Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-21 / 247. szám
1985. OKTOBER ZU HÉTFŐ 3 Többgyermekes családok helyzete Interjú Ugarov professzorral Pillantás — előre Hétfőn az Államigazgatási Főiskolán emlékülést rendeznek a tanácsok fennállásának 35. évfordulója alkalmából. Szőkébb pátriánkban ezen a napon nyílik a nagytarcsai falumúzeum kiállítása a 75 esztendős helyi önkéntes tűz-: Oltóság történetéről. Pencen a Jedlik Ányos emlékkiállítás várja, a közönséget. Kedden kezdődik Budapesten, a TOT üdültetési központjában a nemzetközi sugárvédelmi konferencia, amely október 25-ig tart. .Szerdán ülésezik az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága, Csütörtökön ülést tart a Minisztertanács, s ünnepi tanácskozás lesz a Parlamentben az ENSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Ezen a napon bocsátja vitára a H\F Országos Tanácsa az új oktatási törvény végfehajtási utasításával kapcsolatos javaslatokat. Pénteken szerepel a SZOT napirendjén a szakszervezetek ifjúsági munkája. Szőkébb pátriánkban, Gödöllőn ekkor nyílik a Rem- sey Jenő emlékkiállítás. Szombaton téglagyárat avatnak Abonyban és Petőfi-emlékünnep- ség lesz Aszódon. Vasárnap Rákóczi^emlékkiállítás nyílik Pencen, s ettől a naptól látható Tápiószelén Ligeti Erika szobrászművész tárlata. Vizsgálatok országszerte Az ország minden megyéjében megkezdték a több- gyermekes családok társadalmi. demográfiai helyzetének vizsgálatát. A Népességtudományi Kutatóintézet egészségügyi védőnők közreműkör désével mintegy 3500 három- és többgyermekes család élet- körülményei sorsa, problémái iránt érdeklődik. Tájékozódnak: mennyi a családok havi fizetése, vari-e más, rendszeres jövedelmük, részesülnek-* különféle juttatásokban. Különösen azt szeretnék tudni: mennyivel többet költenek élelemre, ruházkodásra, a mindennapi szükségletek kielégítésére, mint a kiscsalá- dok. Jut-e pénzük üdülésre, szórakozásra, megtakaríthatnak-e s ha igen, mennyi pénzt, megfelelőnek vélik-e anyagi ellátottságukat. A kérdések között szerepel: mikor jutottak első ízben lakáshoz. A helyi szervek, munkaadóik segítették-e a lakás- problémáik megoldását, részesültek-e a nagycsaládokat megillető gondoskodásban. Felmérik, hogy gyermekeik otthon, bölcsődében, óvodában nevelkednek-e, az iskoláskorúak tanulnak-e, s hányadik osztályba járnak. Választ kér továbbá az intézet arra, hogy különbözik-e az egy-két, valamint a három- és a többgyermekes családok helyzete a társadalmi megbecsülés, a családi légkör, az életszínvonal, a gyermekek egyéniségének fejlődése, jövője szempontjából; voltak-e konfliktusaik a munkahelyen vagy a lakóhelyen gyermekeik miatt. Dolgos hétvége a Tápié mentén Télre készül ember és természet ...hogy a holnap is vidám legyen nyugágyak is, hiszen az október végi ajándéknapsütést meg kell becsülni... Móra Katalin B. S. Ugarov, az OSZSZK Legfelsőbb Tanácsának tagja, a Szovjetunió Szépművészeti Akadémiájának elnöke a budapesti fórumon részt vevő szovjet delegáció nemzetközi hírű tagja. • Professzor elvtárs! Engedjen meg egy nagyon általános kérdést: milyen gondolatok jutottak eszébe Itt Szentendrén, amikor a fórum kemény munkája közben egy kis pihenőt tart? — Természetesen a színes élmények kötnek le. Másodszor járok az önök szép országában. Tizenöt évvel ezelőtt már voltam itt a magyar társintézet meghívására. Elmondhatom, hogy ez idő alatt nagyon sok változás történt Magyarországon. Szembetűnően emelkedett az életszínvonal, s ez az embereken és az egész magyar életstíluson egyaránt megfigyelhető. Tudja, nekem Itáliát juttatja eszembe az önök országa. A kulturális emlékek gazdagsága, a kortárs művészetek színvonala egyaránt. Mindemellett Sajátosan magyar itt minden, ami nagy örömömre szolgál. # ön, professzor elvtárs a szovjet kulturális élet jelentős személyisége, s kultúrpolitikai kérdésekről folyik az eszmecsere a budapesti fórumon is. — Igen, a kultúra az emberi éiet.nagyon fontos szelete. Nemcsak az egyes ember számáfa létfontosságú, hanem — hangsúlyozom — az emberek, a népek, sőt az emberiség számára is. Így én a tömegkultúráról beszélek — a néptömegek kultúrájáról. Meg kell teremtenünk az emberi fel- emelkedés feltételeit. Ezért alapvető, hogy a munkához váló jog, a szociális biztonság adott legyen minden polgár számára, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi berendezkedésű országban él. A szocializmus nagy vívmánya az, hogy ezeket az a lapfeltételeket biztosítani tudja a tömegek számára. ® Ugarov elvtárs az emberiségről szólt az imént, s erről szólt Pjotr Gyemicsev, az SZKP PB póttagja, a szovjet delegáció vezetője a Pátria-teremben. Optimista-e ön, amikor az emberiség jövőjéről, a kultúra holnapjáról beszelünk, annak ellenére, hogy oly sokan az európai kultúra alkonyáról jövendölnek? — Feltétlenül derűlátó vagyok. És ez nem csupán valamiféle belső megérzés, hanem tudományos gondolkodásom erre az alapra épül. A tudományoknak óriási szerepe van ma a huszadik század vége felé. ön is tudja, hogy a felfedezések tették lehetővé az atomerő felhasználását. Nos, hogy pusztításra alkalmazzuk-e vagy az élet jobbá tételére a nukleáris energiát, az rajtunk múlik. Pontosabban, a mi tudományos vagy tudományellenes gondolkodásunkon. A mi leszerelési és bizalomerősítő javaslatainknak ez a lényege. Azon munkálkodunk, hogy az embereknek ilyen békés, vidám jövője legyen, hogy úgy tudjanak énekelni és táncolni gondtalanul, mint itt most Szentendrén. — Ugarov elvtárs! A Pest Megyei Hírlap olvasói nevében köszönöm a beszélgetést. Ruttkay Levente A hűtőház hidegéből exportra Még keresik a partnert Nehéz esztendőt mondhat magáénak az idén megyénk hűtőipara. A Dunakeszi Hűtő Hétfő van (Folytatás az í. oldalról.) Szentmártonkáta főutcáján Végh Istvánéit épülő •. házának tetőterében dolgozik a csata- di-baráti kaláka. Nem titkolt irigységgel gondolunk a leendő tulajdonosra .. — idősebb Végh Istv.án fiára, akiképpen katonaidejét tölti, s nagy ház várja, ha leszerel. — Megkapja, aki megérdemli — mondja az édesapa, és hozzáteszi —, különben az eltávozások és szabadságok idején ő is megfogta a munka végét.. Még legalább két ilyen hétvégét kell rászánnunk, hogy nyugodt szívvel hagyjuk magára tavaszig a tető alá hozott házat. Nagykátán, az Árpád utcában csodálatos virágoskert késztet megállásra. Balogh Károlyiak, a Pest Megyéi Villanyszerelő Vállalat ’ művezetőjének portáján valóságos müskátliözön díszük. A rózsaszíntől a sötét liláig szinte minden színárnyalat megtalálható. — Sokan megcsodálják a teraszunkat — meséli Ba- loghné, miközben beljebb invitál —, de egyre nehezebb télire elhelyezni ezt a sok növényt. Férjem a verandára vasállványt szerkesztett, ott telel majd a 150 tő muskátli. Kiderül, hogy ’ Balogh Károly nemcsak virágairól nevezetes a településen, hanem csodájára járnak angol tojó- házának is, amelyet saját ötletei, elképzelései alapján gépesített, s ahol az ezer tyúk 800—900 tojást ad naponta. — Ezt teszi a baromfitrágya— mutat szét a kertben Balogh Károly. — Kertészek viszik tőlem, de tavasszal és ősszel magam is ezzel javítom a talajt. Persze a téliesítés nálunk is a foszfát és a kálisó kiszórását jelenti, no meg a muskátli beho-rdását; Ilyenkor készítem el az új dugványokat. Sokán állnak tovább csalódottan vasárnap délben a nagykátai szövetkezeti faiskola "kapujától, reménykedve, fcogy a monorit nyitva találják. S valóban megérj a kitérő, mert a Monor és Vidéke Áfész szerződéses faiskolai lerakata tízezer gyümölcsfával és megszámlálhatatlan cserjével, clíszr.övény- nyel várja a vásárlókat. Most, a hét végén hoztuk a fákat — tájékoztat Bakos Jánosné. — A szezon még ezután kezdődik és tulajdonképpen az első hóig tört. De, ha utána keres fel minket valaki, én szívesen kiásom neki a csemetét, a hó alól is. Valóban, a vásárlók kedvükre . válogathatnak, s csupán árra panaszkodnak, hogy többet vesznek, mint tervezték, annyi és olyan szép az áru. Czéger Ferenc például pestlőrinci házába is itt szerzi be az egrest és a meggyfacsemetét. de visz fenyőt a monori tanyájára is. Zajlik az élet a kiskertben, jó földet forgat az ásó a monori szőlőkben. Ha a gyönge termés nem is adott sok munkát a szüretel öltnek, találnak elfoglaltságot a hétvégi gazdák. De azért előkerülnek a Katona fiának építi a sebb Végh István kátán Ilancsovszki János felvételei A biológiai metódus G ondolja-e ön, nyájas olvasó, hogy kicsiny és nagyobbacska falvaink üzleteiben többnyire külhoni embertársaink vásárolnak? Ha nem, akkor egyetértünk. Azt pedig kérdezni is fölösleges, hogy autóalkatrészeket árusító üzleteinkbe kik nyitnak be. Akkor hát miért shop a Trabanthoz, Wartburghoz, Zaporozsechez alkatrészeket kínáló bolt neve? Rosszmájúan arra gondolhatnánk, így kell a tulajdonosának. A shop könnyen olvasható stopnak. A vevő megtorpan, be se megy, az eladó hiába várakozik, pedig ezeken a helyeken általában található áru, A mostanában nyíló Í?iometod üzletekről sem hihetjük, hogy a külföldi vevőkre várnak. Különösen nem a megye turistaútjaitól távoli kis falvakban. Eme boltocskák gazdái a divatot majmolják. A módit, ami régóta honos nálunk, de mostanában sosem látott méreteket ölt. Nézzünk bele az újságokba. Nem múlik el nap, hogy valamelyik vállalat, intézmény, üzlet ne tenne közzé hirdetést, amelyben nevének meg változtatásáról tájékoztatja ügyfeleit, vevőit. Az átkeresztelés rohamléptekkel halad. Kíváncsian várom, hogy ha már minden magyar üzletnek, cégnek idegen neve lesz, megszűnik-e a hiánycikk intézménye. Jobb, több, tetszetősebb áruval várnak majd bennünket az udvariasabb eladók? Még ha így lenne is, amiben nem nagyon bízhatunk, akkor sem helyeselhetjük ezt a divatot. Hiszen ha kicserélhetők a magyar üziet- és vállalatnevek, megtehető ugyanez más honi szavakkal, elnevezésekkel. Némi képzelőerővel beleborzongha- tunk a jövőbe, amikor az összes szót valamilyen értékesebbnek vélt idegenre cserélték, s csak a levéltárak búvárlói találkozhatnak azokkal, amelyeket ma még többségében használunk. Maga túloz, rémképeket fest a falra, mondhatná a fenti divat védelmezője. Meggyőződésem, hogy ezek rémképek. De azok az érvek sem járnak sokkal közelebb a valósághoz, amiket az idegen szavak védelmére általában felhoznak. Tudom, persze, hogy tudom, idegen szavak nélkül nem lehetünk meg. Évszázadok óta szakadatlanul áradnak nyelvünkbe, idő kérdése, melyik illeszkedik be, válik a nyelvkincs szerves elemévé, melyiknek kell elkotród- nia, alkalmatlan idegenként. Nem a szavakról, hanem a hamis okoskodásról van szó. Amelyik szerint a máshonnan valók válogatás nélkül pontosabban, árnyaltabban fejezik ki a jelenséget, tárgyat, eljárást, érzést, amit jelölni akarunk. Holott csupán annyi igaz, hogy egyszer az egyik nyelvé, máskor a másiké találóbb. Aki ezt a tételt elfogadja, s demokratikusan gondolkozik, annak kutya kötelessége minden esetben körültekintően mérlegelni, vajon a külföldön kifejlesztett, felfedezett eszköz, eljárás, természeti, társadalmi törvényszerűség jelölésére nincs-e megfelelő vagy olyanná alakítható szó készletünkben. Ha ezt mindenkor végiggondolnák, talán meglepődnének. Például azon, hogy a jelentős kortársaink életrajzi adatait tartalmazó lexikonok magyar nevében. Ki kicsoda, benne foglaltatik az a kis csoda, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki tízmillióból bekerülhessen a néhány ezerbe, akiknek az adataira mindenki kíváncsi. Vagy egy másik. A, . tévében senkinek nem jutott eszébe, hogy a gépiesen lefordított leg... leg... helyett ott a legesleg... És végül: miért hiszik azt, hogy a Hotel Pátriát könnyebben találja meg a külföldi, mint a Pátria Hotelt? E i z mind szép, de mit tudna ajánlani a biometod helyett, kérdezhetné képzeletbeli ellenfelem. Amikor először találkoztam ezzel a módszerrel, még biológiai kertművelésnek nevezték. Rendben, ez hosszú. De miért nem biomódszer?, Vagy még rövidebben: biomód? Kör Pál háznak — amely a hazai bogyós gyümölcsök egyik fő felvásárlója — a málnaszezon .okozta a legnagyobb gondot. Amíg tavaly 1800 tonnányit vásároltak fel, addig az idén 2300 tonnát vettek át a termelőktől, illetőleg a felvásárló kereskedelemtől. A minőség lényegesen rosz- szabb a tavalyinál, és az 1900 tonnányi tőkés exportmegrendelést — főleg a több mint 1000 tonna gurulós málnát — alig tudják a kért minőségben összeállítani. A fekete ribizli iránt nincs Magyarországon kellő kereslet, ezért a teljes felvásárolt mennyiséget — mintegy 120 tonnát — tőkés piacra küldik. A piros ribizliből mindössze 50 tonnát exportálhatnak, ezért a fennmaradó 250 tonna a hazai kiskereskedelem hálózatába kerül, méghozzá leszállított áron. így már most 15,80 forint helyett 9,80-ért kapható a 350 grammos mélyhűtött ribizli. Dunakeszin mintegy 100 tonna szilvát és körülbelül 400 tonna őszibarackot is tárolnak, zömében későbbi konzervipari feldolgozás céljából. Újdonság a gödi Dunamenti Termelőszövetkezettel közösen feldolgozott, lecsónak való, illetve egyéb háztartási célra készített zöldpaprika és paradicsom, valamint a gyors- fagyasztott szilvásgombóc, amelynek gyártásához keresik a partnert. A hűtőház vezetősége — okulva az idei málnaátvétel tapasztalataiból — jövőre olyan ösztönző rendszert kíván kialakítani, amely az ed- (*gi veszteségek csökkentésére — vagyis a gyorsabb, rö- videbb idő alatti hűtőházba szállításra — serkentené a termelőt és a kereskedelmi partnereket. S. T. E. A 12 órás műszak alatt 80 hektáron veti el a búzát a .szentmártonkáta! Kossuth Tsz-bcn a három összekapcsolt IH-vétogép, amelyeket Ács Sándor Rába-Steiger traktora vontat. Felvételünkön: maggal töltik .fci a vetőgépet és üzemanyaggal az óriás traktort.
