Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

2 198?. OKT0RER 16., SZERDA Budapesten tanácskozik a kulturális fórum (Folytatás az 1. oldalról.) szony, a svájci küldöttség ve­zetője felszólalásában az európai kultúra kialakulását és összetevőit boncolgatta. Hangsúlyozta, hogy jóllehet az európai kultúra az azo­nosság jeleit is magán viseli, a földrész minden nemzete sajátos kultúrát alakított ki. Ezért az európai kultúra je­lenlegi helyzetét leginkább egység a különbözőségben ki­fejezéssel lehetne jellemezni. Jeanne Hersch ezután kije­lentette, hogy kulturális érté­kek garantálásához hozzátar­tozik az emberi jogok tiszte­letben tartása is; ahol az egyéneket nézeteik miatt ül­dözik, ott az egész nép vallja kárát ennek. Aggodalommal szólt arról, hogy Európában nagyobb mértékben halmo­zódnak fel a különböző fegy­verek, fegyverfajták, márpe­dig a kulturális értékek cse­réjéhez, a kultúra fejleszté­séhez békés, alkotó légkörre van szükség. USA. Walter J. Stoessel, az Egyesült Államok küldöttsé­gének vezetője felszólalásá­ban kijelentette: a budapesti kulturális fórum napirendjére tűzött kérdések közvetlen kapcsolatban vannak a népek jobb kölcsönös megértésével. Köszönetét fejezte ki a ma­gyar kormánynak, hogy házi­gazdája e nagyszabású ren­dezvénynek. Hangoztatta: a küldöttek egy békésebb, biztosabb világ megteremtéséhez járulhatnak hozzá tanácskozásukkal, elő­mozdíthatják a jobb, kölcsö­nösebb megértést a hazájuk kultúrájáról szóló informá­ciók szabad áramlásával. Az amerikai küldöttségve­zető a továbbiakban hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Ál­lamok küldöttsége kiegyensú­lyozott és alkotó módon kí­vánja megvitatni az alkotás, az információcsere és az együttműködés egymással összefüggő kérdéseit. , Célul jelölte meg a Kulturális tevé­kenységet és együttműködést fékező akadályok felszámolá­sát, valamint annak elősegí­tését, hogy valamennyi nép és nemzeti kisebbség minden vonatkozásban ápolhassa kul­turális hagyományait. Szor­galmazta a népek és az or­szágok közötti kapcsolatok ki- szélesítését minden szinten, és ebben az összefüggésben üdvözölte, hogy a kulturális fórumon a szellemi élet meg­annyi kiválósága vesz részt. LUXEMBURG. Paul Mertz, Luxemburg képviselője fel­szólalásában utalt arra, hogy az európai kultúra egységes és közös hagyományokra, ér­tékekre épül, ugyanakkor ez a kulturális azonosság nem jelent egyformaságot. Kifejez­te reményét, hogy a fórum hozzájárul majd e közös ér­tékek és kulturális kapcsola­tok erősítéséhez. Mély meg­győződése, hogy az európai népek közötti bizalom csak a kölcsönös és jobb megértés útján növelhető, a jobb meg­értést pedig csakis a szabad véleménycsere, a nézetek és felfogások szabad egybevetése hozhatja meg. A fórumon azt is meg kell tehát vizsgálnunk — mondotta —, hogyan le­het elősegíteni a kulturális értékek minél szabadabb ter­jedését, azoknak az akadá­lyoknak a csökkentését, ame­lyek ma útjába állnak vagy állhatnak ennek. CSEHSZLOVÁKIA. Miros­lav Válek, a csehszlovák kül­döttség vezetője felszólalásá­ban állást foglalt a kulturális értékek cseréjének bővítése mellett is. Hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy ideológiai különbözőségek akadályozzák az erre vonat­kozó közös akarat kinyilvání­tását. A kultúra egyetemes jellegéről szólva megállapí­totta, hogy az közös források­ból táplálkozik. Az európai kultúra kialakításához vala­mennyi nép hozzájárult és továbbfejlesztése valamennyi európai nép feladata, szív­ügye kell hogy legyen. A csehszlovák küldött ez­után nehezményezte, hogy egyes felszólalók megfelleb­bezhetetlennek szánt vélemé­nyeket fejtettek ki, s ezzel összefüggésben önmérséklet­re, türelemre intett. Emlékez­tetett arra, hogy Csehszlová­kia — mint a helsinki záró­okmány egyik aláírója — el­kötelezte magát Helsinki szel­lemének érvényesítése mellett. MONACO. Jean Grether, a Monacói Nagyhercegség kül­döttségvezetője rámutatott: a budapesti kulturális fórum azzal az igénnyel ül össze, hogy elősegítse a részt vevő 35 állam közötti együttműködést, a művészi alkotómunka terü­letén éppúgy, mint a köny­vek vagy más kultúrahordozók terjesztésében, filmek, televí­ziós műsorok közös létrehozá­sában. Hangsúlyozta: a kultú­rák napjainkban egyre inkább áthatják egymást, a nyitott­ság egyre fontosabb. A kul­túrát hozzáférhetővé kell ten­ni mindenki számára, s arra törekednünk, hogy összekötő kapocs legyen a népek között — hangoztatta. PORTUGÁLIA. Fernandes Fafe, a portugál küldöttség vezetője azt a reményét fe­jezte ki, hogy a budapesti ta­nácskozás kulcsszava a meg­értés lesz. Utalt arra, hogy aa európai kultúra gyökerei együtt élnek a különböző nem­zetekben. Példaként említette a kanadai kultúrát, amely aa európai kultúrában gyökere­zik. Az európai kultúra gyö­keret vert Brazíliában és Af­rikában is — tette hozzá. A portugál delegátus java­solta, hogy a fórum mutasson rá a különféle európai népek kulturális örökségének egysé­gére; arra, hogy Petőfi, Goethe, Kierkegaard. Chopin Bartók, Shakespeare vagy Ib­sen, ha különféle módon is, de egyazon európai kultúrát gazdagított. Kijelentette, hogy Portugália minden olyan ja­vaslatot támogat, amely a kulturális együttműködést »»- gíti elő. AUSZTRIA. Wolfgang Schallenberg, az osztrák kül­döttség vezetője a nemzeti kultúrák kölcsönösen megter­mékenyítő hatásának jelentő­ségét méltatta felszólalásában. Hangsúlyozta a kulturális fó­rum színhelyének, Budapest­nek az osztrák szellemi életre gyakorolt pozitív hatását, és köszönetét mondott a ma­gyar kormánynak a fórum eredményességét szavatoló op­timális feltételek megteremté­séért. A tanácskozás felada­tát abban jelölte meg, hogy a helsinki záróokmányt alá­író államok konkrét formákat találjanak az európai együtt­működésnek. A felszólaló sík- raszállt a kulturális 'kapcso­latok kibontakoztatásának út­jában álló akadályok felszá­molásáért, szorgalmazta az ad­minisztratív korlátok meg­szüntetését. Szóvá tette, hogy a hiányos nyelvismeret is akadályozza más kultúrák megismerését. . Javasolta, hogy az egyes államok — a kulturális együttműködés formáinak ed­dig gyakorta költséges, közös megvalósítása helyett — vál­lalják magukra egy-egy ren­dezvénysorozat szervezési és pénzügyi terheit, mert így na­gyobb hatékonyságot lehet biztosítani ennek az együtt­működésnek. FRANCIAORSZÁG. Fran- cois-Régis Bastide, a francia küldöttség vezetője a vendég­látó Magyarországnak tiszte­legve keresztútnak nevezte ha­zánkat, amelynek kultúrája befogadott szinte minden eu­rópai hatást, miközben ra­gaszkodott nemzeti eredetisé­géhez. A francia küldött utalt a bu­dapesti tanácskozás felhatal­mazására: a kulturális alkotó­munka, együttműködés és a kultúraterjesztés problémáinak megvitatása. Elvetette azt a felfogást, amely szerint a kul­túra csupán nevelő feladatokat tölthet be egy társadalomban. Virrasztás és ébresztés a kul­túra munkásainak a feladata — mondta —, érzékenység és nyitottság az új gondolatok, jelenségek előtt. Ezt csak úgy tölthetik be, ha szabadon dol­gozhatnak, mindenfajta anya­gi és politikai kényszertől mentesen. Az alkotói szabadság mellett — folytatta — arra a szabad­ságra is nagy szükség van, amely hozzáférhetővé teszi a legszélesebb közönségnek a kulturális értékeket. Eredetisége a budapesti ta­nácskozásnak — mutatott rá —, hogy diplomaták mellett alkotó személyiségek is részt vesznek rajta, szabadon kifejt­ve munkásságuk alapján le­szűrt véleményüket. Francia- ország nézete szerint a ta­nácskozás akkor lesz hasznos, ha ezt minél gazdagabban, sokszínűbben teszik, és záró­közleményt is csak akkor ér­demes formába önteni, ha ah­hoz elég gazdag anyag állt ösz- sze a munka alapján. BULGÁRIA. Georgi Jordá­non. a bolgár küldöttség ve­zetője bevezetőben rámu­tatott: a jelenlegi budapes­ti találkozónak azt az utat kell tovább építenie, ame­lyen a kultúra és az alkotás összeforr az általános béke eszméiével. Ebben a tekintet­ben Európa példával szolgál­hat a világnak, s meg is kell teremtenie ezt a példát. Az a párbeszéd — folytatta —. amelyre ez a magas fó­rum hívja a részvevőket, ak­kor válhat az enyhülés ér- vég­sősoron a béke felé vezető realista stratégia elemévé, ha a kultúra béketeremtő erővé válik. A bolgár küldöttség vezető­je részletesen szólt hazája kul­turális fejlődéséről, s hangsú­lyozta: a kultúra a béke gyer­meke. A helsinki záróokmány megmutatta az enyhüléshez és az európai folyamat tovább­fejlesztéséhez vezető utat. Kö­telességünk, hogy ne térjünk le erről az útról, s tovább ke­ressük a lehetőségeket az egy­máshoz való közelítésre­KANADA. Ghislain Hardy, a kanadai delegáció ne­vében mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Kana­da mélyen Európában gyö­kerezik, hiszen alig lehet találni olyan európai országot, amelynek nyelvét és kultúrá­ját ne találnánk meg Kana­dában, amely kétnyelvű és sok- nemzetiségű ország, s így ért­hető, hogy kapcsolatokra tö­rekszik más országokkal, be­leértve az eltérő társadalmi rendszerű országokat is, Kanada igen nagy jelentősé­get tulajdonít a helsinki fo­lyamatnak, s reméli, hogy a budapesti kulturális fórum újabb impulzust ad a népek közötti jobb megértéshez, és a biztonság erősítéséhez. Rá­mutatott: naivitás lenne azt képzelni, hogy az ideológiai különbségek egy csapásra meg­szüntethetek, mégis remélhe­tő, hogy a kultúra szakembe­rei a fórum hat hete alatt olyan megegyezésre jutnak, olyan gyakorlati intézkedése­ket hoznak, amelyek lehetővé teszik a szabad alkotást, a kulturális értékek szabad ter­jesztését, valamint a kultu­rális együttműködést minden szinten. HOLLANDIA. F. W. Jalink, a holland küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyoz­ta: Budapestnek a kultu­rális fórum színhelyeként vadó kiválasztása szerencsés mind a város megkapó szép­sége, mind az egyetemes kul­túrához való nem csekély hoz­zájárulása miatt. Hangsúlyozta, hogy egyetlen ország sem tekintheti sziget­nek magát. Olyan világban élünk, amikor kölcsönösen függünk egymástól. Vonatko­zik ez a kulturális területre is. Kijelentette, hogy a budapes­ti fórum akkor teljesíti fel­adatát, ha alkotó vita eredmé­nyeként felméri a valós hely­zetet, a lehetőségeket és a le­győzendő akadályokat. NDK. Dr. Hans-Joachim Hoffmann, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­döttségének vezetője hang­súlyozta. hogy a helsin­ki záróokmányt a biztonság megszilárdítása és az európai államok békés és előnyös kap­csolatainak fejlesztése szem­pontjából elengedhetetlen alap­nak tartják. A művészi, kul­turális alkotómunka, csere és együttműködés segíthet a bi­zalom légkörének, a megértés­nek és a jószomszédságnak a kialakításában — mondotta. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem szabad a kultúrával és művészettel visszaélni, nem szabad azt felhasználni más államok és népek diszkriminá­lására és befeketítésére. Remé­nyét, fejezte ki, hogy a buda­pesti fórum ösztönzést ad az európai államok kulturális kapcsolatainak további fejlő­déséhez. Ezzel a fórum befejezte első napi tanácskozását. A mai ple­náris ülésen folytatódnak a küldöttségvezetők felszólalásai. Magyar sajtókonferencia A keddi plenáris ülést köve­tően Drexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivője találko­zott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. Hangsúlyozta: hazánk nagy megtiszteltetés­nek tartja, hogy Budapest ad­hat. otthont ennek a fontos konferenciának. Országunk mindent megtesz annak érde­kében, hogy az értekezlet megfelelő feltételek között vé­gezze munkáját. A magyar küldöttség termé­szetesen csupán egy a résztve­vő harmincöt állam delegációi közüli, ám — házigazdaként — tudatában van felelősségének azért, hoigy a résztvevők konst­ruktív légkörben tevékenyked­hessenek. A fórum a helsinki folyamat része, s mint ilyen, remélhetőleg — hasznos javas­latokat. következtetéseket fo­galmazva meg — hozzájárul majd az államok közötti kap­csolatok, kulturális csere és együttműködés erősítéséhez, elmélyítéséhez. Bevezető nyilatkozatában vé­gezetül kiemelte, hogy a ma­gyar küldöttség a nyíltság szel­lemében. így a sajtó munkáját is messzemenően segítve kí­ván tevékenykedni a tanácsko­zás során. Az APA osztrák hírügynök­ség tudósítójának kérdésére válaszolva a szóvivő kitért an­nak a tervezett rendezvénynek az ügyére, amelyet turistaként Budapestre érkezett külföldi állampolgárok a budapesti kulturális fórumon kívül — a magyar illetékesekkel történő előzetes egyeztetés nélkül — kívántak megszervezni. A szóvivő véleménye szerint a magyar hatóságok nyilván­valóan a fórum céljaival el­lentétesnek, annak munkáját, légkörét zavaró eseménynek ítélték a tervezett rendezvényt, s ezért nem járultak hozzá an­nak megtartásához. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fórumon természetesen minden részvevő szabadon ki­fejtheti véleményét a napiren­den szereplő kérdésekről. Gálaest az Operaházban Az európai kulturális fó­rum köszöntésére, a részt ve­vő országok küldöttségeinek, képviselőinek tiszteletére gá­laestet rendeztek kedden a Magyar Állami Operaházban. Az ünnepi előadáson — amelyen megjelent Pál Lé- nárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Csehák Judit, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Köpeczi Béla művelődési miniszter, a fórum magyar nemzeti bizottságának elnöke is — a venégeket az európai kulturális fó­rum magyar nemzeti bi­zottsága és Budapest Fő­város Tanácsa nevében Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke üdvözölte. A gálaest műsorában Bar­tók Béla három egyfelvonásos művét láthatták-hallhatták a vendégek. A kékszakállú her­ceg vára című opera Lukács Ervin, A fából faragott ki­rályfi és A csodálatos man­darin című táncjáték Mihály András, valamint Kórodi And­rás vezényletével, a Magyar Állami Operaház együttesének tolmácsolásában elevenedett meg a dalszínház színpadán. Mihail Gorbacsov beszélte (Folytatás az 1. oldalról.) mondott beszédében hatalmas politikai jelentőségűnek nevez­te az ülésen előterjesztett és jóváhagyott dokumentumokat, amelyek meghatározzák az SZKP távlati céljait, fő irány­vonalának es gazdasági straté­giájának legfontosabb irá­nyait, a jelenlegi rendkívül bonyolult és felelősségteljes időszakban végzendő munka formáit és módszereit. A Központi Bizottság elé terjesztett mindhárom doku­mentumnak az a fő gondolata, hogy meg kell gyorsítani a Szovjetunió társadalmi és gaz­dasági fejlődését. Az új szerkesztésű pártprog­ramot jellemezve Mihail Gor­bacsov nyomatékosán felhívta a figyelmet az SZKP elméleti és politikai alaptételeiben mu­tatkozó folyamatosságra. En­nek elvi jelentőséget tulajdo­nítunk — mondotta. — Az élet bebizonyította, hogy a párt harmadik programja alapjá­ban véve helyes. így a harma­dik pártprogram alapvető el­méleti és politikai megállapí­tásait az újjászerkesztett vál­tozat is megőrzi. A programot gazdagítva, tartalmát tovább­fejlesztve kritikusan átgondol­tuk azokat a megfogalmazásait is, amelyek nem állták ki az idő próbáját — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A pártprogram újjászerkesz­tett változatának elkészítését irányító bizottság munkájában a pártprogram megszerkeszté­sének lenini elveiből indult ki, és az SZKP KB Politikai Bi­zottságának az a véleménye, hogy a Központi Bizottság elé terjesztett tervezet megfelel az ezekből fakadó követelmé­nyeknek — állapította meg az SZKP KB főtitkára. A párt­program a marxista—leninista elméleten, az országban és a nemzetközi életben végbemenő folyamatok reális elemzésén alapszik. Az SZKP programja abból indul ki, hogy a társadalom fejlődésében döntő szerepe van a gazdaságnak — mutatott rá a főtitkár. — A párt gazdasá­gi stratégiájának kidolgozása­kor a tudományos-műszaki forradalom továbbvitelének szükségességét tartottuk szem előtt. Ez a gazdasági stratégia valóban történelmi jelentőségű változtatásokat irányoz elő: a népgazdaság műszaki rekonst­rukcióját, intenzív fejlődési pályára állítását, a gazdaság­nak a szervezettség és a ha­tékonyság magasabb szintre emelését. Alapvető jelentőségű szá­munkra a szovjet társadalom politikai rendszerének fej­lesztése, a szocialista önigaz­gatás egyre teljesebb kibonta­koztatása. A programtervezet külpoli­tikai része a Szovjetuniónak a béke megerősítéséről, a társa­dalmi haladásról és a népek nemzeti felszabadulásáról al­kotott koncepcióját fejti ki — állapította meg Mihail Gorba­csov. Megfogalmazza a szov­jet külpolitika változatlan alapelveit. Valamennyien látjuk, hogy a tőkés nagyhatalmak politi­kájában igen veszedelmes tor­zulás mutatkozik. Következésképp a nemzet­közi fejlődés olyan határig ju­tott, amelyet nem lehet túl­lépni, ha nem hozunk fele­lősségteljes döntéseket arra, hogy megállítsuk a fegyver­kezési hajszát, a sodródást a háborús szakadék felé. Ezeket a döntéseket nem szabad ha­logatni, nem szabad megen­gedni, hogy az emberiség lé­tét fenyegető veszedelmes fo­lyamatok kicsússzanak az el­lenőrzés alól. A militarizmus és a háború erőinek megféke- zésg a tartós béke és a meg­felelő biztonság szavatolása korunk alapvető problémája. Beszéde további részében Mi­hail Gorbacsov a szovjet nép­gazdaság ötéves és 2000-ig szó­ló távlati tervéről szólt, meg­állapítva, hogy a tervezetek elkészítése nem ment könnyen és simán. Az SZKP szervezeti szabály­zatában javasolt változtatáso­kat ismertetve Mihail Gorba­csov leszögezte, hogy azok lé­nyege egyrészt a pártdemok­rácia további szélesítése, a kommunisták és valamennyi pártszervezet, elsősorban az alapszervezetek kezdeménye­zőkészségének és aktivitásának növelése, másrészt pedig a kö­zös ügy sikeréért viselt fele­lősségük fokozása. A párt szervezeti szabály­zatában ezután pontosabb megfogalmazást kapnak az ál­lami és társadalmi szervezetek pártirányításának fő elvei. Az elhatározott célok meg­valósítása csak megfeszített, nagy termelékenységű mun­kával érhető el. Ma különösen nagy szükség van minden egyes szovjet ember, minden dolgozó kollektíva és minden pártszervezet konkrét tetteire — hangsúlyozta befejezésül Mihail Gorbacsov. Kambodzsa Folytatódik a pártkongresszus Elsősorban gazdasági kérdé­sek megvitatásával folytatta munkáját kedden a Kambo­dzsai Népi Forradalmi Párt V. kongresszusa. A tanácskozás küldöttei ked­den . zárt ülést tartottak, a kongresszus a tervek szerint szerdán fejezi be munkáját. Ki? lügyiri,liszten javaslat Washingtonhoz Brüsszeli NA T0~tandcskozás A NATO-tagországok kül­ügyminiszterei rendkívüli ülést tartottak kedden Brüsz- szelben. hogy a Reagan—Gor­bacsov találkozó előtt egyez­tessék álláspontjukat az új szovjet javaslatokról. Az Egyesült Államok nyu­gat-európai NATO-szövetsé- gesei kedden azzal a javas­lattal fordultak Washington­hoz, hogy ne utasítsa el az új szovjet leszerelési javasla­tokat, hanem fogadja el azo­kat tárgyalási alapként. A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentésében ezt a NATO- külügyminiszterek Brüsszel­ben befejeződött rendkívüli ülésének egyik legfontosabb eredményeként értékelte. ■ ÜM RÖVID ÍN... KBÍ GENFBEN kedden, az atom- és űrfegyverzettel kap­csolatos szovjet—amerikai tárgyalások keretében ülést tartott a hadászati fegyverzet­tel foglalkozó munkacsoport. FRANCO MODIGLIANI sze­mélyében egy olasz származású amerikai közgazdásznak ítél­ték oda az idei közgazdasági Nobel-díjat — jelentette be kedden a Svéd Királyi Tudo­mányos Akadémia. MARGARET THATCHER brit miniszterelnök kedden is­mét fogadta hivatalában indiai kollégáját, Radzsiv Gandhit, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik Nagy-Britanniában. BOLGÁR—NDK kormányfői tárgyalások folynak Szófiában. Willi Stoph, az NDK Minisz­tertanácsának elnöke Grisa Fi- lipov bolgár kormányfő meg­hívására hétfőn érkezett baráti munkalátogatásra Bulgáriába. EGY ANKARAI börtönből úton a katonai kórház felé hétfőn szívroham következté­ben életét vesztette Bekir Ce- lenk, akit Ali Agca, a pápa el­leni gyilkossági kísérlet elkö­vetője az egyházfő elleni me­rénylet kitervelésével vádolt — közölték félhivatalos forrás­ból. KÍNA kedd este bejelentette, hogy rakétakísérletet hajtott végre a tengeren. A hordozó- rakéta becsapódási pontja Ja­pán és Tajvan szigete között félúton, a Kelet-kínai-tenge- ren, egy 35 tengeri mérföld sugarú körben volt.

Next

/
Thumbnails
Contents