Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
2 A PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS TÁJÉKOZTATÓJA Kétkerekűek veszélyben KAROSSZÉRIÁJA AZ ÖLTÖZÉKE Közlekedési szokásaink szerint a fiatalok általában kétkerekű járműveken — kerékpáron, motorkerékpáron — kezdik a vezetést. Ennek kétségtelenül megvannak az előnyei, de sokan hajlamosak megfeledkezni az ezzel járó különleges veszélyekről. Első helyen kell er ílítenl a kerékpáros és motorkei ékpáros véd- telenségét. Ezen azt értjük, hogy a gépkocsiban helyet foglalók a kocsi belsejében védett helyen vannak, az esetleges ütközések energiájának jelentős részét a járműalkatrészek felfogják, illetve elnyelik. E.ig, ha csak az úgynevezett koccanásos balesetekre gondolunk, ahol a karosz- széria sokszor csúnyán összegyűrődik, de a vezetőnek és az utasoknak nem történik bajuk. Más a helyzet a kétkerekű járművek vezetőinek és utasainak esetében. Itt az egészen enyhe balesetek is rendszerint többé-kevésbé súlyos személyi sérüléssel járnak. A veszély fokozásához hozzájárul ezen járművek csekélyebb stabilitása. A vezetőknek el kell látniuk mind azt a tevékenységet, melyeket a négykerekű járművek vezetői ellátnak, és ezenkívül még a jármű egyensúlyának fenntartását is. Ugyancsak a kisebb stabilitás következtében a hirtelen fékezés vagy irányváltoztatás is könnyen vezethet felboruláshoz és ezáltal balesethez. Ezzel a megállapítással tulajdonképpen már el is jutottunk az egyik okhoz, amely miatt a közlekedésben egyébként is tiltott alkoholfogyasztás kétkerekű járművek vezetői esetében különösen veszélyes. Mindenki tudja ugyanis, hogy az alkohol hatásai között az egyik leghamarabb jelentkező az egyensúly- érzék zavara. Ez okozza az ittas ember tántorgását gyaloglás közben is. Az alkohol hatása következtében az átlagosnál gyakrabban kerül sor hirtelen fékezésre és irányváltoztatásra is, mivel az ital befolyása alatt álló ember figyelme a szokottnál szétszórtabb és az akadályokat később észleli, mint józan állapotban. Döntésképtelenség Jellegzetes következménye a szeszes ital-fogyasztásnak a kritikai: készség csökkenése is. Ennek tudható be a rendszerint bekövetkező gyorshajtás. Ugyanakkor a vezető reakcióideje meghosszabbodik. Józan állapotban ezt az időt, amely az akadály észlelésétől, a megfelelő cselekvés végrehajtásáig tart, általában 1 másodpercnek vehetjük. Ez alatt az idő alatt bonyolult események zajlanak le a vezető ideg- rendszerében. Észleli az akadályt, értékeli a helyzetet, eldönti, hogy a lehetséges megoldások közül melyik a legkedvezőbb és végrehajtja az elhatározott manővert. Az alkohol hatására valamennyi felsorolt tevékenységre a szokottnál hosz- szabb időt kell fordítani. Ezenkívül fennáll az a veszély is, hogy a döntés nem megfelelő és a veszély elhárítására nem a legalkalmasabb módot találja meg. Feltéve azonban, hogy aránylag áttekinthető helyzetről van szó, amelyben a célravezető megoldás a fékezés, előtérbe lép a fékút kérdése. Az 50 km óránkénti sebességgel haladó jármű a normális reakcióidőt jelentő 1 másodperc alatt kb. 14 métert tesz meg, a 80 kilométeres sebességgel haladó pedig kb. 22 métert. Az alkohol hatására viszont a reakcióidő kétszeresére, vagy ennél is hosz- szabbra nyúlhat és ez idő alatt a jármű változatlan sebességgel halad tovább. Ez végzetes következményekkel járhat A statisztikai adatok szerint már 0,6-0,7 ezrelék véralkohol mellett, tehát még a kritikusnak tartott 0,8 ezrelék alatt, háromszorosára nő annak veszélye, hogy a vezető balesetet okoz. A kétkerekű (és háromkerekű) Járművek többsége a tél beálltával eltűnik a közutakról. Érthető, hogy a kerékpárost, motorkerékpárost járművén nem védi acél- és üvag- karosszéria a hidegtől, esőtől, más járművek kerekei nyomán felcsa- podó sáros csapadéktól. Aki teheti, ilyenkor pihenteti a járművet és a gondos tulajdonos ezt a kényszerű leállási időszakot használja ki a szükséges javítások elvégzésére. Az idő múlásával a kétkerekűek kedvelői egyre türelmetlenebbül nézik a naptárt és a hőmérő higanyszálát. Az első verőfényes napok hóolvasztó, tavaszhirdető napsütése kellemes zsongást kelt a biciklisekben, segédmotorosokban és motorosokban. Mire az utak sara felszárad, előkerülnek a járművek is. Ilyenkor szükséges számot vetni a képességekkel, lehetőségekkel. Csakis ezek függvényében vágjunk bele a szezonba. A kétkerekűek fokozott veszélyeztetettsége számtalanszor elpufogta- tott közhely, de sajnos, igaz. Éppen ezért ez alkalommal hideg tény- számokat tartalmazó baleseti statisztikák helyett nézzük meg, miért veszélyesebb kétkerekezni az egyéb járművek használatánál és mit lehet tenni a veszélyeztetettség csökkentése érdekében? Tehát számot vetünk a képességeinkkel és felmérjük lehetőségeinket Tanulmányozni kellene a minden balesetveszélyes gépre, eszközre kidolgozott biztonságtechnikai előírások közül a járművünk jellegzetességeinek megfelelőt — ha lenne ilyen. A kávéfőzőhöz, a villanyvasalóhoz mellékelnek ilyet, a kerékpárhoz, motorkerékpárhoz inkább kezelési és karbantartási utasítást adnak. Melyek a kétkerekűek vezetőire, utasaira leselkedő leggyakoribb veszélyforrások? Elsősorban említendő maga a közúti forgalomban való részvétel ténye. Sűrű forgalom közepette, száz és ezer egyéb úthasználóval kell megosztozni nap mint nap a 8-10 lépés széles betoncsíkon, a közúton. Minden járművel közlekedőnek egyformán jól tisztában kell lenni a közlekedés szabályaival és tudni kell alkalmazni azokat. A kerékpárosoknak is tudnia kell, hogy a feléje közlekedő pótkocsis teherautó vezetője mit tehet és mit nem tehet az adott körülmények között, sőt, a teherautó vezetője számol is azzal, hogy a partnere is tisztában van a helyzettel (bizalmi elv). Megfelelő vezetői jártasságra van szükség, hogy a jármű jellegzetességeinek, az út és a forgalom mindenkori viszonyainak megfelelően o lehető legkisebb kockázatot vállalva vehessünk részt a forgalomban. S itt -célszerű-megállni-egy szóra! Nem. minden bekövetkezett baleset oka a vezetőnek a tudásbeli hiányossága. Amint a piros lámpajelzés ellenére az úttesten átszaladgáló gyalogosok sem mind színtévesztőek, úgy a járművek vezetői is igen gyakran tudatosan vállalnak fölösleges kockázatot nevetségesen kis előny elérésének reményében, és ez a kockázatvállalás torkollik előbb-utóbb balesetbe. Számos két keréken közlekedő nem kellőképpen tájékozott bizonyos, az adott jármű vezetése közben gyakran elkövetett felelőtlen magatartásformák rendkívüli veszélyességéről, s a körülmények szerencsétlen összejátszása esetén bekövetkező baleset súlyosságának összefüggéséről. Felnőtt dolgok Szükséges ezeket, a baleseteket előidézni képes, ám látszólag jelentéktelen dolgokat kellő komolysággal tárgyalni az iskolák közlekedésre nevelésre szánt foglalkozásain is. Az elsőbbség meg nem adása, a jobbra tartási kötelezettség figyelmen kívül hagyása, vagy az adott helyen és időben célszerű, biztonságos sebesség túllépése nem elsősorban rendőrségi megtorlással fenyegetett vagányság, bátor cselekedet, hanem az emberi élettel való tudatos játszás. A közlekedésben tanúsított magatartás oktatása során az emberi élet és az anyagi értékek mélységes tiszteletére szükséges fektetni a hangsúlyt, nem a törvények megszegői részére kilátásba helyezett megtorlás mértékére. A gyermek, a fiatalkorú értse meg, hogy a közúti forgalomban ideiglenesen felnőtté válik, felnőttek között élhet és a számára ilyenképpen megelőlegezett bizalomhoz méltóan, kellő komolysággal kell bizonyítani, hogy rászolgált erre a bizalomra. Fontos ezeket a kérdéseket már kisgyermekkorban tudatni mindenkivel ahhoz, hogy később természetes legyen számára az ilyen szemlélet. A veszélyeztetettség ismertetése során meg kell értetni a bicikliző vagy motorozó egyénnel, hogy neki magának szükséges kellő óvatossággal, a felesleges kockázat vállalásának elkerülésével közlekedni és vezetéstechnikai jártassággal, ügyességgel kompenzálni a közút egyéb használóival szembeni védtelenségét. A kerékpáros két keréken egyensúlyoz, testét nvndössze a ruházata védi. A viszonylag magas tömegközpontú, két keréken alátámasztott jármű vezetője már kisméretű külső erő hatására (ütközés, oldalról vagy hátulról érkező lökés stb.) rendszerint egyensúlyát veszíti és jármüvével felborul. Sérüléseit egyrészt az ütközés során, másrészt a földre kerülve szerzi, gyakorlatilag védtelenül. Ezért a két keréken közlekedő nem engedhet meg magának még egy koccanásos balesettel fenyegető kismértékű kockázatot sem — szemben az autóssal, aki ilyenkor nem sérül meg, a kárát pedig a biztosító többnyire kifizeti. A két- és háromkerekűek vezetői és utasai egyenlőtlen esellyel rendelkeznek az autósokkal szemben. Ezt az egyenlőtlenséget járművük labilitása, az útviszonyok és a járművük csökkent láthatósága tovább fokozzák. A veszélyeztetettséget tudatosítani keil, nem dramatizálni. Egy barlangkutatóra ezerszer annyi veszély leselkedik a föld alatt, mint egy gimnázium folyosóján, lépcsőhazában lépdelő tizenéves fiatalra. A helyes következtetés mégsem az, hogy a barlangkutatást, a vitorlázó vagy a sárkányrepülést, az úszást vagy akár a magasfeszültségű távvezeték-szerelést kerülni, tiltani szükséges. Annak, aki veszélyes tevékenységet folytat — és a kétkerekűek vezetése kétségtelenül az —, tisztában kell lennie a várható veszélyek fajtáival, megjelenési formáival és a vonatkozó óvó rendszabályokkal. A biztonságos motorozás témakörét néhány sorban ismertetni nem lehetséges. Mégis, néhány alapvető szempont — a villanyvasaló vásárlásakor kapott használati tanácsadó szellemében. A motorkerékpárok tömeg/teljesítmény viszonyszáma rendkívül kedvező: egy 25ü-es MZ menetkész állapotban, teletankolva, a túrázáshoz szükséges csomagokkal együtt mintegy 200 kilogramm tömegű a motor kb. 23 LE teljesítményéhez viszonyítva. Ez megközelítően 9-10 kg/LE viszonyszám. Az 1500-as Lada 1000 kg körüli tömegét 70 LE mozgatja, tehát kb. 15 kg/LE, az MZ motorkerékpárénál 50 százalékkal gyengébb a teljesítménydotált- sága — üres állapotban. A kedvező teljesítménydotáltság jó gyorsulóképességet, robbanékony- ságot eredményez. A motoros pillanat alatt ott terem, ahová egy másik jármű vezetője az imént pillantva még semmit sem látott. Ezért a motorosnak ugyancsak tisztában kell(-ene) lenni a defenzív vezetési technika alapelemeivel és számolnia kell azzal, hogy nem, vagy csak későn észlelik bizonyos kritikus helyzetekben amúgy is kis testű járműve érkezését. Se szeri, se száma az olyan baleseteknek, ahol az ütközésben vétkes másik vezető váltig állítja, hogy a közeledő motorost egyáltalán nem vagy csak az utolsó pillanatban, későn észlelte! A motoros a kerékpároshoz hasonlóan nyomvonalát úgy válasz- sza meg, hogy mindenkor megfelelő biztonsági zóna (az irányváltoztatásra vagy fékezésre elegendő, menekülésre alkalmas tér) rendelkezésére álljon. Az elkerülhetetlenül bekövetkező esetleges ütközés következményeinek enyhítését szolgálja a motoros célszerű öltözéke. Aki két keréken kíván közlekedni, annak meg kell értenie, hogy karosszériája az öltözéke. A jó csizma sok motorost védett meg a lábtöréstől, a jó kesztyű a kéz súlyos sérüléseitől (a földre kerülő motoros rendszerint ösztönösen letenyerel és ekkor bőre leszakad, elég). Melegben sem ajánlatos motorra ülni csizma, erős anyagból készült nadrág és dzseki nélkül, meztelen kezekkel. Utasmagatartás A jó sisak kényelmes, vezetőjét nem zavarja menet közben. A kicsi, a túl nagy, vagy rosszul tervezett sisak viselésének kínja elvonja a figyelmet a vezetéstől. Utasszállítás esetén az utas tudja, hogy mit lehet és mit tilos tennie! Ne tegye le a lábait a talajra a forgalmi okokból történő megálláskor (pl. piros jelzőlámpánál), mert a hirtelen elinduló motorkerékpár lábtartói eltörhetik a bokáit. Ne dőljön jobbra-balra önállóan kanyarban: maradjon a motor függőleges tengelyében, akkor is, ha a vezető ahhoz képest kihajol. Üljön közel a vezetőhöz és kapaszkodjon állandóan, mert a külön ide-oda lengő felsőtestű utas rontja a stabilitást. Veszélyhelyzetben ne próbáljon leugrani, lábait letenni a talajra, mert ez rendszerint végzetessé válik mindkettőjük számára. Bár a nap süt, fontos a megfelelően meleg öltözék viselete járművön. A vesebántalmak és az ízületi betegségek csak hetek, hónapok, sőt, évek múltán állnak bosz- szút a rövid csípőnadrágban és derékközépig érő kis dzsekiben bringázó srácokon. A hazai kerékpárosok sajnos, elég mostoha helyzetben vannak.^ Szinte ismeretlen a kijelölt kerékpárút fogalma, a legutóbbi KRESZ-módosí- tásban szereplő „lakó-pihenő övezetre” talán nincs is magyar példa. Különösen lakott területeken és ott is a helységeket átszelő főútvonal nyomvonalán kerekezők számára jelent fokozott veszélyt a tranzit- forgalom gépjárműveinek sűrű áradata. A kerékpáros hátratekintéskor rendszerint elhúzza kissé a járműve igen könnyen elforduló kormányát, amitől haladása a következő néhány méteres szakaszon imbolygóvá válik. Ennek elkerülésére érdemes a kormány bal oldalára tükröt szerelni. A tükör a hátratekintés gyakoriságát csökkenti. Színdinamika Á rend eletek előírják a kerékpár kivilágítását elöl-hátul a segéd-motorkerékpárokhoz és a motorkerékpárokhoz hasonlóan. A kerékpár hátsó világításában levő 1-2 watt teljesítményű izzó fényereje eltörpül a mögötte haladó gépkocsi vagy motorkerékpár fényszórója kévéjéhez képest Azok. akik a sötétedés után kényszerülnek kerékpározni, soha ne viseljenek fekete vagy egyéb sötét, a háttérrel összeolvadó, messziről rosszul észlelhető színű felsőruhát. A kerékpáros túrák résztvevői el se induljanak feltűnő színű kabát, dzseki nélkül és feltétlenül szereljenek _ a kerékpárok kerekeinek küllőire fényvisszavető macskaszemet. Túrára az ember és a gép maximálisan felkészítve induljon, ha el akarja kerülni a kellemetlen meglepetéseket. Még motorkerékpáron is igen fárasztó az első két-három túranap, amíg az ember belerázódik az egész napi utazásba. Hát még kerékpáron! Értékmegőrzés Kerékpárral, segédmotorral autópályán közlekedni eleve tilos, de magas hegyekben, kilométereken át emelkedő szakaszon is meggyűlhet a gond, jobb az ilyent kerülővel kiiktatni. Az igazolványokat, pénzt lehetőleg nyakba akasztott zacskóban vagy zsebes övben tartsuk, és nem egy helyen az összes pénzt, A kezdő túrázók jól teszik, ha gyakorlott kirándulókhoz csatlakoznak első alkalommal — ha azok hajlandók vállalni a kezdők esetleges ügyetlenkedéseiből származó várható kényelmetlenséget, _ késedelmet. Ezt is előre jó tisztázni, hogy ne útközben származzon belőle vita. Pest megyeiek gondjairól JÁRMŰVIZSGÁZTATÁS Pest megye közlekedésbiztonságot érintő kérdései közül most néhány, a közúti járművek műszaki állapotával és vizsgáztatásával kapcslatos problémát tekintsünk át. Akinek ma a megyében ilyen irányú gondja van, az Autóklubot vagy a'Pest Megyei- Közlekedési Felügyeletet keresi meg. (A Felügyelet központja Budapesten, a VII. kerület Dob utca 107-ben van.) Ide azonban csak akkor célszerű menni, ha valakinek tévesen befizetett csekkszelvénye van, és annak visz- szatérítését akarja kérni. Ha azonban járműveiket vizsgára akarják bejelenteni, akkor három iroda áll rendelkezésükre. A Pest megye budai részén lakók Kisoroszitól Érden keresztül Dömsödig a XIV. kerület, Szőnyi út 39-ben lévő Műszaki Osztályt keressék meg. A megye északi és középső részén lakók Bernecebarátitól Vácon át Vecsésig Gödöllőn, a Csehszlovák—Magyar barátság útja 2-ben lévő irodát találják legközelebb. A Nagykáta, Nagykörös, Dabas környékén lakóknak Cegléden, a Szabadság tér 3. alatti iroda áll rendelkezésükre. A három műszaki csoport tizenhét helyen vizsgáztat, így Kiskun- lacházán, Zsámbékon, Dunakeszin, Üjhartyánban, hogy csak néhányat említsünk. Ugyancsak a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet Szőnyi úti irodája foglalkozik a magántulajdonban lévő tehergépkocsikhoz és a magántaxikhoz szükséges üzemben tartási engedélyek kiadásával is. Most néhány olyan kérdéssel foglalkozzunk, melyek sokakat érdekelnek, olyanokat, akik olcsóbban szeretnék járművüket üzemeltetni. Először is a PB-gázzal hajtott autóról. Sokan tudják, hogy a PB-gáz ára azért olyan alacsony, mert a háztartási fogyasztásra szánt gáz jelentős ártámogatásban részesül. Ha ugyanezt a gázt autók hajtására is fel akarnák használni, akkor létesíteni kellene egy töltőállomáshálózatot, és ott ártámogatás nélkül meg lehetne vásárolni a hajtóanyagot. Az a hálózatépítés nagy anyagi áldozattal járna, és az ilyen módon megdráguló gázzal már jóval kevesebben akarnák hajtani az autóikat. Az egyéni barkácsolás pedig ezen a téren nagyon veszélyes, ezért a közúti ellenőrzések során gyakran nyittatják ki az autók motorháztetejét, hogy meggyőződjenek az üzemanyag-ellátó rendszer gyári kialakításáról. Aki pedig vállalva a veszélyt, mégis átalakítja autóját gázüzeműre, nagy összegű bírság kiszabására számíthat, és autóját soron kívüli műszaki vizsgára keil vinnie. A megye közlekedésében igen jelentős arányban vesznek részt lassú járművek. Mint az a nevében is benne van, ennek a járműfajtának a megengedett legnagyobb sebessége 25 km/ó. Jelentőségük rendkívül nagy, mert a földműveléshez, állattartáshoz nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. Közéjük tartoznak a mezőgazdasági és ipari munkagépek (markolók, árokásók, rakodók, szalagfűrészek) is. ..... Nem mindegyiküket kell ellátni hatósági jelzéssel — közismertebb nevén: háromszögű rendszámmal —, de ennek eldöntése nem a tulajdonos, illetve üzemben tartó feladata. Legjobban teszik, ha minden lassú járművet bejelentenek a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet legközelebbi irodáján, és műszaki vizsga keretében eldől a kérdés. Gyakran előfordul, hogy kistermelők áruszállítási feladataik ellátására kisteherautót vagy személygépkocsit alakítanak át platós lassú járművé. Az átalakítás célja — a szállítási gondok megoldásán kívül — a műszaki vizsga követelményeinek már meg nem felelő gépjárművek további üzemeltetése lassú járműként. Ezt sem gazdasági, sem közlekedéspolitikai indokok nem támasztják alá, ezért ilyen járművekkel nem érdemes kísérletezni. A háztáji szállítást kistraktorral és pótkocsival vagy 0,5—1,5 tonna teherbírású tehergépkocsival javasoljuk megoldani. Végül a segédmotorosok figyelmét szeretnénk felhívni néhány fontos dologra. Az első a bukósisak viselése. A KRESZ-módosítás szerint csak 1986. január 1-től kötelező lakott területen kívül a védősisak viselése, de kényelmetlenségei ellenére mindig, mindenhol ajánljuk mindenkinek saját érdekében, élete védelmében. A második a segédmotorok átalakítása. Ez nincs külön engedélyhez kötve — ellentétben a gépjárművek és lassú járművek átalakításával —, de csak addig, amíg a jármű nem haladja meg a segédmotoros kerékpárra vonatkozó KRESZ- előírásokat. Ezek: 50 cm3 hengerűrtartalmú motor esetén csak a vezető utazhat rajta, 40 km/ó legnagyobb sebességgel. Ezt különösen azok figyelmébe ajánljuk, akik Simsonjukat levizsgáztatták segédmotorként, és a vizsga után visszatették a 14, illetve 15 fogú kislánckereket. Ha ilyen járművel 40 km/ó-nál gyorsabban közlekednek bukósisak nélkül, akkor több szabálysértést követnek el: segédmotoros kerékpárral sebességtúllépés. A jármű engedély nélküli átalakítása motorkerékpárrá. Motorkerékpárral bukósisak és rendszám nélkül közlekednek. A legfontosabb azonban az, hogy saját életüket és testi épségüket teszik kockára. Ez pedig minden más érvnél előbbre való. PAPP LÄSZLÖ Pest Megyei Tanács VB közlekedési osztálya
