Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA HÍTÉNYI ISTVÁN: SZÜKSÉGES A KÖLTSÉGVETÉS REFORMJA (Folytatás az 1. oldalról.) ' nosítására. Végezetül az ipari rozó eszközök, szabályozók dolgozók másfél milliós kol- ösztönözzenek, egyszersmind lektívájának nevében helytál- kényszerítsenek a meglevő lást ígért a kormányprogram erőforrások maximális hasz- megvalósításában. Emeljék a kis nyugdíjakat Pest megyei felszólaló a vitában A program végrehajtásának feltételeiről szólva a Minisztertanács elnöke egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik feszítettnek, de reálisnak értékelték a kormány előterjesztésében foglalt feladatsort. Az észrevételekhez hozzáfűzném: nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozóik a törvényes munkaidőnek csak körülbelül 80 százalékát használják ki, mint ahogy az ma nálunk történik. Lázár György ezután a társadalom aktivizálásának fontosságát hangsúlyozó hozzászólásokra reagálva kifejtette: bátrabban kell élni a demokratikus viták lehetőségével, a társadalmi kontroll eszközével. A miniszterelnök — egyetértve az ezzel kapcsolatos képviselői véleménnyel — kiemelte a tömegkommunikáció jelentőségét a közvélemény teljesebb beavatásában, megnyerésében. Igényeljük azonban — mondotta —, hogy a jogos kritikai hang mellett azzal is foglalkozzék a tömegkommunikáció, miként lehet kijavítani a hibákat, s az új kérdések megközelítését a lebeszélő stílus helyett gyakrabban jellemezze a rábeszélő stílus. Lázár György a továbbiakban kitért az építőiparral, a mezőgazdaság érdekeltségének megteremtésével, a jövedelemdifferenciálással, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó hozzászólásokra, egyetértve a bennük megfogalmazott fő tennivalók szükségességével, végezetül ugyancsak kifejezte egyetértését azon felszólalások indítékaival, amelyek szorgalmazták, hogy növekedjék a parlament szerepe a közéletben és a kormányzati munka ellenőrzésében. Dr. Lakos László, a taszk a rajon öl Árpád Tsz elnöke, az abonyiak képviselője is elmondta véleményét a kormányprogram vitájában Felszólalt a vitában dr. Lakos László, megyénk 9. választókerületének országgyűlési képviselője, a jászkarajenöi Árpád Termelőszövetkezet elnöke is. Bevezetőjében kiemelte, hogy a miniszterelnök előterjesztése .megfelel a párt XVI. kongresszusa határozatának, a Hazafias Népfront felhívásának, s egyezik dolgozó népünk akaratával és lehetőségeinkkel is. Ezért a kormányprogramot elfogadásra ajánlotta képviselő társainak. Ezt követően részletesen szólt a munkafegyelemről és a bérszabályozás gondjairól. — Lényegesen változtatni kell munkánkon, mert eddig nem dolgoztunk elég jól — mondotta Lákös Lásifló. — Nem dolgoztunk elég jól mi vezetők, mert nem voltunk elég következetesek az ösztönzésben, a fegyelmezésben. Nem dolgoztunk elég jól a munkapadok mellett, gondosan vigyáztunk arra, hogy ne kerüljön sor normarendezésre, s nem használtuk ki a munkaidőt sem. Mindezt miért? Azért, mert így kényelmesebb volt, mert így elérhettük céljainkat, s mert nem kényszerített másra senki. De azért is, mert az ország helyzete és a szabályozás megengedte. A képviselő példákat is említett, olyanokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy sok gazdálkodó megtalálja a kiskapukat, amelyeket nem is kell nagyon keresni, pedig jogos igény a szabályozással szemben, hogy becsülje meg az eredményes munkát, s aki többet tesz a közösségért, az többet is kapjon a megtermelt javakból. Kiemelte: az ösztönzés terén van ugyan előrelépés, de a kényszerítés még alig került be a szótárba. A vezetés is olykor sokkal inkább kezd mentési akciót, mint selejtezést. Lakos László javasolta, hogy az Országgyűlés hozzon létre állandó bizottságot, amelynek feladata ■ az érdekeltség és az ösztönzés kérdéseinek folyamatos vizsgálata lenne. i-w> i*?,w n Képviselőnk, sürgette azt is, hogy a kormányzat gondoskodjon a legalacsonyabb nyugdíjak reálértékének az emeléséről, vagy ha a lehetőségek nem engednek többet, differenciálásról. Befejezésül még megjegyezte: — Nálunk már régen szabad gondolkodni, de mégis sok vezető van, aki inkább megkérdezi fent, hogy mit kell csinálnia lent. Ne csupán szabad legyen, hanem kötelező a jövőben mindnyájunknak a gondolkodás — mondotta Lakos László, és ismételten támogatásáról biztosította a kormányprogram megvalósítását. LÁZÁR GYÖRGY VÁLASZA A felszólalásokra válaszolva Lázár György a kormány nevében megköszönte, hogy a vitában felszólaló, véleményét kifejtő valamennyi képviselő egyetértett a kormány munkaprogramjával. Ígéretet tett arra, hogy a felmerült észrevételeket, javaslatokat az elkövetkező hetekben feldolgozzák, nagy részüket a VII. ötéves tervjavaslat véglegesítésekor hasznosítják, illetőleg a terv részét képező társadalmi, gazdasági programok kidolgozásakor, vagy — ha az lehetséges — haladéktalanul érvényesítik. Kifejezte azt a véleményét: a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány még megalapozottabb javaslatot terjeszthessen majd az Országgyűlés elé a VII. ötéves tervről. Egyetértett azokkal, akik a kormányprogram tervezetében foglaltakat az eddigi munka folytatásának tekintik, hangsúlyozva ugyanakkor azt az új vonást, hogy a feladatok sorában most már nem az egyensúly megteremtése kerül az első helyre, hanem annak megszilárdítása. Más szóval: nem a korlátozás, hanem a )ejlődés programja ez. Az előHetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1984. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A tavalyi pénzügypolitikai törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szolgálták: a külgazdasági egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkentését, és a lakosság fogyasztásának szerény mértékű emelését. A vállalatok és szövetkezettek fejlődő gazdálkodása biztosította, hogy az ország nemzeti jövedelme összehasonlító árakon számítva 2,7 százalékkal emelkedjen. Az összes jövedelem folyó árakon 9 százalékkal nőtt, és 8 százalékkal rehaladáshoz elengedhetetlen az irányítási rendszer továbbfejlesztése, amit nem elég csupán igényelni, kívánni — el is kell viselni az ebből származó következményeket. növekedhetett a belföldi fel- használás; az ütemkülönbség a külső egyensúly javítását szolgálta. A lakosság pénzjövedelme is emelkedett, több mint 9 százalékkal, és ez a fogyasztói árak több mint 8 százalékos növekedése mellett lehetővé tette a reáljövedelmek egy főre jutó 1 százalékos emelkedését. Hozzá kell tenni azonban, hogy az árszínvonal viszonylag gyors növekedése 1984-ben is nehezítette a bérből élők és a nyugdíjasok helyzetét; e rétegek reáljövedelme — ha nem tudtak kiegészítő jövedelemhez jutni — elég széles körben tovább csökkent. A költségvetés hiánya köClésezik ii parlament zel áll a tervezetthez: az 1983. évi kereken 6 milliárddal szemben 3,6 milliárdot tett ki, azaz alig tért el attól, amit az Országgyűlés jóváhagyott. A kiadások közül a legnagyobb tétel a költségvetési intézményeké és a társadalom- biztosításé. Ezekre kereken 300 milliárdot fordítottunk, ami 9 százalékkal több, mint az előző évi. Lehetőség nyílott új szociálpolitikai intézkedések végrehajtására is, amelyek több mint 3 milliárd forinttal növelték a lakosság jövedelmét. A kormányzat változatlanul nagy figyelmet fordított a lakásépítésre, 70 ezer új lakás épült, bár közülük kevesebb az állami bérlakás, mint a korábbi években. Hetényi István a továbbiakban rámutatott: A vállalatok sokszor kényszerűen nagy terhet vállalnak a költségvetési kiadások finanszírozásából. A nehéz körülmények között természetesen nőtt a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok száma, de a közhiedelemmel ellentétben, azért ez sem általános jelenség. Az alaphiányos vállalatok száma körülbelül száz, ebből mintegy tizenötöt tekintünk olyannak, amely valóban súlyos gondokkal küszködik és a terhek részbeni rendezése 3 milliárd forinttal terhelte az állami költségvetést. Az 1985-ös év nehéz körülmények között indult, és az erőfeszítések ellenére sajnos kiderült, hogy nem egyszerűen téli problémákról van szó. Az Pest megyei képviselők az országgyűlés szünetében a Parlament folyosóján eredmények csak igen lassan javulnak. Nagyon időszerű és sürgető az MSZMP Központi Bizottságának 1984. áprilisi állásfoglalásában meghatározott komplex gazdaságirányítási feladatok végrehajtása. A szabályozókat, az intézményi és döntési rendszert megújító munkában elengedhetetlennek tartjuk a költségvetés megreformálását is. Ennek a folyamatnak egyes lépései már az 1986. évi költségvetésben is tükröződni fognak. Ismételten szembe kell néznünk azzal, hogy a hatékony termelés kibontakoztatását a költségvetési politikának nem az állam jóléti és struktúra- alakító feladatainak csökkentésével, hanem a veszteségek csökkentésével kell szolgálnia. A sokszor terhesnek tartott pénzügyi feltételek enyhítését nem a hatékonysági követelmények csökkentésének, hanem a pénzügyi rendszer ösztönző ereje fokozásának, a teljesítmények és jövedelmek igazságosabb összehangolásának kell szolgálnia. Feladatnak tekintjük a vállalatok és a lakosság önkéntes megtakarításainak további ösztönzését, mert ez is segít abban, hogy a költségvetési terhek mérséklődjenek. A lakossági adórendszerben mél- tányosabb közteherviselést eredményező . intézkedéseket kell hozni mind az adó-, mind pedig az illetékrendszerben. Az indokolatlan kötöttségek és a bevételekben való érdekeltség erősítését kívánjuk, de megköveteljük, hogy a helyi vezetők éljenek is ezekkel a lehetőségekkel. A pénzügyminiszter végül elmondotta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költségvetési politika szerepét, de rámutatott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. A Pest megyei képviselők egy csoportja A tavalyi költségvetés adatai Az állami költségvetés helyzete 1984-ben tovább javult. Ezt a jövedelemközpontosítás fokozása és a takarékosabb költség- vetési gazdálkodás eredményezte. A költségvetési hiány mérséklésére, illetve az el nem költhető költségvetési célmegtakarítások (pl. a hitelfedezeti alap feltöltése) növelésére a fizetőképes kereslet és a belföldi árukínálat összhangjának a megőrzése, valamint a belföldi hitelezéshez szükséges banki pénzforrások biztosítása érdekében került sor, mert a külföldi források csökkentek. Az állami költségvetés bevételei ég kiadásai a kővetkezők szerint alakultak: Bevételek Vállalati gazdálkodó szervezetek befizetései Lakossági befizetések Költségvetési szervek kiadásai bevételek Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és egyéb forrásokból származó bevételek Bevételek összesen: Kiadások Felhalmozási kiadások és hitelfedezeti alap feltöltése Vállalati gazdálkodó szervezetek támogatása és fogyasztóiár-támogatások Költségvetési szervek kiadásai Társadalombiztosítási kiadások Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő egyéb kiadások Kiadások összesen: Hiány Milliárd forintban 1983. tény 1984. tény 443,7 468,2 37,6 45,1 46,0 49,5 13,1 10,1 543,7 572,9 Milliárd forintban 1983. tény 1984. tény «7,0 71,6 162,4 146,7 172,4 183,8 107,2 120,0 40,8 54,5 549,8 576,6 6,1 3,7
