Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-28 / 228. szám
1985. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT Szakszervezeti választások a Buda-Flax-nál Bizalmat nyernek a fiatalok J Az idei szakszervezeti választásoknak az ad külö- ^ nős jelentőséget, hogy első ízben alkalmazzuk a to- í vábbfejlesztett, új elemekkel gazdagított rendszert. Ez í szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amely a szak- < szervezetek XXIV. kongresszusán elhangzottaknak ^ megfelelően a demokrácia erősítését hivatott segíteni, ^ növeli a szervezett dolgozók meghatározó szerepét, biz- ^ tosítja közvetlen részvételüket a tisztségviselők meg- ^ választásában. Az előkészítés és lebonyolítás az edcli- ^ gieknél több erőfeszítést, jobb, szervezettebb káder- ^ munkát igényel, a feladatok elvégzéséhez pedig min- í den eddiginél nagyobb szükség van a tagság alkotó .közreműködésére. Az előkészítő munka tapasztalatairól, az eddigi választások hangulatáról kérdeztük Ráczkevi Andrást, a Bu- da-Flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat megbízott vszb-titkárát. Részletes ütemterv — A választási előkészületeket jól szolgálta az az ágazati tanfolyam, amelyen természetesen vállalatunk is képviseltette magát, sőt minden szb-titkár megjelent. Itt kaptunk választ kérdéseinkre e közös beszélgetések pedig alkalmat adtak a tudnivalók tisztázására. Különösen nagv súlyt fektettünk a káderhelyzet áttekintésére. Már csak azért is, mert az idén először mindenki választható tisztségre, tekintet nélkül a tagsági idő kezdetére. A jelölők szerepe is megnövekedett, ugyanis ők a felelősek a káderek előkészítéséért. Talán e két momentumból is észrevehető: mennyire erősödött a demokrácia, milyen nagy szerepet kap a tagság minden kérdésben. A vállalat az ágazati irányelvek alapján elkészítette az agitációs- és propagandafeladat ütemtervét, amelyben természetesen konkrétan megjelölték az egyes vszb és a gyári vszb-k tennivalóit, a határidőket és a megvalósításukért felelős személteket. Az ezzel kapcsolatos ismeretek elsajátítását nemcsak a különböző írásos anyagok és megbeszélések, hanem a hirdetőtáblákon közzétett információk is segítik, tehát mindenki számára hozzáférhetők. Az volt a cél, hogy a nyilvánosság minden eszközével élve, megmutassák a szak- szervezeti munka eredményeit és gondjait, s a tisztségviselők révén minden szervezett dolgozót bevonjanak a közös munkába. — Szervezeti felépítésünk megfelel a gyári sajátossáIrányelvek a szociális tervek készítéséhez Örökzöld témák A szakszervezeti választások alkalmával rendezett csoportgyűléseken igen sokszor fölmerül az érdekvédeleim „kapcsán az örökzöld téma': ‘javul- tak-e a dolgozók munkakörülményei, hogyan változik azoknak az anyagi jellegű juttatásoknak a mértéke, amelyek a borítékon kívül illetik meg a vállalatok munkásait, alkalmazottait, magyarán, beszélünk a szociális ellátás mikéntjéről. E nagyon jelentős kérdéssel érdemben foglalkoznak a legmagasabb fórumokon is. A VII. ötéves vállalati tervekhez kapcsolódó szociális tervek kidolgozásához irányelveket adott ki a Pénzügyminisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen. A szociális tervek új elemeiről, a 1 ^fontosabb tennivalókról — amelyekre az irányelvekben is felhívják a vállalatok figyelmét — a SZOT-ban elmondták: Az új középtávú szociális tervek elsősorban abban különböznek majd az eddigiektől, hogy a jövőben csak azokat a szociális juttatásokat tartalmazzák, amelyeket a dolgozók a vállalattól kapnak valamilyen formában. Korábban ugyanis a vállalatok a szociális tervekben vették számba a munkavégzés biztonságát fokozó intézkedéseket is. de miután a munka- védelem irányítása állami feladat lett, tervezése is elvált a szociális feladatoktól. A gazdasági és a szociális tervek összhangjával kapcsolatban az irányelvek felhívják a vállalatokat: műszakigazdasági fejlesztési elgondolásaik kidolgozásakor éleve vegyék figyelembe, hogy a változások, az új beruházások, az új követelmények milyen hatással vannak a dolgozókra. Anyagi lehetőségeik jobb kihasználása érdekében a vállalatok keressék az együttműködés lehetőségeit más külső szervekkel, főként a környékbeli vállalatokkal, a helyi tanácsokkal. A SZOT-ban ehhez hozzáfűzték: a vállalatok kultúrházai nagyobb részt kihasználatlanul állnak, holott számos olyan rendezvénynek adhatnának otthont, ahová nemcsak a -gyáriak, hanem a környékbeli lakók is szívesen ellátogatnának, de a vállalati sportpályákat is megnyithatnák a külső érdeklődök előtt. A fenntartási költségeket csökkentené továbbá, ha a vállalati üdülőket — amelyek általában csak július-augusztus hónapokban foglaltak — a nyári főszezonon kívül is igénybe lehetne venni, pihenésre, továbbképzésre például -az IBUSZ vagy más utazási irodák közvetítésével. A közös üzemeltetési formák bevezetésével azok a vállalatok is többet tudnának nyújtani dolgozóiknak, amelyeknek anyagi lehetőségei nem tesznek lehetővé új szociális beruházásokat, vagy egy-egy létesítmény fenntartása meghaladja erőiket. A meglévő vállalati gyermekintézmények jobb hasznosítására is hasonló megoldást javasolnak a SZOT-ban. Az igények csökkenésével ugyanis egyre több helyütt állnak félig kihasználatlanul az üzemi, gyári bölcsődék, óvodák, miközben a tanácsi gyermekintézmények egy része túlzsúfolt, s a -környékbeli lakók közül hely hiányában sokan csak lakásuktól messzebb tudják gyermekeiket napközben felügyelet alá helyezni. Az irányelvek szerint a munkásszállókat úgy kell fejleszteni, hogy otthonosabb, kulturáltabb körülményeket teremtsenek az itt élőknek. Célszerű a munkásszállók hasznosításának néhány vállalatnál már bevált új formája, amikor a megüresedett szobákat fiatal házasoknak ajánlják fel, átsegítve őket a családalapítás nehézségein. A dolgozók széles rétegét, mintegy 40—42 százalékát érinti az üzemi étkeztetés. A napi egyszeri meleg étel biztosítása a nagyobb vállalatoknál, intézményeknél meg van oldva, de a kisebb üzemekben, szövetkezetekben vagy a kihelyezett munkán dolgozók többsége ma még nem jut ehhez a szolgáltatáshoz. Számukra is kellene valamiféle megoldást találni, akár az ebéd kihordásával a közpdnti konyháról, akár azzal, hogy valamelyik közeli étterem, vendéglő szolgáltatásait vehessék igénybe. A dolgozók munkaruhával történő ellátása elég sok panaszra ad okot. Ezért a SZOT felhívta a szakszervezeti szervek figyelmét: az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak arra, hogy a vállalatok lehetőség szerint megfelelő minőségű munkaruhákat vásároljanak, s azok kihordási idejét minőségüknek, használhatóságuknak megfelelően állapítsák , meg. goknak, ám kisebb változásokat célszerűnek tartunk — folytatja a megbízott vszb- titkár. — így az összevont budakalászi vezérigazgatósági területen az eddigi bizalmi küldött testület helyett ossz■ bizalmi testület fog működni. Erre a jobban informáltság miatt van szükség, csakúgy, mint a Karolina úti egységünkben, ahol a főosztályokat a jövőben egy főbizalmi képviseli majd. Alkalmasak is Az 1980-as választások alkalmával a Buda-Flax gyáraiban több fiatal szb- titkár, főbizalmi és bizalmi kapcsolódott a szakszervezeti munkába. Az elmúlt évben bebizonyították, hogy ismerik és jól ellátják feladataikat, tehát most újra jelölik őket. A budakalászi szövőgyárban például ugyancsak sok fiatal tevékenykedik különböző tisztségekben, tükrözve ezzel egyben a dolgozók átlagélet- korát. — Megvallom, arra számítottam, hogy nehezebben sikerül őket bevonni a mozgalmi munkába — állítja Ráczkevi András. — A legtöbbjük azonban a család, a napi munka és a gmk-tagsága mellett is folyamatosan részt kíván venni a szakszervezeti feladatok elvégzésében, s erre alkalmas is. Lesznek persze új bizalmik, főbizalmik, akik nyugdíjba vonult vagy gazdasági vezető posztra került kollégáktól veszi át a stafétabotot. Rudas Lászlóné, a picanol- party bizalmija, aki eddig az üzem főbizalmi tisztét is betöltötte, ez utóbbi funkciójától megvált: — Három műszakban dolgozom, egyszerre 8—10 szövőgépet hajtok, s a szakmunkástanulók oktatásával is engem bíztak meg. Emellett egy nagyobb csoport ügyes-bajos dolgait felelősséggel intézni, azt hiszem, már erőmön felüli vállalkozás. Magam helyet olyan valaki javasoltam e tisztségre, akit a közösség elfogadott, megválasztott. Ha a kolléganő a jövőben bármilyen problémával megkeres, szívesen a segítségére leszek, átadom eddig megszerzett ismereteimet. Én pedig változatlanul ellátom majd szű- kebb közösségem szakszervezeti bizalmi teendőit. Két szakaszban Az iparághoz tartozó vállalatok a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének ajánlására a kétszakaszos választás lehetőségével élnek, annak ellenére, hogy e módszer nagyobb szervezőmunkát, körültekintőbb előkészítést igényel. Elsősorban azért döntötték az új forma mellett, mert véleményük szerint ez az eddigi gyakorlatnál demokratikusabb. . Egy szűkebb testület helyett ugyanis a vállalati dolgozók kétharmada dönt a szakszervezeti bizottság tagjainak megválasztásáról. F. E. Igényesen önmagunk iránt A megújulásnak is mozgatója Ma már aligha vitatná bárki is: gazdasági bajainkból kilábalni csak korszerű termékek előállításával, élenjáró technológiák alkalmazásával, lépéstartással lehet. Munkatársaink ez alkalommal azokat keresték (el kérdéseikkel, akik elmondhatják: hogyan vett, vettet részt a szak- szervezet az irányváltásban, a termelés segítésében. Válaszolnak: a divatszakma évről évre megújuló kihívásaival szembenéző Váci Kötöttárugyár szakszervezeti bizottsága mellett működő közgazdasági bizottság vezetője, Leyer Lászlóné, a külhoni piacokon is értékesíthető, modern, egyedi gépeket előállító Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete szakszervezeti bizottságának titkára. Csiszár György és a mezőgazdasági szakemberképzés, kutatás fellegvárának, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakszervezeti bizottsági titkára, a MEDOSZ elnökségének tagja, Csáky Antal docens. LEYER LÁSZLÓNÉ: — Ha visszatekintünk, 1982-ben 50 százalékkal nőtt tőkés exportunk az előző évhez képest, s a fejlődés azóta is számottevő. Idén kedvező piaci helyzetünkre alapozva több mint 1,3 milliárdos árbevételt tervezünk. Ilyen mérvű fejlődést a szakszervezet agitációs tevékenysége, szervező munkája nélkül nem érhettünk volna él. Nagy erő rejlik a szocialista brigádokban. Vállalásaikat mindig a gyár gazdasági feladataihoz igazítják, a szállítási határidők betartása érdekében túlmunkát vállalnak. A csomagolásban értékes segítséget nyújtanak a nem termelő területen dolgozók is. A meó- ban a lányok, asszonyok csokorba gyűjtötték azokat a kötődéi, festődéi, kikészítési, sza- bászati és varrodai problémákat, amelyek rontják a termékek minőségét, s javaslatot tettek a változtatásra. A köz- gazdasági bizottság az szb-vel közösen minden januárban feladattervet készít a termelés segítésére, s ebben a munkakollektívák, szakszervezeti aktivisták, újítók, műszaki értelmiségiek teendőit jelöljük meg. CSISZÁR GYÖRGY: — A halásztelki 380 dolgozó közül csupán kettő nem szakszervezeti tag. A numerikus vezérlésű — NC és CNC — szerszámgépeknek van piacuk, így a mostoha gazdasági körülmények között is 141 milliós árbevétellel, 22,5 milliós nyeréséggel zártuk az évet. Nálunk a termelést segítő mozgalom fő hangsúlya a szocialista brigádok Vállalásain van. Ha sürgős egy feladat, összehívjuk az érdekelteket, s külön feladatra kérjük fel őket. A mozgósító szerep a bizalmiaké, de a .tényleges tennivaló a dolgozókra hárul. A szakszervezet termelési bizottsága ebben segít, műszaki-gazdasági bizottsága a tervek véleményezésében, javaslattételben. De ide kívánkozik: a mi intézetünk dolgozóinak négyötöde diplomás, s az önképzésre, tanulás-' ra ösztönzés, ennek elősegítése sem idegen a szakszervezettől. Ez ugyanis annak záloga, hogy az élvonalban maradhassunk. CSÁKY ANTAL: — Az egyetemen 1630 oktató és hallgató tagja a szakszervezetnek. A termelés segítésére, a gyakorlati munkára nem egyformák a lehetőségek a gépészkaron, a mezőgazdaságtudományi karon, a tanárképzőben. Az előbbi kettő közvetlen kapcsolatban van több termelőüzemmel, főfoglalkozású kutatóin keresztül. Kapcsolataink sokágúak, mert a kutatási eredmények bevezetésén, kipróbálásán kívül megbízásos munkát is vállalunk mezőgazdasági üzemek részére. Ez a különböző tervek készítésétől a speciális vizsgálatokig, a géphasznosítás, a technológia kidolgozásáig, korszerű módszerek átadásáig terjed. Az oktatók közvetlen termelést befolyásoló hatása a szakmérnökképzés révén is érvényesül. $ Miben látják munkhelyük, illetve ágazatuk termelés- fejlesztésének fő irányát, lehetőségét? LEYER LÁSZLÓNÉ: — Nálunk parancsoló szükségszerűség az állandó megújulás. Rendszeresen fejlesztjük gépparkunkat, legutóbb például világbanki hitelből szereztünk be 12 új kötőgépet, s új berendezést állítottunk munkába a festődében is. Sport- ás szabadidő-ruházati termékeink, tréningruháink minden évben követik a módit, legyen szó az alapanyagukról vagy a fazonúkról. Csak így érhettük el, s tarthatjuk fenn eredményeinket, és ezért, hogy az értékesítés jövedelmezősége nálunk meghaladja az ipari átlagot. CSISZÁR GYÖRGY: — Nincs más választásunk, mint meghódítani az új technikát. Még egy évtizede hagyományos gépeket, esztergákat készítettünk. Ez a profil megszűnt. Ma minden tőlünk kikerülő gép számjegyvezérlésű, s már elkezdtünk foglalkozni a robottechnikával. Licencet vásároltunk, robotokat is, s a modern forgácsológépeket kiszolgáló robotcellák előállítása felé vettünk irányt. Hazánkban és a többi szocialista országban is van, lesz ez iránt kereslet. Hiszen olyasmit fejlesztettünk, amivel tőkés importot válthatunk ki. CSÁKY ANTAL: — Nekünk a tudomány fejlődésével kell lépést tartanunk. Az egyetemen több mint 70 főállású kutató dolgozik, s természetesen az oktatók nagy hányada is folytat kutatómunkát. Látszólag nem a kérdéshez tartozik, de tény, hogy növelni kellene az évfolyamok létszámát. Ugyanis a jelek szerint a közeljövőben olyan sok egyetemi képzettségű mezőgazdasági szakember nyugdíjba vonulása várható, hogy pótlásukhoz a jelenlegi képzés, az agráregyetemek összes szakember- kibocsátása valószínűleg nem lesz elegendő. 4) S hogyan Idomulhat az új feladatokhoz, miként vállalhat részt teljesítésükből a szakszervezet? LEYER LÁSZLÓNÉ: — Mi bízunk az eddig bevált módszerekben. Hiszen a dolgozók érdeke is az, ami a vállalaté. Figyelnünk s követnünk kell a piacot, a változó divatot. Konkrét feladatot adni mindenkinek, erre mozgósítani. S természetesen támogatni, terjeszteni minden kezdeményezést ami a minőség javítását, Dolgozik a cukorgyár Szeptember közepétől szállítják a nyersanyagot a Szolnoki Cukorgyárba. Előzetes becslések szerint az idén mintegy 541) ezer tonna répából készül az édes kristály — kocka és egyéb. Az ország második legnagyobb cukoripari üzemében alapos karbantartással tették lehetővé, hogy a szezonra minden berendezés tökéletesen üzemképes állapotban kezdje a nagy munkát. MTI Totó — Csíkos Ferenc felvétele a hatékonyabb munkát szolgálhatja. CSISZÁR GYÖRGY: — A kutatónak, a fejlesztőnek az jelenti az örömet, ha mindig újhoz foghat. A továbblépés irányát a SZIM jelölte ki számunkra, de hogy járhassuk is, ahhoz önmagunk iránti igényesség szükségeltetik: húsz évvel ezelőtt szerzett tudással ma nem lehet fejlesztő az ember. Jelenleg is minden harmadik-negyedik dolgozónk tanul, ki idegen nyelvet (az intézetben szerveztünk tanfolyamot), ki a felsőfokú mérnök- továbbképzőn, ki a második, többedik diplomáért. Szükségünk van a brigádokon kívül a gazdasági munkaközösségekre is, részint, hogy megtarthassuk a kvalifikált szakembereket, részint, hogy eleget tehessünk az olykor szoros határidőknek. CSÁKY ANTAL: — Említettem már képzési teendőinket. A gyakorlati munkával való kapcsolat fejlesztése is valamennyiünk érdeke. A szakszervezeti tisztségviselők e kapcsolat bővítését szorgalmazzák, segítik, a külső munkák szervezésénél, a szerződések kidolgozásánál megteszik észrevételeiket, javaslataikat. Hiszen a munka résztvevői egyben a szakszervezet tagjai, funkcionáriusai is. Nem hallgathatom el azonban, hogy a fejlesztés lehetőségeit nagymértékben gátolja: az egyetem eszköz- és műszerellátottsága nem javul olyan mértékben, mint ahogy arra szükség lenne. Ezért fontos, hogy a felújítások, pótlások, beruházások tervezésénél már éljen a szakszervezet a javaslattétel lehetőségével. A Elégedettek-e a termelést segítő mozgalom elismertségével? LEYER LÁSZLÓNÉ: — Igen. Ennek van becsülete gyárunkban. S talán ez is az oka annak, hogy a gazdasági vezetőink elfogadják, igénylik a velük partner szakszervezeti bizalmiak véleményét, segítségét. ök pedig megállják a helyüket. Idén a 220 bizalmiból és -helyettesből mindössze 18 új a választás után, elsősorban nyugdíjba vonult, illetve gazdasági vezető posztra került kollégák helyét töltik be. Szerintem ez is mutatja, hogy értik, átérzik felelősségüket, szívvel-lélekkel dolgoznak. CSISZÁR GYÖRGY: — Ez ügyben nálunk sem érheti szó a ház elejét. Az intézet vezetése elégedett, számít, épít a szakszervezetre, a tagságra, a szocialista brigádokra. Nincs baj a termelést segítő mozgalom presztízsével. S a dolgozók is látják értelmét. Hiszen kommunista műszakok szervezésével például nemcsak az intézeti célok eléréséhez járulunk hozzá. Bevételükből idén a vállalati üdülő továbbfejlesztésére költünk, s nyugdíjasainknak juttatjuk. Érthető, ha egy ilyen műszakra tíz emberből kilenc eljön ... CSÁKY ANTAL: — Én inkább a szakszervezeti munka általános megbecsüléséről szólnék. Az egyetemen belül ugyan elismert ez a tevékenység, ám tapasztalhatók kedvezőtlen jelek. A régi szakszervezetisek kiöregedőbep vannak, a fiatalok pedig egyre nehezebben vállalnak funkciót. Megfigyelhető, hogy az évekig nagy lendülettel, lelkesedéssel végzett munka egyszercsak alábbhagy, ebből pedig le kell vonni a következtetést, hogy időnként mégsem kapják meg a kellő megbecsülést. S gyakorta hallják a szemrehányást: nem képviselik eléggé a dolgozók érdekeit. Megtörténik, hogy a bennünket érintő határozatok meghozatalakor nem kérik ki véleményüket. Sajnos, ez volt jellemző az 1977-ben végrehajtott bérrendezésnél is. ,Nem sokat javított az egyetemi oktatók anyagi helyzetén, viszont hátrányba kerültek a tanszéki dolgozók az oktatókkal szemben: kötött munkaidejük, lényegesen alacsonyabb fizetésük azóta is belső feszültségek forrása. A kőrlnterjút készítették: Fazekas Eszter, S. Tarkó Endre, Vasvári G. Pál.
