Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

ŐRÖSI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK H többség akarata érvényesüljön Önállóság, felelősség, demokrácia Kőcser község tagjai a napokban ültek össze megtárgyalni lakóhelyük 7. ötéves tervidőszakára vonat­kozó településfejlesztési kon­cepciójavaslatot. Az írásos elő­terjesztéshez Bene Péter, a ta­nács vb-titkára fűzött szóbeli kiegészítőt, minekutána több mint 20 megjegyzés, kérdés hangzott el bizonyítván, hogy a testület tagjai alapos meg­fontolás után tűzték napirend­re a témát. Technikai színvonal Ismerik, érzékelik, a szűkebb pátria helyzetét, gondjait, s megnyugtató volt, hogy szívü­kön viselik azokat a legapróbb részleteiben is. Az elmúlt fél évtizedre a kocsériak is szí­vesen emlékeznek vissza, hi­szen a 6. ötéves tervciklus alatt a község életében is szá­mottevő változás, fejlődés volt tapasztalható. Ma jó érzés ki­mondani is, hogy a kitűzött célok jó része megvalósult, né­hol terven felüli fejlesztések készítették elő a fejlődés to­vábbi útját. Ebben nagy szerepe volt a helyi lehetőségek jó kihaszná­lásának, a termelőszövetkezet­tel való együttműködésnek, s a lakosság társadalmi munká­jának, öt év alatt mintegy 17 százalékkal nőtt a mezőgazda- sági termelés. A település éle­teben ■ meghatározó volt a 305. és a 370-as számú utak szélesí­tése. A tanácsi segítséggel', tör­ténő magánerős' építkezések nyomán gyarapodott a lakás­állomány, továbbá elkészült 4 célcsoportos lakás is. Az új, korszerűen felszerelt bölcsőde kielégíti az igényeket. Több mint 1 kilométerrel nőtt a vil­lamosított terület hossza, s bár elmaradva a tervtől, de a jár­dahálózat minőségében is tör­tént javulás. A házi szociális gondozói szolgálat létrehozásával az idős emberekről való gondos­kodás feltételei is kedvezően alakultak. Csökkent az egy or-, vosra jutó lakosok száma, az egészségügy vonalán korszerű­södött a technikai színvonal. Ezek tehát a fejlődés hirte­lenébert kiragadott példái, azon területek, ahol már sikerült va­lamelyest enyhíteni a legége­tőbb gondokon. Ám, hibát kö­vetnénk el, ha csupán a sike­reken át szemlélődve monda­nánk ítéletet a múlt fölött, hi­szen közel 2600 ember érzékeli nap mint, nap, hogy az elért tanácsának ) eredmények ellenére a megye többi községének színvonalá­hoz Koosér még ma sem volt képes felzárkózni. Ha számba vesszük a kultu­rált, kényelmes, zavartalan élethez szükséges még megva­lósulatlan feltételeket, talán a kocsériak is elcsodálkoznak, hogy mennyire sok még a tar­tozásuk önmaguk felé. De te­gyük hozzá, a nehéz gazdasági körülmények teremtette objek­tív akadályok állták útját, s korántsem az itt élők hozzáál­lásán múlt, hogy a vízellátás, csatornázás, úthálózat, hírköz­lés, közoktatás, és kereskede­lem fejlesztésében csak kevés eredményt sikerült elérniük. S ezzel már tulajdonképpen fel is soroltuk mindazon területe­ket, ahol leginkább szorít a cipő. A követelmények konkrétu­maiban ip régen kikristályo­sodtak, hiszen látni kell, ége­tően szükség van egy ABC-áru- ház létesítésére, megfelelő tor­nateremre, s a további korsze­rűsítés érdekében meg kell ol­dani az egészségügy helyi cent­ralizálását is. A belvízveszély elkerülése végett csapadékvíz­elvezető árkok kiépítésének folytatását is ugyancsak a sür­gető feladatok között kell szá­mon tartani. A Tüzép-telep ki­helyezése, valamint az intéz­ményesített szemétszállítás, s nem utolsósorban a szolgálati lakások .felújítása, is fontos ré­szét képezik a koncepciójavas­latnak.' Pénzalap Csupán az elmondottakból is láthatjuk tehát, hogy a község mércéjével mérve eléggé nagy lélegzetű tennivalók sokasága vár az ittlakókra. A testületi gyűlés résztvevőinek hozzászó­lásaiból azután kiderül, ezek­kel még nem értünk a gondok végére. Kifejtették, a kulturá­lis és sportélet irányítását is végre községi szinten kell kéz­be venni, s úgymond nem „al­bérletbe” adni, mint volt az eddigi gyakorlat. Többet kell törődni a kültej- rületi utak állapotával is,'a falu és város közelítésének el­engedhetetlen feltétele, hogy javuljon a ma még csapniva­lóan rossz autóbuszközlekedés — hangoztatták a felszólalók, nem feledkezve el a megoldást váró apróbb feladatokról sem. Azt azonban mindenki tud­ja, csupán számba venni a jo­gos igényeket édeskevés. Ah­hoz, hogy az elkövetkező fél évtizedre reális terveket készít- hessünk, fel kell mérnünk adottságainkat. Arra pillanat­nyilag még nincs módunk, hogy fillérről fillérre mérleget készítsünk, de az anyagi bol­dogulás általánosan érvényes feltételeit, a lakóhely tárgyi és szubjektív adottságait lát­ni, ismerni kell. A múlt bizonyította, Kocsér lakói nemcsak akarnak, tudnak is tenni községük gyarapítása érdekében, jóllehet — fentebb is láttuk — a körülmények nem minden esetben alakultak úgy, miként azt szerették vol­na. A jövő azonban mást ígér, legalábbis a kézbe fogható esz­közökről, módszerekről erre következtethetünk. A tanácsok gazdasági önállósága, döntési szabadsága, az egységes pénz­alap létrehozása e pillanatban még bizonyára nehezen átfog­ható fogalmak, noha az alapve­tő törvényszerűségeket a ma­guk egyszerűségében hordoz­zák. A nagyobb önállóságban szabadon érvényesül a gazda — esetünkben a település — akarata, de ezzel vállalni kell minden felelősséget is. Valós igények Talán soha nem volt olyan nagy súlyuk azoknak a sokat emlegetett, csépelt fogalmak­nak mint ésszerűség, takaré­kosság, hatékony gazdálkodás, társadalmi munkavállalások. Nem- tó Izünk s akár-előre ki­jelenthetjük, jószerivel a fen­ti jellemzők színvonala fogja a tükörképét mutatni a további fejlődésnek. A tanácsi gazdálkodás rend­szerének változása egyben a tervezés demokratizmusának kiszélesítését is megköveteli, hogy a lakóhelyet érintő bár­milyen döntésben a nagy több­ség akarata érvényesülhessen. A mostani fórum is ezen fá­radozott, s leszögezhetjük, si­kerrel, a kiegészült írásos kon­cepciójavaslatot Kocsér lakói­nak valós igényeként fogadta el a testület. My. J. Sláger a gázszilikát meg a thermoton Melyik fal jó és melyik rossz? Napjaink építkezőinek sok­sok mindennel meg kell küz­deniük. Talán a legnagyobb nehézséget a szükséges anya­giak összegyűjtése jelenti, majd következhet az építőanyagok beszerzése s maga az építke­zés. Hőveszteségre kétharmad Sokan azonban — a jelek­ből ítélve — nem tudják pon­tosan, hogy a sokat emlege­tett energiatakarékossági szab­vány milyen szigorú kikötése­ket tesz az 1986. január else­je után építendő, illetve hasz­nálatba veendő új házakra. Olykor még naiv vélekedéssel is lehet találkozni: ha állnak a falak, úgyis megadják a lakhatási engedélyt. Nos, ez korántsincs így, s némi eliga­zítást nyújtandó, most az építkezőkre vonatkozó legfon­tosabb megállapításokba te­kintsünk bele. Érdemes rögtön az egésznek a jelentőségénél kezdeni. Az ország energiaszámlájának te­temes részét — több mint 35 százalékát — a lakossági fo­gyasztások adják. Egy-egy la­kás energia-háztartását azért kell vizsgálnunk, mert azonnal látható lesz, hogyan lehet ta­karékoskodni. A fűtésre két­harmada jut a költségeknek, s ez is nagyjából kétharmad- egyharmad arányban osztódik meg. Előbbivel a jalak hő- veszteségét pótoljuk, utóbbi­val a tüzelőberendezések ha­tásfokveszteségét fedezzük. Vagyis azonnal látható, ha a falak hőveszteségét csökkent­jük, azzal végezzük a legna­gyobb mennyiségű „karbantar­tást” az • energiaszámlán. Többek között ezt is előírja az új, ésszerű fűtőanyag-fel­használást sürgető racionalizá­lási határozat. S az említett számadatok után nézzük a gyakorlati megvalósítás lehe­tőségeit, B-30 stop A legegyszerűbb hőveszte- ség-csökkentő módszer a vas­tagabb falak építése lenne. De gme.npyire olcsó volt ez a vert falú házikók esetében, annyira nem alkalmazható ima. Különben sincs rá szük­ség, hiszen korszerű falazó­anyagok egész sora kapható állandóan a Tüzép-telepeken. Említést érdemel, hogy a ko­rábbiakban mindennapos hasz­nálatra polgárjogot nyert B— 30-as falazóblokk önmagában nem Jelel meg a követelmé­nyeknek, csak megfelelő hő­szigetelő vakolással kombinál­va, s ugyanez a helyzet a szintén népszerű uniform téglával is. A kisméretű téglát főfalnak használni egyenest vétek az új szabvány szerint. Nagy kár viszont, hogy a hivatalos iratok említést sem tesznek a vályogról. A régi-új építőanyag, amelynek korsze­rű felhasználására többek kö­zött francia, nyugatnémet, amerikai kísérletek folynak, nem szerepel az alkalmazható falanyagok között. A szakem­berek véleménye is mondhat­ni, eltérő: sokak szerint na­gyon rossz hőszigetelésű. Erre ad cáfolatot a városunkban is mindennapos tapasztalat: meg­felelő szigeteléssel és falvas- tagsággal télen meleg, nyáron hűvös épület a vályogfalú, te­hát energiatakarékos, jó hőszi­getelő. Kisgészítő eljárásokkal Sokan esküsznek a házilag készített, betonból-salakból vert nagyméretű elemekre. Nos, el kell őket szomorítani, ugyanis a beton önmagában egyáltalán nem jó — ebből kellene a legvastagabb fal az összehasonlító méretezés ese­tén — s mutatja ezt azok ta­pasztalata is, akik az építke­zés befejezése után döbbennek rá; a hatalmas szénmennyiség a falakon át hő formájában elszökik. De mit igényel pontosan a szabvány? A falakra úgyneve­zett hőátbocsátási tényezőt ír elő, melynek értéke 0,7 Watt per négyzetméterKelvin. A fö­démekre ennél is kisebb, 0,4 az adat. A téglák között a gázszilikát építőblokk meg a thermoton nevű, nikecell la­pocskákkal forgalomba hozott teljesíti ezen értékeket, a po- roton s más, például a Rába nevű blokkok csak más kiegé­szítő eljárásokkal, például per­lites, terranovás vakolattal kombinálva jók. Többszörös haszon A falak mellett az ajtók, ablakok is figyelmet érdemel­nek. A korszerűbbek pára­mentesített kettős üvegezéssel, esetleg más védő, energiael­nyelő, illetve visszasugárzó kezeléssel készülnek. Melles­leg áruk is ennek megfelelő, hiszen nem ritkaság közöttük a tízezer forintos sem. Mindent összevetve, az új szabvány előírásainak megfe­lelő kisebb" családi ház körül­belül százezer forinttal kerül többe így. Ez nem kis összeg. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy végeredményben hosszú távon ez kétszeresen is meg­térül. Egyrészt a tulajdonos­nak a kisebb számlák ki- egyenlítésekor, másrészt meg az államnak, hiszen nem kell megvenni az egyre drágább olajat, ami eddig füstbe ment. S ha a környezetszennyezés csökkenését is figyelembe vesszük, még jobb a helyzet­kép. Ballal Ottó Sporthírek Birkózók Lengyelországban Pest megye ifjúsági és ser­dülő birkózó válogatottja len­gyelországi edzőtáborozásra kapott meghívást. Két nagy­kőrösi edző: Sárosi Tibor és Szuda Zoltán vezetésével 21 fiatal sportoló (közöttük a Nk. Kgy. Kinizsi tíz tehetséges és szorgalmas képviselője) uta­zott a Lództól 60 kilométerre levő 40 ezer lakosú Sieradz város sport- és szabadidő-köz­pontjába, amely nyáron a ne­hézatléták edzőtábora. A Warta folyó melletti szép vidéken az említett települé­seken városnézésen vettek részt fiataljaink, de a közel egyhetes esőzések miatt főleg teremben zajlottak naponta az erőnléti, valamint technikai­küzdő edzések. A közös edzé­seken kívül egy hivatalos nemzetközi ifjúsági-serdülő szabadfogású csapatmérkő­zésre is sor került. Pest megyei válogatott— LKS Katowice 9-4. A kinizsi- sek közül Nagy János, Törő- csik Zoltán, Farkas Tamás, Barokk vonalú, patinás épület Ha a téglák beszélni tudnának A városháza templom felőli ol­dalán aprócska ár­nyat vetnek az akácok. Az öreg­ember megszok­hatta már, külön­ben is parányi ter­metű, aligha több 150 centinél. Fején fekete kalap, ka­bátot visel, alatta fekete mellényt, végig begombolt tiszta, fehér inget. A zakó alól kivil­lan a pénzbesze­dők kék kötényké­je, mert a Papa a drótszamarakat őrzi ezen a szent helyen immár ti­zenegy éve, és szU vesen szóba ele­gyedik a járóke­lőkkel. — A ládagyár­ból mentem nyug­díjba, ott is sze­rettek. Ha valami föladat volt, min­dig azt mondta az Papa igazgató: „Azt a kis embert küldjé­tek /” Aztán a ju­talmazáskor sem feledkezett meg rólam, mindig volt vagy háromszáz forint a boríték­ban. Azóta őriz­tem már a bicikli­ket a mozinál meg a strandnál is. Most a tanácsia­kéra vigyázok, meg azokéra, akik még ide hozzák. — Nem sokan vannak, pénteken is csak huszonhe­ten voltak. Kicsi a pénz, de Zsófikg, a főfőnpk, elintézte a fizetésemelést. Az álfőnökre sincs panaszom, mert engem megbecsül­nek, de igyekszem is mindenkinek a kedvében járni. Ha kell, pumpálok én, kérem, akár az el­sőt, akár a hátsót. Tudom, hogy mi­lyen sokat ér a jó bicikli. Az enyé­met huszonhat éve vettem, de az olyan, hogy ha két­szer meghajtom, már a Kispipánál vagyok. Munka után néhanapján jólesik egy fröccs vagy egy féldeci. Ilyenkor csak a csibukomat szí­vom, ezt a rossz pipadohányt nem is szeretem már, de ez a szórakozásom. Egyébként Szabó Sándornak hívnak, a biciklisták meg Papának. 1908-ban születtem, a Kór­ház utcában van egy fél házam. Él­jen maga is vagy nyolcvan évig! t. t. Nagykőrös múltjáról már so­kat írtam, de úgy érzem, nem eleget. A Kecskeméti utcán a Szalag Pálné által építtetett öregiskolával szemben van egy barokk vonalú, patinás eme­letes ház, amelyet mindenki „Gáli háznak” emleget. Erre a házra és megboldogult gaz­dájára akarok most emlékez­ni. Az terelte rá a figyelmet, hogy nemrégiben kidőlt a ház Tanárky Béla utcára néző öreg kerítése. Fiatal mesterek szedegették ki a romokból a téglákat, amelyekbe 1780-as évszámok voltak préselve. Elő­ször ezeket a téglákat szólal­tatom meg. Víg aratóünnep A Gáll-házat egy széles lá­tókörű polgár, Téglás Kovács Ambrus építette az 1800-as évek elején. A városban tég- laégetőt létesített, látva, hogy nemesi kúria-építkezések in­dultak, tehát szükség van tég­lára. Az épület alsó részén vendéglőt nyitott, amelynek nagy vasajtaja még az 1920-as években is megvolt. Azután eladta a házat, amely Dabási Halász Ferenc birtokosé lett. és annak uno­kája. Gáli Dezső örökölte, aki tanult, jó gazda és közéleti Vezetőember volt. A magas termetű, tisztes öregurat még ismertem, ripor­tot is csináltam róla. Egyik fő mozgatója volt a körösi pa­rasztságot tömörítő Gazdasági Egyesület megalakításának. A világháború előtti hónapokban az egyesület a körösi asszo­nyok részére nagy háztartási kiállítást rendezett, amelyen legtöbb és legszebb terméke­ket Gáli Dezső házvezetőnője, a népszerű Ágnes asszony ál­lította ki, s a kiállításról a híres körösi festőművész: Dayka Antal, a legendás Day- ka Sándor körösi komisszár fia szép képeket festett. Főleg az aratások idején feltűnést keltettek Gáli Dezső tanyájáról az Alpári úton ha­zajáró szép magyar ökrös szekerek, s béresei szeretettel beszéltek róla. Az aratás a Gáll-tanyán mindig víg ün­nepléssel zárult, s az aratók búzavirággal és pipaccsal dí­szített búzakoszorúval köszön­tötték a gazdát. A háborúk alatt mindig elöl járt a se­besültek, özvegyek és árvák segítésében, s a jótékonyko­dásban. Lovasbandériumban Szép jószágokat nevelt, még a versenyistállónak is vettek tőle csikót. Mint jó va­dászt, sokfelé ismerték. <5 volt az egyik utolsó vadász­ember, aki apró nemes vadra sólyommal is vadászott. Nagy értékű, betanított sólyma volt, amelynek fejére bőrsapkát hú­zott, amikor vadászatra ma­gával vitte. Az 1911-ben felavatott nagy­kőrösi Arany János-szobor ol­dalán levő reliefeket Stróbl Alajos szobrászművész Gáli Dezső magyar ökreiről és csi­kóiról mintázta. Vendégszere­tő házába számos országos nevű vezetőember járt. Nagykőrös képviseletében a pesti ezredéves ünnepségen, 1896-ban Pest megye lovas­bandériumában Beretvás Fe­renccel, Beretvás Sándorral, Farabó Balázzsal és Sántha Vilmossal együtt részt vett. Üzem lett belőle Kilencven-egynéhány éves korában, 1946-ban hunyt el. A Gáll-házat a Kisgazdapárt vette meg székháznak, 1950- ben államosították, s a házban a Földhivatal és gazdasági bolt kapott helyet, a mellék- épületekben pedig a NEFAG létesített üzemet. Kopa László Paros György, Kása Ambrus és Szuda Zoltán járult hozzá a sikerhez, s közülük csupán egy fő vesztett. Fiatal birkó­zóink kellemes emlékekkel tértek haza. E sportág híreihez tartozik még, hogy 7-én, szombaton városunkban, a Toldi-torna- csamókban kerül sor az ifjú­sági kötöttfogású vidéki egyé­ni bajnokságra. Tornahírek Dunaújvárosban, az ottani Kohász SE korszerű sportléte­sítményeiben tíznapos edzőtá­borozáson vettek részt a Nk. Kgy. Kinizsi tornászfiai. Na­ponta két edzés, valamint strandolás volt a programjuk, nagyon jó körülmények kö­zött. A körösiek közül Reggel Zoltán volt a legszorgalma­sabb, de Podhorszki Róbert is kitett magáért. E sportág híreihez tartozik még, hogy a Kinizsi két kate­góriában önköltséges tanfolya­mot indít. A 4—8 éves leányok és fiúk tornatanfolyamára a Kossuth iskola 82-52-es tele­fonszámán Kollár Éva testne­velőnél, a 16 éven felüli nők aerobic-tanfolyamára pedig a Rákóczi iskola 82-89-es szá­mán Wagner Vanda testneve­lőnél jelentkezhetnek az ér­deklődők. Kisüzemiek sportja A Könyvkötő Szövetkezet helyi telepe 1979-ben jött lét­re. A kisüzem 62 dolgozójából többen részt vesznek a házi asztalitenisz-versenyen és e sportágban ősszel hagyomá­nyosan megrendezik a városi KISZ-es vegyes csapatbajnok­ságot. Az Információtechnikai Vállalat közeli salakos kispá­lyáján a szomszédos, másik kisüzem dolgozóival több sza­badtéri sportvetélkedőt is ren­deztek már. S. Z. Mozi A nagyteremben A nap lánya. Színes brazil film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Érintés. Színes svéd film. (18 éven felülieknek!) Fél 6- kor. Üj szolgáltatás! Videofilmét ké­szítünk esküvőn, születésnapon, egyéb családi eseményen. Színes amatőrfilmjéről 5 munkanap alatt elkészülnek a 9x13-as nagyí­tások, 15 Ft-ért. A délelőtt ké­szült sürgős igazolványképek, még aznap délután átvehetők. Kiss fotó, Nagykőrös, Széchenyi tér 2. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents