Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-06 / 209. szám
Hl évtized elképzeléseiről a tanács ii fcsen Viták után jöhet a cselekvés Sok társadalmi munkát igényelnek A tanácstagi választásokat követően Vecsésen is megélénkült a közéleti érdeklődés. Fókuszba került a község fejlődésének további útja. Éppen e témakörben vehette kézbe a község 45 választókerületének tanácstagja azt a vaskos irat- köteget, amely visszapillant a VI. ötéves tervidőszak- eredményeire és az ciklus, a VII. ötéves terv céljait taglalja. A részleteiben Is jól kidolgozott írásos anyagból alaposan felkészülhettek, s elfoglalhatták helyüket a tanácsteremben, ahol a tanácsülés meghívottjai voltak a póttanácstagok is. © A népes tanácsülést Csányi János tanácselnök köszöntötte. Külön üdvözölte Szerényi Zoltánt, a Pest Megyei, „Tanács vb képviselőjét és Dobos Fe- rencné országgyűlési képviselőt. Elsőként a településfejlesztési hozzájárulásról szóló tájékoztatót vitatták meg, majd a VII. ötéves terv előirányzatát tárgyalták — rég nem tapasztalt aktivitással. Az egységes pénzalap 428 milliós bevétellel, számol. Ez az összeg világmegváltó lehetőségeket sejtet. Ám ha figyelembe vesszük, hogy ebből 297 milliót a községi intézmények fenntartására, iskolákra, óvodákra, park. utak fenntartására. intézmények felújítására irányoztak elő, már láthatjuk, erősen csökkent az összeg. Különösen, ha azzal is számolunk, hogy a tervezett területfejlesztési hozzájárulás összegét már magában foglaló és az egyéb pénzforrásokat is ideszámító bevételeket már nemigen lehet növelni. Tudni kell még, hogy számításba vették a 31 milliós megyei céltámogatást is. Ám a közhangulat ennek a többszörösét tartaná méltányos-,, nák.’ mint az kjtűnf az interpellációk során hallottakból. A tanácstagok jó matematikusoknak és közgazdászoknak bizonyultak, mikor osztani, szorozni kellett. Az igazságos (!) elosztásáról is vitatkoztak. Csupa jó szándékú, de igen heves hozzászólás bizonyította. a választópolgárok legtöbbje jól voksolt. Ám a közeljövő szükségessé teszi, hogy valamennyi tanácstag külön- külön is közvetlenül kapcsolatba lépjen választóival. Mivel az 1967-ben bevezetett adójellegű községfejlesztési hozzájárulás megszűnik, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1984. évi 12. számú törvényerejű rendeletével a településfejlesztési hozzájárulás bevezetését irányozta elő. Ennek összegét a fizetésre kötelezhetők, a lakosság többségének szavazata fogja meghatározni. Vecsésen kis- gyűlések, személyes megbeszélések adnak majd alkalmat, hogy a tanácstag a tefa- tervezet szószólója lehessen, testületé előtt pedig számot adjon — remélhetőleg eredményes — közreműködéséről. © A számok útvesztőjében is jól eligazodó tanácstagokat hozzászólásra inspiráló kérdések között elsőrendű — a közérdeklődésben sem került még le a napirendről — a központi orvosi rendelőintézet ügye. A 23 milliós költséggel épült egészségügyi létesítmény a legkevésbé sem teljes értékű, hisz a legfontosabbak közül hiányzik a sebészet és a röntgen. Éppen ezért tartják indokoltnak, a Pest Megyei Tanácshoz a VII. ötéves tervidőszakban a község céltámogatási pályázatának benyújtását. Ezt ugyan megelőzi az iskolaépítés és az ivóvízellátás biztosításának feltételeként egy új kút létesítése. A fontossági sorrendet sem lehet vitatni, mert a felsoroltak mind létfontosságúak, csakúgy, mint a telekkialakítás, a lakásépítés, vagy a szemétszállítás-körzetesítés költségei, A községfejlesztési programban is ezt a sorrendet követik az elképzelések. A gázhálózat továbbfejlesztését, a pályázatos társadalmi útépítést, a mindinkább sürgető csatornaépítést is tervezik. Ám az utóbbiak a lakossági társulásos formában, sok-sok társadalmi munkával jöhetnek létre. Láthatjuk, nagy szerepe van a lakossági tenniakarásának, s _ hpgy az akarat, megvan, az kitűnt a tanácsülésen, amikor egymás után kértek szót. Kari János (34. választókerület) a tefa kérdésében a lakosság anyagi képességét taglalja, majd az utakat, mint legégetőbb kérdést. Bozó János, Szűcs Ferenc, Szalay Istvánná, Bucskó Tibor a területfejlesztési hozzájárulás kérdésében tanácskoztak. D’El- hougne Győző nagy lélegzetvételű hozzászólását sok mindenre kiterjesztette. — A vecsésiek úgy érzik, ennek a központi szakorvosi rendelőintézetnek már rég el kellett volna készülni. Az úszásoktatás elhanyagolt, ma is megvalósítható lenne. Szűcs Ferenc feltette a kérdést: — A „periféria” halálra van ítélve? — S még szólt az örökzölddé lett temetői rendezetlenség problémájáról. Dobrovitz József a falusi cs- településért emelt szót. Beszélt arról, hogy a legelemibb higiénés ellátást is nélkülözi az iskola S míg régen a falu egy adott területén öt üzlet volt, ma egy van. A falurész a 40 év alatt bizony a fejlesztésben úgyszólván semmit sem kapott. Elek Gyula az üzletek — KÖJÁL-ra tartozó — köz- egészségügyet veszélyeztető problémákat hozott fel. Mó- zer József a művelődési ház mostoha körülményeiről beszélt. Dr. Lakos Gábor az utak állagmegóvását sürgette. Kazacsai Zoltán szintén ehhez a témához csatlakozva közlekedési panaszokat sorolt. ® Jó néhány felszólalás után került sor a válaszadásra. Csányi János tanácselnöknek nem volt könnyű dolga, hogy megnyugtatóan válaszoljon. 'Ám nemigen maradt adós, mégis úgy tűnik: a vita csupán elkezdődött. A régebben szokásos „egyhangúlag elfogadva” ezúttal nem volt érvényes. Ám, hogy nyújtózni csak addig lehet, amíg a takaró ér, az mindenki által jól ismert mondás ... Fekete Gizella Sajátos íz Az Arany hordó elnevezésű sör 20 napig eltartható változata került a boltokba. A 9,80 forintért megvásárolható, félliteres, pasztőrözött ital a szakemberek véleménye szerint sajátos ízével, tartós, kemény habjával sikerre számíthat a Házal Sörfogyasztók népes táborában. Az új világos sört a gazdasági társaság tizenegy Áfész-tagja és a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat forgalmazza. A leendő termékskála minőségi sörei hosz- szabb erjesztési idejük miatt csak később kerülhetnek a palackozóba. Ezek között van az Arany hordó speciál és az osztrák Ottakringer sörgyártó! megvásárolt licenc alapján készülő Gold Fassl. Az utóbbi sör főzéséhez, a gyártási technológia tökéletes elsajátításához az osztrák cég szakemberei nyújtanak segítséget. Paradicsomszüret a földeken Kalapból sorsolták a táblákat A napocska nagyon „aranyosan” viselkedett, mintha vigasztalni akarta volna a gyerekeket, högy lesz még jövőre is nyári vakáció, és mintha biztatgatta volna a tanárokat, hogy van még miért görnyedni novemberig, ha elég hosszú lesz az ősz, s nem jön korán az első fagy... Már korán reggel benépesedett a gyömrői tövesi határ emberekkel, személyautókkal, vidám nevetgéléssel, egymás biztatgatásával, ugratásával. A lecsapódott hajnali párától még csatakos volt a föld, amikor az első hatalmas, kemény és vörös paradicsomszemek a vödrökbe, majd onnan a konténerekbe hullottak. Bár valamennyi tanár és tanító tudta, hogy másnap, hétfőn az új tanév első napja lesz, nem értek rá foglalkozni a gondolattal ... — Még a tavasszal gyűltünk össze először itt a Tövesben, amjkör Prekler Péternek, a Rákosmezeje Mgtsz kertészeti ágazatvezetőjének jelenlétében kalapból kisorsoltuk a félholdas paradiesomtäbläkat, azaz akkor még csak a szántókat. Aztán a közös gazdaság a pedagógus szakszervezettel kötött szerződés értelmében saját nevelésű palántával beültette a földet, permetezte, s ezért a munkáért tartozunk mi tanárok egyenként 8 ezer forinttal. Az „adósságot” a felszedett paradicsommal fizetjük meg, úgy, hogy a termés 80 százalékát 2 forint 55 filléres árban számolva veszi át a tsz. A maradék húsz százalékkal szabadon rendelkezhetünk, megtarthatjuk, vagy akár értékesíthetjük. Gyömrő négy iskolájából 19 pedagógus vállalta, hogy az illetményföldet így hasznosítsa, mert a korábbi években a község másik felében levő földeken termeltünk kukoricát, vagy a szövetkezet fizetett 1 ezer TOO—800 forintot a használatért. Ezt a módszert még nem ismerjük, mert Gyömrőn első alkalommal próbálkozunk vele, de tavaly Péteriben már sikeres volt egy hasonló vállalkozás. Az idén a gazdaság a három faluban elterülő földjein, Gyömrőn, Maglódon, Ecseren szervezte meg ugyanezt a közös munkát — magyarázta Somogyi Károly, a gyömrői 1-es számú általános iskola igazgatója, majd külön hangsúlyozta. hogy első ilyen esetről lévén szó, még maguk sem tudják, hogy megéri-e majd a pedagógusoknak ez a vállalkozás. Eleve úgy hirdették meg, hogy olyanok fogjanak bele, akiknek megfelelő családi háttere, azaz kellő segítsége van, mert hetekig tart majd a szombat-vasárnapi pa- radicsomszüretelés. Sőt, ha elég hosszú és enyhe lesz az ősz, még a zöld paradicsomot is értékesíthetik, ha találnak vállalkozó savanyítóL Persze, míg mi beszélgettünk, a tanárok, tanítók szorgalmasan hajlongtak, s szemlátomást nőtt a paradicsom tömege a 300 kilogrammos konténerekben, amiket majd a szövetkezet elszállít a maglód! léüzembe, ahol finom italt és vetőmagot nyernek belőle. Közelünkben Hankó István, a 4-es srámú iskola igazgatója és kislánya, a föld másik végében a feleség szedte a vastag húsú, hatalmas és piros bogyókat. Nekik kétszer fél hold járt, hát igyekezniük kellett, a’ déli napsugarakkal mit sem törődve, nem számolva azzal, hogy a kezük más munkához szokott. Azért maradt annyi idő, hogy megtudjuk: a kislány egyetemi felvételije sikeres volt, kutató vegyész lesz belőle. Fejes Sándor, Somogyi Gábor és még négyen egy pedagógusnak segítettek be isme1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK IV! Válás maglód! módra A kedélyek azóta megnyugodtak Néhány évvel ezelőtt a vecsésl Ferroelektrika Ipari Szövetkezet munkáslétszáma alaposan felduzzadt, hiszen egyesültek a Magiódi Vas- és Fémipari Szövetkezettel. Az egyesülés annak idején sok vitát váltott ki — elsősorban persze az érintettekből —, tény, hogy több éven keresztül együtt dolgoztak vecsésiek és maglódiak, bár a profiljuk nemigen változott. Tavaly január 1-én kivált a Ferroelektrikából a magiódi galvanizálórészleg és önálló kisszövetkezetet alakítottak. Az év elejétől követték példájukat mások is: megalakult a Magiódi Vas- és Fémipari Kisszövetkezet. A kedélyek azóta lecsillapodtak és a maglódiak nagy vehemenciával fogtak hozzá az idei feladatok teljesítéséhez. Bár az év elején gondot jelentett számukra, hagy nem volt még számlájuk, így a ge- bines formában működő öntőrészleg pénzét használták anyagvásárlásra és a munkabérek kifizetésére. Február elejétől viszont minden akadály elhárult. Csaknem 10 millió forint volt az induló vagyonuk. Hat részlegben dolgoznak a Magiódi Vas- és Fémipari Kisszövetkezet tagjai és alkalmazottai, ezek a fémtömegcikk, a műszerész, a lakatos, a forgácsoló, a prés és az öntő. Egész évben lesz munka, csupán a műszerészeknél jelentkezik hiány, őket a különböző részlegekbe küldik, oda, ahol hasznosan tudják, foglalkoztatni az embereket. Hasznos kooperációk A maglódiak elismerést vívtak ki termékeikkel a megrendelők körében. Az idén is jelentős mennyiséget gyártanak a DTM—16 dugókból, a banánhüvelyekből és a műszerdugókból. A Ferroelektri- kával sem szakítottak — már ami a megrendeléseket illeti —, mert a vecsésieknek úgynevezett alsó és felső perselyeket készítenek, amelyeket rétsági alapon, mert az „csir- kézik”, s amellett nem győzte volna egyedül a munkát. A 4-es iskolában tanító dr. Szőcs Arpádné és népes családja nagy gyönyörűségére a legkisebb paradicsomszedő, a 14 hónapos unoka, Szabó Ágika sem restellt a piros bogyókért nyúlni, s kis vödrébe szedegetni. És nem ártott meg neki! Egy népesebb csoportban találtuk Hajzer Zoltánnét, aki negyedik éve tanít Gyömrőn, az Erzsébet-telepi 3-as számú iskolában, de a pályát 73-ban kezdte még Berettyóújfalun, ahol az első pedagógusföldbe kukoricát vetettek, s ketten kapálták a férjével. Már három konténer paradicsomot szedtek, a tizedikkel kiegyenlítik a 8 ezer forintos adósságot, amivel a Rákosmezejének tartoznak, s a többi termés már az övék lesz. Hát hajtottak is keményen, vagy nyolcán, ismerősök, barátok, rokonok, mint Csákváriné Juhász Rozália gyártáselőkészítő a helyi lakatos és szolgáltató szövetkezettől, Sóti Ferencné fodrász, Orbán Imre, a téesz traktoros-szerelője, Hajzer Barna galvanizáló. Szóval a vasárnapi időjárás felhőtlen volt, a szüretelők kedve azonban már kevésbé, mert kiderült: lopják a paradicsomukat. El is határozták, hogy éjszakai őrséget szerveznek, ha már dolgoznak vele, értelme is legyen munkájuknak. Aszódi László Antal a mágneses szelepekbe építenek be. Komoly megrendeléssel jelentkezik évről évre a Tanért Vállalat, a Ravill Nagykereskedelmi Vállalat, a Medicor és a Ganz Villamossági Művek. Ugyanakkor felvették a kapcsolatot az Ipari Szerelvény- és Gépgyár magiódi járműgyárával is. Bérmunkában1 légrugótartókat, levegő- kar-bakokat készítenek részükre, az idén egyelőre 2 és fél millió forint értékben. Ha azonban beválik ez a kooperáció, akkor szó lehet nagyobb megrendelés teljesítéséről is. Annál is inkább hasznos az ISG-vel való együttműködés, mivel az előbb említett két termék nagyobb részét jelenleg egy Veszprém megyei vállalat gyártja a maglódiaknak. Ez meglehetősen megnöveli a költségeket, ‘hiszen a ’‘kiszabott' anyagot járművel kell a helyszínre szállítani, majd elkészülte után vissza Maglódra. A magiódi kisszövetkezetben az idén 28 millió forint termelési érték elérését tervezik, időarányosan jól állnak, hiszen a félévi tervüket 104 százalékra teljesítették. Ny er es égeredmény ük még ennél is jobb. 2 millió 963 ezer forint, amely 121,8 százalékos teljesítésnek felel meg. Kiterjedt — 11 főből álló — bedolgozói hálózattal rendelkeznek, elsősorban a fém- tömegcikk gyártásánál veszik igénybe segítségüket. Kilenc- venen dolgoznak a kisszövetkezetben, az év első hat hónapjában 15 új dolgozót vettek fel. Sokkal többen szeretnének belépni, de egyelőre nem tervezik a létszám emelését. Kevesebb könyvelő Csökkentették az adminisztratív létszámot, mindössze hét ügyviteli dolgozójuk van. Ezt csak úgy tudták megoldani, hogy szinte valamennyi ügyviteli dolgozó kapcsolt munkaköröket is ellát. A vagyonmegosztás során a vecsési szövetkezettől egymillió forintot kapnak építés jellegű beruházásra. A fémtömegcikk részleg dolgozói részére ebből az összegből egy új műhelyt építenek — házilagos kivitelezésben — a Katona József utcai telephelyen. Ügy tervezik, hogy a jövő év első felében már birtokba vehetik a létesítményt a részleg dolgozói. A VII. ötéves terv elképzelései között egyébként is szerepel teljes költözés a Steinmetz kapitány utcából. Ebben az esztendőben jelentős ráfordítással csinosították az öntőrészleg épületét, az irodákat, mindez a községkép miatt vált szükségessé. S ami szintén nem elhanyagolható szempont, eddig hitel nélkül, kiegyensúlyozottan gazdálkodnak. A jövő útja — Hogyan működnek a kisszövetkezetek a vonzás- körzetben? — tettük fel a kprcLésf Zubor Györgynek, az MSZMP Monori Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága politikai munkatársának. — öt kisszövetkezet működik a vonzáskörzetben, Maglódon kettő, Pilisen, Monoron és Gyömrőn egy-egy. Az ed-1 digi rövid tapasztalatok azt mutatják, hogy jól és rugalmasan élnek az új vállalkozási formából adódó lehetőségekkel. Valamennyi szövetkezetnél javultak a hatékony- sági mutatók, ami természetesen maga után vonta a kollektívák, egyének nagyobb anyagi megbecsülését is. Ügy látjuk, a kisszövetkezetek vezetői alkalmasak a feladatok ellátására, bár a következő tervidőszak még magasabb követelmények elé állítja őket. — Arra kell törekedniük a jövőben, hogy minden apró kérdésben bölcs döntéseket hozzanak, különösen vonatkozik ez az úgynevezett dologi kiadásokra. Csak így teremthetik meg — hosszú távon— a kiegyensúlyozott gazdálkodást, amely a népgazdaság és a kisebb közösségek érdekével is megegyezik. Gér József Helyesbítés Kielégítő válaszok Lapunk tegnapi számában a Számítanak a támogatókra is című írásunk bevezető gondolata a szerző hibájából téves megállapításokat tartalmaz. A VII. ötéves tervkoncepciót tárgyaló gyömrői tanácsülésen ebben a témában hatan szóltak hozzá, mégpedig Garádi István, Gyurján Já- nosné, dr. Török Gábor, Varga Imre, Palotai Sándor és Bata János, a 12. számú választókerület országgyűlési képviselője. Többek között felvetették, hogy a Petőfi telepet a községgel összekötő utat lehet-e majd szilárd burkolattal ellátni? A községben jelenleg egyetlenegy állami zöldségbolt sincs, van-e remény a változásra? Többen a gáz bevezetéséről érdeklődtek, s szóba került a kereskedelmi ellátásban még fennálló hiányok megoldása, illetve felszámolása is. A tanácsülésen ehhez a napirendhez hatan szóltak hozzá és húsz kérdést tettek fel, amelyekre kielégítő választ is kaptak az illetékesektől. Bár az igaz, hogy konkrét véleményt nem nyilvánítottak, de erre csak a pénzügyi fedezetek biztosításakor kerülhet sor. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk, nagyapám. Pólyák János temetésén Monoron részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyezi ekés fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
