Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-18 / 245. szám
1983. OKTOBER 18., PÉNTEK Markológép emeli kl a szenet Gödöllőn a vagonból Barcza Zsolt felvétele Rendőrségi ellenőrzés a Tüzép -telepeken Megelőzik a visszaéléseket A tavalyi kemény tél ugyancsak próbára tett mindenkit, és különösen gondok elé állította azokat, akiknek a pincéjében nem volt elegendő, előre beszerzett tüzelő. Ilyen körülmények között érthető, hogy az idén fokozott figyelem kíséri a Tüzép-telepek felkészülését, ezen belül a visszaélések megelőzését, megakadályozását is. Házi tiílkészletezés Ringhofer Zsolt rendőr századost és csoportját kísértük el útjukra, akik az aszódi és a gödöllői telepet ellenőrizték. A rendőrség munkájában részt vett Korban Antal, a Bu- dapestkörnyéki Tüzép Vállalat ellenőrzési főosztályának vezetője. Ütünk első állomása az aszódi telep volt, ahonnan Do- mony, Iklad, Hévizgyörk, Bag és Kartal lakóit is ellátják. Debreceni Imre telepvezető megmutatta az iratokat, melyek dokumentálják, hogy ebben a szezonban már eladtak 3260 tonna szenet, jelentősen többet, mint tavaly vagy tavalyelőtt ebben az időszakban. Ezen belül a szeptemberi 2161 tonna ugyancsak rekordforgalomnak számit. A telepvezető véleménye szerint ebben nagy szerepet játszik a túlbiztosítás, a tavalyi nehéz helyzet után támadt érthető aggodalom. Olykor azonban a házi túlkészletezés- ből is adódhatnak kellemetlenségek. — Hallottam róla, hogy egyik vevőnk pincéjében a biztonságosan tárolhatónál nagyobb mennyiségű szenet raktározott, és emiatt öngyulladás keletkezett. Az ilyen helyzetet természetesen jó elkerülni. Ám nyilvánvaló, hogy ennél jóval nagyobb gond lenne, ha tüzelő nélkül maradnának — ha csak néhányan is — a hideg napokon. Aszódon és környékén egyébként áz iskolák, az óvodák és más közintézmények már beszerezték szükségletüket. És mint egy jókora irathalmaz tanúsítja, jogos elsőbbséget kaptak a beszerzésnél az idősek, a betegek, a rokkantak. Hajnaii sorban állás Egyes nagyobb fűtőértékű importszánféleségekért a kora reggeli órákban hosszú so- nok állnak. A helyi tanácsok igazolására a rászorulókat soron kívül kiszolgálják. Az aszódi telepen jelenleg van ezer mázsa — magás kalóriaértékű — importszén is. melyet az alacsonyabb fűtőértékűvel keverve adnak. Az aszódi telephez hasonlóan Gödöllőn is az a helyzet, hogy az emberek igyekeznek nagy mennyiségű tüzelőt beszerezni. Mint Bíró Zoltán telepvezető elmondta, 30 ezer mázsával többet adtak el, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Sorban állás is van, a kora reggeli órákban. Hét órakor nyitnak, de fél órával előbb már húszán is állnak a kapu előtt. A betegek és az idősek — tanácsi igazolásra — természetesen itt is megkapják az elsőbbséget. A kórházak rovására A vizsgálat során ezen a két telepen visszaélést nem tapasztaltak. Jelzés érkezett azonban, hogy az akcióval egyidejűleg 'folytátötf közúti ellenőrzésnél igazoltatták egy budapesti telephelyű szállítási vállalat gépkoésivezetőjét, akinek a fővárosi kórházakba kellett volna tüzelőt vinnie, de másfelé vette az útját. Az ügyben a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Ringhofer Zsolt rendőr százados elmondta, hogy a tegnapi akció nem kampányfeladat volt. A megye területén mind a tizenkét rendőrkapitányság folyamatosán fokozott figyelemmel kíséri a tüzelő eladását a visszaélések megelőzésére. Üjabb központi ellenőrzésekre is sor kerül. Gál Judit Lemondott piacok Csirkegyár — csirke nélkül Ugye emlékeznek még abo- hókás rajzfigurára, aki topor- zékolva követelte a bontott csirkét? Azt, ami tán e jól sikerült reklámfilm hatására is, szinte nemzeti eledelünk lett. De míg mi, a fogyasztók, jó íze és nem utolsósorban alacsony ára miatt egyre szívesebben és nagyobb étvággyal esszük a csirkét, a termelők egyre kisebb kedvvel nevelik. A baromfi ugyanis ma legfeljebb a vásárlóknak üzlet.,. Üres ólak Űjhartyán tisztes jómódjának forrása a csirke. Több mint tíz esztendeje, 1972-ben kezdtek a háztáji gazdálkodás keretén belül nevelésükké! foglalkozni az itt lakók. Egymás után építették a háromezer férőhelyes ólakat, de e nem éppen olcsó beruházás busásan megtérült. Évente 70— 90 ezer forintnyi tiszta jövedelemhez jutottak a csirke révén. Alaposan csalódik persze, aki kacsalábon forgó kis palotákat keres Űjhartyánban. A csirkepénzből épült ugyan jó néhány ház, de sokan inkább a régit korszerűsítették. Fürdőszoba, gázvezeték, személygépkocsi lett a többlet- jövedelemből. — Most hatvan ól áll üresen a községben — mondja lehangoltan a tanácselnök, Kaldenecker István, és már sorolja iS a leállás okait: emelkedett az energia és a takarmány ára, ugyanakkor a felvásárló változatlan összegért viszi el a baromfit. Végül, de nein utolsósorban olyan adóztatási rendszer lépett életbe, amely sok esetben kimondott veszteséget okoz a termelőnek. A nevelést abbahagyok közé tartozik Katona Benjáminná is, a helyi szakcsoport pénztárosa, aki saját példájával erősíti meg a tanácselnök szavait. — Egj’hetes korukig a csirkéket 35 fokos melegben kell tartani, különben elpusztulnak, és később is kellemes klímát igényelnek. Már ez önmagában nagy kiadás. Emellett alaposán felkúsztak a takarmányárak is. Az indító és nevelő táp ára mázsánként 800—900 forint, a befejezőé pedig 700—800 között van. Ugyanakkor egy kilogramm csirkehúsért július elsejéig 33,50-et kaptunk. A magas ráfordítási költségek miatt idén csak két háromezres turnus nevelését vállalom, de azt is L F elületes ítészként akár azt is írhatnánk, vannak olyan családok, amelyek bujócskát játszanak a társadalom intézményeivel, a hatóságokkal; eltűnnek az egyik településről, felbukkannak a másikon, majd a harmadikon. Írhatnánk ezt, ám nem lenne igazságos, igaz. Akadnak ilyen családok is — s például azért bujócskáz- nak, mert így kívánják elkerülni . a két, három, négy gyermek iskolától való tartós távolmaradásának következményeit —, amint olyanok szintén, melyek a sok évszázada megszokott vándorló életmóddal ugyan szakítottak, de hosszabb ideig megülni egy helyen ma sem tudnak, akarnak. Ez a kisebbség. A többség azért megy, mozog, szedi a sátorfáját fel, mert vélt vagy valódi éraekeit követi, s ezeknek az érdekeknek a sorában a többletmunkabér éppúgy ott van, mint az elnyerhető szociális támogatás, a lakáshoz- jutás lehetősége és így tovább. Ilyen ágak-bogak között araszolva lelhetjük annak magyarázatát, hogy míg az egyik településen gyorsan kisebbedik a három vagy több gyermeket nevelő családok száma, a másik községben gyorsan növekszik csoportjuk. Perbálon például. a legutóbbi négy évben felére csökkent az SÁTORFA ilyen háztartások száma, ugyanakkor — és szintén csak például — Budakeszin a másfélszeresére nőtt. A sátorfa felszedésére döntő lökést ad az a felismerés — és erről, érdekes módon hamar kellő ismeréteket szereznek az érintett családok —, hogy nincsen ún. szociális bérlakásépítés, ahol az ingatlanárak magasak, azaz mérsékelik annak lehetőségét, hogy a tanács kedvezményes feltételekkel, családi ház megvásárlására jelölheti ki őket, ott kár várakozni, egyhamar nem lesz lakásszentelő ... Ezzel széniben ott, ahol mindezekre támaszkodni, számítani lehet, érdemes letelepedni, az igény kielégítése sorra kerül. Sok benne az igazság, Budakeszin 1981-ben tizenegy nagy- család lakásigényét tartották nyilván, >1985-ben az adminisztrációban nem szerepel ilyen várakozó. Ami természetesen nem egyenlő azzal, hogy a valóságban is minden nagycsaládosnak megfelelőek a lakáskörülményei — hiszen akadnak háztartások, amelyek azt az összeget sem képesek előteremteni, amely a lakásigénylés benyújtásához letétként kell —, azt azonban mindenképpen jelzi a sátorfájukat összeszedettek mozgásának iránya, merre nyílik követni érdemesebb út, s merre olyan, amelyre felesleges rálépni. Nem a véletlen hatása, hanem a kamatoztatható lehetőségek vonzereje választatja ki a célként szolgáló településeket — a már említett Budakeszi mellett például Pi- lisvörösvárt, ahol szintén az állami erőforrásokból történő lakásépítés a fő szempont —, amint a ká<- matoztatható lehetőségek hiánya miatt lesz nem kívánatos némely község, mint történt ez a már szóba hozott Perbál mellett Zsámbék és társtelepülése, Tök eseténben, ezen a két helyen ugyanis az évtized elejétől napjainkig a negyedére csökkent azoknak a családoknak a száma, amelyek három vagy több gyermeket nevelnek. Ami még akkor is elgondolkoztató mérséklődés, ha figyelembe vesszük, némely háztartás azért nem szerepel már a tanács kimutatásában, mért a legidősebb gyermek(ek) felnőtt(ek). A' települések között kirajzolható, bonyolult, kusza vándorlási vonalak segítségével nyomon követhető, hogy az egyik helyen ugyan kisebbednek a feladatok, a másikon viszont növekednek, azaz valójában — ha nem is minden esetben, de legtöbbször — nem megoldásról van szó, hanem a teendők áthelyeződéséről. Áthelyeződéséről oda, ahol amúgy is nehezek a terhek! V alójában ez az, ami megfontolásra, alapos elemzésre érdemes, hiszen a társadalomnak nem érdeke a gondok koncentrálása — holott bizonyos ellátási, fejlesztési lehetőségek megteremtésével állami forrásokból, ezt teszi —, a családok spontánnak látszó. ténylegesen azonban a körülményekhez igazodó sátorfa felszedése ezt hozza magával. Ráadásul egyre gyakoribb tapasztalat, hogy mind a lakás- körülméhyeknél, mind a szociális támogatásoknál, a nagycsaládok egy része szinte eltűnik a hatóságok szeme elől, nem azért, m’eft máshová költözik, hanem mert nem jelentkezik, szemérmesen elfödi súlyos gondjait, miközben a lehetőségeikről, jogaikról felvilágosultak nagyon is kamatoztatják ismereteiket. Ami nem élelmesek, élhetetlenek magánügye! Megtörténhet ugyanis, a legjobban rászorulók maradnak hoppon, miközben másokkal már-már szárazdajkaként foglalkoznak az illetékesek. Mészáros Ottó csak nyáron, amikor — a meleg miatt — kevesebb energia kell. Űjhartyán — és még számtalan község a környéken —ja hernádi Március 15, Termelő- szövetkezetnek neveli a baromfit. A tsz adja a naposcsibéket, a takarmányt, gyógyszereket, és biztosítja az állatorvosi ellátást. Később, amikor a vállalkozók leszállítják a m^r felnevelt állatokat, az átvett csirkehús árából levonják a f enti költségeket. Az így kapott pénzt a termelők persze még mindig nem könyvelhetik a tiszta nyereség rovatba, hiszen az energiaköltség és a berendezések amortizációja sem két fillér. — Ha a költségeket mind összeadjuk — vonja meg a mérleget Keresztes Jánosné, a szakcsoport főkönyvelője —, jó ha 5—6 ezer forintos aktívum marád — nyolcheti munkáért. Ez a munkabér. Az utolsó csepp Előfordult azonban — és nem is keveseknél —,. hqgy több tízezer forintot ráfizettek a baromfira. A régi csirkések persze megtehetik, hogy leállnak, nekik már megtérültek a beruházásaik. Azok azonban, áki,k csak a hetvenes évek vége felé kapcsolódtak be a szakcsoport munkájába, s kezdtek baromfineveléssel foglalkozni, most futnak a pénzük után. Ók már OTP-kölcsönre vették az időközben igencsak megdrágult berendezéseket. Érdékessége még a baromfi- ügylefnék az adózás. Külön jövedelemadó a neve, alapját a bruttó árbevétel — amely a tsz számláján jelentkezik, s természetesén fizet is utána — 10 százaléka képezi. De adóznak a termelők is, mégpedig a termelőszövetkezettől kapott pénz után, amely viszont — mint már szó volt róla — nem tartalmazza az energiaköltségeket,, az amortizációt és a munkadíjat. — Tulajdonképpen egy sajátos értelmezésről van szó — tájékoztat Kele András, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet termelési igazgatója. Ez a tsz egyébként a Hunnla- hibrid broiler országos termelési rendszer gesztor gazdasága, bár a köznyelv, hírneves baromfifeldolgozója miatt, leginkább csak csir- kegyárként emlegeti. — A rendelet szerint a háztáji baromfinevelést kihelyezett vagy vállalkozói tevékenységnek lehet tekinteni. Az utóbbit érinti a külön jövedelemadó. A Hernád környéki községekben vállalkozásként tartják számon a csirkenevelést, s a tanácsok egyre határozottabban behajtják az adót. A csirketermelés visszaesésében azonban e pár éve bevezetett adóforma már csak az utolsó csepp. Kis- és nagytermelők kedvét sokasodó és súlyosabb problémák veszik el a neveléstől. Elsők között Kele András igazgató Is az energiaárakat említi, s rögtön utána a talcarmányminőséget. Ez utóbbi ugyanis csak drága, tápenergiában azonban igencsak szegény. Ennek tudható be, hogy míg Nyugat-Európá- ban 35—36, addig nálunk 50,4 nap szükséges a baromfiak felneveléséhez. Közben a belföldi igény az elmúlt két évben 30, jövőre pedig várhatóan további 8 százalékkal emelkedik. Csakhogy: — A környék lakosai évente 7,5—8 tonna csirke nevelésére képesek, helyette eddig idén mindössze 3,5 tonnányit kaptunk tőlük. Változás keH Árualap hiányában — kommentálja nem csekély keserűséggel a hangjában Kele András — dollárral■ fizető piacokat (Olaszország, Közel-Kelet, Egyiptom) kellett feladnunk. A csirkével nagyüzemi módon foglalkozó szakemberek három területen szeretőnek változást elérni: a felhalmozási adó eltörlését, a felvásárlási árak növelését (három forinttal), és a keve- réktakarmány-gyártás ügyének rendezését. Amíg e pontokon nincs változás, üresen maradnak az. ólak. Horváth Judit Az MTESZ elnökségének ülése A VII. ötéves terv vitája Az MTESZ országos elnöksége — Fock Jenőnek, az MTESZ elnökének vezetésével, a kormány felkérésére — csütörtökön megvitatta a VII. ötéves népgazdasági terv törvényjavaslat-tervezetét. Az ülésen részt vett és felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A törvényjavaslat tervezetéhez Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára fűzött szóbeli kiegészítést A testület egyetértett azzal, hogy gyorsítani kell a műszaki fejlesztést, javítani szükséges ennek feltételeit, hatékonyabban kell ösztönözni a műszaki és természettudományi szakemberek alkotótevékenységét. Hangsúlyozták, hogy csak így növelhető a népgazdaság jövedelemteremtő képessége, iparunk és mezőgazdaságunk nemzetközi versenyképessége. A vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat az MTESZ eljuttatja a Minisztertanácshoz. Korszerű fényforrások Vácról Nátriumégők lakásokba Keresett termékek itthon és külföldön egyaránt a Tungsram Rt. energiatakarékos fényforrásai, köztük a fénycsövek, a par-lámpák, a nátriumizzók és a halogénlámpák. Ezekből a korszerű, a hagyományos izzóknál 15—20 százaléknál kevesebb elektromos energiát fogyasztó fényforrásokból a nagyvállalat budapesti, váci és nagykanizsai gyáraiban évről évre számottevően növelik a termelést. Az idén, az év végéig összesen mintegy 20 százalékkal több energiatakarékos izzót szállítanak partnereiknek, mint a múlt évben, s jövőre is hasonló termelésbővítéssel számolnak. Az energia takarékos égők közül a par-izzókat térmegvilágításra használják, főleg kirakatokban, várótermekben, uszodákban, sportcsarnokokban és szállodákban. A nátriumlámpák közvilágítási célokat szolgálnak. A hazai utcákon. tereken fokozatosan ezekre a nagy teljesítményű, 400 wattos típusokra cserélik ki a kandeláberek izzóit, mert a korábbi lámpáknál lényegesen erősebb fényt bocsátanak ki, ugyanakkor jóval kisebb a fogyasztásuk. Külföldön már lakásokban is használnak nátriumégőket, igaz kisebb teljesítményűeket, 75 wattos izzókat. Ezek gyártását nemrég kezdték meg a Tungsramban. Az új nátriumégőket nálunk egyelőre a középületekben lévő termek még- világításához vásárolják. A magyar lakásokban az energiatakarékos lámpák közül a fénycsövek iránt a legnagyobb az érdeklődés, bár ezekből még nem igény szerinti meny- hyiségben állítanak elő, mert a hozzá szükséges armatúrát is a Tungsram készíti, s ka pacitásuk még szűkös.
