Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-24 / 224. szám
mr < mkuvki 1985. SZEPTEMBER 2«., KFT)D Ismét lesz napraforgóolaj Megkezdődött a martfűi növényolajipari üzemben az idei napraforgó-feldolgozási szezon. Naponta 24 órás műszakban több mint ezer tonna napraforgóolajat és nyersolajat állítanak elő, amely további finomításra kerül. A kép a kísérleti laboratóriumban készült Kiállítás Kuvaitban Magyar bét önálló magyar kiállítást rendez a Hungexpo külkereskedelmi vásár- és propagandairoda október 19. és 25. között Kuvaitban. Harminchárom magyar vállalat mintegy ezer négyzetméternyi területen tart árubemutatót. Számos vállalat helyben kínálja termékeit eladásra. Az árucsere növelése mellett gondot fordítanak a fejlettebb együttműködési formák népszerűsítésére is. Több előadás hangzik el a magyarországi tőkebefektetések lehetőségéről, vegyesvállalatok alapításának feltételeiről, a harmadik piacokon való együttműködés módjairól. Nagy teret szentelnek a hazai idegen- forgalmi kínálat megismertetésének: az előadásokon szó lesz gyógyvizeinkről, hagyományainkról s a vadászati lehetőségekről. Naponta divatbemutató színesíti a programot, a kiállításon kávéházat és magyar éttermet üzemeltetnek, az előcsarnokban pédig magyar alkotók műveiből képzőművészeti bemutatót tartanak. Bsloncserépgyár épül Dunakeszin Választékot bővít az új termék Az építőiparban használatos anyagok hiánycikklistáján már régóta ott szerepel a cserép. A szegényes hazai kínálatot a kereskedelem importtal igyekezett pótolni, mígnem Veszprémben osztrák közre, működéssel hozzáláttak a be- toncserépgyártáshoz. Az igények további kielégítése érdekében egy újabb gyár létesítésére írt ki pályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Ezt a 43. számú Állami Építőipari Vállalat nyerte el. Azért indultak a versengésben, mert fantáziát, üzletet láttak a lehetőségben, s nem utolsósorban a házgyári elemeik iránti csökkenő kereslet miatt. De pályáztak azért is, mert nem volt szükség nagyobb mennyiségben egyedi termékeikre, például speciális méretű blokkjaikra sem. amelyeket éppen a Dunakeszin levő egyik csarnokukban gyártottak. Kézenfekvő megoldásként kínálkozott, hogy ezen a helyen kezdődjék az építkezés. Itt egy meglevő épületet kell átalakítani, vagyis olcsóbban megvalósítható a beruházás. Tetemes összegeket tudnak megspórolni, továbbá a szállítási költségeken: a dunai kavics megfelelő alapanyag a gyártáshoz, azt pedig viszonylag olcsón hozzák a hajók. E fontos tényből következik, hogy a vállalat ajánlatában a betoncserép termelői árára vonatkozó összeg is csábító, de ne vágjunk a dolgok elébe... A fentieket véletlen szerencsének. helyzeti előnynek minősíthetnénk. ám a továbbiakban .minden a szerkezetépítő és -gyártó üzemigazgatóság kollektíváján múlott, akikre a generálkivitelezés koránt sem egyszerű fele data várt. Kedvezőbb áron — A szerződést tavaly decemberben írták alá, az első kapavágást az idén áprilisban tettük, s november 20—25. között megkezdődik a próbaüzemelés — mondja szinte egy szuszra Turbék Béla, a szerkezetépítő és -gyártó üzem igazgatója. — Azt hiszem, ez a tempó fogalom az építőiparban. Különösen akkor, ha azt is tudjuk: a kiviteli tervek elkészítését csak a technológiai elképzelések ismeretében kezdhettük meg. — Miért az olasz technológia mellett döntöttek? — A VORTEX-HYDRA-n kívül tárgyaltunk az osztrák Bramac és a svéd ABC cégekkel is. Az sem titok, hogy versenyeztettük őket. Végül is az olaszok adták a legkedvezőbb árajánlatot. Sokat nyomott a latban, hogy tapasztalataik széles körűek, mivel nemcsak a cserépgyár építésében. a technológiai szerelésken jártasak, de maguk is termelnek cserepet. A szükséges gépek gyártását szintén vállalták. Amellett, hogy a terveket határidőré szállították, elengedhetetlen segítségét nyújtanak a berendezések szerelésénél, s elvégezték az általunk igényelt módosításokat is: az üzemeltetés kedvezőbb szempontjait figyelembe véve nem a megszokott melegvizes, hanem gázfűtéses érlelőkemencéket szállítottak. Bravúros munkatempó Az anyagbeszerzés gondjait ismerve valóban bravúros a munkatempó: az építési feladatok 70 százaléka elkészült, a technológiai szerelések majdnem teljes egészében befejeződték, a gépek háromnegyed része már a helyén van. A 2500 négyzetméter alapterületű csarnok mellé egy tízezer négyzetméteres tárolóteret terveztek, ennek kialakítása a hátralevő két hónap feladata. — Mennyibe kerül a beruházás? — Az Állami Fejlesztési Banktól 185 millió forint hitelt kaptunk, amit nyolc év alatt kell visszafizetni. A termelés decemberben indul, akkor mór másfél, kétmillió betoncserepet kell gyártani, a továbbiakban pedig évi 20 millió darabot. — A hagyományos cserép olcsó ára miatt változatlanul keresett cikk lesz a piacon. Az új gyár termelése hozzájárul majd a kínálat bővítéséhez, de vajon képesek lesznek-e konkurálni minőségben és árban a veszprémiekkel? — Bízom benne, hogy igen. A veszprémi az osztrák Bramac céggel közös vállalat, a mi kapcsolatunk viszont a VORTEX-HYDRA-val a termelés beindulásáig tart. A nyereség tehát teljes egészében a miénk. Termelői árunk mintegy 20 százalékkal olcsóbb, az importból származó betoncserepekről mór nem is szólva. A minőséggel kapcsolatban azt mondhatom, hogy a Dunakeszin gyártott termékeket az időjárás viszontagságaitól egy műanyagos bevonat védi. Ez egyben fényes felületet ad, s így a betoncserép a mázas testvéréhez hasonlít Vonzó alkalom — A munkaerő-szükségletet átcsoportosítással vagy dolgozók felvételével oldják meg? — Hatvan fizikai és húsz alkalmazotti állományú dolgozóra tervezték a gyárat, mert teljesen automatikus rendszerről van szó. Néhány embert kivéve új felvételes lakatosokkal, villanyszerelőkkel, műszerészekkel kívánjuk üzemeltetni a cserépgyárat. Azt, hogy végül is melyik betoncserép lesz a kelendőbb, a piac, a vevő dönti el. Mindenesetre örvendetes tény, hogy több tetőrevalóra számíthatunk. A banki szerződés értelmében ugyanis a cserép- gyár termelésének 30—40 százalékát a magánerős építkezők között kell értékesíteniük. Fazekas Eszter Per pert követ, de ki a győztes? Tengerikígyó a hibajegyzék Végre beköltözhetünk! Ki ne ismerné a szinte eufórikus örömöt, amelyet egy önálló főbérleti lakás birtoklása szerez! Szinte tíz centivel a padló fölött jár az újdonsült tulajdonos, első bódulatában még észre sem véve, hogy a pvc- padlón égő cigaretta nyoma éktelenkedik, hogy az erkélyajtó szorul, és így tovább; a felsorolás sajnos folytatható. Lehetetlen állapot ez akkor is, ha tanácsi lakásról van szó, de különösen tűrhetetlen a több százezer forintos, vagy olykor milliós OTP-lakások esetében. Kifárasztásos módszer A kritika . joggal illeti az ország bármely tájékán épülő panelpalotát, miért lenne éppen szűkebb pátriánk a szerencsés kivétel? Nem az, és ezt bőséges adathalmaz támasztja alá. A Pest Megyei Beruházási Vállalat vezetői úgy látják: a lakások minőségi színvonala nincs arányban az árak növekedésével. A műszaki átadások hibalistája most is terjedelmes, igaz, az akkor rögzített hiányosságok kijavításával nincs különösebb gond. Annál keservesebb az egy évre rá következő — ahogy a szakzsargon mondja — bejárás utáni procedúra. Az ismétlődő bajok: a beázás, a falpenészedés, a falrepedés, a bútorsérülés, a szőnyegpadlók és a tapéták hibáinak orvoslását már nem egykönnyen végzik el az építők. A kötelezettségek elmulasztása miatt a lakások több mint a felénél pereskedésre kerül a sor. A hibás teljesítésért sok esetben kötbérrel sújtják a mulasztókat, de úgy látszik, ez az anyagi veszteség nemigen rendíti meg az érintett vállalatokat. A megállapítások, mint mondtuk, a Pest Megyei Beruházási Vállalat szakembereitől valók, akik maguk is érzik a kifárasztásos módszer idegőrlő hatását, de ha ők pereskednek is az építőkkel, ez a legkevésbé sem jelenti azt, hogy az otthonok tulajdonosai meg lennének kímélve a hercehurcáktól. Hiszen valakinek otthon kell lenni, rendszerint a szabadság terhére. Különösen nagy teher járul azután az öröklakásos házak közös képviselőire; kezdve a tengerikígyó hosszúságú hibajegyzék összeállításával, majd folytatva az évekig tartó szakértői és peres eljárásokban való részvételig. Csekély hajlandóság A telepszerű lakásépítésben a másik főszereplő az OTP. A kép teljességéhez éppen ezért hozzá tartozik az a sokéves tapasztalat, amit ezen a téren szereztek. Mindenekelőtt az, amit egyre indokoltabban nehezményeznek: miközben Érden és Cegléden hosszú ideig álltak üresen a sokaknak megfizethetetlen lakások, hiába próbálja elemi a takarékpénztár, hogy a roppant összeg fejében legalább jobb minőségű tapétát; burkolóanyagokat és felszereléseket kapjanak a tulajdonosok. Arról a ki tudja, miért, de képtelennek tűnő igényről már nem is beszélve, hogy a jövendő lakó beleszólhasson abba, milyen padlésző- nyeg, milyen tapéta kerüljön otthonába. Ami azért is üdvös lenne, mert akit zavar a virágos, vagy idegesít a pizsamára emlékeztető falborítás, a mintás textil, az úgyis kicseréli, munkát, időt és pénzt nem kímélve. Ez akkor is pazarlás, ha nem az építőket terheli. S még csak most jutottunk a beköltözéshez. Ami sokszor igencsak késedelmesen történik. Hol azért, mert hiányzik a közmű, az út. esetleg azért mert az elektromos, a gázvagy a vízszolgáltatás nem indult meg. Fölöttébb gyakori ugyanis, hogy egy vagy több közüzemi szolgáltató nem képviselteti magát a birtokba adási eljáráson. A liftes Házakban külön gondot jelent a felvonó üzembe helyezése, majd pedig a gondnok mégtalálása. Tegyük hozzá, ebben a lakó- közösség is ludas olykor; hiába, nehéz az igazira rálelni. Előbb-utóbb azonban csak átveszi az OTP az épületeket, amelyekben közben sok min dent kijavítottak. De korántsem mindent — mint tudjuk. És a hibák egyik csoportja olyan természetű, hogy kijavítani nem egykönnyű. Kivált, ha a hajlandóság is csekély. Mert bizony az. Az OTP is gyakori vendég a bíróságon, egy-egy tervezővel vagy kivitelezővel, netán egyszerre mindkettővel vívott csatájuk nemritkán 3—5 éven át is húzódik, a csúcstartó ügyük most lépett a 10. évébe, de a végleges és teljes rendezésre még nem sikerült a pervesztes kivitelezőt rászorítani. Pénz a fedezet Kérdés persze, hogy ki a nyertes. A hanyagságáért elmarasztalt vállalat, avagy a jog szerinti győztes, vagy talán a penészes falak között élő lakó? A kérdés így költői. S hogy a válasz ne a mai, igazságtalan végeredmény legyen, javaslat is született a Fogyasztók Pest Megyei Tanácsának a legutóbbi ülésén. A Pest Megyei Beruházási Vállalat a következő szabályozás bevezetését szorgalmazza: tegyenek le a kivitelezők egy meghatározott összeget a garanciális és szavatossági kötelezettségeik biztosítékául, és azt csak akkor vehessék fel, ha a hiánypótlásnak maradéktalanul eleget tettek. Velük együtt mi is úgy hisszük, hogy ez bizonyára változtatna a ma még igen áldatlan helyzeten. « s Szlgcthi Teréz Sokoldalú felajánlások a mezőgazdaságban A középpontban a termelés Különösen a nagy növény- termesztési munkacsúcsok idején, évközben ritkábban esik szó a mezőgazdasági nagyüzemek brigádjainak kongresszusi munkaversenyéről, Talán kevesen emlékeznek a gyáli Szabadság Tsz 1983. szeptemberi felhívására is. Mivel a kiértékelések az esztendő végi, kora tavaszi feladatok közé tartoznak, jobbára csak a versenyfélelősök meg a bizottságok elnökei tartják számon, s jegyzik fel szorgalmasan á teljesítéseket. Az idei felajánlások elsősorban abban különböznek a korábbi évekétől, hogy a jelenlegiek kevésbé kampányszerűek, s a termelést helyezik a középpontba. Természetesen most sem nélkülözik a szociális, kulturális és a sporttal kapcsolatos célokat sem — mint a ráckevei Aranykalász, a far- mosi Tápiómente és a püspökhatvani Galgavölgye . tsz- ekben, amelyekben a sok társadalmi munka mellett ezekre is szakítottak időt —, mégis az idén elsősorban a munkaszervezési, anyag- és Október 1—5. Rokkantak készségolimpiája Négy évvel ezelőtt indult Világhódító útjára az ABILYMPIC, a rokkant emberek készségolimpiája. Akkor Japán volt a vendéglátó ország, ezt tudva sejthető, hogy tökéletes volt a szervezés. A távol-keleti . ország vállalta a vendéglátás költségeinek zömét, , amit az ENSZ erre a célra létesített keretéből egészített ki. S .mert Európa nagyon távol van Japántól, egy- cgy Boeing óriásgépet indítottak Amszterdamból és Zürichből, amelyek a kontinens és az amerikai földrész országainak küldötteit, versenyzőit gyűjtötték össze. S hogy Nyu- gat-Európában is ingyenes legyen a magyar versenyzők utazása, a MALÉV szocialista brigádjai társadalmi munkájuk ellenértékét ajánlották fel, és egy MALÉV-járat vitköltségtakarékossági, vagyii az üzemi eredményeket gyarapító törekvések kaptak nagyobb hangsúlyt a gazdaságokban. A dánszentmlklósi és al- bertirsai Micsurin Termelő- szövetkezetben például kevesebb energiát fogyasztó fűtő- rendszereket alakítanák ki hulladékanyagok alkalmazásával és a napenergia hasznosításával. Hasonlóan a dömsödi Dózsában, ahol a napenergia mellett a biogázt is ötletesen használják , fél. Több helyen a versenymozgalom eredményeként milliókban kifejezhető megtakarítást értek el: például az Óbuda Tsz-ben több mint 3 millió forintot mentettek meg nnyagtakarékossággal, s ugyanez a Sasad Tsz-ben is meghaladja az 1 millió forintot. A gombai Fáy András Tsz pedig közel másfél milliós termelési értéknövekedéssel bizonyított. Kiemelkedő szerepet kapott az újítómozgalom, az elfogadott ötletek gyors bevezetése. E térén az állami gazdaságok járnak élen, különösen a Ceglédi Állami Tangazdaság, ahol az újítások, találmányok száma jóval az átlag fölött van és a mérhető eredmény is csaknem 10 millió forintot tesz ki. A Törökbálinti Állami Gazdaságnak sem kell szégyenkezme 68 elfogadott újításával, valamint 5 cs fél milliónyi mérhető eredményével. Harmadikként a Monori Állami Gazdaság említhető, ahol 28 újítást, találmányt fogadtak el. A kimutatható eredmény: mintegy 2 és fél millió forint. Nem szabad elfeledkeznünk kimagasló teljesítményeket nyújtó emberekről sem. Ilyen például a Taurina dolgozója, Tercsák János, akit az idei OMÉK-on ki is tüntettek 40 elfogadott találmányáért és újításáért. A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet ipari főmérnöke, Szomor Imre és Kovács Bálint főenér- getikus négy és fél millió forint eredménnyel gazdagították munkahelyüket megvalósított ötleteik által. A muhkaversénv tehát nem lanyhult, szívós munka folyik a gazdaságokban, s ezt a kiértékelések is bizonyítani fogják. S. T. E. nek — kérdeztük dr. Csíki Károlyt. — Hármas célja van a rokkantak készségolimpiájának Az egyik maga a versenyzés, a versenyszellem felélesztése. A másik cél, hogy fel tudják mérni, be tudják mutatni kézügyességüket a versenyzők, valamint az, hogy a szemináriumokon az egyes országok képviselői megismertessék egymással a hazájukban folyó rehabilitációs gyakorlatot. Harmadjára, bár nem utolsósorban említeném az olyan országok demonstrációját, ahöl nagyon jó a rehabilitációs munka. Ugyanis vannak olyan országok, ahol önállóan működnek rokkantszövetségek, -szervezetek és saját termékeket állítanak elő tagjaik, ezekből bemutatót vagy diafilmes ismertetőt tartanak. Az európai olimpikonok közül a szocialista országból indulók szeptember 20-án repülnek Moszkvába, ahonnan Japánon keresztül érkeznek meg Kolumbia fővárosába. Bogotába, AEROFLOT-gép- pel, és október 8-án érkeznek vissza. Aszódi László Antal erejüket, hanem hallássérültek, vakok és gyengénlátók, valamint mozgássérültek asztalosmunkában, ruhakészítésben, órajavításban, tv-szerelésben, rádiószerelésbcn, spanyol —angol gépírásban, fémcsz- tergálásban, fafaragásban, kemény anyagok szövésében, komputer-programozásban, reklámgrafika készítésében és kötésben versenyeznek a résztvevők. Hazánkat ketten képviselik: Pinviczki György, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Budapesti és Pest Megyei Szervezetének titkára, Podani János, a llallássétüllek Országos Szövetségének budapesti csoporttitkára. A mozgássérülték képviselője azért nem vehet részt az olimpián, mert közvetlenül az indulás előtt egészségi állapota megromlott. — Mi a célja az ABILYMPICte a három magyar mozgássérült olimpikont. Az ENSZ az 1085-ös esztendőt a világ ifjúsága nemzetközi évének nyilvánította, s az Amerikai Államok Szervezetével közösen rendezik meg az ünnepséget Bogotában, Kolumbia fővárosában. Ennek az ünnepségsorozatnak a szerves része lesz a nemzetközi ABILYMPIC, amelyre a meghívót az Egészségügyi Minisztériumba a szervezőbizottság képviselője hozta el személye- sen. s' hogy mi az ABILYMPIC, s hogy kik képviselik azon Magyarországot, arról dr. Csíki Károly, az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályának főelőadója adott részletes tájékoztatót. — Az ABÍLYMPIC-on, a rokkantak készségolimpiáján nem sportolók mérik össze
