Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

■ Abonyi krónikái A népfront kongresszusa előtt Megújult a bizottság Befejeződött a Hazafias Népfront VIII. kongresszusá­ra való készülődés jegyében megrendezett falugyűlések so­rozata Abonyban. Négy ta­nácskozást szerveztek, ame­lyeken összegezték a helyi népfrontbizottság öt eszten­dőn át folytatott tevékenysé­gét, és ismertették a nagyköz­ségi tanács VII. ötéves tervre vonatkozó fejlesztési elképze­léseit. A családra hárul Az eltelt öt év alatt bővült a nagyközség fejlesztésében részt vevők köre, a társadal­mi munkások létszáma és az ellenszolgáltatás nélküli mun­ka értéke, amely 1985 első hat hónapjában meghaladta a 9 millió forintot. Fontos fel­adatot teljesítettek a népfront­aktivisták az idén lebonyolí­tott országgyűlési képviselői és a tanácstagi választásokkal kapcsolatos előkészítő munka során, valamint a szavazások idején. Jó együttműködés ala­kult ki a tanácstagokkal és a Vöröskereszt aktivistáival. Eredmények születtek a Tiszta udvar, rendes ház moz­galom népszerűsítése terén. Közreműködött a népfrontbi­zottság a tankötelezettség be­tartása érdekében, részt vet­tek a gyermek- és ifjúságvé­delemmel összefüggő felada­tok végi i fásában, a pálya- választás, ..ősegítő munkában. Eredményesen tevékenykedtek a közművelődés, a szabadidő hasznos eltöltése, az Olvasó népért mozgalom kiterjeszté­se, a honismereti munka fej­lesztése terén. Sok szó esett a család sze­repéről és a környezetvéde­lemről. — Nagyon fontosnak tart­juk, hogy a gyermekeket abo- nyivá neveljük — mondta Nagy Tiborné titkár, a Sáp- vári Endre Tsz-nél megtartott tanácskozáskor. — "Azokat a gondokat, amelyekkel a be­számoló foglalkozik, csak a szülőkkel közösen tudjuk meg­oldani, mivel ők ugyancsak abonyiak. Sajnos, változatla nul elég sokma hátrányos, ve szélyeztetett helyzetben élő gyerek, akikkel nem elegendő csak a pedagógusnak foglal­kozni, a családnak is tenni kell érdekükben. A hozzátartozók szerepe en­nél még kiterjedtebb, mert az idősekkel való törődés ugyan­csak rájuk vár. Nem elég a társadalmi gondoskodás, hi­szen a társadalom nem tud olyan mértékben gondoskodni róluk, mint a család. Még ak­kor sem, ha például a község­ben idősek napközi otthona van. és intézményesített tá­mogatásban részesülnek. — A környezetvédelemmel eddig is foglalkoztunk, de nem eleget és nem kellő mér­tékben — hallottuk dr. Vincze Tibortól, a népfrontbizottság elnökétől. — Eddig is műkö­dött az ezzel megbízott testü­let, de véleményünk szerint alacsony létszámmal. Bővíteni kell, és minden szakterület­nek. tudományágnak kell, hogy legyen egy képviselője, mert az előrehaladás csak ilyen rhódon képzelhető el. Pillanatnyilag a legfontosabb feladat, hogy felhívjuk a la­kosság figyelmét a környezet- védelmi ártalmakra és segít­séget adjunk a. védekezéshez. Javító javaslatok Elhangzott olyan felszóla­lás is, amely a kereskedelmi ellátás javítására tett javasla­tot. Többen a település életé­vel, a szolgáltatás, az ellátás hiányosságaival foglalkoztak. Örömmel vették tudomásul, hogy nemcsak a 4-es számú út egyik oldalán lakók jutnak vezetékes gázhoz, hanem mindkét oldalra helyeznek ve­zetékeket. A fórumokon megválasztot­ták az új 47 tagú nagyközsé­gi .népfrontbizottságot, a 13 tagú elnökséget. A Hazafias Népfront abonyi bizottságá­nak elnöke ismét dr. Vincze Tibor állatorvos, titkára Nagy Tiborné pedagógus lett. Gy. F. CEgj-ÉDI K^cMa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM 1985. OKTOBER 17., CSÜTÖRTÖK Notórius motorgyujtők Miközben kávét főzött a betörő A legtöbbet a tulajdonosok tehetnek Csövek és csávák Szárad már a kukorica Ezekben a napokban az abonyi Ságvári Endre Tsz egyik legforgalmasabb helye, ahol a magtárak találhatók és a nyáron üzembe helye­zett szárítóberendezés mű­ködik. Szinte percenként ér­keznek, indulnak a különféle járművek. Ha a látogató a szárító irányába tekint, ten­gerivel megpakolt teherautó­kat, pótkocsikat lát begördül­ni, ha megfordul, ugyancsak megrakott szállítóeszközöket pillant meg, amelvek a vet­ni való búzát viszik a földek­re. — Jól bevált — mondja Falusi Ferenc magtáros, és a szárító felé mutat. — Egy műszak alatt 18—20 vagonnyi terményt képes tárolásra al­kalmassá tenni. Most, mint látszik, a szemes kukoricából vonják ki a fölösleges nedves­séget. Ha kicsivel több csa­padékot kap nyáron a nö­vény, most egy hektárról 7,5 tonna termést takaríthatnánk be. bár így sincs panaszra okunk. Hogy miként fizet majd, az a munka végén de­rül ki, hiszen 1300 hektáron termesztettük, és még 300— 400 hektárról kell a csöveket letörni. — Emiit a vetésre szánt búza csávázása folyik — mu­tat az ellenkező irányba. •— A lehető legjobb minőségű vetőmagot igyekszünk készí­teni. Bár a szárazság miatt ne­héz a talajelőkészítés, rögös, porzik a föld, elég jól halad­nak a vetéssel. Több mint há­romszáz hektáron földbe ke­rült az őszi árpa, és amikor ott tártunk, a búza vetése is elkezdődött. A feldolgozó gyár átvételi ütemének meg­felelően halad a cukorrépa felszedése, a munka szintén Időarányosán, jól halad. A termelőszövetkezetben befejezték a kukorica silózá­sát, a tekintélyes szarvasmar­ha-állománynak 790 vagonnyi téli eledel készült, és még mintegy száz vagonra való, répaszeléttel vegyített szecskát állítanak elő. Mint hallottuk, ez a mennyiség elegendő lesz, hogy. a télen és a taVasz fo­lyamán minden jószág rend­szeresen megtöltse a bendő- jét. Derűre ború. Mert míg ta­valy Cegléden és környékén csökkenőiéiben volt, a bűn- cselekmények száma, addig ugyanez az idei évet áttekint­ve már korántsem mondható el. A statisztikai adatok a leginkább kedvezőtlen helyze­tűnek éppen a várost láttat­ják. Módosulnak az arányok, változik a bűncselekmények halmazának belső szerkezete: megszaporodtak a vagyon el­leni különféle visszaélések, viszont apad az erőszakos-ga­rázda minősítéssel illethető és az intellektuális bűnesetek mennyisége. Káros cicoma Mostanában a hovatovább népbetegségszámba menő jár­műlopások miatt fő elsősorban a ceglédi rendőrkapitányság szakembereinek a fejé. A té­ma, pontosabban a préda az utcán hever. Az éjszakát pa­nelházi parkolóban átalvó. út szélére, ház tövéhez kormá­nyozva szunnyadó és minden­féle értéktárgyakkal: rádióval, magnetofonnal, pénzzel meg egyébbel megpakolt személy­autók valósággal inspirálják a cirkáló bűnözőket. Na jó, de ha egyszer nincs garázs! Merthogy nincs. Hát akkor le'gálább" éjszakára össze kell pakolni és biztos helyre me­nekíteni a személyes kincse­ket. Megéri. Eddig még ez mutatkozott . a leghatásosabb védekezési módszernek. Mesélik, hogy a Grill biszt­róból kilépő ember hirtelen arra lett figyelmes, hogy a pár méternyire álló Wartburg nyitott hátsó fertályába vala­ki egy apró kempingkerékpárt gyömöszöl be. Mindenre gon­dolt, csak arra nem, hogy az pontosan az ő biciklije. Mire összeállt a kép, a Wartburg már árkon-bokron túl járt, s persze, a kárvallott a rend­számot sem tudta emlékezeté­ben megtapasztani. Az ember kínjában oda lyukad ki: talán a kerékpár, motorkerékpár és a kismotor természetes sorsa az, hogy ellopják. Pedig szó sincs erről. Mégis a forgal­masabb helyek: a boltok, a mozi, a piac stb. előtt őrizet­lenül, gyakran lezáratlanul hagyott járművek tengerében lubickolhatnak a tolvajok. Lesz munkájuk az idén Az Egyesült Ruházati Szövetkezet abonyi .üzemében az idén nem kell attól félni a varrónőknek, hogy nem lesz munká­juk. December végéig szóló megrendeléseik vannak. Felvé­telünkön előtérben Domonics Erzsébet ujjabevarró. fcíyuráki Ferenc felvétele Ameddig le nem buknak. Mert azért az ismeretlen tet­tesek 60 százalékának kilé­tére előbb-utóbb fény derül. Igaz, ébben a 60 százalék­ban a gabonatolvajok meg a lóelkötöK is benne foglaltat­nak, s ha szűkebb területre, a járműlopásokra vetünk pil­lantást, ott már rosszabb az arány. Borzasztó nehéz a bű­nözőkkel versenyt futni. Plá­ne akkor, ha — mint azt a helyzetelemzések mutatják — a járműlopók fele nem is kör­nyékbeli, hanem az ország ki tudja, melyik pontján húz­za meg magát, s csak el-eljár begyűjtő körutakra. Megleltek már ceglédi származású ke­rékpárokat Nagykörösön, mo­torokat pedig Budapesten és Monoron is. És pláne akkor, ha akadnak olyanok, akik ki­fejezetten megrendelésre lop­nak. Csoda-e, hogy nem a leg­jobb a közhangulat? Neve ismert Aligha akad érv, amivel a pár ezer forintos járgányától megfosztott embert meg le­hetne nyugtatni. Holott a ceg­lédi kapitányság egyre na­gyobb erőfeszítéseket tesz, kényszerül tenni , a mindin­kább- elharapódzó járműlopá­sok megfékezése érdekében. De az grpk s az állományi lét­szám végesek. Közhely, de jobb híján' ismételgetjük, hogy a járműlopást megelő­zendő legtöbbet maguk a tu­lajdonosok tehetnek. Jobb zá­rakkal, a kétkerekűek bizton­ságosabb elhelyezésével és hatványozott figyelemmel. Nem titok, hogy az elköve­tők túlnyomó része fiatalkorú. Ráadásul nem holmi alkalom szülte tolvajok. Sőt, tudatos­ságuk, bűnözői . körültekinté­sük már-már aggasztó. Álta­lában rendezetlen családi kö­rülmények között élnek. De az ellenkezőjére- is akad példa. Meglehet, hogy ha a kismo­tor-vezetői engedély kiadását nem a 14., hanem a 18. élet­év betöltéséhez kötnék, jó csomó gondtól szabadulnának meg a bűnüldöző szervek, s talán kevesebb kárvallott ló­gatná az orrát. Ám ez csupán magánvélemény, s minden bi­zonnyal sérti a tisztességes többséget. De azért érdemes meggondolni. , Más. Az utóbbi néhány hét­ben két betörés is foglalkoz­tatta a város közvéleményét. Az iskolák, óvodák fosztoga­tóját elfogták, s az őt megil­lető helyre került. Nem légből kapott a hír: a tettes épp ká­vét igyekezett magának főzni, mikor a lakossági bejelentés nyomán megérkező rendőrök nyakon csípték a Malom téri piros iskolában. Ez a kávé­ügy első látásra szerfölött műkedvelő bűnözőt sejtet. De nerp. Nevével már annak ide­jén találkozhattunk a vágóhí­di kasszafosztogatók viselt dolgainak tisztázásakor. Egyébként az illető a fővá­rosban tengette életét, s csak hétvégeken járt le Ceglédre — betörni. A másik páciens — szintén ítéletre vár — orvo­sokra specializálta magát, s elméletét nemrégiben kipró­bálta a Széchenyi úti sorház egyik lakásában is. Előtte Szolnokon és Debrecenben. Aztán Cegléden rajtavesztett. Mint kiderült, kényszergyógy­kezelés alatt á-lló emberről van szó. Egyelőre azonban az előbbi esetet kivéve más la­kásbetörésekről nem szól a fáma. Az óvatosság és néhány hatékony megelőző intézkedés persze sosem árt. A környék településein ha­tározottan jobb a helyzet. A két nagyközségben, Abonyban és Albertirsán még számot­tevő ugyan a bűnözés, de így is messze elmarad a városi­tól. Míg Cegléden egy eszten­dő leforgása alatt 260 esetben követnek el személyek javai ellen bűncselekményt, addig a községekben összesen 130 al­kalommal. Zárt közösség Noha a kisebb településeken az egyéni gyarapodás tán fö­lül is múlja a városiét, mégis a másfajta, zártabb közösség jobban ellenáll a betörői am­bícióknak. Varga Sándor Politikai fórum Abonyban a nagyközségi könyvtárban október 18-án, pénteken délután 5 órakor po­litikai fórumot tartanak, mely­nek vendége dr. Oltványi Ta­más. a Magyarország című he­tilap rovatvezető-helyettese. IMSZ-napok Varróverseny Női ruhakészítők szakmai versenyére kerül sor az ifjú­munkás- és szakmunkástanu­ló-napok keretében, október 19-én, a Május 1. Ruhagyár ceglédi egységében. A tornacsarnok előtt Olimpia-avató A ceglédi tornacsarnok előtt felállították Mihály Gábor szobrász- és Somogyi Gábor festőművész Olimpia című tér­plasztikáját, amelyet október 24-én, csütörtökön délután ne­gyed 5-kor Schmitt Pál, az OTSH elnökhelyettese, a MOB főtitkára avat fel. Ugyanekkor megnyitja az Elegant Kupa női kézilabda­viadalt. Faragványok, kézimunkák címmel megjelent október 11-i cikkünkben a Hobbi és művé­szet kiállításról írtunk. A tár­laton szereplő karikatúrák al­kotójának neve — a rendezők hibájából — pontatlanul sze­repelt. A rajzolót Balogh De­zsőnek hívják, és a ceglédi Lenin Tsz-ben dolgozik. A csemeteültetés hava A belvárosban, a Körösi út és a Kossuth tér sarkán ta­lálható a budaörsi Sasad Tsz faiskolai lerakata, ami né­hány hónapos szünet után új­ra várja vásárlóit hasznos gyümölcsfa- és szebbnél szebb dísznövénycsemetéivel. A nyá­ri szünetet követően október elejétől a lerakat ismét friss örökzöldeket kínál az érdek­lődőknek. Nem véletlen, hogy előbb éppen ezeket a sokak által ^haszontalannak’ átélt növényeket' " lörgáfm'a^ak" ' a növényáruda szakavatott el­adói. Az örökzöldek legked­vezőbb ültetési ideje ugyanis — a leraka tvezető szerint — az ősz elejére: szeptember­október hónapokra tehető. Ezért októberben egyelőre csak földlabdás örökzöldeket, fenyőket. tüjákat. tiszafákat stb. kínálnak megvételre a dísznövények kedvelőinek. November elején áttérnek az akkor már időszerűbb szőlő- és gyümölcsfajták árusítására, amelyekből a legkeresettebb fajták bizonyosan kaphatók lesznek. Bogyós gyümölcscse­metékből az eddigi piszke és ribiszke mellett most pösz­méte, is, lesz. A dísznövények közül’a vásárlók a díszfák és díszcserjék leggyakrabban ül­tetett fajtáiból válogathatnak. A rózsafélék családjából lesz­nek konténeres díszcserjék is, köztük a közkedvelt clematis. P. T. Csak vassal foglalkozom Nyurga teste szinte kiszúrja ruháját. Szavaiban, mozdula­taiban az egyszerű ember za­vara térdel kíváncsiságom inkvizítora előtt. Nehezen ol­dódik. Cigarettával kínál, amiről félig felemelt kézzel lemondok. Elindulunk oda, ahová árad a város hulladé­ka. a mindennapok selejtje. Végtelen szemétszőnyeg. Csiz­mám fuldokolva elmerül a portengerben. — Őrületet kapok ettől a portól. Amikor az eső esik vagy a hó olvad, akkor a sár­tól. Ah, nincs itt semmi. So­kan azt hiszik, hogy értékes cuccok vannak a szemét kö­zött, kincsek meg ilyesmik. De hát nem. Egyszer találtam egy bombát. Ügy féltem, mert nem értek hozzá. Ki­hívtam a rendőrséget, nehogy baj legyen. A tiszt, aki szét­szerelte, nevetett. A levegőbe dobálta. játékbomba volt. Valaki hülyéskedett. Jártam Pesten a haveromnál, aki ku­kázik. Az igen. Ott, amikor nyári takarítás vagy mi van. akad kidobott hűtőszekrény, még zongora is. Na persze, de én. csak Rafael János kis­kereskedő vagyok, vassal fog­lalkozok. és Cegléden. Kisebb kupacra mutat. Rozsdás -hordó, horpadt csa­torna, lemezvágó ollóval ki- csipkézett. gyűrött bádogok. — Ezt három hete gyűjtöm. Kevés. Mondjuk, öt kiló. Ennyi • vassal nem megyek a MÉH-hez. Azért a lovat sem érdemes befogni. Néha 3—4 hónap alatt gyűlik össze egy fuvar. Ebből nem lehet meg­gazdagodni. Feleségem a hor­dógyárban dolgozik, több a pénze, mint az enyém. A cipőgyárban melóztam Szalagon voltam. Háromfélét is csináltam: kaptafáztam, sarkot ragasztottam, meg ilyesmit. Elég szépen keres­tem, csak nehéz volt. Fáj a gerincem. Négy vagy öt csi­golyám elmeszesedett. Gyo­morfekélyem van, újabban a szívem is kínlódik. Ott kel­lett hagynom. Megmutassam az orvosi papírom? A doki azt mondta, menjek könnyű fizikai munkára. De hová? Irodába lenne jó, oda nem vesznek föl, mert három osz­tályt .végeztem. Egy választá­som maradt, a guberálás. Csak sokat vagyok beteg. Fi­zetem az SZTK-t, akkor mért nem jár nekem a táppénz? Ki érti ezt? Először fele-fele alapon ment az üzlet. A MÉH-töl vittem a számlát a városgaz­dálkodásnak. Ez rossz volt. Egyszer szedtem össze nagy rakományt, azóta sem. Kér­tem. csináljuk másképp. Üj szerződést írtunk. Minden hó­napban ezer forintot kell be­fizetnem. Ha megtörtént, őket aztán nem érdekli, hogy mennyi vasat adok le. Szok­tak ide olyanok is jönni, akiknek nincsen engedélyük. Mikor kérdezem tőlük, hoav mit keresnek itt. azt vála­szolják, amit én. Ilyenkor szólok az őrnek, s az ő sza­vára eltűnnek. Sajnálom, de akkor nekem tényleg semmi sem marad. Fél évig azért kell güriznem, hogy a lo­vamnak legyen kajája. Nyá­ron még hordják ki a vasat, ősszel és télen alig. Szegény ez a város, nem nagyon do­bálják el, ami használható. A szüleimnél lakunk, jó lenne egy tanácsi lakás. Há­rom gyerekem van, óvodások, a legkisebb bölcsődés. Azt akarom, hogy ne csak a nyolc osztályt járják, hanem többet. Szóval mások legye­nek. Ne ezt az életet éljék. Fehér Ferenc ISSN «133—350» (Cegléd! Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents