bocsánatot kifogástalan udvariassággal a büntetőbíró irodájából kilépő jegyzőtől, merthogy összekeverte a dátumokat, s a tegnapi tárgyalás helyett ma jelentkezett. (ö úgy vágta fül- tövön az apósát, hogy az idős férfi alig hall, de az anyós sem járt sokkal jobban ...) Cifra históriákban és kiáltó ellentétekben a folyosók és a tárgyalótermek nem szenvednek hiányt. A közelmúltban a 17-es tárgy.Jóterem tizenegy vádlottat látott vendégül egy- azm ügyben: a sülysápi tolvajokat és orgazdákat. Ez az ügy pedig úgy kezdődött, hogy a vádlottak egyike a sülysápi vasútállomás közelében lakott, ablakából rálátott a vagonokra — s ez a látvány adta a Mottó: A biztosítás nem azért van, hogy a károsult nyereség- re tegyen szert. Négyszemközti beszélgetésre készültem, aztán valahogy mini fórum lett belőle. Immár négyen ülünk az asztal körül. Sárik Jánosnéval, az Állami Biztosító ceglédi fiókjának helyettes vezetőjével, Szabó Sándor biztosítási szervezővel és Papp Zoltán üzletkötővel. — Íme a sztori. Két-három évvel ezelőtt egy biztosítási üzletkötő a következő módon próbált megfűzni. „Gondoljon arra, hogy maga meghal, és milyen jó lesz a családjának, ha kap hatvan-nyolcvanezer forintot.’’ Ezen a fordulaton teljesen berágtam. Miként vélekednek erről a meggyőzési módszerről? Különböző formák Papp Zoltán: — Helytelenül viselkedett a kartárs. Udvariatlan volt. Először is azzal kellett volna kezdenie, hogy az ügyfélnek elmagyarázza: mennyi váratlan, előre nem látható esemény van, amit ugyan biztosítással kivédeni és elhárítani nem lehet, de a következményeket enyhíteni igen. S ezek között bizony ott van a legszomorúbb, a haláleset is. Sárik Jánosné: — Ügy Is mondhatjuk: ízléstelen volt. Az ilyen üzletkötő nem erre a pályára való. Mert mit tett? Rögtön ráijesztett az ügyfélre, s hogyan is remélhetett volna ezek után sikeres üzletet, hisz az első pilanatban elveszítette a legfontosabbat, a bizalmat. — Ha értéktárgyaim vannak, féltem a családom vagy magam, és tudom, hol lelhető a biztosító, elmegyek s nyélbe ütöm a szerződést. Mi sem egyszerűbb ennél. De akkor miért van szükség az üzletkötőkre? Papp Zoltán: — Valóban, de ma már a biztosításnak sokféle formája van, amit az emberek többsége nem ismer vagy nehezen igazodik el közöttük. Az üzletkötő dolga épp ebből ered: információt ad és ajánl. Sárik Jánosné: — Természetesen másképp kell közelíteni egy praktizáló orvoshoz, mint egy kis fizetésű nyugdíjashoz. Mert egészen különbözőek az anyagi feltételek. Az üzletkötőnek sokoldalúnak kell nagy ötletet. Kelemen József, Varró Lajos, Dósa Tibor és Bagó József neki is láttak a kivitelezésnek — s ettől fogva szállítmányok sora bánta, hogy a sülysápi vasútállomáson éjszakázott... Hogy a vagonfosztogatás könnyebben menjen, gépkocsit is használtak a tolvajok, sőt, nagyobb zsákmányok alkalmával még teherautót is béreltek. 1983 decemberének egyik éjszakáján volt az első sikeres „kció: 20 vég függönyszö- vetet, negyven diplomatatáskát, nyolcvan női táskát, öt pár divatcsizmát sikerült eltulajdonítani, nyolcvanezer forintnál nagyobb értékben. A A következő alkalommal egy újabb vagonból egy mázsa fagylaltpor, számtalan doboz tyúklevespor, tíz, üvegből készült gyümölcsöstál volt a zsákmány. Aztán harminchat gerendát is találtak — azt is elvitték, de vitték a padlódeszkákat is. s mert a sikeren felbuzdultak, működési területüket kiterjesztették. 1984 áprilisában a sülyi vasbolt kerítésén mászott át Kelemen és Varró, két kempingbiciklit. 2 szovjet gyártmányú női kerékpárt és ötvenliteres műanyag ballonokat loptak. lennie, nagyon fontos a tájékozottság, az intelligencia, a beszélökészség, hiszen hogyan érvelhetne valami mellett, ha nincs kellő szókincse. A modor és a külső megjelenés sem elhanyagolható. Emlékszem, tíz évvel ezelőtt volt egy fiatal üzletkötőnk. Nem is végezte rosszul a munkáját. Az ügyfelek viszont panaszkodtak, hogy nem bíznak meg igazán benne, mert a bozontos szakálla miatt nem eléggé megnyerő. Kértük, hogy változtasson a külsején, ö inkább továbbállt. Persze azóta sokat változott a világ, ma már ez aligha jelenthetne gondot. — Önök bátor emberek. Mert van egy olyan érzésem, hogy nap mint nap a közönség ellenérzésével kell szembenézniük. Papp Zoltán: — Én éppen az ellenkezőjét tapasztalom. A kuncsaftok ragaszkodnak a jó üzletkötőhöz. Számtalanszor megállítanak az utcán, és tanácsot kérnek. Érdeklődéssel, előzékenyen fogadnak. Sárik Jánosné: — Azért kell ehhez némi bátorság. Volt nekünk már futballistából lett üzletkötőnk is, akinek eleinte úgy ment minden, mint a karikacsapás. Egészen addig, míg el nem fogytak az ismeretségi körébe tartozók, a barátok. Ámde idegen helyre bekopogni, ahhoz már nem volt kurázsija. Feladta. Szabó Sándor: — Előfordul persze, hogy nem szívesen nyitnak ajtót. Akkor van szükség a türelemre. Talán két hónapja történt, hogy egy paraszt bácsinál jártam, más ügy végett. Azt mondta: ő biztosítós embert be nem enged a kapuján. Udvariasan kértem tőle, adjon két percet számomra, hogy szólhassak arról, miért is jöttem, s meglátja, nem fog elküldeni. Végül olyan jól megértettük egymást, hogy több mint fél órán át beszélgettünk. Nincsenek trükkök Papp Zoltán: — Kétszázból ha egy ilyen eset akad. Belvíz következtében bedőlt az egyik ügyfelünk hátsó épületének fala. De olyan biztosítása volt, ami erre a káreseményre nem vonatkozott Amikor megjelentem, becsapta orrom előtt az ajtót. Tíz év alatt egyszer fordult elő velem. Májusban Bagó József már egyenesen Kelemenhez fordult, mintha csak egy építőanyag- kereskedésbe kopogott volna be: szerezzen már neki az építkezéshez zártszelvényt. Kelemen szerzett — a Tüzép-te- lepről. Azután gázpalackra volt szükség, azt is loptak, később a vasboltból kétágú létrát is. De közben persze régi vadászterületükre is visszalátogattak: egy Sülysápon „parkoló” vagonból kétszázhét olasz gyártmányú női pulóver több mint 252 ezer forinttal növelte a készletüket. De a Tüzép-telep is változatlanul jó területnek bizonyult, annál is inkább, mert az ottani éjjeliőrrel is sikerült megegyezniük Dobos István ötszáz forintot kapott első alkalommal, s csak annyi volt a dolga, hogy behunyja a szemét, amíg kihoznak két kétszárnyas ablakot. Másodjára is behunyta ötszázért. — úiabb két ablak vándorolt ki a kapun. Hosszan lehetne sorolni, mi minden szerepel még a vádiratban — végül is a függönyök értékesítése volt, ami — Miféle trükkökkel próbálkoznak? Papp Zoltán: — Nincsenek trükkjeink. De nem is kellenek. Amikor belépek egy lakásba, már látom azt, hogy mit kell, illetve mit szabad ajánlanom. Ebben feltétlenül segít a rutin. — Fizetésük nyilván a megkötött üzletek mennyiségétől is függ. Az ember azt gondolná, ilyen helyzetben a cél szentesíti az eszközt. Mennyire korrektek? Papp Zoltán: — A korrektség nélkülözhetetlen. Gondolnunk kell arra, hogy jövőre is szeretnénk üzletet kötni. Tehát az emberek bizalmát nem játszhatjuk el. Sárik Jánosné: — Annál is inkább nem, mivel háromnégy hónap elteltével kiderülhet, ha valaki nem korrekt módon tájékoztatta az ügyfelet. S az egyszer elvesztett bizalmat már nagyon nehéz visszaszerezni. Szabó Sándor: — Szinte lehetetlen. Ugyanakkor a becsa- rott ember más üzletkötőt sem fogad el. Tegyük hozzá: joggal. Segít az emberismeret — Miért ezt a pályát választotta? Papp Zoltán: — Érdekes, változatos, soha nincs két azonos eset. Itt mindig meg kell újulni. Az első év nehéz volt, de ez minden foglalkozásra jellemző. Tíz esztendő tapasztalata, emberismerete sok mindenen átsegít. Vannak dolgok, amelyeket ma másképp oldanék meg. Szeretem az embereket, a munkámat És most hadd kérdezzek en is valamit, önnek milyen biztosítása van? Felnevetek. — Semmilyen. — Könnyelműség. — És a lakása miféle? — Családi ház, OTP-tarto- zással. — Na látja, akkor mégiscsak van biztosítása. De kellene egy életbiztosítás, hiszen egy újságírót is érhet baj. Ha legközelebb találkozunk, nagyon szép biztosítási formákat fogok ajánlani. És megkötjük az üzletet. — Talán majd egyszer. Fehér Ferenc nyomra vezette a hatóságot, s a lopássorozatban közreműködőknek a monori bíróságon nyújtották be a számlát. Varró Lajost lopásban (üzletszerűen elkövetett lopásban) találták bűnösnek, 7 év kilenc hónap börtönbüntetésre ítélték, 8 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Kelemen József többrendbeli lopásban bűnös, büntetése 6 év szabadságvesztés, s 7 évre eltiltás a közügyektől. Dósa Tibort lopásban. bűnpártolásban marasztalták el, rábizonyult az orgazdaság is. négyévi szabadságvesztésre ítélték, s öt évre eltiltottál a közügyek gyakorlásától. Bagó József lopásért, felbujt.ásért. orgazdaságért fe- lelt. négy évre felfüggesztett egyévi szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel. t:::s hm» c:ü Borbás Jánost tizenötezer forint megfizetésére kötelezték. amely száznapi börtönbüntetésre változtatható. Tart Tibornak 25 ezer forintja bánja az orgazdaságot, Dobos István éjjeliőr nyolc hónap szabadságvesztését három évre függesztették fel. s háromezer forintot kel! fizetnie, Balázs József büntetése nyolcezer forint megfizetése. Egy vádlottat felmentettek az orgazdaság vétsége alól, kettő ped:g az eljárás folyamán közkegyelemben részesült. K. Zs. A körzetek is megszervezhetik A főváros helyett Zsámbék A 17-es tárgyalóteremből Egy szemhunyás ötszázat ért