Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
1985. SZEPTEMBER 21.. SZOMBAT Elhunyt Tóth Dezső Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes, irodalomtudós, az MTA levelező tagja, életének 60. évében, szeptember 19-én szívroham következtében váratlanul elhunyt. Személyében a magyar kulturális élet kiemelkedő képességű vezetőjét veszítette el, aki évtizedek óta áldozatos munkával szolgálta a szocialista művelődés ügyét. Temetéséről később intézkedünk. A Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osztály és a Magyar Tudományos Akadémia. Tóth DezsS művelődési miniszterhelyettes 192}. november 2-án született Budapesten. Bölcsészdiplomájának megszerzése után, 1951-tő] a budapesti egyetemen magyar Irodalomtörténetet tanított. Mindenekelőtt múlt századi irodalmunkkal foglalkozott. Alapos elméleti felkészültség birtokában mind jelentősebb feladatokat vállalt az Irodalmi és kulturális élet Irányításában. 1960- tól a Magvető Kiadó irodalmi vezetője volt, majd beválasztották a Magyar írók Szövetsége titkárságába és két évig a szövetség párt- titkáraként tevékenykedett. 1964- től az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, 1970-töl a művészeti kérdésekkel foglalkozó alosztály vezetője lett. A Minisztertanács 1977-ben kulturális miniszterhelyettessé nevezte ki. Közéleti tevékenysége mellett mindvégig folytatta tudományos kutató munkáját is, amelynek értékét elismerve az MTA 1979-ben levelező tagjai sorába választotta. Balesetek és okaik Munkavédelemről Ráckevén Idén az esztendő első felében 2346 munkabalcset, s 727 közúti baleset történt megyénkben, összesen 14 halálos végű és 38 csonkulásos. Az ezek miatt kiesett munkanapok száma meghaladja a 100 ezret. Az p emberéletet is követelő ^ balesetek közül kettőnek í közvetlen előidézője a sé- j rült ittassága volt, háromig nak a szabálytalan munka. Minderről tegnap esett szó Ráckevén, az Aranykalász Tsz-ben, a Pest Megyei Munkavédelmi Bizottság ülésén, ahol dr. Mondok Pálnak, a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnökének, a bizottság Külföldi helyett hazait! Álíatfülbevalék ká Iváriája I A* állatok megjelölése tenyésztési és tartási szempontból egyaránt fontos, hiszen ennek alapján tudják azokat az állo- mányban azonosítani, egyedként kezelni. A galambokat meg- gyürűzik, a lovak tomporába számot sütnek, a szarvasmarhák, sertések és juhok fülbevalót, szaknyclven szólva krotá- üát kapnak. Korábban az utóbb említett állatokba is sütötték, vagy jegelték az azonosító jegyet. Am e módszer tovább nem követhető, mert a bőrön, sertés esetében még a szalonnán is maradandó nyomot hagy. Védelem alatt Az új megoldást a szakemberek a kro táliákban találták meg, bár a pillanatnyi helyzet Korántsem mondható megnyugtatónak. A fülbevalókkal szemben támasztott követelmények nagyon szigorúak: egyetlen mozdulattal kell a helyükre kerülniük, nem fertőznénk az állatot, s ki kell bírniuk a különböző fizikai megterheléseket. Az lenne a lényeg, hogy a krotália s az azon feltüntetett azonosító szám az állat egész életére szolján. Ez az a kivánalom, amelynek eddig egyetlen fülbevaló sem tudott megfelelni. A kínálat meglehetősen széles: szakmai berkekben tucatnyival találkoztak mar az eunuit két évtizedben, hazaival és külföldivel egyaránt Etalonnak az Új-Zeiandról dollárért importált számít, de akad magyar is a forgalomban. Ezek egyike a budakeszi székhelyű invenció Gmk gyártmánya. — Családunkban húszéves múltra tekint vissza a krotá- liagyártás — mondja Károlyi Vilmos, az Invenció Gmk vezetője. — Édesapám készítette az első szerszámokat, édesanyám maga is szakmabeli. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karának szakvéleménye szerint termékeink minden eddigi magyar fajtánál jobbak, csaknem azonosak az új-zélandiéval. Az Országos Találmányi Hivatalnál egyébként mindkét típust levédettem. Eltérő vélemények A füljelzőkre írt számokat kidórzsöini, eltávolítani nem lehet, mert a vegytinta kémiai kötésbe lép a műanyaggal, abba mélyen beleivódik. Az Invenció Gmk a BOS- COOP Agrárfejlesztő Közös Vállalattal együtt fejlesztette ki a hazai iront, ami ugyanúgy megfelel a követelményeknek, mint a korábban használt angol táasa. Adva van tehát a hazai krotália, amely a szakvélemény szerint hasonlót tud az eddig ismert legjobbhoz és rendelkezésre áll a megírásához nélkülözhetetlen Írón. Magyarország sertésállományának mintegy 9U százalékát az Invenció Gmk jelöli. Partnerének olyan nagy cégeket mondhat, mint az Iparszerű Sertéstenyésztő Vállalat és a KA-HIB. A szarvasmarháknak az Invenció Gmk krotá- liáival való jelölése nehézkesebb, jóllehet a füljelzők ugyanabból az anyagból, ugyanazzal az eljárással készülnek, mint a sertéseknél már beváltak. Az Állattenyésztő Közös Vállalat — amely tömegesen használja — vonakodik a hazai terméktől. — Véleményük szerint az Invenció Gmk krotáliái nem érik el az új-zélandi minőségét — tájékoztat Váraljai Péter, az Állattenyésztő Közös Vállalat kereskedelmi Igazgatója. — Ezért igényeltünk dollárfedezetet a behozatalra a Külkereskedelmi Minisztériumtól. Egész más a véleménye Búzás Attilának, a BOSCOOP Agrárfejlesztő Közös Vállalat szarvasmarha-tenyésztési főosztályvezetőjének : — A krotáliák minőségéről csak a legjobbakat mondhatom. Gyakorlati tapasztalataink szerint azok semmivel sem rosszabbak, mint az új- zélandiak. Bábolna, amely mint köztudomású, saját valutakerettel rendelkezik, szintén kipróbálta a magyar krotáliákat. Azokat hasonló értékűnek minősítette az importból származókkal, hazait vásárol. Bauer Frigyes, a Taurina tejfőágazati tenyésztője a köazt takrotáliák vetkezőket mondta: pasztáitok, hogy a színvonala megközelíti az új- zélandi termékekét. Meg kell mondjam, a dollárért beszerzett jelzők sem tökéletesek. Forintért vehető — A Skála Cooppal történt megállapodás értelmében Csehszlovákiába nagy meny- nyiségben szállítjuk a termékcsaládot, ezért különböző cikkeket kap az áruház — mondta Károlyi Vilmos, a gmk vezetője. — Kuba hárommillió darabot rendelt, az NDK, Vietnam is érdeklődik, és tárgyalásokat folytatunk Ausztriával. A véleményeket és ellenvéleményeket egymás után hallgatva, az emberben felötlik a kérdés: ha pillanatnyilag nem létezik tökéletes krotália, akkor legyen az hazai vagy külföldi, mindegyiket pótolni kell az idők során. Ám ha már újra meg újra jelölni keli ugyanazt a tenyészállatot, vajon nem lenne-e ésszerűbb hazai krotáliákat alkalmazni forintért? Fazekas Eszter vezetőjének irányításával tanácskoztak. A megye első félévi baleseti helyzetéről Berta László, a Pest Megyei Munkavédelmi Felügyelőség vezetője adott tájékoztatást. A résztvevők megtekintették az Aranykalász Tsz forgácsolóüzemét, tekercselőrészlegét, s az almaszüretet. Mint a szövetkezet elnöke, Szomor József beszámolójából kitűnt, a gazdaságban megnövekedett az ágazatok, kisebb egységek önállósága, ám a vezetők balesetmegelőző szemlélete még hagy kívánnivalót. Hétvégi szállítás Az őszi vasúti teherforgalom zavartalan lebonyolításáért, a fuvaroztatói igények időbeni és maradéktalan teljesítéséért, rakodási kampányt szervez a hétvégeken a MÁV. Komplex brigádok, rakodóközösségek átmeneti kialakításával segítenek azon, hogy a hét elején már üres vagonok várják a fuvarozta- tókat. A HÉT HÍRE vízzel ©A SZOT elnöksége a szakszervezeti üdültetés helyzetét tekintette át. © Megkezdődött a cukorfeldolgozási idény. © Az Országos Idegenforgalmi Tanács ülésén az ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. © Országos gabonatermelési tapasztalata cserének adott otthont Bábolna. © A hét híre az is, hogy a Magyar Hidrológiai Társaságban tudományos ülésen elemezték a törpe vízművek jövőjét. Megdől lassan és sajnálatosan a közmondásban sűrített igazság, ami szerint szegény ember vízzel főz. A víz — az egészséges, a jó ivóvíz — előteremtése egyre nehezebb és ezért egyre drágább közös teendőnk. E közönségesnek vélt folyadék nélkül ugyanis semmi sincsen; nem létezhetünk nélküle. Kell a háztartásokban, a termelésben, a köz- intézményekben, a kertekben, az utcák tisztításához, építéshez éppúgy, mint gyógyitás- hoz. ötvenmillió köbméternél tart ma már a megyében a vízfelhasználás egyévi meny- nyisége, ami majdnem a kétszerese az egy évtizeddel korábbinak. A gyors növekedés: eredmény, hiszen települések serege, háztartások regimentje jutott hozzá a vízhez —. tíz esztendő alatt a vezetékes hálózathoz kapcsolódó' háztartások száma a megyében megkétszereződött —, s ebben az eredményben fontos szerepet játszott a lakosság áldozatkészsége, anyagi hozzájárulása, a társulatok tevékenysége. A gyors növekedés azonban gond. is, szennyeződnek a vízkészletek, kellő csatornázás, tisztítás híján egyre nagyobb a feszültség a felhasznált víz és a kibocsátott szennyvíz mennyisége miatt, főként a nitrátosodás az, ami a legveszedelmesebb megron- tója mindennapi italunknak. Jelenlegi ismereteink szerint elképesztően nagy összeg, 3,9 milliárd forint kellene — tanácsi, gazdálkodó szervezeti és lakossági forrásokból — ahhoz, hogy az 1986. és 1990. közötti esztendőkben a legfontosabb vízgazdálkodási teendők végrehajthatóak legyenek a megyében. Vigasz, nem vigasz, tény: a világ minden Csehszlovákiában jártam MEGÍRTA ELSŐ LEVELÉT... „Hogy azonban az Írott szó gyakorlati valósággá váljék, mindenekelőtt az kell, hogy nevén nevezzük a dolgokat: a megvesztegetést ne -kereszteljük- át figyelmességnek, legyen bátorságunk szóvá tenni az ártó szándékú, káros cselekedeteket. Legyünk jó gazdák a munkahelyünkön, és szövetkezzünk minden becsületes emberrel azok ellen, akik kárunkra szemérmetlenül a zsebünkbe nyúlnak: ne féljünk senkinek a szemébe mondani, hogy csaló, tolvaj, ha rászolgált a megbélyegzésre I” Hiába olvastam a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának napilapjában — az Üj Szóban e sorokat, szüntelenül az az érzésem, nem először hallom, olvasom a közösségi —, az elkötelezett ember aggodalmát azért, hogy megőrizzük a közélet tisztaságát. Emlékszem, tavaly a Csepel Autógyár egyik-másik pártalapszervezeti taggyűlésén, majd fiatalokkal beszélgetve munkahelyi szobámban, s később a ceglédi, a budaörsi és más pártértekezleteken többen itthon is hasonlóan fogalmaztak. A párt XIII. kongresszusa is megerősítette: minden becsületes emberre szükség van a gazdasági és a politikai életben, legyünk jó, a tegnapinál jobb gazdák ... Az imént idézett sorokat Milyen gazdák vagyunk? című cikkében az Űj Szó szeptember 4-i számában Szarka István főszerkesztő-helyettes írta. A pozsonyi (bratislavai) egyszerűen berendezett szerkesztőségben találkoztunk vele. — Fel sem tudnám sorolni — mondta beszélgetésünk elején —, nagyon sok magyar újságírót ismerek. Több ez, mint ismeretség, barátok vagyunk. Szamosi Károly, Szabó László a Népszabadságtól átutazóban is beköszön hozzám. De szívesen emlékszem Gombó Pálra, Eck Gyulára... Nincs írásbeli szerződésünk az együttműködésről — de mondja, kell a barátsághoz mindig papír? Bár bennünket csak néhány perce hozott össze a sors, még élettörténete folyamatába is beavat. — Harmincöt éve annak, 1950-et mutatott a naptár, amikor megírtam első levelemet a szerkesztőségnek — idézi a múltat. A íüleki zománcgyár munkása voltam, elismert szakembere a fémcsiszolásnak. Nem kellett nekem többre törekednem. Dehát ez a véletlenül született levél megváltoztatta a sorsomat Az elsőt követte a többi és az Űj Szó akkori főszerkesztője, Lőríncz Gyula, felkeresett a gyárban. Megkérdezte, nem mennék-e ei egy tanfolyamra? — Vállaltam — emlékezik. Mibe kerül ez nekem? Lőrincz Gyula azonban ravaszkodott. Nem árulta el, hogy másokat is toboroznak és ez amolyan mun- káskáder-kiválasztás. Ha őszinte lett volna, egy világért sem állok kötélnek. Nem sokra becsültem akkoriban az újságírókat, olyan komolytalan fajtának tartottam őket, éppúgy, mint munkástársaim. Az azonban legyezte a hiúságomat, hogy kiválasztottak. A mi gyárunkból hat-hét ember jött még, de közénk kerültek néhányan a környékről is. — Két napig itt lötyögtek a szervezők — folytatja. Magamban pedig azt gondoltam „tőlem beszélhettek..Hát nem egészen elképzelésem szerint történt. Bugymericébe vittek. Ez ma az írószövetség háza. Pénzt is adtak. Hat hónapig tartott a tanfolyam, közben hazaengedtek karácsonyra. — Az Űj Szónál 1951. január 3-án kellett jelentkezni. A szerkesztőseg vezetői hajtogatták: itt kell maradnod, majd megtanulod a szakmát. Én meg kötekedtem. Szófia beszéd volt: 1951 óta itt vagyok. Saját nyomorúságomon birkóztam a szakmával. Dehát egy 24 éves ember mit ne tanulna meg? Érettségiznem kellett és fgy tovább. Kevesen dolgoztunk a szerkesztőségben. Az újság formája ugyanilyen nagy volt, hetente 72 oldalt, vasárnap 22 oldalt kellett megtölteni. — Főszerkesztő-helyettesnek 1969-ben neveztek ki. Hosszúcska volt az út, de gyorsan elszaladt. Én már minden voltam ebben a szerkesztőségben csak fő- szerkesztő nem. Az utóbbiból — tudja — kevés kell. De ez a szerencse, mert a legtöbb szidás a főszerkesztőre hull, ránk már kevesebb. — A családom? A lányom korrektor, a fiam nyomdász. A feleségem a szövetkezeti újság főszerkesztője. Olyan az otthonunk, mint egy szerkesztőség. Képesek vagyunk összeveszni egy cikken. A gyerekek ebben a légkörben nőttek fel. Jegyzetemben sorakoznak az adatok: az Űj Szónál ötvenöt újságíró dolgozik, mindig munkatárshiánnyal küszködnek. Féléves munkaterv határozza meg a lap gerincét, miről írjanak. Hétköznapokon 98-, vasárnap 128 ezer példányban jutnak el az olvasóhoz ... Az újság sorsának történetét őrzöm a jegyzetemben, de az ott dolgozó ötvenöt újságíró közül is részletesebben csak Szarka István munkáslevelező-főszer- keszfo-helyettesről írtam. Szándékkal. Ma ünnepük Csehszlovákiában a sajtó napját. Hatvanöt évvel ezelőtt szeptember 21-én jelent meg a CSKP orgánumának, a Rudé Právónak első száma. Eduard Urx, Jan Sverma, Vaclav Sinkula, Kurt Konrad, Julius Fucik és más nagynevű, feledhetetlen, elkötelezett újságírók tették híressé, hitelessé az újságírást. Ma a szocialista Csehszlovákiában több mint ezer újságot szerkesztenek, több mint kétmilliárd példányszámban... Ezek között van az Üj Szó. .... ök is Julius Fucik nyomát követik. Prágában mondotta el Nolc elvtárs, a csehszlovákiai újságirószövetség főtitkára: három napos nagy rendezvény teszi emlékezetessé az idei sajtónapot. Lesz bőven szórakozási lehetőség, szellemi táplálék, sport és zene. De emlékeznek is. Az 1943-ban mártírhalált halt Julius Fucikra, mindazokra, akik az írott szó fegyverével harcoltak az emberiségért. S megemlékeznek mindazokról, akik az elődök útján járnak és írásukra figyelni kell. Mint Szarka Istvánra, aki munkáslevelezőként kezdte és mint annyi munkástársának sorsa magasra íveit. Sági Ágnes táján egyre nagyobb gond, költség a hákettöo előteremtése, bár olykor az így szolgáltatott nedű sem fogyasztható forralás nélkül... S vannak már városok a föld több országában, amelyek sok száz kilométer távolságról juthatnak csak hozzá e folyadékhoz. Valamikor — még tizenöt, húsz esztendeje is — abban a hitben éltünk, a vízgond megoldható helyben mindenütt, hiszen csak ásni, fúrni kell... Az akkor ép'tett törpe vízművek tetemes része ma már alig vagy egyáltalán nem használható, mivel nem a berendezés, hanem maga a víz romlott el. Néhány, szerencsés települést kivéve a megyében már nem lehet — de: nem általában a víz-, hanem az ivóvízellátásban — a helyi forrásokra hagyatkozni. Egyre inkább az ún. térségi, regionális vízműrendszerek lesznek a jellemzőek a megyében, ám ezeknél a biztonságos ellátás fejében a kiadások sem kicsinyek. Más út azonban nincsen. Korábbi víznyerőhelyek — amint a hivatalos szóhasználat jelöli, a vízbázisok — elszennyeződése következtében — mint például bekövetkezett ez Al- sónémedin, Dunakeszin — gyakran ott is újabb teendők teremtődnek, ahol úgy látszott, hosszú időre letehetik a fejlesztés gondját. A teher tehát többszörös, hiszen ugyanakkor — él nem feledhetjük — a megye lakosságának huszonhat százaléka még ma sincsen ellátva vezetéket vízzel...! Ahol pedig magával a vízzel — még? átmenetileg? — nincsen baj, ott alattomosan, folyamatosan emelkedik a talajvíz szintje, Nagy- kátán mondották el például, hogy náluk most már nyolcvan centiméternél (!) felbukkan e veszedelem, szennyezetten persze. Nincsen annyi pénz, ameny- nyi a ma legégetőbb igények kielégítésére kellene, hiszen csupán Gödöllő, Vác, Budaörs, Monor vonzáskörzetében tizenöt olyan település van, ahol — igaz, szinte mindenütt tart már a helyzetet megváltoztató munka — a víz okán ki kellett mondani a közegészségügyi veszélyeztetettséget. Segít az összefogás, segíthet a célszerűbb, takarékosabb felhasználás, hiszen a megyei tapasztalatok szerint a közüzemi hálózatba bekapcsolt háztartásokban a korábbinak o tízszeresére növekszik a vízfelhasználás, ám csodákra nem számíthatunk. A következő öt esztendőben a megyében az elképzelések szerint napi ötvenezer köbméterrel kell bővíteni a víztermelő berendezések teljesítményét, 350 kilométer hosz- szúságú hálózatot megépíteni ..., mert mindenki vízzel főz, egyre drágább vízzel. Mészáros Ottó A váci Fortéban Korszerűsítés Korszerű öntőberendezés kipróbálását kezdték meg a váci Forte-gyárban. A korábbinál jobb minőségű, magasabb műszaki igényeket kielégítő, nagyobb felbontó képességű és nagyobb szinhűséget adó fotópapírokat, fényszedésre is alkalmas nyomdatechnikai filmeket készítenek majd ezzel. Az új öntőgép próbaüzemé a tervek szerint az év végére fejeződik be, s jövőre megkezdi a folyamatos termelést. Addigra elkészül az az automata tekercsraktár is, amelyben már számítógép vezérli a ki- és berakodást.
