Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA HÍTÉNYI ISTVÁN: SZÜKSÉGES A KÖLTSÉGVETÉS REFORMJA (Folytatás az 1. oldalról.) ' nosítására. Végezetül az ipari rozó eszközök, szabályozók dolgozók másfél milliós kol- ösztönözzenek, egyszersmind lektívájának nevében helytál- kényszerítsenek a meglevő lást ígért a kormányprogram erőforrások maximális hasz- megvalósításában. Emeljék a kis nyugdíjakat Pest megyei felszólaló a vitában A program végrehajtásának feltételeiről szólva a Minisz­tertanács elnöke egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik feszítettnek, de reálisnak érté­kelték a kormány előterjeszté­sében foglalt feladatsort. Az észrevételekhez hozzáfűzném: nálunk sokkal gazdagabb or­szágok sem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozóik a törvényes munkaidőnek csak körülbelül 80 százalékát hasz­nálják ki, mint ahogy az ma nálunk történik. Lázár György ezután a tár­sadalom aktivizálásának fon­tosságát hangsúlyozó hozzá­szólásokra reagálva kifejtette: bátrabban kell élni a demok­ratikus viták lehetőségével, a társadalmi kontroll eszközé­vel. A miniszterelnök — egyetértve az ezzel kapcsola­tos képviselői véleménnyel — kiemelte a tömegkommuniká­ció jelentőségét a közvéle­mény teljesebb beavatásában, megnyerésében. Igényeljük azonban — mondotta —, hogy a jogos kritikai hang mellett azzal is foglalkozzék a tömeg­kommunikáció, miként lehet kijavítani a hibákat, s az új kérdések megközelítését a le­beszélő stílus helyett gyakrab­ban jellemezze a rábeszélő stílus. Lázár György a továbbiak­ban kitért az építőiparral, a mezőgazdaság érdekeltségének megteremtésével, a jövede­lemdifferenciálással, valamint a környezetvédelemmel foglal­kozó hozzászólásokra, egyet­értve a bennük megfogalma­zott fő tennivalók szükségessé­gével, végezetül ugyancsak ki­fejezte egyetértését azon fel­szólalások indítékaival, ame­lyek szorgalmazták, hogy nö­vekedjék a parlament szerepe a közéletben és a kormányzati munka ellenőrzésében. Dr. Lakos László, a taszk a rajon öl Árpád Tsz elnöke, az abonyiak képviselője is elmondta véleményét a kormányprogram vitájában Felszólalt a vitában dr. La­kos László, megyénk 9. vá­lasztókerületének országgyűlé­si képviselője, a jászkarajenöi Árpád Termelőszövetkezet el­nöke is. Bevezetőjében ki­emelte, hogy a miniszterelnök előterjesztése .megfelel a párt XVI. kongresszusa határozatá­nak, a Hazafias Népfront fel­hívásának, s egyezik dolgozó népünk akaratával és lehető­ségeinkkel is. Ezért a kor­mányprogramot elfogadásra ajánlotta képviselő társainak. Ezt követően részletesen szólt a munkafegyelemről és a bérszabályozás gondjairól. — Lényegesen változtatni kell munkánkon, mert eddig nem dolgoztunk elég jól — mondotta Lákös Lásifló. — Nem dolgoztunk elég jól mi vezetők, mert nem voltunk elég következetesek az ösztön­zésben, a fegyelmezésben. Nem dolgoztunk elég jól a munkapadok mellett, gondo­san vigyáztunk arra, hogy ne kerüljön sor normarendezés­re, s nem használtuk ki a munkaidőt sem. Mindezt miért? Azért, mert így ké­nyelmesebb volt, mert így el­érhettük céljainkat, s mert nem kényszerített másra sen­ki. De azért is, mert az or­szág helyzete és a szabályo­zás megengedte. A képviselő példákat is említett, olyanokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy sok gazdálkodó megtalálja a kiskapukat, amelyeket nem is kell nagyon keresni, pedig jo­gos igény a szabályozással szemben, hogy becsülje meg az eredményes munkát, s aki többet tesz a közösségért, az többet is kapjon a megtermelt javakból. Kiemelte: az ösz­tönzés terén van ugyan elő­relépés, de a kényszerítés még alig került be a szótárba. A vezetés is olykor sokkal in­kább kezd mentési akciót, mint selejtezést. Lakos László javasolta, hogy az Országgyűlés hozzon létre állandó bizottságot, amelynek feladata ■ az érde­keltség és az ösztönzés kérdé­seinek folyamatos vizsgálata lenne. i-w> i*?,w n Képviselőnk, sürgette azt is, hogy a kormányzat gondos­kodjon a legalacsonyabb nyug­díjak reálértékének az emelé­séről, vagy ha a lehetőségek nem engednek többet, diffe­renciálásról. Befejezésül még megjegyez­te: — Nálunk már régen sza­bad gondolkodni, de mégis sok vezető van, aki inkább megkérdezi fent, hogy mit kell csinálnia lent. Ne csupán szabad legyen, hanem köte­lező a jövőben mindnyájunk­nak a gondolkodás — mon­dotta Lakos László, és ismé­telten támogatásáról biztosí­totta a kormányprogram meg­valósítását. LÁZÁR GYÖRGY VÁLASZA A felszólalásokra válaszolva Lázár György a kormány nevében megköszönte, hogy a vitában felszólaló, véleményét kifejtő valamennyi képviselő egyetértett a kormány mun­kaprogramjával. Ígéretet tett arra, hogy a felmerült észre­vételeket, javaslatokat az el­következő hetekben feldolgoz­zák, nagy részüket a VII. öt­éves tervjavaslat véglegesíté­sekor hasznosítják, illetőleg a terv részét képező társadalmi, gazdasági programok kidolgo­zásakor, vagy — ha az lehetsé­ges — haladéktalanul érvé­nyesítik. Kifejezte azt a véleményét: a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány még megala­pozottabb javaslatot terjeszt­hessen majd az Országgyűlés elé a VII. ötéves tervről. Egyetértett azokkal, akik a kormányprogram tervezetében foglaltakat az eddigi munka folytatásának tekintik, hang­súlyozva ugyanakkor azt az új vonást, hogy a feladatok sorá­ban most már nem az egyen­súly megteremtése kerül az első helyre, hanem annak megszilárdítása. Más szóval: nem a korlátozás, hanem a )ejlődés programja ez. Az elő­Hetényi István pénzügymi­niszter terjesztette elő az 1984. évi állami költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavas­latot. A tavalyi pénzügypolitikai törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szolgálták: a külgazdasági egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkentését, és a lakosság fogyasztásának sze­rény mértékű emelését. A vállalatok és szövetkeze­ttek fejlődő gazdálkodása biz­tosította, hogy az ország nem­zeti jövedelme összehasonlító árakon számítva 2,7 százalék­kal emelkedjen. Az összes jö­vedelem folyó árakon 9 szá­zalékkal nőtt, és 8 százalékkal rehaladáshoz elengedhetetlen az irányítási rendszer tovább­fejlesztése, amit nem elég csu­pán igényelni, kívánni — el is kell viselni az ebből szárma­zó következményeket. növekedhetett a belföldi fel- használás; az ütemkülönbség a külső egyensúly javítását szolgálta. A lakosság pénzjö­vedelme is emelkedett, több mint 9 százalékkal, és ez a fo­gyasztói árak több mint 8 százalékos növekedése mellett lehetővé tette a reáljövedel­mek egy főre jutó 1 százalé­kos emelkedését. Hozzá kell tenni azonban, hogy az ár­színvonal viszonylag gyors nö­vekedése 1984-ben is nehezí­tette a bérből élők és a nyug­díjasok helyzetét; e rétegek reáljövedelme — ha nem tud­tak kiegészítő jövedelemhez jutni — elég széles körben to­vább csökkent. A költségvetés hiánya kö­Clésezik ii parlament zel áll a tervezetthez: az 1983. évi kereken 6 milliárddal szemben 3,6 milliárdot tett ki, azaz alig tért el attól, amit az Országgyűlés jóváhagyott. A kiadások közül a legna­gyobb tétel a költségvetési in­tézményeké és a társadalom- biztosításé. Ezekre kereken 300 milliárdot fordítottunk, ami 9 százalékkal több, mint az elő­ző évi. Lehetőség nyílott új szociálpolitikai intézkedések végrehajtására is, amelyek több mint 3 milliárd forint­tal növelték a lakosság jöve­delmét. A kormányzat változatlanul nagy figyelmet fordított a lakásépítésre, 70 ezer új la­kás épült, bár közülük ke­vesebb az állami bérlakás, mint a korábbi években. Hetényi István a továbbiak­ban rámutatott: A vállalatok sokszor kényszerűen nagy ter­het vállalnak a költségvetési kiadások finanszírozásából. A nehéz körülmények között ter­mészetesen nőtt a pénzügyi nehézségekkel küszködő vál­lalatok száma, de a közhiede­lemmel ellentétben, azért ez sem általános jelenség. Az alaphiányos vállalatok száma körülbelül száz, ebből mint­egy tizenötöt tekintünk olyan­nak, amely valóban súlyos gondokkal küszködik és a terhek részbeni rendezése 3 milliárd forinttal terhelte az állami költségvetést. Az 1985-ös év nehéz körül­mények között indult, és az erőfeszítések ellenére sajnos kiderült, hogy nem egyszerűen téli problémákról van szó. Az Pest megyei képviselők az or­szággyűlés szünetében a Parla­ment folyosóján eredmények csak igen lassan javulnak. Nagyon időszerű és sürgető az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1984. áprilisi állásfogla­lásában meghatározott komp­lex gazdaságirányítási felada­tok végrehajtása. A szabályo­zókat, az intézményi és dönté­si rendszert megújító munká­ban elengedhetetlennek tart­juk a költségvetés megrefor­málását is. Ennek a folyamat­nak egyes lépései már az 1986. évi költségvetésben is tükrö­ződni fognak. Ismételten szembe kell néz­nünk azzal, hogy a hatékony termelés kibontakoztatását a költségvetési politikának nem az állam jóléti és struktúra- alakító feladatainak csökken­tésével, hanem a veszteségek csökkentésével kell szolgálnia. A sokszor terhesnek tartott pénzügyi feltételek enyhítését nem a hatékonysági követel­mények csökkentésének, ha­nem a pénzügyi rendszer ösz­tönző ereje fokozásának, a tel­jesítmények és jövedelmek igazságosabb összehangolásá­nak kell szolgálnia. Feladatnak tekintjük a vál­lalatok és a lakosság önkéntes megtakarításainak további ösztönzését, mert ez is segít abban, hogy a költségvetési terhek mérséklődjenek. A la­kossági adórendszerben mél- tányosabb közteherviselést eredményező . intézkedéseket kell hozni mind az adó-, mind pedig az illetékrendszerben. Az indokolatlan kötöttségek és a bevételekben való érde­keltség erősítését kívánjuk, de megköveteljük, hogy a helyi vezetők éljenek is ezekkel a lehetőségekkel. A pénzügyminiszter végül elmondotta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költségvetési politika szerepét, de rámuta­tott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. A Pest megyei képviselők egy csoportja A tavalyi költségvetés adatai Az állami költségvetés helyzete 1984-ben tovább javult. Ezt a jövedelemközpontosítás fokozása és a takarékosabb költség- vetési gazdálkodás eredményezte. A költségvetési hiány mér­séklésére, illetve az el nem költhető költségvetési célmegtaka­rítások (pl. a hitelfedezeti alap feltöltése) növelésére a fizető­képes kereslet és a belföldi árukínálat összhangjának a meg­őrzése, valamint a belföldi hitelezéshez szükséges banki pénz­források biztosítása érdekében került sor, mert a külföldi források csökkentek. Az állami költségvetés bevételei ég kiadásai a kővetkezők szerint alakultak: Bevételek Vállalati gazdálkodó szervezetek befizetései Lakossági befizetések Költségvetési szervek kiadásai bevételek Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és egyéb forrásokból származó bevételek Bevételek összesen: Kiadások Felhalmozási kiadások és hitelfedezeti alap feltöltése Vállalati gazdálkodó szervezetek támoga­tása és fogyasztóiár-támogatások Költségvetési szervek kiadásai Társadalombiztosítási kiadások Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő egyéb kiadások Kiadások összesen: Hiány Milliárd forintban 1983. tény 1984. tény 443,7 468,2 37,6 45,1 46,0 49,5 13,1 10,1 543,7 572,9 Milliárd forintban 1983. tény 1984. tény «7,0 71,6 162,4 146,7 172,4 183,8 107,2 120,0 40,8 54,5 549,8 576,6 6,1 3,7

Next

/
Thumbnails
Contents