Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

*KSt ■ 1985. SZEPTEMBER 27.; PÉNTEK 3 Figyelemmel a szén ellátásra Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Fiatalok Omszk megyéből Megint erősödtek a szálak Csütörtökön a Parlament­ben ülést tartott az Ország- gyűlés kereskedelmi bizottsá­ga-. A testület megtárgyalta a bel- és külkereskedelem 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról készített je­lentést. Az írásos beszámo­lókhoz Török István külke­reskedelmi és Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítőt. Török István hangsúlyozta: tavaly a külpiaci körülmé­nyek tovább romlottak, és fő­leg a mezőgazdasági, élelmi- szeripari és acélipari értékesí­tés lehetőségei nehezedtek. Az idei évről szólva megállapí­totta, hogy az eddigi adatok azt mutatják: rubelelszámolá­sú külkereskedelmünkben megvan a lehetőség a terv- előirányzatok teljesítésére. Korántsem ilyen kedvező je­lenleg a helyzet a tőkés pia­cokon. — A belkereskedelemben tavaly sikerült javítani az el­látás színvonalát — mondotta Andrikó Miklós. Ez a folya­mat idén is folytatódott, bár úgy, hogy míg egyes ágaza­tokban javult, másutt rosz- szabbodott a helyzet. A zöld­ség-gyümölcs ellátásról szólva rámutatott, hogy további in­tézkedésekre van szükség a zöldség-gyümölcs termelés biztonsága és a forgalmazás javítása érdekében. Az ipar­cikk-kereskedelemben egyes termékekből — például tele­vízióból — nem tudták kielé­gíteni a keresletet. Ellentmon­dásos helyzet alakult ki az építőanyag-forgalmazásban, továbbra is hiánycikknek számítanak az olcsóbb tetőfe­dő anyagok. A bizottság az 1985. évi költségvetés bel- és külkeres­kedelmi végrehajtásáról szóló jelentést elfogadta. A továbbiakban az új ösz- szetételében először ülésező parlamenti testület döntött második féléves munkatervé­ről, amelyben továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a lakossági szén­ellátás gondjaira. A tervek szerint az év folyamán a bi­zottság áttekinti a távol-ke­leti térséggel fennálló keres­kedelmi kapcsolataink helyze­tét is. Az ülésen felszólaltak Mag Pál, Csipkó Sándor, Bé­kési Istvánná, Polgárdi József, valamint Barta Alajos kép­viselők. Baráti beszélgetés a KISZ Pest Megyei Bizottságán. Az asztal körül balról, Solymosl Sándor (mellette a tolmács), majd Halasi Márton, Szergej Virkin, Natalia Pereszothina és Nyikolaj Hodenovics. Erdős! Agnes felvétele A népi ellenőrök vizsgálták A zöldségdzsungel vámszedői P Okkal hihetjük, hogy a zöldség- és gyümölcskeres- ^ kedelemmel kapcsolatban újszerű megállapításokat már ^ nemigen lehet tenni. A Pest megyei Népi Ellenőrzési $ Bizottság Császár Ferenc elnök irányításával tegnap / megtartott ülésén elhangzottak mégis érzclemkavaróan < hatottak. A vevő fizeti Június 21-én például az Áfész a burgonyát 6, a para­dicsomot 22, a zöldpaprikát 25, az uborkát 16, a zöldbor­sót 3, a fejes káposztát 8, a a főzőtököt 5 forinttal adta drágábban, mint amennyiért felvásárolta a termelőtől. (A burgonyán és az uborkán a haszna pontosan százszázalé­kos volt ezen a napon.) Arra az álmélkodó kérdé- sünkre, hogy hűt ez meg ho­gyan lehetséges, a válasz ilyen egyszerű: a kereskede­lem a felvásárlási árak kiala­kításakor mitsem törődik a termelési költségek mértéké­vel, a fogyasztókkal fizettetstt árakban viszont kíméletlenül áthárítja a lánckereskedelem, a sok száz kilométeres (feles­leges) szállítások költségeit, s a kihasználatlan állóeszkö­zök után az államnak befize­tendő adók felhalmozódó ter­heit. , Jelenleg a nagykereskede­í lemben egyidejűleg van jelen a tudatosnak is tekinthető szervezetlenség és szervezett­ség. A szervezetlenség a ter­melők előtt úgy jelenik meg: csak a piacon derül ki szá­mukra, hogy szükség van-e az általuk megtermelt áruk­ra vagy pedig be kell szánta­niuk. A szervezettség pedig — ugyancsak hátrányukra — úgy ölt formát, hogy a_ nagy­kereskedelem képviselői egy­öntetűen megtagadják velük szemben az áruátvételt, ha azzal veszélyeztetve látnák saját magasra srófolt áraikat. Így válnak kihasználatlan­ná egyébként a meglevő ka­pacitások — például félig üres csarnokok —, mert a nagy­kereskedelem nem a nagy tömegű, olcsó áru forgalma­zásában, hanem a drága, naay árréssel tovább adott, kevés portéka értékesítésében talál­ja meg az érdekeltségét. Károsul a termsíő Mindez a termelőkedv csökkenéséhez, a termelők el­bizonytalanodásához vezet. Pest megyében a zöldségter­mesztés területe 43 százaiéi - kai csökkent 1983-hoz képest. A nagyüzemi növénvházak az energiaárak növekedése miatt is — a lakosság élelmiszer-el­látása szempontjából kedve­zőtlenül — a virágtermesztés­re tértek át. A munkaigényes kultúrák termesztésére ma már inkább csak a kisterme­lők vállalkoznak, s az ő te­vékenységüket integrálják a nagyüzemek. A termőterületek és a ter­mékmennyiségek zsugoro­dása óhatatlanul kiváltja a spekuláció növekedését, az árfelhajtó manipulációk vi­rágzását. Márpedig a termelői kedv csökkenésén aligha csodálkoz­hatunk, ha megismerkedünk az alábbiakhoz hasonló té­nyekkel. Az Óbuda Termelő- szövetkezetben a hajtatott zöldpaprika minden darabján 8,81 forint volt a veszteség. (Nem tévedés: az önköltségi ár darabonként 10,85 forint, az értékesítési árbevétel ugyancsak darabonként 2,04 forint volt.) A hajtatott para­dicsom termelése kilónként 92,97 forinttal került többe a téesznek, mint amennyit ka­pott érte. A zöldséghajtatást a veszteségek miatt már 1981- ben megszüntette. A vác- szentlászlói Zöldmező Tsz 1982-ben még 70 hektáron termesztett paradicsomot, 2 millió 115 ezer forintos vesz­teséggel. Tavaly már csak 52 hektáros vetésterületet ültetett be paradicsommal, a veszte­sége így 1 millió 885 ezer fo­rint lett. A Törökbálinti Ál­lami Gazdaságban az alma termesztése kilónként számol­va 9,82 forintba került, s kaptak érte 4,48 forintot. Az őszibarackkal jobban jártak: 3 fillérrel adhatták drágáb­ban, mint amennyi a termelé­si költsége volt. Nincs a magyar népgazda­ságnak még egy olyan szabá­lyozatlan ágazata, mint ami­lyen a zöldség- és gyümölcs­forgalmazás jelenleg — álla­pították meg a népi ellen­őrök. A szervezettség egyik eszköze lehetne a szerződés- kötés a termelők és a felvá­sárlók között. Szerződésszegők Alá is írnak ilyen szerződé­seket, ám azokat az alá­író felek egyike sem ve­szi komolyan. A nagykeres­kedelem minden következ­mény nélkül kiszólhat este a termelőszövetkezetnek telefo­non, hogy reggel ne küldje a paprikát, mert úgysem veszi át. A téesz ezt tudomásul ve­szi, hiszen néhány nappal ko­rábban ő is másik vevőnek adta el a paprikáját, s akkor őmiatta maradt hoppon a szerződőtársa. Ugyanez a helyzet jelenleg a kistermelők és az őket integráló nagyüze­mek között. A termelőtől a fogyasztóig megtett út rejtelmeinek, trükkjeinek, a gazdasági ren­dészetet és a piacfelügyelősé­geket megtéveszteni igyekvő manővereknek a dzsungelét ma szinte lehetetlen teljes egészében áttekinteni. A Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság készülő jelentése, amely­hez adalékul szolgálnak a Pest megyei tapasztalatok is, a Minisztertanács felkérésére most arra vállalkozik, hogy ebből a dzsungelból kivezető utat mutasson. $ Tegnap, Pest megyei tar­tózkodásának befejező nap- ^ ján a KISZ Pest Megyei ^ Bizottságára látogatott a ^ szovjetunióbeli testvérme- ^ gyénkből, Omszkból érke- y zett Komszomol-delegáció. ^ Szergej Virkin, a Komszo- í mo! omszki területi bizott- ságának osztályvezetője, ^ Nyikolaj Hodenovics, a ^ Komszomol omszki járási ^ bizottságának első titkára áés Natalia Pereszothina, az ^ omszki Gorkij Állami Pe- dagógiai Főiskola hallgató­éi ja. ^ Vendégeink hétfő óta ^ ipari, mezőgazdasági ttze- ^ mekben, iskolákban jártak, '/fiatalokkal találkoztak, 5 megismerkedtek a megye ^társadalmi, gazdasági hely- zetével, az ifjúságpolitikai é munka feladataival, ered- ^ menyeivel. ^ E tapasztalatcserék, kö­tetlen beszélgetések folyta- í tódtak tegnap délelőtt a ? KISZ-bizottságon, ahol Ha- ^ lasi Márton, a KISZ Pest ^ Megyei Bizottságának első ^ titkára és Solymosi Sándor, ^ a testület titkára fogadta a küldöttséget. Első kézből Halasi Márton tájékoztatta testvérmegyénk küldötteit a megyei ifjúságpolitikai mun­káról. Beszélt az idei év fon­tos belpolitikai eseményeiről, a feladatokat meghatározó ál­lásfoglalásokról, s arról, ho­gyan tükröződik mindez a na­pi gyakorlatban. Szólt arról is, hogyan él, boldogul a megye ifjúsága, mi foglalkoztatja a 42 ezer KISZ-tagot. Vendégeink sokfelé jártak, sok mindent tapasztaltak a lá­togatás során, amelynek alap­ján több kérdés fogalmazódott meg bennük. A beszélgetés jó alkalmat kínált arra, hogy kíváncsiságukat kielégítsék. Tudakozódtak a megye mező- gazdaságáról, a termésátlagok­ról, az állattenyésztés eredmé­nyeiről. Érdeklődésük érthető, hiszen Omszk mezőgazdasági jellegű megye, a Szovjetunió egyik éléstára. Nyikolaj Hode­novics, az egyik mezőgazdasági terület ifjúsági szövetségének első titkára, s mint mondta: ezekben a napokban is sok fiatal vesz részt az őszi mun­kákban, a betakarításban. Tá­volról érkezett barátaink elis­meréssel szóltak eredmé­nyeinkről, s Natalia Pere­szothina jegyzetfüzetében egy­más után teltek be a lapok. Bár vendégeink először jár­tak Magyarországon, mégis rengeteget tudnak hazánkról. Szergej Virkin például fejből sorolta, hogy mennyi nálunk a búza termésátlaga, s hogy milyen eredményeink vannak a tejtermelésben. A tájéko­zottság az állandóan fejlődő testvérkapcsolatoknak köszön­hető, hiszen a két ifjúsági szervezet minden évben de­legációt cserél, s azon kívül is, az újságok, a televízió hír­adásainak segítségével is in­formációkat szereznek a leg­fontosabb eseményekről. Ilyen volt például az ifjúság helyze­téről nemrégiben hozott szov­jet párthatározat, amelyről Szergej Virkin első kézből adott tájékoztatást. Címeket visznek — A határozat egyebek kö­zött arra ösztönzi a Komszo- mol-bizottságokat, hogy csök­kentsék a papírmunkát, a bü­rokráciát, életszerűbbé tegyék az irányítást — mondotta a delegáció vezetője. — A fia­talok legyenek önállóbbak, kezdeményezők, vegyenek részt az országos döntések előkészítésében. Az is követel­mény, hogy minden alapszer­vezetnek, tagnak pontosan meghatározott feladatai legye­nek. Magyarországhoz hason­lóan, a Szovjetunióban is most készülnek a következő ötéves tervre, ezen belül a termelé­kenység növelésére, a techni­kai fejlődés meggyorsítására. Konkrét tervet dolgoztunk ki arra, miként segítsék a fiatal műszakiak, a szakemberek az elképzelések valóra váltását. Testvérmegyénk küldöttei jó benyomásokat szereztek ha­zánkban, s mint mondották: olyan szívélyes fogadtatásban részesültek, hogy már az első órákban otthon érezték magu­kat. A találkozókon sokat ta­pasztaltak, új információkat szereztek, amelyeket otthoni munkájukban is szeretnének hasznosítani. — Különösen érdekes volt a gyáli Szabadság és a dánszent- miklósi Micsurin termelőszö­vetkezetekben tett látogatás, mert a gyakorlatban is megis­merhettük a magyar módsze­reket — mondta Szergej Vir­kin. — Nagy hatást tett ránk a Nagykörösön töltött idő is, ahol tartalmas beszélgetést folytattunk a helyi párt- és KISZ-vezetőkkel. Ügy érzem, emberileg is közel kerültünk egymáshoz. Jól éreztük ma­gunkat a gyáli ifjúsági klub­ban is, ahol a KISZ-munka mellett egyéb politikai és gaz­dasági kérdések is szóba ke­rültek. — Nekem, mint leendő pe­dagógusnak, a nagykőrösi Tol­di Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában és Szak­munkásképző Intézetben tett látogatás volt a legérdekesebb — mondja Natalia Pereszothi­na. — A jól felszerelt, szép iskolában elsősorban a számí­tógépek alkalmazásának ta­pasztalatai izgattak, mert ná­lunk is most kezdődik a ma­gyarországihoz hasonló prog­ram a komputerek elterjeszté­sére. De jártam egy általános iskolában is, ahol végighall­gattam egy fizikaórát, beszél­gettem a tanárokkal. Sosem felejtem el, hogyan fogadtak az albertirsai általános isko­lában, ahol tiszteletbeli úttö­rővé avattak bennünket. El­visszük magunkkal néhány pajtás, ifjúsági vezető címét, s átadjuk az otthoniaknak, hogy levelezhessenek egymás­sal, Céljaink azonosak — Mindenütt azt tapasztal­tuk, hogy alapvető céljaink azonosak, a megvalósítás útjai pedig természetesen különbö­zőek. A mostani beszélgetés is ezt erősítette meg — összegez­te benyomásait Szergej Virkin. A delegáció a KISZ Pest Megyei Bizottságán tett láto­gatás után megkoszorúzta Li­geti Károly Omszki parki em­lékművét, majd a fővárossal ismerkedett. Testvérmegyénk 297 ezer komszomolistájának küldöttei ma délelőtt utaznak el Budapestről. Kövess László Cseri Sándor Szilárd, elvi alapokon Kádár János: Béke, függetlenség, honvédelem T örténelmünkben, népünk életé­ben meghatározó az 1957-től napjainkig terjedő korszak. Az el­lenforradalom leverése, a konszolidá­ció, a munkáshatalom megszilárdítá­sa, a szocializmus fejlődésének kitel­jesedése, a népi nemzeti egység meg­teremtése mind-mind erre az idő­szakra esik. E történelmi folyamat legfőbb jellemzője, alapvető forrása a párt szilárd, következetes, elvi poli­tikája a társadalmi élet minden te­rületén. Ezt tükrözi és támasztja alá Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitká­rának a honvédelmi politikával fog­lalkozó beszédeit és cikkeit közreadó kötet, melyet a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában a honvédelmi könyv­napok alkalmával most vehetnek kéz­be az olvasók. Mintegy jelképnek is tekinthető: a válogatás a Magyar Szocialista Mun­káspárt 1957. januári csepeli aktíva­értekezletén elhangzott felszólalás közreadásával kezdődik, s a csepeli választási nagygyűlésen idén június­ban elmondott beszéddel zárul, ezzel is érzékeltetvén a fejlődés történelmi ívét. Annak a gondolatnak, gyakor­lati tapasztalatnak is hangsúlyt adva, hogy a béke megőrzése, a nemzeti függetlenség, a szocialista tábor és szövetségi rendszere iránti elkötele­zettség, az internacionalizmus, a honvédelem ügye az eltelt csaknem három évtized alatt mindig a párt politikájának alapkérdései közé tar­tozott, tevékenységének homlokteré­ben ál't. Folyamatában kimutatható az állandóság, a továbbfejlődés, meg­újulás dialektikus egysége. A kötet valamennyi írása meg­erősíti: a szocializmustól, honvédel­münktől idegen minden expanziós törekvés, kardesörtetés, más ' népek lebecsülése, rendszerünk lényegéből fakad törekvésünk a béke megóvá­sára, a kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatok fenntartására a világ minden országával. Elidegeníthetetlen jogunk természetesen a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás, a magunk választotta társadalmi rendszer épí­tése. fejlesztése, az együttérzés a vi­lág haladó erőivel, küzdelmük támo­gatása. Meggyőződésünk, törekvé­seink. boldogulásunk alapvető és egyetlen biztosítéka a szocialista kö­zösséghez tartozás, az őszinte barát­ság és szoros együttműködés termé­szetes szövetségeseinkkel. E politika helyességét a történelem igazolta. Kipróbált, bevált elvi alapokra épül tehát országunk, belső rendünk vé­delmének szervezete, rendszere, fej­lesztése és erősítése, a nemzeti érdek és az internacionalista elkötelezettség egyidejű, következetes érvényesítése révén. A gyűjtemény — tematikájához híven — konkrétan és részleteiben is bepillantást nyújt a pártnak a fegy­veres erők és testületek szerepéről, feladatairól kialakított álláspontjába. Nyomon kísérhető az egyes cikkeket, beszédeket áttanulmányozva a nép­hadsereg, a belügyi szervek, a mun­kásőrség fejlődése, őszinte, mély gondolatokra talál az olvasó a haza- fiságról és a nemzetköziségről, a magyar—szovjet barátság tartalmáról, jelentőségéről. N agy vállalkozása volt a kiadónak a kötet összeállítása, hiszen ilyen témakörben hasonló válogatás még nem látott napvilágot. A mun­kát eredményesnek értékelheti az ol­vasó, hiszen a közzétett beszédek, cikkek és részletek magukban fog­lalják — az elméleti, kül- és belpo­litikai összefüggéseket is megvilágít­va — a honvédelmi politika vala­mennyi lényeges elemét, történelmi, fejlődési folyamatát. S emellett — a te­matikai körülhatároltság ellenére —. az olvasmány összességében vissza­tükrözi Kádár János közismert sze­mélyiségét. egyéni stílusát. Jól érzé­kelteti, hogy e fontos kérdések kap­csán olyan ember teszi közkinccsé gondolatait, aki személyében is el­választhatatlan része a történelem­nek. meghatározó alakítója a politi­kának. Mészáros János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents