Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

1985, SZEPTEMBER 27., PÉNTEK A TASISI a külügyminiszteri msgbsszé’ésről ' Sevardnaéze beszéde a BT-ben „Az Egyesült Nemzetek Szervezete a jobb világért, s a Biztonsági Tanács felelőssé­ge a nemzetközi béke és biz­tonság fenntartásában” — ez­zel a címmel tartott csütörtö­kön New Yorkban rendkívüli ülési az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa. Az ülésen megemlé­keztek a • világszervezet fenn­állásának négy évtizedéről, a tanács negyvenéves tevékeny­ségéről. Az ünnepi ülésen a Bizton­sági Tanács állandó.és válasz­tott tagjai csaknem kivétel nélkül külügyminiszterükkel képviseltették magukat. Ha­sonló szintű tanácskozást utoljára 1970-ben, az ENSZ fennállásának 25. évforduló­ján tartott a Biztonsági Ta­nács. Az elnöki tisztet — a tanács soros elnökeként — Sir Geoffrey Howe angol külügyminiszter látta el. Javier Pérez de Cuellarnak, a világszervezet főtitkárának megnyitó szavai után elsőnek Eduard Sevardnadze, a Szov- jeunió külügyminisztere szó­lalt fel. Növelnünk kell az ENSZ szerepét a jobb világ felépí­tésében, a Biztonsági Tanács hatékonyságának növelésében — jelentette ki Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter a Biztonsági Tanács csütörtöki ünnepi ülésén, ame­lyet az ENSZ fennállásának 40. évfordulója alkalmából tartottak. E feladat időszerűségét — folytatta a szovjet külügymi­niszter — mindenekelőtt a nemzetközi helyzet bonyolult­sága határozza meg. A jelen­legi feszültség okairól már volt alkalmunk szólni az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Az emberiséget napjainkban csakis úgy menthetjük meg a feje felett függő veszélytől, hogy az államoknak egyesíte­niük kell minden erejüket. , A szovjet külügyminiszter ézűtá'n arriSl"* s'iMt,* ‘ iidgf" a nemzetközi kérdéseket a rea­litás alapján, felelősségtudat­tal kell vizsgálni, hogy le- küzdhessük a fennálló feszült­séget, újjáéleszthessük az enyhülést és konkrét erőfe­szítéseket tehessünk egy jobb Világ felépítése érdekében. A különböző államokban már annyi hadviselési eszköz halmozódott fel, hogy azzal az egész élővilág kipusztítha­tó. A fegyverek halmozása és tökéletesítése pedig további folytatódik — hangsúlyozta Sevardnadze, > majd rámuta­tott: a földi fegyvereket most űrfegyverekkel akarják ki­egészíteni, olyanokkal, ame­lyek úgyszólván egy pillanat alatt képesek megsemmisíteni bármilyen célpontot. Sevardnadze aláhúzta: a Szovjetunió kijelentette, hogy nem lép ki elsőként fegyver­rel a világűrbe. Arra azon­ban senki se számítson, hogy a Szovjetunió nem tudja megtenni a szükséges ellenin­tézkedéseket. Sevardnadze emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió vál­tozatlan, elvi politikai irány­vonalához híven javaslatot terjesztett a jelenlegi köz­gyűlés elé arról, hogy a koz­mikus térség nem katonai, hanem békés célú hasznosítá­sa érdekében fejlesszék a nemzetközi együttműködést. A nemzetközi életből ki kell küszöbölni az agresszió és a fegyveres konfliktusok gócait. Korunkban ez azt jelenti, hogy véget kell vetni a Nica­ragua és más közép-amerikai országok belügyeibe való be­avatkozásnak, meg kell szün­tetni a hadüzenet nélküli hadviselést Afganisztán ellen, az agressziót az arab államok ellen, biztosítani kell a pa­lesztin arab népnek a saját állam létrehozásának lehető­ségét, véget kell vetni annak, hogy a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság törvényellenesen megszállva tartsa Namíbiát. Az ENSZ továbbra is lépjen fel határozottan a reális em­beri jogok és szabadságjogok mellett — fajra, nemre, nyelvre és vallásra való te­kintet nélkül. Sevardnadze kijelentette hogy a Szovjetunió mint az ENSZ egyik alapító tagja, azt veretné, hogy a világszerve­zet az egyetemes béke való­ban tekintélyes védnöke le­gyen. A Biztonsági Tanács állan­dó tagjainak felelőssége ter­mészetesen a legcsekélyebb mértékben sem csökkenti azt a szerepet, amelyet a BT többi tagjainak, az ENSZ va­lamennyi" tagállamainak ke1] betöltenie a nemzetközi béke fenntartásában. Legyen közöt­tük bármilyen különbség is, annak nem szabad elhomá- lyosüunia a legfontosabbat: a közös . felelősséget azért, hogy elháríthassuk a nukleá­ris veszélyt és megóvhassuk a békét. Szeretném remélni, hogy mai ülésünk újabb ösztönzést ad az ENSZ és a Biztonsági Tanács egész tevé­kenysége hatékonyságának nö­veléséhez — fejezte be Eduard Sevardnadze. ★ Mint tegnapi lapszámunk­ban beszámoltunk: a szovjet és az amerikai külügyminisz­ter találkozott egymással. A megbeszélésekről a TASZSZ az alábbi közleményt adta ki: New Yorkban találkozót tartott Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter. A találkozón a szovjet—amerikai kapcsolato­kat, elsősorban a biztonságot érintő kérdéseket vitatták meg. A szóban forgó kérdé­seket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan amerikai elnök novemberre kitűzött találko­zójának előkészítése szem­pontjából tekintették át. Eduard Sevardnadze meg­erősítette a szovjet vezetés­nek azt a nézetét, amely sze­rint a küszöbön álló legma­gasabb szintű szovjet—ameri­kai találkozó központi felada­ta kölcsönösen elfogadható megoldásokat találni a fegy­verkezési ' hajsza ' megfékezé­séré a földön és annak meg­akadályozására a világűrben, Ezzel kapcsolatban Sevard­nadze felhívta az amerikai külügyminiszter figyelmét a Szovjetunió legutóbbi kezde­ményezéseire: az atomrob­bantások moratóriumára és arra a javaslatra, hogy legyen széles körű nemzetközi együtt­működés a világűr békés fel- használása terén, oly módon, hogy nem helyeznek el fegy­vereket a kozmoszban. Megállapodtak, hogy foly­tatják a véleménycserét a kérdésekről azon a találko­zón, amelyet Eduard Sevard­nadze tart Ronald Reagan el­nökkel és George Shultz kül­ügyminiszterrel szeptember 27-én Washingtonban. A szerdai találkozó tárgy­szerű, nyílt jellegű volt és mindkét fél véleménye sze­rint hasznosnak bizonyult. Ssbsstyén Náadomé Havannában Befejezte hivatalos mexikói látogatását az Országos Béke­tanács küldöttsége. A delegá­ció Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke, a Béke Világ­tanács alelnöke vezetésével szeptember 21—25. között Mexikóvárosban folytatott megbeszéléseket a magyar békemozgalom és a BVT kép­viseletében. A küldöttség látogatást tett a földrengés sújtotta fővárosi negyedekben. Sebestyén Nán­dorné Mexikóvárosban át­nyújtotta a Magyar Szolidari­tási Bizottság gyorssegélyét. A Sebestyén Nándorné ve­zette küldöttség szerdán Ha­vannába érkezett. A magyar delegációt a kubai főváros repülőterén Orlando Fundora Lopez, a kubai békemozgalom vezetője, a BVT alelnöke fo­gadta. Bécsi hacfsrőcsökkentési tárgyalások A NATO ismét az időt húzza A Varsói Szerződés komp­romisszumos megegyezésre tö­rekszik, a NATO viszont foly­tatja az időhúzást. Ezzel a ta­nulsággal szolgált a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások új fordulójának első, csütör­töki ülése. Stanislaw Przy- godski lengyel nagykövet han­goztatta: a VSZ országai azért terjesztették elő februárban új javaslataikat, hogy kimozdít­sák a zsákutcából a tárgyalá­sokat, miután a nyugati fél magatartása miatt átfogó egyezmény most nem látszik lehetségesnek, a szocialista szerződéstervezet olyan kér­désekre vonatkozik, amelyek­ben lehetséges kölcsönösen el­fogadható megállapodás. A NATO nevében felszólaló Jan Hein Van De Mörtel, holland nagykövet szavaiból világosan kitűnt, hogy a Nyu­gat tovább húzza az időt. A szónok ismét arról beszélt, hogy az ellenőrzés kérdéseiről kell tárgyalni — jóllehet ab­ban sincs megállapodás, mit ellenőrizzenek majd. Az Akaii Dal vezet Pandzsáb államban Az első választási eredmények A Pandzsáb indiai szövet­ségi .államban szerdán- meg­tartott választások plső rész­eredményei szerint a szikhek legnagyobb pártja, a szakadár A felkelők fegyveresen elmenekültek Katonai zendülés Szudánban Katonai zendülés tört ki csütörtökre virradóra a szu- dáni fővárosban. Heves lö­völdözés hallatszott az angol és a nyugatnémet nagykövet­ség környékéről, és Kartum ikervárosából, a Kék-Nílus n túl, Kartummal átellenben fekvő Omdurmánból. A fo­lyami hidat az éjszaka folya­mán lezárták és csak csütör­tökön hajnalban nyitották meg ismét a forgalom előtt, de az áthaladókat igazoltat­ták. Az egyiptomi Mena hírügy­nökség arról tájékoztat, hogy a térparancsnokság alá ren­delt ellátó-, ejtőernyős- és utászalakulatok déli szárma­zású katonái fordították szem­be fegyverüket feljebbvalóik­kal. A harcokban négy em­ber elesett. A zendülők ké­sőbb fegyveresen elmenekül­tek. akciókat elutasító és a köz­ponti kormánnyal való; békés együttműködésre ** ‘ törekedő Akaii Dal áll áz első helyen — közölték csütörtökön Csan- digarhban a választási bizto­sok. A helyi törvényhozás 115 képviselői helyéről és a köz­ponti parlament 13 mandátu­mának sorsáról dönteni hiva­tott választások kimeneteléről csütörtökön egyelőre 102 kör­zetből közöltek részeredmé­nyeket, a szavazatok mintegy 60 százalékának összeszámlá- lása után. Ezek szerint az Akaii Dal 65 választókerület­ben szerzett vezetést, a Radzsiv Gandhi kormányfő által vezetett Nemzeti Kong­resszus (I) Párt, amely az 1980- as pandzsábi választások győztese volt, 24 körzetben áll az élen. Állásfoglalás a Gorbacso v-KádJr találkozóról Ülésezett az SZKP KB PB Moszkvában ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga, és jóváhagyta Mihail Gor­bacsov Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával folytatott szerdai tárgyalásának eredmé­nyeit. Mint az ülésről csütörtökön kiadott közlemény megállapít­ja, a találkozó azt bizonyítot­ta, hogy az MSZMP és az SZKP azonosan vélekedik ko­runk minden alapvető kérdé­séről. Kádár János és Mihail Gorbacsov megerősítette, hogy pártjaink továbbra is szilárdí­tani akarják a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió testvéri barátságát és sokolda­lú együttműködését a marxiz­mus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elvei alapján. A politikai bizottság kiemelte azoknak a megálla­podásoknak a jelentőségét, amelyek azt szolgálják, hogy még hatékonyabbá váljon az országaink közötti politikai és ideológiai együttműködés, tel­jesebben lehessen kihasználni a tudományos-műszaki és gaz­dasági kapcsolatok intenzíveb­bé tételében rejlő tartalékokat, és még szorosabbá váljon Ma­gyarország és a Szovjetunió együttműködése a népek bé­kéjéért és biztonságáért vívott küzdelemben. A politikai bizottság ülésén megvitatták az SZKP újjá­szerkesztett programjának ter­vezetét, amelynek kidolgozá­sáról a párt XXVI. kongresz- szusa döntött. A politikai bi­zottság alapvető elméleti és politikai jelentőséget tulajdo­nít annak a megállapításnak, hogy a jelenlegi bel- és külpo­litikai viszonyok közepette a Szovjetunió számára a szocia­lizmus sokoldalú tökéletesíté­sén át vezet az út a kommu­nizmushoz. A testület megvitatta a Szovjetunió következő ötéves, és a 2000rig terjedő időszakra vonatkozó^ a politikai bizott­ság utasítására pontosított népgazdasági tervét. A politikai bizottság ülése áttekintette Mihail Gorbacsov és Mauno Koivisto, finn köz- társasági elnök közelmúltban megtartott megbeszéléseinek eredményeit. Magyar—angolai kapcsolatok Barátság és együttműködés A z Angolai Népi Köztársa­sággal függetlenségének kikiáltása évében, 1975 decem­berében létesített diplomáciai kapcsolatot a Magyar Népköz- társaság. Az egymillió 246 ezer négyzetkilométer területű, több mint 8 millió lakosú af­rikai ország fővárosa Luanda, népessége főleg bantu, hivata­los nyelve a portugál. A füg­getlenség elnyerése után a szo­cialista orientációjú fejlődés útját választotta, ami jó ala­pul szolgál kapcsolataink fej­lesztéséhez. .. Angolái „ J, 482-ben fedezték fel.az Indiába vezető utat ke­reső portugál hajösok. A por­tugál gyarmatosítók a rabszol­gakereskedelem egyik köz­pontjává tették a meghódított partvidéket, az ország belsejét azonban csak a múlt század második felében sikerült ural­muk alá hajtani. 1951-ben Portugália úgynevezett tenge­rentúli tartományának nyilvá­nította Angolát. 1956-ban ala­kult meg az Angolai Népi Fel- szabadítási Mozgalom, amely 1961-ben fegyveres harcot in­dított a függetlenségért. Az ország 1975. november 11-én nyerte el függetlenségét a fa­siszta rendszert megdöntő 1974-es portugáliai események, a „szegfűk forradalma” követ­keztében. A függetlenné vált ország 1985. szeptember 24—26-án Moszkvában megtartotta 116. ülését a KGST végrehajtó bi­zottsága. Az ülésen a tag­államok delegációit minisz­terelnök-helyettesek, állandó KGST-képviselők vezették, Magyarországot Marjai József miniszterelnök-helyettes. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmé­ben részt vett a vb-ülés mun­kájában Jugoszlávia állandó KGST-képviselője, a tanácsko­záson loan Totu, Románia ál­landó KGST-képviselője elnö­költ. A KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezleté­nek határozatait figyelembe- véve a végrehajtó bizottság képviselői konzultációkat foly­tattak a tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki szer­vezetei közötti közvetlen kap­csolatok helyzetéről, lehetősé­geiről és távlatairól. Különö­sen nagy figyelmet fordítottak a kooperációval összefüggő kérdésekre. A KGST-tagállamok képvi­selői megállapodtak abban, hogy a közvetlen kapcsolatok fejlesztésének mindenekelőtt a társadalmi termelés haté­konyabbá tételével összefüggő feladatok megoldását kell szolgálniuk. Ennek során a fi­gyelmet az új technológiák, műszaki eredmények, anyagok kidolgozásában és alkalmazá­sában megvalósuló kooperá­cióra, a műszaki fejlettségi Közlemény a KGST-vb üléséről Cél a kapcsolatok fejlesztése szint emelését és a termékek minőségének — köztük a leg­fontosabb termékek — javítá­sát szolgáló együttműködésre, s szükség esetén a termelő ka­pacitások közös erővel törté­nő bővítésére és korszerűsíté­sére kell fordítani. Az ülésen hangsúlyozták a vezető népgazdasági ágazatok­ban megvalósuló közvetlen kapcsolatok és kooperáció je­lentőségét a műszaki-tudomá­nyos haladás meggyorsítása és a kölcsönös kereskedelem nö­velése szempontjából. Eredmé­nyes kooperáció valósul meg a KGST tagállamai között az atomenergetikai gépgyártás­ban, a számítástechnikában, repülőgép- és helikoptergyár­tásban. gépkocsik gyártásában, egyes mezőgazdasági és útépí­tő gépek gyártásában. Szélese­dik a kooperáció az elektroni­kai iparban, a rugalmas ter­melési rendszerekhez szüksé­ges új berendezések előállítá­sában, ide értve a robottechni­kát és a korszerű hírközlési eszközöket. A felső szintű gazdasági ta­nácskozáson elfogadott hatá­rozatokkal összhangban a vég­rehajtó bizottság számos in­tézkedést hozott a műszaki­tudományos együttműködés korszerűsítése érdekében. A közös munka megszervezésé­nek új formáiról hozott egye­bek között határozatot azzal a céllal, hogy meggyorsítsák az új, a világszínvonalon álló korszerű gépek, berendezések, anyagok és technológiai folya­matok kidolgozását és elterje­dését a termelésben. Elfogadták az ülésen a szab­ványosítás terén megvalósuló együttműködés 1986—1990-re szóló tervét. Az ülés résztve­vőinek véleménye szerint je­lentős mértékben növelni kell a szabványok szerepét a köl­csönösen szállított áruk mű­szaki színvonalának és minő­ségének emelése érdekében. A figyelmet az együttműködés kiemelt ágazataiban megvaló­suló szabványosításra kell for­dítani. Vonatkozik ez különö­sen azokra a termékekre, ame­lyek az elektronikával, mik­roprocesszorok és robottechni­ka előállításával, rugalmas termelési rendszerek létreho­zásával, valamint a tudomá­nyos-műszaki haladást megha­tározó más gépipari termékek gyártásával foglalkozó megál­lapodásokban szerepelnek. Az együttműködési terv szerint csökkenteni kell a szabványok kidolgozásának idejét, s maga­sabb követelményeket kell ál­lítani velük szemben, hogy megfeleljenek a világszínvo­nalnak és a nemzetközi szer­vezetek szabványainak. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta azt a jelentést, amely a KGST-tagállamok együtt­működésével foglalkozik a méréstan — a metro- lógia — területén. Az együtt­működés célja olyan korszerű műszaki eljárások és berende­zések kidolgozása, amelyek al­kalmazása biztosítja a tudo­mányos-műszaki haladás meg­gyorsítását, valamint az egyes tagállamok mérésrendszerei­nek közelítését. A vb megtárgyalta a KGST küldöttségének az ENSZ-köz­gyűlés negyvenedik ülésszakán történő részvételével összefüg­gő kérdéseket. Hangsúlyozták, hogy teljes összhangban az ENSZ alapokmányával a KGST tagállamai síkraszáll- nak az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság erősíté­séért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és de­mokratikus alapokon történő átalakításáért, egy új világgaz­dasági rend kialakításáért, az egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös nemzetközi együttműkö­désért. A tagállamok képvise­lői kifejtették, hogy ilyen ala­pon a jövőben is készek együttműködni az Egyesült Nemzetek Szervezetével és szakosított intézményeivel. hozzálátott a gyarmati kizsák­mányolástól örökölt súlyos gazdasági elmaradottság fel­számolásához. A kubai inter­nacionalista segítséggel a bel­ső és külső reakció támadását visszaverő fiatal államban azonban a gazdasági építést hátráltatta a portugálok hir­telen távozása következtében jelentkező hiány gazdasági ve­zetőkből és szakemberekből. A világgazdasági válság, az or­szág egyes tartományaiban az Unita ellenforradalmi szerve­zet megfélemlítő és szabotázs­akciói, valamint a sorozatos dél-afrikai betörések az ország területére. Angola a belső ne­hézségek ellenére elismerésre méltó sikereket ért el a társa­dalmi-gazdasági fejlesztés te­rén. Az ország élén a független­ség kikiáltásától 1979-ig Agos- tinho Neto állt, halála után pedig Jósé Eduardo dos San­tos követte az államfői posz­ton. A nemzetközi életben An­gola haladó politikát folytat. Az el nem kötelezett országok mozgalmában, az Afrikai Egy­ségszervezetben és a frontor­szágok i csoportjában követke­zetes antiimperialista irányvo­nalat képvisel és természetes szövetségeseinek tekinti a szo­cialista országokat. Intézmé­nyes kapcsolatok fűzik a KGST-hez. A magyar—angolai együttműködés az MPLA tá­mogatásával a felszabadító harc idején kezdődött. A füg­getlenség elnyerése és a dip­lomáciai kapcsolatok létesíté­se után államközi kapcsola­taink rövid időn belül a leg­magasabb szintre fejlődtek. Kapcsolatainknak kezdettől fogva nagy politikai jelentősé­get tulajdonítottunk és segé­lyek nyújtásával is támogat­tuk a szocialista orientációjú fejlődést. Kapcsolataink fon­tos állomása Jósé Eduardo dos Santos elnök 1981-ben tett magyarországi hivatalos bará­ti látogatása, amelynek során L osonczi Pállal aláírta az együttműködésünk alapdoku­mentumának számító barátsá.- gi és együttműködési szerző­dést. A magyar—angolai kap­csolatok tíz éve alatt számos szakdelegáció cseréjére került sor, nyolc állam-, illetve kor­mányközi egyezményt és szá­mos egyéb szakmai együttmű­ködési megállapodást kötött a két ország. M űszaki-tudományos együtt­működésünket az 1977- ben kötött megállapodás és a kétévenként megújított, leg­utóbb 1985 júniusában aláírt munkaterv alapján fejleszt­jük. Magyarország pénzügyi, tervezési szakembereket küld Angolába, ahonnan gazdasági vezetőket és szakembereket fogad továbbképzésre, vala­mint ösztöndíjasokat magyar- országi képzésre. A két ország kulturális egyezménye alapján sor kerülhet az első munka­terv aláírására.

Next

/
Thumbnails
Contents