Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
a PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TJINÁGS TÁJÉKOZTBTÓJil EGYÜTT AZ UTAKON Állandó rovatunk különkiadása 1985. szept. 2. ÁRULKODÓ ADATOK A statisztikák általában száraz számokat tartalmaznak, s talán ezért alkalmasak minden másnál jobban, hogy érzékeltessenek tendenciákat, jellemezhessenek helyzeteket. Elkészült Magyarország első negyedévi baleseti statisztikája, benne természetesen a Pest megyei adatokkal, ennek segítségével igyekszünk képet alkotni szűkebb pátriánkról, a balesetmegelőzés állapotáról, s ami ebből következik, a közeljövő tennivalóiról. Hazánkban az elmúlt év első negyedévéhez képest javult a baleseti helyzet, pontosan két százalékkal. Pest megyében sajnos nem így alakult, mert 3,9 százalékkal nőtt a balesetek száma. A legjobban ebből a szempontból Tolna megye áll, ott a tavalyi érték 69,3 százalékúra csőikként ez a statisztikai adat, a legrosszabb pedig Győr-Sopron megye 112,8 százalékkal. A halálos kimenetelű baleseteket tekintve ellenkező tendenciájú az országos adat, 4,4 százalékos növekedést mutat a statisztika, ez azt jelenti, hogy 284 ember vesztette életét Magyarországon közúti baleset következtében. Pest megyében 13,9 százalékkal csökkent 86,1-re ez az adat, 31 emberéletet oltott ki a figyelmetlenség. Tolnában 33,3 százalékára csökkent az egy évvel korábbinak a halálos balesetek száma, s három olyan megye is van, ahol több mint kétszeresére nőtt ez, Baranyában, Vas és Veszprém megyében. Az első három hónap időszakos megoszlását figyelve a következőket állapíthatjuk meg, Pest megyében januárban 86 személyi sé- rüléses baleset volt, s ebből 11 végződött halállal, februárban 98 (6), márciusban 112 (14). Magyarországon az év első három hónapjában 40 ember halt meg frontális ütközés következtében, amikor is két egymással szemben haladó jármű ütközött össze. Ez volt az oka 178 ember súlyos és 189 könnyű sérülésének. i;M:í:í:ií::íí Ifi i 1 |r f* • agg Ejjel-nappaE megyeszerte FOKOZOTT KÖZÜTI ELLENŐRZÉS Azonos irányban haladó járművök ütközése következtében 24 halálos áldozat volt, százheten súlyosan, százhetvenen könnyebben sérültek meg. Egymás útirányára keresztben haladó járművek ütközésénél 18 ember halt meg, százhatvanegyen súlyos, kétszázharminckilen- cen könnyű sérülést szenvedtek. Százötven gyalogost gázoltak el úgy, hogy azok a baleset következtében meghaltak. Közülük kettő hatévesnél fiatalabb volt, hat- vanhatan 25 és 60 év közöttiek voltak, és ugyancsak hatvanhatan voltak hatvan év felettiek. 484 gyalogos Szenvedett súlyos, 443 köny- nyű sérülést. Az első negyedév sajnálatos statisztikai adata: 284 halálos, 1315 súlyos és 1502 könnyű sérülés közúti közlekedési baleset következtében. Pest megyében ezek az adatok: 31, 134 és 131. összesen 296 baleset. Ebből lakott területen következett be 126. A balesetek számának növekedése ellenére a meghalt és megsérült személyek száma 13,9 százalékos csökkenést mutat, ami 13,3 százalékkal jobb, mint az országos átlag. Ebből a szempontból csak Tolna, Hajdú-Bihar és Békés megye tud jobbat felmutatni. Ugyanakkor lényegesen romlott a helyzet tavalyhoz képest Baranya, Csongrád, Somogy és Veszprém megyében, de leginkább a fővárosban. Külön statisztika készült az ittasan okozott személyt sérüléses balesetekről, eszerint Pest megye a harmadik helyen áll. A legkevesebb — bár ez sem csekélység — Budapesten, ahol az összes baleset 9,1 százalékát okozták ittas vezetők. Veszprém megyében ez az adat 11,4, míg szűkebb pátriánkban 14,5. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik baleset okozója alkoholtól befolyásolt állapotban, azaz részegen ült a volánhoz. Nem csökkenti a helyzet súlyosságát, hogy a többi megyében még ennél is rosszabb a helyzet. Csak tájékoztatásul, Vas megyében 26,8 és Szabolcs-Szatmárban 26,4 százalék az összes balesetek közül az ittasak részaránya. Sajnos, nem ilyen kedvező a kép, ha az abszolút számokat nézzük, ebből a szempontból Pest megye a tizennyolcadik a rangsorban, mert 43 esetben volt részeg a vezető, akinek hibájából bekövetkezett a baleset. Itt Budapest az utolsó 82 esettel, az utolsó előtti Borsod-Abaúj-Zemplén (48). Ugyancsak lemaradtunk a negyedik legrosszabbal szemben, mert Szabolcs-Szatmár megyében csak 29 esetben volt ittas a baleset okozója. Azért valamiféle javulás reményét mutatja, hogy az idei első három hónap 14,5 százalékos adata lényegesen kedvezőbb a tavalyi évbén kimutatott 22,8 százaléknál. Ám még messze az év vége, s nem vagyunk meggyőződve arról, hogy nem esik vissza pont ez az adat az egy esztendővel ezelőtti szintre. S hogy nemcsak a járművezetők veszélyesek, ha felhajtottak egy kis itókát, azt jól mutatja, hogy az országos összesítés szerint 114 gyalogos akozott ittasan balesetet az első évnegyedben. Pest megyében nyolc gyalogos volt balesetokozó márciusban, közülük három általános iskolás korú volt, kettő pedig 60 év feletti. ___ ovábbra is a személygépkocsi-vezetők okozták a legtöbb ■Hl személyi sérüléses balesetet, utánuk a sorrend: teherautója vezetők, kerékpárosak és segéd-motorkerékpárosok. A ■fia legjobban ebből a szempontból az autóbusz-vezetők és a motorkerékpárosak állnak. Bár az utóbbiak statisztikája a nyár folyamán még bizonyára romlani fog. A balesetet előidéző okok sorában toronymagasan vezeti a listát az, amit úgy fogalmaznak, hogy a sebesség nem megfelelő alkalmazása. Valójában ez a legtöbb esetben gyorshajtást, relatív gyorshajtást jelent. Második helyen az irányváltoztatással, kanyarodással kapcsolatos hibák állnak. Egyetlen esetben lehetett műszaki okokra visszavezetni a balesetet, s ugyancsak egyszer fordult elő, hogy az útfelület állapota okozta, hogy egy baleset bekövetkezett. Végül azon kellene elgondolkozni, hogy minden egyes statisztikai adat mögött emberek vannak, akik nemcsak okozói, de szenvedő alanyai is a baleseteknek. Rajtunk is múlik, hogy hogyan alakul az év hátralevő részében a baleseti statisztika, s jó lenne, ha javulna... V______________________________________________________'