Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-23 / 223. szám

Bővülő ivóvízszolgálat A meglevő tizenhét kilométeres ivóvízhálózat újabb három és fél kilométernyi szakasszal bővül még az idén Vácszcntlászlón. A helybeli termelőszövetkezet kivitelezésében készülő vezeték­kel a község ellátása teljessé válik, minden házba eljut a jó minőségű ivóvíz. Képünk a Zsámboki úton készült, ahol Koz­ma László ásta gépével a száznegyven centiméter mély árkot a műanyag csöveknek Hancsovszki János felvétele folyamatos továbbképzés Fiatalodik az üzemegység A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 23., HÉTFŐ Az egészségügyiek döntöttek Titkosan is övé a bizalom Válasz cikkünkre Pótolták a táblát- - ............... Te chnikatörténeti kollégium A fotózás múltja, jelene Főnix Évadnyitó Az aszódi látás- és mozgás­sérültek Főnix klubja ma, hétfőn délután öt órakor Aszódon, a Petőfi utcában lé­vő öregek napközi otthonában tartja évadnyitó foglalkozását. A jó hangulatot ígérő összejö­vetelre nemcsak Aszódról, ha­nem a környező községekből is várnak vendégeket. A vezető­ség gazdag programot szerve­zett a találkozóra, s most kí­vánják megismertetni, vala­mint megvitatni az esztendő munkatervét is. Fapihe Televíziós műsor Fodor Mihály bagi tanító Fapihe nevű gyermekszínját­szó csoportjára a Magyar Te­levízió is felfigyelt. Szeptem­ber végén felvételt készítenek a Csodamalac című műsoruk­ról. A stábbal már a színhely­ben is megegyeztek. Szabad­téri felvétel lesz a falu hatá­rában. üzemünknek, egy megálló­hely-oszlop, KRESZ-tábla és indulási jegyzéktartó közel ezer forintba kerül, és ehhez jönnek még a kihelyezés költ­ségei. Ezúton is kérjük, amennyi­ben legközelebb hasonló té­májú újságcikk fog megjelen­ni, abban kérjék meg az uta­zóközönséget, hogy saját, és utastársaik érdekében ne ron­gálják meg a megállóhelyet jelző eszközöket. Végül meg kívánjuk jegyez­ni, hogy azóta a megállóhely­táblát pótoltuk. Kérjük válaszunk szíves el­fogadását. Czimmer Mihály üzemigazgató Lőrincz Dénes üzemvezető Első hallásra hihetetlennek tűnt, hogy a Budapesti Közle­kedési Vállalat járművein na­ponta öt és /él millió utas for­dul meg! Pedig igaz, és ezt fő­leg akkor érzi az ember, ha csúcsforgalmi időben akar vil­lamosra, metróra, buszra, tro­lira, fogaskerekűre felszállni... Déli tizenkettő és tizennégy óra között szerencsére csak közepesnek volt mondható a forgalom, a HÉV-szerelvények telítettsége. Volt még néhány ülőhely, s igazán csak az ácsorgóit, akinek az jobban esett. A BKV gödöllői üzemegysé­ge cinkotai vasútállomásán azonban, ha akartak sem na­gyon ülhettek volna tartózko­dóhelyiségükben a közleke­dési dolgozók, mert közeledett a fél kettes váltás ideje, s egymás után szedelőzködtek a menetvezetők (kalauzok), mo­torvezetők. Végül csak ketten maradtak beszélgetni, ismerkedni. Egyi­kük, a harmincon inneni Tka- Ucs Terézia, aki egyszer már dolgozott a BKV-nál, de vi­dékre költözött, s ott vállalt más munkát Aztán, hogy visz- szatelepedett a fővárosba, nyil­ván hatott rá az, hogy édes­anyja valamikor a régi FAÜ- nél, azaz a Fővárosi Autóbusz- üzemnél dolgozott, s érdekese­ket mesélt munkájáról. Teré­zia most két hónapja menet­vezető, ebből fele időt a tan­folyamon töltött el, tehát kez­dő, de máris tetszik neki az új foglalkozás, változatosnak, érdekesnek tartja: szeret is utazni, emberekkel foglalkoz­ni, s a pénze sem kevesebb a férfi .kollégákénál. Cfdahaza tízéves kislánya várja s a kö­zelben lakó szülei és az ott­honi hobbik. A 23 éves Várhelyi Imre Gödöllőről jár ki, az ottani Humánt hagyta el a jobb fi­zetésért, s azért, hogy életcélja teljesüljön, vagyis motorveze­tő lehessen a HÉV-nél. Most még váltókezelő, de hamaro­san indul a szaktanfolyam. S közben újabb közlekedési dolgozók jönnek, mennek a szerelvényekkel. Meglepően sok fiatal arc tűnik fel közöt­tük. — Nemrég még elöregedő üzemegység volt a cinkotai, de ma már a 296 dolgozóból ki­lencvennégyen harmincon alu­liak, s a teljes létszám több mint fele negyvenen inneni! 5 külön jelentősége van an­nak, hogy dolgozóink nyolc­van százaléka vidéki lakos. Helyi sajátosságot árul el, hogy hetvenketten műszaki dolgozók, mert ők a kocsiszín­ben keresik kenyerüket, nem a forgalomban, ugyanis javító és karbantartó tevékenységet is ellát a cinkotai üzemegy­ség — sorolta mindjárt beszél­getésünk legelején az adato­kat Miklós János, a BKV Gyorsvasúti Igazgatóság gödöl­lői üzemegységének vezetője, bizonyítandó, hogy erősen megnőtt a közlekedési szakma becsülete. Az elmúlt "Rét hőnapbán ris húsz embert vettek föl, láto­gatásunk napján éppen hár­mat. Persze, a szakma népsze­rűségéhez az is kellett, hogy a fizetések felnőjenek a kör­nyező vállalatokéhoz. A fo­lyamatos szakmai továbbkép­zések pedig jó perspektívát kí­nálnak a fiataloknak, amivel arányosan a jövedelmek is növekednek. A dolgozók felvétele sokkal rugalmasabban történik, mert idéntől helyben, Cinkotán bo­nyolítják le. A. L. A. A cigánytábor az égbe megy. Színes szovjet film. Csak 4 órakor! Törekvő tanerő. Színes, szinkronizált francia filmvíg­játék. 6 és 8 órakor. KEMÉNY HARC. Gödöllőt ezekben a napokban a fővá­rosból az M3-as autópályán sem olyan könnyű elérni csúcs­forgalmi időszakban. A Nép- köztársaság útján haladva a Városligetből a Hungária kör­úti felüljáróra nehéz ráhajta­ni, ugyanis felújítják, sávlezá- rással találkozunk, közölné az Űtinform. Két egymást követő napon is arra jártam. Az is­métlés a tudás anyja. Először a városligeti út bel­ső sávján haladtam, s vagy húsz percig várakoztam, míg felértem a felüljáróra. Indulá­sok, megállások követték egy­mást méterenként, másfél mé­terenként. Egyszercsak beké­redzkedett egy Robur a szélső sávból. Udvariasan beenged­tem. A következő percben az előttem álló meglódulását egy kicsit később követtem, s egy újabb gépkocsi vágódott be elém. A mögöttem autózó rám­dudált, mindenkit beengedsz, te szerencsétlen. Attól fogva árnyként követtem az előttem haladót. Másnap már sokkal dörzsöl­tebb voltam. A külső sávban szépen és gyorsan eljutottam a kereszteződésig, mellettem 30—40 autó araszolt, majd jobbra kanyarodtam, a Május 1. úton megfordultam, s a fe­A szakszervezeti választá­sokkal egy időben kisebb bi­zalmicsoportokat összevontak, máshol a régit többfelé osz­tották az egészségügyi dolgo­zók csaknem ezer tagot szám­láló területi szervezetében. Az így kialakult 57 csoportnál ha­marosan befejeződik a bizal- mik választása, már csak há­rom helyen nincs eldöntve, ki­re szavaznak a kollégák. Eddig zömében újraválasztották a régi bizalmit, csupán négyük helyett kívántak mást. Ezek­nél a dolgozók úgy érezték, nem volt megfelelő az érdek- képviseletük, nem informál­ták őket kellőképpen a köz­érdekű kérdésekről. Együtt Az új választási törvény módot ad a többes jelölésre, a titkos szavazásra, és nem szab­ja meg, milyen hosszú tagsá­gi múlttal rendelkezzen a je­lölt. Az egészségügyi dolgozók bizalmitestülete a titkos sza­vazás mellett döntött, egysé­gesen, mindenütt így voksol­nak. A gödöllői szociális otthon­ban megtartott választáson Kissné Szőke Katalin szak- szervezeti titkár ismertette az alapszabályokat, utána két na­pirendi pontot fogadtak el: a régi bizalmi beszámolóját az elmúlt öt év munkájáról és a tulajdonképpeni választást. Csik Györgyné bizalmi el­mondta, hogy az ő nagyobb létszámú csoportját is egyesí­tették egy másikkal, hiszen amióta átköltöztek a kastély­ból ide — a mentőállomás mel­lé —, minden programot együtt csinálnak, nincs már szükség két csoportra. A szociális ott­hon 56 alkalmazottjából 3 nem tagja a szakszervezet­nek, tagdíjelmaradásuk nincs. Segélyre többen lennének jo­gosultak, mint amennyit az 5 év alatt különböző jogcímen kifizetett tizenegyezer forint mutat. Véleménye szerint na­gyobb gondot kellene fordíta­ni az idősekre; 1983-ban tar­tottak utoljára nyugdíjastalál­kozót. A központtól kevés be­utalót kapnak, és azok idő­pontja nem felel meg a gye­rekeseknek. A főnővér beszámolójában arról is szólt, hogy még min­dig alacsony bérért végzik ezt a nehéz munkát, pedig min­lüljáróra hajtó másik rámpán találkoztam a sor elejével. Eh­hez az eljáráshoz senkinek nem lehet egy szava sem. De mi lesz, ha, ahogy a napok múlnak, egyre többen jönnek rá erre a megoldásra? Amikor a mezőny fele az előző, a má­sik fele az utóbbi módon hajt a felüljáróra, ugyanoda érünk, ahol először voltunk. Senki nem nyer semmit. Ha addig nem végeznek az építők. ELFÜJTA A SZÉL. A szél­zsákokat a sztráda széléről. Ez végül is természetes, mert az idén olyan erős szél fújt sok napon, hogy az oszlopokhoz rögzített vitorlák erősebbnek bizonyultak a kötelékeknél. Ezek a széljelzők pedig sokat segítenek a gépkocsivezetők­nek, mert bár az autó is jól érzékelteti, hogy általában mi­lyen erős szél fúj, de bevágá­sok közül kiérve, völgyekbe hajtva hirtelen érnek a szél­lökések. Erre figyelmeztettek a szélzsákok. IDŐZÍTÉS. El-elfigyelem a városban a Szabadság téri cso­mópontban zajló forgalmat. Milyen érdekes, a mentők és a den elismerést megérdemelnek azok, akik hosszú ideje itt dolgoznak. Náluk 21 törzsgár- datag van, és 10 év alatt mind­össze ketten részesültek kitün­tetésben. Végezetül kérte a szakszervezet vezetőségét, hogy élesszék újjá az eddig talán a szétszórtság miatj, ellaposo­dott politikai oktatásokat. Csak papíron Az első hozzászóló, Zádori Sándor azt kérdezte, nem le- hetne-e az önellátó üdülők he­lyett visszaállítani a hagyo­mányosat, mert ez a sokgye­rekes anyáknak nem kikap­csolódás. Ugyanúgy mosnak, főznek, bevásárolnak, azzal a különbséggel, hogy az üdülő­helyeken minden drágább. Nagy taps fogadta Támba Jánosné felszólalását, aki ar­ról beszélt, hogy tapasztalatai alapján az Egészségügyi Szak- szervezet kevesebb támogatást tud adni, mint bármelyik ki­sebb szervezet. Nem kívánnak különleges elbánást, de fizi­kailag, idegileg, szellemileg igénybe vannak véve, megér­demelnék, hogy 2—3 évente el tudjanak menni pihenni. Azt is reklamálta, hogy bizonyos beutalók csak papíron vannak meg, nem mindig, vagy nem mindig időben érkeznek meg. A kérdésekre Kissné Szőke Katalin válaszolt. Komoly igény van az önellátó üdü­lőkre, mondta, nem mindenki szereti a kötött programokat. Fonyódra most is tizenegysze­res volt a túljelentkezés. Az, hogy hátrányosabb helyzetben vannak, annak köszönhető, hogy az egészségügy nem ter­melő üzem, nincs jóléti alap, és az intézménytől szinte sem­mi támogatást nem kapnak. A beutalók későbbi érkezését az okozta, hogy az ármódosí­tás miatt nem kapták meg ha­marabb. A stencilezett példá­nyokat mindenkivel aláírat­ták. Jogaikról A második napirendi pont kapcsán, a jelölő tag, Koller Györgyné tájékoztatóját hall­gatták meg. Az ő feladata volt, hogy mindenkivel négy- szemközt beszélgessen a je­lölt személyét illetően. Ta­pasztalatai alapján is keveset tudnak jogaikról a .dolgozók. tűzoltók is mintha a legtöbb­ször éppen a csúcsforgalom idején vonulnának ki, s útjuk éppen erre vezet. Várnak ők egész nap. Még­is gyakran tétlenül ülnek so­káig, amikor bárhová olyan könnyű volna eljutni, mert nem kellene szlalomozni a sá­vok és a gépkocsik között. Te­lik az idő, s mintha az esemé­nyek, balesetek, tűzesetek is a csúcsforgalomra várnának, ak­korra volnának időzítve. ÉJJELI Árny. Meg vagyok győződve arról, hogy a kerék­párosokban van egy olyan bel­ső óra, amely akkor csenget, amikor beköszönt a meteoro­lógiai ősz. (És nem akkor, ami­kor a csillagászati.) Ekkortól valami ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy akár gyere­kestül is a hátuk mögött, a kétkerekűre pattanjanak és sö­tétben kerekezzenek. Ha van is dinamó, első és hátsó lámpa a járgányukon, már csak ba­bonából sem kapcsolják be, mert hátha történik akkor va­lami. A minap este pedig, amikor már igen gyér volt a forgalom, Sokan kértek, és később, vagy egyáltalán nem kaptak se­gélyt. Amiben a többség vé­leménye megegyezett, az Csik Györgyné újraválasztása volt. A titkos szavazás végeredmé­nye igazolta a bizalmat. B ás kai Erzsébet Az 1985. szeptember 5-i ki­adásban megjelent Tábla a megállóban 'című újságcikkel kapcsolatban az alábbi meg­jegyzésünk van: Először is köszönjük észre­vételét, amely a vandál kezek pusztításáról szól. Az autó­busz-megálló táblák, indulási jegyzéktartók, indulási jegy­zékek pótlása üzemünk fel­adata. Az autóbuszaink által érintett megállóhelyek száma 500 felett van. Gépkocsiveze­tőink rendszresen jelzik a hiányosságokat, ellenőrzéseink során mi is regisztráljuk azo­kat. Sajnos, jelenlegi felszerelt­ségünk, emberi és anyagi ka­pacitásunk nem teszi lehetővé a hiányosságok azonnali meg­szüntetését. A rongálás jelen­tős anyagi veszteséget okoz A fényképezés történetében előfordult eljárások megisme­résére, kipróbálására, mai használatuk kikísérletezésére indítanak fotótechnika-törté­neti speciális kollégiumot a városi művelődési központ­ban. A jelentkezők havonta egyszer, szombaton, egész na­pos foglalkozáson vesznek részt, amelyen az adott tech­nika történetével, alkalmazá­sával eredeti darabokat vizs­gálhatnak meg, majd a labo­rokban mindenki készíthet kísérleti darabot, amit haza is vihet. Megismerkedhetnek a korabeli gépekkel, felszere­lési tárgyakkal, új, még ki nem próbált lehetőségeivel a fényképezésnek. A témák ava­Hévízgyörkön autóztam éppen, s előttem pár száz méterre va­lami halvány fényre lettem fi­gyelmes a magasban. Kalim­pált jobbra, balra. Nem tud­tam, mi lehet az, ember ilyen magasra nem tudja nyújtani kezében a lámpát. Majd hirte­len balra kellett fordítani a kormányt, egy szénásszekér haladt előttem. A kocsis a ba­kon amikor meghallja, hogy hátulról zúg valami, felemelt kezével hátravilágít egy zseb­lámpával. Ahány ember, any- nyi szokás. FIGYELEM. A járművel közlekedők az információk so­kaságát észlelik, dolgozzák fel, s azok alapján pillanatok alatt döntenek a tovahaladás mód­járól. Nem kell hangsúlyozni, mennyire fontos a helyes dön­tés. Ezért volt különösen vér- fagyasztó csaknem közeli ta­lálkozásom egy galgahévízi né­nivel. A főutcán robogott a ko­csim, amikor egy mellékutcá­ból, előttem körülbelül húsz méterrel kikanyarodott az asz- szony a kerékpárján. Én fé­keztem, ő nem is látott, mert egész idő alatt a vele szembe­ni, keresztre feszített Jézust fi­gyelte, s ösztönösen keresztet vetett. Balázs Gusztáv tott előadói nyújtanak segít­séget a tájékozódáshoz, a fo­tótechnika-történet jórészt még feldolgozatlan kérdései­ben. A speciális kollégiumot Flesch Bálint fotográfus és Kincses Károly fotómuzeoló­gus vezeti, ez október közepén kezdődik, addig lehet jelent­kezni. Részvételi díj fél évre nyolcszáz forint. A többit javítják A hetedik ötéves tervben 10 kilométer szilárd burkolatú utat építenek a városban az elképzelések szerint. Folytató­dik tehát a földutak na­gyobb részének csak kavics­csal történő feljavítása, ami átmenetileg jelent megoldást. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilmek sorozata: Az ellopott szerda, magyar film, készült 1933-ban, 17 óra­kor. Barátok egymás egészségé­ért, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Atlétika Paula kupája Tatabányán az országos fel­nőtt 20 kilométeres gyalogló­bajnokságon a GEAC csapata a 4. helyezést szerezte meg. Csapattagok: Poldán, Vágó és Vékony. A Caola-futáson a tízévesek versenyében Sári Paula az első helyen végzett és nyert egy gyönyörű szép kupát, ö is GEAC-os és igen tehetséges atlétapalánta. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi Égi-földi furcsaságok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents