Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
1985. SZEPTEMBER 4., SZERDA ^ligp Gyümölcsexport Naponta Indulnak vagonok külföldre a Hiingarofruct budaörsi hűtőházából. Jelenleg legnagyobb tételben vöröshagymát és őszibarackot küldenek külpiacra. Hő végéig 15 000 tonna — zömében makói — vöröshagymát küldenek az NSZK-ba és Angliába. Képünkön: szorgos asszonykezek és okos masina válogatja ki az exportra kerülő őszibarackot. Kitüntetett konzervgyári brigád ^ Képek az örömteli arcokról Alkotmányunk ünnepe alkalmából a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága a Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetésben részesítette a Nagykőrösi Konzervgyár munkaügyi és bérosztály, az SZTK- és normacsoport kollektíváját. Hogy pontosabbak legyünk, azt a 45 dolgozót illették e magas elismeréssel, akik évek, közöttük sokan több mint évtizede tevékeny részesei a szocialista brigádnjozgalomnak. Persze ez önmagában még nem mondható kimagasló érdemnek, hiszen nehezen tudnánk összeszámlálni, csupán a városban, hány és hány közösség él, dolgozik dicséretes helytállással az íróasztalok, munkapadok mellett, s szabad idejükben nem kevés ráadást is tesznek a társadalom asztalára. A közel két évtizedes következetes munka, a szocialista életmód, szemlélet lankadatlan erősítése azok a tényezők, amik a munkahelyi közösségek közül mégis kiemelik a most kitüntetett brigádot. Eszmei érték Bár szépen csengő nevet sosem választottak maguknak, de ez nem volt akadálya annak, hogy a gyárban s városszerte ismertté váljanak. Városi szinten kereken tíz évvel ezelőtt méltányolták először .társadalmi munkájukat, s megvan tehát az első bizonyság is, hogy hírük messze túljutott a szőkébb pátria határain. Évek múltán nehéz választ kapni arra az önkéntelenül Jelvetődő kérdésre, vajon tudatosság vagy csupán a rá- érzés Vezette-e valamikor a brigádvezető tollát, amikor a gyermekek és öregek segítését fogalmazta szűkszavúan a vállalások élére. Akárhogy is történt, nemesebb célt nemigen tűzhetett volna maga elé a kollektíva, hiszen az anyagi áldozatok mellett pénzzel soha ki nem egyenlíthető eszmei értéket is létrehoznak, amikor ajándékokkal örömet szereznek az óvodásoknak, könyvekkel az iskolásoknak, vagy amikor kétkezi munkával járulnak hozzá, hogy kellemes környezetben élhessenek az idős emberek a napközi otthon falai között. A kövérre hízott napló híven tükrözi a brigádtagok hónapokig tartó fáradozását, amit például rendszeresen a babaruhák varrására fordítanak. A színes fotók megőrizték az ajándékozás felejthetetlen perceit, a kisegítő iskola gyerekeinek örömtől sugárzó arcát, amint átveszik a gyermeknapi csomagot. A tanyai kollégiumban pedig a legszebb adomány, a több száz kötetes könyvtár emlékeztet az önzetlen brigádra. De részt vettek, sokszor kezdeményezői voltak minden olyan akciónak, ami akár távoli országok lakóit volt hivatott megsegíteni. Elsőként ők kezdték gyűjteni a ruhákat a szenvedő angolaiak számára. Tavaly kétszáznál is több konzervgyári nyugdíjast látogattak meg, a felmérésről tájékoztatták a''vállalatot. Az idős Székely néninek például rendszeres látogatói, segítői lettek, s születése óta a brigád szeretet© veszi körül a ma már 16 éves Zolit is. Természetesen saját munkahelyük dolgairól sem feledkeznek el, vállalásaik között mindig ott szerepel az adminisztratív munka hatékonyságának javítása, a normások a létszámmegtakarításon, a termelőkapacitás minél jobb kihasználásán fáradoznak állandóan. — A legfontosabb, s egyben legnehezebb feladat az emberekkel való türelmes, udvarias foglalkozás. Nap mint nap sokan jönnek hozzánk ügyes- najos dolgaikat intézni; első, hogy minden kívánságnak, kérésnek maradéktalanul eleget tegyünk. Annak mi is nagyon tudunk örülni, ha a dolgozók elégedetten szólnák munkánkról — tette hozzá Székelyhídi Józsefné; a brigád vezetője, akit úgy ismernek munkatársai, hogy személyes ügyének tekinti a kollektíva, a munkahely sorsát. fi negyedik helyen Nem kevés igazság van ebben, ugyanis a brigádvezető arra sem rest, hogy munkatársaival éjszakákon, át tanuljon, készüljön egy-egy szellemi viadalra. Évek alatt számos vetélkedőn öregbítették a brigád hírnevét, az önműveÚj termésnövelő vegyszer Bevált a Magyar Tudományos Akadémia és a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetkezet kutatói által kikísérletezett Farmétól nevű új vegyszer. Az idén már nagyüzemi méretekben — csaknem tízezer hektáron — kipróbált vegyi anyag javítja a növények fotoszintézisét, meggyorsítja a szervetlen vegyületek szervesekké való átalakulásának folyamatát. s ezzel növeli a hozamait. A Formetollal permetezett búzatáblák 7—8 százalékkal magasabb termést hoztak, s az ezzel kezelt kukoricatáblákon is szembetűnően telítettebbek, nagyobbak a csövek. A burgonya, a cukorrépa és a rizstáblák ugyancsak jobb termést ígérnek az új vegyszer hatására. A rostkendernek jobb a minősége, a paradicsom és a zöldpaprika húsosabb, a virágok szára erősebb tőle az átlagosnál. Az új termésnövelő vegyszer nagy előnye az olcsósága: hektáronként mindössze 100—200 forint többletköltséget jelent, s azt a magasabb hozammal bőségesen visszatéríti. * lés eredményeként szép sikereket értek el. Legutóbb a Kell a jó könyv elnevezésű vetélkedősorozaton eljutottak -az országos döntőig, ahol a brigádvezető, Sasi Ferencné, és Borbély Istvánná munkatársaival a 4. helyezést érték el, maguk mögé utasítva több száz csapatot. A jutalom, az októberben esedékes grúziai út bizonyára minden fáradságukért kárpótolni fogja őket. Nsgy dicséret Ezernyi érdekességet lehetne még mesélni a brigád színes életéből, de gondolom, ilyen rövidre fogva is sikerült valamelyest képet alkotnunk mindarról, ami valójában e kitüntetés mögött van. Ha netán mégsem volt elég meggyőző, tegyük a fentiek mellé a vállalat- igazgatójának értéke-*, lését, aki életüket, munkájukat példaképül állította a többi kollektíva elé. Igen nagy dicséret ez, még a gyáron belül sem akárkiknek osztogatják. Miklay Jenő Előzetes igényfelmérés Körvonalazódnak a város tervei A fejlesztés az anyagi lehetőségek függvénye Egyre jobban kirajzolódnak előttünk a következő tervciklus körvonalai. Cegléd hetedik ötéves tervének elképzelései tegnap a település tanácsülésén hangzottak el és nyertek megerősítést. Ez azonban még nem maga a terv, hanem olyan összeállítás, amely főbb vonásaiban láttatja a célokat és az igényeket. A most jóváhagyott tervezet a magasabb fórumok elé kerül, és az anyagi lehetőségek ismeretében lehet kidolgozni a részletes és végleges terveket az 1986 és 1990 közötti időszakra. A tanácsülés még az idén pontot tesz a tervezés végére, megalkotva saját munkaprogramját. E cselekménysorozat egyik láncszeme volt a tanácskozás. A • településfejlesztés főbb feladataként fogalmazódott meg a lakásépítés, az ívóvízellátás javítása és a szennyvízelhelyezés megoldása, az oktatás és az egészségügyi ellátás körülményeinek fejlesztése. Jobbítani kell a helyi közlekedést, a hírközlést és a kereskedelmi hálózatot. A megyei elképzelésekkel összhangban a város iparfejlesztése is a program része, főleg nem vízigényes ágazatok telepítésével, amelyekhez kellő háttérül szolgál a meglevő közlekedés és infrastruktúra. Alapvető az utak javítása A lakásépítésnél figyelembe kell venni, hogy a tervidőszak kezdetén 400—450 igénylő neve áll majd a listán, s közülük 150-en szociális bérlakásra várnak. összességében másfél ezer, ember számára;, kellene lakásról ' gondoskodni Öt év' alatt. Természetesen továbbra is a magánerős lakásépítésnek lesz a legnagyobb szerepe. Az állami lakásépítéshez megyei céltámogatás szükséges, melynek mértéke most még nem ismeretes. A telekellátás jó, az öregszőlőben, a Csengeriben és a Kenderföldön megfelelő porták egész sora várja az építkezőket. Mindezzel együtt a teljes lakásigény kielégítésére aligha kerülhet sor öt év alatt. Az állami tulajdonú bérlakások felújítására nagy gondot kell fordítani, hogy állaguk ne romoljon. Alapvető kívánalom az utak korszerűsítése, ám ehhez a tanácsnak nincs elegendő pénze. Széles körű társadalmi összefogással, a lakosság közreműködésével javítható a helyzet. A tömegközlekedés kedvezőbbé válik, ha felépül az új autóbuszállomás a pályaudvar szomszédságában. A posta terveiben szerepel a ceglédi telefonközpont kibővítése, ehhez azonban a város pénzéből is áldozni kell. A vízgazdálkodás terén túl nagy feladatnak ígérkezik a vízmű beruházásának befejezése, mivel meghaladja a város anyagi lehetőségeit. Újabb kutakra, a hálózat nagyobbí- tására, gáz- és vastalanító berendezésre, automatikus vezérlésre és a főnyomóvezeték rekonstrukciójára kell gondolni. A városi szennyvíztisztító és -hasznosító mű munkálatai befejezésre várnak, továbbá halaszthatatlannak tűnik a déli városrész szennyvízvezetékének megvalósítása is. A belterületi csapadékvíz elvezetése is feladatokat szab meg, a többi között a G—2-es csatorna felújításának befejezését. Elkészült a bevásárlóközpont beruházási programja, ám a kellő pénz egyszerre nem áll rendelkezésre, ezért részben szakaszos megvalósításra, részben minisztériumi és megyei céltámogatásra van szükség a beruházó vállalatok forintjainak pótlásához. Elsőként a piaccsarnokot volna célszerű elkészíteni. A Vörösmarty térre egy ABC-áru- ház kerülne, további üzletek Gyarapodott a csapat Akik szembeszállnak a tűzzel •/. A tűz ősidőktől fogva él- ^ tető elemünk. Ha jól bánnunk vele, csak melengető harcát mutatja. Ám, ha sza- í badjára engedjük, felelőtle- ^nül kezeljük, súlyos károkat ^ okozhat. Kiképzik őket Sajnos, az emberek egy része a sokféle figyelmeztetés és propaganda ellenére is hanyagul bánik a köztulajdonnal. Éppen ezért rendkívül fontos az önkéntes létesítményi tűzoltók tevékenysége, amely mind a megelőzésnél, mind a baj elhárításánál nélkülözhetetlen. Az ikladi Ipari Műszergyárban Ruga Rudolf parancsnok áll az önkéntes tűzoltócsapat élén. Legfőbb segítőtársa Gyarmati Károly szakaszparancsnok, aki még nyugdíjasként sem tud meglenni munka nélkül, s ellátja a vállalatnál a tűzrendésze ti előadó teendőit. — Hogyan vigyáznak a társadalmi tulajdonra a tűzoltók, s hogyan előzik meg a tüzet? — érdeklődtünk tőlük. — Minden üzemegységben dolgoznak önkéntes tűzoltók, akiknek fontos feladata, hogy munkaterületük biztonságára figyeljenek — válaszol Gyarmati Károly. — Ők kiképzett tűzoltók, nekik ismerniük kell a kézi tűzoltószerek használatát, s hogy mit hogyan lehet eloltani. — Mennyi a gyárban az önkéntes tűzoltók száma? — Huszonöt — feleli Ruga Rudolf. — Havonta kétórás foglalkozáson kell részt venniük, de ha tűzoltóversenyre készülünk; három gyakorlatot is tartunk egy hónapban. Persze kizárólag munkaidő után. A versenyeken általában el is szoktuk nyerni az első vagy a második díjat. A kiképzés menetét minden évben tervszerűen meghatározzuk. Nemcsak a gyakorlati foglalkozásokra összpontosítunk, a politikai ismeretek megszerzését is fontosnak tartjuk. — Van-e törzsgárdatag az önkéntes tűzoltók között? — Igen. Legrégebbi tagunk Karcsi bácsi — mutat Gyarmati Károlyra a tűzoltóparancsnok. — Ö már a Tűzbiztonsági Érdemérem ezüst fokozatát is megkapta, s több szolgálati érdeméremnek is birtokosa. A többiek 10—15 éve tagok. Az idén Karcsi bácsi agi- tációs munkája révén sikerült fiatalítanunk az állományt, négy újonócal gyarapodott csapatunk. A fiatalokkal foglalkozunk, kineveljük őket, hogy jó tűzoltók legyenek. Az idősebbek átadják nekik tapasztalataikat. Akadtak már néhá- nyan, akik megszerzett tudásuk alapján elmentek hivatásos tűzoltónak. Személyes meggyőzés — Mi a véleményük, a dolgozók betartják a tűzvédelmi előírásokat? — Zömmel igen — feleli Gyarmati Károly. — Annak alapja, hogy minden belépőt kioktatunk a tűzrendészeti szabályok betartására. De mivel mindenki más más területre kerül, az egyik festő, a másik gépíró, a harmadik takarító, én a kiképzésüket úgy oldottam meg, hogy mindenkit személyesen felkeresek a munkahelyén és az ottani viszonyokat felmérve hívom fel figyelmüket a tűz elhárítására, megelőzésére. — Mikor volt utoljára nagyobb tűzeset a gyárban? — Több mint tíz éve. Akkor a festőműhely kiégett, de mi meggátoltuk, hogy a. tűz az üzem területére átterjedjen. Egy-egy kisebb erdőtűz azért napjainkban is előfordul a vállalat területén, s ezeknek hanyagtág az oka. Mert kérdezem én, ha kihordják egy helyre a szemetet, meggyújtják, a parazsat miért nem oltják el? Mert arra másnap újabb szeméthalmot dobnak! És ha addig a parázsból tűz lesz egy szélfuvallatra? A hulladékégetés bizony sok kívánnivalót hagy még maga után. Reméljük, előbb-utóbb csak lesz valamilyen változás. Ütőképes a gárda — Hogy van megelégedve a tűzoltók felkészültségével? — kérdezzük ismét Ruga Rudolfot — Minden elfogultság nélkül csak azt mondhatom: rátermettek, önállóan képesek megoldani a feladatokat. Ütőképes gárda ez, amelynek tevékenysége csapatmunkára épül. Az önkéntes tűzoltók minden nagyobb versenyen, gyakorlaton részt vesznek. Szeptember 6-án például az Ipari Műszergyárban tartják a nagygyakorlatot Vác, Gödöllő, Hatvan, Gyöngyös és a budapesti XIII. kerület tűzoltói. Azután kerül majd sor Dányban egy jelentős versenyre, amire nagyon készülnek valamennyien. Garamvölgyi Annamária kapnak helyet a Rákóczi út— Reiner Albert utca közötti lakótömbben. Oktatás és egészségügy Az energiaellátás szempontjából lényeges a lakótelepi kisfeszültségű hálózat és újabb transzformátor-állomások kialakítása, a tamyayilágban égetően fontos a villanyhálózat folyamatos felújítása. A földgázvezeték elsősorban a lakosság anyagi értjéből hosz- szalbbítható meg/ A meglevő rendelőintézet tervek szerinti bővítése változatlan cél. Két új körzeti orvosi rendelő is kirajzolódik a tervkoncepcióban, a város egy-egy alközpontjában. Áthúzódó beruházás a tüdőgondozó intézet felújításának befejezése. A szociális betegotthon bővítéséhez a telek rendelkezésre áll. Tervbe vették az öregek napközi otthonának új elhelyezését, ahol nagyobb létszám befogadására lesz alkalmas. Az oktatás frontján megvizsgálandó a Malom téri iskola bővítésének lehetősége. A gyermekétkeztetést szolgálja majd a háromezer adagos konyha elkészülte. Huszonhárom tantermet igényel a középfokú oktatás. Befejezésre vár a Bem József Ipari Szaíe- munkásképzőben folyó építkezés, megyei céltámogatással épülhet új szárny a Török János Szakközépiskolában. Elkelne még egy új középiskola is, továbbá a szakmunkástanulók kollégiuma sem nélkülözhető. A közművelődés javát szolgálná a Kossuth Művelődési Központ kamaratermi szárnyának felújítása. Az irodák és a Nagy István-csoport elhelyezését épületvásárlással oldják, meg. A könyvtár a, mellette levő bolthelyiségekkél bővülhet. A gyemekkönyvtár átköltözik a Gubody utcába, az egykori KISZ-bizottság helyére. A Rákóczi úti képtár épületfelújítását szorgalmazni kell, részben társadalmi munkában. A város közterein további műalkotásokat kell elhelyezni. A lehetőségekhez mérten kedvezőbbé kell tenni a sportegyesületek működési feltételeit. Kommunális ellátás A kommunális ellátás fejlesztése megkívánja, hogy a parképítő kisvállalat és a városgazdálkodási vállalat új gépekhez, eszközökhöz jusson a tanács anyagi támogatásával. Megoldandó a szemét- szállítás továbbfejlesztése. Költeni kell az újvárosi köztemetőre, gondot viselni meglevő parkjaink megóvására. A Malomtószél rendezése feliratkozik a VII. ötéves terv programjára is. A strandfürdő rekonstrukciója sem halogatható tovább. Meg kell tenni a kezdeti lépéseket az Öregszőlőbe tervezett szabadidőközpont kialakításához. Amikor nyilvánvalóvá válik, hogy Cegléd a, következő években pontosan mennyi pénzre számíthat, akikor mó- dolhatók ki a végleges tervek. Fontossági sorrendben, a mindenkori realitások figyelembevételével, alternatívák beépítésével, a lakossággal való konzultációkkal lehet fejleszteni a települést a jövőben. Erre a célra fordítják a településfejlesztési hozzájárulást is, amelynek felhasználási elképzeléseit nemsokára széles körben ismertetik a városbeliekkel. Nagy szükség lesz rá, ha a végleges ötéves tervprogramot majd jóváhagyja a tanács, hogy a lakosok és a munkahelyek összefogása adjon lendületet a célok megvalósításához. X. T.
