Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
Fűszerkeverék, levespor Évente harmincmillió forint értékben állítanak elő ételízesítőt, fűszerkeveréket, levesnort a kerepestaresái Szilasmenti Termelőszövetkezet üzemében. Az egyre népszerűbb univerzális ételízesítőkből ebben az esztendőben hárommillió tasak kerül az üzletekbe. Műszakonként harmincezer tasak készül az iizem.- ben. Képünkön: munkában a csomagológép, s annak kezelője Csaja Mihályné Hancsovszki János felvétele A fcí¥6s elképzelésekről Javában tartanak a falugyűlések és a tanácstagi beszámolók körzetünkben. Minden összejövetelen szóba kerül a településfejlesztési hozzájárulás, s majdnem mindenütt tapasztalhatók téves elképzelések ezzel kapcsolatosan. Nem ritkán képviselnek a felszólalók olyan nézetet, amely szerint a hozzájárulás fizetése és mértéke, valamint felhasználási módja eldöntött tény. A lakosság megszavaz- tatása puszta formalitás, s mint ilyen, teljesen fölösleges. Gödöllőn is megfigyelhető ez, mondván, a tanács augusztusi ülésén már döntött a településfejlesztési hozzájárulásról, ne fáradozzanak a házról házra, családtól családig járók. Miről döntött ' a tanács augusztus 29-i ülésén? Csupán arról', hogy javasolja a város lakosságának a településfejlesztési hozzájárulás bevezetését. Ez a javaslat azonban csak abban az esetben : válik határozattá, ha a lakosságnak legalább ötvenegy százaléka jóváhagyja, egyetért a megvalósítandó elképzelésekkel. A tanácsülésen arról is határoztak, mire kellene költeni a lakosságtól befolyt pénzt, amennyiben az megszavazná. A testület úgy vélte, első helyen szerepeltetik a szakorvosi rendelő bővítését. Mint már többször volt szó erről lapunkban is, a jelenlegi párt- bizottsági épületet alakítják át egészségügyi célokra. Itt helyezik el a fizikoterápiái, a gyógytorna és a reuma szak- rendelést. Kialakítanak két körzeti orvosi rendelőt. Ezeken kívül gyermekgyógyászati szakrendelés és ternesta- n ács ad ás is lesz az épületben. A második helyen a blahai strand felújítása áll. Ezek az úgynevezett központi céloki Helyi feladatokat is kijelöltek. Ilyenek a lakótelepeken parkok építése és fenntartása, locsolóhálózat kiépítése. Családi házas övezetekben a kereskedelem fejlesztése, útépítés, belvízrendezés, fedett buszvárók és járdák építése. Központi célokra a befizetendő összegnek lakótelepeken a nyolcvan, családi házas területen hatvan százalékát fordítanák. A többit a helyi feladatokra. Magától értetődik, hogy a helyi felhasználásáról az ottani lakosságnak kell döntenie, hiszen ők tudják a legjobban, mire volna szükségük. A tanács említett augusztusi ülésén a hozzájárulás időtartamát öt évben, a mértékét évi 1200 forintban javasolta elfogadni. Vagyis havi száz forintról van szó, családonként. A mentességet és a kedvezményeket a következőképpen állapították meg. A jogszabály szerint mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, ahol az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 2500 forintot. A tanács mentesíti a hozzájárulás fizetése alól azokat, akiknek'nem ad magánerős csatornaépítéshez támogatást, vagy ha a szennyvízcsatorna építésének költsége meghaladja ingatlanonként a 35 ezer forintot, füg- letlenül attól, hogy a tanács ad-e támogatást. Ha a költségek nem érik el a 35 ezer forintot, s a tanács ad támogatást, akkor a hozzájárulás szokásos mértékének az ötven százalékát kell befizetni. Elképzelhetők további mentességek és kedvezmények is. Ezeket akkor határozzák meg, ha megismerik a családlátogatások eredményét. Végül még egyszer hangsúlyozzuk, minden, amit eddig leírtunk csak akkor válik valósággá, ha a lakosságnak legalább az ötvenegy százaléka egyetért a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével. Még valamit. ■ Szerkesztőségünkben többen érdeklődtek, különböző beszélgetéseken is felmerült, hogy vajon ki ellenőrzi majd, hogy az ötvenegy százalék valójában any- nyi-e. Kik, és kiknek a jelenlétében számolják össze a szavazatokat? Igyekszünk ennek is utánajárni, hogy tájékoztathassuk olvasóinkat. Mozi A vízesés fia. Színes, hangbemondásos amerikai film. Csak 4 órakor! I. mint Ikarusz. Színes, szinkronizált, francia film. 6 és 8 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 244. SZÁM 1985. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK Falugyűlés Szádén L' j 1 Kérdezősködnöm sem kellett volna a buszmegállóban, csupán körülnézni és menni az emberek után. Az utcán mindenki az általános művelődési központ felé igyekezett, itt tartották Szada lakosainak a falugyűlését, ahol a nápfrontbizottság. és a tanács ötéves munkájáról szóló beszámolót hallgatták meg az érdeklődők. Petrák János nyugdíjas, a népfrontbizottság titkára elmondta, mennyire fontos számukra, _ hogy mindenben segítsék a falu fejlesztését. Ott voltak az iskola és a tornaterem építésénél, de szívesen vállalkoztak a járdalapok szállítására, lerakására is. Az ABC-áruiháznál és a falu vi- rágosításánál végzett munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy 1981-ben és. 82-ben megyei második és harmadik helyezést értek él a településfejlesztési munkaversenyben. Az ezért kapott csaknem egymillió-kétszázezer forintnak bőven volt helye az új iskola építésénél. Kertápolás Szervezték az alkotmány napi ünnepségeket és szívügyüknek, a Székely Bertalan Múzeum kertjének ápolását, mozgósítottak a vízvezeték- fektetés gyorsítására. ;Végül arról szólt Petrák János, hogy sokan vannak, akik — kellő tájékozottság híjái} — elégedetlenkednek, ők nemhogy segítenék, de hátráltatják a munkálatokat. Pedig ha felmérik a város és a falu, Gödöllő és Szada közötti különbségeket, a hasonlítás után örülhetnek a település fejlődésének, szópülésé- nek. Nádaski László tanácselnök a VI. ötéves terv végrehajtásáról és a VII. ötéves terv koncepe’ójáról tájékoztatta a falugyűlé' résztvevőit. 1986. január elsejétől, az önálló pénzügyi gazdálkodás bevezetésével tovább növekszik a helyi tanácsok felelőssége. Biztosítaniuk kell a meglevő intézmények folyamatos működtetéséhez szükséges összeget, és maguknak kell megoldani víz- és'lakásgazdálkodási gondjaikat is. Az elmúlt öt évben — a Rákosvölgye Termelőszövetkezet jóvoltából — száz hektáron, huszonöt telek tartós használatba adásával segítették a családi házat építőket. Az igényeket nem tudták mind kielégíteni, további tárgyalásokat folytatnak a téesszel. Együttműködés Az új ABC-áruház javította az élelmiszer-ellátást, de rr»ág mindig vannak ellátatlan területek a faluban. A magánkereskedők szerepe nőtt, és a jövőben is ez a tendencia érvényesül. Nagy szüksége lenne a lakosságnak egy szolgáltatóházra. A település földrajzi adottságaiból következően állandó probléma a csapadékvíz elvezetése. A VI. ötéves terv alatt egymillió-háromszázezer forintot költöttek belvízrendezésre. Továbbra is folytatják a vízvezetékek fektetését, 1988 közepére szeretnék elérni, hogy a faluban mindenütt vezetékes víz legyen. A csőfektetések után az eddig nem portalanított járdákat is betonlapokkal látják el. A településfejlesztési hozzájárulás fizetésével kapcsolatban elmondta az elnök, hogy csak azoknak kell fi- zetniök, ha a lakosság megszavazza, akiknél az egy személyre jutó jövedelem meghaladja a kétezerötszáz forintot. Kéri, jelezzék, egyet- értenek-e és hozzá tudnak-e járulni a kitűzött célok eléréséhez. A hozzászólók sok kéréssel, javaslattal kívántak segíteni. A Szőlő utcaiaknak hiányzik egy villanylámpa, sötétben a szeméttelepen nem mernek közlekedni. Problémát okoz még mindig a szemét elhelyezése és szállítása.Szakrendelő Minek a nagy élelmiszer- bolt. ha soha nincs benne kenyér? Miért kell 1—2 nap szabadságol kivenni valakinek, ha fogat akar húzatni, legyen Szadán is szakrendelő és gyermekorvos. A huszonhét tagú népfrontbizottságból öttagú elnökséget választott a falugyűlés. Az elnök ismét Szűcs Lajos MÁV-dolgozó, a titkár Petrák János nyugdíjas lett. Báskai Erzsébet Zeneiskola Revucai vendégek Hat éve tart fenn testvér- kapcsolatokat a gödöllői zeneiskola a csehszlovákiai Revuca hasonló intézményével. Onnan érkezik holnap tíz tanár és 33 gyerek, akik szombaton este hat óraikor műsort adnak a művelődési központban. A tanáraknak szakmai programot is szerveznek. Pénteken óra- látogatáson vesznek részt, tanulmányozzák a gödöllőiek hangszertanítási módszereit. Jön az LOT Holnap, pénteken este 7 órától a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában ad koncertet az LGT. Vendégként fellép Frenreisz Károly, valamint Laux József. A műsorvezető B. Tóth László. Jegyek még kaphatók a KISZ városi bizottságán.. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Játsszunk együtt, kreatív játékok, 15 órakor. A hét gödöllői műtárgya: Ismeretlen mester: Török Ignác (metszet), megtekinthető az előtérben. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Judit Hagner (Bánki Judit) kisplasztikái, kiállítás, megtekinthető 14—18 óráig. Isaszegi falumúzeum: Surman István fafaragó kiállítása, megtekinthető 14—18 óráig. Zsámbokon öklöztek is A szövetségi napon sok szó esett a Zsámbokon történtekről. A fegyelmi bizottság elnöke, Tamási László elmondta, hogy 17 éve foglalkozik ilyen ügyekkel, s mindig a megfogalmazott, papírra vetett szabályokat alkalmazta. Valamennyi csapat és játékos büntetésének kiszabásánál a vétség a mérvadó. De mi is történt Zsámbokon? Az Erdőkertessel v:vott. Ukáh 'közön kéVfeef "ja'tMost'<SŰíl3P; tak ki, mert valóságos ökölvívó-rangadót rendeztek. A zsámboki Malik József és Mo- kádi Tibor, valamint a kerte- si Szepesi László és Illés Károly 3—3 bajnoki, illetve kupamérkőzéstől lett eltiltva. Két hét büntetést kapott a vendég ifista Lajkó Tibor. A turaiak óvását viszont elutasították a gödöllői Ócsai Róbert ellen, akinek a születési adatai megegyeztek a kiírás szellemének. A forduló rövid krónikája: Isaszeg—Mogyoród 1-1 (0-0) Október szokásrendje Szomszédolás, tanyázás ideje S.zovics János jegyezte meg néhány hete, amikor találkoztunk: — Mihály az idén nem deres lóval érkezett! — A megjegyzésről jutott eszembe, hogy a szokásos havi naptárt el kellene készíteni, utána kellene járni, milyen szokások, tevékenységek kapcsolódnak ’ október napjaihoz. w A Tóth családot kerestem meg, ahol a nagyapa meghaladta a nyolcvana-t, s fia is közel jár a hatvanhoz. Tóth István októbert már őszhónapnak nevezi, így hívták szülei, nagyszülei is. — Ez a hónap megméri a gazdát — mondja érdeklődésemre —> s megmutatja, mennyit ért a nyári fáradozás. Verembe kerül a krumpli, a zölcjség, góréba a kukorica, hordóba a hegy leve. Ebbén a hónapban, ha ezer keze van is a földdel dolgozónak, mindegyiknek jut elfoglaltság. Biztatom beszélgető társamat, vegyük elő a naptárt, s nézzük sorra a napokat. Tóth Lajos a hónap második napjára mutat. — Itt van Petra. Ritka név, talán az egész Gal- ga mentén senki nem viseli, mégis tud juk, hogy ezen- a reggelen kezdődik az őszi lombhullás. Az idén tovább zöldelltek a fák, hiszen még most is alig kezdődött a levelek őszi színeződése. — Ferenc napja arról volt híres — veszi át a szót az édesapa —. hogy ezen a napon érdemes volt végigsétálni a szőlőhegyen. Érett dió hevert a dűlőúton, kéklő szilva kacsingatott a fákról, s nem volt gazda, aki haragudott volna, ha valaki megkívánta szőlője mézes mustot.-nótás kedvet rejtegető fürtjeinek legszebbikét. — Ferenc napján mozgott a szőlőhegy. Hordókat, kádakat mostak, borházak falát meszelték. vagyis készültek a szüretre, mert rohamosan közeledett Teréz, amit szüretkezdő napnak neveztünk. Hogy a szüret munka volt-e vagy ünnep, ezen lehetne vitatkozni. Én ünnepnek tartottam. Délben szabadban főzött ebéd, bor várta a dolgozókat, estefelé már cigány is került, s a napi munkát sok helyen tánccal fejezték be. Ünneppé tette a napot az is, hogy szüretre mindig elengedték a gyerekeket az iskolából. Mk W — Október 16-ra, Gál napjára megérett az erdőben a makk, s akinek negyedes kukoricaföld sem jutott, gyűjthetett a hízójának néhány zsákkal. Vendelt a pásztorok ünnepelték. mint védőszentjüket. Huszonegyedikét, vagyis Orsolya napját követően nem maradhatott a határban , sem káposzta, sem pedig más kerti vetemény. Nagyon lusta asz- szonynak tartották volna azt, aki err^a napra nem takarítja be a terményt. — Különösen a káposzta téli tárolása volt nagyon fontos, hiszen az még disznóvágáskor sem hiányozhatott: a toroskáposztának mindig nagy volt a keletje! hát még a borsos káposztás lepénynek, vagy éppen a káposztás tésztának. mk — Október sem múlhatott el János-nap nélkül — emlékezik Tóth István. — Szüleim házánál ekkor gyújtottak először lámpát a szobában, aminek kettős értelme volt: jelézte, hogy megrövidültek a nappalok, de jelezte a lámpagyújtás azt is, hogy lassan , vége az őszi munkáknak, megkezdődik a falusi emberek téli pihenője, a szomszédolások, tanyázó- sok, nagy beszélgetések ideje. A Dömötör-napi állatvásárokon fogadták a pásztorokat, akik ilyenkor vették meg a maguk számára a ruhadarabokat, vagy éppen a vásár forgatagában kicserélték faragott botjaikat, sallangos ostoraikat. Édesanyám Simon napját télkezdő napnak tartotta, s ekkor tömte körül kispárnákkal a rosszul záródó ablakok párkányát. — Fel kell készülni a legrosszabbra, a farkasordító hidegre, a zsúptetőt cibáló téli viharokra. — Bizony, igaza volt. Mert akkor még a szenet nem ismertük, kukoricaizok- kal, szárított trágyával, venyigével raktuk a masinát, s ezeknek a tüze gyorsan ellobbant, melegük hamar megszökött. m w — Október 31-én, a hónap utolsó napján kimentünk a szőlőbe. Szúrós gallyakkal, szalmával tekertük körbe a gyenge gyümölcsfákat, hogy kérgüket a nyulak őzek meg ne rágják. Ezen a napon a kiszáradt fák helyére új fákat ültettünk. A Farkas napján ültetett fa gyökere mindig megkapaszkodott, s ízes, édes termést hozott. Szüléink így tartották, én is így tartottam és tartom magam a tapasztalatokhoz. — Ma már persze ez is másként van. Megmondja az ag- ronómus. mikor vessünk, mikor arassunk, fát mikor ültessünk. Talán az iskolai könyvekben, amikből tanulnak a fiatalok, benne van apám, nagyapám meg az én tapasztalatom is — mondja búcsúzáskor Tóth bácsi. Megnéztük október napjait, megismertük a napokhoz fűződő szokásokat, és meggyőződhettünk róla: a paraszti hiedelemvilág az élet valamennyi területét behálózta, még a kalendárium lapjait is lefoglalta. Fercsik Mihály Vezette: Turóczi (Gecse, Wild). Gyenge csapatok igazságos döntetlené. Hévízgyörk—Túra 1-1 (0-0) Vezette: Urban (Tompa, Mát hé). A szél segített a turaiak egyenlítésében. Domony—Vácszentlászló 3-0 (0-0) Vezette: Vayner (Répási, SjjJdaii). •• Tamó- Csaba mesterhármasával nyérteíí a aomonyiak. Kerepestarcsa—Gödöllő 0-1 (0-1) Vezette: Tóth J. (Merkel, Németh). A második percben jól elvégzett szabadrúgásból szerzett góllal nyertek a Vendégek. Galgahévíz—GEAC II. 2-0 (1-0) Vezette: Maszlag (Barna, Szabó). Az egyetemisták a legjobb helyzeteiket is kihagyták. Zsámbok—Erdőkertes 2-1 (1-1) Vezette: Kóti (Uzsák, Sári). Ifjúságiak: Isaszeg—Mogyoród 6-1, Hévízgyörk—Túra 2-0, Domony—Vácszentlászló 2-3, Kerepestarcsa—GSC 2-5, Zsámbok—Erdőkertes 3-0. Serdülők: Aszód—Túra 0-1, GSC— Dány 10-1, Veresegyház—Isaszeg 3-1, Iklad—Kerepestarcsa 3-0 (játék nélkül), a Pécel— Kartal találkozóról nem érkezett jelentés. A következő fordulóban a serdülők 9-kor, a felnőttek fél 2-kor lépnek pályára. A műsor: GSC—Galgahévíz. Vac- szentlászló—Kerepestarcsa, Túra—Domony. Hévízgyörk— Mogyoród, Valkó—Isaszeg, Erdőkertes—GEAC II. Serdülők: Isaszeg—GSC, Dány—Aszód, Túra—Bag, Kerepestarcsa— Pécel, Kartal—Veresegyház. Csiba József Eladó Gödöllőn a Táncsics Mihály út 9. sz. alatt levő 691645. hrsz. ingatlan Az ingatlan a város nyugati övezetében található, olyan nagy teherbírású aszfaltút mellett, amelyen autóbusz is közlekedik. Gáz- és vízbekötési valamim szennyvízlevezetési lehetőség van. A terület alkalmas mezőgazdasági, élelmezési, egészségügyi, kémiai, gvógyszervegyészeti kutató-, oktató- vagy termelőtelep kialakítására. GÖDÖLLŐI VÁROSGAZDÁLKODÁSI V*r LAUT Dózsa fjvergy út 69, Tel.: i*-77' ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
