Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

1985, SZEPTEMBER I., SZERDA Nv.'. / • • 'A* v‘­ív . •• ' ;X' .. * " .... • „ ,-'C ; . ....... . " ‘ ■ V V§XX '/'a ' / í ' '■' :■•■•• , \ x . **"■* ' .. W\ i * vv , >\v 4Öfca*áí--i..--.víÁ-Sí . s. .wi&iisSÄ■:S<io:íífe-^«^.--v.v.ÁÍy^<viá%í&vX: Erotika, fekete-fehérben Rossz ládáknak jó reklámot ma Kiállítótér me kb olbhb Gyémánt László vallomása Kegyetlenül tűz a nap, a Iá. nyok feillibbentik szoknyáju­kat, megvillannak a fekete tanga bugyik. Egészséges ero­tika. Ez a film címe, hát nincs min csodálkozni. Az ár­nyékba húzódó stáb tagjait hidegen hagyják a barnára sült combok, a megfeszülő lábikrák, s a kibérelt Volán­taxik egyébként kíváncsiságra hajlamos pilótái is inkább a büfében múlatják az időt a forgatás szünetében. A mun­kanap reggel hét órakor kez­dődött, most 10 óra van. A feüvételvezető hóna alá csap­ja a forgatókönyvet, az ope­ratőr letakarja kameráját, a rendező is csak gondolatait rendezi. A lányok átöltöznek a következő jelenethez. Kuncogó lányok A történet színhelyéül szol­gáló ládagyárat a MAFILM fóti, telepén építették fel. Oda; ahová már nem vetnék árnyé­kot a stúdiók többszintes épü­letei, ahová nem hallatszik el a bútorraktárban hórukkoló munkások kiabálása, s ahon­nan már a kelléktárat sem lehet látni. Bár nem a távol­ság magyarázza, de sok bútor, kellék nem kell ehhez a pro­dukcióhoz. Kell viszont a lá­dagyár üzemcsarnokának szi­luettje, az egymásra tornyo­zott ládák, a szemközti öltöző, no meg a csinos lányok. Az utóbbiak többségükben sta­tiszták, akik gyakran maguk sem tudják, hogy mit várnak a filmezéstől. Nőiességüket kacéran, ugyanakkor gátlá­sokkal viselik: szégyenlősen kuncogva válaszolnak az új­ságírónak. — Ez az első filmem — mondja Vszelodov Zója. — Vá­lás után. anyagi gondokkal küszködve jöttem statisztálni. Négyszáz forintot kapunk na. ponta, de a meztelen jelenete­kért megadják az ezret. — Én már több produkció­ban szerepeltem — mondja Lavay Mária. — Korábban modellt álltam, most pedig táncolni tanulok. Valószínűleg szerződtetnek egy show-mű- sorhoz. A lányok átöltöztek. Kardos Sándor operatőr és Tímár Pé­ter rendező elfoglalja a he­lyét. A külső szemlélő szá­mára jelentéktelen, de a film szempontjából bizonyosan fon­tos jelenetet vesznek fél. A ládagyár munkásnői egymás után jönnek ki az öltözőből, biciklire pattannak, majd ki- karikáznak a gyárkapun. Pat­tognak az utasítások, mert a kelleténél, hol gyorsabban, hol lassabban tűnnek elő a lá­nyok. Háromszor ismétlik meg, míg a rendező, az opera­tőr is elégedett. Amikor fil­met cserélnek a kamerában, akkor derül ki, hogy Kardos Sándor fekete-fehér nyers­anyagra dolgozik. Ez azért is meglepő, mert nem dokumen- tumfiimet, hanem vígjátékot, pontosabban bohózatot készí­tenek. Méghozzá sztárcsapat­tal: Haumann Péter. Koltay Róbert, Rajhona Ádám ala­kítja a főbb szerepeket és ez­úttal debütál a kaposvári színház két fiatal színésznője, Kristóf Katalin és Németh Judit. Haumann Péter még nincs itt, rá csak késő délután lesz szükség. Koftay Róbert egy­előre a büfében ücsörög és eimélyülten tanulmányozza a Sportfogadás totótippjeit. Rajhona Ádám viszont már beöltözött, szerepe szerint lab­dával dekázgat a gyárudva­ron. A felvételre mégsem ke­rül sor, elérkezett az ebédidő Tímár Péter a büfékocsiban keres menedéket a hőség és az éhség elől. Lecsót kanalaz, Tuborg sört kortyolgat, mi­közben megbeszéli a felvétel­vezetővel a másnapi beállítá­sokat. Ez az első rendezése, de mint operatőr már letette a névjegyét. Kis pénzből — A Balázs Béla Stúdióban készítettem kisfilmeket, de úgy érzem, hogy túl vagyok rajtuk, mást, komolyabbat szeretnék csinálni. Nem eg­zisztenciális okokból, hanem, mert az ember mindig többre vágyik. írtam néhány forgató­könyvet, de senkinek sem kel­letlek, senki sem hitt bennük. Végül .ez a bohózat zöld utat kapott, köszönet érte Bacsó Péternek. Az első változatot két éve írtam, most pedig át­dolgoztam. Mindvégig fekete- fehérben gondolkodtam, nem tudtam színesben elképzelni a történetet, mert száraz, avítt, idejét múlta dolgok, magatar­tások kerülnek elő benne. És anyagi okai is vannak: ennél olcsóbban mostanában nem forgattak játékfilmet.., AZ ÉLETHELYZETEK né­ha önmagukért beszélnek. A minap például, amikor azért kopogtam be a biatorbágyi ál­talános iskola irodájába, hogy az idén nyugdíjba vonult igazgatónő, Bunt Jánosné lak­címét megtudjam, a két ta­nárnő — kérdésemre, hol ta­lálom — nevetve válaszolta: itt. És már nyújtotta is be­mutatkozásra kezét Irénke né­ni, ahogy tanítványai neve­zik. Hamarosan kiderült, hogy nemcsak ő, hanem helyettese, Hernádi Gyuláné is nyugállo­mányba vonult, de mindket­ten bejöttek, hogy az év eleji hajrában segítsék kollégáikat. Mi többet mondhatnék én el ennél a hivatás szeretetéről, kollegialitásról — töprengtem magamban. De nem sok időm maradt meditálni, hiszen már­is sorolták a gondolatokat: ke­vés a szaktanár, még mindig tart az iskolaépület felújítása. Aztán a múltra terelődött a szó. — Bián születtem — mond­ta —, itt jártam elemi isko­lába, majd Pestre kerültem a polgáriba. A tanítóképzőben egy évet végeztem el, amikor a városnak azt a részét is le­bombázták és az oktatást így kénytelenek voltak felfüggesz­teni. A tanítói oklevelet 1948- ban kaptam meg. Két év múl­va beiratkoztam a Cukor ut­cai Pedagógiai Főiskola mate­matika-fizika szakára. Köz­ben persze már tanítottam. íEz az első és egyben utolsó Íme a film sztorija: egy vi­déki tsz melléküzemágában olyan ládákat gyártanak, ame­lyek a kutyának sem kellenek. Talán a reklám segít, s mivel a nőnél nincs jobb reklám, ezért rejtett kamerákat sze­relnek fel az öltözőbe, a zu­hanyozóba. Amikor a vevőkkel tárgyalnak, véletlenül mindig ez a film pereg a video kép­ernyőjén. A dolognak hamar híre fut, az üzlet beindul. Minden szép, minden jó, ami­kor a nők rájönnek a tur­pisságra. És akkor egy várat­lan ajánlattal állnak elő... Ennél többet nem volna ildo­mos elárulni a történetből. (Az embernek önkéntelenül is eszébe jut, hogy sok silány terméken még ilyen reklám­fogás sem segítene.) A sztori mindenesetre szellemes, kér­dés: milyen filmet forgatnak belc’.e? Mának a máról — Tisztességtelen dolgokról akarok tisztességes filmet ké­szíteni — mondja Tímár Pé­ter. — Olyan bohózatot, ami a máról a mának szól. Felhőt­len, habkönnyű bolondozást, amiben azért magunkra is­merhetünk. Ennyi! — ahogy a filmesek mondanák. Kövess László A cím fölötti képünkön: Csapó! Felvétel indul! munkahelyem. Harmincöt évet húztam le itt. Ma is emlék­szem az első osztályomra: negyvenhárom fiú, közöttük esy hármasiker-pár. Rettentő elevenek voltak. Olyan iskola volt ez, hogy utána jöhetett bármi, edzett voltam. Nagyon szerettem őket és szerettem alsóban tanítani. Miközben hallgatom, azon gondolkodom: azok után, hogy most is itt találom, ér- demes-e egyáltalán megkér­dezni, miért nem változtatott soha munkahelyet. De csak kibököm, mert érdekel, mit válaszol. Ügy felel, mint aki régesrég tisztázta magában ezt a kérdést: — Nem felejtettem el, hogy honnan jöttem. Ugyanolyan biai maradtam, mint a szü­leim, a nagyszüleim és az ösz- szes rokonom. — És az igazgatóságot 1978- ban miért vállalta? — Mert valakinek csinál­nia kellett. A gyerekeim már felnőttek, fgy semmi sem volt, ami ellene szólt volna annak, hogy a megbízatást vállaljam És számomra soha nem volt közömbös, mi lesz az iskola sorsa. De jöjjön — invitál —, nézze meg a fizika szaktan- termet. A tanítványaimmal együtt csináltuk. Büszke va­gyok rá és arra is, hogy itt van a járás legjobban felsze­relt szertára. Sok bemutató órát tartottam ebben a helyi­ségben. f A Műcsarnokban szeptember j 22-ig tekinthető meg Gyémánt v László festőművész tárlata. Ez a bemutatkozás: ese­mény. Több okból az. Egy­részt, mert Gyémánt László vallomásait tartalmazza zené­ről, világról, de esemény azért is, mert festői térsége nemzetközi terep, mind terje­désében, mind minőségében. Nyitott, egyetemes; invenció­ját kiemelkedő rajzi tudás alapozza, ezért iránya egyenes út előre. Esemény azért is, mert Gyémánt festészete mindig gondolati indítékú, s a belül születő dráma vetítő- dik színes képpé. Művei szemlélése közben ezért nem­csak a felület gazdagságában gyünyörködünk, hanem új felismerésekkel is telítődünk. Azzal, hogy Ikaros ellenpont­ja nem Daidalos, hanem ön­nön feltámadása — ezt je­lenti a felfelé ívelő szárny. S a zene sem ábrázolás, nem a Beatles-együttes, Omegáék bemutatása, hanem annak jel­zése, hogy a zene, az új ze­ne, a jazz lehetőség. Megsze­rezzük általa — egyéni és társadalmi méretekben — a harmóniát. Az is különös, hogy a külső és belső tér montázsaival összegzi a pa­norámában és a motívumok kiemeléseiben életünk zenei környezetét, a világ lehetősé­geit — bizonyos európai helyszínek és intérieurök fel­villantásával —, miközben különböző térségekben és színekkel érzékeltetett idő­pontokban megjelenik arcké­pe is, amely mindig a szi­multán nagyvilág. Gyémánt László festészetében a XX. század: egység. Zaklatottságá­ban, harmóniavágyában az. Ez a festő interkontinentális lépték alapján érez és gon­dolkodik, hazája a föld és a jövő. Természetesen hatását nem egyszerűen új filozófiá­ja, nemcsak a zene iránti olt- hatatlan szerelme — mely immár létezési funkciója — magyarázza —, hanem való­ban bravúros festői tudása, rajzkészsége, amely nem pusztul, herdálódik, hanem művekben véglegesül. Gyé­mánt László művészete iz­galmasabb, frissebb üzenet, mint példaképének, Salvador Dalinak kicsit elhasználódott szürrealizmusa. Amikor ezt a kijelentésemet megteszem, akkor Gyémánt eredményeire és pali utolsó, fáradtabb kor­szakára gondolok. — Nála nem is bukott meg senki fizikából — szúrja köz­be Hernádi Gyuláné. — Addig gyötörte őket, amíg megtanul­ták az anyagot. Sok diákunk visszajön, és örömmel újsá­golja, hogy szakközépben jobb jegyet kapott, nincs gondja ezzel a tantárggyal. — Sokan tovább tanulnak és szépen helytállnak a tanulmá­nyi versenyeken is — szögezi le az igazgatónő tárgyilago­san, látszik rajta, mennyire nem kenyere a dicsekvés. A szakmai sikerek után is ugyanolyan szerény, mint volt. EGYSZER ÉPPEN valami kísérlet előkészítésével bíbe­lődtem, amikor benézett a te­rembe egyik magyar szakos kollégám. Csak állt az ajtó­ban, figyelte, mit csinálok, az­tán azt mondta: tudja, írón­ké, úgy irigylem magát, mert látszik, hogy azt csinál ja, amit szeret. És valóban így van. Ez volt a hivatásom és a hobbim. Tanár lett mind a két gyere­kem is, bár próbáltam lebe­szélni őket; Igazság szerint nagyon kevés a kezdő fizetés. Csak az édesanya szárnya alatt elegendő És néha el­gondolkodom, hogy az osz­tálytársaik, akik nem tanul­tak tovább, már házat építet­tek, kocsijuk van, nekik meg... De úgy néz ki, ők is annyira szeretik a hivatásu­kat, mint én. Nincs mit ten­ni — teszi hozzá, és cinkos mosoly suhan át az arcán. Nagy Emőke , ízig-vérig jelenidő Gyémánt László művészete, ezért rej­tőzik benne annyi jövő, ezért válik egy-egy ponton Kondor Béla, Csernus Tibor, Lakner László társává. Természetesen úgy, hogy mindig kizárólago­san önmaga. Eszközeit egyet­len alkotásához sűríti, soha nem ismétel. Antik rom, kagylómarad­vány, városi forgatag, zene­töredék, emberhez rögzült applikáció éri el valós rang­ját. Így képes arra, hogy fes­tészettel értelmezze azt, amit a kanti bölcselet még magán­valónak jelzett. Gyémánt sze­rint is a rejtély a törvényal­kotás szintjén megfejthető, az ő esetében ez a kép. Vé­gül esemény Gyémánt László gyűjteményes kiállítása még két okból. Azért, mert csön­des zene is hallatszik képné­zés közben. Mintegy fest­ményeinek forrásvidékére ka­lauzol a dallamháttér. Video­felvételek is érintik itt nem látható festői életművének fejezeteit. Teljes élményhez juttat el e pompás művészi érték korszerű „népművelési” kivitelezése. Megteremti ben­nünk a gyönyörködést, s ami még fontosabb, az önmagunk­kal szemben támasztott türel­metlenséget is. Ásatás Árpáson Befejezték a kora római te­lepülés feltárásának idei mun­kálatait a győri Xantus Já­nos Múzeum szakemberei Ár­páson, a Rába és a Marcal fo­lyó által határolt területen. Az egykori Mursella nevű város­ban most zárult a tizedik ása­tási szezon. Az elmúlt hetekben folytat­ták a tavaly megtalált város­széli kőépület kutatását, amelynek kisebb-nagyobb he­lyiségei a központi udvar men­tén futó folyosó körül helyez­kedtek el. A folyosó valószí­nűleg nem volt teljesen zárt az udvara felé, hanem a kö­zépkori kolostorok kerengőjé- hez hasonlóan oszlopos, árká­dos lehetett Rábukkantak a padlófűtésnél használatos tég­lákra, és tubustöredékekre is, amelyek a felmenő falakba ve­zették a meleg levegőt. Nap­világra hoztak piros, zöld és fehér színű, geometrikus min­tázatú mennyezetfreskó-töre. dékeket, amelyek az egyik épü­letszárny helyiségeit díszítet­ték. A létesítmény korát is si­került ezúttal meghatározni. A ház alatt meghúzódó verem betöltésében és az épület fo­lyosóján 3. század közepéről származó pénzérmékre leltek, s ez azt bizonyítja, hogy az épületet akkoriban emelhet­ték. A korábbi időszakból, az I. század második feléből való az a két kemence, amely ugyan­csak a nyár folyamán került elő. Losonci Miklós MOZIMŰSOR SZEPTEMBER 5-TÖL 11-IG ABONY 5— 6: Katapult« (este) 5— 8: A medvevadász« (du.) Szeleburöi család (este) Bombanő«« (éjjel) 8— 19: Ellopták Jupiter fenekét BUDAÖRS 5— 8: A ravasz varjú (du.) 5— 6: Piedone Afrikában (este) .................... , 7— 8: A zsaru nem tágít (este) 9— 10: Átlagemberek* CEGLÉD, Kamaraterem 5— 8: Mindhalálig zene*« (este) 7— 8: Álmodik az állatkert (du.) 9—11: Katapult* (este) CEGLÉD, Szabadság 5— 8: Agyúgolyófutam 9—11: Abigél I—II. (du.) Széplány ajándékba« (este) DABAS, Autós kertmozi 5— 8: Balekok 9—11: Kicsi, de szemtelen DUNAHARASZTI 5— (: Szamurájok és banditák I—n.«« 7— 9: Kölvökbanda (du.) Jöjjön el egy kávéra hozzánk«« (este) 9—18: Kramer kontra Kramer« DUNAKESZI, Vörös Csillog 5— 9: Aranyeső Yuccában (este) 6— 8: Kiskacsa a magaslesen (du.) ÉRD 5: Ellopták Jupiter fenekét T— 9: No. megállj csak? (du.) 8— 9: Tű a szénakazalban«« (este) 10—11: Vadlovak« FÓT 5— 6: Abigél I—II. (este) 7— 8: Hótündér (du.) Dutyi-dili (este) 9— 10 í Mindhalálig zene** (este) GOMBA, Autós kertmozi 5— 6: Piszkos ügy 8— 9: Végre vasárnap GÖDÖLLŐ 5— 8: Folyóparti tangó* (du.) Aranyeső Yuccában (este) 9— 11: Vük (du.) Klute«« (este) GYAL 5— 6: Vadlovak* 7— 8: Jerse James balladája* (este) 8— 9: Férfias nevelés (du.) 9— 10: A Nap lánya* KEREPESTARCSA 5— 6: Piszkos munka* 7— 8: Ez igen!* (este) 9—10: Sárkányölő* LEÁNYFALU, Kertmozi 5— 6: Arany a tó fenekén 7— 8: Piszkos munka* 9—10: Jöjjön el egy kávéra hozzánk«« MONOR 5— 6: Házibuli (este) 6— 8: A koppányi aga testamentuma (du.) 7— 8: A kobra napja«« (este) 9: Bátorság, fussunk!« (este) 10—11: Muppet show (este) NAGYKOROS, Arany János 5— 6: A Nap lánya« 7— 8: Vészjelzés a tenger alól (du.) Lavina« (este) 9: Valaki kopogott« 10—11: A Jedl visszatér NAGYKŐRÖS, Cifrakert 5— 7: A tenger zamata 8— 10: Szédülés NAGYKÖRÖS, STÚDIÓMOZt 5: Husszein vére (du.) 1 5—8: Érintés*** (este) 7— 8: A kis gömböc (du.) 9— 11: Terasz I—II.* PIUSVOROSVAR 5— 6: Anna Pavlova 7— 9: Csizmás kandúr (du.) 8— 9: 2001. Orodüsszeia*« (este) POMAZ 5— 6: Sandokan Sárkányölő* 9: Katapult* RÁCKEVE 5— 6: Üldözők«« 7— 8: Röpke éjszaka (du.) Átlagemberek« (este) 9— 10: A zsaru nem tágít SZENTENDRE 5— 8: Szívélyes üdvözlet a Földről (du.) 5— 6: Flor asszony és két férje* (este) 7— 8: Üldözők** (este) 9—11: Folvóparti tangó* (du.) Zsaru vagy csirkefogó (este) SZENTENDRE, Kertmozi 5— 8: Vaskos tréfa 9—11: Szenvedély végszóra SZIGETSZENTMIKLÓS 5— 6: Jöjjön el egy kávéra hozzánk«« 0— *: A kö Ha (du.) 7— 8: István, a király (este) 9—10: Piedone Afrikában TÁPIOSZELE 5— 6: Rocco és fivérei I—n.« 7— 8: Te. rongyos élet« 9: Riki-tikí-tévi VÁC, Kultúr 5— 8: A púpos lovacska (du.) 5— 6: E. T. (este) 7— 8: Gyónás gyilkosságok után«« (este) 9—11: Flep,' a róka (du.) Feketehimlő«* (este) VÁC, Kertmozi 5— 6: Fojtogatás 7— 8: Tözharc« 9—10: ö, kedves Harryl VECSÉS 5— 8: Könnyű testi sértés 7— 9: A csodatévő palatábla (du.) 7— 8: Piedone Afrikában (este) 9—10: Megbilincseltek* VECSÉS, Kertmozi 5— 6: Jim Craig 8— 9: Jobb ma egy nő, mint tegnap három**- Mé-11: Mindhalálig zene** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *•• Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek részletes ismertetése a Mozgó Képekben. Nem tudta lebeszélni őket Egyszerre hivatás és hobbi

Next

/
Thumbnails
Contents