Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-26 / 226. szám

4 1985. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK ^MMoí További lépésekre van szükség Csak egy napra érkező vendégek Néhány napja részletes elemzés került a városi tanács végrehajtó bizottsága elé a település kereskedelmi ellátá­sáról és e szakterület megol­dandó feladatairól. Mivel köz­tudott, ‘hogy Szentendre bolt­jainak árukínálata kívánni­valót hagy maga után (s er­ről e hasábokon is írtunk már), most arra törekszünk, hogy a kevésbé ismert ada- ; tokát tárjuk az olvasók elé. Kevés a jelentkező Kezdjük talán azzal, hogy három évvel ezelőtt tanács­ülésen születtek határozatok arra, hogy meg kell terem­teni városunkban a kereske­delmi szakmunkásképzés lehe­tőségeit. Támogatni kell azo­kat, akik élelmiszerkereske­dést kívánnak nyitni, a város- központban felszabaduló he­lyiségeket pedig kereskedelmi célokra kell felhasználni. Megállapították, hogy égetően szükséges egy lakberendezési áruház Szentendrére telepí­tése. Vegyük most sorba, mi valósult meg az 1982 őszi el­határozásokból. Mivel néhány hete átadták az új gimnáziu­mot, lehetőség nyílt arra, hogy a szakmunkásképző meg­felelő otthonba költözzön. Így az 1986-87-es tanévben meg­kezdhetik a tanulmányaikat azok a fiatalok, akik keres­kedők szeretnének lenni. Nem sikerült megfelelően támogatni azokat, akik élelmi­szerboltot kívánnak nyitni. Nem a tanács hibájából, ha­nem azért, mert kevés a jelentkező. A lakberende­zési áruház a kenyérgyár he­lyén lesz, a Május 1. út 2. szám alatti épületben hús­áruház nyílik, boltokat tele­pítenek a volt mentő- és hajó­állomás, valamint az Állami Biztosító megüresedő helyisé­gébe is. Kimaradt túrrjáratok A határozatok töhát többé- kevésbé megvalósultak. Mégis szorítóak a gondok. Főként azért, mert a kereskedelmi hálózat állapota szakmánként változó. Az élelmiszerboltok 70 százaléka egy háromszemé­lyes, raktár- és hűtőkapacitás nélküli régi épületben elhe­lyezett áruda. Negyven van belőlük 5200 négyzetméteres alapterülettel. (Ebben benne vannak az új ABC áruházak is.) A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat — amely 24 egységet mondhat magáénak — az utóbbi években új létesít­ményt nem adott át, e helyett megszüntetett négyet. Különö­sen a papszigeti és a szamár­hegyi élelmiszerbolt szolgálta­tása hiányzik erősen. A Szent­endre és Vidéke Áfész 13 el­árusítóhelyet birtokol, közü­lük egy az új, a Pismány ABC kisáruház. Magánkézben mindössze három vegyes­kereskedés van. Tőkeerős nagyvállalat nincs a város­ban. További gondokat jelent a munkaerőhiány, a fluktuá­ció, az elnőiesedés (amelynek kedvezőtlen hatása különösen a nyári szünetek idején érez­hető). A szállításban sem tör­tént komolyabb változás az el­múlt három esztendőben. Elő­fordul, hogy a Duna Füszért túrajáratai kimaradnak, több­ször hiánycikk a margarin, a napraforgó étolaj, a száraz- tészta, egyes fűszerféleségek, mosogatószerek, papíripari ter­mékek. Még az élelmiszer- iparhoz tartozik az is, hogy az új kenyérgyár — ez most- már egyévi tapasztalat alap­ján elhamarkodottság nélkül megállapítható — nem javí­tott számottevően az ellátáson. Válasz cikkünkre Készül az új telefonkönyv A Pest Megyei Hírlap 1985. augusztus 22-i számának „Ál­modozni jó” című cikkében foglaltakat megvizsgáltam. Ennek alapján közlöm, hogy a Szentendre és környéke te­lefonkönyv kiadására 1932. október hóban került sor no­vember havi megjelenéssel. A telefonkönyv 4000 példány­ban készült. A kiadott pél­dányszám megállapítása a be­kapcsolt távbeszélő-állomások, várható szerelések és szolgá­lati példányok figyelembevé­telével történt. A Magyar Posta központjának állásfog­lalása alapján újabb városi telefonkönyvek kiadására nincs lehetőség. A jövőben az előfizetők adatait megyei telefonköny­vek formájában kell közzé­tenni. Az új elképzeléseknek meg­felelően jelenleg folyik a Pest megyei telefonkönyv szerkesztése. Ennek megjele­nését 1985. év végére terve­zem. Az időpontját a nyom­dai kapacitás még befolyá­solhatja. Az ügyfelek az előfizetők kapcsolási számairól vala­mennyi postahivatalnál ren­delkezésre álló telefonköny­vek adataiból kaphatnak tá­jékoztatást. Ezen túlmenően tudakozó szolgálat is rendel­kezésre áll. A szükséges adatokat a tisztelt cikkíró a szentendrei postahivatal felvételi munka­helyén rendelkezésre álló te- lefonkönyvből be tudta volna szerezni. A rendelkezésre álló tele­fonkönyv — figyelembe véve a kiadás időpontját — ter­mészetesen az azóta bekap­csolt előfizetők adatait nem tartalmazza. Siristye Mihály távközlési és műszaki Igazgatóhelyettes Budapest-Vidéki Postaigazgatóság Jól jön a diáksegítség Jól jön a segítség a gazdaságokban. Az I. István Gimnázium ta­nulói egy héten keresztül szedik az almát Pomázon, a Munka- terápiás Intézetben A kapacitása megvan ahhoz, hogy a várost ellássa, a szak­emberek azonban elkerülik az üzemet. Fenntartás nélkül di­csérni csak a tejelláiást le­het, mert — különösen amióta a féltartós tejet is viszik a ki­jelölt boltokba — mindig le­het friss termékeket kapni. A zöldségárak tartósan maga­sabbak a fővárosinál. Hús­féleségekből szűk a válasz­ték, hiányzanak az olcsóbb tőkehús- es felvágottféieségek. Az iparcikkeket tekintve, ha lehet, még rosszabb a helyzet. Gyakran nem kapható vil­lanytűzhely, bojler, hűtőszek­rény, színes tévé, egyes sze­relvény és va&műszaki áruk, a boltok kicsik, s egy kivételé­vel elavultak. Kedvező válto­zás a cipőbolt bővítése és a gyermekruihabolt megnyitása a Kossuth utcában, a Patyo­lat helyén. Bevált az Óbuda Tsz elgondolása, a futózott autóabroncsoknak szinte kor­látlan a piaca. Nagyon hiány­zott az a szolgáltatás is, ame­lyet a Monorvidéki Áfész biz­tosít a Vasvári Pál utcában üzembe helyezett benzinkúttal. Dicsérni kell az Afor-t is, mert bevezették a város má­sik töltőállomásánál a 24 órás nyitva tartust. A Tüzép-telepen bőven van áru, az építtetők megtalálják a legfontosabb anyagokat, de a tüzelőanyag­ellátás évek óta fokozatosan romlik. Olcsó önkiszolgáló A legnagyobb átalakulás az elmúlit három esztendő alatt a vendéglátásban történt. Kedvezően változott meg az üzletek külső képe, 'megfelel­nek az osztálybasorolási fel­tételeknek. Figyelmeztető azon­ban, hogy a konyhák és az előkészítő helyiségek állapota romlott. A város ellátottságáról szól­va nem lehet hallgatni az idegenforgalomról sem. Most már tapasztalható, hogy nem­csak május 15. és szeptember 15. között van tele a település turistákkal, hanem a többi hónapokban is. Az emberek többsége egy napra érkezik a Dunakanyarba. A Danubius és a Hotel Party ugyanis 190 hellyel rendelkezik. A cam- pingeket is számítva, alig fél­ezer vendég alhat egy időben Szentendrén. Ezt egészítik ki a magánpanziók, mintegy 500 ággyal. Az igényekhez képest ez töredéket jelent. A VII. ötéves terv keres­kedelemfejlesztési célkitűzései most formálódnak. Nagy vál­tozásokra nemigen számítha­tunk. Üdvös lenne tőkeerős vállalatok idecsalogatása a kereskedelem színvonalának javítása érdekében. SZENTENDREI Katiiig A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A tanácstagok megszavazták Visegrád jövőjét tervezik Visegrádon a nagyközség ta­nácsa elfogadta a VII. ötéves terv koncepcióját. Ebben az időszakban a település csak­nem 99 millió forinttal gaz­dálkodhat. Ebből az állami tá­mogatás valamivel több, mint 40 millió. Az intézmények fenntartása után fejlesztésre marad 20 milliójuk. A mit va­lósítsunk meg kérdésre a ta­nácsülés a feladatok rangso­rolásával adta meg a feleletet. Földrajzi adottságok Az iskola egyik 6 tantermes épülete több mint kétszáz éves. Műemléki védettségű, de élet- veszélyessé vált. A községben nincs tornaterem. A VII. öt­éves tervben a legrosszabb ál­lapotban levő szárnyat szeret­nék felújítani és bővíteni. He­lyet teremteni a napközinek, az úttörőszobának, a könyv­tárnak. A tornaterem felépí­tése a testnevelés és sport fel­tételeiben minőségi javulást hozna. A tanulmányterv a költségeket 48 millió forintra becsüli. Visegrád üdülőközpont. A te­lepülés centrumának kialakí­tásához nyolcmillió forintot várnak az idegenforgalmi alap­ból. A villanyhálózat és víz­bázis bővítésére, valamint út­építésre is szükség lesz a VII. ötéves tervben. Járdát csak lakossági pénzből fognak csi­nálni. Saját bevételből kíván­ják kialakítani a szippantott szennyvíztárolót és a szemét­telepet. A nagyközség földraj­zi adottságai miatt az itt fo­lyó patakok rendezésére há­rommillió forintot irányoztak elő. Az elfogadott koncepcióban szerepel még az állami házak etőszigetelése, némelyikük fel­újítása, az egészségház re­konstrukciója, a napközisek termének, vizesblokkjának rendbetétele. Motel, kemping A nem tanácsi szervek pén­zéből fogják nitrátmentesíte­ni a kutakat, részben építeni a csatorna- és a vízhálózatot. A Pilisi Állami Parkerdőgaz­daság, a Pest Megyei Idegen- forgalmi Hivatal és a magán­tőke érdekelt a 400 négyzet- méteres üzletház, a penzió, a motel, a mogyoróhegyi kem­ping, a sífelvonó és az erdei művelődési ház megépítésé­ben. A királyi palotát a Ma­gyar Nemzeti Múzeum segít helyreállítani. A VII. ötéves terv koncep­ciójának elfogadásánál termé­szetesen a tágabb környezet várható fejlődésével is számol­ni kell. Azzal például, hogy milyen hatással lesz Visegrád oktatásügyére az új szentend­rei gimnázium átadása, a szak­munkásképzés színvonalának javulása, vagy például az er­dei művelődési ház és a nagy- villámi sífelvonó felépítése. Kí­vánatos, hogy a térségben le­vő közművelődési intézmények integrációban működjenek együtt.. Mivel tény, hogy Vi­segrád fogadóképessége elma­rad a turizmus növekedése mögött, elkerülhetetlen feladat a kereskedelmi hálózat és a fizetővendég-szolgálat fejlesz­tése. A koncepció számol ez­zel, s 400 négyzetméteres üz­letközpont felépítését és a ma- gánpenziók számának lénye­ges gyarapítását tűzi ki célul. Nagyobb idegenícrgabm S végezetül nézzük meg, mi­re kívánják fordítani Visegrá­don a tefából befolyt össze­get. Elsősorban az alapellátást javító fejlesztésekre, az ide­genforgalom fogadóképességé­nek javítására, a telefonháló­zat bővítésére, járdaépítésre, s mindarra, amire a lakosság igennel szavaz. Karbantartás A szentendrei Márka-üzemben rendszeresen karbantartják a gépeket. A képen az látható, amint éppen a kupakcsavaró gépet javítják. Pf. 57. Lanyhuló építési kedv Politzer Györgytől, az OTP szentendrei fiókjának vezető­jétől levelet kaptunk, amely­ben észrevételeiket fűz a For­dult a kocka, de ... címmel megjelent cikkünkhöz. Az em­lített írásban ugyanis Kertész József né, a Pest környéki Tü- zép-vállalat pomázi telepének vezetője az építőipari anya­gok iránti kereslet visszaesésé­nek egyik okául, az OTP szűk­keblű hitelpolitikáját említi. Kijelenti, hogy 1985-ben még nem látott hitellevelet. Politzer György leírja, hogy az 1983. január 1-től életbe Családi, Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda Folytonos megújulás szükséges A kezemben tartok egy meghívót, amelyen a Pest me­gyei irodavezetők munkakö­zössége és a szentendrei Csa­ládi és Társadalmi Eseménye­ket Rendező Iroda szeptember 26-ra tanácskozásra hívta a kollégákat. A pontosan kidol­gozott programban a propa­gandamunkáról szóló beszá­moló tervismertetés, és vá­rosnéző séta egyaránt szerepel. A dátum érdekes, mert Szentendrén éppen 10 évvel ezlőtt alakult meg ez a szer­vezet Zaszlavik Jenő vezeté­sevéi. Emlékszem, hogy a vá­rosi tanács földszintjén kap­tak egy szobát. Bizony az el­ső kiadványok még szerények voltak. Egyszerű szórólapok, stencilek. Hosszú út vezetett a Somogyi—Bacsó parton fek­vő tágas irodáig, az aktívahá­lózat kiépítéséig, s például a szép emléklapokig, amelyek országszerte ismertek. Az iro­da jó érzékkel Kovács Margit :küvő jegyespárját és a ■crmekét szoptató Madon- ; választotta emblémául. A propagandáról Zaszlavik Jenőnek sajátos véleménye van. Rendíthetetlenül hisz ab­ban. hogy a színvonalas kiad­ványoknak jelentős szerepük van az esztétikai érzék alakí­tásában, befolyásolják az em­bereket a döntésükben. Ezért található a városban a sok képes szép híradó, gyorstájé­koztató, becse van a helyi publicisztikának. Az iroda dolgozói kiállításokat rendez­nek, az esküvőkre, névadókra meghívják a községekben dol­gozó kollégáikat. — Megújulni, folyton meg­újulni — mondja Zaszlavik Jenő, amikor az új névadó emléklapot mutatja. A város címerével, pecsétjével, a ta­nácselnök aláírásával ellátott dokumentum először azt az apróságot köszönti, ki a mai napon ünnepélyesen belépett Szentendre város társadalmá­ba. Alább idézet, amelyet Sze- berényi Lehel a névadó em­léklap mottójául írt. „Nem feledjük: a hazát, a várost emberek virágoztatják. Szülőföldjükhöz ragaszkodók. Hőn munkálkodunk gyerme­künk fogékony jellemén; ő se feledje soha. Óhajunk, hogy bearanyozza környezete éle. tét, s léptei majdan városának meghitt kövein jó emlékű nyo­mot hagyjanak.” Aláírás: szü­lők. Bizony szép. Része az iroda propagandájának. Mert Zasz­lavik Jenő szerint Szentendrén hangsúlyos ez a munka. Ízlés- formáló, hogy milyen kiadvá­nyokat kapnak az emberek. Ezt viszik innen haza a tu­risták más városokba és or­szágokba. S hogy állunk a megújulás­sal? Képmagnót szeretnének. Megvan az ígéret arra, hogy jövőre megvehetik. A város és a körzet esemé­nyeit, esküvők, névadók, szü­letésnapok hangulatát szeret­nék rögzíteni. Az elképzelés megvalósítása lehetővé tenné, hogy az ünnepi eseményeket filmre vegyék, s otthon leve­títhessék. A közérdeklődésre számot tartó eseményeket a te­lepülés forgalmas pontjain be­mutatnák. A város vezetői tá­mogatják az ötletet. Egyelőre azonban a sokszo­rosító gépet nézzük, amelyen 50x70 centiméteres méretig kü­lönböző kiadványokat lehet nyomni. — Talán vgmk is alakul, s a megye többi, irodájának is tudunk dolgozni, meditál Zasz­lavik Jenő. A szervezet tagjai a munkatársak lennének. Nyol­cas Csabáné, Szentendrei Gé- záné, Bereznai Péter, Miszer István. lépett kedvező hitelfeltételek hatására a szentendrei fiók­ban duplájára nőtt a kölcsön­ügyletek száma. Ugyanebben az évben jelentős emelkedés volt az új családi házas épít­kezéseknél. Igaz — jegyzi meg, hogy a telekkínálat és áremelkedések hatására — visszaesések is kimutathatók. Az, hogy a pomázi Tüzép vezetője 1985-ben nem látott hitellevelet azért van, mert igyekeznek készpénzben át­adni a kölcsönöket az ügy­feleknek. Így az utóbbiak könnyebben tudják megsze­rezni a különböző építőanya­gokat. Az OTP tehát alkal­mazkodott a körülmények­hez, s a hitellevelek ritkulása nem a kölcsönhöz jutás ne­hézségének a jele, hanem ép­pen a hitelpolitika rugalmas­ságáé. Ebből következik, hogy a Tüzépeken elfekvő anyagok iránti kereslet visszaesésének nem oka az OTP. Még egy pontban mond el­lent a cikkben állítottaknak Politzer György. Azt írtuk ugyanis, hogy az utóbbi évek­ben erősen megnövekedett szállítási költségeket nem ve­sz; figyelembe a pénzügyek­kel foglalkozó cég. A fiók­vezető megnyugtatásul közli, hogy a költségvetésekbe be le­het építeni a fuvarozási ki­adásokat. Eddig a tartalmi idézet a levélből. Néhány gondolat azért kívánkozik a vitához. Jobban örültünk volna an­nak például, ha a fiókvezető az 1985. évi adatokról ír. Örömmel ismerjük el viszont, hogy a rugalmasság jele a hitellevelek „ritkítása”. Azon­ban azt meg kell jegyezni, hogy a családi házas építke­zésekhez adott OTP-kölcsön egyre jelentéktelenebb hánya­dát teszi ki az ügyfelek össz­kiadásainak. Az oldalt írta: Vícsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents