Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-09 / 211. szám
4 1985. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ Ara a kisegítő iskoláé lesz Cserebere fogadom Gödöllőn A művelődési ház és a tévé közös vállalkozása Munkában a tévés stáb. Vásó István kérdez« Lemezeket cserélek boksz- kesztyűre vagy krokodilra. Kétségtelenül ez volt a legfeltűnőbb kínálat a gödöllői művelődési központban szombaton megrendezett cserebere- vásáron. Igaz. az ajánlat komolyságáról nem tudtunk meggyőződni a megjelölt csereeszközök hiányában. Krokodilt ugyan nem akart eladni senki, de macskát, kutyát, madarat, halat és hörcsögöt igen. És számtalan egyéb hol. mit, ami egy gyermekszoba polcain az évek során össze, gyűlik. Az eladók, a cserélni vágyók többsége ugyanis gye. rek Volt, a szülők legfeljebb a háttérből figyelték, milyen üz. ietember válnék csemetéjükből. A művelődési központ nem véletlenül a tanévkezdés után rendezte meg a vásárt, céZ- iik az volt, hogy iskolai kellékek, leszerelések cseréljenek gazdát. Akadtak ilyen portékák is, de nem ezek határozták meg a vásár jellegét. Délután háromra szép számmal gyűltek össze az eladók és érdeklődők. A kínálatról lehetetlen teljes képet adni. volt sokféle hangszer — egy trombita háromszázért cserélt gaz. rlát —, játék, könyv, öntapadós matrica, síléc, görkorcsolya, bicikli és roller. Az árakat igazán reálisnak lehetett mondani, sőt egyes esetekben nevetségesen alacsonynak. Kiváló állapotban levő filmvetítőt.- vett. valaki potom 350 forintért. Lényegesen többet kértek viszont a népszerű autóversenypályáért. — Nem túl drága ez? — De hiszen alig használnom. kétszer, ha játszottam v ele. — Akkor miért adod el? — Már nagy vagyok hozzá! A vásár egyébként a művelődési központ és a televízió .•üzös vállalkozása volt. A tévés stáb a Családi vasárnap Tessék választant: E. T.t tank, vagy eredeti ausztráliai bumeráng. Barcza Zsolt (elvételei A legtöbb érdeklődő az állatok körül gyülekezett. című műsorhoz készített felvételeket, amelyeket a szeptember 15-i adásban láthatunk majd. A vásározók között Vágó István járt-kelt mikrofonjával és kérdezgette az árusokat és vevőiket Már a vásár kezdetekor közszemlére állították azt a Saci gyermekbútort.' amelyet Hajdú Józsejné ajánlott föl árverésre — teljesen ingyen. A bevételt viszont a művelődési központ ajánlotta föl a gödöllői kisegítő iskolának. — Figyelem, figyelem, a bútor kikiáltási ára kétezer forint! Kétezer forint először... — Tartom! — szólt egy hang az érdeklődők gyűrűjéből. És ennyi, vagy senki sem akart bútort venni, vagy a vásárra érkezők nem számítottak ilyen lehetőségre, mindenesetre a bútor az első jelentkezőé lett kikiáltási áron. Igazi alkalmi vétel! Ahogy múlt az Idő, úgy csőkként az érdeklődés. Egyre gyakrabban cserélődtek az árcédulák, s kisebbedtek a számok. Az eladók és az érdeklődők közül mind többen indultak a nagyterem felé, ahol gyermekfilm vetítése kezdődött. M. N. P. Szabadegyetemek Pest megyében Legyen nagyobb becsülete Mától húszadikáig lehet a TXT József Attila Szabadegyetemére beiratkozni és október elején kezdődnek az első félévi kurzusok. Mint a minapi sajtótájékoztatón elmondták, Pest megyéből is sokan bejárnak a fővárosba, hiszen itt mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő előadás- sorozatot — 116 témakörből. A budapesti előadásokon ki- vül minden megyében szerveznek úgynevezett kihelyezett tanfolyamokat vállalatoknál. Bár ezek előadói is a szakterület legkiválóbb ismerői közül kerülnek ki, ezek a továbbképzések mégis mások. Már az önmagában alapvető különbség, hogy az ember maga választja ki az érdeklődésének megfelelő témakört és beiratkozik, időt szán rá, vagy a vállalatnál elküldik a helyben szervezett tanfolyamra. Az elmúlt évben tizennégy kihelyezett tanfolyamot tartottak megyénkben és 503-an hallgatták meg a 114 előadást. — Ezek is lehetnek színvonalasak és sikeresek — mondja Balogh Lászióné, a Pest Megyei TIT munkatársa. — Ennek elsősorban az a feltétele, hogy a tanfolyamokra megközelítően azonos végzettségű embereket küldjenek, akik lépést tudnak tartani az előadóval és az itt szerzett ismereteket tudják alkalmazni a gyakorlatban. Több vállalatnál szerveztünk vezetőknek továbbképző tanfolyamot, de voltak gazdaságpolitikai, történelmi, köz- gazdasági és külpolitikai tárgyú, ezenkívül gyermek- és ifjúságvédelmi előadássorozataink is. Eddig őt helyen — Budaörsön, Szigetszentmiklőson, Vácott, Dabason és Szentendrén tartottunk a vállalatok felkérésére kurzusokat. A Gabonaforgalmi Vállalat a vezetők továbbképzésére kérte fel a TIT-et Elsősorban közgazdasági jellegű előadásokat tartottunk, úgy érezzük, sikerrel. A Budavidéki Erdőgazdaságnál a negyvenedik évforduló kapcsán elemezték történészek a közelmúlt eseményeit. A Csepel Autógyár művelődési központja a vezetők továbbképzését kérte tőlünk, azt hiszem, elmondhatom, hogy ez a tanfolyam is színvonalas volt és valóban jól sikerült. A Pestvidéki Gépgyár szabadegyetemén olyan kiváló szakemberek tartottak előadást, mint Pirityi Sándor. Ugyancsak jól sikerült a Cement- és Mészművckben Töíh doktor. Gyermekkori emlékei között nagyon sokunknak ott él az a jóságos doktor bácsi, akinek szinte már a nézése, a simogatása is gyógyított. Felnőttként viszont számosán tapasztalják azt, hogy ebből az orvostípusból mind kevesebbel találkozni a rendelők meg a rendelőintézetek iratoktól zsúfolt asztalai mögött. Hanem azért itt-ott mégis hozzásegíti testi vagy lelki egészségének visszaszerzéséhez egy-egy ilyen kedves szavú gyógyász a rászorulót. Dr. Tóth Béla, Százhalombatta óvárosi körzetének orvosa éppen a kiveszőiéiben levő doktortípusba tartozik. Ha kell, hivatása szerint valóban vizsgál, gyógyszert javall, ám ha úgy adódik, arra is szakít időt, hogy csak úgy eltársalogjon a megértő szavak szom- júhozóival, vagy éppen kérvényt írjon azok nevében, akik az efféle tudományokból már kiöregedtek. Őszinte szeretet övezi Tóth doktort Pest megye ipari városának ebben a legősibb szegletében. örülhetünk, hogy a belpolitikai főszerkesztőség munkatársai egy kedves kis riportfilmet forgattak a fehér köpenyes, sztetoszkópos fiatalemberről, és aki ezt a Doktor úr című képsort végignézte, igazat adhatott mindazoknak, akik az egészségnek ezt az őrét kedvelik, alkalmasint rajonganak érte. Pedig — hallhattuk — egyáltalán nem medikusnak készült; hol állatorvos, hol meg pzínész szeretett volna lenni. Végül is azonban a humán medicina gyakorlójává lett a hétgyermekes Tóth famíliának ez a máig példásan fogalmazó — tehát a hajdani versmondás beszédcsiszolását váltig őrző — tagja. De láthatólag nem bánta. meg azt, hogy sorsa így alakult. Dacára annak, hogy hivatalos illetménye körülbelül húsz forinttal díjazza egy-egy munkaóráját, azért valamennyi páciensét a tőle telhető legnagyobb lelkiismeretességgel látja el, és szükség esetén fel- lcuptat azokra a meredélyekre is, ahova még mindig nem vezet járható út. (Különben ez az egyik nagy gondja, akár így is mondhatjuk, fájdalma. Sokszoros tapasztalatai alapján nagyon félti azokat, akikhez szükség esetén nem, vagy csak kerülőúton, késve érkezhet el a mentő.) Varga János riporteri kérdéseire válaszolva természetesen arra is nyíltan megfelelt, hogy ugyan elfogadja-e — ha kínálják — a hálapénzt. Kérni ilyesmit képtelen lenne, de ha valaki őszintén közeledik így feléje, nem riasztja visz- sza. (A legtöbb pénzt, egy ezrest, jellemző módon egy látleletért kapta; nyilván nagyon kellett a sérültnek az az igazolás ...) Egy sző mint száz: szívük szerint való fiatalembere az óvárosiaknak ez a hiba nélkül fogalmazó, s nyilván a szakmájában is kellőképpen jártas doktor. Igazán megérdemelte, hogy ne csupán a maga nyolcszáz betege, hanem egy egész ország tudja becsülni értékeit. Sorozatok. Hirtelenjében két új sorozat is startolt a múlt héten. Kedd esténként a Szerelem és barátság története című olasz história igényli majd azok figyelmét, akik az 1935- től mind bonyolultabbá váló itáliai világra kíváncsiak; szerdánként pedig végre egy ma,- gyar készítésű epizódsor szól a Tanácsköztársaság körüli, utáni eseményekről, Sinkó Ervin Optimisták című regénye nyomán. Fogadtatásukról előre jósolni illetlen is, lehetetlen is. Csupán futó benyomásként jelezhetjük: az előbb említett képfolyam messze több, mint egy adásidőt kitöltő tucatmunka; az utóbbi pedig pompás színészi teljesítményeivel — no meg azzal, hogy végre emberközelben érezhetjük a jelzett kor számos kiválóságát — szintén jobb emlékeket hagy maj4 maga után. Akácz László meghirdetett sorozat. Ifjú Marosán György például az innováció kérdéseiről tartott előadást. Dabason és Szentendrén elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelem kérdései kerültek terítékre. Azárt is örültünk annak, hogy ezt kérték, mert valóban fontos a szakszerű felkészítés ahjjoz, hogy a társadalmi aktivisták hatékonyan dolgozzanak. Van tehát fantázia a vállalati, szabadegyetemi jellegű továbbképzésben is, de csak akkor, ha átgondolják, milyen jellegű előadássorozat lenne a legalkalmasabb, és ha a tanfolyamra küldött embereket érdekeltté tennék a kurzus elvégzésében. Tudjuk, a középfokú továbbképzés is azért halódik, mert a munka mellett — nem kis áldozatok árán — szerzett többlettudást valójában nem ismerik el, az emberek nem érzik azt, hogy megérte tanulni. Tenni kell valamit azért, hogy a tudásnak nagyobb becsülete legyen; csak ez teheti hosszú távon vonzóvá a szabadegyetemi kurzusok elvégzését is. N. E. Érdekes leletek Középkori tér Ezüstpártával díszített lánykacsontvázak, illetve -koponyák kerültek elő egy középkori temetőből Pécsett, A középkori hitéletnek megfelelően ugyanis a gyermekfejjel elhunyt lányt Krisztus, menyasszonyaként helyezték, nyugalomra, ezért ékesítették pártával a homlokát. A belvárosban — közmű- épitkezés során — napvilágra került temető feltehetően a; Szent Benedek plébániatemplomhoz tartozó cinterem volt.’ Azaz nem köztemető, hanem a plébánia területén élő család dók nyughelye. Erre vall a, temető kis területe és a ha-, lottak alacsony száma: a XIII. és XIV. század közötti időszakban — a számítások, szerint — évente átlagosan egy embert földeltek el. Rábukkantak egy rejtélyes csontvázra is. Nyíllal volt átlőve, ám sem a tetem, sem az eltemetésérek körülményei nem arra vallanak, hogy harcban esett volna el. Lehetséges, hogy egy középkori gyilkosság áldozata pihent ötszáz évig a föld alatt, csontozatában egy vas nyílheggyel. A mai járószint alatt 120 centiméter mélyen épségben levő középkori térre bukkantak, még az útburkolat is fennmaradt. Az apró kövek közé 400—600 éves cserepeket tapostak be az akkoriban élt polgárok. Könyv a kígyóvadászról Mindenért fizetni kell Lazar Karelin könyve a Szovjetunióban sok vihart kavart, nagy érdeklődés fogadta és sok-sok vitát váltott ki. A kígyú- vadász című kisregény egy emberről szól, aki közgazdászból lett élelmiszeráruház-igazgató és eltévedt a kereskedelem útvesztőjében, s ezért keményen megfizetett. Izgalmakban bővelkedik A könyvet lefordították magyarra, s a Kossuth Kiadó megjelentette. Valószínű, hogy sokan elolvassák, hiszen nagyon olvasmányos, szinte krimi feszültségű történet, szocialista krimi, amely hiába játszódik le az új társadalmi viszonyok között, sok mindenben a régi, regényes kalandos bűnügyi történetekre emlékeztet, hiszen a szocialista társadalomban is van bűnözés. Az erkölcsi normák azonban mások, hiszen a társadalom igyekszik befogadni a megtévedt, bűnét megbánó, büntetését letöltő embert. A kérdés azonban az, hogy a bűnözők engedik-e társukat, hogy az jó útra térjen, vagy utána nyúlnak és megint belerántják a bűnbe? A kötet hőse Pável Sorohov tévedéséért, a társadalmi tulajdon herdálásáért, áruházfosztogatók támogatásáért nagyon kemény büntetést kapott: a bíróság nyolc évre ítélte, amelyet becsülettel kitöltött, illetve négy év után szabadult, hiszen a börtönben jó magatartást tanúsított, harmadolták büntetését, sőt még egy évet el is engedtek neki. Így négy év után szabadult, s ezután egy évet kígyóvadászként dolgozott Szibéria sivatagos részén. hogy egy kis pénzre tegyen szert, és úgy induljon újra az életnek. Itt kezdődik a regény. Pável Keletről megérkezik Moszkvába, leszáll a Kazányi pályaudvar peronján. Mit csináljon? Hova menjen, kinél szálljon meg? Felesége, amíg börtönben volt, elhagyta, barátai közül sokan még mindig — megúszva az ő perét — a kereskedelemben dolgoznak. Csalnak. úgv élnek, ahogyan akkor. amikor ő is közéjük tartozott. Gyermekkori ismerőse, barátja vajon befogadja-e? Fia hogyan érez, hiszen, amikor elment nagyon kicsi volt, s anyja vajon nem nevelte-e ellene? Hogyan van nővére, akikhez még mindig kötődik? Szakítani régi énjével Az fró mondanivalója valóban az, hogy Pávelnek sikerül-e új életet kezdenie? E körű! mozog minden, maga a történet is. Miiven Moszkva? Mennyit változott, hogyan lehet újra megkaoaszkodnia és emberhez méltó, becsületes életet élni? . ^ Ehhez a történet és az fró szerint is. az kell, hogy Pávél Sorohovnak meg kell változtassa erkölcsi normáját, felfogását. Az kell, hogy szakítani tudjon a régi énjével, régi barátaival, s tudjon új életet kezdeni. Legyen bátorsága és ereje, hogy újraházasodjon és olyan embert találjon, aki segít abban, hogy megtalálja a helyes utat. Első útja gyermekkori barátjához vezet, aki szintén a kereskedelemben dolgozott, de már nagyon, halálosan beteg. S aki igyekezett megmaradni becsületesnek, s aki titkot tartogat: egy füzetben feljegyzett mindent, azt, hogy miként szervezték meg Mitricsék a — hiánygazdálkodás következtében — feketekereskedelmet, hogyan tüntették fel úgy az árukat; mintha azokat messziről, drágán szerezték volna be, pedig csak a meglevő készleteket adták el feketén az embereknek, vagyis csaltak, sőt loptak is, s így jutottak nagyobb összegekhez, olyan pénzekhez, aminek következtében az átlagnál jobban élhettek, sőt lubickolhattak minden jóban. Utánanyúl az alvilág Pável vívódik, miközben kibontakozik egy társadalmi felfogás, környezet, s emberi arcok tűnnek elő és tűnnek fel, felfogások ütköznek. Szerelmi és baráti szálak szövődnek. Hányódik a jó és a gonosz viszonyok között. S természetesen — ahogy már ez lenni szokott — utánanyúl, bosszút áll rajta az alvilág, amelynek vezéralakja újra be szeretné vonni a mocsokba, s azt akarja, hogy Pável újra az ő utasítása szerint éljen, dolgozzon. Barátja meghal, a füzetet ráhagyja. Lelkiismeretére bízza, hogy mit csináljon vele. Fia szereti, megismerkedik egy ápolónővel, aki befogadja otthonába, sőt lassan megszereti. Mi történjen, hová vezessen útja? Erről szól a regény. A hős erkölcsi vívódásait árnyaltan. sok jó írói eszközzel ábrázolja Lazar Karelin. Ezért Is jó írás, érdekfeszító történet és kellemes olvasmány a kisregény, amelyet a magyar olvasóknak is nagyon ajánlani tudok A regény problematikája nálunk is időszerű Ezért is adta közre a Kossuth Kiadó A kígyóvadász című kötetet ■ - Gall Sándor
