Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

Tanácstagi beszámolók Megkezdődtek az évente szokásos tanácstagi beszámo­lók Gödöllőn. Kettő már le­zajlott, a zöme ezután követ­kezik. Ma a következő helye­ken találkozik választóival a tanácstag: 20-as körzet: Má­tyás király utcai iskola, 22—23- as: Mátyás király utcai iskola, 31-es: Stromfeld sétány 8., klub, 34—35-ös: Mosolygó kör­úti óvoda. Valamennyi kezdési ideje este 6 óra. ______ Gödöllői m űtárgy A hét gödöllői műtárgya: ezzel a címmel állítanak ki hétről hétre a városi helytör­téneti gyűjtemény anyagából egy-egy alkotást, illetve olyat, amit a magángyűjtők adnak át arra a néhány napra, a gö­döllői művelődési ház előteré­ben. Mától láthatjuk az elsőt, Mdlonyay Dezső A magyar képírás úttörői című veretes könyvét, amelynek fedőlapját és záródíszeit Nagy Sándor, az egykori gödöllői művésztelep alkotója készítette. A könyv a helytörténeti gyűjtemény tu­lajdonában van. Alapfokon A személyi számítógépek alapfokú ismereteinek elsajá­títására indítanak három hó­napos tanfolyamot október 1- től a kartali általános iskolá­ban. Egy készlet Commodore 64 típusú gépen játékos for­mában tanulhatják meg — el­sősorban a hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos diákok a programozást, a gépkezelési ismereteket és a Basic-nyelvet. A tanfolyam elvégzése hasz­nos segítséget nyújt a középis­kolák számítástechnika tár­gyába való bekapcsolódáshoz. Részvételi díj: háromszáz forint. ÖLUÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ Hol tartanak a határban? Egy időben vetnek és aratnak Szeptember első napjaiban ar­ról kérdeztem Szemők And­rást, a Gödöllői Tangazdaság növénytermesztési osztályának vezetőjét, hogy milyen hangu­lat tölti el, amikor a nagy­üzem különböző kerületeiben járja a táblákat. A mezőgaz­dáktól szokatlan elégedettség­gel szólt a legfontosabbró.1, a jól nevelő időről. Akkor még csak készültek a napraforgó betakarítására, annak is hasz­nált a meleg, száraz idő. Épp­úgy a többi kultúrának. A kukorica nem szenvedett a szárazságtól, mint tavaly, az év korábbi évszakaiban oly sokat nélkülöző vetemények, valamit próbáltak behozni le­maradásukból, veszteségeik­ből. A szőlő számára is kel­lemes volt az idő. Ahagy érik Akkori beszélgetésünk óta egy hónap telt el és egy hi­deg, szeles hétvégét leszámít­va az első őszi hónap igazán kitett magáért. Ahogy mon­leneiskola Nekik is kicsi a heiy Néhány napja, délelőtt, pontban 11 órakor a városi művelődési központ- színház­termében felcsattamt a taps. A színpadon a körzeti zene­iskola tanán zenekara foglalt helyet. Barta Katalin zene­tanár köszöntötte az egybe­gyűlteket, majd kiselőadásba fogott, amelyben főleg a vo­nós hangszerekről, a hegedű­ről, a brácsáról és a csellóról beszélt. A széksorokban gyerekek ült$k, némelyik ülésen ket­ten is. A városi Petőfi iskola csaknem hatszáz alsó tagoza­tosa töltötte meg a termet. Az előadás célja kedvcsinálás volt. A zeneiskolában ebben a tanévben a vonós szakon a tavalyinál eggyel több csopor­tot indíthattak. Monori Mi­hály, a Petőfi, Pálfalvi Fe­renc, a zeneiskola igazgatója arra szövetkezett, hogy ezzel a délelőtti muzsikálással, hangszerbemutatóval kedvet ébresszenek a gyerekekben a zenetanulásihoz. Néhány nap múlva érdek­lődtünk. van-e eredmény. — Még nem futottak be jelent­kezések — válaszolta a zene­iskola igazgatója. S ha már alkalom adódott, nem mulasz­tottuk el megkérdezni, hogyan kezdődött az év a zeneiskolá­ban. Azért is, mert a múlt­kori összeállításunkból ők ki­maradtak. Emlékeztünk arra is, hogy az elmúlt években sem volt könnyű elhelyezni a zeneiskola gyerekeit. Most sincsenek könnyű helyzetben, tájékoztatott az igazgató, jövőre még rosszab­bak az előrejelzések. Miként a múlt évben, az idén is nyolc csoport tanul másutt, általá nos iskolákban. Azt is meg­tudtuk, hogy az általános is­kolák igazgatóival évről évre nehezebb megegyezni, ami nem meglepő, hiszen ők is szűkösen vannak. Több he­lyütt jelezték, hogy a követ­kező évben még rosszabb lesz. Mint számos gödöllői intéz­mény, a zeneiskola vezetői is nagy figyelemmel kísérik az új középületek elkészülte nyo­mán felszabaduló régiek sor­sát. Abban is reménykedtek, hogy talán jut hely a közel­jövőben kiürülő tanácsháza épületében. Oda azonban any- nyian pályáznak, hogy ebből a&m lesz semmi. dani szokták, a jó idő minden napja milliókkal növelte a mezőgazdaság termelési bevé­telének a növénytermesztésből származó részét. Persze ez nem úgy megy, hogy a szak­emberek csak figyelik a ter­més érését. Pethes Pált, a Gödöllői Tan­gazdaság központi agronómu- sát arról kérdeztük, hogy je­lenleg hol tartanak a betaka­rítással, illetve milyen idő­szerű munkákat végeznek még a kerületek határában. — Hétfőn fejeztük be a si­lókukorica betakarítását. A napraforgótáblákról a kellő szárazságú tányérokat learat­tuk, még kétszáz hektár ma­radt erre a hétre. Ha az idő­járás továbbra is kedvez, ak­kor október első napjaiban azzal is végzünk gödöllői ke­rületünkben. A paradicsom szedése folyamatos, ahogy érik, úgy takarítjuk be. A sző­lő gondja még egy kicsit távo­labb van. október közepétől számíthatunk a szüretelésére. Számos szempont — A legfontosabb felada­tunk közé tartozott a talajelő­készítés az őszi vetemények alá. A kedvező időjárás, a megfelelő időben jött csapa­déknak köszönhetően ezt is jó minőségben végezhettük el. Megtörtént az alapműtrágya kiszórása, Az őszi árpa veté­sét október elsején kezdjük, az őszi búzáért harmadikán- negyedikén. Az előző növényt csak a gödöllői kerületben, az utóbbit Nagygomboson és Kartalon termesztjük. A szántás fontosságát egyéb­ként az is mutatja, hogy an­nak elbírálásánál számos szempontot vesznek figyelem­be az értő szemek. Szántott talajjal betakart szántatlan területsáv súlyos hiba, ha­sonlóan fontos az is. hogy a barázdaszeletek szorosan, hé­zagmentesen csatlakozzanak a másikhoz, és ne lehessen kö­zöttük megkülönböztetni a kü­lönböző eketestek által kifor­dított szeleteket. Ügyelnie kellett a traktorosnak az el­múlt hetekben a mélység­egyenletességre, a porhanyí- tásra — a szántásnak lehető­leg rög- és hézagmentesnek kell lennie, hogy a levegő ke­vésbé tudja átjárni és a ta­laj jobban beérjen. Jóllehet vidékünkön a szán­tás nem nélkülözhető, kedve­ző feltételek között kombinál­tan alkalmazható más talaj- lazítási eljárással is. A túrái Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet­ből viszont egészen más mód­szerről is tájékoztatott Hor­váth Tibor agronómus. Vasárnap pihennek — A múlt héten elvetettük 270 hektáron az őszi árpát és megkezdtük a búza vetését is. Hetven hektáron különleges módszert alkalmazunk. Egy több gazdaságot átfogó kísér­let keretében angol géppel a tarlóra vetünk. Egy hidrauli­kus rendszer a megfelelő mélység megtartásával préseli a szántatlan talajba a magot. A túrái gazdaságban jól ha­ladnak a napraforgó betaka­rításával is, a közel ezer hek­táros területből már hétszázat learattak. Szombaton is dol­goztak, miként a vetőgépekkel is. Vásármp7özÓnban az ara­tók is. vetők is pihentek. Balázs Gusztáv Jógataníolyam Három hónapos jógatanfo- lyamot indít a városi művelő­dési központ és a Józsefváro­si SC fiataloknak és felnőt­teknek. Az első foglalkozás október 1-én, este fél 7-kor. Azt követően minden héten egyszer, keddi napokon, A részvételi díj 500 forint. Találkozó után műhelymunka lem elég tudni a lépéseket A pódiumon való táncolás­nak is csak akkor van értel­me, ha az mulatság is, ha a magunk kedvére való, és ha a néző vele él, idegeiben együtt táncol, örül a tánco­sokkal. Ám az ilyen hatáshoz nem elég tudni a lépéseket, a figurákat, nem elég még a megragadó rendezés vagy a bámulatos technika sem. A közönség számára való tánc ott kezdődik, ahol magával tudja ragadni a közös él­ménybe a nézőket. Az egy esztendővel ezelőt­ti tervezgetés néhány gondo­lata akkor jutott eszembe, amikor elolvastam a felhí­vást, amely szerint 1985 őszé­től Galga menti népművésze­ti műhely alakul. A műhely célja, hogy összefogja, szer­vezze, segítse a Galga mente néphagyományainak megőrzé­sével, ápolásával kapcsolatos különféle szakmai törekvése­ket. A műhely munkájával kapcsolatosan Novák Lászió­néval, az Aszódi Nagyközségi Közös Tanács művelődési fő­előadójával beszélgettem. Kontra, duda — Elképzeléseink szerint, nem egy újabb szervezetet, in­tézményt kívánunk létrehozni, hanem egy tevékenységi sort szeretnénk elindítani a gödöl­lői zeneiskolával, az aszódi Egy évvel ezelőtt, amikor az V. Galga menti népmű­vészeti találkozó szervező bi­zottsága a rendezvény célját fogalmazta, sok szó esett ar­ról, hogy az egy éven át tar­tó rendezvénysorozatnak két nagyon fontos feladata lesz. A legfontosabb az, hogy a fia­talok életébe a folklórnak az a része is bekerüljön ismeret- anyagnak, ami történelmileg már meghaladott. Ugyanilyen célként fogalmazódott meg, hogy a már-már elmúlót újra eleven hagyománnyá kell ten­ni, s mindezt tervszerűen kel­lene csinálni, mert a mai fia­talok nem nőnek bele olyan egyszerűen a népi kultúrába, mint hajdan a tanyák és fal­vak ifjúsága. A magunk kedvére Természetes, hogy ezek a feladatok nem valósulhattak meg a rendezvények során, ehhez évekre van szükség. Bebizonyosodott, hogy a nép­hagyományokat őrző öntevé­keny művészeti csoportoknak — hagyományőrző együttesek­nek, tánccsoportoknak, nép- dalköröknek —, nem arra kell elsősorban törekedni, hogy mit tudnak a közönségnek produkálni, hanem arra, ho­gyan tudnak énekelni min­denkinek és mindenkivel együtt. múzeummal, művelődési ház­zal és mindazokkal közösen, akiknek fontos vidékünk ha­gyományainak megőrzése és megismertetése. Nagyon fon­tosnak és jelentősnek tartjuk a hangszeres népzenei kép­zést. A működő együttesek ze­nei kíséretének a szakembe­rek által történt kifogásolása sürgeti a kedvező változást. Én magam is többször hal­lottam a zsűri bíráló szavait, s hallottam, amint Veres Pé­ter ide vonatkozó gondolatait idézték: A népdalok jó muzsi­kálása és a jó muzsikával a népi ritmus otthonosítása az első lépés ahhoz, hogy a pol­gári válcerkultúrához és a slágerhez szoktatott lábak ösz­tönösen is eligazodjanak a zenei és művészeti zűrzavar­ban. Mélyebb kultúra — Azért szervezzük meg a hangszeres népzenei műhelyt — mondta Novákné —, hogy segítsük az együtteseket kí­sérő zenekarok tagjainak kép­zését. A hegedű, kontra, furu­lya, duda hangszereken való já­tékot zeneiskolai, a bőgőokta­tást pedig tanfolyami keret­ben szervezzük. A foglalkozá­sokat Aszódon heti egy alka- . lommal tartják, s az oktatást Rónai Lajos, Szegedi József, Mukk József zenetanárok ve­zetik. A testvérvárosból Pénzügyiek látogatása Gödöllő és Vác testvérváro­sok. A testvérvárosi kapcso­lat sokféle munkakapcsolat­ban is megnyilvánul. így pél­dául a két tanács egyes osztá­lyai is gyakran cserélik ki ta­pasztalataikat. Legutóbb a városi tanács pénzügyi osztálya dolgozóinak meghívására érkeztek váro­sunkba a váci kollégák, 4 18 tagú csoportot Ritecz György elnökhelyettes kísérte. A szí­vélyes fogadtatás-után Farkas Attila osztályvezető ismertet­te szakmai előadás keretében a gödöllőiek munkamódsze­reit. A vendégek megtekintették a helytörténeti gyűjteményt, majd gépkocsira szállva meg­nézték az egyetem auláját és a sportcsarnokot. Ezután irányt változtatva az öreg­hegyre mentek, és a magas­latról gyönyörködtek az él­ményt nyújtó városképben. A Blaháné úti napközis tá­borban tett látogatásukkor Papp István tanácselnök is­mertette velük a város hete­dik ötéves tervének céljait. A közös ebédet kötetlen baráti beszélgetés követte. Ritecz György elmondotta, hogy ez alkalommal viszonoz­ták a gödöllőiek egy évvel ez­előtti váci látogatását. Szép és jó volt az idő, az esti órák­ban élményekkel gazdagodva indultak vissza Vácra vendé­geink. Vöröskereszt Értekezlet Az egészség- és a környe­zetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről tart értekezletet a Vöröskereszt városi vezetősé­ge ma, hétfőn délután fél háromkor a művelődési köz­pontban, az általános iskolák tanárelnökei részére. Ezekről a kérdésekről dr. Papp Piros­ka, a gödöllői Köjál vezetője tart előadást. A Vöröskereszt helyi szervezetei előtt álló to­vábbi feladatokról dr. Kottán Ervinné ifjúsági felelős ad tájékoztatást. Az értekezlet résztvevői befejezésül megte­kintik a Barátok egymás egészségéért című kiállítást, ami a művelődési házban lát­ható. Érdeklődtünk Az üvegvisszaváltásról Lapunk szeptember 11-i számában hírt adtunk arról, hory megszűnik az egyliteres világos sör. Az üvegeket minden olyan helyen, ahol eddig árusították a Kőbá­nyait, szeptember végéig vissza kell váltani. Több jelzést kaptunk olva­sóinktól, hogy Gödöllőn, a 20-as boltban nem veszik vissza a literes sörösüvege­ket. A tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályán Tóth Istvánné kereskedelmi főelőadótól érdeklődtünk ez­zel kapcsolatban. ígéretet tett, hogy felhívja a boltvezető fi­gyelmét a kötelező visszavá­sárlásra. Mire cikkünk meg­jelenik, a határidő lejárt, de reméljük, hogy a három nap alatt minden beváltható lite­res sörösüveg a boltba kerül. Ha korán sötétedik A szövetségi napon nagy­üzem volt, sokan jelentek meg a bajnokságban szereplő csapatok részéről. Az, intéző bizottságnak — Kaiser László, Molnár András és Csontos István — bőségesen akadt feladata, de ezúttal a legtöbb gondot a korai sötétedés okozta. Van elegendő pálya és játékvezető, a technikai rész megoldottnak látszik, de nem minden pálya felett ra­gyog a fény. Kevés közöttük a villanyfényes, így aztán a mérkőzéseket előbb kell kez­deni. A résztvevőknek keres­niük kell a lehetőséget, hogy zavartalanul rendezzék meg a meccseket. A munka­adók és játékosok összhangja Másik elképzelés a népdal­műhely megszervezése. A mű­hely célját így fogalmazták meg a szervezők: — Énekeljenek úgy a nép­dalkörök, hogy ne maradja­nak meg a produkció szintjén, hanem hallgatóik fülében, szí­vében, lelkében zengjenek vissza az énekkel elmondott igazságok, s legyen tőlük gaz­dagabb a lélek, szélesebb az ismeret, s mélyebb a kultúra. Októberi indulás — A népdalműhelyt Maczkó Mária népdalénekes, a nép­művészet ifjú mestere vezeti — tájékoztatott Novákné. — Heti egy alkalommal ta­lálkoznak. s ha az igény úgy kívánja, Gödöllőn és Aszódon egyaránt lesz mód az össze­jövetelekre. Nagyon fontos­nak tartjuk, hogy sok népdal­énekessel találkozzanak a mű­hely tagjai, s így közvetlenül ismerkedhessenek a népi elő­adásmóddal, annak őszinte tisztaságával. Megtudtam még, hogy élet­kori megkötés a jelentkezők részére nincs. A műhelyek­nek mindenki tagja lehet, munkájukban mindenki részt vehet, fiatal és idős egyaránt, aki szereti a népzenét, a nép­dalt. s ez a szeretet találkozik a megismerés vágyával, az új ismeretek szerzéséhez szükséges akarással. Jelentke­zési lapot minden iskolába, művelődési házba küldtek a szervezők, akik nagyon remé­lik, hogy októberben indul­hat a műhelyek munkája. Fercsik Mihály adhat csak lehetőséget arra, hogy valamennyi mérkőzést meg tudják tartani: Az eredmények:. „ I. osztály: ATE—ÁFÉSZ 7-3, Veresegyház—Gelka 3-6, Gépgyár I.—Gépgyár II. 4-4, KJK—HTÜ 2-6, Állami Biz­tosító—KIOSZ 3-3, Topi— Viktória 2-0. II. osztály: Fortuna—Ganz Szb 6-1, Városi Tanács—Er­dőgazdaság 1-1, Tefu—MÉMMI 1- 4, Tangazdaság—Híradás- technika 4-1, KKMV—Szadai Tanács 2-1, Ganz T.—Pedagó­gus 2-3. III. osztály: Fanta—Csanak 2- 2, MG1—ÁTK 2-1, a koráb­ban lejátszott Csanak—Vác- egres 1-3. A bajnokság állása I. osztály 1. HTÜ 2. Topi 3. Viktória 4. ATE 5. AB 6. Veresegyház 7. Gelka 8. Gépgyár 9 KIOSZ 10. Átész 11. K.IK 12. Gépgyár II. S 4 1 — 20-9 9 5 3 1 1 18- 6 7 5 2 2 1 11- 8 6 5221 20-14 6 5221 13-12 6 5221 11-11 6 53—2 21-22 6 5122 11-11 4 5 1 2 2 8-16 4 5 1—4 11-13 2 5 — 2 3 9-18 2 5—14 15-26 1 II. osztály 1. KKMV 5 5 — — 14- 6 10 2. Erdőgazdaság 5 3 2 - 16- 7 8 3. Fortuna 5 3 1 1 24- 9 7 4. MÉMMI 5 3 1 1 14- 8 7 5. Híradás 5 3—2 13-12 6 6 Szadai Tanács 5 2 12 13-10 5 7. Tangazdaság 5 2 1 2 9-14 5 8. Pedagógus ' 5 2—3 16-19 4 9. Ganz T. 5 2—3 11-15 4 10. Városi Tanács 5 113 12-13 3 11. Ganz Szb. 5 — 1 4 6-23 1 12. Teíu 5 5 7-27 — Cs. J. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilmek, Rákóczi- induló, magyar film, készült 1933-ban, 17 órakor. Fiatal magyar fotó .; 1 4., kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Barátok egymás egészsé­géért, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. gggia Mnri — Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz filmvíg­játék, 4 órakor. Fantom az éjszakában. Szí­nes, szinkronizált amerikai krimi, 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírláp) Van persze álmuk Is. Tud- iák. hogy elképzeléseiknek •egyelőre nincs sok realitása. Mit tervezgetnek? Iskolájuk bővítését. Akkora szárnnyal, hogy a mostani és az új szo­bákkal lehetővé válnék vala­mennyi növendékük egy hely­ben való tanítása, s jutna hely a tanároknak, a kottáknak, le­mezeknek, sőt, egy kis hang­versenytermük is lenne. Ez az álom. A valóság pe­dig az egyezkedés az általá­nos iskolák vezetőivel, hogy adjanak helyet, annál is in­kább, mivel a zeneiskolában is a gödöllői általános iskolá­sok tanulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents