Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

•« í. trim Msr 1985. OKTÓBER 18., PÉNTEK Felkérnek minden becsületes embert Múlt és jövő a falu fórumán A legutóbb Gödön tartott falugyűlés és a hétfőn ren­dezett fóti között az a ha­sonlóság. hogy mindkettő iránt nagy érdeklődés mutatkozott. Telt ház előtt foglalt helyet az elnökségben Rónai Árpád a dunakeszi városi pártbizott­ság első titkára. Magyart Mi- hályné, a nagyközségi pártbi­zottság titkára, Tóth Sándor, tanácselnök s a lakóhelyén megyei vezetőként jelenlévő dr. Barna Lajos, a Fóti Gyer­mekváros nyugalmazott igaz­gatója. a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának el­nöke. Czibók Istvánná, a HNF községi bizottságának titkára, a gyűlés elnökének megnyitó szavai után Schön József, a bizottság elnöke szá­molt be az elmúlt, közel öt év népfrontmunkájáról. Szép volt A bevezető szavak után Schön József a hatodik ötéves terv eredményeit kötötte cso­korba. Rövid, de teljes átte­kintést adott, mindenkit em­lékeztetve a közös tettekre, most már közös örömet okoz­va. Foton, az említett időszak­ban felépült 556 családi lakás, 15 iskolai tanterem, 8,3 kilo­méter vízvezeték, 18 kilométer gázvezeték, 7 kilométer csa­torna. Javult a villamos háló­zat, épül a központi rendelő- intézet újabb szárnya, 7 ezer négyzetméterrel bővült a bol­tok alapterülete, új sportköz­pontot adtak át, javult az idősek szociális ellátása, mél­tó emlékmű épült a felszaba­dulás negyvenedik évforduló­jára. Mindezt a hetedik ötéves terv épülete alapjainak is te­kinthetjük, innen lehet to­vább indulni, s mint az később elhangzott: az élet nem áll meg, s az igények, szükségle­tek is mindig újratermelőd­nek. Lesz mit csinálni, főhet a község vezetőinek a feje, hogy honnét teremtsék elő a szükséges öszegeket. Az előző tervidőszakban 172 millió fo­rintot költöttek a község fej­lesztésére. A népfront a moz­galom eszközeivel járult hoz­zá az előbbrejutáshoz. Erről is beszélt az elnök. Jó alapról Az aktivisták maguk mögött tudják már számtalan község­politikai fórum megrendezé­sét, az új választási törvény- tervezet vitáját az Országgyű­lés és tanácsi választásokkal járó szervező és agitációs munkát, a gyűléseket, melyek rengeteg tapasztalathoz is jut­tatták a szocialista demokrá­cia kibontakozását segítő, sok estéjüket is feláldozó helyi politikusokat. Ezért aztán, a leköszönő elnökség nevében javaslatokat is terjesztettek a falugyűlés elé. Mindenekelőtt azt, hogy a népfront a jövő­ben még jobban töltse be szer­vező, egységteremtő szerepét. Politikai eszközökkel segítse a fiatalok nevelését, lakáshoz ju­tását. Hangot adott az elnöki beszéd néhány olyan konkrét igénynek is, mint amilyen a fóti középiskola felépítése, melynek előbb-utóbb meg kell majd teremteni a feltételeit, s javasolta, hogy a fogyasztók fóruma megalakításával, rend­szeres ellenőrzéssel is javítani kell a kereskedelmi ellátás színvonalán. A sokirányú köz­művesítésre utalva Schön Jó­zsef azt hangsúlyozta, hogy az ilyen társulati kiadások, hoz­zájárulások területfejlesztés­nek tekinthetők, külön hozzá­járulás kivetésére ezért nem lesz szükség. — Felkérünk minden községünkben élő és dolgozó becsületes embert — mondta végül —, hogy támo­gassa a programot, tegyen meg mindent lakóhelyéért. Közös munka A területfejlesztésről ha­sonló nézetet vallott Tóth Sán­dor tanácselnök is, imponáló dinamizmussal előadott tájé­koztatójában, amely a már el­fogadott hetedik ötéves terv koncepciójáról szólt. Mint azt külön kihangsúlyozta: — még csak a koncepcióról, amiből ké­sőbb lesz kidolgozott, elfoga­dott, törvényesen jóváhagyott terv. E külön fejezetnek te­kinthető tájékoztató tartal­máról korábban már írtunk lapunkban. Mint tapasztaltuk, az emberek helyeslik az el­képzeléseket, s a felszólalók, mint például Czukár György is, a megvalósítás hatékony eszközeit keresték, s a község napi, megoldásra váró apró, de a közhangulatot befolyásoló kérdéseivel foglalkoztak. Egyetértését fejezte ki Tóth Sándor, a hozzászólóknak adott válaszában, türelmet is kérve néhány kérdés miatt. Az elért eredményekre emlé­keztetve hívta fel a figyelmet Rónai Árpád többek között ar­ra, hogy mindez a szocialista társadalom körülményei kö­zött jött létre, s a további si­ker feltétele is a közös munka. A Hazafias Népfront nagy­községi bizottsága elnökének ismét Schön Józsefet, titkár­nak Czibók Istvánnét válasz­totta meg a falugyűlés. Alel- nökök: Seben Géza és Váli Ede. A megyei küldött Czibók Istvánná és dr. Barna Lajos lesz. Könnyű kezek, nehéz mesterségek Jelenleg a vevő korát éljük — Kis pénzből lesz a hagy — mondta két héttel ezelőtt Bélák Gyula, a Dunakeszi Bőr­ipari Szövetkezet elnöke. Ezt a mondást mint törvényt tiszte­li náluk a tagság és a munka­társi gárda. A termékskálájuk rendkívül széles, a bőrdíszmű­vektől, a sporttáskákig, a nye­regig. Ugyanígy sokféle vál­lalat és intézmény tartozik a partnerek közé, akik a jó mi­nőség és a pontos szállítások miatt egyrészt mindig újabb megrendelést adnak, másrészt jó hírét keltik a dunakeszi bőrdíszműveseknek, szíjjár- tóknak, tűzőknek, betanított dolgozóknak, s újabbnál újabb vevőket toboroznak. Az a 74 ember, aki jelenleg a szö­vetkezet műhelyében dolgozik, már két héttel ezelőtt 90 szá­zalékig teljesítette az idei 15 millió forintos árbevételi ter­vet, s nem lesz gond a nyere­séggel sem. amiből a tagság is részesedik. Napjaink sikereinek azon­ban csak egyik kulcsa a szor­galmas munka és a jó minő­ség. Sok egyéb teendőjük is van! Ezekről is beszélt Bélák Gyula. Szerinte ma már negyed­évenként kell igazodni a vál­tozó divathoz. Másrészt töre­kedni kell az olyan anyagok alkalmazására, amelyekkel ol­csóbbá tehetik az árut. A termékek nagyobbik fele így kerül belföldi piacra, vagy kétszázezer forint értékű^árut tőkés országokba, amíg főként a Hosszúpályiban lakó bedol­gozók által varrt sportlabdák az ÁRTEX útján jutnak el a Szovjetunióba. A labdavarrás az elnök szerint is kíméletlen munka, tönkreteszi a kezet, s mint minden munkahelyükön, itt is a teljesítmény határoz­za meg a jövedelmet. A labda- varrók darabonként 80 forintot keresnek. Jártuk a műhelyéket. Perce­kig csodáltuk László Ferenc és Kiss László szijjártó kéz­ügyességét. Mindketten több évtizede dolgoznak itt. Tős­gyökeres dunakesziek, mintáz elnök, akivel együtt vallják, hogy ,a szövetkezetnek a maga módján meg kell tennie, s meg is teszi a magáét a települé­sért is. Makra Károlyné is régi dol­gozó, aki el nem menne innét a tűzőgép mellől, de azért nem bánná, ha esténként autóbusz vinné haza a Rizskása hegyre, ahol viszont nem tud bevásá­rolni, s több üzlet kellene a környéken. Apró kívánságai közé tartozik, hogy szeretne olyan színházjeggyel a zsebé­ben Budapestre utazni, amiért nem kellett sorba állni, itt ve­hetné meg egy szervezőtől. — Jó közösség ez, sokra me­hetünk együtt — mondja az elnök —, aki azt is a telkem­re köti, hogy említsem meg a műszaki vezetőt, a főkönyve­lőt, vagyis a vezetői hármas másik két tagját, akik nagy­ban hozzájárultak a tervek, módszerek kidolgozásához. Hármójuknak szól az a biza­lom. melynek kézzelfogható bi­zonyítéka, a műhelyekben zaj­ló munka, s a kétkezi dolgozók ott születő termelési eredmé­nyei. ^KESZI Map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Egyenlő jog és kötelesség Törődés a gyermekekkel Csak történelmi szemlélettel érthetjük meg azt a helyzetet is, amit a közelmúltban tárt fél egy elnökhelyettesi jelen­tés. Ä dunakeszi tanács vég­rehajtó bizottsága előtt a vá­rosban élő cigány lakosság életkörülményei szerepeltek. Kell-e erről a kérdésről külön is tárgyalni? A tények azt igazolják, hogy igen, s • ez egyenesen társadalmunk hu­manizmusából következik. Kevés a szakmunkás Mint megállapították, a la­kosság 1 százalékát jelentő, mintegy 294 állampolgár élet­módja, képzettsége meglehe­tősen tarka képet mutat. Az 1984. évi létszámukhoz ké­pest 15 százalékos növekedés tapasztalható. 31 százalékuk 14 éven aluli. 169 munka- vállaló közül csak négyen szakmunkások, 119-en betaní­tott munkások, 45-en segéd­munkások; és csalt egy sze­mély nem fizikai dolgozó. Gondot ökoz, hogy a férfiak­nak csak 75-—80 százaléké vállal munkát, s közülük is minden második személy lé­tesít' állandó munkaviszonyt. Keresetük 2 ezer 900 és 4 ezer 700 forint között morog, de a Hűtőipar dunakeszi gyárában szezon idején eléri a 7 ezer forintot is. Jussanak előbbre A tanács vezetői megkülön­böztetett figyelmet, fordítanak a gyermekek fejlődésére, is­koláztatásáfa. Minden óvodai igényt kielégítenek, s e téren örvendetes javulás van. Ugyanakkor az iskolákban még sok az évismétlő gyerek, jócskán altadnak még az is­kolából kimaradók. A tanulók 93,3 százaléka napközi ottho­nos ellátásban részesül. A la­káshelyzetet vizsgálva megál­lapították, hogy a családok magánházakban vagy társas épületekben laknak, az üze­melt segítik az otthonterem­tést. Az elmúlt két év alatt kilenc lakást utaltak ki. A végrehajtó bizottság ha­tározata jól tükrözi, hogy az e népcsoport körében is ta­pasztalható változás, fejlődés mellett még előforduló ked­vezőtlen jelenségek nem szár­mazási, hanem történelmi-tár­sadalmi eredetűek. Az ellent mondások feloldása sokrétű, türelmei. következetességet igénylő feladat, s a kölcsönös megértés segítheti elő. Az a legfontosabb, hogy mindet: gyerek járhasson óvodába, is­kolába, s minden munkáké pes állampolgárnak legyen ál­landó munkaviszonya. Életkörülményeik további javításáért tesz erőfeszítése­ket a városi tanács, s ebben az érintettek közreműködésé­re is számít. Lakók előnyben Eladó házak A gödi tanács száznyolcvan olyan állami lakással rendel­kezik, melynek folyamatos fel­újítása túlzottan terheli a költ­ségvetést. Ezért évek óta azt a lakók számára is kedvező gyakorlatot követik, hogy le­hetővé teszik a házak megvé­telét. Az akció népszerű, mert a lakók a vételár 10 százalé­kát fizetik' ki a lóbonyolítást vállaló OTP-nek, az összeg to­vábbi részét 25 évi részletként törlesztik. A hetedik ötéves tervkon­cepció készítésekor úgy dön­töttek, hogy ezt a megoldást kell fokozottabban alkalmaz­ni, egyezségre jutva a bérlők­kel, akik az értékesítéskor elő­nyöket élveznek más vevők­kel szemben. Vita és módszer Esti találkozók Ülünk a gondosan kipárná­zott teremben, ahová nem szű­rődik be a külső zaj. de saj­nos. a levegőt is jócskán el­használtuk. Igaz, nikotin már nem mérgezi a tüdőnket, a dohányosok kedvéért minden napirend után szünetet tar­tunk. Csakhogy most már a negyediket kell türelmetlenül várnunk. Kettőkor kezdtünk, este hat körül jár az idő. Az elhivatottság, a közügyek szent dolgok a mi számunkra is, ám a természet kérlelhetet­lenül követi a maga törvényeit. Profik lennénk az értekezés­ben, mégsem nagyon fogja fel már az agyunk a ránk zúduló sokadik információhalmazt, el­lankad a figyelmünk. Gépies a szavazás is, boldog az elő­terjesztő, hogy könnyű sikert aratott. Hát persze, ha már nem vagyunk elég frissek! Szüntelenül arra kell gon­dolnom: ha a profi értekezők is kifáradnak, hogyne történ­ne ez még hamarabb a köz­életi fórumokon részt vevő munkás-dolgozó emberekkel, akiknek mint tapasztaljuk, igen megnőtt az érdeklődésük. A falu, a város, a lakónegyed ügyeit alaposan megvitatni kész résztvevők az esti óráikat áldozzák fel a diskurzusra. Az értekezleti formulákhoz szo­kott rendezők hiába ragasz­kodnának a kialakult szabá­lyokhoz, itt más módszert kell követni, s úgy látszik: bár nem agyongyűlésezéssel, de mégis több alkalommal kell lehetőséget teremteni arra, hogy ki-ki nyugodtabban ki­fejthesse a mondandóit, s ne nyúljék el egy-egy tanácskozás majdnem az éjszakai órá­kig. Az esetenként három-négy napirend nehezen emészthető, mert az előadónak kevés az ideje, a hallgatóság meg elfá­rad. Színesedik a közélet palet­tája. Növekszik a közügyek iránt tanúsított érdeklődés, ha érdemi kérdésekben kérik az emberek véleményét. Tanulni kell az új találkozások mód­szerét. Péntektől péntekig — Befejeződtek a Hazafias Népfront által szervezett vá­roskörzeti gyűlések és a gödi, fóti falugyűlések. A tanácsko­záson a lakosság megválasztot­ta a testület új vezetőit, meg­vitatták a hetedik ötéves terv város- és községfejlesztési kon­cepcióját. örömök és csalódások érték a Járműjavítóban, Nyugdíjazá­suk után is mindig a közélet sűrűjében találták őt és a fér­jét Gödön, ahol az emberek szívébe lopták magukat. — Elölről kezdenénk — mondják mindketten, s Nagy Lajosné, a munkásmozgalmi hagyományokat ápoló gödi bi­zottság vezetője köszöntő sza­vai, s a jókívánságok után, hogy a századikat is együtt ünnepeljük, Katica néni azt válaszolta: — Pusztán csak azért sze­retném megérni azt a kort, mert kíváncsi vagyok a jövő­re. — Nyugdíjasoknak. Ma 16 órakor. A Mechanikai Labo­ratórium ebédlőjében fellép Madarász Katalin és Gál Gab­riella nótaénekes, Balassa Ta­más zongoraművész. — Lóvé hol vagy? Kedd, 19 óra. József Attila Művelődési Központ. Fellép a Defekt együttes, Markos Zoltán és a Mikroszkóp Színpad több tag­ja. — Mozi. Vörös Csillag: 17— 19. Ádáz hajsza. 18—20. Szarvacska, Manócska. 20—21. Nevem senki. 24—28. Az el­veszett frigyláda fosztogatói. József Attila MK.: 20—21. A hét mesterlövész. 23—24. Át­kozottak, szeretlek titeket. — Orvosi ügyelet. Péntek, szombat, vasárnap. Dr. Deb­receni Lóránt. Hétfő. Dr. Var­ga Imre. Kedd. Dr. Maár Il­dikó. Szerda. Dr. Sárossy Ti­bor. Csütörtök. Dr. Zalay Ti­bor. Műszaki hetek Alagi Állami Tangazdaság. Vác—Máriaudvar. Herencsé­nyi Ákos gépészmérnök, Sza­bó Albert központi energeti­kus előadása az energiagaz­dálkodásról. 21-én 15 órakor. Dunakeszi Konzervgyár. Be- reczky Bonifác főenergetikus előadása a gyár energiatakaré­kossági intézkedéseiről. 22-én 14 órakor. József Attila Művelődési Központ. Jánoki Imre előadá­sa az oldószer nélküli festék­szórás kísérleteiről. Október 23., 14 óra. Az oldalt írta: Kovács T. István A szeretet piros virágai Mindig együtt az úton otthon falai között. Katica néni itt a munkások eszperan­tó-tanfolyamát vezette, s ez az időszak az, amikor tagjai let­tek a pártnak. A fiatal mun­káslány a 100 százalék sza­valókórus tagja volt, Gárdos Mariska köréhez tartozott. Medgyes Tibor, később a férj, az Istvántelki Főműhelyben lett szervezett dolgozó és párt­tag, annak ellenére, hogy a Magyar Államvasutaknál a szakszervezeti tagságot sem engedélyezték. Köziben kijártak a gödi Fé­szekbe, megtetszett a hely, le­telepedtek. Innen vitték'el Ri- , cséré az internáltakkal Med­gyes Tibort 1944-ben, ahonnét még a háborúból való kiugrá­si kísérletek idején hazaenged­ték, de a nyilasok karmai kö­zül nem menekülhetett, ami­kor a nála lévő utolsó röplap­csomagot is ki akarta még osz­tani az üzemben. Dachauban érte meg a háború végét. A feleség Göd felszabadulá­sának első napjaiban már az egészségügyek felelőse lett. 'Szülőotthont szerveztek, élel­met . osztottak, aztán a községi bíró szerepe hárult rá, dolgo­zott a 'megyei pártbizottságon, Sokan ismerik és tisztelik őket a nagyközségben és Du­nakeszin, ahonnét Katica néni — így szólítják a gödiek — mint a MÁV Járműjavító sze­mélyzetise nyugdíjba vonult. El sem hinnénk, hogy ez már elég régen történt, hiszen a nyolcvanéves születésnapnak szól a köszöntés, a virágcso­kor, amiben gyönyörködik, miközben a vendéglátáshoz szükséges készleteket rendez­geti. Az újságíró születésnapi kérdése nem is lehet1 más, mint a titok firtatása: — Mit kell tennünk, hogy mindig ilyen fiatalok marad­junk? — Fiatalok — mosolyodik el az ünnepelt, de azért válaszol, s azt mondja: az embernek a meggyőződése ad erőt, s az, hogy nem marad tétlen. ! Megcáfolná tehát az étet, hogy az embereket a sok mun­ka, a szenvedés, a küzdelriiek .időnap előtt elkoptatják? Medgyes Tiborné mindig :úgy beszél az életéről, hogy annak epizódjaiból nem mattad ki a férje, akivel még a har­mincas években ismerték még , egymást a kőbányai múnkáS­— Egy kis türelemre lesz szükségetek, drágáim — mond­ta az élénk mozgású hölgy, akit az esemény szervezőjének néztem. Mint kiderült, nagyot tévedtem, mert az ünnepelt szólított így minket. Medgyes Tibornét köszöntötte a múlt héten férje társaságában Göd nagyközség vezetősége. Pápa László, a pártbizottság titká­ra, Mikes Mária tanácselnök, Kócsa Mihály veterán, s a kül­döttség többi tagja, Budapes­ten, a Rózsa Ferenc veterán­otthon egyik,, lakószobájában beszélgettünk. Ide költöztek már- jó néhány éve a Bacsó Bé­la út. 16. szám alatti kis házból.

Next

/
Thumbnails
Contents