Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

1985. OKTOBER ZU HÉTFŐ 3 Többgyermekes családok helyzete Interjú Ugarov professzorral Pillantás — előre Hétfőn az Államigazgatási Főis­kolán emlékülést rendeznek a ta­nácsok fennállásának 35. évfordu­lója alkalmából. Szőkébb pát­riánkban ezen a napon nyílik a nagytarcsai falumúzeum kiállítása a 75 esztendős helyi önkéntes tűz-: Oltóság történetéről. Pencen a Jedlik Ányos emlékkiállítás várja, a közönséget. Kedden kezdődik Budapesten, a TOT üdültetési központjában a nemzetközi sugárvédelmi konfe­rencia, amely október 25-ig tart. .Szerdán ülésezik az Országgyű­lés kereskedelmi bizottsága, Csütörtökön ülést tart a Minisz­tertanács, s ünnepi tanácskozás lesz a Parlamentben az ENSZ meg­alakulásának 40. évfordulója al­kalmából. Ezen a napon bocsátja vitára a H\F Országos Tanácsa az új oktatási törvény végfehajtási utasításával kapcsolatos javasla­tokat. Pénteken szerepel a SZOT napi­rendjén a szakszervezetek ifjúsági munkája. Szőkébb pátriánkban, Gödöllőn ekkor nyílik a Rem- sey Jenő emlékkiállítás. Szombaton téglagyárat avatnak Abonyban és Petőfi-emlékünnep- ség lesz Aszódon. Vasárnap Rákóczi^emlékkiállítás nyílik Pencen, s ettől a naptól látható Tápiószelén Ligeti Erika szobrászművész tárlata. Vizsgálatok országszerte Az ország minden megyéjé­ben megkezdték a több- gyermekes családok társadal­mi. demográfiai helyzetének vizsgálatát. A Népességtudo­mányi Kutatóintézet egész­ségügyi védőnők közreműkör désével mintegy 3500 három- és többgyermekes család élet- körülményei sorsa, problémái iránt érdeklődik. Tájékozód­nak: mennyi a családok havi fizetése, vari-e más, rendsze­res jövedelmük, részesülnek-* különféle juttatásokban. Kü­lönösen azt szeretnék tudni: mennyivel többet költenek élelemre, ruházkodásra, a mindennapi szükségletek ki­elégítésére, mint a kiscsalá- dok. Jut-e pénzük üdülésre, szórakozásra, megtakaríthat­nak-e s ha igen, mennyi pénzt, megfelelőnek vélik-e anyagi ellátottságukat. A kérdések között szerepel: mikor jutottak első ízben la­káshoz. A helyi szervek, mun­kaadóik segítették-e a lakás- problémáik megoldását, része­sültek-e a nagycsaládokat megillető gondoskodásban. Felmérik, hogy gyermekeik otthon, bölcsődében, óvodá­ban nevelkednek-e, az isko­láskorúak tanulnak-e, s há­nyadik osztályba járnak. Vá­laszt kér továbbá az intézet arra, hogy különbözik-e az egy-két, valamint a három- és a többgyermekes családok helyzete a társadalmi megbe­csülés, a családi légkör, az életszínvonal, a gyermekek egyéniségének fejlődése, jövő­je szempontjából; voltak-e konfliktusaik a munkahelyen vagy a lakóhelyen gyerme­keik miatt. Dolgos hétvége a Tápié mentén Télre készül ember és természet ...hogy a holnap is vidám legyen nyugágyak is, hiszen az októ­ber végi ajándéknapsütést meg kell becsülni... Móra Katalin B. S. Ugarov, az OSZSZK Legfelsőbb Tanácsának tagja, a Szovjetunió Szépművészeti Akadémiájának elnöke a bu­dapesti fórumon részt vevő szovjet delegáció nemzetközi hírű tagja. • Professzor elvtárs! En­gedjen meg egy nagyon ál­talános kérdést: milyen gondolatok jutottak eszébe Itt Szentendrén, amikor a fórum kemény munkája közben egy kis pihenőt tart? — Természetesen a színes élmények kötnek le. Másod­szor járok az önök szép or­szágában. Tizenöt évvel ezelőtt már voltam itt a magyar társ­intézet meghívására. Elmond­hatom, hogy ez idő alatt na­gyon sok változás történt Ma­gyarországon. Szembetűnően emelkedett az életszínvonal, s ez az embereken és az egész magyar életstíluson egyaránt megfigyelhető. Tudja, nekem Itáliát juttatja eszembe az önök országa. A kulturális emlékek gazdagsága, a kor­társ művészetek színvonala egyaránt. Mindemellett Sajá­tosan magyar itt minden, ami nagy örömömre szolgál. # ön, professzor elvtárs a szovjet kulturális élet je­lentős személyisége, s kul­túrpolitikai kérdésekről fo­lyik az eszmecsere a buda­pesti fórumon is. — Igen, a kultúra az emberi éiet.nagyon fontos szelete. Nem­csak az egyes ember számáfa létfontosságú, hanem — hang­súlyozom — az emberek, a népek, sőt az emberiség szá­mára is. Így én a tömegkultú­ráról beszélek — a néptöme­gek kultúrájáról. Meg kell teremtenünk az emberi fel- emelkedés feltételeit. Ezért alapvető, hogy a munkához váló jog, a szociális biztonság adott legyen minden polgár számára, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi beren­dezkedésű országban él. A szocializmus nagy vívmánya az, hogy ezeket az a lapfeltéte­leket biztosítani tudja a töme­gek számára. ® Ugarov elvtárs az em­beriségről szólt az imént, s erről szólt Pjotr Gyemicsev, az SZKP PB póttagja, a szovjet delegáció vezetője a Pátria-teremben. Opti­mista-e ön, amikor az em­beriség jövőjéről, a kultúra holnapjáról beszelünk, an­nak ellenére, hogy oly so­kan az európai kultúra al­konyáról jövendölnek? — Feltétlenül derűlátó va­gyok. És ez nem csupán va­lamiféle belső megérzés, ha­nem tudományos gondolkodá­som erre az alapra épül. A tudományoknak óriási szerepe van ma a huszadik század vé­ge felé. ön is tudja, hogy a felfedezések tették lehetővé az atomerő felhasználását. Nos, hogy pusztításra alkalmaz­zuk-e vagy az élet jobbá téte­lére a nukleáris energiát, az rajtunk múlik. Pontosabban, a mi tudományos vagy tudo­mányellenes gondolkodásun­kon. A mi leszerelési és bi­zalomerősítő javaslatainknak ez a lényege. Azon munkálko­dunk, hogy az embereknek ilyen békés, vidám jövője le­gyen, hogy úgy tudjanak éne­kelni és táncolni gondtalanul, mint itt most Szentendrén. — Ugarov elvtárs! A Pest Megyei Hírlap olvasói nevében köszönöm a beszélgetést. Ruttkay Levente A hűtőház hidegéből exportra Még keresik a partnert Nehéz esztendőt mondhat magáénak az idén megyénk hűtőipara. A Dunakeszi Hűtő Hétfő van (Folytatás az í. oldalról.) Szentmártonkáta főutcáján Végh Istvánéit épülő •. házának tetőterében dolgozik a csata- di-baráti kaláka. Nem titkolt irigységgel gondolunk a leen­dő tulajdonosra .. — idősebb Végh Istv.án fiára, akikép­pen katonaidejét tölti, s nagy ház várja, ha leszerel. — Megkapja, aki megér­demli — mondja az édesapa, és hozzáteszi —, különben az eltávozások és szabadságok idején ő is megfogta a mun­ka végét.. Még legalább két ilyen hétvégét kell rászán­nunk, hogy nyugodt szívvel hagyjuk magára tavaszig a tető alá hozott házat. Nagykátán, az Árpád utcá­ban csodálatos virágoskert késztet megállásra. Balogh Ká­rolyiak, a Pest Megyéi Vil­lanyszerelő Vállalat ’ műveze­tőjének portáján valóságos müskátliözön díszük. A rózsa­színtől a sötét liláig szinte minden színárnyalat megta­lálható. — Sokan megcsodálják a teraszunkat — meséli Ba- loghné, miközben beljebb in­vitál —, de egyre nehezebb télire elhelyezni ezt a sok nö­vényt. Férjem a verandára vasállványt szerkesztett, ott telel majd a 150 tő muskátli. Kiderül, hogy ’ Balogh Ká­roly nemcsak virágairól ne­vezetes a településen, hanem csodájára járnak angol tojó- házának is, amelyet saját öt­letei, elképzelései alapján gé­pesített, s ahol az ezer tyúk 800—900 tojást ad naponta. — Ezt teszi a baromfitrá­gya— mutat szét a kertben Balogh Károly. — Kertészek viszik tőlem, de tavasszal és ősszel magam is ezzel javítom a talajt. Persze a téliesítés nálunk is a foszfát és a káli­só kiszórását jelenti, no meg a muskátli beho-rdását; Ilyen­kor készítem el az új dug­ványokat. Sokán állnak tovább csaló­dottan vasárnap délben a nagykátai szövetkezeti faisko­la "kapujától, reménykedve, fcogy a monorit nyitva talál­ják. S valóban megérj a ki­térő, mert a Monor és Vidé­ke Áfész szerződéses fais­kolai lerakata tízezer gyü­mölcsfával és megszámlálha­tatlan cserjével, clíszr.övény- nyel várja a vásárlókat. Most, a hét végén hoztuk a fákat — tájékoztat Bakos Jánosné. — A szezon még ezután kezdő­dik és tulajdonképpen az el­ső hóig tört. De, ha utána keres fel minket valaki, én szívesen kiásom neki a cse­metét, a hó alól is. Valóban, a vásárlók ked­vükre . válogathatnak, s csu­pán árra panaszkodnak, hogy többet vesznek, mint tervez­ték, annyi és olyan szép az áru. Czéger Ferenc például pestlőrinci házába is itt szer­zi be az egrest és a meggy­facsemetét. de visz fenyőt a monori tanyájára is. Zajlik az élet a kiskertben, jó földet forgat az ásó a mo­nori szőlőkben. Ha a gyönge termés nem is adott sok mun­kát a szüretel öltnek, találnak elfoglaltságot a hétvégi gaz­dák. De azért előkerülnek a Katona fiának építi a sebb Végh István kátán Ilancsovszki János felvételei A biológiai metódus G ondolja-e ön, nyájas olvasó, hogy ki­csiny és nagyobbacska falvaink üz­leteiben többnyire külhoni embertár­saink vásárolnak? Ha nem, akkor egyetér­tünk. Azt pedig kérdezni is fölösleges, hogy autóalkatrészeket árusító üzleteinkbe kik nyitnak be. Akkor hát miért shop a Tra­banthoz, Wartburghoz, Zaporozsechez al­katrészeket kínáló bolt neve? Rosszmájúan arra gondolhatnánk, így kell a tulajdono­sának. A shop könnyen olvasható stopnak. A vevő megtorpan, be se megy, az eladó hiába várakozik, pedig ezeken a helyeken általában található áru, A mostanában nyíló Í?iometod üzletekről sem hihetjük, hogy a külföldi vevőkre vár­nak. Különösen nem a megye turistaútjai­tól távoli kis falvakban. Eme boltocskák gazdái a divatot majmolják. A módit, ami régóta honos nálunk, de mostanában sosem látott méreteket ölt. Nézzünk bele az újsá­gokba. Nem múlik el nap, hogy valamelyik vállalat, intézmény, üzlet ne tenne közzé hirdetést, amelyben nevének meg változta­tásáról tájékoztatja ügyfeleit, vevőit. Az átkeresztelés rohamléptekkel halad. Kíván­csian várom, hogy ha már minden magyar üzletnek, cégnek idegen neve lesz, meg­szűnik-e a hiánycikk intézménye. Jobb, több, tetszetősebb áruval várnak majd bennünket az udvariasabb eladók? Még ha így lenne is, amiben nem na­gyon bízhatunk, akkor sem helyeselhetjük ezt a divatot. Hiszen ha kicserélhetők a magyar üziet- és vállalatnevek, megtehető ugyanez más honi szavakkal, elnevezések­kel. Némi képzelőerővel beleborzongha- tunk a jövőbe, amikor az összes szót vala­milyen értékesebbnek vélt idegenre cserél­ték, s csak a levéltárak búvárlói találkoz­hatnak azokkal, amelyeket ma még több­ségében használunk. Maga túloz, rémképeket fest a falra, mondhatná a fenti divat védelmezője. Meggyőződésem, hogy ezek rémképek. De azok az érvek sem járnak sokkal közelebb a valósághoz, amiket az idegen szavak vé­delmére általában felhoznak. Tudom, per­sze, hogy tudom, idegen szavak nélkül nem lehetünk meg. Évszázadok óta szaka­datlanul áradnak nyelvünkbe, idő kérdése, melyik illeszkedik be, válik a nyelvkincs szerves elemévé, melyiknek kell elkotród- nia, alkalmatlan idegenként. Nem a szavakról, hanem a hamis okos­kodásról van szó. Amelyik szerint a más­honnan valók válogatás nélkül pontosab­ban, árnyaltabban fejezik ki a jelenséget, tárgyat, eljárást, érzést, amit jelölni aka­runk. Holott csupán annyi igaz, hogy egy­szer az egyik nyelvé, máskor a másiké ta­lálóbb. Aki ezt a tételt elfogadja, s demokratiku­san gondolkozik, annak kutya kötelessége minden esetben körültekintően mérlegelni, vajon a külföldön kifejlesztett, felfedezett eszköz, eljárás, természeti, társadalmi tör­vényszerűség jelölésére nincs-e megfelelő vagy olyanná alakítható szó készletünkben. Ha ezt mindenkor végiggondolnák, talán meglepődnének. Például azon, hogy a je­lentős kortársaink életrajzi adatait tartal­mazó lexikonok magyar nevében. Ki kicso­da, benne foglaltatik az a kis csoda, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki tíz­millióból bekerülhessen a néhány ezerbe, akiknek az adataira mindenki kíváncsi. Vagy egy másik. A, . tévében senkinek nem jutott eszébe, hogy a gépiesen lefordított leg... leg... helyett ott a legesleg... És végül: miért hiszik azt, hogy a Hotel Pát­riát könnyebben találja meg a külföldi, mint a Pátria Hotelt? E i z mind szép, de mit tudna ajánlani a biometod helyett, kérdezhetné képze­letbeli ellenfelem. Amikor először ta­lálkoztam ezzel a módszerrel, még biológiai kertművelésnek nevezték. Rendben, ez hosszú. De miért nem biomódszer?, Vagy még rövidebben: biomód? Kör Pál háznak — amely a hazai bo­gyós gyümölcsök egyik fő fel­vásárlója — a málnaszezon .okozta a legnagyobb gondot. Amíg tavaly 1800 tonnányit vásároltak fel, addig az idén 2300 tonnát vettek át a ter­melőktől, illetőleg a felvásárló kereskedelemtől. A minőség lényegesen rosz- szabb a tavalyinál, és az 1900 tonnányi tőkés exportmeg­rendelést — főleg a több mint 1000 tonna gurulós málnát — alig tudják a kért minőség­ben összeállítani. A fekete ribizli iránt nincs Magyarországon kellő keres­let, ezért a teljes felvásárolt mennyiséget — mintegy 120 tonnát — tőkés piacra küldik. A piros ribizliből mindössze 50 tonnát exportálhatnak, ezért a fennmaradó 250 ton­na a hazai kiskereskedelem hálózatába kerül, méghozzá leszállított áron. így már most 15,80 forint helyett 9,80-ért kapható a 350 grammos mély­hűtött ribizli. Dunakeszin mintegy 100 tonna szilvát és körülbelül 400 tonna őszibarackot is tárol­nak, zömében későbbi kon­zervipari feldolgozás céljából. Újdonság a gödi Dunamenti Termelőszövetkezettel közö­sen feldolgozott, lecsónak való, illetve egyéb háztartási célra készített zöldpaprika és paradicsom, valamint a gyors- fagyasztott szilvásgombóc, amelynek gyártásához keresik a partnert. A hűtőház vezetősége — okulva az idei málnaátvétel tapasztalataiból — jövőre olyan ösztönző rendszert kí­ván kialakítani, amely az ed- (*gi veszteségek csökkentésé­re — vagyis a gyorsabb, rö- videbb idő alatti hűtőházba szállításra — serkentené a termelőt és a kereskedelmi partnereket. S. T. E. A 12 órás műszak alatt 80 hektáron veti el a búzát a .szentmártonkáta! Kossuth Tsz-bcn a három össze­kapcsolt IH-vétogép, amelyeket Ács Sándor Rába-Steiger traktora vontat. Felvételünkön: maggal töltik .fci a vetőgépet és üzemanyaggal az óriás traktort.

Next

/
Thumbnails
Contents