Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-24 / 250. szám
1985. OKTÖBER 24. CSÜTÖRTÖK Elhárítható a nukleáris veszély (Folytatás az t. oldalról.) nek főparancsnoka. A politikai tanácskozó testület ülésének főtitkára, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszterének első helyettese, Marij Ivanov volt. A politikai tanácskozó testület ülését Todor Zsivkov nyitotta meg. Az ülésen sorrendben elnökölt: Gustáv Husák, Todor Zsivkov, Kádár János. Az ülés résztvevői részletesen áttekintették az európai helyzetet és véleményt cserélték a nemzetközi viszonyok legfontosabb kérdéseiről. A fő figyelmet annak a harcnak a legfontosabb feladataira fordították, amelyet a békéért, a nukleáris fenyegetés elhárításáért, az európai és a világ- helyzet javításáért, a világűr militarizálásának megakadályozásáért, a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelésért, valamint az államok közötti kapcsolatoknak az enyhüléshez és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös* együttműködéshez a békés egymás mellett élés alapján való visszatéréséért folytatnak. Hasznos véleménycserére került sor a Varsói Szerződés tagállamai közötti együttműködésnek időszerű kérdéseiről is. Az ülésen hangsúlyozták közös tevékenységük fontosságát a nemzetközi viszonyok gyökeres megjavítására, a szövetséges országok egységének és összeforrottságának további erősítése, biztonságuk megbízható szavatolása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai politikai-védelmi szövetségének tevékenységét áttekintve a politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői kedvezően értékelték a külügyminiszterek és a honvédelmi miniszterek bizottságának az 1983-as januári prágai ülés óta végzett munkáját, és meghatározták a további feladatokat. A politikai tanácskozó testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati munkájáról és megfelelő döntést hozott. Az ülésen egyhangúlag elfogadták a Varsói Szerződés tagállamainak „A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért” című nyilatkozatát, amelyet külön hoznak nyilvánosságra. Megállapodtak abban, hogy az ülés házigazdájaként a Bolgár Népköztársaság gondoskodik a nyilatkozatnak az ENSZ hivatalos dokumentumaként történő terjesztéséről, és eljuttatja azt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden résztvevő államához. Emellett felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai nyilatkozatában megfogalmazott békés kezdeményezésekre és javaslatokra. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés jegyében zajlott le. Kifejezte a Varsói Szerződés tagállamai nézeteinek egységét az európai és a világpolitika megvitatott fő kérdéseiben. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének soron következő ülését a Magyar Népköztársaság fővárosában, Budapesten tartják. Közös nyilatkozatot fosaitok el Szófiában Az utóbbi években nagymértékben fokozódott a nemzetközi feszültség. A világ közel került ahhoz a határhoz, amelyen túl az események ellenőrizhetetlenné válhatnak — hangzik a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1985. október 22—23-i ülésén elfogadott közös nyilatkozat. A fegyverkezési verseny erőteljesen fokozódik. Az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták számos nyugat-európai NATO-ország- ban történő telepítése új, veszélyes helyzetet teremtett földrészünkön, ..válaszintézkedésekre kényszert tette a Szovjetuniót és néhány más szocialista országot. Különös aggodalmat vált ki annak veszélye, hogy a fegyverkezési versenyt kiterjesztik e világűrre. Ez megingatná a kialakult hadászati helyzetet, a világűrt az emberiséget fenyegető halálos veszedelem új forrásává változtatná. A feszültség és a háborús veszély növekedésének okai ez imperializmus — mihde- nekelőtt az Egyesült Államok — politikájában rejlenek, amely nyíltan katonai fölényre törekszik, hogy rákényszerítse akaratát más népekre és államokra. A Varsói Szerződés tagállamai semmilyen körülmények között sem mondanak le népeik biztonságáról. Nem törekszenek katonai fölényre, de azt sem engedik meg senkinek, hogy velük szemben érre szert tegyen. Határozottan ellenzik a fegyverkezési versenyt és annak eszkalációját, síkraszállnak az erőegyensúly lehető legalacsonyabb szinten történő megvalósításáért. Külpolitikájuk fő célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a katonai szembenállás szintjének csökkentése, a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés és az enyhülés szellemében történő fejlesztése volt és marad. Abból indulnak ki, hogy az ideológiai különbségeknek nem szabad befolyásolniuk az államközi kapcsolatokat és aláásniuk azok stabilitását, s hogy napjainkban különösen szükség van a nemzetközi helyzet normalizálásáért fellépő összes állam és erő aktív együttműködésére. Erre irányul a Varsói Szerződés tagállamai és más békeszerető országok javaslatainak egész sora. A különböző ' társadalmi rendszerű országok politikai párbeszéde, a józanul gondolkodó körök tevékenysége, a háborúenenes mozgalmak és a béke erőinek aktivitása bizonyítja, hogy vissza lehet térni az enyhüléshez. azt ki lehet terjeszteni az államközi kapcsolatok valamennyi területére és fordulatot lehet elérni a szilárd biztonság és az együttműködés felé. Egy ilyen fordulathoz véget kell vetni az erő és a konfrontáció politikájának. A nemzetközi helyzet megjavítása új, korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös önmérsékletet követel. Olyan halaszthatatlan intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé tennék a fegyverkezési verseny megállítását és a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozását, a fegyverzetek — mindenekelőtt a nukleárisig fegyverzet — nagymértéké ;.icsökkentését. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kiemelték az űrfegyverek, valamint a stratégiai és a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetek kérdésköréről Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalások nagy jelentőségét. Támogatják a Szovjetunió konstruktív., álláspontját, amely a fegyverkezési verseny világűrre történő kiterjesztésének megakadályozásával és a földön való fegyverkezési hajsza megszüntetésével összefüggő feladatok gyakorlati megoldására irányul; azon nagy jelentőségű, új kezdeményezését — javaslatát —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjon meg a támadó űrfegyverek teljes betiltásáról és az egymás területének elérésére képes nukleáris fegyverzetek radikális, 50 százalékos csökkentéséről. A szövetséges szocialista országok vezetői úgy vélik, hogy a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozónak hozzá kell járulnia a világban jelenleg meglévő veszélyes feszültség enyhítéséhez, a háborús veszély csökkentéséhez, a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez. a leszerelés irányába történő tényleges előrelépést szolgáló, kölcsönösen elfogadható döntésekhez. A nukleáris veszély , elhárításáért vívott harc legfontosabb feladata az események jelenlegi veszélyes menetének megállítása, az európai katonai szembenállás szintjének csökkentése. A nemzetközi biztonságot, s ezen belül Európa biztonságát sem lehet katonai eszközökkel, katonai erővel szavatolni. Földrészünk szilárd békéje csak az enyhüléssel, a leszereléssel, a bizalom növelésével és a nemzetközi együttműködés fejlesztésével érhető el. Meg kell állítani a nukleáris fegyverek további telepítését a kontinensen, ezen túlmenően el kell érni csökkentésüket. A Varsói Szerződés tagállamai határozottan síkraszállnak azért, hogy Európa teljes mértékben mentesüljön mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a harcászati nukleáris fegyverektől. Fontos lépés lenne ezen az úton, és megkönnyítené az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök leggyorsabb, kölcsönös csökkentéséről szóló megállapodás elérését, ha azokról az űrfegyverek és a hadászati fegyverzetek kérdéskörétől különvál- lasztott, azzal nem közvetlenül összefüggő, megfelelő megegyezés születne. Ezzel kapcsolatban különösen nagy jelentőségűek a Szovjetunió, jóakarata bizonyítékaként tett, olyan egyoldalú lépései, mint közepes hatótávolságú rakétái telepítésének moratóriuma Európában, csakúgy, mint azoknak az SS—20-as rakétáknak kivonása a harckészültségbői, amelyeket az amerikai középhatótávolságú rakéták európai telepítésére válaszul pótlólagosan telepítettek a Szovjetunió európai részén. A Varsói Szerződés tagállamai mielőbbi megállapodásokat szorgalmaznak a középL európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon, és első lépésként javasolják a szovjet és az amerikai fegyveres erők csökkentését. Az ülés résztvevői emlékeztetnek a NATO tagállamaihoz intézett, érvényben lévő közvetlen tárgyalások folytatására vonatkozó javaslataikra: — kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, a Varsói Szerződés és az Északatlanti Szövetség tagállamai közötti békés kapcsolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne minden európai és más érdekelt ország számára; — fagyasszák be és csökkentsék katonai kiadásaikat; — mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől. A résztvevők támogatják a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányainak erőfeszítéseit vegyi- fegyver-mentes övezet kialakítására Közép-Európában. Napjaink legfőbb feladata a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megállítása és a leszerelésre való áttérés. E feladat megoldásában nagy előrelépést jelentene, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok több elsőrendű fontosságú intézkedést tenne. Mindenekelőtt le kell állítani a támadó űrfegyverek, köztük a műholdelhárító eszközök létrehozásával, kipróbálásával és rendszerbe állításával kapcsolatos munkálatokat; a jelenlegi mennyiségi szinten be kell fagyasztani a meglevő nukleáris fegyverzetet, egyben maximálisan korlátozni kell korszerűsítésüket, és egyidejűleg be kell szüntetni e fegyverzet újabb fajtáinak és típusainak létrehozását, kipróbálását és telepítését; le kell állítani a közép-hatótávolságú rakéták európai telepítését. Napjainkban mind fontosabb és halaszthatatlanabb feladat a vegyi fegyverek — beleértve azok különösen veszélyes változata, a bináris fegyverek — teljes betiltása és megsemmisítése. Az ülésen képviselt államok megismétlik felhívásukat, hogy kezdődjenek konkrét tárgyalások a hagyományos fegyverzetek akár globális, akár regionális korlátozásáról és csökkentéséről, a fegyverkezési verseny megfékezéséről a tengereken és az óeeánokon. Más államokkal kötött egyezmény alapján, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének megtartásával készek bármely fegyverfajtát korlátozni, csökkenteni, kivonni és örökre megsemmisíteni. Más nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycseréjük során hangsúlyozták: az ülésen képviselt országok készek az aktív együttműködésre minden érdekelt országgal az Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában és a világ más térségeiben kialakult válság- helyzetek mielőbbi rendezése és az új feszültséggócok keletkezésének megakadályozása céljából. Megállapították, hogy növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának szerepe a nemzetközi életben. Határozottan síkraszállnak a nemzetközi kapcsolatok normalizálásáért a gazdaság, a tudomány és a technika területén. Napjainkban a tudományosműszaki forradalom vívmányai és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése következtében lehetővé vált, hogy nemzetközi programok valósuljanak meg a tudományos, kutatás és a gyakorlati tervezőmunka területén. és olyan technika és technológia jöjjön, létre,,, melynek segítségével többszörösére növelhető a társadalom munkájának termelékenysége. Az ülés résztvevőinek meggyőződébe szerint a mostani körülmények között elengedhetetlen, hogy a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködést kizárólag békés céloknak rendeljék alá és világméretűvé tegyék. A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentőségű a szolidaritás és az egység megerősítése a szocialista országok között, amelyeket összeköt alapvető érdekeik azonossága, a szocialista és kommunista építés célja és a marxista—leninista világnézet. Az értekezlet résztvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben tovább szélesítik a szocialista és a kommunista építésről folytatott tapasztalatcseréjüket, minden erejükkel hozzájárulnak a testvérpártok közötti kapcsolatok, a kormányaik, parlamentjeik, minisztériumaik és intézményeik, társadalmi szervezeteik és dolgozó kollektíváik közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Az együttműködés elmélyítésére törekednek a tudomány, a kultúra és az oktatás területén. ösztönzik az idegenforgalmi és a helyi kapcsolatok ki szélesítését és az állampolgáraik közötti érintkezést. A Varsói Szerződés tagállamai végezetül felhívással fordulnak Európa és a többi földrész minden országának kormányához és népéhez, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket az emberiség pusztulásával fenyegető veszélyek elleni harcbán. Hivatalos bejelentés Gorbacsov bulgáriai látogatása Szerdán Szófiában hivatalosan bejelentették, hogy október 24-én. csütörtökön megkezdődik Mihail Gorbacsov- nak. az SZKP KB főtitkárának baráti látogatása, amelyet a Bólgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására tesz Bulgáriában. < Folytatja munkáját a világszervezet közgyűlése Az ENSZ kiállta a próbát Az ENSZ-közgyűléSnek a világszervezet fennállása 40. évfordulójáról megemlékező ülésein, szerdán újabb állam- és kormányfők, külügyminiszterek szólaltak fel. A szerda délelőtti ülésen mondott beszédet többek között Naka- szone japán, Schlüter dán, Lamrani marokkói miniszter- elnök, Hoyte guyanai elnök A magyar idő szerint az esti órákban kezdődő ülésre, a szónokok sorába feliratkozott Ziaul Hakk pakisztáni és Eanes portugál elnök, Mulro- ney kanadai miniszterelnök és Andreotti -olasz külügyminiszter. Csütörtökön, az ENSZ napján, a világszervezet létrejöttének 40. évfordulója alkalmából, a Biztonsági Tanács öt állandó tagja kap szót a délelőtti ülésen. Rajtuk kívül India és Űj-Zéland képviselője beszél. A felszólalások sorát Reagan amerikai elnök nyitja meg, őt követi Csao Ce-jang kínai, Radzsiv Gandhi indiai, Margaret Thatcher brit, David Lange új- zélandi miniszterelnök. Ezután kerül sor Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszter felszólalására, s a szónokok sorát francia kollégája, Roland Dumas zárja be. A csütörtök délutáni ülésen a közgyűlés elnöke és az ENSZ főtitkára beszél, majd nyilatkozatot fogadnak el a világ- szervezet jubileuma alkalmából. A leszerelés “kérdéseiről, a közgyűlés elé terjesztett javaslatokról folytat általános vitát az ENSZ-közgyűlés 1. számú (politikai) bizottsága. A bizottság szerdai ülésén felszólalt Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár. Bevezetőjében kijelentette: a leszerelés ügyének jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy a jelenlegi, jubileumi 40. ülésszak plenáris ülésein szinte kivétel nélkül minden felszólaló kiemelten foglalkozott a leszerelés, a nemzetközi béke és biztonság, a fegyverkezési hajsza megfékezésének kérdéseivel. A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó bejelentése óta eltelt időszakban ellentmondásos jelenségeknek vagyunk tanúi — mondotta Horn Gyula. — örvendetes a nukleáris fegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó szovjet javaslat, kedvezőtlen viszont az űrhadviselésre alkalmas eszközök fejlesztésének folytatása az Egyesült Államokban. Mindezek tudatában reméljük, hogy a csúcstalálkozó lendületet ad a két- és többoldalú leszerelési tárgyalások folytatásához, amelyek elvezetnek egy átfogó fegyverzetcsökkentési egyezmény megkötéséhez. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikájában továbbra is a világbéke megőrzése érdekében kifejtett erőfeszítésekhez való hozzájárulás jelenti a legfontosabb feladatot. Sevardnadze New Yorkba utazott Szófiából New Yorkba utazott szerdán Eduard Sevard- nqdz'e szovjet külügyminiszter*;1^ hogy vészt vegyen-" nz ENSZ-Közg^uíés 40. ülésszakának ünnepi ülésein. T A bolgár főváros repülőterén Petr Mladenov bolgár külügyminiszter búcsúztatta szovjet kollégáját. A TA5ZSZ Weinberger beszédét elemzi Washingtoni propagandakampány Az amerikai kormányzat megpróbálja aláásni a raké- taelhárító-rendszereket korlátozó 1972-es megállapodást, amely akadályozza „csillagháborús” terveinek megvalósítását — állapítja meg a szovjet hírügynökség jelentése Weinberger legutóbbi beszédét elemezve. A TASZSZ rámutat, hogy a Pentagon főnökének megnyilatkozása újabb megnyilvánulása annak a propagandakampánynak, amely az űrfegyverkezési programot hivatott igazolni. Weinberger demagóg érveléssel azt próbálta bizonygatni, hogy az első csapás mérésére alkalmas űrfegyverek kifejlesztése megfelel a „legnemesebb demokratikus ideáloknak”, s csak egyfajta „védelmi erőfeszítést” jelent. Paul Hitze, az elnök leszerelési főtanácsadója pedig a képviselőház külügyi bizottságában vette védelmébe a kormányzat állításait, miszerint a Hadászati Védelmi Kezdeményezés (SDI) nem sérti a rakétaelhárító-rendsze- reket korlátozó megállapodást. A TASZSZ washingtoni jelentése rámutat, hogy az amerikai kormányzat képviselőinek ehhez hasonló kijelentései ellentétben állnak a valósággal, s joggal keltenek nyugtalanságot még az amerikai politikusok körében is. Abu Ijad nyilatkozata kapcsán Bírálatok érik a PFSZ t Az egyiptomi kormánysajtó szerdán — mintegy adott jelre — bírálni kezdte a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet és az ellenzéki pártokat. A kormány ellenőrizte napilapok főleg Abu íjadnak, Arafat biztonsági ügyekben Tö ök berepülés Határozott görög tiltakozás A görög kormány szerdán határozott tiltakozást jelentett be Ankaránál amiatt, hogy török harci repülőgépek megsértették Görögország légiterét az Égei-tengeren folytatódó amerikai—török hadgyakorlat manőverei során. Kosztisz Laliotisz kormányszóvivő bejelentése szerint a török harci gépek szerdán tizennégy ízben sértették meg Görögország légiterét. Athén kedden az Egyesült Államoknál is tiltakozott, mert az amerikai légierő gépei is behatoltak az ország felségterülete fölé. illetékes, állandó helyettesének azt a csütörtökön, Bagdadban elhangzott kijelentését találják sértőnek, hogy a PFSZ valójában soha nem kérte Egyiptomot: küldje Tunéziába az Achille Laura olasz hajó elrablóit. A három hivá- talosnak minősíthető orgánum „egyes palesztin személyiségeket” „felelőtlen nyilatkozatokkal” vádol, olyanokkal, amelyek az Achille Lauro- ügy miatt Egyiptomot rossz hírbe hozzák. Abu íjad bagdadi nyilatkozata valójában nem cseng össze Jasszer Ára- fatéval: a PFSZ vb-elnöke ugyanis az egyiptomi Boeing eltérítése előtt azt mondta, hogy felkérte Egyiptomot az .Achille Lauro elrablóinak a PFSZ-nek való kiadására, mivel palesztin törvényszék elé kívánták állítani őket Tuniszban.
