Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

A helsinki folyamat szellemében Megnyílt a kulturális fórum A budapesti tanácskozást Lázár György köszöntötte Kedden Budapesten ünnepélyes külsősé­gek között megkezdte munkáját az európai kulturális fórum. Az értekezlet életre hívásának gondolata két esztendeje Madridban fogalmazódott meg, ahol az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmányát aláíró 35 ország — 33 európai, valamint az Egyesült Államok és Kanada — egybehangzó határo­zatával Magyarországot jelölték ki a fórum színhelyéül. Az úgynevezett helsinki folya­matban ez lesz az első eszmecsere, amelyet a Varsói Szerződés egyik tagállamában ren­deznek meg. A konferencia munkájában — amelynek hat héten át a Budapest Kongresszusi Köz­pont ad otthont — több mint 800 delegátus vesz részt. Az értekezleten várhatóan számos állam, köztük Magyarország, a nemzetközi együttműködést, a kölcsönös megértést és megismerést ténylegesen elősegítő, konkrét javaslatokat nyújt be. A részt vevő államok nemzeti lobogóival díszített Pátria-teremben délelőtt 10 órakor kezdődött meg a tanácskozás. A megnyitó ülésen Köneczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. Üd­vözölte a jelenlévőket, majd Lázár György­nek. a Minisztertanács elnökének adott szót. Hazánk nyitott a szellemi értékek előtt EJöljáróban a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevé­ben köszöntötte a tanácsko­zás valamennyi résztvevőjét, a megnyitó ünnepségen je­lenlevőket. Szeretném újólag kifejezni köszönetünket azért a bizalo­mért — mondotta —, amely hazánk iránt megnyilvánult, amikor a helsinki záróok­mányt aláíró államok képvi­selői Madridban úgy határoz­tak, hogy a Magyar Népköz- társaság fővárosa legyen a kulturális fórum színhelye. Kormányunk megtisztelő és felelősségteljes megbízatás­ként fogadta a madridi dön­tést, és mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy e fontos nemzetközi tanács­kozás kedvező feltételek kö­zött végezze munkáját. A kulturális fórum napi­rendjén szereplő kérdések megvitatását különösen idő­szerűnek érezzük ma, amikor oly nagy szükség van a nem­zetközi feszültség enyhülésé­re, az államok közötti kap­csolatok fejlődését segítő köl­csönös bizalom erősítésére. Történelme során Európa számos háború színtere, csak a mi századunkban két pusz­tító világháború tűzfészke volt, de az európai civilizáció olyan szellemi értékeket adott a világnak, mint a humaniz­mus, a reneszánsz, a felvilá­gosodás, a demokrácia és a szocializmus eszméi, amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatározó befolyással vol­tak. A népeink közötti együtt­működés legnagyobb hagyo­mányait megtestesítő értékek közé soroljuk az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött politikai folyama­tot is, amelyet európai eny­hülés néven ismert meg a világ. Nem hallgathatjuk el azon­ban, hogy a kulturális fórum olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor az enyhü­lési folyamat jelentős erőfe­szítések árán elért eredmé­nyeit, sőt az egész emberi ci­vilizáció jövőjét súlyos ve­szélyek fenyegetik. Ebben a helyzetben Európa és a világ népei joggal kísérnek feszült figyelemmel minden olyan törekvést, amely a békés egymás mellett élést, a nem­zetközi biztonság megszilár­dítását szolgálja. Ügy gondoljuk, hogy a nemzetközi párbeszéd fenn­tartásában, a kölcsönös biza­lom légkörének helyreállítár sában, az enyhülési folyamat továbbvitelében minden egyet államnak megvan a maga feladata és felelőssége. Biza­lomra van szükség egymás és önmagunk iránt abban, hogy közös erőfeszítéssel leküzd­hetők az emberiséget fenye­gető súlyos problémák. A kulturális .fórum napi­rendjén szereplő kérdések kedvező alkalmat kínálnak arra, hogy alkotó eszmecsere bontakozzon ki az európai kultúra helyzetéről, a kap­csolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről a kultúra kü­lönféle területein. Biztosak vagyunk abban, hogy a ta­nácskozás munkájában részt vevő kiemelkedő személyisé­gek tapasztalatainak és elgon­dolásainak kölcsönös megis­merése, a közöttük kibonta­kozó termékeny párbeszéd hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kulturális fórum eredmé­nyesen záruljon. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az elté­rő társadalmi berendezkedésű I Mat 12 oldal | PEST MEGYEI Vilii PROLETÁRJAI ECYESÜUEIEX1 XXIX. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Ára: 1,80 forint 1983. OKTOBER 16., SZERDA Teljes ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Dokumentumokat fogadtak el Mihail Gorbacsov előadói beszéde Kedden Moszkvában teljes ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A plenum megvi­tatta: Az SZKP új szerkesztésű programjának tervezetét, az SZKP szervezeti szabályzatában végrehajtandó változtatáso­kat, a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének 1986— 1990-re szóló ötéves tervét és a 2000-ig terjedő időszakra ér­vényes hosszú távú tervet. Az ülés napirendi pontjairól Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára tartott előadói beszédet. A plénum az előterjesztett dokumentumokat megvitatá­suk után elfogadta. Az ülés úgy határozott, hogy az újjá­szerkesztett pártprogram ter­vezetét és a szervezeti szabály­zat módosítását nyilvánosságra hozzák, az SZKP XXVII. kongresszusát megelőző párt­értekezletek, pártkonferenciák, a köztársasági kommunista pártok kongresszusai elé vitá­ra bocsátják. Nyilvánosságra hozzák az ötéves és a hosszú távú népgazdasági terv terve­zetét is, hogy azokat a dolgo­zó kollektívák gyűlésein, az oktatási intézményekben, a katonai alakulatoknál és a tár­sadalmi szervezetekben meg­vitathassák. A KözDonti Bizottság ülése szervezeti kérdéseket is meg­vitatott. A plénum Nyikola) Talizint. az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagjává választot­ta. Nyikolaj Rizskovot a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé történt kinevezése kapcsán felmentette a Közpon­ti Bizottság titkárának tisztsé­ge alól. Nyikolaj Tyihonovot, aki egészségi állapotára való tekintettel njmgdíjba vonult, a plénum felmentette az SZKP KB Politikai Bizottságának tagsága alól. Az SZKP KB plénuma ezzel befejezte munkáiát. Az SZKP Központi Bizott­ságának kedden megtartott plénuma határozatot hozott az ülésen előterjesztett dokumen­tumok elfogadásáról és széles körű vitára bocsátásáról. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP újjászerkesztett programja, a párt szervezeti szabályzatában végrehajtandó változtatások és az ötéves, va­lamint hosszú távú népgazda­sági tervek vitájának, propa­gandájának és széles körű megvilágításának tárgyszerűen és konstruktív szellemben kell történnie. Ennek a munkának szorosan kapcsolódnia kell a munkahelyi kollektívák előtt álló jelenlegi és távlati fel­adatok megoldásához. Biztosítani kell, hogy a kom­munisták és a pártonkívüliek aktívan, meggyőződéssel ve­gyenek részt az SZKP kong­resszusát előkészítő dokumen­tumok megvitatásában. Min­den szovjet embernek jól kell ismernie a párt program jelle­gű céljait és feladatait, a Szov­jetunió kül- és belpolitikájá­nak lényegét. Az SZKP Központi Bizott­ságának meggyőződése, hogy az SZKP új szerkesztésű prog­ramjának, a szervezeti sza­bályzatban végrehajtandó vál­toztatásoknak, s az ötéves és hosszú távú népgazdasági ter­veknek a vitája nagy szerve­zettséggel, magas eszmei-poli­tikai szinten megy végbe. A vita hozzájárul majd ahhoz, hogy tovább erősödjön a dol­gozók alkotó kezdeményező­készsége és aktivitása, amely elősegíti az idei tervfeladatok és szocialista kötelezettségvál­lalások sikeres teljesítését, a XII. ötéves terv energikus megkezdését és az SZKP XXVII, kongresszusának mél­tó köszöntését — hangsúlyoz­za a határozat. Mihail Gorbacsov főtitkár az SZKP KB plénumán el­(Folytatás a 2. oldalon.) Vecsés, Ferihegy Tsz Óriás zöldségeskert A kedvező őszi Időjárást kihasználva, megkezdték a sárgarépa felszedését a vecsé­A Minisztertanács elnöke fogadta Radivoje Brajovicsot Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Radivoje Tanácskozik a kulturális fórum Brajovicsot, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság Crna Gora Szocialista Köztársasága Végrehajtó Ta­nácsának elnökét, aki hivata­los baráti látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A szívé­lyes, baráti légkörű megbe­szélésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyet­tes és Barity Miklós külügy­miniszter-helyettes. Jelen volt Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. sí Ferihegy Termelőszövetke­zetben. Az idén mintegy 200 hektárról kell betakarítani a bőséges termést. Két dán, egy angol és egy NDK-géppel dol­gozik a közös gazdaság. A napokban hullott csapa­dék ellenére azonban gondot okoz, hogy még mindig szá­raz a talaj. Gyakoriak a gép­alkatrész-törések, ez hátrál­tatja a gyorsabb ütemű mun­kát. Mégis, még ilyen körül­mények közepette is, hét­nyolc vagonnyi termést szed fel naponta egy-egy gép. A sárgarépát, amit feldol­gozásra szánnak a szövetke­zetben prizmáiba rakják, szal­mával takarják, leföldelik, hogy, a téli fagy ne károsítsa a gyökereket. Később a me­zőgazdasági nagyüzem saját zöldségfeldolgozó üzemében készít a répából különböző termékeket. — Kütéi m— Borbély Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság tit­kára vezetésével hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely részt vett a Francia Szocialista Párt október 11. és 13. között Toulouse-ban megtartott kongresszusán. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának meghívására kedden hazánkba érkezett a Bolgár Hazafias Front kül­döttsége, élén Pencso Kuba- dinszkivel, az országos tanács elnökével, a Bolgár Kommu­nista Párt KB Politikai Bi­zottságának tagjával. Ajax Delgado Quintanilla, a Nicaragua: Sandinista Gyermekszövetség főtitkára vezette delegáció a DÍVSZ szakosított gyermekszervezete, a Cimea által szervezett európai szolidaritási körút keretében október 12. és 15. között hazánkban tartózkodóit. érdeme és értéke, ezért jog­gal tarthat igényt arra, hogy szellemi-kulturális eredmé­nyei más népek számára is hozzáférhetővé váljanak. A Magyar Népköztársaság — kulturális politikája szel­lemében — nyitott Európa és a világ minden humanista szellemű kulturális értéke iránt, sőt jelentős anyagi tá­mogatással teszi hozzáférhe­tővé ezeket az értékeket. Ta­lán nem hat szerénytelenség­nek, ha azt mondjuk, Ma­gyarország nemcsak részese­dett mindazokból a szellemi- kulturális javakból, amelye­ket más európai nemzetek létrehoztak, hanem maga is hozzájárult az évszázadok so­rán ezeknek a közös szellemi kincseknek a gazdagításához. Reméljük, a kulturális fó­rum résztvevőinek, mindazok­nak, akik a tanácskozás al­kalmából Budapestre látogat­tak, idejük és módjuk lesz arra is, hogy közvetlen és személyes benyomásokat sze­rezzenek országunkról, né­pünk mindennapi életéről, a magyar kultúráról. Kormányunk érdekelt ab­ban, hogy a kulturális fórum eredményesen betöltse külde­tését a helsinki folyamatban, hozzájáruljon a közös értékek tudatának erősítéséhez, az ál­lamok közötti együttműködés­hez, a kultúra művelői kö­zötti kapcsolatok további bő­vítéséhez. A magyar küldött­ség ezeknek a törekvéseknek a jegyében vesz részt a ta­nácskozás munkájában — mondotta befejezésül Lázár György, s a magyar kormány nevében sok sikert, eredmé­nyes munkát kívánt a kultu­rális fórum résztvevőinek. LIECHTENSTEIN. A tavaly ugyancsak Budapesten tartott előkészítő értekezleten sors­húzással eldöntött sorrendnek megfelelően a plenáris ülés első felszólalója comte Mario von Ledebur, Liechtenstein küldöttségvezetője volt.. A budapesti európai kultu­rális fórum a béke, a relatív enyhülés különleges pillánaia — mondotta. Jó lenne, ha a továbbiakban megfordítva, úgy használhatnánk a régi mondást,' hogy A múzsák kö­zött hallgatnak a fegyverek. A béke megőrzése nem lehet csupán a kultúra területén dolgozók feladata1, dé a jelen tanácskozásnak feltétlenül az­zal a céllal kell dolgoznia, hogv legalább a békének azt a rém is túlságosan tág terét, megőrizhessük, melyet a hel-’ sink: értekezlet alakított ki, s amelyet az azt követő ta­nácskozások őriznek. Költői stílusú beszédében Liechtenstein küldöttségének vezetője szólt az alkotó mű­vészek helyzetéről,, hangoztat­va. hogy meggyőződése sze­rint az igazán nagy tehetsé­geket nem: lehet és nem sza­bad korlátozni. ROMÁNIA. Dumitru Ani­noiu, a román delegáció veze­tője emlékeztetett arra, hogy az európai fórumot a helsin­ki záróokmány aláírásának tizedik évfordulóján rendezik meg, és olyan időszakban amikor különösen nagy szűk ség van az együttműködésre a bizalom és a biztonság erő sítésére. Remélhetőleg a bu dapesti fórum is a párbeszé­det, a népek közötti jobb megértést segíti — mondotta. Dumitru Aninoiu vázolta azt az utat, melyet Románia az utóbbi négy évtizedben tett meg a kulturális fejlődés te­rületén, és hangsúlyozta, hogy Romániában nemzetiségére való tekintet nélkül minden állampolgárnak lehetősége van szellemi értékek létreho­zására. Bár különböző társadalmi rendszerű országok képvisel­tetik magukat fórumon, Ro­mánia kész valamennyivel együttműködni a politikai enyhülés, a béke és biztonság érdekében — hangoztatta. SVÁJC. Jeanne Hersch asz­(Folytatás a 2. oldalon.) államok képviselői között egy sor kérdésben ideológiai és politikai nézetkülönbségek nyilvánulnak meg. A helsinki folyamat minden eddigi ered­ménye azt igazolja azonban, hogy e nézetkülönbségek elle­si-re olyan politikai-kulturális megoldásokat találhatunk, amelyek egyetlen állam tö­rekvéseit sem sértik, hiszen az érdekek közösségére, a konszenzus elvére építenek. E tanácskozás résztvevői kis és nagy országokat, sze­rencsésebb és hányatott sorsú nemzeteket képviselnek. Hisz- szük azonban, hogy — a hel­sinki záróokmány megfogal­mazásával élve — minden kultúrának megvan a maga Küldöttségvezetők felszólalásai

Next

/
Thumbnails
Contents