Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

MEGYEI ... de drága kő (3. oldal) Budapest ellátását is szolgálja (5. oldal) Társasutazás (7. oldal) Postabontás (9. oldal) Európai kulturális fórum Folytatódik a tanácskozás A* európai kulturális fórum pénteken zárt plenáris üléssel foly­tatta munkáját a Budapest Kongresszusi Központban. A helsinki fo­lyamathoz kapcsolódó madridi találkozón kapott mandátum szerinl 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok cs Kanada képvi­selői az alkotó tevékenység, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés kérdéseit vitatják meg. A pénteki üléseken harminc fetszólalás hangzott el; a hoz­zászólók között számos kultu­rális személyiség, alkotómű­vész fejtette ki véleményét a kultúra általános elvi kér­déseiről. A magyar küldött­ség két tagja is szót kapott. Szabó István Oscar-díjas filmrendező az európai film­művészet mai irányzatait vá­zolva azt vizsgálta, hogy e művészeti ág képviselői alko­tó munkájukkal miként járul­hatnak hozzá a humanista ér­tékek megőrzéséhez, védelmé­hez. Boldizsár Iván író, a Magyar Pen Club elnöke az európai kulturális együttmű­ködésnek egyik, hazánk szá­mára különösen fontos — s a fórum munkájának is előteré­ben álló — kérdéséről szólt: a kevéssé elterjedt nyelveken születő művészeti alkotások mind szélesebb körű megis­mertetésének lehetőségeit ele­mezte. A délutáni ülésen a küldöt­tek egyperces néma felállás­sal adóztak a péntek hajnal­ban kivégzett dél-afrikai pol­gárjogi harcos, nemzetközi hí­rű költő, Benjamin Moloise emlékének; felháborodással ítélve el a fajüldöző rezsim újabb véres tettét. A tanácskozáson több. a ki­segítő munkaszervek (mun­kabizottságok) tevékenységé­vel összefüggő ügyrendi, illet­ve gyakorlati kérdést is meg­vitattak. Ma a küldöttek a fórum magyar nemzeti bizottságának meghívására a Dunakanyar­ba látogatnak. Konsztántin Grigorov bol­gár nagyköve' pénteken saj­tóértekezletet tartott. Hang­súlyozta. hogy a bolgár kül­döttség építő szándékkal ér­kezett a budapesti kulturális fórumra. Elsődleges célja, hogy ezen a tanácskozáson is elősegítse a helsinki folyamat előbbre vitelét. A török kül­döttség előző napi felszólalá­sának egyik kitételével kap­csolatban kifejtette, hogy ál­láspontjuk szerint Bulgáriá­ban nem él török nemzeti ki­sebbség, hanem a török hó­dítás évszázadai alatt, majd később mohamedán hitre térí­tett bolgárok lészármazottai élnek, akik szabadon gyako­rolhatják vallásukat. ' Zárul a gyógynövényszezon jövőre növelik a vetésterületet Várhatóan milyen eredményt hoz a gypgynövénytermesztés az idén a megye egyik leg­nagyobb termesztőjének? — tettük fel a kérdést Rózsa Pé­ter ágazatvezetőnek, a kere- pestarcsai Szilasmenti Tsz- ben. Megtudtuk, hogy amennyire kedvezett az időjárás a dro­goknak és fűszernövényeknek, olyan mértékben volt kedve­zőtlen az illóolajtermő növé­nyekre. Ezeknél a hideg ta­vasz. majd a két nyár eleji hi­deghullám, a későbbi aszály- lyal együttesen, nagymérték­ben gátolta a növények illó­olajképzését. Például a kapor tavaly 40-50 kilogramm ola­jat adott hektáronként, az idén örültek, ha 20 kilónyit nyertek belőle. Hasonlóan rosszak a tapasztalatok a le­vendulánál, a muskotály Zsá­zsánál és a tárkonynál. Hogy mindezek ellenére mégis túl­teljesíti tervét az ágazat, az A Szilasmenti Termelőszövetkezet laboratóriumában gázkromatográf segítségével analizálják az illóolajokat. A képen: Orosz Jánosné tech­nikus munka közben Barcza Zsolt felvétele A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége pénte­ken ülést tartott. A testület tájékoztatást hall­gatott meg a szakszervezeti vá­lasztások eddigi tapasztal a iái­ról, A továbbiakban az elnök­ség jóváhagyta az Országos Közművelődési Tanács elnök­ségével közösen kiadandó irányelveket, a válláláti mű­velődési bizottságok munká­jának továbbfejlesztéséről. Az irányelvek a vállalati önálló­ságban bekövetkezett változá­sok figyelembevételével mó­dosítják a bizottságok eddigi feladatkörét, megjelölik a vál­lalati művelődési bizottságok­nak és a vállalatok vezető testületéinek kapcsolatait, va­lamint a bizottságok működé­sének alapelveit. Az elnökség október 25-re összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. elsősorban a kamillavirágnak köszönhető, amely csaknem 9 és fél millió forint árbevételt hozott a szövetkezetnek. Ugyancsak jól fizet a mustár, amelyből mintegy 10 százalék­kal termett több a tavalyinál. Értékesítése után mintegy 1,3 —1.5 millió forint üzemi ered­ményre számítanak. Ha mindehhez még hozzá­adjuk a többi — még részben lábon álló, kisebb területen termesztett — gyógynövé­nyekből várható árbevételt, akkor érthetővé válik a jövő évre tervezett vetésterület-nö­velés a gyógy-, az illóolajos és a fűszernövények javára. Barátság és együttműködés Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke fogadta pén­teken az NDK-beli Szabad Német IfjúSág (FDJ) delegá­cióját. amely a KISZ Közpon­ti Bizottságának meghívására Eberhard Aurichnak, az FDJ Központi Tanácsa első titká­rának vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A KISZ és az FDJ képvise­lői az 1985—90. évre vonatko­zó barátsági és együttműkö­dési megállapodást írtak alá. A két ifjúsági szervezet nagy figyelmet fordít többek között arra, hogy országaik fiataljai hozzájáruljanak a KGST komp­lex programja megvalósításá­hoz. Elősegítik országaik fő­iskolai és egyetemi kapcsola­tainak bővítését, a tudomá­nyos diákkörök tapasztalat- cseréjét. Fokozottan támogat­ják testvérmegyéik és -váro­saik ifjúsági kapcsolatainak szélesítését. Eberhard Aurich pénteken a sajtó képviselőit is tájékoztat­ta a Szabad Német Ifjúság éle­téről, tevékenységéről. _____ Magasabb felvásárlási árak Ösztönzik a termeiéi kedvet DÁVIDOK T avaly a városban a tes­tületi üléseken, az ér­tekezleteken mi vol­tunk a szentek, a példák, az idén viszont egyszeriben ördögök lettek belőlünk, akiktől óvakodni kell — mondja tagadhatatlan mali­déval a patinás ipari szö­vetkezet elnöke. Mi tör­tént? Csupán annyi, hogy a szövetkezet — nem ok­vetlenül azért, mert rop­pant okos emberek dolgoz­nak ott, hanem mert szin­te minden áttétel nélkül ér­zékelik a kereslet-kínálat alakulását — tavaly, mivel észlelte a termékei iránt ugrásszerűen megnőtt igé­nyeket, pótműszakok szer­vezésével, szabad szomba­tok feláldozásával is, hu­szonegy százalékkal bővítet­te a termelést. Ami persze valóban kiugró eredmény, könnyen lehet példaképet formálni azokból, akik ilyen teljesítményre képesek. Az idén viszont — a némileg visszaesett kereslet, továb­bá a tavalyi gyors növeke­déssel elért magas terme­lési értékhez való hasonlí­tás következtében — a gya­rapodás nem több három százaléknál, a hamari ítél­kezés szerint tehát meghök­kentően kevés ahhoz képest, hogy tavaly... A szövetkezet valójában dicséretet érdemelne, mert ennyire érzékenyen, rugal­masan követi a kereslet-kí­nálat változásait, ám szen­teket és ördögöket könnyen váltogató, gazdálkodáson belüli ítélkezési gyakorla­tunk szerint jussuk a kor- holás, a szemrehányás, hi­szen miért nem folytatták ott, ahol tavaly abbahagy­ták?! A növekedést az ösz- szefüggésektől elszakító, minden másnál fontosabb­nak tartó közfelfogásunk nehezen ad íeloldozást az oyan „bűnre”, mint amilyet a szövetkezet elkövetett. Lassan gyarapszik azoknak a tábora, akik érzékelik:' nem a termelés önmagában mért növekedése a lénye­ges, a fontos, hanem ered­ményének változása. A me­gye iparának Dávidjai, az ipari szövetkezetek a leg­utóbbi; években — az el­lentmondásokról sem elfe­ledkezve — ismétlődő pél­dáit adják annak, mi mó­don kell kiszolgálni a vál­takozó felhasználói, fo­gyasztói igényeket, még olyan áron is, hogy az egyik esztendőnek a jellemző gaz­dálkodási adatait nem ve­tik össze a másik eszten­dőével, hiszen nem az éve­ket, hanem a termelési teendőket és a hozzájuk kapcsolódó követelménye­ket kell összehasonlítani. A különböző időszakok me­chanikus összevetése ugyan­is azzal a veszéllyel jár, hogy hamisak lesznek a kö­vetkeztetések, s ha hami­sak, akkor a következteté­sek alapján kialakított teen­dők sem bizonyulhatnak helyesnek. Ilyen, mechanikusan ho­zott ítélet lenne, azt állíta­ni, hogy az év első felében a megye iparát valójában a szövetkezeti ipar szerény teljesítményei — a terme­lés nem érte el a tavalyi első félévit — fékezték, ahelyett, hogy lendítették volna. Ami önmagában igaz, csakhogy a termelés folya­mat, tényei soha nem szem- lélhétők önmagukban, ha­nem összefüggéseikben ítél­hetők meg reálisan. Az ösz- szefüggések ugyanis azt mutatják, törvényszerű volt az idén.a szövetkezet ipar termelésének — meggyőző­désünk: átmeneti — visz- szaesése, hiszen tavaly a megye iparának ez a terü­lete az átlagnak több mint a kétszeresét, tizenkét szá­zalékos termelésgyarapo­dást mutathatott fel! Azt, hogy ez mennyire így van, bizonyítja, a könnyűipari árukat készítő üzemek kö­zül tavaly kizárólag a szö­vetkezeti cégek tudtak je­lentős többletet elérni, az idén viszont — hatás és visszahatás kölcsönössége ez — azért, következett be visszaesés ezen a .részterü­leten, azaz a könnyűipari termékek előállításában, mert a szövetkezeti ipar nem tudta folytatni a ta­valyi, lendületes haladást. S okféle oka van ennek a nem tudta folytat-, ni megfogalmazásban rejlő ténynek, a többi kö­zött — és nem utolsóként — ok az is, hogy a Dávi­dok seregnyi dologban a Dávidoknak kijáró bánás­módot érzékelhetik. Kevés­bé képletesen: az iparnak ezek a viszonylag kicsi egy­ségei sok tekintetben a má­sodrangú szerepre kárhoz- tatottak, hiszen tapasztalják az anyagmegrendelésektől a pénzügyi elszámolásokig — némely megyei szövet­kezetét az sodort válságos helyzetbe, hogy legjelentő­sebb adósaik, az ipar Gó­liátjai közé tartozó nagy­üzemek hónapokig nem tudtak fizetni... —, rfteny- nyire nem kapják meg az egyenrangú partnernek ki­járó bánásmódot, annál in­kább részük van sértő le­kezelésben. Arra a megle­pő következtetésre jutha­tunk tehát, hogy a gazdál­kodási gyakorlat gyorsab­ban változik, mint a meg­ítélés gyakorlata, azaz oly­kor kétséges, ki és miben Dávid, ki Góliát... M. O. A sertés- és baromfite­nyésztés ösztönzésére hozott intézkedésekről tanácskoztak tegnap az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezetben. Hege­dűs Géza tsz-elnök köszöntöt­te a résátvevőket, többek kö­zött dr. Boruzs Gyulát, a MÉM főosztályvezető-helyette­sét. Béke Andrást, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának alosztályvezetőjét. Dr. Polgár Mihálynak, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének beszámoló­ja szerint mintegy 20 száza­lékkal csökkent a sertésállo­mány Pest megyében, csak­úgy, mint az egész országban. A negatív tendencia megállí­tása érdekében jövőre változ­ta inak a vágósertések felvá­sárlási árain. A nagyüzem1 sertések élősúlyban számított átlagára például 1,50 forint­tal emelkedik kilogrammon­ként. Egyeszerüsödik az j ár­rendszer, a nagyüzemi pré­mium és a hasított sertések 1985:ben fizetett minőség' felára beépül az alapárakba. A kistermelői vágósertések átvétele továbbra is az eddig kialakított rendszer szerint zajlik. Kistermelői sertések kilogrammonkénti átlagára 1 forint 40 fillérrel emelkedik. Az árrendszer egyszerűsítése érdekében a többéves szerző­déses felár — ami kilogram­monként 1 forint 50 fillért jelent — ugyancsak beépül az alapárakba. Az úgynevezett pigmentált sertések alapára nem csökken. Nő a fehér hús­sertések minőségi felára is, 1 forintról 1 forint 20 fillérre. Azon kistermelők, akik a szerződés megkötésekor kérik jószágaik vágás utáni minősí­tését — a jelenlegi nagyüzemi minősítési mutatók szerint — az I. osztályú sertések után kilogrammonként 2 forint 10 fillért, a II. osztályúak után 1 forint 20-at, a III. osztá­lyúak után pedig 60 fillér to­vábbi minőségi felárat kap­nak. Változatlanok maradnak a mennyiségi és az I. negyed­évi időszaki felár mértékei és feltételei. A nagyobb súlyra való ösz­tönzés érdekében az 1985. november 1. és 1986. március 31. közötti időszakban a 95— 120 kilogrammos súlykategó­ria felső határa 5 kilogram­mal nő. Ez azt jelenti, hogy a mostani 35 forint 50 fillér helyett január 1-től a 39 fo­rint 30 filléres alapárat a 95 —125 kiló közötti sertésekre fizetik ki. Az ejőadó szólt még a ba­romfihús-termelés ösztönzésé­re hozott változásokról, majd vitára került sor. A résztve­vők elmondták véleményüket az új intézkedés előnyeiről, de rávilágítottak annak gyen­ge pontjaira is. Politikai vitafórum a megyei pártbizottságon A párt belső életéről Tegnap a megyei pártszék­házban folytatódott az MSZMP XIII. kongeresszusának hatá­Gyenes András Angyalföldön "Gyenes András, a Magyar Szocialista ■ Munkáspárt- Köz­ponti Bizottságának elnöke pénteken á .‘főváros : XIII.: ke­rületébe látógatott, ahol tájé- | tolódtak Angyalföld' dolgozói 1 előtt álló feladatokról; az- ak- ; tüális közéleti tennivalókról, | valamint a pártfegyelmi mün- ' ka helyi tapasztalatairól. A KEB elnöke ezután a Szék- és I Kárpitosipari Vállalatot keres­te fel.,, , Gyenes. András , angyalföldi ppogyamja délután a kerületi pártbizottság székházában folytatódott. A KEB elnöke ak- tívaértekézleten tájékoztatást adott a .pártfegyelmi munka idő^arű .kérdéseiről, és vála­szolt az ezzel kapcsolatos kér­désekre. Közélet Lázár György, a kormány elnöke táviratban fejezte ki együttérzését Ny.ikolaj Rizs- kovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének a Tá­dzsikisztánban történt föld­rengés kapcsán. Bcrccz János, az MSZMP Közpopti Bizottságának titká­ra fogadta Maarten van Traát, a Holland Munkapárt külügyi titkárát, aki pénteken látogatást tett hazánkban. Át­tekintették a nemzetközi hely­zet, valamint a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit, a kommunista és szociáldemokrata pártok kö­zötti párbeszéd kibővítésének lehetőségeit. rozatait feldolgozó politikai vitafórum előadássorozata. A hallgatóság soraiban ott vol­tak a megyében folyó agitá- ciós és propagandamunkát irá­nyító pártmunkások és akti­visták, a társadalmi és tömeg- szervezetek képviselői, a veze­tő propagandisták. Nagy Sándornénak, a me­gyei pártbizottság titkárának elnöki megnyitója után Látos István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese tar­tott tájékoztatót A párt belső élete, munkastílusának és munkamódszerének elvi és gyakorlati kérdései címmel. Felhívta a figyelmet többi kö­zölt arra, hogy az e témában született kongresszusi határo­zatot mindenütt a helyi viszo­nyoknak megfelelően kell al­kalmazni, figyelembe véve a párt korábbi állásfoglalásait is A végrehajtás — a kérdé­sek jellegénél fogva — hosz- szabb távú feladatot jelent a pártmunkában. Részletesen szólt a pártégység, a pártépí­tés, a párttagokkal szemben támasztott - nagyobb követel­mények érvényesítésének fon­tosságáról. Végezetül az elő­adó válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A választások tapasztalatairól Módosított feladatkör

Next

/
Thumbnails
Contents