Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
1985. OKTOBER 12., SZOMBAT Elsőbbség a hazai megrendelőknek Veszélyes hulladékot éget A hulladékégető mellett keresett terméke a Pestvidéki Gépgyárnak a mintegy harminc különféle típusú gáz- és olajégő. A képen: Milkovics János az 500 ezer kilokalóriás olajégőt szereli össze Ilancsovszki János felvétele Á veszélyes hulladékok megsemmisítése évek óta gondot okoz az országnak. A Pestvidéki Gépgyár vállalkozott a korszerű hulladékégetők gyártására, a prototípus most készült el biharkeresztesi gyárukban. A Warovsky-céggel tavaly kötött megállapodás értelmében a berendezést az osztrák műszaki dokumentációk alapján gyártják, csupán a hőcserélőt szállítják Ausztriából. A Pestvidéki Gépgyár látja majd el a hazai piacot, illétve a szocialista országokat. Az érdeklődés érthetően nagy: az égetőben egyebek között hajtóműolaj, szennyezett benzin, lakk, olajos iszap, aceton és rongy semmisíthető meg, a további fejlesztések pedig szélesíthetik a kört. A próbaégetésen a környezetvédelmi szakemberek elvégezték a szükséges méréseket, s az eredmények biztatóak. Az elképzelések szerint elsőbbséget a hazai megrendelők élveznek, mert az Ausztriából származó hőcserélőért devizával fizet az ország. F. E. Tétova tapogatózások története Hol szorít fiát a közös dpi? Ha a dombhajlaíban meghúzódó falu csendes utcáit magunk elé képzeljük, s hozzágondoljuk még, hogy a kertek alatt patak csörgedez, akkor idilli képet kapunk. S képzeletünk Pilis csaba esetében nem. is csal. Igaz ugyan, hogy dombhajlatban nincsen hiány, s az utcák is többnyire csendesek — némelyik talán azért, mert sáros vagy poros időben tanácsos elkerülni. A patak körül azonban nincs minden egészen rendben. A hagyományos csörgedezéshez ugyanis olyan kiegészítő kellemetlenség járul, mely nem okoz örömet azoknak, akiknek kertje végét e vízfolyás mossa. Mert a víz bűzük. Mellékes feladat E sajnálatos tényről bárki meggyőződhet, sőt okáról is kaptak szűkre szabott tájékoztatót mindazok, akik a legutóbbi falugyűlésen részt vettek. Gáspár Ferenc tanácselnök a hatodik ötéves tervidőszakról szóló beszámolójában érintette a csatorna-patakot. (No nem az eredmények között.) — Településünk szippantott szennyvizének jelenlegi elhelyezése a hatóságok által éppen hogy megtűrt. Ideje lenne egy minden szempontból megtelő szennyvíztárolót kialakítani. Ugyanakkor, a helyi honvédség számára is szennyvíztisztítót kell előbb-utóbb építeni, hiszen a laktanya szennyvize évek óta nyílt árokban, a falun keresztül folyik a Kenyérmezei-pátakba. Célszerűbb lenne a problémára közös megoldást keresni, mely esetleg később lehetővé tenné egy komplett csatorna- hálózat kiépítését, az intézPlacháborúk, nyertes nélkül Á Bosnyák tér győzelme és csődje A Bosnyák verhetetlen. ; Mármint a Bosnyák téri nagybani piacot nem lehet . legyőzni, pedig megpróbálták. Tavasszal nyitott a fővárosi Nagyvúsártelepen az Agrounió, hogy versenytársa legyen a nagy hírű piacnak. Két éve egyszer már kísérletet tettek erre, akkor sikertelenül. Most megismétlődött a kudarc. Miközben a Bosnyák virul, az Agrounió haldoklik. Szinte üres a szépen berendezett, fedett csarnok, sem elég eladó, sem elég kereskedő nem keresi fel. Agonizál a telep Sok mindent tettek azért, hogy az Agrounió valóban versenytársa legyen a Bosnyák téri nagybani piacnak. Amikor a Nagyvásártelepen erőtlenül indult a forgalom, a valóban eltérő nyitva tartási időt is okolták ezért. Megszületett a határozat: egy időben legyen nyitva mindkét piac. Ez az intézkedés. felettébb logikus volt, lü&zen ha a főváros két pontján különböző időben lehet nagyban kereskedni a zöldségfélékkel és a gyümölcsökkel, akkor nem mérhető fel a pontos kínálat és kereslet, nem ezek egyensúlya alakítja az ágakat, s könnyen elszaladhatnak a vásárlók kárára. S az ugyancsak a fogyasztót terheli, há az eltérő nyitva tartási idő rriiatt láncolnak a kereskedők — vagyis egymásnak is adják az árut — hiszen ezzel az árakat verik fel. A logikát azonban megverte a gyakorlati élet. Az egységes nyitva tartási idő a Bosnyákon azt. jelentette, hogy rövidebb ideig lehetett, ott kereskedni. Csakhogy a termelők, az eladók, a kereskedők mindezt nem vették tudomásul, makacsul kitartottak a Bosnyák mellett, s torlódott ember és áru. Csatatérhez hasonlított a tér, a környező utcákban megbénult a forgalom. Aközben a Nagyvásártelep kongott az ürességtől. Júliusban, amikor már, az igazi nyári forgalom kialakult, a Bosnyákon 19 ezer tonna áru fordult meg, a Nagyvásártelepen mindössze 1200 tonna. Vissza kellett állítani a régi — hosszabb — nyitva tartási időt, hogy enyhüljön a tülekedés. Most ugyan békésebb a piac környéke, de a zsúfoltságot így sem lehetett megszüntetni. Bukás hetek után A Bosnyák egyeduralmát nem csak a Nagyvásártelep agonizálása mutatja. Nagyobb vidéki városokban is nyíltak nagybani piacok, ám nem sokkal több dicsőség övezi pályájukat, mint a Nagyvásártele- pét. Létrejöttükhöz, működésükhöz nagy reményt fűztek az illetékesek, s teljes joggal, hiszen a logika megint csak azt diktálná, hogy távol a fővárostól, életképesnek kell lennie egy nagybani piacnak. A termelők és a kereskedők egy részének ugyanis nem kell olyan messzire utaznia, mint korábban, csökkennek a költségek, s olcsóbb lehet az áru. Ám az élet újra csak rácáfolt a logikára, néhány hetes vegetálás után megbuktak. Nem lehet véletlen a sorozatos kudarc. A piacokat járva, nem is nehéz rájönni az okára. Mert mi kell a jó piachoz, s egyben a jó kereskedelemhez: áru. Ez kell legelőbb, mert az áru vonzza a vevőt, s ha sok a vevő, érdemes újabb árut hozni. E körfolyamatban egymást erősítik a felek, s mintegy magától erősödik a piac. A megbukott csarnokokban pedig az első láncszem hiányzott, így nem épülhetett rá a következő. Magyarán, nyitás után kevés eladó kereste fel a Nagyvásártelepet és a szimatoló kereskedők csalódottan mentek haza, s másnap újra csak a Bosnyákra indultak. Ott megbízható partnerük várta őket, megköthették az üzletet. S ami még ennél is fontosabb, minden árut egyetlen placcon megvehettek, s ugyanezt sem a Nagyvásártelepen, sem vidéken nem tehették meg. Virul a Bosnyák téri nagybani piac, s cipeli magával terheit. Közülük talán a legsúlyosabb, hogy kinőtte a rendelkezésre álló teret. Lakóházak, középületek, sportpálya határolják, így a növekvő forgalomnak nem képes teret nyújtani. Marad, sőt növekszik a zsúfoltság, ami nehezen ellenőrizhetővé teszi a kereskedelmet, rontja a kereslet-kínálat egyensúlyából következő árak kialakulását. Most ugyanis déltől másnap hajnalig kénytelenek nyitva tartani a piacot, s ez túlságosan hosszú idő ahhoz, hogy eladónak és vevőnek áttekinthető legyen a forgalom. Egyetlen napon is hullámozhatnak az árak, a kereskedők játszadozhatnak a szándékosan kifárasztott termelőkkel, eladókkal. A versenytársak elvéreznek A többségnek jobb lenne, ha rövidebb ideig tartana nyitva a piac, mert így szemmel és észben lehetne tartani a keresletet és kínálatot, a napi egyensúlyhoz igazodhatna az ár. Nem maradna idő a táncolásra, csökkenne a különbség a termelői és a fogyasztói árak között. Jól járna a termelő, mert drágábban kelne el áruja, nem csalatkozna a vásárló, mert olcsóbban jutna hozzá a keresett zöldséghez, gyümölcshöz. Csak az ügyeskedők érdeke csorbulna, de hát éppen ez a cél. Ám ma még mindez csak jámbor óhaj, hiszen a Bosnyák térbelileg alkalmatlan e szerepre, a versenytársak pedig már a startnál elvéreznek. Vagyis eddig valódi győztes nélkül ért véget a piacháborúk első menete. V. Farkas József menyek és a lakóházak bekötését is. De már a szippantott szennyvizünk fogadása érdekében is betársulnánk egy szennyvíztisztító telep építésébe. A falugyűlésen körülbelül ennyiről értesülhettünk. Szó esett még olyasmiről, hogy a kap cső latfelvétel n ek felt eh etően nincs akadálya, hiszen a laktanyától már kiépült egy csatorna a Kenyérmezei-pa- takig, igaz, hogy tavasz óta nem üzemel. S hogy az új tisztítótelep kijelölése már megtörtént, a tanács biztosítani tudja a területet. A továbbiakban a résztvevők megjegyzés nélkül hagyták a hallottakat. Élénk vita folyt arról, hogy hová helyezzék a központi orvosi rendelőt, s hogy mennyi településfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, ha bővíteni akarják az iskolát. A nyílt szennyvízelvezető árok sorsa, a jelek szerint hidegen hagyta az érintetteket. Ki építse meg ? A bizonytalan sorsú vízfolyás és a mai napig üzemképtelen megépült csatorna ügyében az illetékes Közületi Beruházó Vállalatot kerestem fel. Juhász Illés igazgatóhelyettes először a frissen épült csatorna sorsáról tájékoztatott. — Májusra elkészült a beruházás, de azóta nem találunk üzemeltetőt. Senki nem vállalja, hogy a tisztítatlan szennyvizet egy korszerű rendszeren keresztülvezesse a Ke- nyérmeZei-patakba. Ezért ma is'»'régi,' nyitott árokban folyik a szemnylé, s persze zavarja a lakosságot. — Milyen kilátásai vannak egy szennyvíztisztító telep megépítésének? — Természetesen az jelentene végső megoldást, de sajnos jelenleg nem tudunk erre anyagi fedezetet biztosítani. Egyébként korábbi beruházásaink során úgy volt, hogy a kommunális létesítmények egy részét — köztük a szennyvíztisztító telepeket — a tanácsok építtették meg, s az érintett honvédségi alakulatok közműfejlesztési hozzájárulást fizettek. Ez Piliscsabán is járható út lenne, hiszen a falu szennyvizének elhelyezése is legalább ekkora probléma. — A településnek, nyilván, nincsenek olyan fejlesztési eszközei, hogy a beruházást magára vállalja. Lát-e esélyt közös munkára, építkezésre? — Bizonyára találnánk közös megoldást, de a tanács eddig csupán a területet ajánlotta fel, s mint már említettem, a beruházás fedezésére mi egymásunkban jelenleg nem vállalkozhatunk. Együtt könnyebb Eddig a történet. S ezután következnek a kérdések, amelyekre, úgy tűnik, mindkét fél csak feltételes módban tud válaszolni. Miért nem szerepel a hetedik ötéves tervidőszak Versenytárgyalás a kivitelezőkkel Három utca gázvezetéke Bár a megye többi részéhez viszonyítva, a százhalombat- taiak igazán nem panaszkodhatnak a közműellátásra, akad még tennivaló a Duna-parti városban. Akik a városközpontban élnek, összkomfortos lakásba költöztek, de a családi házas övezetekben; Du- nafüreden, az óvárosban s az újtelepen folyamatosan alakítják ki a kommunális rendszereket. Az újtelepen e hetekben a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gépei dolgoznak a szennyvízcsatorna munkálatain, de úgy tűnik, a közeljövőben egy másik gondja is megoldódik az ott élőknek. Csaknem kétezernégyszáz méter hosszú gázvezeték építése kezdődik. Ezzel vezetékes gázhoz jutnak a József Attila, a Felszabadulás és a Damjanich utca lakói. A rendszer lakossági önerőből valósul meg. — Várhatóan rövidesen megkezdődik az építkezés, jelenleg versenytárgyalások folynak a kivitelezőkkel. sürgős fejlesztései között ez a téma a piliscsabaiak számára? Miért nem lehet a település- fejlesztési hozzájárulás egy részét erre a célra fordítani? Ez esetben bizonyára a megyei tanács nem zárkózna el a cél- támogatástól. S ha már két érdekelt fél letette a tárgyalóasztalra a maga javaslatát, valószínű bőkezűbb lesz a Közületi Beruházó Vállalat is. Egyetlen szennyvíztisztító telep felépítése nem, akkora ősz- szeg, hogy az érdekelt .felek, esetleg a környezetvédelmi és vízügyi szervek összefogásával — még a jelenlegi szigorú gazdálkodási feltételek mellett is — a rávalót ne lehessen előteremteni. Az egymás felé tapogatózó, tétova résztvevők mellett egyetlen álláspont világos és egyértelmű. Az, hogy a már megépült 2 és fél—3 kilométeres csatorna üzemeltetését a DMRVV nem hajlandó vállalni. Miért is tenné, hiszen, mint üzemeltető a környezet- szennyező szerepét vállalná, s tenné tönkre a Kenyérmezei- patakot. Most megteszik ezt nélküle is a helybeliek, a nyílt árkok és a környezet- védelmi előírásoknak nem megfelelő szennyvíztároló te- rület miatt. Nem érthető viszont azok hozzáállása, akiknek a kertjét mossa a bűzös víz. Lehet, hogy számukra már elveszett illúzió a frissen csörgedező patak? Márványi Ágnes Rózsaszirmok A ? egyiptomi Kleopátra számára az örömök egyik forrása volt, hogy lakosztályának padozatát vastagon behintették rózsaszirommal. A királynő e rugalmas, illatos szőnyegen járt. így lett a. rózsa a szigorú középkorban a pogány gyönyörök jelképe, és ezért a világi örömöket üldözve, a papság hatalmas rózsakerteket irtatott ki. Ezután a rózsa évszázadokon át csak gyógynövényként volt ismeretes. A rózsavíznek és a rózsabornak jelentős szerepe volt az ókori Görögországba*. és Rómában is. Azt nem tudjuk pontosan, hogy ki és mikor készített először rózsaolajpár- latot. A háromezer éve írt Iliász szerint Aphrodité használta először a halott Hektor bebalzsamozásánoz. Egyesek úgy tartják, hogy időszámításmik előtt 100-ban egy indiai orvos párolt először rózsaolajat. Az viszont tény, hogy nagyobb mennyiségben Perzsiában készítettek először rózsaolajat, és halottak bebalzsa- mozásán kívül a fejfájás, a szembetegségek, valamint a tüdőgyulladás ellen is javall- ták. Innen jutott el a rózsaolaj az arab országokon és Észak-Afrikán át Spanyolországba. A rózsák illatát a szirmokban található különféle ve- gyületek keverékei, az illóolajok adják. A rózsaolaj fö alkotórésze a redinol, de számtalan más vegyület is van benne. Legillatosabbak a piros rózsák és közöttük is a bársonyos szirmúak. A fehér, sárga és narancsszínű fajták kevésbé illatosaik, kivételek u."yan ezek között is vannak. A rózsák iraterőssége elsősorban az időjárástól függ. Korúit, hideg időben az illat annyira csökkenhet, hogy szinte érzékelhetetlenné válik. Ma a világ legjelentősebb rózsatermesztő területei Bulgáriában vannak, ahol a Rózsák völgyében több ezer hektár rózsaföldet művelnek. Egy-két tonna rózsasziromból nyernek egy kiló rózsaolaiat, amelynek világoiaci értéke egy-másfél kiló aranyéval egyenlő. Csíramentes környezetet biztost Pernyepadlé a karámeléan Hetven szarvasmarhatartó közös gazdaság alkalmazza már az Agárdi Mezőgazda- sági Kombinát szakembereinek szolgálati találmányát: a lignifpeíttye felhasználásával készülő kémény karámpadlót. öt év alatt 230 ezer négyzetméternyi területen burkolták ezzel az állatok kifutóit, s alkalmazásáról igen kedvező a különböző tudományos intézmények, illetve a hasznosító gazdaságok véleménye. Számos előnye van a jelenleg még általánosan elterjedt földkarám padozattal szemben. Annál 60-70 százalékkal olcsóbb, az év minden szakában használható és jelentős mennyiségű vizet képes felvenni. Hosszan tartó esős időjárás esetén sem ázik át, nem süpped, így kíméli az állatok lábát. Mivel felületéről gépesítve gyorsan eltávolítható a trágya, viszonylag csíramentes környezetet biztosít a jószágoknak. Elkészítése igen egyszerű: a lignitpernyét 40 centiméter vastagságban szétterítik, lehengerlik, ettől az anyag rövid idő alatt olyan kemény lesz, hogy járműveket is engedhetnek rá. A szakemberek szerint a tráper padozat élettartama 10-15 év. Földrengésbiztos építkezés Házak rugókra helyezve Számtalan katasztrófa tanulságait kiértékelve geológusok, szeizmológusok, építészek és technikusok láttak neki a földrengésbiztos épületek kialakításához. Abban eleve megegyeztek, hogy csupán acélbeton építmények különféle változatai jöhetnek számításba. Miután megoldották az acélbetétek és a betonkeverék közti tökéletes kötés problémáját, úgy találták, hogy a legjobb lesz, ha előre gyártott nagy építőelemeket alkalmaznak. Az alacsony épületeknél az acél-betonlapok mellett égetett téglákkal is próbálkoztak. Ahol sem az egyik, sem a másik nem látszik célszerűnek, ott hagyományos módon a helyszínen készített (monolit) vasbeton vázakat építenek. Érdekes és egyedülálló az a házkonstrukció, amelynél nincs szilárd összeköttetés az épület és alapzata között: a hidak alátámasztásához hasonlóan felfüggesztéssel oldották meg a kérdést. A felfüggesztés még a legerősebb földlökéseket is tompítja. Ez a módszer természetesen nem alkalmazható bármilyen magas épületen; ezenfelül az ilyen házak építése nagyon költséges, és állandóan ellenőrizni, karbantartani kell a felfüggesztéseket. Ezért ezt a háztípust csak ott építik, ahol a többletköltség arányban van a tényleges haszonnal (például ahol érzékeny készülékeket kell a rázkódástól megóvni). Képünkön: a világ egyik földrengésveszélyes övezetében fekvő kazahsztáni Alma-Ata 25 emeletes. 1000 ágyas földrengésbiztos szálló (Iáját láthatjuk. Elkészülte után az épületet a természet vetette aló próbának: egy, a Richter-skálo szerinti 5—6 erősségű rengés sem tett kárt benne. Olcsóbb az a japán megoldás, amikor az épületet rugókra helyezik el, falaiban egyforma távolságokban függőleges hasítékokat képeznek ki, és a födémeket is kisebb mezőkre bontva készítik el.
